Felszólalások
Álljon meg a menet! - önmérsékletre intette Gaudi a szocialistákat
2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kiváló nyelvészünket, Grétsy Lászlót idézve "Álljunk meg egy szóra!" felkiáltással fordult az Országgyűléshez.
"Kedves" MSZP-s képviselőtársak! Azért álljon már meg a menet! Nehogy már a magyar gazdaság összeomlásának a jeleként tüntessék fel azt a vételárat, ami a gázüzemár visszavásárlásáról szól, amit önök hazaáruló módon, gyakorlatilag áron alul adtak el Horn Gyula elvtárssal együtt - fogalmazott Gaudi.
Továbbra sem ügyrendi kérdés, hogy a nemzet képviseletére felesküdött nemzeti képviselők nem tudnak részt venni a vitában
2013. november 12-én, a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás ismételten ügyrendi kérdéssel/kéréssel fordult felszólalásában az Országházhoz, miután a törvényjavaslat vitájához időközben csatlakozott a KDNP is.
Kérem, biztosítsák azt, hogy azok akik a költségvetési vitában alkotó módon szeretnének részt venni, azok ezt a lehetőséget megkapják - kérte Gaudi.
Ne hergeljük a magyar társadalmat! - kényes kérdések a költségvetési vitában
2013. november 13-án, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hiányolta Steiner Pál felszólalásából a volt főpolgármester elszámoltatását. Úgy fogalmazott: Demszky Gábor "20 év alatt rommá zúzta Budapestet". Feltette a kérdést: "hol a búbánatos fenében van Demszky Gábor, amikor elszámoltatásról beszélünk?". Szerinte Tarlós István főpolgármester valamiért nem akarja ezt a konfrontációt vállalni.
Önkényes elemektől megtisztított, a civil kurázsit erősítő civil szervezetekkel kapcsolatos törvény mellett érvelt Gaudi-Nagy
2013. november 11-én, Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról című törvényjavaslat (T/12833) részletes vitájában az SZJA 1%-ának felajánlásával kapcsolatban - egy érdekes módon a bizottságokban nem támogatott - kormánypárti képviselő javaslatára hívta fel a figyelmet.
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kitért arra is, nem bízná a NAV-ra, sőt csökkentené az adóhatóság befolyását azzal kapcsolatban, hogy ők jogosultak legyenek eldönteni egy civil szervezetről minek az érdekében működik.
Véget kell vetni a szolgáltatók tisztességtelen magatartását elfedő, átláthatatlan közműszámla használatnak!
2013. november 11-én, Az egységes közszolgáltatói számlaképről című törvényjavaslat (T/12977) vitájában a közműszámlák tervezett egységesítése által az előterjesztő szerint a jövő évtől egyszerűen átláthatók lennének a számlaképek. A kormánypárti politikus indítványában a könnyebb eligazodás érdekében eltérő színekkel jelölné a különböző szolgáltatókat és még a számlák betűméretét is meghatározná.
A szocialisták gúnyolódásával és érdemi javaslatoktól mentes hozzászólásával szemben Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció három és fél éves követelésének nevezte a számlák átláthatóbbá tételét, amit - kisebb módosítási javaslatok mellett - alapvetően támogathatónak tartott, mivel szerinte azáltal csökken a lakosság kiszolgáltatottsága a nagy szolgáltatókkal szemben.
A megfelelő kiegészítésekkel támogatni tudják Gaudiék az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt
2013. november 11-én, Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról (T/12908) című törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás a javaslat tartalmi támogatása mellett érvelt. Mint mondta, ezt jó javaslatnak tartják, ami korrekciója a nem teljesen helyes és pontos formában elfogadott alapvető jogok biztosáról szóló törvénynek.
Sokkal szerencsésebb, ha maga a kormányzat vállalja föl azt, hogy egy ilyen - ugyan nem sarkalatos törvényt - benyújt, mintsem ahogy az jelen esetben, egyéni képviselői indítványként történt. Ezzel Gaudi szerint a kormányzat megúszta a társadalmi vitát, ugyanis a jogalkotási törvény ezt kifejezetten előírja. Megúszták azt is, hogy hatástanulmányokat végezzenek, ezáltal mentesültek egy olyan kötelezettségük alól, mely során ideális esetben kutatási eredményeket, elemzéseket kellett volna letenni az asztalra.
Így lehet megakadályozni a magyar műemlékek védelmében tett felszólalás elhangzását
2013. november 11-én, az Egyes törvényeknek a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásával összefüggő módosításáról (T/12791) címet viselő törvényjavaslat vitáját, majd az azt követő szavazás után Jakab István, az Országgyűlés kormánypárti alelnöke ügyrendben adta meg a szót Gaudi-Nagy Tamásnak.
Köszönöm szépen elnök úr, csak én már körülbelül két perce megnyomtam az ügyrendi gombot, még a szavazási folyamat előtt. Szerettem volna elmondani azt, hogy egy ügyrendi javaslatom van ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban... - jelezte Gaudi.
Lépjen tovább a magyar kormányzat, álljon ki végre védhatalomként a székely autonóm törekvések mellett! (Videóval)
2013. október 29-én, napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás "A székely önrendelkezés sikere közös nemzeti ügyünk" címmel.
Együtt vagyunk és együtt maradunk!
Nincs isten és nincs ördög, aki
Ismét széjjel bírná szakítani
Ölelkező karunk.
Egy volt a bölcsőnk, koporsónk is egy lesz,
Ha majd leszállunk a holt nemzetekhez...
De én nem félek többé a haláltul;
Viselje bármilyen csalárdul
A változékony sors magát,
Sebet kapunk talán, de nem halált
-idézte a nemzeti jogvédő képviselő Petőfi Sándor Két Ország ölelkezése című versét, mely 1848-ban, Erdély és Magyarország újraegyesítésekor született.
Történelmi vágya volt a magyarságnak, hiszen Királyhágón innen és Királyhágón túl lényegében egy nemzet tagjai vagyunk. Éljünk itt akár a Kárpát-medence csonkaországi területén, éljünk akár a Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Őrvidéken, Muravidéken, vagy éppenséggel Erdélyben - utalt a nemzeti jogvédő a több mint másfél évszázaddal ezelőtti eseményekre, amely a sors fintoraként jelenleg is legalább annyira aktuális mint volt az 1848-as szabadságharc idején.
A környezettudatos gondolkodás fontossága mellett érvelt Gaudi-Nagy Tamás
2013. október 28-án, "Az erdei iskolák környezettudatos nevelésben való hangsúlyosabb részvételéről" (H/11311) címet viselő indítvány tárgysorozatba-vétele kapcsán Gaudi-Nagy Tamás - úgy is mint az érintett korosztályhoz tartozó gyermekek édesapja - alapvetően jó kezdeményezésnek nevezte a Ház elé került javaslatot.
Minden esetben mikor jó ötletek vannak a Ház előtt, akkor úgy gondolom, hogy a képviselőknek az a feladata, hogy ezt elfogadják, és ne vitassák, ne bagatelizálják, ne szólják le. Támogassák, esetleg egészítsék ki jobb még esetleg olyan ötletekkel, amelyek a környezettudatos nevelés mellett kibővítetten arra is alkalmat adnak, hogy ne csak szűk értelemben véve vegyük a környezettudatosságot, hanem vegyük bele az épített és természeti környezetünk iránti kötődésnek egy mélyebb, tradicionális szintjét, amelyet tulajdonképpen a Szent Korona Eszmeisége testesít meg - fogalmazott a képviselő.
Súlyos aránytalanságok a 2014. évi központi költségvetésben
Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló általános vitájában (T/12415) Gaudi-Nagy Tamás bevezetőjében jelezte a költségvetés számos eleme nem a nemzet felemelkedését szolgálja, pedig - ahogy arra a néhány perccel korábban a vitában felszólalt EP képviselő, Morvai Krisztina is utalt rá - ez az a szempont, amely a költségvetést át kell hassa.
Gaudi-Nagy saját felszólalása ideje alatt a Hit Gyülekezete érdekeltségébe tartozó hetilapot olvasgató Lendvai Ildikót is megszólította: "Számoljon el azzal, hogy mit csináltak nyolc évig! Előtte '90-ig! Miért adósították el a hazánkat? Miért élték fel a jövőnket, és miért hozták kényszerhelyzetbe a magyar gazdaságot, és miért szolgáltatták ki az elvtársaikkal, miért adták el a nemzeti vagyont."
Gaudi: Az a dolgunk, hogy küzdjünk a magyar szabadságért! Gaudi soproni beszéde
2012.10.22.
Gaudi-Nagy Tamás: 2006 őszén politikai megtorlás történt
Hír TV - Eddig csaknem 300 millió forintos kártérítést ítéletek meg a bíróságok a 2006-os rendőrterror áldozatainak. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a parlamentben egy képviselői kérdésre adott válaszában kitért arra is, hogy jelenleg is több kártérítési per van folyamatban, és szeptemberben az akkori rendőri vezetők pere is elkezdődött.
A 2006 őszén történt rendőri jogsértésekről már nemcsak felvételek, hanem jogerős bíróság ítéletek is vannak. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezek is alátámasztják, hogy az egyenruhások politikai megrendelésre megtorlássorozatot hajtottak végre. A jobbikos képviselő a Parlamentben egy közelmúltban történt öngyilkosság miatt fordult kérdéssel a miniszterelnökhöz.
Új közmondás született: „Dicsérjen meg téged a Gaudi-Nagy Tamás!” (Videóval)
2013. október 16-án Gaudi-Nagy Tamás Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló határozati javaslat (T/12728) vitájában életszagú esetekben mutatta be a bírói rendszer hibáit.
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásait azzal kezdte, hogy látja a szándékot az OBH elnökének beszámolójában arra nézve, hogy történjen végre változás. Hangsúlyozta, hogy két nagy rendszerhiba van: az egyik, hogy nem érvényesül az ésszerű határidőn belül való befejezése az ügyeknek, a másik pedig a bírói ügyekben való szakszerűtlenség.
Szanyi „félnáci ideológiák bajnokainak” nevezte a Jobbikot
2013. október 14-én az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás Szanyi kapitányt szakmailag és ideológiailag lerendező kétperces felszólalása után Szanyi Tibor kért szót, majd beszédét így kezdte: „Az az igazság elnök úr, köszönöm szépen a lehetőség ’szal igazából én nem nagyon szívesen állok szóba mindenféle ilyen félnáci ideológiák bajnokaival, tehát most én valójában csak azért kértem ezt a megszólalási lehetőséget...” Az MSZP képviselője láthatóan ezután sem tudhatta, hogy egészen pontosan mit akart mondani. Szanyi tenyérbemászó felszólalása alatt hallható, ahogy Gaudi-Nagy helyrerakja a viselkedésében és beszédjében az ittasság és az agresszív bolsevizmus jeleit egyszerre mutató "Lenin-fiút".
A felszólalására Balczó Zoltán (Jobbik) reagált, aki utalt arra, hogy Szanyi nem értette, hogy eddig ő miről beszélt a témában, majd hozzátette, hogy „egy olyan párt nevében szólalok fel, amelyről (…) a bíróság kimondta, hogy gyakorlatilag nem nevezhető neonáci pártnak, mert aki annak nevezte, azt a bíróság elmarasztalta”. A vita aztán a szokott mederben folytatódott, Szanyi Tibor pedig a jobbikos rendreutasítást követően már nem próbálkozott újra kétpercnyi hírnévre szert tenni.
Pártérdekek mentén illették kritikával az OBH elnökét
2013. október 17-én, az Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló vitában (H/12728) Gaudi-Nagy Tamás bírálta mind a kormánypárti, mint a szocialista felszólalókat, mert szerinte kizárólag pártjuk politikai érdekeinek szempontjából viszonyultak a beszámolókhoz.
Rubovszky György (KDNP) azt mondta: a bírák nyugállományba helyezéséről, és a korhatár csökkentéséről még Baka András elnöksége alatt született döntés, így ennek felelőssége nem terhelhető a jelenlegi elnökre.
Gaudi megvétózná a szerb uniós csatlakozást, amíg nem rendezik a magyarok helyzetét
2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás a „Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarságért” címmel tartott napirend utáni felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést és a határokon túli magyarság sorsáért aggódó honfitársait a nemrég Strasbourgban, az Európa Tanácsban zajlott akciósorozatról.
Gaudi-Nagy Tamás ismertette, hogy az Európa Tanács 47 tagállamot tömörít (a magyar delegációjában 14 országgyűlési képviselő vesz részt), és a szervezet feladata, hogy az emberi jogok védelme mentén óvja, védje, szervezze az európai polgárok életét. „Mindenképpen egy olyan fórum, ahol a nemzeteknek fel lehet határozottan lépni olyan ügyekben, amelyeket a saját szempontjukból fontosnak tartanak” – folytatta a radikális képviselő, majd hangsúlyozta, „számunkra ilyen fontos ügy a szétszabdalt magyar nemzet kérdése.”
Gaudi: „Ha visszajön a baloldal, mindannyian le leszünk vadászva”
2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában rámutatott, hogy milyen óriási a tét most, azaz mi vár a magyar nemzet tagjaira, ha visszatér a baloldal.
„Tegyük egyértelművé, hogy az Uniónak semmilyen hatásköre nincs a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. (…) Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjak kérdése nem uniós hatáskör” – kezdte a vitában az újabb felszólalását Gaudi-Nagy Tamás. „Vegye el a szőrös mancsát az Európai Unió a magyar emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekről” – tette hozzá, majd a szocialisták felé fordulva megjegyezte, „hagyják abba az ügynökszerű kiszolgálását az EU-nak és az energiacégek ügynökeiként a magyar haza árulását”.
Gaudi: „Verjük vissza, verjük szét a nemzeti érdekek ellen fellépőket!”
2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában felvázolta, hogy milyen „frontvonalakat” kell látni.
Gaudi-Nagy Tamás a témában tett utolsó kétperces felszólalásában rámutatott, hogy „a vita kontextusa az, hogy támadják Magyarországot bizonyos önálló nemzetpolitikai lépései miatt”, majd hozzátette, nem az a lényeg, hogy a Jobbik egyetért-e mindennel, mert sok tekintetben nem, hanem látni kell a „nyilvánvaló frontvonalakat: van a nemzeti érdekeket védő és a nemzeti érdekek ellen dolgozó”.
Gaudi: A külföldi energiacégek fizessenek, vagy húzzanak el!
2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában arra adta meg a választ, hogy a rezsicsökkentés árát kiknek kellene megfizetniük. Mint kifejtette, az energiacégeknek kellene ezt megtennie, vagy ha ez nem tetszik nekik, akkor menjenek, és legalább teret nyernek az önkormányzatok, valamint a nemzeti vállalkozók.
Gaudi-Nagy Tamás ezúttal feltette a kérdést: „Ki fogja megfizetni a rezsicsökkentés árát?” Utalva a vonatkozó módosító javaslatra, leszögezte, hogy azoknak a külföldi tulajdonú energiacégeknek kell ezt kifizetni, akik évek óta „bezsebelik az extraprofitot”. Hangsúlyozta, ez eddig nem volt más, mint „jogalap nélküli meggazdagodás”, amit a Polgári Törvénykönyv (361. paragrafus, első bekezdés) meg is fogalmaz: „aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” A jogvédő honatya hozzátette, hogy „ugyanezen a talajon kellene a devizahitellel kapcsolatos kérdést is rendezni”.
Gaudi kiutat keresne az Európai Unióból
2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában leszögezte, „inkább azt nézzük, hogy hogyan lehet kimászni ebből az egész európai uniós csapdából”.
„Az Európai Bizottság a kötelességszegési eljárás előszobájának tekinthető lépést tett Magyarországgal szemben” – világított rá Gaudi-Nagy Tamás, majd hozzátette: „Magyarországot folyamatosan és rendszeresen szégyenpadra próbálják ültetni”. Kiemelte, hogy az Európa Tanács magyar delegációjának tagjaként ott volt a Tavares-jelentés vitájában és végigharcolta a Magyarország elleni monitorozási vitát, ahol, ahogy fogalmazott, „magukból kivetkőzött emberek” indítanak eljárást hazánk ellen.