Tanúként hallgatta meg a bíróság a 2006 őszi "események" miatt a rendőri vezetők ellen folyó büntetőperben Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjét, aki nagyszámú 2006-os jogsértettet, áldozatot képviselt, s tagja volt a Civil Jogász Bizottságnak is.

Több, mint érdekesség, hogy Gaudi ellen is folyik büntetőper, ahol a vád tárgya felbujtás Pásztor István politikus leköpésére, s az ügyészség súlyosabb büntetést kér Gaudira, mint Gergényi Péter vagy Bene László rendőrkapitányokra a 2006 őszi magatartásuk miatt.

A kihallgatásomról készült beszámolóm itt olvasható.

Videós tudósítás a nemzeti jogvédők 2006 őszi rendőrtábornok perben történt tanúkihallgatásáról itt látható.

Tárgyalási összefoglaló a 2006 őszi tömeges rendőri jogsértések miatt Gergényi,Bene és más parancsnokok ellen indult büntetőperben. Megszólal Morvai Krisztina, Gaudi-Nagy Tamás és Göbl György.

Régóta készültem erre a napra. A Bene, Gergényi és 12 társuk elleni rendőrperben megidézett tanúként szerettem volna a bíróság és ügyészség tudomására hozni kellő részletességgel mindazon tényeket, bizonyítékokat és következtetéseket, amelyeket a 2006 őszi erőszakos rendőri megtorlások kapcsán szereztem nemzeti jogvédőként. Sajnos nem egészen így történt, sőt a végén még rendbírság fenyegetést is kaptam. A történtekről videós tudósítást is közzéteszünk, illetve a teljes vallomásom is megtekinthető lesz rövidesen. (A magyarhirlap.hu tudósítása itt olvasható)

A tárgyalási beharangozóban megírtam, hogy 8 és fél évvel a történtek után a vád tárgya továbbra is csupán elöljárói intézkedés elmulasztása és nem terrorcselekmény, illetve nagy baj, hogy a politikai felelősök nem ülnek a vádlottak padján és az összes felelős rendőri vezető sem.

A tanúvallomásom után meglehetősen felemás érzéseim vannak. Az eljáró katonai bíró, dr. Kiss Károly mindenestül 40 perc időt szánt a kihallgatásomra, lényegében minimálisra korlátozva a lehetőségemet arra, hogy összefüggően előadjam a 2006 szeptemberi és októberi rendőrterrorral kapcsolatos tudomásomat. Pedig több tucat jogsértett ügyében eljárt ügyvédként, akkori eseményeket közvetlenül ismerő és a Civil Jogász Bizottság feltáró munkájában részt vett nemzeti jogvédőként, vizsgálatot folytató országgyűlési albizottság alelnökeként széles körű és átfogó ismereteket szereztem arról, hogy milyen szisztematikus kegyetlenkedésekkel félemlítettek meg az alapvető jogaikat gyakorló, megemlékezőket és tiltakozókat a gyurcsányi hatalom fenntartása érdekében. És ebben milyen szerepe volt az akkori politikai és rendőri vezetőknek. De ezt szóban nem ismertethettem, illetve csak részleteiben és többszöri megszakítással. A hátam mögött ülő vádlottaknak és védőiknek érezhetően ez sem tetszett, feszültséget érzékeltem rajtuk.

Holnap 9 órától a Fővárosi Katonai Törvényszéken (Budapest, II. kerület Fő u. 70-78. II emelet) tanúvallomást teszek a Bene László és 13  rendőrtársa ellen a 2006 őszi rendőri erőszak miatt indult  büntetőperben. Az eljáró bíró ugyanezen időpontra idézte tanúként dr. Morvai Krisztinát, nemzeti jogvédő bajtársnőmet, a Civil Jogász Bizottság volt társelnökét, jelenlegi európai parlamenti képviselőt. A vád tárgya továbbra is csupán elöljárói intézkedés elmulasztása és nem terrorcselekmény. Az ügyészség csak felfüggesztett börtönbüntetést kért. A per első, 2013. szeptember 17-i tárgyalása napján  a váddal kapcsolatos kritikánkat elmondtuk. Sértetti képviselőként való perbe lépésemet a bíróság elutasította.

Az Európai Parlament Jogi Bizottságának Kovács Béla mentelmi ügye kapcsán mindenekelőtt azt kellene kivizsgálnia, hogyan lehetséges, hogy egy európai jogállamban egy választott képviselőt négy éven át szoros megfigyelés alatt tart, azaz lehallgat, követ, megfigyel a titkosrendőrség. Vajon ezt teszik minden képviselővel? Esetleg a gazdasági élet vezetőivel is? "Collect it all?" - azaz gyűjtsünk össze minden adatot, ahogy azt az amerikai titkosszolgálatok teszik? Dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás jogászok brüsszeli beszélgetése a hatalom korlátozásának szükségességéről, az emberi jogokról és az európai értékekről.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ellentámadásba lendült. Jó hírnevének megsértése miatt személyiségi pert indított a Hajdú-Bét ügy, majd az egyéves "szakértői" kormányfőségéről hírhedtté vált Bajnai Gordon ellen, aki tavaly májusban az európai parlamenti választások záró kampányvitájában az ATV-n milliók előtt nem átallotta azt a hazugságot világgá kürtölni, hogy  a nemzeti jogvédő, volt országgyűlési képviselő tavalyi májusi földvédő tüntetésen köpködött és akasztófára juttatásra szólított fel a délvidéki Pásztor Istvánnal szemben.

forrás: kuruc.info
A Pesti Központi Kerületi Bíróságon folytatódott az a pótmagánvádas büntetőeljárás, amelynek tétje a Dukán Dánielt 2006. szeptember 20-án szerinte bántalmazó rendőrök felelősségre vonása. Több mint nyolc évvel a történtek után két rendőr ült a vádlottak padján, igaz, már csak az utóbbi van állományban. A mai tárgyaláson a vád pozícióit tovább erősítette egy fedett nyomozó meghallgatásán túl Dukán Dániel 2006-os, a helyszínen vele együtt elfogott későbbi vádlott-társának a tanúvallomása, aki - lévén életvitelszerűen külföldön tartózkodik - írásban megerősítette a bántalmazás tényét.
A mai tárgyalás legmegrázóbb és a 2006-os rendőrterrorról hiteles képet mutató pillanata az volt, mikor Dukán Dániel édesapja tanúként felidézte fia mondatait, amit akkori elítélésekor mondott: "hazudtak, akik megvertek..."

^{A tárgyalás előtt a folyosón Dukán Dániel és dr. Gaudi-Nagy Tamás}

Almási Lajos videós tudósítása a 2009. július 4-én meghurcolt 13  gárdista és hazafi kártérítése iránt indított nemzeti jogvédő per 2015. január 29-i, első tárgyalásáról.

2015. január 29-én a Fővárosi Törvényszéken került sor az első tárgyalásra a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és dr. Borbély Andrea ügyvéd által képviselt 13 meghurcolt gárdista és hazafi Budapesti Rendőr-főkapitányság elleni kártérítési perében. Az ügy a 2009. július 4-én (Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren végrehajtott brutális és azóta a bíróság által is jogellenesnek nyilvánított  rendőri akciók (tüntetés feloszlatás, könnygáz bevetése, verés, tömeges előállítás-216 fő) miatt indult. (A háttér részletesen). A felperesek kérik az ellenük elkövetett jogsértések megállapítását (személyes szabadság, gyülekezési jog, testi épséghez és egészséghez fűződő jog, emberi méltóság megsértése), elégtétel adást és összesen hétmillió forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítést.

Budaházy Györgyöt, dr. Gaudi-Nagy Tamást és Novák Elődöt február 3-án fogadta Tarlós István főpolgármester kabinetfőnöke, Kovácsné dr. Tóth Ágnes és a főpolgármester másik két főtanácsadója. A konstruktívnak mondható megbeszélésen kétoldalú eszmecserét folytattak a Szabadság téri szovjet emlékmű nemzeti érzelmű emberek által már régóta követelt eltávolításának lehetőségéről, amelyre Budaházyék most egy jól megindokolt és a találkozó keretében átadott indítványt tettek.

Kiegészítésem hírhez: Örömmel álltunk a nemzeti jogvédőként a  kezdeményezés mellé, amelyet 2006-ban a Nemzeti Jogvédő Alapítványunk is szorgalmazott, sőt magam többeket (köztük Budaházy Gyurit) védtem, akik a nemzeti öntudatunkat sértő és múltunkat gyalázó obeliszkkel szembeni véleményüket tettlegesen nyilvánították ki, ezért rongálónak minősítették és elítélték őket.  Dr. Zétényi Zsolt korabeli remek tanulmányában („Milyen emlékmű álljon a Szabadság-téren?”) egyértelművé tette, hogy nincs jogi akadálya a szörnyemlékmű eltávolításának és ezáltal a tér történelmi arculata helyreállításának. Fontos kiemelni: a kezdeményezés nem oroszellenes élű, sőt kifejezetten erősítheti a magyar-orosz viszonyt e feszültségforrás kiiktatása. 2011-ben országgyűlési képviselőként is szorgalmaztam ezt a Károlyi szobor eltávolításával kapcsolatos vitában. (2. felszólalás). A mostani indítvány a tavaly őszi Szabadság téri hazafias tüntetéssorozat folyománya.

Az esemény videóösszefoglalója itt látható:

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. január 30-án hozott jogerős ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatva 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítést ítélt meg a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt Bognár Tibornak, az '56-os sortűz egyik túlélőjének. A jogsértettet több mint 8 éve, 2006. október 23-án délelőtt a budapesti Nádor utcában a Kossuth térre megemlékezni igyekvő honfitársaival együtt Gyurcsány rendőrsége közel egy órán át körbezárta, lökdöste, majd a tömeggel együtt a gyülekezés békés jellege ellenére erőszakkal feloszlatta és ezáltal megakadályozta részvételét az 1956-os szabadságharcra történő megemlékezésen. Egyező mértékű kártérítést kapott egyik pertársa is.
Ezzel a Nádor utcai oszlatás miatti jogerősen nyert kártérítési perek száma kettőre emelkedett.
 
A bírósági tárgyalásról korabeli rendőrségi felvételeket is tartalmazó videós tudósítást Almási Lajos készítette:


 

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon 2015. január 28-án zajlott le dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő ellen tavaly indított koncepciós eljárás első bírósági tárgyalása nagyszámú hazafias hallgatóság és a korábbi sajtókampányt követően szerény számú sajtószerv jelenlétében.

Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő büntetőjogi értékelése az ügyről itt látható.

A tárgyalásról készült videós összefoglaló és szöveges tudósítás itt nézhető meg, előbbit készítette Almási Lajos.

A Pesti Központi Kerületi Bíróságon tegnap, 2015. január 28-án lezajlott az ellenem tavaly indított koncepciós eljárás első bírósági tárgyalása nagyszámú hazafias hallgatóság és a korábbi sajtókampányt követően szerény számú sajtószerv jelenlétében. Ezúton köszönöm a szolidáris kiállást azoknak, akik eljöttek vagy támogatásukról biztosítottak, de különösen dr. Morvai Krisztinának (büntetőjogi értékelése az ügyről itt látható) és Budaházy Györgynek. Az írásom címe, a számos hozzám intézett buzdító üzenet egyikéből származik.

A következő tárgyalás időpontja: 2015. március 9. (hétfő) 9 óra, ekkor még egy vádlotti vallomásra, tanúvallomásokra és a felvételek megtekintésére kerül sor.

A tárgyalásról készült izgalmas videós összefoglaló itt nézhető meg, készítette Almási Lajos:

(Ezúton teszem közzé Reiner Péter ellenem indult koncepciós perrel kapcsolatos lényeglátó írását, megköszönve Péternek mellettem való kiállását. - dr. Gaudi-Nagy Tamás)

…ugyanez az ügyészség, mely Gaudit közvádas büntetőperben citálja megalapozatlanul bíróság elé, nem talált elég indokot, hogy Gyurcsányt valódi politikai felbujtóként, vádlottként idézze a bíróság elé, csupán tanúként hallgatják meg a bűnöző főrendőrök perében.

Nagyon nagy a kísértés, hogy Morvai Krisztina független EP képviselő asszony példátlanul közérthető és világos okfejtéséhez még hozzátegyem magam részletes véleményét, de csak nagyon röviden teszem.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás brüsszeli beszélgetése a hiányos sajtószabadságról, a dél-koreai és a magyar gazdaságfejlődési út összehasonlításáról, a munkavállalók jogfosztottságáról és jogvédelméről, a bevándorlás dilemmáiról s a Gaudi elleni büntetőeljárásokról.

Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (1055 Budapest, Markó u. 25. fszt. 11.) 2015. január 28-án, szerdán 9 órától megkezdődik az ellenem tavaly indított koncepciós eljárás bírósági szakasza. Aki szolidáris velem és megteheti, kérem jöjjön el a tárgyalásra és személyesen erősítse a nyilvánosság garanciális erejét.

Harcedzett nemzeti jogvédőként nézek szembe ezzel a kreált váddal, amelyet vissza fogok verni nemzeti jogvédő kollégáim szakmai segítségével. Köszönöm a felém áramló szolidaritást, bátorító üzeneteket.

A V. és XIII. Kerületi Ügyészség képtelen vádja szerint én voltam úgymond a felbujtója annak, hogy a tavaly május 6-án a magyar föld megvédése érdekében a Kossuth téren általam szervezett tüntetés során, a tüntetés helyszínén kívül Pásztor István VMSZ elnököt leköpték. Ezzel az ügyészség téves és törvénytelen minősítése szerint aljas indokból elkövetett személyi szabadság megsértése és garázdaság bűntettét követtem el- felbujtóként. Az ügy másik vádlottját ugyanezen bűncselekmények tettesi alakzatával vádolják, őt 3 hónapig előzetes letartóztatásban is tartották. A fejkendős, kereplős köpködőt nem találták meg.

A Fővárosi Törvényszék 2015. január 8-án tartott két, nemzeti jogvédők által képviselet jogsértettek ügyében tartott tárgyaláson erre csattanós választ adott. A manapság a korlátlan gyülekezési jog mellett szavakban kiálló, véres kezű Gyurcsány Ferenc bukott miniszterelnök és jelenleg az USA által nyíltan támogatott ellenzéki pártvezető által 2006. október 23-án irányított, tüntető és megemlékező civilek ellen végrehajtott  véres hadműveleteket végrehajtó rendőrség tekintetében megállapította a bíróság elsőfokú ítéletében - dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt vidéki hazafi felperes perében -, hogy megsértették a felperes személyi szabadságát azzal, hogy a Kossuth teret önkényesen és jogellenesen lezárták, illetve az '56-os szabadságharc 50. évfordulós állami megemlékezésén részt venni kívánókat 2006. október 23-án délelőtt a Nádor utcában körbezárták és az Akadémiáig nyomva kiszorították.

Áldott, békés és kegyelemteljes Karácsonyt kívánok minden kedves honlaplátogatómnak, barátomnak, harcostársamnak, támogatómnak, magyar szabadságért és igazságért küzdő hazafiknak, határon innen és túl élő honfitársainknak, azoknak is, akik nem értenek egyet velem, abban a reményben, hogy előbb-utóbb ők is rájönnek: a magyarságnak küldetése van, a Szeretet, az Igazság és Szabadság kiteljesítése, és ezért kell közösen megtennünk minden tőlünk telhetőt!

Embert próbáló, küzdelmes évet hagyok magam mögött: viharos körülmények között, sokfelől érkező támadássorozat kereszttüzében, de sokak szeretete és megbecsülése kíséretében véget ért négy éves országgyűlési képviselői mandátumom, amelyre büszke vagyok, mert a tőlem telhető legtöbbet úgy érzem megtettem (összefoglaló eredményeimről itt olvasható) a magyarság szabadságáért, méltóságáért, jóllétéért, a nemzet egyesítésért és az igazság érvényre juttatásáért. Nem vitás:  a pártok szabta játéktér nekem, mint egyedül nemzetünknek elkötelezett embernek sokszor szűknek bizonyult. A felém érkező visszajelzések azonban megerősítenek abban, hogy volt értelme és rendeltetése ennek a négy évnek, sikerült megmutatni, hogy lehet képviselőként a pártok működési logikáján túlmutató, emberközpontú, eredményes és hasznos munkát kifejteni.

Morvai Krisztina EP képviselő  felhívására számos munkavállaló számolt be a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos lesújtó tapasztalatairól. A munkaerő-kölcsönzésnek  - ebben a kizsákmányoló, felháborító formájában -  el kell tűnnie a munka világából, mert ez az egyik fő akadálya annak, hogy a magyar emberek méltóságban és biztonságban éljenek.

Krisztina – munkajogban jártas ügyvédi, európai uniós szakjogászi segítségemmel – elemezte a helyzetet és meghatározta a jogvédelem feladatait, eszközeit.
Összefoglaló tanulmányom a munkaerő-kölcsönzés anomáliáról és azok megszüntetéséhez szükséges jogi lépésekről ide kattintva tekinthető meg. Elemzésem célja, hogy Krisztina felhívására érkezett munkavállalói panaszok alapján értékelést és összegzést adjon azokról a munkavállalókat érintő anomáliákról, amelyek a munkaerő-kölcsönzés hazai gyakorlatát jellemzik, illetve megoldási javaslatokat tegyen azok kiküszöbölése érdekében. A tanulmány eligazítást ad arra is, hogy a munkavállalók milyen eszközökkel léphetnek fel a munkaerő-kölcsönzés kapcsán elszenvedett, tapasztalt munkaügyi jogsértések ellen.

A nemzeti jogvédők a munkavállalók panaszbejelentéseit bizalmasan kezelik, szakszerű, anonimitást őrző bejelentéseket tesznek a NAV-nak, a munkaügyi felügyelőségeknek, és az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak, valamint adott esetben bírósági tesztügyek indításához is segítséget nyújtanak. Krisztina mostani felhívásában a "kölcsönzött" munkavállalókhoz fordul, együttműködésüket kérve Magyarország egyik legfontosabb jogvédő harcához.

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

A múlt héten - a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt - Budaházy György két személyiségi jogi perében is ítélet született.

Mindkettő részsikereket hozott.

Az első, a 2012. január 2-i valótlanságokat állító MSZP-közlemény kapcsán született jogerős ítéletben a Fővárosi Ítélőtábla 2014. december 9-én az MSZP-t saját honlapján közlendő elégtétel adásra kötelezte a hazafival szemben, mivel valótlanul és sértően állították róla, hogy 2006-ban az MTV székházostrom idején telefonos kapcsolatban állt a Fidesz vezérkarával. Kártérítést azonban ezért nem kell fizetnie a bukott álbaloldali pártnak.

A másik perben a 2008. november 1-i dunaszerdahelyi magyarellenes szlovák rendőri brutalitást Budaházy nyakába varrni igyekvő  több újságcikket közlő sajtószervet marasztalt el a Fővárosi Törvényszék 2014. december 12-én hozott elsőfokú ítélettel. A HVG-t, illetve a Szombat c. lapot kiadó Magyar Zsidó Kulturális Egyesületet fejenként 200 ezer forint és kamatai összegű kártérítésre ítélték, míg az origo.hu és index.hu portálokat csupán elégtétel adásra kötelezték Budaházy György jó hírnevét sértő valótlan állítás  miatt. Mivel több más jogsértő állítás tekintetében a bíróság nem marasztalta el az alpereseket és a kártérítés mértéke is elmarad az egyébként reálisan járó mértéktől, ezért fellebbezést nyújt be a hazafi.
A két ítéletről szóló tárgyalási összefoglalót Almási Lajos készítette.