Hamarosan felállhat a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat

Már a közeljövőben felállhat a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban.

Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt. Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.Az MTI a hálózat struktúrájára vonatkozó kérdésére a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár azt válaszolta: a hálózat már működő határon túli magyar szervezetekre alapoz. "Azt szeretnénk, hogy a külhoni magyarok fogalmazzák meg azt, hogy milyenek az elképzeléseik" - mutatott rá. Hozzátette: a hálózatot egyetemi bázisokkal szeretnék kiegészíteni, ezzel kapcsolatban már folynak az egyeztetések és egy-két héten belül eldől, hogy erre milyen módon kerül sor.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az Országgyűlés 2012. április 16-i ülésén tette fel a kérdést, hogy mikor kezdi meg működését a tavalyi költségvetési törvénnyel 50 millió forint forrással - az ő javaslatára felállítani rendelt Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes válaszában elismerte, hogy eddig nem sok minden történt, de hozzátette, hogy már dolgoznak az ügy megoldásán, és a jogsegélyszolgálat hamarosan megkezdheti munkáját. Gaudi-Nagy Tamás viszontválaszában kérte Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat haladéktalan elindítását kérte. A Kárpát-medencében működő jogvédő szervezetek és magyarság ügyének elhivatott felkészült és bátor jogászok bevonását szorgalmazta, hogy meg tudják védeni a nyelvtörvénytől, állampolgárság megfosztástól, magyarságuk miatti bántalmazástól vagy az önrendelkezési küzdelem elleni retorzióktól szenvedő honfitársaikat.