Felszólalások

parlamenti felszólalások

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásai az új Polgári Törvénykönyv hatályba nem lépéséről szóló törvényjavaslat vitájában (2010.06.29.)

Az Országgyűlés június 29-én kedden folytatta le a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről, valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A javaslat itt olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás több alkalmommal mint gyakorló ügyvéd és mint nemzeti jogvédő több alkalommal szólalt fel a vitában.

Jobbik: elsöprően erős a társadalom igazságtételi igénye (videóval frissítve)

Gaudi-Nagy Tamás kevésnek tartotta a benyújtott formájában a javaslatot. Mint mondta, gyors lépéseket vár a kormánytól annak érdekében, hogy a kommunizmus bűnösei felelősségre vonhatók legyenek, a múlt szabadon tárgyalható legyen, és lehetővé váljon, hogy ne bujkálhassanak el azok, akik az ország jelenlegi helyzetéért felelősek, beleértve Lendvai Ildikót is. Hozzátette: a jogalkotásnak lépnie kell, beleértve a Btk. és az alkotmány módosítását.

Gaudi-Nagy Tamás jó úton halad a parlamenti rekorderség felé

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szólalt fel legtöbbször és beszélt a leghosszabb ideig a parlamentben az új ciklus első hónapjában.

Összesen több mint négy órán keresztül tartotta szóval az ülésteremben ülőket. A legaktívabb képviselők rangsorában a második hely az LMP frakcióvezetőjéé. A képviselők több mint egyharmada még egyáltalán nem szólalt meg a parlamentben.

A két új parlamenti párt, a Jobbik és az LMP politikusai vezetik a legaktívabb képviselők listáját a ciklus első hónapjának végén. A képviselők május 14-én tették le az esküt, az országgyűlés honlapján az első 13 ülésnapra, június 8-ig olvasható egy összesítés arról, melyik képviselő mennyit beszélt a parlamentben ebben az időszakban.

Az első helyet a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás szerezte meg, aki 47-szer kért szót, és összesen 4 órát, 11 percet és 19 másodpercet beszélt. A második az LMP frakcióvezetője, Schiffer András 33 felszólalással, és 2 óra 19 perc 56 másodpercnyi beszéddel. A harmadik legaktívabb képviselő a fideszes Kósa Lajos, a párt ügyvezető alelnöke, aki 22-szer szólalt fel, de időtartamatot nézve majdnem ugyanannyit beszélt, mint Schiffer: 2 órát, 17 percet és 21 másodpercet.

Frakciójuk méretéhez képest sok az LMP-s és jobbikos politikus az első tízben is. A tizedik helyen holtverseny alakult ki 14-14 felszólalással a jobbikos Novák Előd és a fideszes Gulyás Gergely között, az eddig legtöbbet beszélő képviselők között így 3 jobbikos, 2 LMP-s, 3 fideszes, 2 MSZP-s és 1 KDNP-s politikus van.

A parlamentben június 8-ig 214 képviselő szólalt fel legalább egyszer, a többiek egyelőre csendben maradtak. Egyelőre nem kért szót például Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök sem. Azok között, akik eddig egyszer sem kértek szót, mindössze egy LMP-s képviselő van, Szabó Rebeka, vagyis az LMP-frakció túlnyomó többsége már élt a parlamenti megszólalás lehetőségével.

(Origó, Barikád)

Gaudi-Nagy Tamás küzdelme a népszavazási szabályok reformjáért

 

Gaudi-Nagy Tmás felszólalásai az H/19 Az országgyűlési képviselők számának csökkentéséhez szükséges választójogi reform előkészítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitájában annak érdekében, hogy a reform ne csak a választójogi szabályokr,a hanem a népszavazási és nép  kezdeményezési szabályokra is vonatkozzon.

Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Együttműködés Programja kapcsán 2010.05.26

A felszólalás szövege:

 

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt kijelölt Miniszterelnök Úr! Hallgatva jobbikos képviselőtársaim felszólalásait, és most különösen meghallgatva Lendvai Ildikó felszólalásait, számomra tökéletesen leképeződött a konstruktív és a destruktív ellenzékiség közötti különbség. Lendvai Ildikó bemutatta a destruktív ellenzékiség mintapéldáját, jobbikos képviselőtársaim a konstruktív ellenzékiséget. Ebben a szellemben bíráltuk, kritizáltuk vagy éppenséggel, ha jót találtunk, akkor dicsértük a kormányprogramot.

Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezése botrányos nyilatkozatát követően a 2006 őszi áldozatok újabb szemen lövését jelentené


Pintér Sándor belügyminiszteri kinevezése botrányos nyilatkozatát követően a 2006 őszi áldozatok újabb szemen lövését jelentené

 

Felháborítónak és elfogadhatatlannak tartom Pintér Sándor belügyminiszter-várományos május 3-i kijelentését, amelyben korábbi cégbeli üzlettársa, a több száz ember testi-lelki sérülését, megaláztatását, önkényes fogva tartását eredményező 2006 őszi rendőrterror egyik fő felelőse, Gergényi Péter egykori budapesti főkapitány felelősségét mentegette. Szó szerint a következőket mondta a Magyar Rádió tudósítójának kérdésére, aki azt firtatta, hogy nem kellene-e hátralépnie Gergényi felelősségének vizsgálatánál, mivel egykori cégtársáról van szó: