Hatvan képviselő nem szólalt fel a parlament tavaszi és nyári ülésszakán, csaknem kétszer annyi, mint az előző években. Az Országgyűlés 2010-es megalakulása óta most először nem Schiffer András (LMP) vagy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás beszélt a leghosszabban, hanem utóbbi párttársa, Staudt Gábor, csaknem tizennégy órán át. Öt olyan fideszes képviselő van, aki ebben a ciklusban még nem szólalt fel.

Bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség a Gaudi-Nagy Tamás jobbikos parlamenti képviselő ellen a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt tett feljelentéseket - közölte Polt Péter legfőbb ügyész az MSZP-s Steiner Pál írásbeli kérdésére adott, az országgyűlési honlapon szerdán közzétett válaszában.

Az Országgyűlés 2013. július 5-i ülésén az Alaptörvény 4. módosításával kapcsolatos törvénymódosításokról szóló, köztársasági elnöki vétó miatt ismét Ház elé törvényjavaslat záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció képviselője rámutatott, hogy helyes és támogatandó, ha elítéljük az Európai Parlamentet a kettős mérce és az önkényes eljárás miatt. Ezért a Jobbik frakció támogatni fogja a Tavares jelentés miatt az EU-tól egyenlő bánásmódot követelő határozatot, de ugyanezt a követelményt kell támasztani az Országgyűléssel szemben is.

Éppen ezért elfogadhatatlan, hogy a médiatörvényt érintő módosítás az elnöki vétó által kifogásolt elnökhelyettesi rendeletalkotási jogkört a vétónak megfelelően kiemeli ugyan a törvényből, de ezzel egyidejűleg csökkenti a médahatóság elnöki tisztségével szemben támasztott szakmai követelmények szintjét, amit sem a Házszabály, sem a hazai médiahelyzet nem enged meg.

Az Országgyűlés 2013. június 21-i ülésnapján még a magyar termőföldet külföldiek számára megszerezhetővé tevő földtörvény Jobbik frakció által sikeresen meghiúsított zárószavazása előtt (az elfogadás közjoilag érvénytelen volt, lásd link) a büntetőeljárások gyorsítását célzó T/11523 számú törvényjavaslathoz Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja zárószavazás előtti módosító javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy a július 1-ejétől hatályba lépő új Büntető Törvénykönyv 349. §-a szerinti új bűncselekmény (termőföld jogellenes megszerzése) elkövetőjének büntetőjogi felelősségre vonására soron kívüli eljárásban kerülhessen sor. Hiába kért szót, ügyrendi felszólalással is élt.

2013. június 17-én, az Egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11563) vitájában Gaudi-Nagy Tamás az alábbiakkal kezdte felszólalását: Határozottan fel kell sorakoznom mindazon az érvek mellett, amely ezen törvényjavaslat benyújtásával kapcsolatos közjogi kifogásokat, melyek a közjogi érvénytelenségre, másrészt a tartalmi problémákra is utalnak.

Az Országgyűlés 2013. június 14-i ülésén, a büntetőeljárások gyorsítását célzó törvényjavaslat általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás az igazságszolgáltatás előtt álló legnagyobb kihívásnak a bírósági eljárások ésszerű időn belüli lezárását és a minőségi döntéshozatalt tartotta.

A javaslat benyújtására közvetlen alapot az a társadalmat felháborító eset adott, amelynek során az időseket kifosztó és megölő ároktői banda néven hírhedtté vált vádlottak büntetőügyében négy év után sem született meg az elsőfokú ítélet, a szakértői intézet másfél évig  készítette a DNS szakvéleményt, ezért ezeket a veszélyes elemeket ki kellett engedni az előzetes letartóztatásból. Nem történhetett volna így, ha a Jobbik igazságügyi költségvetés jelentős megemelésére vonatkozó tavalyi javaslatait megszívlelték volna és nem elutasítják.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórum és az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága Autonómia albizottságának (az albizottság Gaudi-Nagy Tamás és Kalmár Ferenc közös kezdeményezésére jött létre) 2013. június 12-i együttes ülésén a résztvevők határozott hangú nyilatkozatot fogadtak el a Romániában tervezett erdélyi magyar és székely közösség által lakott régiókat durván szétdarabolni kívánó közigazgatási határváltoztatásokkal kapcsolatban. (Ha már határváltoztatás, akkor azt inkább Magyarország vethetné fel és nem Románia!)

Az ülésen több napirendi pont szerepelt, többek között szó volt Kalmár Ferenc KDNP-s képviselő által az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése egyik magyar tagja által az őshonos európai nemzeti közösségekről szóló jelentéstervezetről, illetve az erdélyi magyar szervezetek - köztük a Székely Nemzeti Tanács  - által elindítani kívánt uniós polgári kezdeményezésekről. Mivel az ülés nemzetstratégiai jelentősége miatt zárt volt, ezért többet az elhangzottakról nincs módomban közölni.

Provokációval és holokauszttagadással vádolta a jobbikos Gaudi-Nagy Tamást a szocialista Steiner Pál az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén Budapesten.

A testület az MSZP által kezdeményezett, a nemzetiszocialista vészkorszak történelmének a fiatal generációk körében való minél teljesebb megismertetése, valamint az emlékezetkultúra fontosságának tudatosítása érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslathoz benyújtott módosító indítványt vitatta meg. A Tóbiás József (MSZP), Steiner Pál (MSZP) és Lendvai Ildikó (MSZP) kezdeményezte határozati javaslat arra kérné fel az oktatási minisztert, hogy dolgozzon ki ajánlást, hogy valamennyi közoktatásban tanuló meglátogathassa az Auschwitz-Birkenau haláltábor helyén létrehozott emlékhelyet és múzeumot Lengyelországban.

2013. június 3-án, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Navracsics Tiborhoz közigazgatási és igazságügyi miniszter. Gaudi szerint a trianoni békediktátum igazságtalan volt és megtagadta az önrendelkezési jogot a magyar közösségtől. A kormánynak megkerülhetetlen kötelessége, hogy "védhatalomként" lépjen fel, és követelje az elcsatolt területen élő magyarok számára a legmagasabb szintű önrendelkezési jogot - hangoztatta.
  
Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte, a területi és a kulturális autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára olyan cél, amelyet a magyar kormány teljes egészében támogatni tud. Ahol lehetőség van erre, ott támogatják a magyar közösségek területi autonómiatörekvéseit, ugyanakkor Szerbia uniós csatlakozásának magyar igények teljesítéséhez kötött vétójának gondolatától elzárkózott.

Steiner Pálnak kéne megkövetnie Gaudi-Nagy Tamást a tegnapi vita során történtek miatt - mindezt Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője közölte sajtótájékoztatóján.

^{A tragédiák emlegetése kapcsán jókat röhögött Steiner Pál}

Feljelenti a Demokratikus Koalíció (DK) Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik-frakció tagját a parlamentben csütörtökön a holokausztról tett kijelentése miatt - közölte Molnár Csaba, a DK színeiben politizáló független képviselő pénteken az MTI-vel.

Az MSZP határozottan elítéli, undorodva visszautasítja a Jobbik újabb provokációját, és felszólítja a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást Gaudi-Nagy Tamás ellen az Országgyűlésben csütörtökön a holokausztról tett kijelentése miatt.

2013. május 23-án, A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/10960.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a nemzeti emlékezetről, a nemzeti megmaradásról és a nemzettudat egészséges irányba mozdításának szükségességére hívta fel a figyelmet.

,,Kétségkívül minden áldozat - ahogy elmondta Volner János képviselőtársam, Vona Gábor frakcióvezető úr is, és Mirkóczki Ádám is rámutatott -, hogy minden áldozat, minden kifolyt vér, amely olyanoké, akik ártatlanok, az fájó és mindenképpen a történelmi múltban egy megemlékezni való tény..." - fejtette ki felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás, melyet sajnos az MTI nem tartott fontosnak idézni.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában két MSZP-s képviselő, Steiner Pál és Lendvai Ildikó módosító javaslata ellen is érvelt (a javaslat IDE kattintva megtekinthető). A kommunista szellemi utódpárt képviselői javaslatukban a Nemzeti Alaptantervben kötelezően előírnák az általános iskolákban 5-8. osztályos tanulmányait folytató diákok számára az iskolai történelem óra oktatása keretében a Terror Háza Múzeum mellett a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását is. Gaudi-Nagy Tamás ezzel nem értett egyet, az érveit pedig a felszólalásában kifejtette.

Ezt megelőzően azonban történt egy nagyon sajnálatos, és egyben mélyen felháborító megnyilvánulás a szocialista Steiner Pál részéről. Miközben Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy szükséges lenne bemutatni, milyen hungarocídium zajlott a Kárpát-medencében, nem csak Magyarországon, hanem a megszállt magyar területeken, így Felvidéken a kitelepítések során, Kárpátalján a málenkij robotra és haláltáborokba hurcolt magyarsággal, de Erdélyben és Délvidéken is, addig Steiner Pál az egyik képviselőtársával (aki a felvételen nem látszik) rendkívül jót röhögcsél a trianoni nemzeti tragédiánk kapcsán elkövetett szörnyűségek felemlítése alatt (6:08-tól).

A videón is jól látható módon Steiner Pál a magyarországi haláltáborok említése kapcsán egész egyszerűen röhögőgörcsben tör ki. Ez a magyar embereket rendkívüli módon sértő viselkedés - különösen egy országgyűlési képviselőtől - teljes mértékben elfogadhatatlan. A szocialista képviselő a felvétel tanúsága szerint meg sem próbált önkontrollt gyakorolni, sőt a módosító javaslatukkal szemben Gauditól elhangzó ellenérvek alatt is önfeledten kacarászott.

Alább a felszólalásról készült felvétel vágatlanul:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kövér László házelnöktől kért intézkedést Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő csütörtökön a Parlamentben a holokausztról tett kijelentése miatt.

2013. május 23-án, A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/11032.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy ,,igenis különbséget kell tennünk a kompenzáció, mind szellemi-oktatási kompenzáció erőforrásai között, mind pedig a pénzügyi jóvátétel szempontjai között, amikor a különböző diktatúrák időszakát vizsgáljuk."

2013. május 23-i ülésnapon, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11200.) vitájában a jobbikos Szabó Gábor arra figyelmeztette a kormányoldalt, hogy szerintük számos visszaélést eredményez majd a javaslat azon hiányossága, hogy a jelöltet állító, de egy bizonyos társadalmi támogatottságot a választáson el nem érő szervezetnek nem kell visszafizetnie a kapott állami támogatást.

Az ellenzéki politikus szerint így akár több százmillió forintot is felvehetnek valós támogatottsággal nem rendelkező pártok, amelyek költekezésüket fiktív számlákkal igazolják.

2013. május 23-án, a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11176.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás jónak, de kevésnek nevezte Vejkey Imre a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok szigorítását szorgalmazó javaslatát.

Emlékeztetett, korábban többször tettek javaslatokat a jelenlegi, a jog útjáról sokszor letérő végrehajtói rendszer felszámolására és helyette egy kiszámítható, hatékony eljárási rend kialakítására. 

2013. május 22-én, az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11207.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy alapesetben kormányváltáskor szoktak egy ilyen törvény módosítani, de mivel a hatályos törvény elfogadásakor is jelezték, átfogó változásokra van szükség, így üdvözlik a kormány mostani módosításokra vonatkozó szándékát.

Gaudi a Jobbik-frakció nevében hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban foglalt változások jó irányba változtatnák meg a szabályokat, de a menekültügyi módosítások egy részével nem értenek egyet, mint ahogy keményebb és határozottabb változásokat sürgetnének a közbiztonság megteremtése érdekében.

2013. május 21-én, A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10897.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (a videón (8:16-tól) Horváth János kormánypárti képviselő azon gondolataihoz csatlakozva, mely szerint Magyarországon minden olyan vagyontárgy, ami értéket képvisel és a nemzet jövőjét, fennmaradását szolgálja, az a nemzet vagyonának minősül.

Gaudi ezt a ,,Szentkoronás alapeszmét" kifejtve elmondta, hogy különös tekintettel a termőföldünkre, a vízkincsünkre, és minden olyan értéktárgyunkra, amelyet honfoglaló elődeink Kárpát-medencébe történő visszatérését követően vérrel és verejtékkel őriztek meg hosszú évszázadokon át, nemzeti vagyonnak kell tekintenünk.

A jogvédő képviselőt követően Répássy Róbert államtitkár kért szót, akit Z. Kárpát-Dániel (Jobbik) követett. A jobbikos képviselő elképesztőnek nevezte az államtitkár megszólalását, s felszólalásában védelmébe vette az államtitkár által kinevetett kormánypárti képviselőt, illetve jogvédő képviselőtársát, Gaudi-Nagy Tamást.