A párt országgyűlési képviselői közölték: a Jobbik elutasítja az úgynevezett szén-dioxid-sajtolásos technikák magyarországi alkalmazását.

"Nagyon nagy veszélyben a magyar élettér, a magyar föld" - fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint a széndioxid föld alatti kőzetrétegekbe való visszasajtolásáról szóló javaslat "egy nagyon rafinált EU-s diktátum hatására történő nemzetpusztítási kísérlet".
  
Kijelentette: "minden eszközzel" meg kell akadályozni a technológia elterjesztését. A Jobbik felszólítja az embereket, hogy minden lehetséges eszközzel tiltakozzanak - fűzte hozzá.
  
Kepli Lajos azt mondta, sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontokból nem indokolt a technológia magyarországi elterjesztésére.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2012. április 13-án tartotta az első tárgyalást abban a közigazgatási perben, amelyet a Nemzetközi CoD^(TM) Rák Információs és Prevenciós Központ Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és pertársai indítottak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen a rákellenes missziót folytató alapítványt több millió forint bírsággal sújtó és rákellenes felvilágosító tevékenységtől eltiltó törvénysértő határozatának megsemmisítése érdekében.

2012. április 11-én tárgyalta az Országgyűlés a bányászatról szóló törvény és egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (a javaslat szövege ITT érhető el) . a javaslatot teljes egészében elutasította a Jobbik, amelyet egy újabb, magyar emberek életét, jövőjét veszélyeztető EU diktátumnak tart.

Az EU Bizottság egy EU irányelv nem megfelelő átültetése miatt kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. A javaslat lehetőséget nyit a nemzetközi konszernek érdekeit szolgáló multimilliárdos energiamegaügyletneknek: minimális befektetéssel a maximális profit elérése a magyar emberek életének, vagyonának és környezeti életterének tönkretétele árán úgy, hogy nem adnak érdemi biztosítékot a a földalatti széndioxid tárolás és kutatás  nem várt tragikus következményeinek elhárítására. Ha a kormánypárti képviselők nem is tudták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után megtanulhatták volna, hogy a felelőtlen döntések, a nem megfelelő szabályozás és követelmények emberi életekbe kerülhetnek.

A Kúria felülvizsgálatai ítéletében 2012. április 11-én a kuruc.info hídblokád (2007. október 26.) alkalmával meghurcolt két tüntetőnek adott igazat: hatályában fenntartotta a nekik a rendőrségtől elszenvedett jogsérelmekért félmilliós kártérítést biztosító jogerős ítéleteket, kimondva, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság felel a számtalan hazafi elfogásával járó jogellenes rendőri akcióért. A Mészáros Mátyás bíró vezette tanács (most a korábbi főbíró Baka András is részt vett a döntésben) korábban több hazafiak hátrányára hozott jogsértő ítélettel vétette észre magát, de most meghajolt az igazság előtt és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiharcolt ítélkezési gyakorlat töretlen maradt így.

2012. április 11-én tartotta az Országgyűlés a gyermekbarát igazságszolgáltatásról szóló törvényjavaslat általános vitáját (a javaslat ITT olvasható), melyben a Jobbik vezérszónokaként üdvözöltem a törvényjavaslatot, mivel annak több eleme jelentősen javítja a kiszolgáltatott gyermekek helyzetét azokban az esetekben amikor az igazságszolgáltatással találkoznak. A törvényjavaslat ugyan uniós irányelv hatására készült, azonban most kivételesen a magyar érdekeknek is megfelel, mivel a nemzet emberközpontú módon, de rendre alapítottan kell működjön.

Éppen ezért megengedhetetlen, hogy az akár tanúként, akár sértettként az igazságszolgáltatás gépezetébe kerülő gyermekek kiszolgáltatottan szenvedjenek el joghátrányokat. Üdvözöltem, hogy a nemi bűncselekmények esetében az elévülési idő a kiskorú sértett nagykorúságának betöltésétől kezdődik. Hiányoltam ugyanakkor azt, hogy a gyermekbarát szabályok jelenleg még nem érvényesülnek a közigazgatási eljárásban pedig ilyen eljárások sokkal gyakrabban találják meg a gyermekeket.

A Kúrián működik egy olyan bírói tanács, egy bizonyos Mészáros Mátyás kúriai bíró vezetésével, amely már több alkalommal hozott a vonatkozó anyagi jogi szabályok és irányadó bírósági gyakorlattal ellentétes döntéseket kártérítési ügyekben. Holnap 9.45 órakor újabb két 2007. október 26-án önkényesen elfogott, majd felmentett tüntetők (egyikük a 2006-os igazságtételért küzdő Gőbl György) ügyében járnak el (Két hete szintén jogerősen nyert 7 általam képviselt ekkor meghurcolt tüntető).

Korábban viszont éppen ez a tanács nullázta le két 2007-ben meghurcolt tüntető első és másodfokon is megítélt és kifezetett kártérítését, a BRFK elsőfokon kétszer elutasított keresetének végül helyt adva ez a tanács  tette felelőssé Toroczkai Lászlót, mint "tüntetés-szervezőt" a 2006. szeptember 18-i Szabadság téri TV székházostrom során keletkezett károkért.

Remek húsvéti hír, hogy a máig házi őrizetben tartott és gyurcsányi rendszer által indított terror-kiratkatperében 15 hazafival együtt vádolt Budaházy György ellen pár hónapja 2008-as hmoszexuális felvonulás kapcsán tett kijelentései miat indított büntetőeljárást megszüntette a rendőrség a panaszunk nyomán. Büszke vagyok rá, hogy egy újabb, Budaházy György elleni  koncepciós eljárás megszüntetését sikerült elérnem, ez már közel a tizedik ilyen siker az elmúlt 10 évben, Gyuri mindig szálka minden hatalom szemében, mert nem alkuszik és nem enged elveiben, a magyarság honvisszaszerző küzdelmének egyik legmeghatározóbb alakja.

Azért ne ijedjenek meg nagyon a kedves olvasók: mindez csak Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár értelmezésében van így, aki Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szavait forgatta ki a lehető legszélsőségesebb és legfélrevezetőbb módon.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén ugyanis szóváltásba keveredett a két politikus az Ipoly-hidakról szóló szlovák-magyar megállapodásokról szóló vitában. A Jobbik képviselője elmondta, hogy bár természetesen pártja támogatja az Ipoly-hidak megépítését, azonban "az elszakított területeken élő testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés". A képviselő arra kérte a kormányt, hogy haladéktalanul követelje Szlovákiától a magyarok kollektív bűnösségét deklaráló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a jogfosztó állampolgársági törvény módosítását, a kitelepített magyarok kárpótlását és a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a felvidéki magyarság számára.

Az Országgyűlés 2012. április 3-i ülésén a bírósági szervezetrendszerről (Országos Bírósági Hivatal elnöke, Országos Bírósági Tanács) szóló törvényjavaslat részletes vitájában Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő felszólalásában kiemelte, hogy az Európai Unió és minden más külföldi szerv véleménye az utolsó szempont amely figyelembevételre kell kerüljön a szuverén magyar Országgyűlés törvényalkotási munkája során.

A magyar Országgyűlés plenáris ülésen 2012. április 2-án, a köztársasági elnök lemondása után a tótok által 1920-ban hajózhatónak hazudott magyar folyón, az Ipolyon létesítendő két hídról (Vámosmikola és Ipolypásztó, illetve Ipolydamásdi és Helemba között)  és a trianoni gúnyhatárral szétválasztott felvidéki magyar területek közútjainak használatáról szóló magyar-szlovák egyezmények (link, link, link) vitájában kőkemény, de egyben tanulságos nemzetpolitikai pengeváltásra került sor Gaudi-Nagy Tamás, az Országgyűlés legaktívabb tagja és a besimulás álláspontját képviselő Németh Zsolt külügyi államtitkár között.

Gaudi felszólalásainak lényege az volt, hogy a javaslatot a Jobbik természetesen támogatja, de a  II. világháborúban lerombolt Ipoly hidak és az elszakított területeken élő magyar testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés. Gaudi kérte a kormányt,  haladéktalanul követelje Szlovákiától a kollektív bűnösség elvén álló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a magyarellenes állampolgársági törvény módosítását, a nyelvtörvény eltörlését és a kitelepített felvidéki magyarok kárpótlását, egyben a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a sajnálatos módon fogyatkozó felvidéki magyarság számára.

Tekintse meg az éles vitáról készült összefoglaló videót:

A Kúria törvénysértően meggátolta az EU, IMF és NATO tagság megszüntetését célzó Halász József-féle népszavazási kezdeményezések kivitelezését, miután helyben hagyta az Országos Választási Bizottság szintén Alaptörvényt sértő döntéseit.

A Kúria Kvk.II.36/184 - 185 - 186/2012/2. számú - tárgyalás mellőzésével hozott - végzésével elutasította az OVB 30 - 31 - 32/2012. sz. határozata ellen benyújtott kifogásomat. A kifogásolt határozatok megtagadták azoknak az aláírásgyűjtő íveknek a hitelesítését, amelyeket az EU, az IMF és a NATO kilépésről szóló népszavazás kezdeményezésére nyújtottam be.

A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén, az ún. kuruc.info hídblokádot követően  elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek - döntött tegnap, március 27-én másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla.

A demonstráció feloszlatás miatt meghurcolt hazafiak által indított személyiségi jogi kártérítési perben tavaly a Fővárosi Bíróság osztva a felperesek jogi képviselőjének, dr. Gaudi-Nagy Tamás  álláspontját elsőfokú ítéletével kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenesen állította elő és tartotta fogva Németh Csabát, Németh Ádámot, Sípos Attilát, Pál Mártont, Rád Csabát, Kollár Tibort, Poszpischek Tamást személyes szabadságukat korlátozva és ezzel emberi méltóságukat megsértve.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat 2012. március 27-i vitájában több felszólalással is éltem.

Kétperces felszólalásomban megleckéztettem a gyurcsányista Molnár Csabát. Ő ugyanis az nélkül hivatkozik előszeretettel az Alkotmánybíróság 27/1998 -as alkotmánybírósági határozatára, hogy azt végig olvasta volna, és Répássy államtitkár úr szavaival élve, csak "hablatyolva" idéz belőle. Az Ab határozat ugyanis elvi éllel leszögezi, hogy a párt politikai alapon szerveződött képviselőcsoportoknak frakciókéhoz hasonló jogkörökkel történő felruházására az Országgyűlésnek nincs alkotmányos kötelezettsége.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 2012. március 27-i általános vitájában követeltem a politikailag lejáratott bírák eltávolítását ezzel is elősegítve az igazságügy hatékonyabbá tételét és a jogszabályi normák előírásai szerinti működés biztosítását.

Március 26-án az Országgyűlés elfogadta azt a jobbikos törvénymódosító javaslatot, amelynek értelmében sokkal szigorúbb felelősségre vonás vár azokra a multi cégekre, amelyek megszegik az élelmiszer-forgalmazásra vonatkozó szabályokat.

A Gaudi-Nagy Tamás, Magyar Zoltán és Varga Géza jobbikos országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt a Fidesz, a KDNP és – furcsamód – az MSZP képviselőinek többsége is támogatta, az LMP-s honatyák és honanyák nem nyomtak gombot, a DK jelenlévő politikusai pedig nagyrészt tartózkodtak. (A szavazás részletes adatai ide kattintva érhetőek el.) A törvénymódosítás célja a fogyasztókat rendszeresen megtévesztő, gátlástalan élelmiszerláncokat működtető multinacionális cégek megregulázása.