Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága az új Büntető Törvénykönyvről vitázott. A fideszes képviselők sorra szavazták le a magyar emberek életminőségét javító jobbikos kezdeményezéseket:

Budapest, 2012. június 6., szerda (MTI) - Az új büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak, így például azt, amely szigorúbban büntetné, ha egyes bűncselekményeket idősek vagy fogyatékosok ellen követnek el, valamint azt is, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevenné a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé, beemeli a Szent Koronát is. Eszerint, aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Nem támogatták viszont a jobbikos Korondi Miklós ezzel kapcsolatos előterjesztését, amely a címer elemeire, "a vörössel és ezüsttel hétszer vágott mezőre", az "arany koronás, hármas halomra" és a "kettős keresztre" is kiterjesztette volna ezt a védelmet.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága 2012. június 6-i ülésén a bizottsági tagok több mint egyharmada támogatta Gaudi-Nagy Tamás kapcsolódó módosító javaslatát a multik által kiszolgáltatott beszállítók védelme érdekében (a kapcsolódó módosító javaslat IDE kattintva elolvasható). Győrffy Balázs fideszes képviselő nemrégiben törvényjavaslatot nyújtott be (IDE kattintva elérhető a javaslat szövege) a mezőgazdasági és élelmiszer ipari termékek beszállítóival szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosítása érdekében. A javaslat célja az (melyet a Jobbik már a Parlamentbe kerülése előtt, illetve a Parlamentbe kerülésétől folyamatosan szorgalmaz), hogy gátat kell vetni a döntően külföldi tulajdonú élelmiszerláncok kegyetlen, embertelen, tisztességtelen és sanyargató magatartásával szemben, melyet a beszállító magyar vállalkozásokkal szemben tanúsítanak. A javaslat kizárná azt, hogy harminc napnál hosszabb fizetési határidőt határozzon meg a multi a magyar beszállítónak, tiltja az önköltségi ár alatti értesítést, a polcpénz szedését, a visszáruzási kötelezettséget és több hasonló egyoldalú, csak multik érdekét szolgáló   kikötést.

2012. június 4-én a trianoni gyásznapon, Gaudi-Nagy Tamás jogvédőnek, a Jobbik frakció képviselőjének az Alkotmányügyi bizottság üléséről - ahol éppen a Büntető Törvénykönyvhöz benyújtott, mintegy háromszáz módosító javaslatot vitatták meg -  rohanva kellett eljutnia a parlamenti ülésterembe, hogy előadhassa a bizottság álláspontját a munkajogi szabályok módosító törvénycsomagjáról. Éppen odaért.  Nem volt könnyű, mivel az alkotmányügyi bizottság ülésterme a csodaszép törvényhozási épület északi részén helyezkedik el, míg az Országgyűlés ülése a déli részen található képviselőházi ülésteremben található.

Az új Büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslathoz benyújtott több mint 200 képviselői módosító indítvány közül a bizottságok több kormánypárti és ellenzéki javaslatot támogattak. Így jobbikos kezdeményezésre, a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába bevennék a Szent Koronát.

A bizottságokban támogatták a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás és Gyüre Csaba javaslatát, amely a nemzeti jelkép megsértésének tényállásába Magyarország himnusza, zászlaja és címere mellé beemeli a Szent Koronát is. Eszerint aki nagy nyilvánosság előtt ezeket a jelképeket sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az Országgyűlés június 4-i ülésén az  MSZP-s Steiner-féle, a kormánytöbbség  és a Jobbik szavazataival kiherélt,  "szélsőségesség és idegengyűlölet  elleni" etikai bizottságról szóló  határozati javaslat záróvitájában parázs vita alakult ki a magyargyűlölő baloldal és szókimondó, vélemény-nyilvánítási szabadság talaján álló,  nemzeti radikális képviselők között.

Gaudi-Nagy Tamás - MSZP-s közbeszólásokkal, nácizással tarkított -  1 perces felszólalásában elégedetten állapította meg, hogy ez a burkoltan magyarellenes javaslat kiherélése helyes volt és amikor az MSZP erkölcsre hivatkozik az olyan, mintha a disznók étkezési kódexet emlegetnének. A kormánypárti oldalon is sokak tetszését váltotta ki a felszólalás. A Jobbik részéről hosszabban Mirkóczki Ádám foglalta össze a nemzeti radikális párt véleményét, kiemelve, hogy szégyenletes, hogy az MSZP a trianoni diktátumról szóló országgyűlési megemlékezésen nem vett részt.

Gaudi-Nagy Tamás a román nagykövetség előtt követelte az erdélyi magyarok önrendelkezését.

Alább olvasható a Szent Korona Rádió helyszínen lévő tudósítójának a Kárpát-medence legnagyobb, radikális magyar erőt felmutató, tiltakozó rendezvényéről készült tudósítása, melyet a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a gyalázatos trianoni diktátum 92. évfordulóján szervezett. A rendezvényen a szervezőkön kívül a Jobbik Ifjúsági Tagozat vezetője is felszólalt, de számos jobbikos zászló feltűnt a hazafias szervezetek zászlajai között. A Román Nagykövetség előtt Gaudi-Nagy Tamás tartott beszédet

melyben nemzetgyilkossági kísérletnek nevezte a diktátumot. Részletesen szólt a diktátum óta elszenvedett erdélyi magyar jogsérelmekről, és követelte a az erdélyi magyarok, különösen a székelyek önrendelkezési jogának biztosítását, emlékeztetve Romániát nemzetközi kötelezettségeinek maradéktalan betartására.  

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) más radikális jobboldali szervezetekkel közösen demonstrált vasárnap Budapesten. A rendezvényen beszédet mondott Toroczkai László, a HVIM elnöke, Zagyva György Gyula jobbikos parlamenti képviselő, és Juhász Szabolcs, a Jobbik Ifjúsági Tagozatának képviselője is.

A székely önrendelkezés haladéktalan állami támogatását kezdeményező felszólalásom alatt Semjén Zsolt, miniszterelnök-helyettes felháborító és gyáva viselkedésről tett tanúbizonyságot, mikor ,,kimenekült" a kérdés elől. Tiszta és egyértelmű választ szerettem volna kapni a kormány képviselőjétől, számíthat-e a székely autonómiamozgalom a magyar kormány védhatalmi támogatására? "Egy diktátumot nem lehet elfogadni és elkerülhetetlen ennek felülvizsgálata. A felülvizsgálat másképpen revíziót jelent" - mondta.

A trianoni békediktátum aláírását a világtörténelem legnagyobb, a magyar nemzet ellen elkövetett gaztettének nevezte a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) elnöke vasárnap Budapesten, az 56-osok terén, más nemzeti radikális szervezetekkel közösen tartott tüntetésen. Toroczkai László hangsúlyozta, "csak az lehet magyar, akinek fáj Trianon".

A Regnum Marianum-kereszt mellett álló veterán Csepel típusú teherautó platójáról szónokolva Zagyva György Gyula, a Jobbik országgyűlési képviselője arról beszélt mintegy másfélezer ember előtt, hogy a határon túli magyarok könnyített kettős állampolgárságának megadása körül kettős mércét alkalmaznak, mert a radikális szervezetekhez köthető emberek igényeit nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva utasítja el a köztársasági elnök.

A Jobbik üdvözli a saját régi. multik megregulázását célzó egyik kiemelt  követelését megvalósító, Győrffy Balázs (Fidesz) által benyújtott törvényjavaslatot. 

Gaudi-Nagy Tamás a törvényjavaslat május 29-i általános vitájában, felszólalásában hangot adott azon véleményének, miszerint fontos, hogy a szigorú védőszabályok váljanak a         törvény erejénél fogva a jelenlegi szerződések részévé, ezáltal végre gátat lehet szabni a multi élelmiszerláncok  magyar beszállítókat lehetetlenné tevő, kizsákmányoló jellegű és egyoldalú kikötéseinek. Jelezte: ennek érdekében módosító javaslatot nyújt be.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalása alább megtekinthető:

(MTI nyomán) A Jobbik 2012. május 30-án közel 100 módosító javaslatot nyújtott be a kormány Büntető Törvénykönyv javaslatához. A javaslatok itt tekinthetők meg.

Gaudi-Nagy Tamás sajtótájékoztatója a Jobbik új Büntető Törévnykönyvhözt benyújtandó módosító javaslatairól (2012.05.30).

A tegnap lezajlott általános vitában többet ismertettek a felszólaló jobbikos képviselők. Így többek között a mostaninál és a kabinet javaslatánál lényegesen szigorúbban, öttől tizenöt évig terjedő helyett tizenöttől huszonöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnék az emberölés alapesetét. Ennek megfelelően a határozott ideig tartó szabadságvesztés leghosszabb tartamát húszról negyven évre, különös vagy többszörös visszaesőknél, halmazati vagy összbüntetés esetén pedig ötven évre emelnék.

A Jobbik szorgalmazza a szigorított dologházi őrizet visszaállítását, továbbá számos területen szigorítana még a készülő Büntető Törvénykönyvön, valamint több új pontot is bevezetne. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a párt módosító indítványait ismertette parlamenti sajtótájékoztatóján.

A politikus úgy látja, aggasztó az ország helyzete a mindennapi bűnözés, a cigánybűnözés területén, továbbá jelen van a politikusbűnözés és a szervezett bűnözés is, amik ellen sürgős fellépés szükségeltetik. A Jobbik ezért fontosnak tartja a tervezettnél is erősebb büntetési tételek bevezetését.

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) bár szigorúbb a jelenleginél, de a kormány által beterjesztett formájában nem fejez ki elég visszatartó erőt, ezért további szigorítások szükségesek - jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás.

Az Országgyűlés szerdán folytatja és várhatóan le is zárja az új Btk. általános vitáját, a jobbikos politikus ennek kapcsán ismertette pártja módosító indítványainak egy részét. Eszerint a Jobbik 15 és 25 év közötti szabadságvesztéssel büntetné az emberölés alapesetét, a minősített eset kapcsán pedig visszaállítaná a halálbüntetést, ahogyan azt már többször hangoztatták.

Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága 2012.05.22-én (kedden) külön gyűlést szentelt a Bolíviában három éve fogvatartott Tóásó Előd ügyének. A bizottság ülésén részt vett több dél-amerikai állam külképviselete is (Chile, Argentína, Brazília pl., de az Amerikai Egyesült Államok és Írország is képviseltette magát a Külügyminisztérium illetékesei mellett).

Jelen volt az ülésen Tóásó Edit, a jogellenesen fogvatartott magyar testvére, aki megdöbbentő részleteket tárt fel az elfogás és fogvatartás körülményeiről. Mint emlékezetes, Tóásó Előd tagja volt annak a csoportnak, amelyet 2009. április 16-án bolíviai különleges erők rajtaütésszerű támadással lerohantak, közülük több embert (Rózsa-Flores Eduardót, Magyarosi Árpádot és Michael Martin Dwyert) meggyilkoltak, pedig ellenállást nem tanúsítottak. Az ülés apropója az volt, hogy Gulyás Gergely, az Emberi jogi bizottság alelnöke, illetve Vajna Márton nemrégiben tényfeltáró körutat tettek Bolíviában a fogvatartás  körülményeinek feltárása és a kiszabadítás mielőbbi elérése érdekében. Találkoztak Tóásó Előd jogi képviselőjével, az ügyészség és bíróság képviselőivel, illetve ellenzéki képviselőkkel.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye

NJSZ, 2012. május 24. Nemzeti Jogvédő Szolgálat, www.njsz.hu

2012. máj. 20.-án civil szerveződés keretében, több tucat felháborodott  személy törvényes bejelentett tüntetést tartott, a Bp. VI. ker. Andrássy út 45.sz. alatt lévő Liberális Klub előtt, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó szobrát meggyalázó Dániel Péter ellen. A  jelenlévők között szóváltás alakult ki, melynek során egy férfi , Dániel Péter hívei közül arcul ütötte a tüntetésen résztvevő T. Istvánné, amerikai–magyar állampolgárt. A helyszínen, a tüntetőkhöz képest túlméretezett létszámban jelenlévő rendőrök, az idős hölgyet megütő férfi cselekedetét becsületsértésként minősítve a helyszínről elengedték, aki így bejuthatott Dániel Péter rendezvényére. A  bántalmazott, idős hölgyet, aki a tömegben az ütés miatt elvesztette egyensúlyát és a kezében lévő magyar zászlóval, - állítólag megütötte az őt bántalmazó személyt,-a Bp. VI.ker. Rendőrkapitányságra előállították és cselekményét, garázdaság vétségének minősítették.   Az intézkedés kettős mércésnek minősül, mivel az eljáró rendőri szervek önkényesen és diszkriminatív módon csupán a megtámadott hölgyet állították elő, a kialakult konfliktus férfi  szereplőjének hölggyel szembeni erőszakos cselekményét megengedhetetlen módon magánvádas ügynek minősítették, ugyanakkor a férfi által megtámadott nő magatartását hivatalból üldözendő garázdaság vétségének minősítették.