A könyvről részletek a honlapomon a jobb oldali sávban találhatók!

A felvétel összefoglalja a kiváló magyar író eltemettetését megakadályozó Románia elmarasztalásáról szóló állásfoglalás 2012. június 5-én zajlott vitáját az országgyűlés emberi jogi bizottságában. A Jobbik képviselői (Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula) az állásfoglalást támogatták, bár még keményebb változatot szerettek volna, amely kifejezetten elítéli a bukaresti kormányt a súlyos atrocitásért és kifogásolta volna az eltemettetés megakadályozásán kívül a csíksomlyói zarándokok és diplomáciai mentességet élvező személyek zaklatását is, azonban ezen javaslatokat a kormánypártiak leszavazták.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága 2012.05.22-én (kedden) külön gyűlést szentelt a Bolíviában három éve fogvatartott Tóásó Előd ügyének. A bizottság ülésén részt vett több dél-amerikai állam külképviselete is (Chile, Argentína, Brazília pl., de az Amerikai Egyesült Államok és Írország is képviseltette magát a Külügyminisztérium illetékesei mellett).

Jelen volt az ülésen Tóásó Edit, a jogellenesen fogvatartott magyar testvére, aki megdöbbentő részleteket tárt fel az elfogás és fogvatartás körülményeiről. Mint emlékezetes, Tóásó Előd tagja volt annak a csoportnak, amelyet 2009. április 16-án bolíviai különleges erők rajtaütésszerű támadással lerohantak, közülük több embert (Rózsa-Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert) meggyilkoltak, pedig ellenállást nem tanúsítottak. Az ülés apropója az volt, hogy Gulyás Gergely, az Emberi jogi bizottság alelnöke, illetve Vajna Márton nemrégiben tényfeltáró körutat tettek Bolíviában a fogvatartás  körülményeinek feltárása és a kiszabadítás mielőbbi elérése érdekében. Találkoztak Tóásó Előd jogi képviselőjével, az ügyészség és bíróság képviselőivel, illetve ellenzéki képviselőkkel.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye

NJSZ, 2012. május 24. Nemzeti Jogvédő Szolgálat, www.njsz.hu

2012. máj. 20.-án civil szerveződés keretében, több tucat felháborodott  személy törvényes bejelentett tüntetést tartott, a Bp. VI. ker. Andrássy út 45.sz. alatt lévő Liberális Klub előtt, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó szobrát meggyalázó Dániel Péter ellen. A  jelenlévők között szóváltás alakult ki, melynek során egy férfi , Dániel Péter hívei közül arcul ütötte a tüntetésen résztvevő T. Istvánné, amerikai–magyar állampolgárt. A helyszínen, a tüntetőkhöz képest túlméretezett létszámban jelenlévő rendőrök, az idős hölgyet megütő férfi cselekedetét becsületsértésként minősítve a helyszínről elengedték, aki így bejuthatott Dániel Péter rendezvényére. A  bántalmazott, idős hölgyet, aki a tömegben az ütés miatt elvesztette egyensúlyát és a kezében lévő magyar zászlóval, - állítólag megütötte az őt bántalmazó személyt,-a Bp. VI.ker. Rendőrkapitányságra előállították és cselekményét, garázdaság vétségének minősítették.   Az intézkedés kettős mércésnek minősül, mivel az eljáró rendőri szervek önkényesen és diszkriminatív módon csupán a megtámadott hölgyet állították elő, a kialakult konfliktus férfi  szereplőjének hölggyel szembeni erőszakos cselekményét megengedhetetlen módon magánvádas ügynek minősítették, ugyanakkor a férfi által megtámadott nő magatartását hivatalból üldözendő garázdaság vétségének minősítették.

Kőszegi M. László (www.hungariatv.hu) különleges videótudósítása a Dániel Péter elleni május 20-i budapesti tüntetésről, amely nemzeti jogvédő szempontból mutatja a történteket.
Láthatjuk gróf Tiszta Istvánné elleni támadást követő kettős mércés, durván jogsértő rendőri előállítást a megtámadott hölggyel szemben a és Gaudi-Nagy Tamás ezzel szembeni nemzeti jogvédő fellépését, majd beszédét, továbbá egy különleges és sikeres emberi jogi kísérletet, amelyet az eredetileg nyilvánosra hirdetett, majd a tüntetés hatására zárttá nyilvánított Dániel Péter fórumra a tömeg határozott követelésére sikerült bejuttatni két magyar érzelmű derék zsidó embert, Apáthy Istvánnét és Reiner Pétert, illetve a Hazatérés  Rádió tudósítóit, akik beszámolnak a bent tapasztaltakról.

Budapest, 2012. május 22., kedd (MTI nyomán) - Budaházy György pénzbüntetése fennmaradt a Szabadság téri szovjet emlékmű több mint fél évtizeddel ezelőtti megrongálása miatt, ugyanis az ezt kimondó jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúria kedden elutasította.

Pintér Sándor belügyminiszter közlése szerint teljesül a 3500 fős rendőrségi létszámbővítés, amit az első két évre vállaltak. A tárcavezető erről éves miniszteri meghallgatásán beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, ahol közölte, 4250 ember kiképzése történik meg június 30-ig. Az ülésen Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felvetésére többször felmerült a csendőrség felállításának a kérdése. Pintér Sándor a témával kapcsolatban személyes megbeszélésre invitálta a jobbikos képviselőt.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint Magyarországon az antiszemitizmus és a cigányellenesség hívószavai mögött megbúvó magyarellenesség ellen kell küzdelmet folytatni.

A jogvédő, országgyűlési képviselő erről a Horthy-szobrot vörös festékkel megrongáló Dániel Péter ügyvéd és a "magyargyűlölet" ellen tartott tiltakozó megmozduláson beszélt vasárnap Budapesten, mintegy kétszáz ember előtt.

Már a közeljövőben felállhat a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban.

Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt. Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.

2012. április 25-én a 10 órakor megtartott tárgyaláson a Kúriának Dr. Mészáros Mátyás által vezetett tanácsa határozatot hirdetett Budaházy György és társai felpereseknek a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mint alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt a BRFK által kezdeményezett felülvizsgálati ügyében.

A felpereseket Dr. Balás István ügyvéd (Dr. Gaudi Nagy Tamás helyetteseként) képviselte.
A Kúria hatályában fenntartotta a BRFK-t kártérítésben marasztaló jogerős ítéletet, s indokolásában elvi éllel leszögezte a következőket:
A rendőrségről szóló törvényben a rendőrnek biztosított kényszerintézkedés-alkalmazási lehetőség csupán egy általános lehetőség. Azonban a rendőr személyi szabadságot sértő kényszerintézkedést (elfogás, megbilincselés, előállítás, fogva tartás) csak akkor alkalmazhat, ha ezt valamilyen ok konkrétan és különösen is indokolttá teszi. Ezért a rendőrnek esetenként külön kell mérlegelnie, hogy van-e ilyen ok.

Április 25-én a Kúria két tárgyalást is tart a rendőrség kormányváltás után benyújtott felülvizsgálati kérelmei alapján  Budaházy Györgynek és hazafi-társainak a szocialista pártrendőrség által okozott jogsértések ügyeiben. A 2003-as EU csatlakozási népszavazási  kampány során a NEM-re buzdító kampányplakát miatt Budaházyékat (többek között Novák Előd jelenlegi jobbikos képviselőt is) meghurcolták, több ezer plakátot lefoglaltak: elítélték, majd végül jogerősen felmentették őket (részletek). 2008. április 11-én  a Clark Ádám téren tüntetni készülő Budaházyt és még több mint 50 embert körbezárt és  bilincsbe verve előállított a gyurcsányi rendőrség, de itt is felmentették a hazafiakat (részletek). Személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt mindkét ügyben jelentős összegű kártérítéseket ítélt meg jogsértetteknek a Fővárosi Ítélőtábla, a jóvátételeket ki is kellett fizesse a rendőrség, de most szeretnék azt visszaszerezni és a meghurcolások jogszerűségét kimondatni.  Budaházyék képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látja el.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás képviselők beszélgetése arról, hogy hogyan szervezkedjünk, mozgósítsunk a külföldi spekulánsok és magyar zöldbárók ellen

2012. május 1-jéig kell összegyűlnie 50 ezer aláírásnak ahhoz, hogy az Országgyűlés érdemben tárgyaljon a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő beemeléséről a Büntető Törvénykönyvbe, így  mindössze 9 napja maradt a kezdeményezőknek (Halász Pálma és az Élet-Érték Alapítvány) a szint teljesítéséhez, hiszen a hétvége és az ünnepnap miatt már a megelőző hét végén át kell adniuk az íveket. Halász Pálma, a népi  kezdeményezés elindítója biztos abban, hogy jó véghajrával megugorják a szintet.

^{Halász Pálma, az aláírásgyűjtés kezdeményezője átveszi Vona Gábor pártelnöktől és frakcióvezetőtől és Gaudi-Nagy Tamástól a Jobbik frakció tagjainak támogató aláírásával ellátott aláírásgyűjtő íveket.}

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén feltett azonnali kérdésében arra volt kíváncsi, mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. 

A képviselő nem értette, hogy mi a késlekedés oka, eltelt már az év harmada és eddig a külvilág semmilyen formában nem értesült erről a jogvédő szervezetről, amely  működésében  jelentősen  támaszkodhat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat eddigi közel tízéves eredményes munkásságnak tapasztalataira. Véleménye szerint fontos lenne, hogy a Kárpát-medence elcsatolt részeit birtokban tartó országok számoljanak azzal, hogy azok a magyarok, akiket magyarságuk miatt jogsértés ért, hatékony, magyar állami támogatással és felkészült jogászok közreműködésével jogsegélyre számíthatnak.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2012. április 13-án tartotta az első tárgyalást abban a közigazgatási perben, amelyet a Nemzetközi CoD^(TM) Rák Információs és Prevenciós Központ Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és pertársai indítottak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen a rákellenes missziót folytató alapítványt több millió forint bírsággal sújtó és rákellenes felvilágosító tevékenységtől eltiltó törvénysértő határozatának megsemmisítése érdekében.