2006 - A terror napjai: megrázó dokumentum-filmsorozat a 2006 őszi állami terrorról - nem felejtünk, tovább küzdünk a teljes igazságtételért !

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. október 19., www.njsz.hu)    

Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések) igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és rátámadt 2006 őszén az ellene tiltakozó, illetve az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára emlékező magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.

A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után (NJSZ közlemény erről ITT) a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori  legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket és be tudnak dőlni azoknak, akik ezért a terrorért felelősek.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF tavaly ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című tíz részes filmsorozat, amely a világhálón először a javaslatunkra a PestiSrácok és a PS TV felületein tekinthető meg. A filmsorozat néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon volt látható.

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámának 16. évfordulóján szeptember 19-én tették közzé ez első részt:

Azóta megjelent további 5 rész is:

2.rész: 

3. rész: 

4. rész: 

5. rész: 

6. rész: 

(2006. október 23.)

A többi részt a következő napokban fokozatosan tesszük közzé, ahogy a PestiSrácok és a PS TV felületein elérhetővé válnak. Kérjük, nézzék és terjesszék!

Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), a jogi szakértő dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője volt.

Az a megtisztelés érte Budaházy Györgyöt, hogy a Pesti Srácok főszerkesztősége úgy döntött, hogy a sorozat első részének közzététele alkalmából teljes egészében nyilvánosságra hozza Budaházy György 2006 őszi rendőrterror kapcsán írott 16. évfordulós gondolatait, amelyben  a gyurcsányi koncepció szerinti képtelen terrorváddal jelenleg is letartóztatásban levő hazafi kitért az ellene és társai zajló, gyurcsányi időkből származó koncepciós Hunnia eljárásra és a 17 vádlott által és a társadalom jelentős része által joggal igényelt eljárási kegyelem kérdésére.

A véres terrorakció-sorozat után sajnos minden törekvésünk ellenére megúszták az akkori  politikai-rendőri vezetők. Ők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. 

A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: nem felejtjük  és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy  az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne  úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (Budaházy és 16 társa) végre megkapják az eljárási kegyelmet.

Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 66. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 16. évfordulóján.

Isten óvja és vezesse Magyarországot!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

"Ártalmas, gonosz és jogsértő" - Gaudi-Nagy Tamás a munkácsi turul eltávolításáról (Kecskeméti Tv)

2022. október 13-án a Munkácsi Városi Tanács elsöprő ukrán többségű Végrehajtó Bizottsága váratlanul arról döntött, hogy eltávolítják a Kárpátalja ékét jelentő munkácsi várban található turulszobrot és ukrán címert tesznek a helyére. Az eredetileg 1896-ban felállított, majd a korábbi megszállók általi ledöntése után 2008-ban visszaállított ősi magyar jelképet aznap néhány óra alatt vandál módon le is bontották. Az ukrán címer még nem került a megcsonkított szobor helyére. Szijjártó Péter külügyminiszter berendelte az ukrán nagykövetet és kifejezte elítélő álláspontját.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője Molnár H. Boglárka "Töretlenül magyarok" című műsorában a Kecskeméti Tv-n nyilatkozott az ügyről.  Szerinte a munkácsi turul eltávolítása egy ártalmas, gonosz és jogsértő támadás a magyarság ellen, megszálló szemléletet tükröz, és sajnálatos módon illeszkedik a kárpátaljai magyarokat érintő egyre fokozódó elnyomó intézkedések sorába. Az interjúban a nemzeti jogvédő szólt a kárpátaljai magyarokat ért egyre súlyosabb jogfosztásokról és arról is, hogy mindezek miatt ideje lenne megfelelő válaszlépéseket tenni megfelelő eszközökkel és megfelelő fórumokon.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarok jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó útjának tapasztalatairól bővebben a a pestisracok.hu tudósításában.

 

Az elcsatolt nemzetrészeinken élő magyarok jogainak érvényesülését vizsgálja a Nemzeti Jogvédő Szolgálat

Forrás: pestisracok.hu

Az interjú még a munkácsi turul gyalázatos, barbár és aljas eltávolítása előtt készült. Sajnos a kárpátaljai magyarság helyzete egyre rosszabb, ideje lenne megálljt parancsolni az ukrán elnyomásnak!

VIDEÓ ITT!

Folytatja a határon túli magyarság jogvédelméért folytatott munkát a Nemzeti Jogvédő Szolgálat. A Gaudi-Nagy Tamás által vezetett szervezet a Bethlen Gábor Alap támogatásával olyan határon túli nemzetrészeknél folytat monitorozó, kutató munkát, amelyeken az elmúlt időszakban kiemelten fókuszba kerültek. Kárpátalján a háború nehezíti tovább az oktatási törvény miatt már sérült jogi helyzetét. Délvidéken pedig a fokozódó migrációs válság lehetetleníti el a mindennapokat, kiváltképp a határ mentén. A jogvédő monitorozó program az aktuális eseményeken túl kiemelten a nyelvhasználati, oktatási kérdésekre fókuszál. A kutatás eddigi eredményeiről, tapasztalatairól Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, jogvédő, a szervezet vezetője beszélt a PestiSrácok.hu-nak.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat Kárpátalján illetve a Délvidéken személyes kapcsolatok általi adatgyűjtéssel és monitorozó utakon gyűjt információkat készülő jelentéséhez. A szervezet célja azon túl, hogy valós, aktuális képet kapjon a magyar kisebbségek jogi helyzetéről az, hogy támogató segítséget nyújtson az elszakított nemzetrészeken élő magyarok kisebbségi jogainak érvényesítésében.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az általa működtetett nemzeti Jogvédő Szolgálat 2008-ban jött létre közhasznú szervezetként, kiemelten azzal a céllal, hogy jogi segítséget nem csak a Csonka-országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő elszakított, jogfosztott magyarok számára is.

Egyik mottójuk is az: „minden magyar felelős minden magyarért”

Az elmúlt évtizedben több száz magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embernek és szervezetnek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető és szabálysértési ügyekben.

A konkrét esetekben ellátott jogi segítségnyújtás mellett a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már korábban is több ízben folytatott jogvédő monitorozást a határon túli nemzetrészeken. Ennek a feltáró munkának a folytatása a most Kárpátalján és Délvidéken folytatott kutatás.

Videóriportunkban Gaudi-Nagy Tamás a már lezajlott kárpátaljai monitorozó út tapasztalatairól is beszélt. Kitért a nyelvhasználat nehézségeire és a háború árnyékában, a sorozások kapcsán hallott aggályokat felvető esetekre is.

Az Ügyvédi Kamara szerint nem követett el fegyelmi vétséget dr. Gaudi-Nagy Tamás azzal, hogy a Budaházy-Hunnia ügyben hozott ítéletet justizmordnak nevezte

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. október 9., www.njsz.hu)

A Budapesti Ügyvédi Kamara Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottságának Fegyelmi Tanácsa 2022. október 3-án hozott határozatával megszüntette a fegyelmi eljárást dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével szemben, megállapítva azt, hogy nem követett el fegyelmi vétséget a nemzeti jogvédő azzal, hogy 2022. március 16-án a Budaházy-Hunnia ügy ítélethirdetése során a bírói ítélettel kapcsolatban a hallgatóság soraiból a következőket közölte:

„Ez egy hatalmas justizmord volt bíró úr, ezért még felelni fog!”

(A pestsracok.hu videós tudósítása és interjúja dr. Gaudi-Nagy Tamással a kamarai döntésről és a kegyelmi megoldásért síkra szálló neves nemzeti civil értelmiségiekből álló „Budaházy Bizottság az igazságtételért” megalakulásáról itt látható)

Dr. Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék bírója a Budaházy-Hunnia ügy megismételt eljárásában eljáró bíró két hónappal a kegyetlen és jogtalan ítéletét követően (17 vádlottal szemben 2007-2008 közötti cselekmények kapcsán terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki, többek között Budaházy György I. rendű vádlottra 17 évet és a 17 vádlottra összesen 30 millió forint összegű bűnügyi költséget) követően kezdeményezte a Fővárosi Törvényszék Bűnügyi Kollégiuma vezetőjénél azt, hogy kezdeményezzen fegyelmi felelősségre vonási eljárást dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel szemben a tárgyaláson közölt véleménye miatt.

A bíró megkeresését a bírósági kollégiumvezető „fegyelmi eljárás megfontolása végett” továbbította a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke un. előzetes vizsgálatot rendelt el, amelynek során az eljárás alá vont nemzeti jogvédő 12 oldalas védekező iratot terjesztett elő és kérte az eljárás megszüntetését fegyelmi vétség hiányában. Ebben többek között előadta, hogy a tárgyalóteremben a terrorcselekmény bűntette és más bűncselekmény miatt Budaházy és társai ellen indult 13 éve zajló büntetőügyben (közismert nevén Budaházy-Hunnia ügy) a megismételt eljárásban meghozott elsőfokú ítélet kihirdetését célzó tárgyaláson a tárgyalóteremben előzetesen regisztrált hallgatóságként, civil jogvédőként és nem eljáró ügyvédként tartózkodott. A védekezésben azt is előadta, hogy olyan nemzeti jogvédőként vett részt a tárgyaláson, aki kezdettől fogva figyelemmel kísérte ezt a nyomozó hatósági-bírósági visszásságokkal telített ügyet, korábban tanúvallomást is tett és oroszlánrészt vállalt a 2006 őszi állami terror során elkövetett visszaélések, elkövetett emberi jogsértések feltárásában. Tehát nem, mint ügyvéd volt jelen, hanem olyan polgárként, a hallgatóság tagjaként, akit ugyanazon alkotmányos jogok és kötelezettségek illetnek meg, mint bármely más személyt. Védekezésként azt is előadta, hogy a szakma szabályait megszegő, aggályos bírósági ítélettel kapcsolatos vélemény közlése a tárgyalótermi karzatról nem veszélyeztette, de különösen nem súlyosan veszélyeztette az ügyvédi hivatás tekintélyét, ezért fegyelmi szankció alkalmazása indokolatlan. Kifejtette azt is, hogy megnyilvánulását a bíró rendfenntartási intézkedés körében, a tárgyalóteremből való kiutasítással sújtotta, amelynek önként eleget tett. A kétszeres felelősségre vonás tilalmába is ütközne, az, ha a rendfenntartási intézkedést követően a véleményt közlő ügyvéddel szemben vélemény közlése miatt ügyvédi minőségére tekintettel fegyelmi felelősségre vonást alkalmaznának.

A védekezésben arra is utalt, hogy a hatalmas országos felháborodást keltő és szakmai visszásságokkal telített ítéletet követően azért indíthatott a bíró szerinte ellene eljárást, mert több alkalommal nyilvánosan, szakmai alapon bírálta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként a bíró ítélkezési tevékenységét és azt, hogy az ítélet indokolás során olyan stílusban, fölényeskedő, lekezelő, sértő, kioktató hangnemet használt a védelmet ellátó ügyvédek, illetve a vádlottak, továbbá egyes tanúk tekintetében, amely a Bírói Etikai Kódex előírásait sértette.

Különös időbeli egybeesést jelent az is, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem sokkal a fegyelmi eljárás bírói kezdeményezése előtt, 2022. május 4-ei keltezéssel bocsátotta ki a „Visszásságok a Budaházy-Hunnia ügyben: bírói lassítás hátráltatja a letartóztatások elleni jogorvoslatok felterjesztését és a vádlottak kegyelmi ügyeinek előrehaladását, az ügyészség pedig még súlyosabb büntetést akar” című, ügyészséggel és bírósággal szemben kritikus közleményét. Az eljárás során dr. Ignácz György bíró többször egyértelmű tanújelét adta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a saját bírói tevékenységét nyilvánosság előtt elemző és kritizáló nemzeti jogvédő megnyilvánulásokat, ezért ennek fényében nem szorul különösebb magyarázatra, hogy két héttel később miért kezdeményezte az NJSZ ügyvezetőjének a fegyelmi felelősségre vonását.

Fontos rámutatni arra, hogy az ügyvédekkel szemben az Ügyvédi Kamara fegyelmi vétségek esetén különböző fegyelmi büntetéseket alkalmazhat, amelyek közül a legsúlyosabb a kizárás büntetés, de ilyen szankció az ügyvédjelölti foglalkoztatástól való eltiltás, kamarai közügyektől való eltiltás, pénzbírság vagy írásbeli megrovás. Ebből látható, hogy dr. Ignácz György bíró alaptalan fegyelmi kezdeményezése nyomán indult fegyelmi eljárásnak nem volt jelentéktelen tétje. Emlékezetes, hogy a bíró egyértelmű tanújelét mutatta a március 16-i ítélethirdetési tárgyaláson elfogultságának és leplezetlen ellenszenvének a Bírói Etikai Kódex szabályainak megsértésére alkalmas, vádlottakkal, védőikkel, illetve az eljárásban egyébként a vádlottak számára mentő bizonyítékot jelentő tanúvallomást tevő dr. Gaudi-Nagy Tamással szembeni kijelentéseivel azon túl, hogy egyébként az ítélet tényállás megalkotása, a bizonyítékok értékelése, a minősítések és a büntetés kiszabás körében sokak véleménye szerint súlyosan és többszörösen megszegte a vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat.

A fegyelmi biztos, dr. Cech András ügyvéd a nemzeti jogvédő védekező nyilatkozata ellenére, indítványozva a fegyelmi eljárás érdemi lefolytatását, teljes mértékben a bíró által előterjesztett tényállásra alapozva álláspontját. Ezt követően nemzeti jogvédő egy újabb alapos eljárási irattal részletesen bemutatta és elemezte a történteket, mellékelte az esetet bemutató videófelvételt. Hangsúlyozottan utalt rá, hogy az Ügyvédi Kamarának védelmeznie szükséges az ügyvédek vélemény-nyilvánítási szabadságát, ugyanis az ügyvédi hivatás méltóságát az sértheti, ha az ügyvédeket ügyvédi tevékenység körén kívül civil életükben, ráadásul közhasznú, pro bono alapon eljárva jogvédő vagy egyéb, nemzetet építő politikai, közéleti tevékenység ellátása során más személyeknél indokolatlanul nagyobb mértékben lennének korlátozva a vélemény-nyilvánítási szabadságukban. Ebben a körben utalt egy olyan ismert európai jogesetre (Ezelin kontra Franciaország), amelyben egy francia ügyvéd esetén keresztül került kimondásra az, hogy az ügyvéd vélemény-nyilvánítása fegyelmi eszközökkel nem szankcionálható.

Rámutatott arra is, hogy fegyelmi vétséget az ügyvédi tevékenységi körén kívül az ügyvéd csak akkor követ el, ha szándékos vagy gondatlan magatartással az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Erről jelen esetben nem volt szó, pusztán markáns vélemény-nyilvánításról, amely mentes volt az emberi méltóságot sértő, gyalázkodó jellegtől.

Megtorló célzatú bírói aktivizmusra utal az is, hogy a bíró az eljárást kezdeményező iratában arra hivatkozott - amit a felvétel cáfolt -, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás véleményközlése „az ítélet által kiváltott indulatokat felkorbácsolta és így nagy mértékben hozzájárult a hallgatóság rendbontásához”. A felvétel cáfolta a bíró azon közlését, hogy a biztonsági szolgálat utasításait nem teljesítette a nemzeti jogvédő és ezért kellett a Készenléti Rendőrség fellépését kérni.

Az október 3-ai fegyelmi tárgyaláson a felvétel alapos megtekintése és elemzése, majd az eljárás alá vont nemzeti jogvédő részletes védekező nyilatkozatát követően a fegyelmi biztos megváltoztatta álláspontját és mivel meggyőződött arról, hogy fegyelmi vétség nem valósult meg, maga is az eljárás megszüntetését kérte.

A dr. Pfeifer Tamás ügyvéd által vezetett háromtagú Fegyelmi Tanács határozatával fegyelmi vétség hiányában megszüntette az eljárást. Megállapították, hogy bár a hallgatóság soraiban tartózkodott az eljárás alá vont ügyvéd, nem ügyvédként járt el, azonban az ügyvédi hivatáshoz tartozó személyi minősége fennállt, tehát vizsgálandó volt, hogy az általa kifejtett magatartás az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztette-e.

A kihirdetett határozat indokolása szerint a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének Budaházy-Hunnia ügyben eljáró bíró ítéletét kritizáló mondata vélemény-nyilvánításnak minősült, az nem volt gyalázkodó, becsmérlő és egyébként sem követett el olyan magatartás, amely miatt magatartása az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyeztető lett volna. Az NJSZ ügyvezető védekezése és a felvétel megtekintés is meggyőzte az eljáró fegyelmi tanácsot arról, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás cselekménye nem fegyelmi vétség.

Arra is utalt a fegyelmi tanács elnöke indokolásában, hogy nem szerencsés és nem jó irány, ha egy eljáró bíró fegyelmi eljárások kezdeményezésével igyekszik fellépni véleményközlő ügyvédekkel szemben. Arra is utaltak, hogy a véleményközlés miatt a rendfenntartási intézkedést, mint szankciót elszenvedte az eljáró ügyvéd, de ezen túlmenő egyéb hátrányos következménnyel nem sújtható. A nemzeti jogvédő véleményközlése a fegyelmi testület szerint egyébként hivatás rend szerinti közlési módnak megfelelt: bíró úrnak szólítás keretébe illesztve hangzott el az ítélet bírálata. Arra is utalt a megszüntető határozat, hogy az eljárást kezdeményező bíró írásbeli előterjesztése szerinti etikai vétséget (Ügyvédi Etikai Kódex 2.5: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója betartja a közhatalmi eljárások rendjét, és tiszteletben tartja a közhatalmi szervek méltóságát.”) azért nem követhette el az eljárás alá vont ügyvéd, mert az az ügyvéd feladatait meghatározó részben található, tehát egyértelmű, hogy csak a hivatását gyakorló ügyvéd ebbéli minőségben elkövetett magatartását lehet ezen szabály alapján megvizsgálni és esetleg szankcionálni.

Az eljárást megszüntető határozattal szemben a kézbesítést követő 15 napon belül a fegyelmi biztos, illetve az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezhet, mivel azonban a fegyelmi biztos maga is eljárás megszüntetést kért, és az eljárás alá vont ügyvéd indítványának megfelelt a fegyelmi tanács határozata, ezért a határozat lényegében jogerősnek tekinthető.

Megállapítható tehát, hogy csúfos kudarcot szenvedett a Budaházy-Hunnia ügyben megvádoltakkal szembeni ítéletével és elfogultsági megnyilvánulásaival amúgy is kétes színbe került dr. Ignácz György bíró azon kísérlete, hogy fegyelmi felelősségre vonással bosszulja meg a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének következetes és határozott kritikáit és elítélő véleményét a Budaházy-Hunnia ügyben kifejtett súlyosan aggályos bírói tevékenység miatt.

Az sem zárható ki, hogy az eljárás indításban a már említett körülményeken túl az is szerepet játszhatott, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, mint tanúként vett részt az eljárásban, aki arról számolt be egyébként szavahihető, hiteles, vádlottakra nézve mentő jellegű vallomásában, hogy 2010 őszén a vád fő koronatanúja vele és Zagyva György Gyula volt országgyűlési képviselőtársával egy találkozón azt közölte, hogy őt lényegében kényszervallatással, meg nem engedett eszközökkel bírták rá arra a nyomozó ügyészség tagjai letartóztatása idején, hogy általuk megkívánt tartalmú vallomásokat tegyen, jegyzőkönyveket írjon alá és előre megkomponált tartalmú, jellegű szemléken vett részt. A tanú elmondása szerint nem volt szó még akkor terrorcselekmény minősítésről. Azt közölte a nemzeti jogvédővel, hogy ő azért írta alá ezeket a terhelő vallomásokat, mert szeretett volna kiszabadulni a letartóztatásból, több gyermeke és gyermekével várandós felesége várta otthon, neki pedig azt helyezték kilátásba, hogy akár a gyermekeit elvehetik tőle és ő pedig 8 évig börtönben maradhat, ha nem működik együtt. A megfélemlített tanú akkor kérte a nemzeti jogvédővel való találkozást, amikor azzal szembesült, hogy terrorváddá alakították a tőle kicsikart vallomásokat és szerette volna azokat visszavonni. Ennek érdekében jogászi segítséget ajánlott figyelmébe dr. Gaudi-Nagy Tamás, amellyel azonban végül a tanú nem élt, nem kizárhatóan ügyészi nyomásgyakorlás miatt.

Ezt követően a Budaházy-Hunnia ügyben az elsőfokú alapeljárásban született meg 2016-ban 125 év szabadságvesztést kiszabó ítélet. Két év múlva a Fővárosi Ítélőtábla ezt az ítélet mind a négy hatályon kívül helyezési ok fennforgása miatt hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el, ennek során hozta meg idén március 16-án a 117 évet kiszabó ítéletet a fegyelmit kezdeményező bíró. Drákói ítéletének egyik fő bűnösségi „bizonyítéka” éppen a nemzeti jogvédő említett kényszervallatási körülményekről szóló vallomása által egyébként cáfolt koronatanú amúgy is ellentmondásos, aggályos nyilatkozatai, dacára annak, hogy vallomásának hitelessége többszörösen a feltárt tények és bizonyítékok alapján megdőlt, másrészt pedig az NJSZ ügyvezetőjének vallomása, továbbá Zagyva György Gyula, volt országgyűlési képviselő vallomása fényében terhelő bizonyító erővel nem bírhatott volna.

Ilyen és ehhez hasonló visszásságok jellemzik a Budaházy-Hunnia ügyben született ítéletet, ezért is egyre szélesebb körben fogalmazódik meg az a társadalmi elvárás és akarat, hogy a meghurcolt vádlottak által előterjesztett kegyelmi kérelmeknek megfelelően dr. Novák Katalin köztársasági elnök adjon eljárási kegyelmet mindannyiuk számára, és zárja le ezáltal ezt a gyurcsányi koncepciót beteljesítő és ezáltal gyurcsányi örökséget megtestesítő eljárást. Ezzel a 2006 őszén állami terrort megvalósító, nemzetellenes bukott rendszer egyik utolsó, jogállami elveket súlyosan sértő hídfőállása kerülhetne felszámolásra, ami az igazságtétel egy újabb lépését jelentené.

Az ügy több tucat tisztességes ember életét 13 éve indokolatlanul és értelmetlenül keseríti: összesen 30 gyermeke van a 17 vádlottnak, akik széles körű társadalmi kapcsolatokkal rendelkeznek, hasznos, különböző civil foglalkozással bíró tagjai a társadalomnak, van köztük informatikus, cégvezető, és intézményvezető régész is.

Az eljárási kegyelemmel fel lehetne végre számolni ezt a koncepciós meghurcolási folyamatot, amellyel a gyurcsányi múlt terhétől megszabadulhatna a mostani kormányzat és egyúttal a bíróság is mentesülhetne ettől a tehertételtől, amit egyébként nem kis részben az ügyben eljáró ügyészek és korábban eljáró bírók idéztek elő.

A fegyelmi ügy tanulsága pedig az, hogy az elkötelezett és határozott jogvédő munkát szakmai alapon végző ügyvédeket nem érheti retorzió jogvédő tevékenységük miatt, nem érheti legalábbis ügyvédi kamarai fegyelmi retorzió, még akkor sem, ha tevékenységüket kellemetlennek tartó és emiatt velük szemben megtorlásra vágyó hatósági személyek, bírák eljárást kezdeményeznek. A Budapesti Ügyvédi Kamara eljáró Fegyelmi Tanácsa korrekt bizonyítékát adta annak, hogy az Ügyvédi Kamara nem ad teret az ilyen típusú megtorló célzatú eljárásoknak az ügyvédi kar tagjaival szemben.

Emlékezetes az is, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezetővel szemben korábban jogvédőként tett vélemény-nyilvánítása kapcsán már több fegyelmi eljárást kezdeményeztek. Az egyik esetben egy védőként bíróhoz címzett, elfogultságot tisztázó kérdés minősült jogszerűnek és alkotmányosnak, másik esetben pedig a 2006 őszi megtorlásokban résztvevő és súlyos hivatali bűncselekménnyel összefüggésbe hozható ügyész nevét hozta nyilvánosságra 9 évvel ezelőtt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, amiért vele szemben büntetőeljárást és fegyelmi eljárást kezdeményeztek, ezért viszont elmaraszalták: az elsőfokú bíróságtól magasabb pénzbüntetést kapott, mint a 2006 őszi rendőri erőszak egyik hírhedt vezetője, Gergényi Péter.

Az ügynek a Budaházy-Hunnia ügy megítélésére gyakorolt hatása pedig egyértelműen az, hogy egy újabb bizonyíték keletkezett arról, hogy az ügyben eljáró bíró tevékenysége súlyos és megalapozott kritikával illethető, aki még attól sem riadt vissza, hogy a tevékenységét illetően kritikus véleményt megfogalmazó nemzeti jogvédő megbüntetését alaptalanul kezdeményezze.

Ugyanez a szemlélet jelent meg az elsőfokú ítéletben, amellyel szemben ugyan az elítélt vádlottak és védőik fellebbeztek (az ügyészség is, de súlyosbításért), azonban a megállapított tényállás felülvizsgálatának lehetősége a másodfokú eljárásban erősen korlátozott, a felülvizsgálati eljárásban pedig kizárt.

Az a körülmény, hogy a bíró bűncselekmény útján keletkezett, továbbá koholt, illetve súlyosan aggályos bizonyítékokat bűnösséget megalapozó bizonyítékként fogadott el, olyan pályára juttatta ezt az ügyet és olyan mértékben billentette ki az egész eljárást a törvényesség medréből, hogy ezt már csak rendkívüli igazságtétel intézkedéssel, azaz eljárási kegyelmi döntéssel lehet helyreállítani.

E cél érdekében alakult meg 2022. október 2-án a Budaházy Bizottság az Igazságtételért, nemzeti elkötelezettségű, tekintélyes közéleti személyekből és megbecsült hivatást gyakorlók által, akik felismerve a Budaházy-Hunnia ügyben született ítélet mélységes igazságtalanságát és nemzeti érdekeket sértő, káros jellegét rövidesen a hazai nyilvánosság számára is ismertté váló kezdeményezéseket fognak tenni az illetékeseknél a kegyelmi döntés mielőbbi meghozatala érdekében.

Fontos emlékeztetni arra, hogy Budaházy György már fél éve ismét letartóztatásban van, már több mint 3 és fél évet töltött letartóztatásban, közel 3 évet különböző kényszerintézkedések alatt, 1 vádlott-társa szintén letartóztatásban van, további 4 vádlott pedig bűnügyi felügyelet alatt áll, amely életüket és családjaik normális működését súlyosan akadályozza. A többi 11 vádlott feje felett is ott lebeg ennek a drákói és jogtalan ítéletnek a teljes súlya immáron az egész eljárást is ideszámítva több mint 13 éve. Ezért és az igazságszolgáltatás iránti közbizalom visszállítása érdekében szükséges ezen visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása, mivel annak számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indoka van.

Nem tudta kizáratni a kamarából Gaudi-Nagy Tamást a Budaházyt elítélő bíró

Forrás: pestisracok.hu

Videó ITT!

Nem marasztalta el az Ügyvédi Kamara Gaudi-Nagy Tamás ügyvédet, hiába jelentette fel a Fővárosi Törvényszék Budaházy Györgyöt elítélő bírója. Ignácz György nem érte be a jogvédőre tett éles megjegyzésekkel, revansot is vett volna rajta, amiért Gaudi-Nagy Tamás azt merte mondani neki, hogy tettéért még felelni fog. Fegyelmi eljárás lefolytatását kérte az Ügyvédi Kamaránál Gaudi-Nagy ellen, amely a legsúlyosabb esetekben akár a kamarából való kizárással is járhat. Nem volt szerencséje, a kamara szerint ugyanis egy ügyvédnek is joga van véleményt nyilvánítani, kiváltképp, ha nem is jár el védőként az adott ügyben. Ignácz Györgynek azonban még lehetnek kellemetlen pillanatai a Budaházy-ügy miatt, több civil ugyanis jogi lépéseket tett az ítélethirdetés során tanúsított bírói megnyilvánulások miatt.

Mint ismert, 2022 márciusában a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa megismételt eljárásban rendkívül súlyos büntetést szabott ki a Hunnia-per vádlottjaira. Budaházy Györgyöt a korábbi eljárásban született ítéletnél is súlyosabb, 17 év fegyházbüntetéssel sújtotta, amelyből a Gyurcsány-éra nemzeti ellenállásának vezéralakja feltételesen sem bocsátható szabadlábra.

A Budaházy-per ítélethirdetésén nem mindennapi jelentek zajlottak. Miután elhangzott a még korábbinál is jóval súlyosabb ítélet, ráadásul a bíró személyeskedéstől sem mentes kiszólásaival megspékelve, a hallgatóságban jelenlévők zúgolódni kezdtek. Amikor Ignácz György kihirdette az őrizetbe vételről szóló határozatát, hogy ne kelljen elviselnie a hozzátartozók megjegyzéseit, ki is záratta a hallgatóságot a teremből.

Gaudi-Nagy Tamás, aki nem védőként, hanem a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetőjeként, jogvédőként, tehát hallgatóságként volt jelen, a véleménye szerint egyértelmű elfogultságról árulkodó bírói megjegyzésekre felállva a sorok között azt mondta az ítéletet kihirdető bírónak:

"Ez egy hatalmas justizmord volt bíró úr, ezért még felelni fog !"

Ignácz György büntetőbíró, miután több megjegyzést tett a jogvédő ügyvédre, a terem elhagyására szólította fel. Nem elhanyagolható részlet, hogy Gaudi-Nagy Tamás egyébként önként el is hagyta a tárgyalótermet, nem kellett kivezettetni, pláne nem állt ellen.

Mindezek ellenére a tárgyalótermi eseménysor nem volt elég a büntetőbírónak, szerette volna megbüntettetni Gaudi-Nagy Tamást, hogy kellő súlya legyen a szerinte őt ért inzultusnak, feljelentette hát az Ügyvédi Kamaránál. A minap született határozat szerint azonban Gaudi-Nagy nem vétett, csak a szabad véleménynyilvánítási jogával élt.

A Budaházy-ügy aktualitása egyébként, hogy a minap jóvátételi bizottság alakult Budaházy György szabadságáért, amelyről Novák Katalin köztársasági elnök dönthet, a hivatalához benyújtott egyéni kegyelmi kérvény alapján. A Jóvátételi Bizottság tagja számtalan közéleti szereplő és tiszteletbeli tagja a nemrég elhunyt Wittner Mária. A Corvin-közi hős kvázi végakaratának is tekinthető a 2006-os események valódi jóvátétele – erről beszélt Gaudi-Nagy Tamás a PestiSrácok.hu-nak.

Rövidesen közzétesszük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat üggyel kapcsolatos közleményét.

 

Gaudi a 16 éve tombolt állami terrorról, a gyurcsányi megtorlásnak véget vető Budaházy kegyelemről

A Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” c. műsorában 2022. szeptember 26-án nyilatkozott dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott arról, hogy 16 éve zajlottak a budapesti embervadászatok, amikor fékeveszetten  tombolt a gyurcsányi terror szeptemberi hulláma.

Felidézte, hogy a választási csalás és a nép átverésének beismerését tartalmazó hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően miként támadt a balliberális kormány a távozását országszerte tömegesen követelőkre a hatalmon maradása érdekében. Ekkor Gyurcsány Ferencék „jogállama”  szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazva, törvénytelen eszközökkel  támadtak rá 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A nemzeti jogvédő végigtekintett - a 2006. október 23-án csúcsra járatott terrort megelőző - 2006 szeptember 19-21 első terrorhullám időszakának gyászos mérlegén, amelynek során több száz fiatal magyart vadásztak le, vertek, kínoztak meg, vetettek önkényes fogva tartásba és ítéltek el közül sokakat törvénytelenül. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt. Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg a balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes "demokratikus" partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.

További részletek az állami terror 16. évfordulója alkalmából a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiadott közleményben.   

A 2006 őszi igazságtétel befejezésének és a máig ható nemzetellenes gyurcsányizmus felszámolásának szükségességét a nemzeti jogvédő elkerülhetetlenek látja. Szerinte ezen időszak egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ami  a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz vezetett.

A hazafiak elleni gyurcsányi koncepciós meghurcolások még zajló példájaként szólt dr. Gaudi-Nagy Tamás a 13 éve tartó Budaházy-Hunnia terrorperről, amelyben  fellelhető a gyurcsányizmus minden kártékony hatása. Emiatt és az ügyet övező bírói, ügyészi visszásságok okán is kiállt amellett, hogy Budaházy György és 16 meghurcolt vádlott-társa kérelmei alapján a javukra az igazságügyi miniszter javaslata alapján a köztársasági elnök adja meg mielőbb az  eljárási kegyelmet, amelyet az igazságtételre vágyó társadalmi elvárások miatt is szükségesnek lát. A mostani 16. évforduló sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene, legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével.

 

Budaházy György bilincsben is a normalitás mellett állt ki, társaival együtt az elnöki kegyelmi döntésre vár

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. szeptember 27., www.njsz.hu)

Budaházy György szeptember 17-én egy nyilvános tárgyaláson jelentős számú hallgatóság (közte családtagjai, szimpatizánsai) jelenlétében tanúvallomást tett, kéz- és láb bilincsben, erős büntetés-végrehajtási kísérettel, lefogyva, láthatóan meggyötört állapotban egy 4 évvel ezelőtti nyilvános rendezvényen való jelenlét miatt egy, a Háttér Társaság által biztosított jogi képviselői közreműködéssel támogatott LMBTQ személyek által  indított magánvádas büntetőeljárásban. A hallgatóság szimpatizáns tagjai és különösen hozzátartozói megrendülve szembesültek Budaházy György szemlátomást aggasztó lelki és fizikai állapotával, amely nyilvánvalóan az ellene és 16 társa ellen 14. éve zajló gyurcsányi koncepciós eljárás keretében történő fogva tartása és az egész ügy súlya miatt keletkezett.

Az eljárás tárgyát képező ügyben a maguknak toleranciát követelő, hagyományostól eltérő szexuális orientációval bíró “mások” kirekesztették őt és társait a rendezvényről, emiatt vita támadt. Végül minden atrocitás nélkül Budaházyék önként távoztak. A Háttér Társaság és tíz szexuálisan “más” személy először közösség tagja elleni erőszak bűntette (gyűlöletbűncselekmény) miatt  szerették volna elérni Budaházyék megbüntetését, sikertelenül, mert a rendőrség ezt elutasította.

(Egy 2019-es, szintén nyilvános Pride rendezvényen való normalitáspárti véleményt kifejező jelenléte kapcsán azonban idén, három évvel később - a Háttér Társaság nyomására - Budaházyt és két másik hazafit képtelen módon meggyanúsította a rendőrség ügyészi utasításra csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével. Jelenleg részben erre, mint "bűnismétlésre" hivatkozással tartják őt már több mint fél éve márciusi elítélése után letartóztatásban).

Ebben az állítólagosan elhangzott egyes kifejezések miatt becsületsértés és rágalmazás miatt ellene és két társa ellen indult büntetőeljárásban Budaházyval és egy másik hazafival szemben a bíróság már jogerősen megszüntette az eljárást. A vád alatt maradt orvos végzettségű vádlott ügyében zajlik az eljárás, akinek védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el.

(Az ügy előzményei: ekkor még Budaházy György szabadlábon volt)

Budaházy György a tárgyaláson kiállt a hagyományos értékek mellett és elmondta, hogy segítő szándékkal érkeztek a nyilvános rendezvényre, szerettek volna közvetlen ismeretet szerezni az LMBTQ közösség tagjaival kapcsolatban, elmondani nekik normalitáspárti álláspontjukat, békés módon véleményt cserélni velük, de ők rendőrt hívtak rájuk. Vallomásának elején Budaházy egy rövid üzenetet is megfogalmazott a már hónapok óta az Igazságügyi Minisztériumban levő kegyelmi ügyével kapcsolatosan a dr. Varga Judit igazságügyi miniszterhez és dr. Novák Katalin  köztársasági elnökhöz.

Az eseményről az egyik jobboldali portál, a Magyar Jelen részletes tudósítást készített, amely bemutatja azt is, hogy miként vezetik bilincsben Budaházyt a bíróság folyosóján.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat, mint hazafias jogvédő szervezet folytatva a Budaházy-Hunnia terrorperben meghurcoltakért kifejtett tevékenységét fontosnak tartja kiemelni, hogy egyre szélesebb körű társadalmi egyetértés érzékelhető abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében a  visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos jogi, politikai, humanitárius és nemzetstratégiai indoka van.

A másodfokú döntés – amitől már ennyi visszásság után már amúgy is nemigen lehet a vádlottaknak kedvező eredményt várni –  még beláthatatlan messzeségben van, és jelen állás szerint addig Budaházy szabadulására nincs reális jogi esély. Nemrég a Kúria utasította el szabadítási kérelmét, a napokban pedig a Fővárosi Ítélőtábla a hathavi felülvizsgálat keretében tartotta fent a letartóztatását. Ha minden így marad, akkor legkorábban 2036-ban szabadulhatna csak ! Neki és vádlott-társainak megszabadulást jelen helyzetben már csak a széles társadalmi támogatottságot élvező eljárás kegyelem adhat, amely még várat magára.

Magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna. Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször ITT, ITT és ITT beszámolt.

Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter azt nyilatkozta erről az ítéletről, hogy “…normális ítélet nem hozható 15 év után vagy 13-14 év után, ha jól emlékszem, itt 2007-2008-2009-es cselekményekről van szó, tehát 13-14 év után elsőfokú ítélet születik, megismételt eljárásról van szó, ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt…”

Nemrég több mint 4 hónap után végre felkerült a teljes iratanyag a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtáblához. A vádlottak – akik közül ketten letartóztatásban, négyen bűnügyi felügyelet alatt vannak  – minden bizalmukat elvesztették egy törvényes ítélet iránt, ezért egyéni eljárási kegyelmi kérelmeket nyújtottak be, amelyek kedvező elbírálását az igazságügyi minisztertől és a köztársasági elnöktől kérik.

A  Budaházyról szóló környezettanulmány szerint is indokolt a kegyelem.

Számos közéleti személyiség állt ki a kegyelmi megoldás mellett, többek között a nemrég elhunyt Wittner Mária, néhai 1956-os szabadságharcos. Budaházy Györgyöt is lesújtotta a mély hitű, bátor, elkötelezett és kiváló szabadságharcos halálhíre, akiről személyes hangú nekrológban emlékezett meg.  Wittner Mária egyik utolsó közszereplése is azzal volt kapcsolatos, hogy amikor  idén idén július 4-én néhány szimpatizáns Budaházy-Hunnia meghurcoltjaiért tartott szolidaritási akció keretében lezárta az Erzsébet hidat figyelemfelhívás céljából, erre a sajtónak megértő, támogató módon reagált a néhai Corvin-közi hős.

 Közben pedig szeptember 20-án a pestisracok.hu hírportál és PTV internetes tévécsatorna megkezdte "A terror napjai" c. 10 részes, hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású  dokumentumfilm-sorozat részleteinek közzétételét a 16 évvel ezelőtti 2006-os rendőrterror 16. évfordulóján. Az a megtisztelés érte Budaházy Györgyöt, mint a filmsorozat egyik készítőjét, hogy a Pesti Srácok főszerkesztősége úgy döntött, hogy a sorozat első részének közzététele alkalmából teljes egészében nyilvánosságra hozza Budaházy György 2006 őszi rendőrterror kapcsán írott 16. évfordulós gondolatait.

A Budaházy György és szerzőtársai által készített, “2006 – A terror napjai” című,  dokumentum-filmsorozat a világhálón először a PestiSrácok és a PS TV felületein nézhető meg. A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámának 16. évfordulóján tették közzé a filmsorozat első részét és második részét, javaslom ezek és a később megjelenő többi rész  megtekintését és terjesztését a valódi, ráadásul állami terror mibenlétének tudatosítása érdekében.

Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy  György és 16 társa ellen zajlik  immár 14. éve egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.

Ez az ügy jelen helyzetben, amikor külföldről és belföldről is súlyos kihívások, támadások érik a nemzeti kormányzást, teljesen feleslegesen gerjeszt társadalmi feszültséget és bizalmatlanságot a kormányzat iránt.

Emlékeztetünk egy valódi terrorista,  Ahmed H. esetére. Ő 2015 szeptemberében 7 évvel ezelőtt, a magyar határt védő rendőrök elleni támadás vezénylőjeként került látókörbe és valóban terrorcselekményt követett el, amely miatt elítélték, de végül 3 év börtönbüntetéssel megúszta és azóta már el is hagyta az országot. Azon akció kapcsán több rendőr megsérült, köztük néhányan súlyosan.  Ahmed H. vádlott maga is elismerte, hogy a rendőrök felé különböző tárgyakat dobált és bizonyítást nyert, hogy  Ahmed H. a megafonba mondott felhívásaival, a rendőrök felé tárgyak dobálásával, illetve más kommunikációs formákkal próbálta  arra kényszeríteni a rendőrséget, hogy nyissák meg a határt a tömegesen, felfegyverkezve támadó illegális migránsok előtt. Budaházyék esetében ismét emlékeztetnünk kell arra, hogy a terrorcselekmény körébe sorolt cselekmények kapcsán személyi sérülés nem történt és csak nagyon csekély anyagi kár keletkezett amellett, hogy egyébként sem sikerült a kétséget kizáró bizonyítottságot megteremteni.

A kedvező kegyelmi döntést nyilvánvalóan nem csak a jogvédő szervezetünk, hanem a vádlottak, hozzátartozóik, az ügyet régóta aggódva, szimpátiával figyelemmel kísérő polgárok százezrei, de a kormányt támogató, sokkal szélesebb kört jelentő polgárok milliói is kedvezően fogadnák és már nagyon várják határon innen és túl.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

16 éve zajlottak a budapesti embervadászatok, ekkor tombolt a gyurcsányi terror szeptemberi hulláma

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2022. szeptember 20., www.njsz.hu)

A választási csalás és a nép átverésének beismerését tartalmazó hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a kormány távozását. Csak idő kérdése volt, hogy mikor csap le az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított rendőrség a fővárosban. A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ugyanis ekkorra már túl voltunk számos békés kormányellenes tüntetés erőszakos és jogellenes feloszlatása, a résztvevők menetrend szerinti önkényes fogva tartása, majd koncepciós eljárás alá vonása miatti jogvédő csatáinkon. A 2006 őszi rendőrállami módszerekhez hasonló eszközöket már évekkel előtte előszeretettel vetette be az akkori hatalom a másként gondolkodó jobboldali ellenzékiekkel szemben, de ezt 2006 őszén állami terror szintjére vitték, amit folytatott a balliberális kormányzat 2006 után is a bukásáig.

Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések) igazolják azt, hogy Gyurcsány Ferencék „jogállama” a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikus karhatalmi erőszakot alkalmazott törvénytelen eszközökkel és rátámadt 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.

Már  az MTV székháza elleni szeptember 18-i ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek jogi védelmet a bajba kerülteknek.

Másnap este 2006. szeptember 19-én pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Gyurcsány aznap délelőtt az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és 20-án hajnalban kiteljesedtek az embervadászatok, amelyek egészen szeptember 21-ig tartottak.

A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.

A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF tavaly ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a "2006 – A terror napjai" című filmsorozat, amely a világhálón először a javaslatunkra a PestiSrácok és a PS TV felületein tekinthető meg. A filmsorozat néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a "Vérbe fojtott szabadság" c. országos vándorkiállításon volt látható.

A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámának 16. évfordulóján szeptember 19-én tették közzé ez első részt:

A többi rész majd a következő hetekben fokozatosan válik a PestiSrácok és a PS TV felületein elérhetővé. Kérjük nézzék és terjesszék !

Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), jómagam a jogi szakértő voltam.

Az a megtisztelés érte Budaházy Györgyöt, hogy a Pesti Srácok főszerkesztősége úgy döntött, hogy a sorozat első részének közzététele alkalmából teljes egészében nyilvánosságra hozza Budaházy György 2006 őszi rendőrterror kapcsán írott 16. évfordulós gondolatait, amelyben a jelenleg is letartóztatásban levő hazafi kitért az ellene és társai zajló, gyurcsányi időkből származó koncepciós Hunnia eljárásra és a 17 vádlott által és a társadalom jelentős része által joggal igényelt eljárási kegyelem kérdésére. 

https://pestisracok.hu/budahazy-gyorgy-tizenhat-ev-ps-exkluziv/

A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban.

A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott, megalázott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit.

Rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket és önkényesen őrizetbe vették őket. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat. Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.

 A rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi  terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. De erről majd 2006. október 23-a 16 évfordulóján szólunk.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket,  több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt

Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.

Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy  György és 16 társa ellen zajlik  immár 13. éve egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.

Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, amely annak fényében még szembetűnőbb, hogy pontosan a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett "árnyékkormány" megalakítását.  Szerintünk egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.

Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Egyre szélesebb körű a társadalmi egyetértés abban a tekintetben, hogy a Budaházy György és társai ügyében 13 éve folyamatban lévő, visszásságokkal terhelt büntetőeljárásnak gyors, kegyelmi úton történő lezárása szükséges, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van, amelyekről már többször szóltunk itt, itt és itt.

Végül ajánlunk megtekintésre két korábbi 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából már digitális formában is közzétettük.

A véres terrorakció-sorozat után az akkori  politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt  rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg, pártjaik, csatlósaik nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba, ugyanakkor a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiaknak kegyelmi mentesítés jár !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

 

Búcsú Wittner Máriától

Nemzeti jogvédő közösségünk megrendüléssel értesült Wittner Mária, '56-os szabadsághős haláláról. Kérlelhetetlen antibolsevizmusa, bátor magyarsága, igazságszeretete és mély keresztény hite örök  példamutatás mindannyiunk számára. Örök világosság fényeskedjék neki !

Támogatásával tudtuk elérni, hogy az Országgyűlés vizsgálja ki a 2006 őszi rendőrterrort és 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak brutális emberi jogsértéseit.

A felelősök neveit ismerjük, de mai napig is várat magára a felelősségre vonásuk....

Budaházy György neki szentelt nekrológjának közlésével tisztelgünk emléke előtt. Soraival messzemenően egyetértünk.

https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/14/bucsu-wittner-mariatol

 

A Kúria elutasította Budaházy szabadlábra helyezési indítványát, a kegyelem maradt az egyetlen esélye

-Budaházy "Miért ?" című, legutóbbi közleménye: szeptember 14-én lehet vele találkozni a bíróságon

(forrás: https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/09/a-kuria-elutasitotta-budahazy-szabadlabra-helyezesi-inditvanyat és https://www.vadhajtasok.hu/2022/09/06/budahazy-gyorgy-miert)

A Kúria 2022. szeptember 5-ei másodfokú végzésével elutasította a Budaházy-Hunnia koncepciós terrorperben az idén március 16-én ismét letartóztatott és azóta is fogva tartott, a megismételt elsőfokon 17 év fegyházra ítélt Budaházy György és védője szabadlábra helyezési indítványát.

Emiatt a meghurcolt hazafi rácsok mögött kell maradjon a másodfokú ítéletig, amelyre még akár éveket is kell várni. Ha pedig minden így marad, akkor legkorábban 2036-ban szabadulhatna csak ! Neki és vádlott-társainak (összesen 117 évet kaptak) esélyt már csak a benyújtott eljárási kegyelmi kérelmeik nyomán megadandó köztársasági elnöki kegyelem adhat. Ezt már ők, hozzátartozóik és még nagyon sokan várják.

Budaházy György véleménye az elutasításról:

„A Kúria egy üres jogi frázisokkal teli, összecsapott végzéssel másodfokon is elutasította a szabadlábra helyezési indítványomat. Még arra sem vették a fáradságot, hogy a „copy-paste”-tel innen-onnan átemelt bekezdéseket egységes betűformátumra hozzák. Arra sem adtak magyarázatot, hogy a vádlott-társaimmal ellentétben nálam miért áll fent a szökés veszélye, miközben soha nem vontam ki magam az eljárás alól. De bezzeg behivatkozták, hogy a LMBTQ lobbi nyomulása elleni, 3 évvel ezelőtti békés vélemény-közlésem miatt a Fővárosi Főügyészség utasítására furcsa módon idén májusban ellenem indított újabb koncepciós eljárás miatt fennáll a „bűnismétlés”. Elkeserítő és felháborító ez a hozzáállás. Viszont ezzel a kör bezárult. Hiába tudnám magam egy tisztességes eljárásban eredménnyel megvédeni, ilyenre nem számíthatok már, a bíróságokban, ügyészségekben a bizalmam nulla. Egyetlen reményem a Köztársasági Elnök Asszony és Igazságügy Miniszter Asszony. Szabadítsanak meg már végre a gonosztól engem és vádlott-társaimat, kérem hozzák meg mielőbb a kegyelmi döntéseiket !

Gulyás Gergely miniszter a márciusi botrányos elítélésünk után azt mondta, hogy a bíróságok ezzel az üggyel már leszerepeltek. Kedves Miniszter Úr! Ahogy az esetem mutatja, nekik mindig van lejjebb! Sokszor minél feljebb megyünk, annál inkább. A baj az, hogy az ilyen vérlázító döntésekkel Önöket is lejáratják ezzel és minél tovább húzódik ez az ügy, annál jobban."

 A Nemzeti Jogvédő Szolgálat véleménye szerint a Kúria végzés ellentétes Budaházy György első elsőfokú elítélése utáni, szabadlábon védekezést biztosító saját akkori döntésével és az egyébként irányadó bírósági gyakorlattal. A döntés nyilvánvalóan alaptalan, egyértelműen sérti a letartóztatásra vonatkozó szabályokat, mivel kizárólag - az egyébként súlyosan jogsértő módon - elsőfokon kiszabott szabadságvesztés mértékét vették figyelembe, miközben Budaházy személyi körülményei a szabadlábon védekezést lehetővé tennék, ahogy ez a többi vádlott-társánál is történt.  A 2019-es Pride egyik rendezvényén közölt vélemény-nyilvánítása miatti meggyanúsítása minden jogalapot nélkülöz és az eljárás az ügy jellegénél, körülményeinél fogva amúgy sem szolgálhat bűnismétlés veszélyére való reális hivatkozása alapként. Egészen abszurd, hogy még mindig nem kerültek fel a Fővárosi Ítélőtáblára gyurcsányi koncepció szerinti terrorügy iratai, így a másodfokú döntés – amitől már ennyi visszásság után már amúgy is nemigen lehet a vádlottaknak kedvező eredményt várni -  még beláthatatlan messzeségben van, és jelen állás szerint addig Budaházy szabadulására nincs jogi esély. Neki és vádlott-társainak megszabadulást jelen helyzetben már csak a széles társadalmi támogatottságot élvező eljárás kegyelem adhat, amely még várat magára.

Budaházy György legutóbbi, "Miért ?" című közleménye itt érhető el.

A közleményben a vele és társaival szemben folyamatban lévő visszásságokkal terhelt koncepciós eljárás újabb fordulatairól és a kegyelem szükségességéről ír, továbbá arról, hogy szeptember 14-én egy nyilvános bírósági tárgyaláson lehet találkozni vele.

"Ráadásul egy 2018-as Pride rendezvény meglátogatása kapcsán szintén mondvacsinált ürüggyel ellenem és másik két hazafi ellen indított, de azóta a felmentésemmel végződött bírósági eljárásban szeptember 14-én 9.00 órára tanúként idézett be a Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u. 25. 296. sz. tárgyaló). Ha addig nem változik semmi, akkor kommandósok között, bilincsbe verve találkozhatnak ott velem az érdeklődők."

Aki ezt a helyzetet elfogadhatatlannak tartja és támogatja Budaházyék kegyelmi kérelmeit bátran jelezheti véleményét az illetékeseknek !

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu)

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

EZ IS AZ A NAP

1940. augusztus 30. - a II. bécsi döntés. Ma van a 82. évfordulója. EZ IS AZ A NAP ! Észak-Erdély, Székelyföld, s  benne anyai nagymamám szülőfaluja, a csodás Szárazajta is visszatért akkor. 


A magyar hit és akarat gyönyörű gyümölcse, amelyért érdemes élni és cselekedni.

  

 Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Gaudi a Hír Tv-ben nyilatkozott a Vasvári ügyről, a 2006 őszi terrort követő megtorlásokhoz nyújtott, retorzió nélkül maradt bírói közreműködésről, a bírói függetlenség, felelősség valódi lényegéről és a Budaházy-Hunnia ügy kegyelmi megoldásáról

2022. augusztus 24-én a Hír Tv-ben nyilatkoztam egy, a 2006 őszi megtorlásokban kétes szerepet játszott, de azért semmilyen retorziót nem szenvedett, sőt azóta Országos Bírói Tanács szóvivőjévé "bukott" bíró (dr. Vasvári Csaba) hazánkat külföldön hazug alapon támadó akciója kapcsán a jogállamiságot valóban fenyegető bírói visszaélésekről, a bírói függetlenségről, a bírói felelősségről, a 2006 őszi állami terrorról és a megtorlásokhoz nyújtott  bírói közreműködésről.

Kritizáltam ezen liberális körítésű és EU érdekeit szolgáló politikai akciót és egyúttal utaltam arra is, hogy bírói talárba bújt "aktivista" jelensége sajnos nem egyedi. Megemlítettem azon bíró esetét, aki Budaházy-Hunnia ügyben idén márciusban 117 éves justizmord jellegű ítéletet hozott, lassította a kegyelmi kérelmek intézését, megengedhetetlen, sértő hangvételben bírált védőket, vádlottakat és tanúkat, ráadásul jogvédőként kifejtett tárgyalótermi véleményemért fegyelmi eljárást kezdeményezett ellenem, aminek az ügyvédi kamara "természetesen"  utat engedett. Szorgalmaztam ennek a félresiklott és gyurcsányi ihletésű Hunnia terrorpernek a kegyelmi lezárását.

Az interjú a Hír Tv oldalán itt található!

 

Elfogták a Hunnia per harmadrendű vádlottját - dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő értékelése és tájékoztatása Budaházyék kegyelmi kérelmeinek helyzetéről: a mielőbbi kegyelmi megoldás morális kötelesség is!

Forrás: vadhajtasok.hu

A "terrorcselekmények" miatt keresett erdélyi magyar a vádhatóság szerint tagja volt annak a 2007-ben életre hívott Hunnia mozgalomnak, amelynek 17 tagját  a Gyurcsány-Bajnai időszakban kreált koncepciós eljárással számos politikai bűncselekménnyel hoztak összefüggésbe. Az idén március 16-én meghozott, a vádlottakat 117 évvel sújtó drasztikus ítélet óta  körözött 41 éves Sz. E. Istvánt, a Hunnia per harmadrendű vádlottját a KR NNI fejvadászai fogták el a TEK segítségével, erről írt augusztus 4-én  a Police.hu.

A rendőrség közleménye így szól:

A Fővárosi Törvényszék idén márciusban hozta meg ítéletét terrorcselekmény elkövetése miatt Sz. E. Istvánnal szemben. A 41 éves magyar-román kettős állampolgár tagja volt annak a Hunnia nevű szervezetnek, amit még B. György hívott életre. Hozzájuk köthető számos 2007-ben és 2008-ban elkövetett erőszakos bűncselekmény. A törvényszék, mint harmadrendű vádlottat, nem jogerősen a megismételt elsőfokú tárgyalás során 15 év letöltendő szabadságvesztésre ítélte idén márciusban. A vádlott a bíróságon már meg sem jelent, elrejtőzött, s a hatóságok számára elérhetetlenné vált.

Miután a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, és az általa elkövetett bűncselekmények különösen erőszakos volta miatt a férfi elfogásához kiemelkedően jelentős társadalmi érdek fűződött, ezért felkutatását átvette a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (KR NNI) Életvédelmi és Célkörözési Főosztály Célkörözési Osztálya.

A KR NNI célkörözési nyomozóinak 2022. augusztus 2-án sikerült lokalizálni a férfi tartózkodási helyét, majd tekintettel bűnlajstromára, illetve arra, hogy 2017-ben már egyszer sikerült megszöknie a rendőrök elől, elfogásához segítségül hívták a Terrorelhárítási Központot (TEK).

Sz. E. István mit sem sejtve arról, hogy a rendőrök beazonosították tartózkodási helyét, egy Nógrád megyei kistelepülés birkalegelőjén napszámban dolgozott, amikor a rendőrök rajta ütöttek. Megtalálták a közelben autóját is, amit rendszámtábla nélkül egy bokorban rejtett el.

Miután a TEK műveleti egysége elfogta, a helyi rendőrök bűnügyi őrizetbe vették.     

A Hunnia-per több vádlottjának védelmét ellátó ügyvédeket tömörítő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás így kommentálta a hírt:

- Ma telefonált a börtönből Budaházy György, hogy sajnálattal értesült Sz. elfogásáról. Nem csodálkozom, hogy Sz. megpróbált valahogy a súlyosan törvénytelen, drákói döntés elől elmenekülni.  Szökése rámutat ennek a gyurcsányi idők boszorkánykonyhájában kifőzött politikai koncepciós eljárásnak a képtelenségére és visszásságaira.

És arra, hogy lassan 13 éve zajló büntetőeljárásban még mindig nincs jogerős  ítélet. Emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék eljáró bírája, a sokak szerinti elfogultan és szakmaiatlanul ítélkező dr. Ignácz György 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítéletével Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Mi sem bizonyítja jobban a bíró aggályos eljárását, hogy az ítélet indokolásakor sokak számára egészen meghökkentő és felháborító fordulatokat, sértő minősítgetéseket engedett meg magának olyan stílusban és hangnemben, amelyek a Bírói Etikai Kódexet sérthették. De még ellenem is alaptalanul fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett az ügyvédi kamaránál az ítélethirdetést követően kifejtett véleményem miatt. Ezen túlmenően a kegyelmi kérelmekkel kapcsolatos lépéseket is lassan intézte.

Az eljárásban számos jogsértés történt, többek között terhelő vallomásokat kényszerítettek ki. A perben magam is tanúként nyilatkoztam egy volt képviselőtársammal együtt, hogy a vád koronatanúja 2010-ben közölte velünk: vele szemben kényszervallatást alkalmaztak Budaházyékre terhelő vallomások érdekében.

A bírósági szakaszban és főleg a megismételt eljárásban bebizonyosodott, hogy a vádban szereplő cselekményeket  úgy és abban a formában, ahogy a vádhatóság állította, nem követhették el a vádlottak. Inkább megdőltek ezek, mint megerősödtek volna.

Máig nincs kétséget kizáró bizonyíték a vádlottak ellen és ilyen már nem is lehet. Ráadásul olyan eseteket minősítettek terrorcselekménynek, amelyekben senki sem sérült meg.

Mindezen visszásságokról a Nemzeti Jogvédő Szolgálat már többször beszámolt.

Gulyás Gergely kancellária-miniszter szerint is teljesen leszerepelt az igazságszolgáltatás ebben az ügyben. Úgy fogalmazott, hogy: " ez olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt"  és "elfogadhatatlan, türhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni."

Budaházy György a március 16-i újabb elsőfokú ítélet óta még mindig rácsok mögött van, aki már így is több mint 3 évet ült jogerős ítélet nélkül. Négy vele együtt letartóztatott társát másodfokon már két hónapja kiengedték, ők bűnügyi felügyelet alá kerültek. Petíciók, tiltakozások és neves közéleti szereplők sora (pl. Wittner Mária, Schiffer András, Földi László, Skrabski Fruzsina, Csókay András) állt ki a vádlottak elnöki kegyelemben részesítése érdekében.

Valamennyi vádlott eljárás kegyelemért fordult a köztársasági elnökhöz, a kérelmek többsége már az igazságügy miniszternél van.

Annyit már tudni, hogy a Budaházyról szóló környezettanulmány szerint is indokolt a kegyelem.

Remélem, hogy a kedvező kegyelmi döntést mindegyik vádlott esetében mielőbb, még a nyáron meghozzák, ez a mostani kormányzat morális kötelessége. Mindez azt jelentené, hogy a kegyelemmel abban a szakaszában megszűnik ez a gyalázatos eljárás, ahol éppen tart. Mivel az ügyészség súlyosításért, a vádlottak felmentését fellebbeztek, ezért jelenleg a Fővárosi Ítélőtáblán van az ügy, még akár két évbe is telhet mire ott döntés születne és elképzelhető, hogy akár ismét elrendelik a megismételt eljárást.

A társadalmi igazságérzetnek is megfelelő kegyelemmel minden fajta további, felelősségre vonást célzó lépés kizárttá válik, vagyis visszanyerik végre a szabad életüket a meghurcolt vádlottak, akik összesen harminc gyermekről gondoskodnak.

Ráadásul ebben a feszült kül- és belpolitikai helyzetben rendkívül fontos, hogy a hazafias közvélemény végre megnyugodhasson abban, hogy Budaházy Györgyék ügye az egyetlen korrekt és tisztességes módon:  kegyelemmel rendezésre kerüljön, és így adott esetben  soraikat egységbe rendezve védhessék meg szükség esetén a demokratikus választások útján hatalomra került nemzeti kormányzást az egyre gátlástalanabbá váló hazai és külföldi balliberális felforgatási kísérletekkel szemben.

 

A trianoni diktátumra is emlékeztető keresztavatás, ima- és zarándokhely szentelés Rákoscsabán

(Magyar Csodaszarvas Egyesület és Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös közleménye, 2022. 08. 05.)

2022. június 26-án Rákosmentén (Budapest XVII. kerület) közelebbről Rákoscsaba-Újtelepen a Nagykárosi dűlőn a trianoni diktátumra is emlékeztető kereszt felállításra, avatásra és ima- és zarándokhely szentelési ünnepségre került sor.

A kereszt és emlékhely megálmodója és megvalósítója Dúzs Antal rákosmentei földbirtokos tervei szerint a tulajdonát képező területen kialakított szakrális helyszín azon túl, hogy méltón emlékeztet a trianoni országvesztésre és a magyar igazságra a keresztény hit megvallásának helyszínéül is szolgál majd, mivel időről-időre kiemelt egyházi jeles napok alkalmával keresztény hívők felkeresik majd misék, istentiszteletek és más vallási rítusok érdekében csoportosan, zarándoklatok keretében. De természetesen arra is nyílik lehetősége bárkinek, hogy megtartva az imahely rendjét akár egyénileg is fohászkodjon a Teremtőhöz és Jézushoz, imádkozzon a magyarságért és a magyar igazság elkerülhetetlen mielőbbi bekövetkezéséért. Ennek adott nyomatékot az, hogy a kereszt sikeres felavatása után az emlékművet, egyúttal ima- és zarándokhelyet felszentelte Molnár Miklós atya a Budapest – Rákosligeti Magyarok Nagyasszonya római katolikus templom plébániai kormányzója.

A világjárvány miatt csak a diktátum centenáriumát követően két évvel kerülhetett sor a mostani eseményre. Az emlékmű elkészítését, felállítását és felavatását, felszentelését és az ima-zarándokhely kialakítását azonban semmi nem akadályozhatta meg. Sajnos az ügy sem vesztett aktualitásából: bár már recsegnek-ropognak az eresztékek és már rések már keletkeztek a trianoni fal még áll. Az avatás megszervezésében és ünnepségen Dúzs Antal kérésére a vele 22 éve kapcsolatban álló a Magyar Csodaszarvas Egyesület és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is közreműködést vállalt.

Az avatásra és szentelésre az igényesen kialakított, parkosított, szépen előkészített környezetben számos érdeklődő jött el, többen a kerületből, köztük a jobboldali vezetésű Rákosmente Önkormányzatának kereszténydemokrata képviselője, Halász Dezső.

A rendezvény levezetője Pálfi Zoltán, a Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke volt, aki köszöntette a nagy hőség ellenére megjelenteket, majd a Himnusz eléneklésével kezdődött az ünnepség.

Elsőként dr. Gaudi-Nagy Tamás, volt országgyűlési képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, a Magyar Csodaszarvas Egyesület alapító elnöke tartott beszédet. Felszólalásában méltatta a kezdeményezést és a nemzetcsonkítás, majd a nemzetgyarapítás történelmi eseményeinek áttekintése mellett tényekkel, széles horizontú politikai elemzéssel és felrázó erejű gondolatokkal, idézetekkel támasztotta alá a trianoni igazságtalanság elleni küzdelem szükségességét és lehetőségeit. A nemzeti jogvédő beszédét hálával fogadta a lelkes közönség, amelyben az is elhangzott, hogy szerinte sokkal hamarabb, mint bárki gondolná esély lehetőség nyílik majd az igazságtételre, de ehhez bátran, felelősen, fegyelmezetten, össze- és kitartóan kell hazafiként cselekednünk.

Ezek után a már felállított emlékmű ünnepélyes leleplezése következett Dúzs Antal, a kézdivásárhelyi alkotóművész Márton Károly és két zászlóanya közreműködésével. Az ünnepi percek után meghallgatták a résztvevők hangfelvételről Reményik Sándor költő „Nem nyugszunk bele” című elemi erejű költeményét, Dörner György színművész előadásában, majd az „Ó Magyarország” című dalt, amelyet a résztvevők együtt énekeltek. A refrén klasszikus sorait a jelenlévők is fennhangon énekelték, így zengett-zúgott a Nagykárosi dűlő környéke:

„Óh, Magyarország, miért nem süt már rád a Nap? Óh, Magyarország, nem lehetsz boldogtalan! Óh, Magyarország, ha te is érzed amit én, Jó lenne már végre, ha felébrednél! Ébredj fel!   

Hála Istennek az utóbbi évtizedben egyre több jele van ennek az ébredésnek.

Ezek után Gortvay Gábor, a Magyar Csodaszarvas Egyesület alelnöke jelentkezett be a kárpátaljai Homok községből. Élő telefonos bejelentkezésében ő is megköszönte és üdvözölte a kezdeményezést. Felvázolta a kárpátaljai magyarság sanyarú és fenyegetett helyzetét, amely eddig is a legnehezebb volt, de a háború még inkább fokozta ezt, dacára annak, hogy jelenleg nincs közvetlen háborús helyzet a térségben. Ezek után a csodálatos művészi remekmű megalkotója a kézdivásárhelyi születésű Márton Károly beszélt az emlék-kereszt létrehozásának történetéről, a székelyek töretlen hűségéről, amelyet igyekezett a művében is megjeleníteni.

Végül az emlékmű kezdeményezője és megvalósítója, Dúzs Antal idézte fel, hogy mi késztette arra, hogy emlékművet állítson a magyarság történelmének legnagyobb tragédiájának. Elmondta, hogy nagyon elkeseríti, hogy az elmúlt 102 évben pár évet leszámítva nem sikerült leverni a trianoni bilincseket. Kifejtette, hogy reméli: ezzel az emlékhellyel és egyúttal ima- és zarándokhellyel - amely ugyan csak „egy kis pont” a Kárpát- medencében - az erre járók, zarándokolók emlékezetében tudja tartani, hogy soha nem nyugodhatunk bele ebbe a nemzetünk számára szörnyű, máig romboló tragédiába, valamint eleink példájából és keresztény hitünkből erőt merítve tennünk kell és lehet a magyar igazságért. A rendezvény a Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklésével zárult.

Az emlékmű és ima- és zarándokhely szabadon látogatható, természetesen a védett keresztény vallásgyakorlási helynek kijáró tisztelettel, a rend és tisztaság megtartásával.

Megközelítése: M0- Rákosliget 54-55. számú kihajtó felől érkezve a Tarcsai úton kb. 300 méterre balra az első aszfaltozott lehajtónál az egykori tarcsai út jobb oldalán kb. 20 méterre. A Tarcsai úton, Rákoscsaba felől érkezve a szintén szakrális, vallásgyakorlási helynek számító Szűz Mária kegyhelyet és ikont elhagyva 200 méterre jobbra levő aszfaltozott lehajtónál az egykori tarcsai út jobb oldalán kb. 20 méterre található.

Nemzeti jogvédő beszámoló és értékelés az idei Pride vonaglásról - képekkel, videókkal

Kedves Honfitársak !

Kevesen voltunk, akik a Pride vonaglóinak álcázott társadalomrombolása ellen ma tiltakoztunk, de azért megmutattunk idén is a normalitáspárti magyar virtust, megmentettük a többségi társadalom becsületét!

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a HVIM akciói a vadhajtasok alábbi tudósításában saját képek es videók alapján!

Dr. Téglásy Imre tiltakozóhaj ója 15:49, további normalitáspárti ellenakciók 15:14  15:28, 15:51, 17:30 körül a telex tudósításban!

A Margit híd pesti hídfőjénél keményen fogadtatást kaptak a deviánsok, rendőri igazoltatást hárítottunk, az aberráltaktól hemzsegő tömegben kiskorúakat kísérő felnőtteket jelentettünk fel rendőröknél azonnali intézkedést kérve, teszteltük az önkényes beléptetési rendszert, számos fotót és videót készítettünk a résztvevőkkel  pártokról és cégekről.

Úgy láttuk, hogy a Szabadság térre már csak a töredékük jutott be, fürtökben váltak le a saját rendezvényükről, a tápos deviánsok megszállták a környékbeli kocsmákat, boltokat, többségük külföldi, balliberális pártaktivista (DK, Momentum, Kétfarkúak, Párbeszéd, MSZP és rengeteg multicéges alkalmazott (Bosch, P&G, Citibank, Morgan & Stanley stb.)

A legtöbben a Ketfarkúak, a DK , Párbeszéd és a Momentum csapatában meneteltek, bizonyíthatóan, ezek a legagresszivabb lmbtq fedőszervek, nem árt ha tudjuk.

A Szabadság téri Hazatérés Templom előtt felállított Trianon kereszt és a Kormányzó szobra egyelőre sértetlen, rendőri védelmet kapott, néhány keresztgyalázást megkísérlő megtévedtet kellett elhessenteni.

A Mi Hazánk az egyébként helyes Andrássy út megvédés, sajtótájékoztató, parlamenti felszólalások és posztolgatások mellett tarthatott volna egy izmos ellenrendezvényt, megvolt rá az elvárás, a forrás, a tér és a lehetőség, ez a téma ezerszer inkább ilyet érdemel, mint a libsik által gerjesztett destabilizációs célzatú kata és rezsis műbalhé, amihez asszisztálnia egy felelős nemzeti pártnak mégha ellenzéki is, súlyos felelőtlenség álláspontom szerint.

A helyszínen fiaim feltették a jogos kérdést, amikor 20 rendőr gyűrűjében fejtettem ki véleményt a nekünk visszaugató aberráltakat, hogy hol vannak ilyenkor a kemény fociultrák és a betyárok... Ez a  kérdés is jogos. Szóljon  aki tudja a választ ! Budaházy  Gyuri a rácsok mögött,  (remélhetően nyáron már végre szabad lesz 16 társával együtt  a kegyelmi kérelmeik még mindig elbírálás alatt) tehát ő most nem tudott itt lenni... Az ő távolléte igazolt, ahogy Kremser Tamás, EPUE elnöké is, mielőbbi felépülést kívánunk neki !

Kép- és videógaléria a közrendet és közerkölcsöt sértő, Alaptörvényben is védett értékeinket támadó, társadalomromboló tegnapi szexuális deviáns vonulásról.

Különösen fontos ismét kiemelni, hogy a résztvevők többsége külföldi, balliberális pártaktivista (DK, Momentum, Kétfarkúak, Párbeszéd, MSZP) és rengeteg multicéges alkalmazott (Bosch, P&G, Citibank, Morgan & Stanley stb.) volt, de a Sziget Fesztivál hivatalos járműve is ott volt.

A gyermekvédelmi jogszabályokat súlyosan sértő módon az is előfordult, hogy felelőtlen felnőttek gondozásuk alatt álló kiskorúakat vittek magukkal a gyermekek egészséges fejlődését veszélyeztető lmbtq propagandát népszerűsítő rendezvényre. A rendőrségnek erre sokkal határozottabban kellett volna reagálnia, mivel ez megvalósíthatja a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményét.

Kép- és videógaléria:

 

Mindenkinek köszönet, akiket illet az akciókert, a részvételért és a szervezesert!

Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője

Korszakos miniszterelnöki beszéd Tusványoson - a nemzeti megmaradás, a nemzetegyesítés és Huxit 2030 körüli megvalósításának forgatókönyve

Korszakos miniszterelnöki beszéd Tusványoson, amely a nemzeti megmaradás, a nemzetegyesítés és Huxit 2030 körüli megvalósítása forgatókönyveként is értelmezhető.

Kulcsmondatok: "A világ nekünk tartozik, és ezt be is akarjuk vasalni”

"Nyugat kettévált, az egyik fele olyan világ, amelyben európai és Európán kívüli népek élnek együtt. Ezek az országok többé nem nemzetek, hanem népek konglomerátumai, vagyis a poszt-Nyugat"

"Nyugat ide költözött szellemi értelemben Közép-Európába, a Nyugat két fele között csata zajlik. A cél, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők."

"Ez azt jelenti, hogy új erőviszonyok vannak: aki fizet, az rendeli a zenét. Ez meg fogja változtatni a mi viszonyunkat is, új helyzetet fog teremteni a mi számunkra is az Európai Unión belül. Vagyis, kedves Barátaim, ekkortájt, 2030 környékén kell csúcsformában lennünk. Akkor kell majd az erő. Diplomáciai, gazdasági, katonai és szellemi erő is."

A teljes beszéd (közönségnek adott válaszokkal a végén) és néhány releváns összefoglaló:

https://www.youtube.com/watch?v=DupO1BdrwtQ

https://internetfigyelo.com/orban-viktor-csak-mi-magyarok-adtunk-vert-abban-a-haboruban-a-beke-az-egyetlen-megoldas/

https://888.hu/ketharmad/orban-viktor-a-haboruk-es-veszelyek-evtizedet-eljuk-4374794/

https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/orban-viktor-a-haboruk-es-veszelyek-evtizedet-eljuk-galeria

 

"Igazságot és kegyelmet Budaházyéknak!" - videó és tudósítás a június 17-i szolidaritási tüntetésről

2022. június 17-én több száz fő részvételével tartalmas felszólalásokkal, méltóságteljesen zajlott le a Hunnia koncepciós terrorperben 17 évre ítélt, jelenleg is börtönben sínylődő Budaházy György és 16 szabadlábon védekező vádlott-társa szabadulásáért, kegyelemben részesítéséért tartott, pártpolitika-mentes nemzeti civil rokonszenvtüntetés Budapesten a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézet mellett. Itt tartják letartóztatásban Budaházy Györgyöt az idén március 16-én történt újabb jogtalan és képtelen elsőfokú elítélése óta.

A rendezvény elején Budaházy Edda felolvasta bátyja, Budaházy György által a rácsok mögül "13 év" címmel írt üzenetét. Ebben a hazafi többek között kifejtette, hogy tarthatatlan és elfogadhatatlan, hogy a 2010 előtt állami terrorral magyarságra rontó, szélsőségesen nemzetellenes, hatalomból azóta kibukott balliberális erők hálózatuk révén már 13 éve folytathatják a mindig igaz magyar ügyek mellett kiálló személye és társai ellen ezt a koholt és törvénytelenségtől hemzsegő, életüket és családjaik életét is súlyosan megkeserítő koncepciós eljárást. Ezért is számít arra, hogy az igazságügy miniszer asszony és a köztársasági elnök asszony mielőbbi kegyelmi döntéseikkel véget vetnek ennek az értelmetlen és jogtalan bosszúhadjáratnak.  

Hasonló szellemben állt ki a kegyelmi megoldás mellett a tüntetésen felszólalt dr. Gaudi-Nagy Tamás, dr. Drábik János, Beke István, Toroczkai László és Sziva Balázs (énekelt is), illetve ismertetésre került a 17 meghurcolt hazafi hozzátartozóinak (közte 30 gyermek!) üzenete. Budaházy Edda felolvasott számos idézetet olyan neves közszereplőktől, újságíróktól (többek között Wittner Mária, Bencsik András, Bayer Zsolt, Földi László, Skrabksi Fruzsina, Kondor Katalin, dr. Schiffer András) akik szintén kiálltak Budaházyék kegyelme mellett.

A tüntetésen Budaházy Edda is énekelt: egy megrendítően időszerű, szívszaggató magyar népdalt adott elő gyönyörűen.

A rendezvény végén Budaházy György megüzente, hogy hálásan köszöni mindenkinek a kiállást, kitart a végsőkig és bízik a mielőbbi szabadulásban.

Később részletesebb beszámoló is közzétételre kerül.

A tüntetéssel egy időben megjelent a vadhajtasok.hu hírportálon a "Soros György és körei állnak Budaházy György brutális ítélete mögött" című cikk, amely a Budaházyék elleni kegyetlen ítélet hátteréről rántja le a leplet.

A Budaházy-Hunnia ügy részletei:

- http://njsz.hu/category/hazafiak-jogvedelme/

- https://budahazy.blogspot.com/

A nemrég közzétett "Ki vagy Budaházy?"c. dokumentumfilm ITT érhető el.

Tüntetés június 17-én, székely szolidaritás és új dokumentumfilm Budaházyék szabadságáért

(NJSZ közlemény, Budapest, 2022. június 15., Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu))

Június 17-én 17 órától  pártpolitika-mentes nemzeti civil szimpátia-tüntetés lesz a jogi visszásságokkal tarkított, gyurcsányi időkben kreált  Budaházy-Hunnia ügy meghurcolt vádlottjainak szabadságáért Budapesten karnyújtásnyira attól a Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézettől, ahol idén március 16-én történt újabb elsőfokú elítélése óta letartóztatásban a tartják a jogtalan és képtelen terrorvád miatt 17 évre ítélt Budaházy Györgyöt. 13 éve éppen ezen a napon tartóztatták le ebben az ügyben először Budaházyt, aki azóta mát több mint 3 évnyi időt töltött letartóztatásban.  A 17 vádlott hozzátartozói leszögezték megdöbbentésüket kifejező és támogatást kérő közleményükben, hogy nem szeretnék, "ha bárki önző pártpolitikai célokra és a nemzeti erők megosztására használná fel a Hunnia per  meghurcoltjainak ügyét." Ezt kéretik figyelemben tartani. A rendezvény jogi biztosítását a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) látja el, amelyen felszólal többek között dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, NJSZ ügyvezető is.

Nemrég a magyar kormány által jogvédelemben és támogatásban részesített, román állam által politikai koncepciós perben több éves börtönbüntetés szintjéig meghurcolt és Gloria Victis díjra felterjesztett két székely hazafi , Beke István és Szőcs Zoltán is szolidárisan kiálltak Budaházyék kegyelme mellett:  

Budaházy Edda dokumentumfilmet készített és tett közzé a napokban Budaházy Györgyről "Best of Budaházy" címmel bátyja emberi oldalairól és közéleti pályafutásáról. 

A tüntetésről, a székely hazafiak szolidáris kiállásáról és a Best of Budaházy filmről itt olvashatók részletek.

Emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható, legkorábban 2036-ban szabadulhatna. Annak ellenére, hogy a terrorvádak szerinti cselekmények során senki sem sérült meg, hiányzott a kétséget kizáró bizonyítottság, továbbá törvénytelenül beszerzett bizonyítékokat is használtak és számos visszásság jellemezte a 2009-ben indult eljárást.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogi értékelése itt olvasható.

 A tüntetés, a film és a székely hazafiak időszerűségét az adja, hogy Budaházy György  ő és 10 vádlott-társa érdekében benyújtott eljárási kegyelmi kérelmek több hetes visszatartás után nemrég végre felterjesztésre kerültek az Igazságügyi Minisztériumhoz.  A  kegyelmi  kérelmekben  azt kérték a végső döntésre jogosult köztársasági elnöktől, hogy az eljárás minden józan mértéket meghaladó elhúzódása, az ügyet máig meghatározó gyurcsányi hatalmi manipuláció, számos bírósági visszásság és a terheltek egyébként példás életvitele, társadalmi hasznossága okán vessen véget ennek az eljárásnak, mentesítse őket a meghurcolástól.

Ha dr. Varga Judit igazságügyi miniszter egyetért a kegyelmi kérelmekkel, akkor a kegyelem gyakorlása iránti indítvánnyal döntésre felterjeszti dr. Novák Katalin államfőhöz, aki támogató kegyelmi döntésével véget vethet a meghurcolt vádlottak 13 év óta kálváriájának.

A sokak által csak justizmordként emlegetett ítélet elleni tiltakozás miatt és a meghurcoltak kegyelemben részesítése érdekében számos ismert közszereplő és szervezet emelte fel hangját.

Továbbra is számítunk minden jóérzésű hazafi szolidáris támogatására a Budaházy-Hunnia ügyben !

Trianon 102: NEM ! NEM ! SOHA ! - három szó, amelyekből soha nem engedünk:

A trianoni diktátum 102. évfordulóján is vallom, amíg élek: a diktátum revíziója szükséges és elkerülhetetlen a Kárpát-medence békéje, biztonsága és e csodás honban élő minden nép érdekében!

Főhajtás és tisztelet minden ősünk és hősünk előtt, akik a múltban és a jelenben áldozatosan cselekedtek és tesznek azért, hogy a 102 évvel ezelőtti nemzetgyilkossági kísérletet túléljük, megmaradjunk és a diktátumokat meghaladjuk.

A diktátumokat soha nem fogadhatjuk el és soha nem nyugodhatunk bele a csonkításba. A magyar igazságnak győznie kell, amely a magyarság mellett egyúttal a Kárpát-medencei népek felemelkedését is eredményezi fogja.

A küzdelmet folytatni kell. Előtte is azt tettem, de azóta is azon dolgozom, hogy győzzön a magyar igazság, a magyarok önrendelkezése. Soha nem adhatjuk fel !

Nemzeti jogvédőként minden körülmények között kiállunk, küzdünk a magyarság önrendelkezéséért, az elcsatolt honfitársainkat sújtó jogfosztások ellen és az igazságtétel érdekében.

A diktátum óta eltelt százkét év, de legutóbb a saját nemzeti kisebbségek népei ellen forduló Ukrajna esete is  nem csökkentette, hanem sokkal inkább nyomatékosabbá tette a magyar igazságot, amelynek érvényre juttatása nélkül Közép-Európa népeinek békés, egyenjogúságon és kölcsönös tiszteleten alapuló együttélése elképzelhetetlen. Isten óvja és vezesse az örök Magyarországot!

Mondjunk együtt nemet az igazságtalanságra, cselekedjünk együtt a nemzetegyesítésért és valósítsük meg együtt Szent Pió atya próféciáját:

“Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenve­dés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberi­ségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őr­angyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes len­ne erősebben kérniük hathatós oltalmát orszá­gukra!"

A gyászos évforduló alkalmából ismét közzéteszem a négy éve, 2018. június 4-én Budapesten, a Kossuth téren a III. Trianoni Emlékmeneten elmondott, Erős igazsággal az erőszak ellen !”- HUXIT nélkül nincs revízió!" c. egyre időszerűbb beszédemet:

https://gaudinagytamas.hu/%E2%80%9Eer%C5%91s_igazs%C3%A1ggal_az_er%C5%91szak_ellen_%E2%80%9D-_huxit_n%C3%A9lk%C3%BCl_nincs_rev%C3%ADzi%C3%B3

Zúzzuk szét együtt a trianoni és párizsi diktátumokat a szebb magyar jövő érdekében!

Cselekedjük meg, amit megkövetel a Haza! NEM! NEM! SOHA!

Budapest, 2022. június 4.

Honfitársi köszöntéssel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat  (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

A Kúrián küzd tovább az A mi kis falunk c. RTL-sorozatba engedély nélkül betett pilisszentléleki patrióta

Forrás: pestisracok.hu

Videó ITT!

A Győri Ítélőtábla május 25-én kihirdetett másodfokú ítéletével a hatályos Polgári Törvénykönyv (Ptk.) rendelkezéseit félretéve a korábbi, már nem hatályos Ptk. kapcsán kialakult bírói gyakorlatra utalással megváltozatta a felperesre nézve kedvező elsőfokú ítéletet és teljes egészében elutasította Reményi János felperes keresetét, kötelezve őt 800 ezer forint perköltség megfizetésére. A felperes és jogi képviselője a Kúriához fordulnak, felülvizsgálatot és az elsőfokú ítélet hatályának fenntartását kérve.

A jogsértett felperes azért indított pert képmáshoz fűződő jogainak megsértése miatt, mert 2019-ben, az RTL Klubon sugárzott A mi kis falunk c. sorozat negyedik évadának negyedik részében három másodperc hosszan, az ő engedélye nélkül szerepeltette őt a sorozat gyártója, a Content Factory Kft alperes.

A konzervatív-jobboldali beállítottságú, lokálpatrióta, ötgyermekes Reményi János a sorozat magyarságot, a vidéki embereket és a kereszténységet sértő szemléletmódjával, módszereivel kezdettől fogva nem értett egyet. Ez közismert volt róla az Esztergom városhoz tartozó Pilisszentlélek településrészen. Évek óta itt forgatja hatalmas stábbal felvonulva, évente több hónapos időtartamban ezt a sorozatot a Content Factory Kft., amely forgatással kapcsolatos kellemetlenségek, nehézségek egyre több helybelit zavarnak, bosszantanak és korlátoznak a magánlakáshoz és szabad mozgáshoz való jogaikban.

Nem kizárható, hogy egyáltalán nem véletlen, hogy Reményi János engedélye és tudta nélkül került bele a filmsorozat egyik adásába, ráadásul a felvételt egy olyan helyről készítették, amely a gyártó cég közterület-használati engedélyében forgatási helyszínként nem is szerepel.

Az önkéntes tartalékos tisztként szolgálatot is teljesítő Reményi Jánost barátai, ismerősei értesítették erről a nemkívánatos “szereplésről”, amely számára sok kellemetlenséget okozott. Ezt követően azonnal bejelentést tett a filmügyi hatósághoz, majd jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd útján felszólította az RTL Klubot és a gyártót, hogy távolítsák el a róla szóló részt a sorozatból és sérelemdíj-igényt jelentett be. Az engedély nélkül róla készült részt ugyan a sugárzás után kivágták a világhálón megtalálható adásból, de az elégtételtől és a sérelemdíjtól elzárkóztak, tagadták a jogsértést; emiatt Reményi János bírósághoz fordult képmáshoz fűződő jogai megsértése miatt.

A Tatabányai Törvényszék hat tárgyalás (közte egy helyszíni tárgyalás is), és az ügy alapos kivizsgálását követően 2022. február 8-án hozott elsőfokú ítéletében Reményi János keresetének döntő részt helyt adott; megállapította, hogy a képmás elkészítése és filmben történő elhelyezése jogellenes volt, ezért kötelezte az alperest elégtétel adó levél megküldésére, illetve 300 ezer forint összegű sérelemdíj megfizetésére, továbbá 1,63 millió forint perköltség megfizetésére.

Az elsőfokú ítéletről részletesen tudósítottunk a Pesti TV Az ügy c. műsorában, a kapcsolódó cikket ITT találhatják meg.

Az elsőfokú eljárásban az alperesi gyártó cég alapvetően azzal az abszurd érveléssel védekezett, hogy a forgatási időpontokban a településrészen közterületen tartózkodó személyek engedélyét nem kell elkérni a filmsorozatban való szerepeltetés érdekében, mivel ilyenkor a közterületen tartózkodás lényegében ráutaló magatartással megadott engedélynek minősül. Ezzel az abszurd alperesi védekezéssel a Győri Ítélőtábla sem értett egyet, mivel azt állapította meg, hogy a perbeli felvétel nem is volt tömegfelvétel, tehát szó sem volt közszereplésről, de ráutaló magatartással megadott engedélyezésről sem lehet beszélni.

Ugyanakkor azt fejtette ki dr. Zámbó Tamás, az Ítélőtábla háromtagú eljáró tanácsának elnöke, hogy ők nem a hatályos Ptk. képmáshoz és hangfelvételhez való jogra vonatkozó személyiségi jogi szabályait alkalmazták, hanem a korábbi Ptk.-t (amely már egyébként 2014. március 14. óta nem hatályos, de eszerint is tilos a visszaélés a képmással), illetve a nnak bírói gyakorlatát. E körben arra jutottak, hogy az ominózus filmfelvétel nem más, mint egy tájkép, amelyen nem jelent meg szerintük egyediesített formában Reményi János. Ezzel szemben a felperes személye abban jól felismerhető, rajta kívül más nem is szerepel az adott felvétel, tehát ő volt a “célpont”.

Természetesen Reményi János felperes és jogi képviselője nem adják fel, és továbbviszik az ügyet; felülvizsgálati kérelemmel fordulnak a Kúriához, hogy helyezze hatályon kívül ezt a súlyosan aggályos másodfokú ítéletet és az az elsőfokú ítéletet tartsa fent hatályban.

A 2022. május 25-i másodfokú tárgyaláson zajlottakról, az egész ügy közérdekű tanulságairól és a A mi kis falunk című RTL-es sorozat forgatásának visszásságairól, zavaró hatásairól beszélget Reményi János felperes dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével a Bella Árpád által készített videós tudósításban.