Ma Temerinben Gaudi-Nagy Tamás és Baráth Zsolt a magyar Országgyűlés két Jobbikos parlamenti képviselője lakossági fórumot tartott, amelyen a nemrégiben Délvidéken történt magyarellenes incidensekről, illetve a „temerini hetekként”, vagy az „új temerini fiúkként” elhíresült magyar fiatalok ügyéről tájékozódtak.

A fórumon ott voltak a sértett gyermekek szülei is, akik megosztották a képviselőkkel, a jelenlévőkkel mindazt, amin a fiúk keresztülmentek ezekben a hónapokban, de jelen volt Rácz Szabó László, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, valamint László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom elnöke is.

Mi történt Budaházy Györggyel a két és fél éves előzetes letartóztatásból történt szabadulása óta? Mi újság az ellene s a Hunnia csoport tagjai ellen terrorcselekmény miatt indított, négy éve húzódó büntetőeljárásban? Hogyan alakult az a 15 másik büntetőügy, amelyben Budaházyt a nemzeti ellenállás különböző formái miatt „rendszabályozta” a hatalom? (pl. Erzsébet hídi tüntetés a szavazatok újraszámlálásáért; internetes buzdítás a gyurcsányi terrorral szembeni ellenállásra; a „szovjet emlékmű” megrongálása”; az EU-ba történő belépéssel szembeni „szervezkedés”, felvilágosítás). 

Hogyan képes védeni a Nemzeti Együttműködés Kormánya a Medgyessy/Gyurcsány/Bajnai terror „emlékét” Budaházyval szemben a most folyó kártérítési perekben, illetve a strasbourgi eljárásokban? S ki követett el Magyarországon terrorcselekményt: Budaházy vagy Gyurcsány? A beszélgetés résztvevői Budaházy György, Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina.

Gaudi-Nagy Tamás: Tűrhetetlen, hogy a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján meghurcolt gárdistáknak nem adnak kártérítést annak ellenére hogy a tüntetés feloszlatásának jogellenességét megállapították és a 2002-2010 közötti jogsértésekről szóló jelentésben ezt az akciót is törvénysértőnek nyilvánította az Országgyűlés. A kormány kötelessége hogy változtasson ezen az áldatlan helyzeten. A rendőrség mai napig védi a Bajnai rendszer durva jogsértését.

Személyhez fűződő jogok megsértése miatti jogi igényekkel kapcsolatos per.
Főv. Törvényszék , 2013. február 15.

2011. decemberében és 2012 tavaszán Morvai Krisztina a Jobbik EP képviselője állampolgári megkeresés nyomán személyesen látogatott el Jászberénybe, ahol elképesztő állapotokkal találkozott a Munkás utcában és a törvényesség kikényszerítése érdekében fellépett, az erről készült film itt nézhető meg.

Bő egy évvel később, 2013. februárjában Gaudi-Nagy Tamás tájékozódott a helyszínen, a Munkás utcai cigánytelep elbontása után erről (is) készült az alábbi videó összeállítás. Mi történt az ott lakókkal, hogy fogadták a változást a helyiek és mi lehet a megoldás ? - erre kerestük a választ.

2013. február 15-én, a Kossuth Rádió 180 perc című reggeli hírmagazinban Gaudi-Nagy Tamás a 2006-os rendőri jogsértésekkel kapcsolatban fejtette ki a radikálisok álláspontját.

Legújabb műsorában Budaházy György Morvai Krisztinával és Gaudi-Nagy Tamással beszélgetett. A székely zászló körüli botrány kapcsán szóba került Trianon kérdése, az új temerini ügy, Gergényiék „megvádolása“.

A legújabb Budaházy műsort ITT töltheti le.

Budaházy György műsorát minden héten szerdán 17:30-tól hallgathatja a Szent Korona Rádió honlapján. A korábbi műsorokat az archívumban találja.

Múlt pénteken nyújtotta be az ügyészség a vádiratot  a 2006 őszi rendőrterror katonai bűncselekmények miatt 14 volt, illetve jelenlegi rendőrtiszttel szemben. A vádlottak  között van többek között Gergényi Péter akkor budapesti, Bene László akkori országos rendőr-főkapitány és Dobozi József, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) akkori parancsnoka.

A lassan vánszorgó felelősségre vonás újabb fejezetéhez értünk, amely üdvözlendő, de még mindig kevés. Ráadásul a volt rendőrparancsnok vádlottak ellen - pl. Bene László -   döntően a felelősségre vonás elmulasztása miatt emeltek vádat, különös hangsúllyal a MTV székházostromra. A Gergényi elleni vádemelés nem terjed ki a 2006 október 23-i véres rendőri akciók miatti felelősségre annak ellenére, hogy ezen a napon a fővárosi rendőri erők műveleteit szintén ő irányította. A szemkilövéseket okozó nem rendszeresített vadászfegyverek, gumilövedékek használata miatt nem emeltek vádat, a polgárok százainak megverésével, önkényes bebörtönzésével járó célzatos embervadászatok miatt pedig csupán néhány vádemelés történt. De mi lesz a többi felelőssel ? A vádak alapján úgy tűnik, hogy  a rendőrök sérelmei a civilekéhez képest hangsúlyosabb szerepet kaptak a felelősségre vonásban.

2013. február 12-én, Gaudi-Nagy Tamás a Kossuth Rádióban ismertette a Jobbik álláspontját az élettársak jogaival kapcsolatban.

2013. február 1-én, a jászberényi Tiszti Klub került sor arra a fórumra, melyet Budai Lóránt, a Jobbik jászberényi képviselője tartott, és amelynek meghívott vendége Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő volt. 

Gaudi-Nagy Tamás az előadását egy kérdéssel nyitotta: Miért van szükség radikális szemléletű emberekre? Rámutatott: éppen az egy szem jobbikos önkormányzati képviselő, Budai Lóránt a jászberényi képviselő-testületben az élő példa arra, hogy mennyire fontos az igazság és a helyi emberek boldogulása iránt elkötelezett képviselő munkája. Nélküle a helyi közösség érdekeit sértő ügyek nem kerülnének elő, nem szembesítené senki a vezetést hibáival, mulasztásaival és nem lenne senki aki a kritika mellett értelmes és megvalósítható javaslatokat is tenne. A folytatásban pedig részletesen kifejtette azokat az eredményeket, melyek a Jobbik parlamenti és európai parlamenti jelenléte nélkül nem valósulhattak volna meg (pl.multik adóztatása, magyar állampolgárság elcsatolt honfitársainknak), ezek között külön beszámolt az általa elért eredményekről, többek között az elcsatolt területen élő magyarok állami támogatású jogsegélyszolgálat elindulásáról vagy a büntető törvénykönyv szigorításáról. Mint fogalmazott: ,,Meg kell találnunk a legkeményebb és leghatározottabb megoldásokat, melyek jogszerűek és emberközpontúak."

Több mint egy év után végre kiírta a tavaly létrejött Kisebbségi Jogvédelmi Intézet az elcsatolt magyarok jogvédelmét elősegítő  pályázatokat, ezzel a Kárpát-medencében élő magyarok elleni jogsértések (pl. nyelvhasználat akadályozása, állampolgárságtól megfosztás, diszkriminációs ügyek, etnikai hovatartozás miatti hatósági zaklatások, munkajogi, büntetőjogi és szabálysértési megtorló szankciók magyar érdekképviseletben való részvétel vagy magyarsághoz tartozás miatt) ellen a magyar állam által biztosított forrásokból tudnak fellépni a jogvédők. A pályázat jelentkezési határideje 2013. január 31., de lényegében folyamatos.  A pályázat itt érhető el.

Ezúton kérem minden magyarság ügye iránt elkötelezett, a Kárpát-medence magyarok lakta területein praktizáló  ügyvéd kollégámat és különösen azokat, akik már szereztek tapasztalatot a jogvédelem terén, de ilyen tapasztalattal rendelkező civil szervezeteket is, hogy jelentkezzenek a pályázatra, amely háromféle együttműködési lehetőséget kínál.  Egyrészt már „élesbe” került ügyekben a jogi képviselet költségeire lehet pályázni, másodrészt az egyéni és közösségi jogok érvényesülése szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró ügyek felkutatására, harmadrészt pedig tartós együttműködésre a magyarság jogvédelme területén, amely magában foglalja az adott elszakított területen élő magyar közösség elleni jogsértések monitorozását és a jogvédelem megszervezését.  

Haladéktalanul szüntessék meg a Borbély Józseffel szembeni eljárási jogsértéseket

 
Legfőbb Ügyészség
Dr. Polt Péter legfőbb ügyész úr részére
Budapest

Mint emberi jogok védelmével foglalkozó nemzeti jogvédők és európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselők kötelességünknek érezzük, hogy felhívjuk a közvélemény és az ügyben érintett döntéshozók és szervek, így a T. Legfőbb Ügyész Úr  figyelmét is a Borbély Józseffel, a TEMPO Párt elnökével szembeni kirívó eljárási jogsértésekre, amelyek haladéktalan megszüntetése feltétlenül indokolt.

A Fővárosi Törvényszék 2013. január 7-én kihirdetett elsőfokú ítéletével elutasította a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) Toroczkai Lászlóval szembeni keresetét, amellyel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnökét a 2006. szeptember 18-i MTV székházostrom során rendőrségi eszközökben keletkezett károk megfizetésére kérte kötelezni.

A perbe vont hazafi jogi képviselői (Gaudi-Nagy Tamás és Tóth László ügyvédek) részére a BRFK 635.000,- Ft perköltséget köteles megfizetni. A BRFK képviselője jelezte: nem állnak meg, fellebbeznek az ítélet ellen. Ezzel a döntéssel a Fővárosi Törvényszék, illetve jogelődje a Fővárosi Bíróság már harmadszorra utasította el a rendőrség keresetét.

Folytatás alább videóval

Konferencia a jogvédelemről a Petőfi Irodalmi Múzeumban

A szegénységet, az igazságtétel elmaradását, a 2006. őszi eseményeket, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítését nevezték az elmúlt 22 év legfőbb problémáinak az emberi jogok napja alkalmából tartott tegnapi konferencián.

A Kiút többszemközt című műsorban Vámos György vendége volt Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő (Jobbik, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat ügyvezetője) és Zétényi Zsolt elnök (Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat).

Bár a diáktüntetés békésnek indult, a hallgatók a Kossuth téren mégis berohantak a Parlamenthez. A korábbi években szinte már megszokott, brutális rendőri intézkedések azonban - hála Istennek - elmaradtak.

Miközben Gyöngyösi Mártont szinte már keresztre feszítenék (pedig ki sem ejtette a száján a lista, listázás szavakat), addig a lengyel nemzeti ünnepre érkező magyar hazafiakról listát készítettek a magyar hatóságok, mely nyomán aztán a lengyel rendőrök szabadságukban korlátozták őket, egyikük mellkasára pedig horogkeresztet rajzoltak...

Az ügyet a lengyel ügyészség már vizsgálja, ám valamiért a magyar Országgyűlés Emberi jogi bizottsága nem hajlandó napirendre venni a súlyos jogsértéseket, köztük a jogellenes listázást.

Rendőri segítséggel lakoltattak ki egy idős, beteg asszonyt Újpesten. A végrehajtást a lakás tulajdonosa, az önkormányzat vagyonkezelő cége kérte, mert a bérlő évek alatt több millió forintos tartozás halmozott fel. Az akciót jogvédők és országgyűlési képviselők is sikertelenül próbálták megakadályozni. A kilakoltatási moratórium december elsejétől lép életbe.

Az újpesti panelház egykori gondnoka belülről barikádozta el a bejárati ajtót. A lakást hat éve nem használhatná, akkor szűnt meg a munkaviszonya. Az idős asszonynak két éve agyvérzése volt, kerekes székben él. „Szeretnénk végre, hogyha pont kerülne a dolog végére és ha olyan tulajdonosa, bérlője lenne az ingatlannak, aki elfogadja azt, hogy a társasházban vannak normák, amiket követni kell” – fogalmazott Balog Tünde közös képviselő.

A Jobbik azt követeli, hogy a devizahitelek felvételi árfolyamon történő forintosításáig hirdessen a kormány teljes körű kilakoltatási és "hitelmoratóriumot", hogy ne kerülhessenek emberek az utcára és ne nőjön "kezelhetetlen szintre" a hitelek mennyisége - jelentette ki hétfőn Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő.

Az ellenzéki politikus frakciótársával, Gaudi-Nagy Tamással együtt hétfőn megjelent egy újpesti helyszínen, ahol - mint felhívta a figyelmet - néhány nappal a kilakoltatási moratórium bevezetése előtt egy kerekesszékes asszonyt próbáltak meg eltávolítani a lakásából.