Ezen a héten 99 gárdista és hazafi kárigényét peresítettem a Bajtársiasság Napján elszenvedett jogsérelmek miatt- a jóvátétel iránti jogi küzdelem új szakaszába lépett
Ezúton tájékoztatom a hazafias közvéleményt arról, hogy 2014. július 3-án 86, illetve július 4-én további 13, így összesen 99 meghurcolt gárdista és hazafi (köztük Kiss Róbert volt gárdafőkapitány, Budaházy Edda honleány, Zagyva Gyula HVIM elnök) jogi képviseletében a Fővárosi Törvényszéken benyújtottam a Budapesti Rendőr-főkapitányság alperes és 3 másik rendőri szervvel szembeni kártérítési keresetet a 2009. július 4-én (mozgalmi nevén: Bajtársiasság Napján) az Erzsébet téren elkövetett rendőri jogsértések miatti károk (összesen több mint százmillió forint) megtérítése iránt.
Erre azért volt szükség, mert a több mint két éve a Belügyminisztériummal zajló, peren kívüli megegyezésre irányuló erőfeszítések eddig még nem vezettek sikerre és az új Polgári Törvénykönyv szigorú új szabálya miatt így kellett megszakítani a követelések 5 éves elévülését. Ezzel a jóvátétel iránti jogi küzdelem új szakaszába lépett.
5 éve a Bajnai-kormány időszakának legnagyobb méretű politikai szabadságjogi jogsértése során 2009. július 4-én a rendőrség brutális erőszakkal feloszlatta a Magyar Gárda jogerős betiltása és Budaházy Györgyék elleni koncepciós eljárás ellen Budapesten, az Erzsébet téren tartott békés ülődemonstrációt. Negatív rendészettörténeti csúcsot beállítva 216 embert állítottak elő (köztük Kiss Róbert volt gárdakapitányt és Vona Gábor Jobbik elnököt is), sokukkal szemben szabálysértési eljárást folytattak le, egyeseket megbírságoltak, azonban többségüket végül felmentették.
Az általam képviselt Kiss Róbert azonban per indított a tüntetés feloszlatása jogellenességének megállapítása iránt és ez sikerrel járt. A Fővárosi Bíróság (jelenlegi nevén Fővárosi Törvényszék) 2010-ben született jogerős ítéletével megállapította, hogy a 2009. július 4-ei, Erzsébet téri békés ülődemonstrációt a rendőrség jogellenesen oszlatta fel. Ezt a döntést a Legfelsőbb Bíróság (jelenlegi nevén Kúria) 2011-ben felülvizsgálati ítéletében hatályában fenntartotta. Ezen bírói határozatok folyománya az, hogy a tüntetés helyszínén foganatosított minden, oszlatás kikényszerítésére irányuló rendőri intézkedés jogellenesnek minősül és meghurcoltakat kártérítésre jogosítja.
A tüntetés erőszakos oszlatását a Magyar Gárda Egyesület jogerős bírósági feloszlatását követő két nappal hajtották végre az akkori országos rendőr-főkapitány, Bencze József meghatározó szerepével, aki jelenleg hazánk macedóniai nagykövete a „sikeres elszámoltatás” eredményeként. A hatalom célja az volt a rendőri brutalitással, hogy ne tiltakozhassanak Gárdáért és a politikai foglyokért a gárdisták és hazafiak, akik az erőszakmentességéről híressé vált indiai politikus, Mahatma Gandhi tanait követve léptek fel, holott szét tudták volna verni az ellenük felvonultatott rendőri erőket.
A jogtiprást a Nemzeti Jogvédő Szolgálat részletes állásfoglalásban ítélte el, majd azt kiemelt szabadságjogi jogsértésnek minősítette az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottsága által 2010-ben elfogadott, a 2002-2010 közötti időszak jogsértéseit elítélő, általam készített jelentésében is (2.14. pont).
Korábban a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Jobbik Jogsegélyszolgálata jelezték: akiket előállítottak, akik egyéb rendőri intézkedés (pl. lefújás, rendőri támadás) elszenvedői, sérültjei voltak, illetve a helyszínről kiszorítottak (őket ezáltal gyülekezési joguk gyakorlásában korlátozták) a tüntetés feloszlatásának jogellenessé nyilvánítása következtében kártérítésre jogosultak az elmúlt évek kemény jogvédő küzdelmeinek köszönhetően kialakult bírói gyakorlat alapján. A kártérítésre peren kívüli megegyezéssel került sor korábban közel 50 meghurcolt tüntető esetében a 2003. december 1-ejei gesztenyéskerti tüntetés jogellenes feloszlatása miatt, de a 2006 őszi rendőrterror közel száz áldozata jutott kártérítéshez nemzeti jogvédői közreműködéssel.
Néhány károsult pere már részbeni pernyertességgel zárult, de vannak még folyamatban korábban indult perek is. Ezek közül a legjelentősebb - az általam és Józsa Edina ügyvéd által képviselt - Kormány Sándor és 9 társának kártérítései pere. A Fővárosi Törvényszék tavaly július 24-én meghozott elsőfokú, nem jogerős ítéletével nagyobb részt helyt adott a kereseteknek és megállapította, hogy a rendőrség megsértette személyes szabadságukat, gyülekezési jogukat és testi épséghez fűződő személyiségi jogukat azzal, hogy őket 2009. július 4-én az Erzsébet téren elfogták, többüket brutálisan bántalmazták, gázspray-vel lefújták, megbilincselték és hosszú órákon át különböző rendőri fogdákban fogva tartották. A bíróság kötelezte a felelős rendőri szerveket, hogy kérjenek levélben bocsánatot a jogsértettektől és fizessenek nekik nem vagyoni kártérítésként fejenként átlagosan négyszázezer forintot és kamatait. Ez volt az ötödik ilyen, gárdisták számára kedvező elsőfokú ítélet.
Mivel az ebben az ítéletben megállapított kártérítések mértéke nem volt arányos az elszenvedett jogsérelmekkel, ezért a hasonló ügyek kapcsán kialakult irányadó bírói gyakorlat szerinti magasabb kárösszegek érdekében fellebbezést terjesztettünk elő, a fellebbezési tárgyalásra 2014. szeptember 9-én kerül sor a Fővárosi Ítélőtáblán. Az itt születendő jogerős ítélet mérföldkő lehet és jelentős előrelépést hozhat a Belügyminisztériumnál 2013. május végén általam írásban kezdeményezett peren kívüli jóvátételt célzó tárgyalásokban is.
A 2006 őszi rendőrterror áldozataihoz hasonlóan indokolt és elvárható, hogy az állam ne kényszerítse perre a Gyurcsány-Bajnai kormányok politikai jogsértettjeit, hanem peren kívül adja meg a jog szerint járó kártérítést a jogsértetteknek. Ezt a jog által megkívánt követelményt nem írhatja felül semmilyen politikai megfontolás.
A jóvátételt az Országgyűlésben is követeltem többször képviselői megbízatásom ideje alatt.
2013. február 19-én napirend előtti felszólalással éltem "Igazságtételt és elszámoltatást! Avagy teljes körű jóvátételt a meghurcolt gárdistáknak, hazafiaknak, állítsák le a koncepciós pereket, és büntessék meg végre a 2002-2010 közötti politikai, emberi jogi jogsértések felelőseit" címmel. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár válaszában jelezte, hogy az igazságszolgáltatásra nincs ráhatásuk, de kifejezte reményét, hogy „azok a felszólalások, amelyeket önök folyamatosan megtették, remélem, eljutnak azoknak a fülébe is, akiknek dönteniük kell az ügyekben.”
2013. február 25-én a belügyminiszterhez intéztem az alábbi című azonnali kérdést: "Igazságot a gárdistáknak és a meghurcolt hazafiaknak, avagy miért védi még most is a rendőrség a Gyurcsány-Bajnai-korszak jogsértéseit, és miért nem ad jóvátételt teljes körűen a 2002-2010 között politikai okokból jogsérelmet szenvedetteknek?". Kontrát Károly belügyi államtitkár válaszában jelezte: bíznak abban, hogy „ezek a folyamatok eredményesen és véglegesen lezárulnak.”
Az előterjesztett kárigények mértékét a bírósági gyakorlatra figyelemmel hasonló ügyekben járatos jogvédő kollégákkal közösen dolgoztuk ki. Fontos körülmény, hogy pernyertesség esetén a kárösszeg megemelkedik a 2009. július 4-étől számított késedelmi kamattal.
A 2013. május végén még országgyűlési képviselőként általam benyújtott összesített kárigények alapján Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott egyeztetés véglegesen még nem tekinthető meghiúsultnak és lezártnak. Amennyiben a Kormány Sándor és 9 társa már említett perében születendő jogerős ítélet kedvező lesz, úgy érdemben folytatódhat az egyeztetés, mivel ez lényegében megegyezési kényszert jelent a BM számára. Természetesen a politika ebbe beleszólhat: nem kizárt, hogy bár jelentős valószínűséggel feltehető, hogy a most benyújtott kereset szerinti kárigényeket a bíróság megítélné, mégis, amolyan "csak azért sem" alapon végigharcoltatják a jogsértettekkel a pert.
A keresetek 5. évforduló előtti benyújtására azért volt szükség, hogy az elévülést biztosan megszakítsuk, mivel az új Polgári Törvénykönyv 2014. március 15-i hatályba lépése óta az elévülést csak a követelés perbeli érvényesítésével lehet megszakítani.
Bízom a sikerben és ha szükséges végigvisszük a pert a tisztességes jóvátétel érdekében.
Az ellenem közelmúltban indított politikai koncepciós eljárások sem akadályozhatják meg ezen jóvátételi küzdelmet.
Köszönöm eddigi bizalmát és türelmét a jogsértetteknek, számítok erre a továbbiakban is!
Természetesen az ügy minden további fejleményéről is tájékoztatást adok, így a most megindított per tárgyalásának kitűzéséről is, a Kormány Sándor féle perben születendő döntésről, csakúgy mint a peren kívüli esetleges további egyeztetések eredményéről is.
Budapest, 2014. július 4.
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
www.gaudinagytamas.hu
