Nemzeti jogvédő siker: jogerősen is felmentették a vadhajtásos Bede Zsoltot- ismét felsült a DK

 

Forrás: vadhajtasok.hu

Mint ismert, portálunk főmunkatársa, Bede Zsolt 2019. október 23-án került összetűzésbe a Demokratikus Koalíció hungarofób tagjaival.

Történt ugyanis, hogy a miniszterelnök Liszt Ferenc téri, nemzeti ünnepünk alkalmával tartott eseménye előtt gyomorforgatóan gyalázkodó plakátokkal provokáltak a DK-s politikusok. Barkóczi árnyékminiszter vezetésével a szemkilövető pártbeli aktivisták, önkormányzati képviselők tartottak flashmobot a Zeneakadémiánál, amire

Bede Zsolt a helyszínen reagált.

Bede a nemzeti ünnepet is gyalázó akció miatti markáns elítélő véleményét közölve szóváltásba keveredett a DK-sokkal és egyenként begyűjtötte tőlük a plakátjaikat.

Az egyik DK-s önkormányzati képviselőnőhöz véletlenül hozzáért, amikor tóle is elvett egy gyalázkodó plakátot. Erre a gyurcsányista aktivista társaival együtt testi sértéssel járó támadásnak próbálta beállítani az esetet. Mentőt hívtak a helyszínre és a Fiumei úti Baleseti Intézet traumatológiájára szállíttatták, "látleletet vetettek fel".

Dobrev Klára másnap rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ügyben a kormány megrendelésére végrehajtott politikai támadást emlegetve, majd Czeglédy Csaba, Gyurcsányék ügyvédje nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság és testi sértés miatt jelentette fel Bede Zsoltot, de az erőlködés végül elbukott.

Előszőr a garázdaság miatti feljelentést sikerült visszaverni, majd  a testi sértés miatti magánvádas büntetőeljárást, amelyben tudósítónkat dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője védte.

Ezúton is köszönjük neki és csapatának a szakszerű, áldozatos és eredményes védői munkát.

A balliberális médiában, több mainstream oldalon Bedét főcímlapon gyalázták, azt hazudva, hogy egy nőt bántalmazott.

A szemkilövető brigantik pártja rácsapott a lehetőségre: a 2006-os ellenállókkal szemben alkalmazott módszereikkel éltek: először  koncepciós feljelentéssel, majd koncepciós magánváddal kísérelték me

Vadhajtások munkatársát Bedét elítéltetni és így levenni őt a sakktábláról, mivel láthatóan nagyon zavarja őket a hazugságaikat, nemzetellenes működésüket rendszeresen leleplező Vadhajtások nevű portál. Ezzel akartak visszavágni, de csúnyán felsültek.

Mivel Czeglédyt közben  az ellene zajló több milliárdos adócsalási büntetőügy miatt az ügyvédi tevékenységtől  eltiltották, ezért a felesége vette át a DK-s képviseletét követelve Bede Zsolttól, hogy kövesse meg az "áldozatot".

Bede közölte az eljárásban a békéltetést célzó meghallgatáson, hogy nem kér bocsánatot, mert nem követett el bűcselekményt és a szemkilövető párttal, illetve annak embereivel  nincs alku.

A 3 éven át tartó büntetőperben meghallgatásra kerültek a felek és többségében dk-s tanúk, illetve megtekintette a bíróság az esetről készített felvételt, amely több mint 35 milliós megtekintésnél tart.

Tavaly decemberben elsőfokon felmentették tudósítónkat, de a gyurcsányisták nem nyugodtak le, Bede elítéltetése érdekében fellebbeztek az ítélet ellen.

A napokban megérkezett a másodfokú határozat: 

Bede Zsoltot jogerősen is felmentették, ezzel lett teljes a Gyurcsány-párt elleni győzelem.

A győzelmet vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó emlékének ajánljuk, akiknek 30 évvel ezelőtti újratemetésére holnap emlékezik a nemzet.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2022. december 14. napján kihirdetett elsőfokú ítéletét, amely Bede Zsoltot a DK-s önkormányzati képviselő elleni ügyben felmentette testi sértés vádja alól. A végzésben a bíróság a magánvádlót kötelezte 10.000,- Ft bűnügyi költség viselésére. A felmentés így jogerős.

A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok logikus mérlegelése alapján megalapozott és helyes tényállást állapított meg. A tényállás hiánytalan, nem ellentétes a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, nem tartalmaz tényből további tényre helytelen következtetést, így az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmas. Álláspontja szerint emellett az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének megfelelő színvonalon tett eleget. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelésével kapcsolatos megállapításaival.

Az elsőfokú bíróság emellett a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint eleget tett annak a feladatának, hogy vizsgálta a vádlott tudattartalmát, a cselekmény elkövetésének körülményeit, cselekményének szándékos vagy gondatlan voltát. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy testi sértésnél az elkövető szándékának a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie, ennek hiányában legfeljebb tettleges becsületsértés megállapításának van helye. Az elkövetőnek az eredményhez való érzelmi viszonya határozza meg, hogy a szándéka egyenes vagy eshetőleges.

A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság a papírkitépés cselekedetével okozott testi sértés okozását helyesen minősítette gondatlan cselekedetnek és megállapította, hogy cél a papírlap kitépése volt a magánvádló kezéből. Emellett a másodfokú bíróság elfogadta a védekezés keretében kifejtett és az elsőfokú bíróság által is elfogadott azon jogi álláspontot is, miszerint tettleges becsületsértést sem valósított meg Bede Zsolt magatartása, hiszen a tettleges becsületsértés feltétele, hogy fizikai sérülés ne történjen a passzív alany testének érintése során, illetve, hogy az elkövető tudata átfogja a passzív alanyhoz való hozzáérést.

A bíróság szerint a jelen ügyben megállapítható volt az irányadó tényállás szerint, hogy testi sérülés létrejött, ebből következően tettleges becsületsértés körében a bíróság nem vizsgálódhatott csak és kizárólag testi sértés bűncselekménye körében volt erre lehetősége. Megállapította továbbá a másodfokú bíróság is - az elsőfokú bírósággal megegyezően -, hogy bár a testi sértés megvalósult, Bede Zsolt szándéka a magánvádló testének konkrét fizikai, sértő érintésére, illetve az eredmény létrejöttére nem terjedt ki.

A tanulság: ha a magyarság ellenségeivel szemben cselekedsz és meg akarnak hurcolni, állj ki az igazadért, ne hagyd magad, de persze nem árt, ebben nemzeti jogvédő ügyvédi segítséget veszel igénybe!

A kudarcot vallott gyurnyácsistán ezek után pedig Bede Zsolt Ludas Matyiként bevasalja dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd segítségével a védekezés tetemes időt igénylő díját a vonatkozó szabályok szerint.

 

NJSZ: Elrettentő ítélettel kell lesújtani a keresztrongálókra !

A napokban történt sajnálatos és gyalázatos keresztrongálásokról a Magyar Nemzet c. napilapnak nyilatkoztam. Az alább található két cikkben  Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként adtam jogi értékelést  és szálltam síkra az elkövetők mielőbbi és szigorú felelősségre vonásáért.                                                                                                                                                                                      https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/hat-keresztet-tortek-le-a-margit-hidon-a-rendorseg-harom-ferfit-keres

https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/ujabb-keresztrongalas-furesszel-estek-neki-a-lato-hegyi-vallasi-jelkepnek

A fentieken felül a Margit-hídi Szent Korona szobrok keresztjeinek letörése a nemzeti jelkép megsértése vétségét is megvalósította, mivel a Büntető Törvénykönyvbe még 2012-ben általam és két képviselőtársam által benyújtott módosító javaslat elfogadása nyomán a Szent Koronát megjelenítő alkotások sérelmére elkövetett gyalázkodó cselekmények is ilyen megítélést nyernek.

Btk. 334. §: "Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." 

Nem engedünk a magyarok jogaiból !

Honfitársi üdvözlettel: 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője 

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Gaudi-Nagy Tamás: Érvényt kell szerezni a gyermekvédelmi törvénynek a mindennapi életben

 

Forrás: hirtv.hu

Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvivőjével beszélgettünk a Sziget Fesztivál homoszexuális reklámjáról, ami után a jogvédő szervezet megtette a bejelentését.

Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy a Sziget Fesztivál tartalmai korhatár besorolás nélkül megtekinthető bárki számára, ezzel megsérti a gyermekvédelmi törvényt. Ezen felül kitért még az LMBTQ propaganda káros hatására: külföldön egy felmérés szerint az LMBTQ-lobbi hatására növekedik a fiatalok körében a nemváltó műtétek száma is.

A teljes beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással ITT.

Forrás: magyarnemzet.hu

Közérdekű bejelentést tett a a YouTube szolgáltatója, a Google Ireland ellen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) – tudta meg a Magyar Nemzet. A bejelentés előzményét a Sziget Fesztivál homoszexuálisakat népszerűsítő reklámvideója adja, amelyen azonos nemű fiatalok csókolóznak.

Az NJSZ tájékoztatása szerint a reklámtevékenység sérti Magyarország Alaptörvényét, valamint a gyermekvédelmi törvény által beiktatott Grtv. 8. § (1a) bekezdése szerinti tilalmát, amely kimondja, miszerint „tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”

A fesztivál promóvideója továbbá fizetett YouTube-hirdetésként is megjelenik, sőt a kiskorú fogyasztók számára is reklámként elérhető. A reklámvideót ugyanakkor a 18 éven felüli felhasználók is láthatják, amely vitathatatlanul a Sziget Fesztivált népszerűsítő gazdasági reklám. A bejelentett reklámok tehát sértik a YouTube fizetett hirdetésekre vonatkozó szabályzatát is – mutattak rá.

A jogvédő szolgálat ezért arra kérte a fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy lépjen fel a fenti törvénysértések ellen, indítson hatósági eljárást és a 18 év alattiaknak történő homoszexualitás megjelenítését vizsgálja ki.

Jelen közérdekű bejelentésünkben kérjük a Tisztelt Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóságát, hogy intézkedjenek a Google/YouTube LMBTQP-propagandát terjesztő reklámjainak azonnali leállítása iránt az önkéntes jogkövetésre felszólítással, és egyúttal indítsanak hatósági eljárást, amiért a fent nevezett jogsértéseket óriási számban követik el nap mint nap a magyar gyermekkorú fogyasztók sérelmére. Kérjük tiltsák meg a továbbiakban ezen reklámok közzétételét magyarországi IP-címekről internetet használó vagy magyar nyelvi beállítást használó YouTube-fogyasztók esetén

– hangsúlyozta az NJSZ, amely szerint ez az eset is egy újabb bizonyíték az LMBTQ-propaganda egyre gátlástalanabb terjesztésére. Álláspontjuk szerint továbbá a promóvideó teljesen egyértelműen sérti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdése szerinti reklámtilalmat, amely miatt bírság kiszabását tartják indokolnak.

Az augusztus 10-én tett bejelentésre válaszul Budapest Főváros Kormányhivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztálya közölte: a hatóság hivatalból már vizsgálatot indított, az eljárás megindítására pedig a bizonyítékok rendelkezésre állása esetén kerül majd sor.

 

Fejlemény az RTL-en futó botrányos sorozat ügyében: megszólalt a sértett ügyvédje

Forrás: mandiner.hu

Gaudi-Nagy Tamás szerint ez a történet már nem csupán Reményi Jánosról szól, hanem a sérelemdíj – mint jogi eszköz – embervédő, személyiséget védő szabályaiért harcolnak.

Mandiner olvasói emlékezhetnek még arra, hogy egy pilisszentléleki, ötgyermekes lokálpatrióta, Reményi János a beleegyezése nélkül szerepelt az RTL-en futó egyik sorozatban, amivel a Content Factory Kft., A mi kis falunk című filmsorozat gyártója megsértette Reményi képmáshoz fűződő jogát. A cég a férfi engedélye nélkül készített róla felvételt, amit – szintén az ő tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba – ezt állapította meg korábban jogerős ítéletében a Győri Ítélőtábla.

A perben egyébként arra is fény derült, hogy a forgatás bejelentett területhasználatainak mértéke messze alulmúlja a valóságban ténylegesen használt területek mértékét.

„A területhasználatért díjat kell fizetni az önkormányzat számára, tehát a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az önkormányzat tulajdonképpen sokkal csekélyebb bevételhez jutott, mint kellett volna” – mondta korábban az ügy kapcsán lapunknak Gaudi-Nagy Tamás.

Ahogy arról is beszámoltunk, az ügyben váratlan fordulat történt, ugyanis egyelőre úgy néz ki, megússza a gyártócég, hogy sérelemdíjat kelljen fizetnie, amiért engedély nélkül szerepeltették Reményi Jánost a sorozatukban.

Magyarán: a Kúria mostani döntése alapján a Content Factory Kft. nem köteles sérelemdíj megfizetésére, továbbá nem köteles Reményi Jánosnak a felmerült perköltségét sem megfizetni, így a sorozatot gyártó cég által korábban átutalt sérelemdíjat és eljárási költség díját Reményi Jánosnak vissza kell utalnia a gyártó cégnek.

Reményi János ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás a napokban reagált a Magyar Nemzetnek a Kúria legújabb döntésével kapcsolatban, és elmondta, hogy nem adják fel.  

Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártócége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelemdíj és 2,6 millió forint perköltség) nyolcnapos határidővel követeli vissza az  keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.

Emiatt az Alkotmánybíróságtól fogják kérni annak megsemmisítését, rövidesen benyújtandó alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérni fogják.  

Lapunk megkereste Gaudi-Nagy Tamást, s megkérdeztük tőle, azóta mik a fejlemények az ügyben.

 Az ügyvéd szerint teljesen önkényes bírói elszakadás történt az írott jogtól.

„Ez nagyon veszélyes irány, hiszen ha leegyszerűsítjük a jogi csata eddig történetének tanulságait t, akkor ez az eset azt a nem kívánatos üzenetet küldi  a magyar társadalom számára, hogy egy jogaiban sértett  polgár hiába lép fel jelentős részben sikerrel egy jogsértőtőkés társaság ellen – ami hatalmas pénzt kaszál a filmgyártó tevékenységével –, mégsem kap sérelemdíjat és mindez neki nagyon sokba fog kerülni. A képmáshoz való jogot megsértő cég pedig megússza gyakorlatilag egy fillér nélkül, ami a jövőben bátorítást adhat az újabb, akár sorozatos, akár sokkal súlyosabb, akár rendszerszintű jogsértésekre” – mondja lapunknak Gaudi.

Hozzáteszi: A hazánkat mondvacsinált jogállami problémák miatt rendszeresen fegyelmező eljárások alá vonó és emiatt a tagként nekünk járó forrásokat visszatartó Európai Unióban a jogállamiságnak ezt a valóban súlyos, bírói kar egyes tagjainak önkényes ítélkezése miatti kisiklását bezzeg soha nem lehet kritikaként hallani.

„Mindig csak azt halljuk, hogy a kormányzat állítólag beleavatkozik a független igazságszolgáltatásba, arról viszont soha nem hallunk kritikát, ami valóban veszélyezteti a jogállamot – hogy a bírák egy része úgy értelmezi a függetlenséget, hogy a törvényektől is függetlenek és időről-időre a társadalom idegeit borzoló módon lényegében fölülemelkednek az írott jogszabályokon, és az ember személyiségét védő szabályokat megfosztják valódi tartalmuktól, önkényesen más jogot alkotnak és ezt alkalmazzák a törvénybe foglalt jog helyett. Így fordulhat elő a mostanihoz hasonló módon, hogy a jogsértés szankcionálására nem ítélnek meg sérelemdíjat vagy más esetben nem a törvénynek megfelelően alkalmazzák (pl. súlyos jogsértést elszenvedőnek jelképes összegű sérelemdíjat ítélnek) a sérelemdíjat, ezzel szabad utat engedve különösen a gátlástalan tőkés társaságoknak a tipikusan védtelen és kiszolgáltatott polgárokkal szemben” – fogalmaz.

Gaudi azt is kiemeli, hogy a magyar polgári jogi rendszerben 2014-ben a korábbi nem vagyoni kártérítés helyett a jogsértettek helyzetének megkönnyítése céljával csodafegyverként bevezetett, sérelemdíj nemcsak a nem vagyoni sérelem ellentételezését kell jelentse, de egy általános társadalmi elmarasztalást is kell, hogy kifejezzen, illetve van egy magánjogi büntetés funkciója is, amely által a hasonló jogsértések megelőzésének társadalomvédő célját is szolgálja. 

Emiatt az volt az elvárás, hogy jelentősen megemelkednek majd a személyiségi jogsértéseket elkövetők pénzügyi terhei és ez fokozott visszatartó erővel bír. Ma már több mint kilenc évvel az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépése óta az látszódik, hogy a sérelemdíjak terén a várt áttörés nem következett be: a bírói kar egy része az élet- és értékviszony-változásokat nem követi, a büntetési funkciót nem alkalmazza, a sérelemdíjak mértéke ezért felfelé alig mozdul, olykor inkább lefelé. 

Sőt – ahogy fogalmaz – egyre inkább kezd teret nyerni az a téves szemlélet a törvény betűje ellenére, amely a jogsértés megállapítása ellenére is megkövetel további hátrány bizonyítást és ezért a mostani esethez hasonlóan megállapított jogsértés ellenére lenullázza a jogsértett sérelemdíj-igényét.

 Emiatt még mindig sokaknak, főleg a komoly háttércsapatokkal dolgozó, tőkeerős nagy cégeknek „megéri” nyilvánosan jó hírnevet, becsületet sérteni vagy visszaélni egy polgár képmásával, nincs valódi visszatartó erő.  

„Az, hogy a gyártócég belevág a sorozatba tudta ellenére, engedélye hiányában egy olyan személyt, aki közismerten és a cég által is ismerten ellenzi a sorozatot, minden normálisan gondolkozó ember számára teljesen egyértelműen jelzi, hogy ez az illetőnek bizony lelki sérelmet és kedvezőtlen megítélést okoz, ezt bizonyítani sem kellene ilyen felállás esetén, mivel ez köztudomású tényként megállapítható. De mindez a perben bizonyítást is nyert. 

És mivel a véletlenszerű tévedés kizárt, ezért magánjogi büntetésnek is helye van” 

– mondja az ügyvéd.

Hozzáteszi, tényleg elszántak, hogy akár a végsőkig is elmenjenek, hiszen ez már nem csupán Reményi Jánosról szól, hanem tulajdonképpen a sérelemdíj – mint jogi eszköz – embervédő, személyiséget védő szabályaiért harcolnak. 

A polgár tisztességes eljáráshoz fűződő alkotmányos joga sérült az ügyvéd szerint azzal, hogy a Kúria a sérelemdíjra vonatkozó törvényi előírásokat nyilvánvalóan és kirívóan megszegte, ezért fordultak az Alkotmánybírósághoz, kérve ezen abszurd kúriai ítélet megsemmisítését.

Az ügyvéd arra is kitért, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja. Emiatt az Alkotmánybíróságtól kérték annak megsemmisítését a múlt pénteken benyújtott 21 oldalas alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérték.  

A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.

Az ügyvédi kifejti: mindezt a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot az ügyvéd szerint, hogy a Kúria a Polgári perrend tartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél. 

A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős. Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL Klub filmgyártó cégét a jogsértett perköltségének viselése alól.

„Mi azt is javasoltuk egyébként a Content Factory részére, akik már a második felszólításukat intézték Reményi úr felé a perköltség visszafizetését illetően, hogy amíg a Tatabányai Törvényszék nem hoz döntést a végrehajtás felfüggesztése tárgyában, addig legyen egyfajta türelmi időszak.  

Ha a Tatabányai Törvényszék felfüggeszti a végrehajtást, akkor az Alkotmánybíróság döntéséig  függőbe kerülne a gyártó cég visszafizetési igénye, az összeg sorsa a végeredmény fényében alakul majd” – fogalmazott lapunknak. Mint mondja: ezt a javaslatot tegnap juttatta el az alperes jogi képviselőjének, aki nemrég erre elutasítással reagált és továbbra is követeli a gyártó cég nevében 2,9 millió forintot Reményi Jánostól.

„Az, hogy ezt a javaslatot nem fogadták el alapos okot jelent Reményi úr számára, hogy azt gondolja, ez egy nem ésszerű, nem emberséges és nem tisztességes eljárás” – szögezi le Gaudi.

„Az egésznek egy nagyon érdekes megközelítését adja egyébként, hogy a gyártócég még tavaly is egy több mint egymilliárdos árbevételű cég volt, tehát nyilván senki nem gondolhatja komolyan, hogy pont ez a 2,9 millió forint hiányzik nekik. Más lehet a háttérben. Nem kizárhatóan akár az is, hogy a sorozatot ellenző és a jogaiért kiálló felperesen elégtételt vegyenek, miközben ne felejtsük el: a filmgyártó cég jogsértését és bocsánatkérésre kötelezésének jogosságát a Kúria is kimondta” – zárta sorait. 

Ami jár a rendőrségi jogtanácsosnak, az nem jár az ötgyermekes lokálpatriótának ?

Újabb megdöbbentő körülmény a Reményi kontra RTL Klub-os,"A mi kis falunk" sorozatot gyártó cég perben:  íme itt a bizonyíték a Kúria egymásnak gyökeresen ellentmondó, diszkriminatív  ítélkezésére a képmáshoz való jog megsértése miatti sérelemdíj-igény terén.

A Kúria egy pilisszentléleki lokálpatrióta, ötgyermekes családapa Reményi János felperes és a Content Factory Kft (RTL Klub gyártó cége) közötti perben nemrég hozott  egy olyan Alaptörvényt sértő ítéletet, (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) amelyben lenullázta a képmáshoz való jogában a gyártó cég által a Kúria szerint is megsértett és ezért indokoltan megkövetett felperes 300 ezer forint összegű sérelemdíj igényét és elvette tőle a jogerősen neki ítélt 2,6 milliós perköltséget. 

Ennek viszont egy korábbi,  gyökeresen ellentmondó ítéletével hét éve (előadó bíró: dr. Pataki Árpád) a Kúria egy 2006 őszi áldozat kártérítési peréről készített, néhány ezres nézettségű nemzeti jogvédő filmes tudósításban 3 másodpercre hozzájárulás nélkül bemutatott két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint (másodpercenként 150 ezer forint !) sérelemdíjat ítélt meg bármiféle hátrány bizonyítása nélkül lényegében magánjogi büntetésként. 

Ugyanakkor a képmáshoz való jogában egymilliós nézettségű adásban való engedély nélküli bemutatással megsértett Reményi Jánostól megtagadta a sérelemdíjat a Kúria a mostani ítéletében a nem vagyoni sérelem bizonyítottsága és az alperes súlyos felróhatósága ellenére.  A két ítélet között a Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése nem változott, de ezek szerint a bírósági gyakorlat igen, ami megengedhetetlen, súlyosan Alaptörvényt sértő  eltérés az írott jogtól és jogrend önkényes bírósági megduplázása, ami fenyegeti a jogbiztonságot és alkalmas a bíróságokkal szembeni közbizalom megrengetésére.  

Ezt a korábbi ítéletet dr. Gaudi-Nagy Tamás elemzi ezen a videón:    

Nem adják fel: az Alkotmánybíróság előtt nemzeti jogvédő segítséggel támadja tovább az RTL gyártócégét a piliszentléleki lokálpatrióta, A mi kis falunk forgatása során elkövetett jogsértés miatt

Forrás: mandiner.hu

Előzmények ITT.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.

Reményi János ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás reagált a Kúria legújabb döntésével kapcsolatban. Az ügyvéd kiemelte, hogy a megbízója által jogerősen megnyert per alapján az RTL gyártó cége az általa hónapokkal ezelőtt kifizetett, összesen 2,9 millió forintot (300 ezer forint sérelmdíj és 2,6 millió forint perköltség) 8 napos határidővel követeli vissza az 5 gyermekes, lokálpatrióta, keresztény-nemzeti gondolkodású felperestől, aki bár kezdettől fogva értékrendi alapon ellenezte a nem egyszer magyar- és kereszténygyalázó sorozatot mégis berakták A mi kis falunk egyik epizódjába a róla engedélye nélkül készített felvételt.

Az ügyvéd elmondta, hogy a Kúria felülvizsgálati ítéletét ügyfele botrányosnak és felháborítónak, ő pedig súlyosan és többszörösen Alaptörvényt sértőnek tartja.

Emiatt az Alkotmánybíróságtól fogják kérni annak megsemmisítését, rövidesen benyújtandó alkotmányjogi panasszal, amelyben a sérelemdíjat lenullázó és a feleket saját perköltségeik viselésére kötelező kúriai döntés végrehajtásának felfüggesztését is kérni fogják. A Kúria szerint ugyanis a sorozatban az engedélye hiányában jogellenesen szerepeltetett felperest semmilyen nem vagyoni sérelem nem érte, tehát nem jár egy fillér sérelemdíj sem neki, dacára annak, hogy ő és felesége a perben számos emiatti kellemetlenségről beszámolt és ez a Tatabányai Törvényszék, illetve a Győri Ítélőtábla szerint köztudomású tényként megállapítható volt.

Mindezt az ügyvéd szerint a felülmérlegelési tilalom miatt sem tehette volna meg a Kúria, másrészt azért sem, mert a Polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó rendelkezése szerint a jogsértés megállapítása esetén a sérelemdíjra való jogosultsághoz további hátrány bizonyítása nem szükséges.

Gaudi-Nagy Tamás, aki egyúttal a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kiemelte, hogy azért is abszurd ez a döntés, mert a sérelemdíjnak a büntető funkcióját nem engedte alkalmazni a Kúria. Pedig a Content Factory Kft. alperes még a Kúria szerint is megszegte a filmkészítési szabályokat és megsértette Reményi János képmáshoz fűződő jogát, ráadásul emiatt a gyártócégnek bocsánatot is kellett írásban kérnie, amit meg is tett.

A bocsánatkérő levélben az RTL Klubon futó, A mi kis falunk című sorozat gyártója a következőket kellett közölje:

„A Content Factory Kft. megsértette Reményi János képmáshoz való személyiségi jogát azzal, hogy Reményi Jánosról hozzájárulása nélkül mozgóképes képfelvételt készített és ezen felvételt Reményi János hozzájárulása nélkül felhasználta oly módon, hogy elhelyezte azt az általa gyártott »A mi kis falunk« című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében 3 másodperc hosszan 38:45-38:48 másodperc között, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt. részére. A Content Factory Kft. az elkövetett jogsértés miatt ezúton elnézést kér Reményi Jánostól.”

„De ez a cégnek jelen állás szerint egy forintjába sem kerülne ez a jogsértés, tehát akár holnap is ilyet újra, pénzügyi jogkövetkezmények nélkül elkövethetne, ha így maradna ez az ítélet” – magyarázza az ügyvéd.

Az is sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy a Kúria a Polgári perrendtartásnak a perköltségre vonatkozó szabályait is kirívóan megsértette, annak ellenére, hogy a perbe vitt igények többségében a felperes nyert és perköltsége is magasabb volt az alperesnél. A peres felek csak akkor nem kötelesek viselni a másik fél perköltségét, ha a pernyertességük-pervesztességük közötti és a bíróságok által részükre megítélt perköltségek közötti eltérés nem jelentős.

Jelen esetben mindkét tekintetben a felperes felé billent ugyan jelentősen a mérleg, de a Kúria mégis mentesítette az RTL gyártó cégét a jogsértett perköltségének viselére alól.

A kúriai ítélet az ügyvéd szerint azért is Alaptörvényt sértő gyakorlatot jelent, mert azt üzeni a jogbiztonságot és a vonatkozó törvényi előírásokat sértő módon, hogy amennyiben egy jogsértett perelni kényszerül a sérelmére elkövetett személyiségi jogsértés megállapítása érdekében, úgy azzal kell számolnia, hogy ha pereskedése javarészt sikerrel is jár (az ellene elkövetett jogsértést sikerül megállapíttatnia és sikerül elégtétel adásra köteleztetni az alperest), és ráadásul jelentősen magasabb perköltséget is határoznak meg számára, mint a másik félnek, mégis nem jár neki sérelemdíj és a peres eljárásban a jogsértő fél védekezése miatt keletkezett tetemes költségeket semmilyen mértékben nem tudja áthárítani a jogsértőre.

Mindez szerinte a „baljós, következmények nélküli ország sötét időszakát idézi fel, ami tarthatatlan” – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

A kegyelem gyakorlása szuverén jog, amelyet a Hunnia ügyben indokoltan gyakorolt az államfő, az USA terrorkockázati nyilvántartása e körben irreleváns

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye a Hunnia ügy érintettjeinek FBI nyilvántartásban való szerepeltetéséről

A napokban a balliberális sajtó USA-nak behódoló és az államfői kegyelmi döntést számonkérő hangvétellel tette közzé, hogy "Budaházy György és a Hunnia-perben elítélt bűntársai is rákerültek az amerikai repüléstilalmi listára (no-fly list), amely az FBI Terrorista Átvilágító Központja (Terrorist Screening Center – TSC) által vezetett nyilvántartás."

Elöljáróban fontos rögzíteni, hogy alapvetően egy olyan állam terrorkockázati nyilvántartása, amely a II. világháború óta a nemzetközi jogot megsértve legalább 20 háborút indított és ennek során több millió ember halálát okozta és rendszeresen alkalmaz terrorcselekményi kategóriába tartozó módszereket az általa ellenségnek minősített személyek kiiktatása érdekében nem releváns az ügy szempontjából. Ismert az is, hogy az utóbbi időben több tényfeltáró adat és jelentés igazolja, hogy az FBI kifejezetten a balliberális demokrata politikai érdekeknek, szempontoknak megfelelően számos alkalommal megszegte a működésére vonatkozó szabályokat és visszaélt jogaival, többek között Joe Biden elnök fiára nézve terhelő bizonyítékokat tussolt el.

Felháborítónak tartjuk egyébként, hogy az ártatlanság vélelmének elvét megcsúfolva teljesen önkényesen, a Gyurcsány-Bajnai időszak balliberális hatalmi-politikai akaratának megfelelően működtetett hazai nyomozati szervek jelzése alapján a Hunnia ügy érintettjeit a jogerős ítélet előtt már rátették a repüléstilalmi listára, sőt olyanokat is, akiket az üggyel kapcsolatos kényszerintézkedés ugyan érintett, de később meg sem gyanúsították őket.

A Hunnia ügy vádlottjai a témában kiadott tegnapi közleményükben többek között azt írják, hogy „az érintettek egyébként már hónapokkal korábban értesültek erről a listáról, amelyet egy hacker egy regionális amerikai légitársaság szerveréről mentett le és tett közzé. Azóta magunk is beszereztük és a tanulmányozása folytán arra a következtetésre jutottunk, hogy a Hunnia ügy érintettjei ellen zajlott koncepciós eljárásban való 2009-es kényszerintézkedések, illetve meggyanúsítások után az akkori balliberális kormányzat akaratából kerülhettek ebbe a repüléstilalmi adatbázisba.”

Arról nincs tudomás, hogy a Hunnia ügy vádlottjai vagy azok még akik az üggyel kapcsolatban felkerültek a no-fly listára rajta szerepelnek-e jelenleg ezen a repüléstilalmi listán, a kiszivárogtatott lista egyébként 2019-ből származik.

A lista komolyan vehetetlenségét igazolja egyébként az a tény is, hogy 2015-ben Röszkénél a határvédő rendőrök közül többnek a súlyos sérülését okozó migránstámadást vezénylő és ezért terrorcselekmény miatt jogerősen öt év szabadságvesztésre elítélt, hazánkból kitiltott Ahmed Hamed nem található a listán, de listán viszont ott szerepel az USA célzott katonai akciójával kiiktatott, a 2011 óta halott Oszama bin Laden vagy a két székely hazafi, Beke István és Szőcs Zoltán, akiket önrendelkezési mozgalmi tevékenységük okán a román bíróságok a román titkosszolgálat által kreált, az erdélyi magyarság megfélemlítését is célzó koncepciós eljárás során ítéltek el.

Ezen túlmenően az elementáris jogállami követelményekkel ellenkezik az a megoldás, hogy annak ellenére lényegében "örök életre" rajta hagynak a listán  olyanokat is, akiket terrorcselekmény miatt ugyan eljárás alá vonnak, de később megszüntetik velük szemben az eljárást vagy olyat, akinek pusztán csak kényszerintézkedést kellett terrorcselekmény kapcsán indított eljárásban elszenvednie, de meg sem gyanúsították, meg sem vádolták és el sem ítélték.

A Hunnia ügy érintettjeinek listán való szerepeltetése ráadásul azt igazolja, hogy milyen, önkényesen alkalmazott hátrányokat kell még elviseljenek - akár életünk végéig is – az ellenük zajlott koncepciós eljárás folytán. Az említett közleményükben helyesen írják, hogy „nem elég a 14 éves meghurcoltatás, a börtönben töltött évek, a házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom alatt töltött további évek sora, a kegyelem után is többünknek évekig fennálló felfüggesztett büntetés, büntetett előélet, közügyektől eltiltás, még azzal is gyötörnek, hogy komolyan nem vehető indokokra utalással ilyen-olyan országokba nem utazhatunk. Miközben az ügyünkben szereplő cselekmények - akárki is követte el őket - egy konkrét történelmi időszakhoz és egy állami terrort a saját polgárai ellen elkövető gátlástalan hatalommal szembeni ellenálláshoz köthetők, akárcsak az '56-osok tettei a maguk idejében.”

A balliberális sajtó nyilvánvalóan azzal a szándékkal kapta fel azt a témát, hogy nyilvánvalóan alaptalanul utólagosan is megkérdőjelezze a Hunnia ügy vádlottjainak tavaly decemberben adott eljárási kegyelmet és idén áprilisban adott végrehajtási kegyelmet. A Népszava odáig is elment, hogy a köztársasági elnökhöz fordulva szerette volna megtudni, hogy „a köztársasági elnök tudatában volt-e eme ténynek kegyelmi döntése meghozatalakor, másrészt azt, vizsgálta-e valaki az érintettekkel kapcsolatos nemzetközi bűnüldözői aggodalmakat.”

Ezért is fontos rámutatni, hogy a magyar államfőnek és igazságügyi miniszternek szuverén, senki által meg nem kérdőjelezhető joga a kegyelmi döntések meghozatala, ebben semmilyen külföldi állam semmilyen nyilvántartási cselekménye, semmiféle nyomása szerepet nem játszhat.

Ráadásul amelynek a Hunnia ügyben a kegyelemnek megvolt minden szempontból az alapja, hiszen arra a törvényes mederből kisiklott nyomozó hatósági és bírósági eljárások, döntések miatt volt szükség a társadalom sokak által kifejezett igazságérzetének érvényesítése okán, ráadásul a kegyelemben részesítettek társadalmilag hasznos személye is minden tekintetben okot adott erre. Mint ahogy a még kegyelemben nem részesített három vádlott esetében is ez így van, az ő esetükben is indokoltnak és üdvösnek tartjuk a kegyelmi döntés meghozatalát.

A balliberális sajtótermékek ezen újabb hangulatkeltése ráadásul annak fényében is különösen komolytalan, hogy az USA elnöke tavaly októberben kegyelmet adott több ezer kábítószer bűncselekmény ügyében elítélt személynek, tehát az USA Biden elnök tavalyi döntéseivel fémjelezhető kegyelmi gyakorlata okán is irreleváns az, hogy USA kit és milyen szempontok alapján minősít terrorkockázatúnak.

Mint ismert a Budaházy-Hunnai ügy 7 vádlottja 2022 Karácsonya után teljes eljárási kegyelemben részesült dr. Novák Katalin köztársasági elnök által. Budaházy György és 5 társa 2023. április 27-én végrehajtási kegyelmet kaptak, ami azt jelenti, hogy a büntetéseik végrehajtását felfüggesztették 5 évre, tehát a felfüggesztett büntetés, a bűnügyi költség terhei, a büntetett előélethez fűződő hátrányok és a közügyektől eltiltás mind a nyakukon maradtak.

Mindeközben 3 vádlott-társuk még mindig az eljárás hatálya alatt áll, az ő ügyükben nem döntött még a köztársasági elnök, mivel esetükben jelenleg harmadfokon zajlik az eljárás, de az ő vonatkozásukban is indokolt a többieknek már megadott kegyelem.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért 2023. május 18-án kiadott közleménye a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekről itt olvasható.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményei pedig itt olvashatóan a tavaly decemberi eljárási kegyelmi és az idei áprilisi  végrehajtási kegyelmi döntésekről.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 

Három hazafi kegyelmi mentesítéséért tovább zajlik a küzdelem a Hunnia ügyben ! - Budaházy György videós összefoglalója a Budaházy Bizottság az Igazságtételért júniusi támogatói találkozójáról

2023. június 21-én a Hazatérés Temploma altemplomában Támogatói Találkozót tartottak a Hunnia-ügy köztársasági elnöki kegyelemben részesült és még arra váró három vádlottja. A rendezvényen többek között olyan neves közéleti szereplők szólaltak meg, mint - Dr. Gaudi-Nagy Tamás - a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője - Skrabski Fruzsina - újságíró, filmrendező - Dézsy Zoltán - filmrendező, egyetemi oktató - Dr. Petrányi-Szöőr Anna - jogász-pszichológus, NJSZ - Murányi Levente - '56-os szabadságharcos - Dúró Dóra - a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője - ifj. Hegedűs Lóránt - a Hazatérés Templomának lelkésze - Siklósi Beatrix - a Kossuth Rádió igazgatója - Patrubány Miklós - a Magyarok Világszövetségének elnöke - Budaházy Edda - a Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom vezetője, Budaházy György húga - Jeszenszky Zsolt - a Hír TV műsorvezetője Ez a videó ezen felszólalások legfontosabb gondolatait mutatja be.

 

Skrabski Fruzsina beszámolója a Budaházy-bizottság az Igazságért támogatói találkozóról ITT!

A Magyar Nemzet tudósítása a támogatói találkozóról ITT!

 

Közösség elleni uszítás volna a meg nem valósult LMBTQP-zászlóégetés plakátja!?

Forrás: szentkoronaradio.com

A Székesfehérvári Járásbíróság első fokon közösség elleni uszítás bűntettének minősített egy rendhagyó 56-os megemlékezésre invitáló plakátot, amin többek között – vörös és EU-s zászlók mellett-, a deviáns genderlobbi zászlajának elégetése is szerepelt, ám az nem valósult meg. A plakáton konkrét rendezvényhelyszín nem is szerepelt.

Barcsa-Turner Gábort, a HVIM elnökét ezért nem jogerősen 1 év próbára bocsátották, ám az őt védő  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével  felmentésért fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, így az ügy a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik majd.

Az ügy botrányos előzményei, és az egész ügymenet rámutat arra, hogy az LMBTQP mozgalom egyre agresszívabban próbálja támadni, kriminalizáltatni a normalitást képviselő, velük törvényes eszközökkel szembeszálló patriótákat.

A Háttér Társaság, mint a LMBTQP-lobbi legjobban pénzelt, és a magyar  társadalomra nézve a legveszélyesebb szervezet az utóbbi években folyamatosan feljelenti a család- és gyermekvédő hazafiakat, a nemzet megmaradásáért küzdő személyeket és  szervezeteket. Tették ezt HVIM a szóban forgó ’56-os rendezvényének 2019-es plakátja kapcsán is azt követelve, hogy minősítsék a plakátot gyűlölet-bűncselekménynek és sújtsák szabadságvesztéssel a plakátot kiadókat.

A nyomozóhatóságok – teljesen jogszerűen – már többször lezárták a közösség tagja elleni erőszak kísérlete jogcímen indított eljárást, sőt, egy alkalommal az ügyészség is így tett. Azonban a genderlobbista Háttér Társaság végül az ügyészségnél rejtélyes módon elérte, hogy megtörténjen a vádemelés közösség tagja elleni erőszak bűntette címén a HVIM elnöke ellen. Pikánssá tette az ügymenetet, hogy a vádat végig ugyanaz az ügyész képviselte, aki így egymásnak ellentmondó határozatokat hozott…

A tavaly őszi előkészítő ülésen dr. Patyi Adrienn bírónő a vád tárgyává tett cselekmény kapcsán átminősítést látott indokoltnak: szerinte közösség tagja elleni uszítás valósulhatott meg. Az átminősítés okán a védelem elnapolást kért. Az ügyészség  azonban ennek ellenére nem módosította a vádat. Az érdemi tárgyalási szakaszban idén áprilisban a kiváló nemzeti jogvédő felhívta a figyelmet egy, az uniós normákkal kapcsolatos  jogharmonizációs problémára.

Szerinte a magyar jogalkotás túlzottan kiterjesztően ültette át az idegengyűlöletre vonatkozó szabályokat, tévesen ebbe a körbe vonva az LMBTQP csoportba tartozókat. Emiatt az EU Bíróság előtti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezett, illetve az Alkotmánybíróság döntését indítványozta. Emiatt újabb elnapolás következett, de végül a bíróság ezen  mindkét védői indítványt elutasította, mint ahogy annak sem adott helyt, hogy az eljárásban a Háttér Társaság vezetője tanúként és egy szakértő legyen megkérdezhető arról, hogy az LMBTQP mozaikszó végén a plakáton  szereplő, pedofíliára utaló P betű valóban  a szexuális-nemi deviánsokra alkalmazhatónak minősül-e. Ezen bizonyítások hiányában, a vádemelés és ítélet okán úgy tűnik, hogy mind a genderlobbi, mind az ügyészség, mind pedig a bíróság szerint a pedofilok nem bűnözők, hanem védelemben részesítendő tagjai a nem hagyományos szexuális és nemi orientációjú személyek szivárványos közösségének.

Barcsa-Turner Gábor (HVIM társelnök) a plakát létrehozását, közzétételét nem tagadta, azonban az általa képviselt 22 éves szervezet feltérképezésére irányuló kérdéseket és kísérleteket végig hárította, ugyanis az ügyészség már a nyomozás során szerette volna megtudni, hogy kik milyen felületeket szerkesztenek a mozgalom tagjai közül. Barcsa-Turner hiába érvelt több alkalommal is a vélemény-nyilvánítási szabadságot garantáló jogszabályokkal, illetve azzal, hogy pár éve még éppen a liberális jogvédő szervezetek adtak ki a zászlóégetéssel kapcsolatosan olyan közleményt, miszerint akár nemzetek zászlóit is lehetne égetni, ha más egyéb jogsértő cselekmény nem történik. A megvalósuló zászlóégetés szerintük ekkor még csak nem is tekinthető  garázdaságnak. Emiatt persze a zászlóégetésre való, konkrét helyszínt nem tartalmazó felhívás, mint  előkészület sem lehet bűncselekmény.

A védelem többször érvelt a vád megalapozatlan és  koncepciós jellegével, hogy az eljárás idáig jutása egyértelműen a feljelentő Háttér Társaság lobbijának eredménye , akik egyébként 3 liberális álcivil jogvédő szervezettel együtt 2019-ben a gyűlöletbűncselekményre vonatkozó, szakmailag súlyosan aggályos, liberális szellemiségű és elfogult ügyészségi protokollokat fogadtattak el, és nem kizárhatóan érzékenyítik az igazságszolgáltatás egyes tagjait. Barcsa-Turner Gábor többször kifejtette, hogy ez az ügy nem róla szól, hanem arról, hogy a bíróságokat mennyire fertőzte meg a lobbi. Nem ellene születik az ítélet, hanem a bíróság oldalválasztása történik meg. Azt is kifejtette: botrányos, hogy a Háttér Társaság és a genderlobbista szervezetek a gyermek- és családvédő alkotmányos és törvényi rendelkezések ellenére szabadon garázdálkodhatnak, rombolhatják a társadalmat, provokálhatják a közösséget, de ha valaki ez ellen felemeli a szavát, akkor rögtön bebújnak az eltérő nemi identitásúak mögé, a beteg embereket, sőt a pedofilokat is  pajzsként használják fel.

A bírónő nem jogerős ítéletében kimondta, hogy közösség tagja elleni erőszak nem történt, a plakát nem volt kihívóan közösségellenes, de szerinte az LMBTQP közösség tagjai elleni gyűlöletre való  uszítás megtörtént. Intézkedésként egy évre szóló próbára bocsátást szabott ki, bár az ügyészség pénzbüntetés kiszabását kérte.  A próbára bocsátás azt jelenti, hogy a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha az ítélet jogerőre emelkedéstől számított egy éven belül a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik vagy a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik.

A  HVIM elnöke és két hazafi (az egyikük Budaházy György) ellen egy 4 évvel ezelőtti, másik normalitásvédő célú, békés vélemény-nyilvánítása miatt szintén a Háttér Társaság feljelentése alapján kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetni rendelt, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette címén egy  másik büntetőeljárás is zajlik, ami évek óta rendőrségi szakaszban van. Ezért Barcsa-Turner Gábor ezen plakát miatt már – akár három évig terjedő szabadságvesztéses –  büntetést is kaphat.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás és Barcsa-Turner Gábor úgy döntöttek, hogy elvi okokból sem fogadják el ezt az egyébként enyhe ítéletet, hiszen nem történt bűncselekmény. Csupán annyi, hogy közzétételre került a világhálón  egy, a magyar társadalmat fenyegető veszélyekre való figyelemfelkeltést célzó és az 1956-os szabadságharc hősei előtt tisztelgő plakát.

Valójában arról van szó, hogy az LMBTQP-lobbi a joggal és befolyásával súlyosan visszaélve már terrorisztikusan üldözi a normalitáspárti erőket, amit nem szabad megengedni. Nem szabad hagyni, hogy ők értelmezzék a gyermekeket, családokat és keresztény-nemzeti önazonosságot védő  jogszabályokat, illetve ilyen és ehhez hasonló koncepciós eljárásokat kényszeríthessenek ki, majd elmarasztaló ítéleteket érjenek el. Miközben éppen a Háttér Társaság tevékenysége veszélyezteti a nemzetünket és ezért fel kellene oszlatni ezt a Soros zsoldban álló álcivil felforgató szervezetet  hasonszőrű társaival együtt. Éppen ezen eljárás nyomozati szakaszában a számos bizonyított törvény- és közösségellenes jellege miatt a HVIM és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kezdeményezte a Háttér Társaság felosztását, de ezt a Legfőbb Ügyészség elutasította.

Erről az aggasztó és káros jelenségről is szól a nemzeti civilek idei Pride elleni múlt heten kiadott közös közleménye (katt).

Az ügy másodfokon, a Székesfehérvári Törvényszéken folytatódik.

Beindult a Pride-hónap, de Budaházyék korábbi tiltakozó akciójáról még mindig nem döntöttek

 

Ebben az ügyben dőlhet el, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai

Forrás: mandiner.hu

Gaudi-Nagy Tamás szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hol húzódnak az egyre agresszívabb LMBTQ-propagandával szembeni civil tiltakozás határai.

Ahogy egy áprilisi cikkünkben beszámoltunk róla, a terrorcselekmény miatt elítélt, majd köztársasági elnöki kegyelemben részesült Budaházy György ellen továbbra is folyamatban van egy büntetőeljárás, amiért négy évvel ezelőtt, az akkori Pride-fesztivál idején társaival tiltakozott az LMBTQ-propaganda iskolai terjesztése ellen egy nyilvánosnak meghirdetett Pride-rendezvényen.

Budaházy és társai 2019 július elején látogattak el a Háttér Társaság irodájában Szivárvány Szakkör néven meghirdetett vitára, ahol szerettek volna hangot adni az iskolai genderpropaganda terjesztést ellenző véleményüknek. A rendezvényre azonban nem engedték be őket a szervezők, sőt rendőrt hívtak rájuk, ezért végül kisebb vita után csak egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak.

A Háttér Társaság azonban gyűlölet-bűncselekményre hivatkozva büntetőfeljelentést tett ellenük.

Megszűntetés, újraindítás

Ezt először a rendőrség elutasította, de a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszűntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Ennek végül az lett az eredménye, hogy tavaly májusban csoportosan elkövetett, közösség tagjai elleni erőszak bűntettével gyanúsították meg Budaházyt és két társát. Az ilyen bűncselekmény büntetési tétele kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a gyanúsítottak védője, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője korábban közölte: márciusban benyújtottak egy alapos megszüntetési indítványt és a két másik gyanúsított írásbeli vallomásait. Az indítványban Gaudi felhívta a figyelmet: többek között házban lakó tanúk vallomásai és a rendelkezésre álló filmfelvételek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem volt tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek. „A büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás gyakorlatilag a jelenlévők vitája volt, és alapvetően azért történt meg, mert a Háttér Társaság tagjai önkényes, kirekesztő és intoleráns módon korlátozták a gyanúsítottak és több, jelen lévő más személy, egyébként éppen a kiskorúak Alaptörvényben rögzített jogainak védelmében gyakorolni kívánt vélemény-nyilvánítási szabadságát, ráadásul egy nyilvánosnak meghirdetett rendezvényen”  – indokolt Gaudi.

Hol vannak a tiltakozás határai?

Az ügyvéd beadványában azonban azóta nem történt előrelépés, a BRFK megkeresésünkre nemrég azt közölte, hogy a hivatkozott ügyben az eljárás továbbra is folyamatban van.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint az ügy alakulása azért is fontos, mert eligazítást adhat abban a kérdésben, hogy hol húzódnak az egyre agresszívabban terjeszkedő LMBTQ-propagandával szembeni család- és gyermekvédő civil fellépés törvényes határai.

Ez szerinte különösen most kap jelentőséget, amikor az éves rendszerességgel megtartott Pride hónap rendezvényei már tartanak, és évről-évre vannak olyan család-, érték- és gyermekvédő aktivisták, „akik nem nézik tétlenül a felforgató jellegű genderpropaganda térnyerési törekvéseit és ennek hangot is adnak tiltakozó akciók formájában”.

 

Vessenek véget a hazai hatóságok az LMBTQP-lobbi törvénysértő, gyermek- és családellenes tevékenységének!

Alulírott hazafias szervezetek és közéleti személyiségek, akik már hosszú évek óta küzdünk a nemzetközi LMBTQP-mozgalom hazai térnyerése ellen, fontos mérföldkőnek tekintjük és örömmel üdvözöltük a 2021-ben hatályba lépett gyermekvédelmi törvényt. Aggódva tapasztaljuk azonban a hazai hatóságok egy részének évek óta tartó azon törvényi mulasztását, hogy nem szereznek teljes körűen, érvényt a magyar gyermekeket és családokat védő hatályos törvényi rendelkezéseknek, és nem szabnak gátat intézkedéseikkel a felforgató LMBTQP agresszív propagandatevékenységének.

Az Alaptörvény XVI. cikk (1) bekezdésének 2020. december 23-a óta hatályos rendelkezése szerint „Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát”, amely ilyen módon egy elidegeníthetetlenül fontos személyiségi joggá vált minden gyermek számára. Hazánkban ezen alaptörvényi norma szerint „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Vagyis a szülőknek ugyan joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést, de még nekik sincs joguk gyermekeik részére „LMBTQP-nevelést” választani!

A hazai Btk. 208. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Azt pedig, hogy a kiskorúak LMBTQP-propagandával való befolyásolása – minimálisan is erkölcsileg és érzelmileg, de akár testileg is – veszélyezteti a fejlődésüket, a Gyermekvédelmi törvény 6/A. §-a határozza meg, mikor megfogalmazza, hogy „tilos tizennyolc éven aluliak számára pornográf, valamint olyan tartalmat elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg”.

Az vitathatatlan, hogy már maga a közrendet sértő „Pride” felvonulás is népszerűsíti és megjeleníti ezeket az aberrációkat, és oda egyes felelőtlen szülők bizony elviszik a gyerekeiket is, ahogy az ilyen eseteket az elmúlt években készült számtalan képfelvétel bizonyítja. Ezekben az esetekben bizony a rendőrségnek intézkedési kötelezettsége lenne, amit évek óta elmulaszt! Ahogy az olyan rendezvények megtiltását és a szervezők elleni eljárások indítását is elmulasztják, melyek közvetlenül vagy közvetve (pl. egyes tanárok „felkészítésén” keresztül) a gyerekek iskolai LMBTQP „érzékenyítését” célozzák.

Feltesszük a költői kérdést, hogy a pedofil céljaikat makacsul tagadó LMBTQP-szervezetek és személyek vajon milyen céllal kívánják ilyen elszántsággal elfogadtatni a gyerekekkel az aberrációikat, ha nem a mögöttes pedofil szándékaik miatt? Saját magukat leplezik le ezáltal!
A küszöbön álló idei, július 15-i LMBTQP-felvonuláson milyen módon és eszközökkel kívánja a rendőrség megakadályozni, hogy a felvonulásra jellemző erkölcstelen, magamutogató, szexuális aberrációkat bemutató cselekményeket az odavitt kiskorúak a törvény szándéka szerint ne lássák?

Fontosnak tartjuk, hogy az alkotmányos feladatának megfelelően az állam minden szerve sokkal hatékonyabban védje a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. Helyesnek tartjuk azt is, hogy legalább a 18 éven aluliak számára elvileg tiltják a homoszexualitást népszerűsítő olyan tartalmak közzétételét, amelyek mára már végzetesen megrontották a nyugati társadalmak korábban még egészséges nemi identitását, mentalitását.

Ugyanakkor a szexuális deviáns propaganda visszaszorításához és tilalmának érvényesítéséhez elengedhetetlennek tartjuk a fenti tiltó rendelkezések érdemi kikényszerítését és azt, hogy a hazai Büntető Törvénykönyv szigorú büntetéssel rendelje sújtani a tilalom megszegőit. Fontos lenne az is, hogy a szexuális deviáns propaganda ne csak a kiskorúak irányában, hanem a társadalom egésze tekintetében is legyen tiltott.

Követeljük ezennel a magyar rendőrség és ügyészség szerveitől: ahelyett, hogy a gyermek- és családvédő civil tiltakozó akcióink miatt, amelyekkel a fent részletezett veszélyekre törvényes eszközökkel fel kívánjuk hívni a társadalom figyelmét vagy a vélemény-nyilvánítási szabadság jogával élve, ki kívánjuk fejezni tiltakozásunkat az ilyen romboló tevékenység ellen téves jogi alapon rendszeresen koncepciós jellegű eljárások indítanak (pl. https://mandiner.hu/belfold/2023/06/budahazy-gyorgy-lmbtq-tiltakozas-rendorseg-meg-nincs-donteshttps://www.youtube.com/watch?v=S4tXLIXfQNchttps://pestisracok.hu/az-europai-unio-birosagatol-kerhet-allasfoglalast-a-fehervari-jarasbirosag-az-lmbtq-zaszloegetes-ugyeben/) végre foganatosítsanak közrendet védő, megfelelő és hatékony bűnügyi és hatósági intézkedéseket a társadalomromboló, felforgató LMBTQP szervezetek tevékenységével és rendezvényeivel szemben!

Követeljük továbbá a rendőrségnek és az ügyészségnek a – képzési rendszerekbe is beépülni törekvő – genderlobbi befolyása alóli felszabadítását!

A szivárványos zászlók középületekre tűzésének törvényi tilalmát továbbra is szükségesnek tartjuk, bízunk benne, hogy ez a javaslat végre – a tavalyi elutasítást követően - mielőbb támogatást nyer az Országgyűlésben. Egyes települési önkormányzatok épületein ugyanis a helyi közakarat ellenében, az állampolgárok többségének meggyőződését súlyosan sértő módon, megbotránkozást kiváltva, nagy nyilvánosság előtt teszik közszemlére a szivárványos zászlót, s ha ezt eltűrjük, az iskolák és óvodák épületei lehetnek célpontjai az LMBTQP-propagandának magyar gyermekeket súlyosan veszélyeztető módon.

Nincs hova hátráljunk! Ennek jegyében végül jelezzük, hogy idei Pride egyes rendezvényei kapcsán is törvényes gyermek- és családvédő, normalitáspárti akciók végrehajtására kerül sor.

Budapest, 2023. július 7.

Barcsa-Turner Gábor (Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom)

Budaházy Edda (Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom)

Csíkhelyi Levente (European Patriots Unite)

dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)

Kelecsényi Nándor (Nemzeti Filmkészítők Egyesülete)

Védjük meg a balliberális lejáratással szemben Böjte Csaba testvért és gyermekmentő hálózatát ! - Füssy Angéla lebuktatta a háttérhatalmi erők által felbújtott rágalmazókat, hamisan vádolókat

A Nobel-békedíjra jelölt, ezernyi erdélyi gyermeket krisztusi útra vezető, sikeres keresztény gyermekvédő  intézmény-hálózatot vezető,  Böjte Csaba testvér elleni hazug balliberális lejárató kampányt bebuktatta Füssy Angéla, a PS bátor és okos újságírója ezzel a leleplező tényfeltáró cikkel.

Böjte Csaba és aki kiáll mellette (különösen  most Füssy Angéla oknyomozó patrióta újságíró) számíthat a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogi támogatására, mivel a Csaba testvér munkássága elleni sátáni támadások egy tőről fakadnak az Isten-Haza-Család  elleni háttérhatalmi rontással.

A hamis vád hazánkban is üldözendő bűncselekmény, ezért aki gerjeszti és terjeszti Csaba testvér és intézménye elleni aljas hazugságokat büntetőeljárással kell számoljon.

Én is aláírtam a Csaba testvér melletti petíciót és támogatom a kiállást mellette  akiért tűzbe teszem a kezem. 

1995 óta ismerem Őt, láttam honnét indult, mit és hogyan ért el a Jóisten kegyelme által, nem kérdés, hogy teljes mellszélességgel ki kell állni mellette minden keresztény, nemzeti magyarnak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

"Ez a történet vérlázító, hogy terroristaváddal itélnek el jóravaló embereket", Skrabski Fruzsina beszámolója a Budaházy-bizottság az Igazságért támogatói találkozóról

Forrás: mandiner.hu

Ott ült a régész és megszakadt a szívem.

„Közös ünneplésre és találkozóra gyültünk össze nagyon sokan, nagyon sokfélék, a Hazatérés Templomában, szerdán. Budaházy György és a Hunnia-per meghurcoltjai meghívtak mindenkit, aki támogatta a kegyelmi ügyüket, mert sokezer híres és kevésbé híres jószándékú ember állt ki az igazság győzelméért.

A Hunnia-ügy sokkal több, mint pár ember koncepciós pere. Ez a történet vérlázító, hogy a XXI. században, demokráciában megtörténhet: 15 évig elveszik a családfőt, családanyát a gyerekeiktől és súlyos, terroristaváddal itélnek el jóravaló embereket.

Közben az államterror felelősei szabadon mórikálhatják magukat.

Illusztris társaság gyűlt össze: Gaudi-Nagy Tamás ismertette a jogi hátterét és igazságát a kegyelemnek. Sajnos még három ember, aki fellebezhetett az itélet ellen, még nem szabad. Köztük egy nemzetközileg elismert régész, két kisgyerekkel és egy termelési igazgató-gazdálkodó, négy gyerekkel.

Ott ült a régész és megszakadt a szívem, hogy ez a csodálatos ember, aki az ország büszkesége egyrészről, de egy nagy fenyegetettségben kell éljen másrészről. Miközben örül a többiek kegyelmének, nagyon igazságtalan, hogy ő még nem kapta meg!

Remélem, hogy az ő ügyük végére is pont kerül hamarosan!

Dézsy Zoltán szerint a Magyar Köztársaság legaljasabb, előre megkonstruált játéka ez az ügy, ami 2002-ért büntetés, mert már akkor nem számolták újra a szavazatokat.

Murányi Levente, 56-os hős elmondta, hogy Budaházyék szenvedése nagyobb, mint az övék, mert egy jogállamban történik ilyen igazságtalanság és 15 éve tart.

Jeszenszky Zsolt örömét és elismerését fejezte ki, hogy a nemzeti oldal radikálisabb részén is profi érveléseket, jogi felkészültséget lát, ökölrázás és kardcsörtetés helyett. És különösen, hogy a műsoraiban a közelmúltban nem egy sértett, dühös, bosszúvágyó Budaházyval, hanem egy higgadtan gondolkodó, a politikát értő realistával beszélgethetett. Aki ugyan megjárta a börtönt - de ez Nelson Mandelával is előfordult, aki végül Dél-Afrika elnöke lett...

Én elmondtam, hogy úgy állok ott, hogy elitélem az erőszakot, a vádban felsorolt cselekményeket, de mégis úgy érzem, hogy ki kell állnom, mert az igazságszolgáltatásunk 15 éve nyúzza ezeket az embereket és aránytalanul súlyosak a vádak. Közben pedig 2006 felelőseinek a hajuk szála se görbült.”

 

Folytatja munkáját a Budaházy-bizottság az Igazságtételért - MN cikk a BBI tegnapi sajtótájékoztatójàról és támogatói találkozóról

Forrás: magyarnemzet.hu

Szükségesnek tartjuk a még köztársasági elnöki kegyelemben nem részesített és még eljárás alatt álló négy vádlott mielőbbi kegyelemben részesítését, lehetőleg eljárási kegyelem formájában, és a 2006-os őszi állami terrorizmus valódi felelőseinek felelősségre vonását – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője azon a sajtótájékoztatón, amelyet a Budaházy-bizottság az Igazságtételért (BBI) nevezetű szervezet tartott a Budaházy–Hunnia-ügyben kegyelmet kapottak és a még kegyelemben nem részesültek jelenlegi helyzetének bemutatásáról.

A 2006-os rendőrterror kapcsán a résztvevők megemlékeztek a nemrégiben elhunyt Nagy Lászlóról, akinek a szemét lőtték ki, valamint Apáthy Gabrielláról, akit nyakon lőttek 2006. október 23-án.

A 2006. őszi állami terror levezénylőinek, végrehajtóinak, valamint politikai és eszmei támogatóiknak elemi érdekük, hogy másokra süssék a terrorizmus bélyegét – mondta Gaudi-Nagy Tamás. Hangsúlyozta, mindenki, aki szó nélkül tűrte vagy szóval támogatta a gyurcsányi idők őszödi hazugságait, az akkori rendőrterrort, a demokratikus szabadságjogok akkori felfüggesztését, most már csak önigazolásból is azt hamisságot igyekszik a közvéleménybe sulykolni, hogy a kegyelemben részesített nemzeti ellenállók közveszélyt jelentenének a magyar társadalomra, miközben ez nem igaz.

A tegnapi eseményen a résztvevők hangsúlyozták, hogy az április 27-én megadott végrehajtási kegyelem Budaházy György és öt társa esetében – szemben a tavaly decemberben eljárási kegyelemben részesült hét korábbi vádlottal – nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás mellékbüntetés és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak.

Ráadásul a főbüntetések is megmaradtak, csupán azok végrehajtását függesztette fel az elnöki kegyelem mindegyikük esetében a maximális 5 éves próbaidőre.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy ezek a meghurcoltak korábban már hosszú éveket töltöttek kényszerintézkedések alatt: Budaházy György 3 év 4 hónapot töltött rácsok mögött, két és fél évet házi őrizetben, továbbá még két évet lakhelyelhagyási tilalom alatt.

Ezen kívül pedig az eljárásban maradt tíz vádlottat a jogerős ítélet mégis 25,5 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki hozzátette, van olyan vádlott, akit közel 4 millió forint bűnügyi költség terhel, ennek behajtását meg is kezdték rajtuk, emiatt gyűjtés is zajlik a meghurcoltak javára.

A Budaházy-bizottság az Igazságért tavaly ősszel nemzeti elkötelezettségű, tekintélyes közéleti személyek részvételével alakult, tagjai között pedig olyan közismert személyek vannak, mint Kondor Katalin, Bayer Zsolt, Bencsik András újságírók, Bogár László közgazdász, Csókay András idegsebész, Eperjes Károly színész, Schiffer András jogász, Kassai Lajos lovasíjász vagy Morvai Krisztina jogász.

 

Sajtótájékoztató és támogatói találkozó: Budaházy-Hunnia kegyelem, mint az igazságtétel győzelme – értékelés, elemzés

2023. június 21-én, azaz holnap, a budapesti Hazatérés Templomának Szabó Dezső Katakombaszínházában  (1054 Budapest, Szabadság tér 2.) 17.00 órától sajtótájékoztatót tartunk a Budaházy-Hunnia ügyben kegyelmet kapottak és a még kegyelemben nem részesültek jelenlegi helyzetének bemutatásáról, amelyre tisztelettel várjuk a sajtó képviselőit.

A sajtótájékoztató után támogatói találkozóra kerül sor ugyanazon a helyszínen 18 órától ezen meghívó szerint.

A sajtótájékoztató résztvevői: Budaházy György, ifj. Hegedűs Loránt református lelkész, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, Skrabski Fruzsina újságíró, filmrendező, Füssy Angéla PS újságíró, Varga Domokos György író és a még kegyelemben nem részesültek, illetve védőik.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért 2022. október 2-án alakult meg, nemzeti elkötelezettségű, tekintélyes közéleti személyekből és megbecsült hivatást gyakorlók által, akik felismerve a Budaházy-Hunnia ügyben született ítélet mélységes igazságtalanságát és nemzeti érdekeket sértő, káros jellegét a hazai nyilvánosság számára is ismertté váló kezdeményezéseket tettek az illetékeseknél a kegyelmi döntés meghozatala érdekében. A sajtótájékoztatón az ügyről, a kegyelmi döntésről és a még kegyelemben nem részesültek jelenlegi helyzetéről beszélnek a Bizottság egyes tagjai. A tagok között van a sajtótájékoztatót tartó személyeken kívül számos közéleti szereplő, többek között Kondor Katalin, dr. Csókay András, Petrás János, Korbuly Péter, dr. Kőrösi Mária, dr. Drábik János, Tőkés László, dr. Morvai Krisztina, Stefka István, Pongrácz András, dr. Petrányi-Szöőr Anna. A  csatlakozás lehetősége nyitott, egyre szélesedik az ügyben a nemzeti összefogás.

Mint ismert a  Budaházy-Hunnai ügy 7 vádlottja 2022 Karácsonya után teljes eljárási kegyelemben részesült a Köztársasági Elnök által. Budaházy György és 5 társa 2023. április 27-én szintén kegyelemmel kiszabadult a börtönből. Ők végrehajtási kegyelmet kaptak, ami azt jelenti, hogy a büntetésük végrehajtását felfüggesztették, azonban a bűnügyi költség terhei, a büntetett előélethez fűződő hátrányok és a közügyektől eltiltás mind a nyakukon maradtak. Mindeközben 3 vádlott társuk még mindig az eljárás hatálya alatt áll, az ő ügyükben nem döntött még dr. Novák Katalin köztársasági elnök asszony.

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért 2023. május 18-án kiadott közleménye a Hunnia ügyben született kegyelmi döntésekről az alábbiakban olvasható:

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleményei a tavaly decemberi eljárási kegyelmi és az idei áprilisi  végrehajtási kegyelmi döntésekről.

Tisztelettel:

a Budaházy Bizottság az Igazságtételért nevében:

Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás, ifj. Hegedűs Loránt

Kendőzetlenül - dr. Drábik Jánossal, Budaházy Györggyel és dr. Gaudi-Nagy Tamással

A nemrég végrehajtási kegyelemben részesült Budaházy György, a június 9-én 85. évét betöltő dr. Drábik János és dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő magvas beszélgetése a Polgári Mulatóban 2023. május 12-én a Hunnia ügy kegyelmi hátteréről, a hazafiságról, a Hazánkat érő kihívásokról, a globalista leigázási kísérletekről, a szuverenista ellenállás fontosságáról és sok másról.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő a beszélgetés első szakaszában vett részt az 59. percig.

Hálás köszönet Mikus Mártonnak és Szamosi Tímeának a rendezvény megszervezéséért és  a felvétel készítéséért, közzétételéért.

Ezen videó közzétételével is kívánok boldog születésnapot a most 85 éves dr. Drábik Jánosnak !   Isten éltesse sokáig, adjon neki sok erőt és jó egészséget ahhoz, hogy szellemi  honvédő közírói és közszereplői munkásságát még sokáig folytathassa a Nemzet érdekében, leleplezve és kimutatva a szervezett háttérerők ártalmas és magyarellenes törekvéseit.

Megtisztelő, hogy már 2003 óta, amikor az EU csatlakozást ellenzők népszavazási kampányában együtt vettük részt  (azóta lényegében minden negatív előrejelzésünik sajnos valósággá vált) barátjának és bajtársának tart, ahogy én is. Számos igaz ügyben (legutóbb a Hunnia ügyben Budaházy György és társai kegyelméért) vívtunk együtt küzdelmeket a Hazánkért és még remélem sokáig tudunk vállvetve továbbra is együtt kiállni a magyarságért, a magyar igazságért és a magyar küldetés Kárpát-medencében történő kiteljesítéséért.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

Összetartozunk.NEM NEM SOHA ! VESSZEN TRIANON !

A diktátum 103. évfordulóján felemelő érzés volt 1848 méteres magyar és 450 méteres székely zászlóval az Andrássy úton a Hősök teréig végigvonulva hitet tenni a Nemzet összetartozása mellett, a gyalázatos diktátum ellen és  kiállni az megkerülhetetlen magyar igazság mellett a hosszú évek meghurcolása után végre szabad Budaházy Gyurival, számos derék honfival, s honleánnyal együtt.

Egyúttal időszerűsége miatt ajánlom megtekintésre a trianoni diktátum 100. évfordulóján a Kossuth téren elmondott félórás beszédemet:

Legyünk ott minél többen június 4-én, a trianoni diktátum 103. évfordulóján a Nemzet Zászlója és a Székely Zászló közös menetén !

Legyünk ott minél többen  június 4-én, a trianoni diktátum 103. évfordulóján  a Nemzet Zászlója és a Székely Zászló közös menetén és tegyünk hitet közösen a Nemzet összetartozása és magyar igazság mellett !

Részletek:

https://1848.magyartrikolor.hu/harang.info                                                                               

https://www.vadhajtasok.hu/2023/05/30/a-nemzet-zaszloja-2023-junius-4-en-vasarnap-az-andrassy-uton

Videós meghívó Budaházy Györggyel és Szilágyi Ákossal:

A Nemzet Zászlója és a Székely Zászló 2023. június 4-én vasárnap Budapesten az Andrássy Úton és a Hősök terén

Gyülekező az Opera (1061, Budapest, Andrássy út 22.) előtt 13:00 órától.

Indulás a Hősök Terére 14:00-kor.

A rendezvény a trianoni diktátum 103. évfordulóján a magyar zászló és címer előtt tiszteleg, illetve kiáll a Nemzet összetartozása és a magyar igazság érvényesülése  mellett.

Egy 1848 méteres, nemzeti színű, két méter széles zászlót viszünk végig az Andrássy úton, az Operától a Hősök teréig, ahol élő kokárdát formáz. Idén ez a zászló az Összetartozás Napja okán kiegészül egy négyszáz méteres székely zászlóval is, amely a Hősök terén körbeöleli a piros-fehér-zöld kokárdát, képviselve elszakított magyarjainkat.

A rendezvény védnöke: főtiszteletű Tőkés László püspök úr.

A HŐSÖK TERE SZÍNPADÁN FELLÉPNEK: KOVÁCS NÓRI, MOLNÁR LEVENTE, PATAKY ATTILA, SASVÁRI SÁNDOR

Házigazda: KOVÁCS P. JÓZSEF

Az esemény alkalmával egy flashmob keretében, a trianoni diktátum aláírásának időpontjában, 16:32-kor megszólaltatjuk az Összetartozás Békeharangjait. A rendezők szándéka szerint minden résztvevő a mobiltelefonjával teszi hallhatóvá, a http://harang.info oldalon található, két perces harangozás-videó lejátszásával. Ezt a kezdeményezést egy felhívás keretében a világ magyarságára is kiterjesztették.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

Gaudi-Nagy Tamás a PS-nek: Hatalmas jogi csatákat vívunk a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen

Forrás: Pestisracok.hu

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizenkilenc éves fennállása egyik legnagyobb eredményének tartja Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet vezetője és életre hívója Budaházy Györgynek és több társának megadott köztársasági elnöki kegyelem elérését. “Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét” – mondta lapunknak a jogvédő, hozzátéve, hogy a kegyelemhez vezető úton komoly szerepe volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tizennégy éven át tartó kitartó jogvédő munkájának is. Az NJSZ – ellenpólusaként a sorosista liberális jogvédő szervezeteknek – a legnagyobb csatákat a normalitás és a nemzeti értékek védelmében vívja, a nyilvánosság előtt és tárgyalótermekben is. Gaudi-Nagy Tamás a lapunknak adott interjúban azt mondta, kemény és küzdelmes volt az elmúlt egy év is, ami rámutatott, hogy szükség van a patrióta érzelmű jogvédelemre akkor is, ha nemzeti kormányzás van, mert a velük szemben álló oldal, a liberális NGO-k külföldi támogatással óriási stábokat mozgatnak, és érzékenyítéseikkel, nyomásgyakorlással igyekeznek minél nagyobb teret nyerni. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat anyagi lehetőségei messze elmaradnak a liberális szervezetekétől, akikkel szemben állnak, ezért óriási segítség számukra az 1 százalékok felajánlása, amelyről még öt napig rendelkezhetünk.

BUDAHÁZYÉK KEGYELME: BÁTOR, TISZTESSÉGES, KERESZTÉNYI ÉS SZÉLES KÖRŰ TÁRSADALMI AKARATTAL EGYEZŐ DÖNTÉS VOLT

PestiSrácok.hu: A jobboldali nemzeti jogvédelemben nem mindennapi, óriási mérföldkő Budaházyék kegyelme. Te hogy látod? Milyen jogvédő munka előzte meg ezt a kegyelmet, elégedett vagy-e az eredménnyel?

Gaudi-Nagy Tamás: A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeinek 14 évnyi szívós és kitartó nemzeti jogvédő munkája is ott van a tavaly decemberi és a mostani kegyelmi döntések mögött, amely az alapját jelentette annak, hogy az évek során egyre szélesedő nemzeti összefogás is kialakult a Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós terrorper politikai eszközökkel történő igazságtételi jellegű lezárása érdekében. Több nemzeti jogvédős kollégám védőként járt el a Hunnia-perben, köztük dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona ügyvédek (mindketten az NJSZ elnökségi tagjai) az elejétől kezdve. Ők és a többi védő, illetve védenceik érték el azt, hogy a jogerős ítélet büntetési tételei jelentősen csökkentek a korábbi justizmordokhoz képest (Budaházy először 13 évet, majd a megismételt eljárásban 17 évet és végül 6 évet kapott).

Jómagam tanúként szerepeltem az ügyben: azt tanúsítottam a perben, hogy a vád fő koronatanúja 2010-ben nekem mint akkori országgyűlési képviselőnek elmondta, hogy lényegében kényszervallatással vették rá akarata és a valóság ellenére a Budaházyékra terhelő vallomások megtételére. Természetesen emellett folyamatosan jogi monitorozás alatt tartottuk az ügyet, szakmai segítséget adtunk a védelemnek és mindig felléptünk a törvénytelenségek, visszásságok esetén, feljelentésekkel és a közvélemény, illetve a kegyelmi eljárásban a döntéshozók minden fontos körülményre kiterjedő tájékoztatása érdekében. A kegyelem érdekében kiterjedt lobbitevékenységet folytattunk, amelynek voltak nyilvánosság előtt zajló részei, de vannak nyilvánosságra nem hozható részei is.

Azt is fontos kiemelni, hogy a kegyelem nem jelent teljes mentesítést, mert a közügyektől öt évre szóló eltiltás és a büntetett előélethez fűződő hátrányok fennmaradtak. Ráadásul a büntetések végrehajtását az elnöki kegyelem a maximális 5 év próbaidőre függesztette fel. Négy vádlott esetében pedig még folyamatban a harmadfokú eljárás, ezért az ő esetükben még kegyelmi döntés nem is született.

Mindezzel együtt szerintem egy bátor, tisztességes, keresztényi és széles körű társadalmi akarattal egyező, a bűnüldöző, vádképviseleti és igazságügyi szerveknek ebben az ügyben megtapasztalt súlyos hibáit, kisiklásait korrigáló, helyes és méltányos döntés volt a Budaházyéknak adott elnöki kegyelem, amely győzelem az egész nemzet számára, mivel sokak reményét visszaadja az iránt, hogy az állam felelős képviselői képesek és készek az ilyen szintű visszásságokkal terhelt ügyekben kiigazítást tenni, igazságot szolgáltatni. Örömteli, hogy ezt a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit, és a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT LEGTÖBBSZÖR OLYAN NEMZETI ÉRZELMŰ EMBEREKET VÉD, AKIKET A SOROSISTA NGO-K JELENTGETNEK FEL

PestiSrácok.hu: Több más kiemelt, nyilvánosság előtt zajló ügyben is szerepet vállalt, harcol a Nemzeti Jogvédő Szolgálat – Lattmann-ügy, Barcsa-Turner Gábor LMBTQ-zászlóégetésre felhívó plakátjának ügye, de felszólaltatok az antifa támadások kapcsán, és a szélsőbaloldal által teljes nyugalommal használt tiltott kommunista önkényuralmi jelképek ellen is felléptetek. Ezek az ügyek hogy állnak?

Gaudi-Nagy Tamás: Hatalmas jogi csatákat vívunk a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen, a velük szembeszálló normalitáspárti és értékvédő hazafiak védelmében, de olykor mi is támadás célpontjaivá válunk. Ilyen támadás volt, amikor Lattmann Tamás balliberális megmondóember – aki nehezen vitatható, hogy a Soros-hálózat egyik igen aktív tagja – a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot képes volt gátlástalan módon ügyvédmaffiának nevezni, a 2006-os jogsértett károsultak érdekében kifejtett jogvédő munkánkat kritizálva. Ezt nem hagytuk válasz nélkül: magánvádas büntetőfeljelentést tettünk ellene és elértük, hogy a bíróság jogerősen bűnösnek mondja ki kétrendbeli rágalmazás vétségében, a bűncselekménnyel okozott jóhírnév-sértés miatt pedig arányos sérelemdíj megfizetésére igyekszünk fogjuk köteleztetni az e célból indított személyiségi perben.

A Háttér Társaság rendszeresen törekszik feljelentésekkel gyűlöletbűncselekmény miatti büntetőeljárásokat generálni az LMBTQ-lobbi ellen szabadságjogait gyakorolva fellépő, hazafias indíttatású személyekkel szemben. Sajnos egyes esetekben az ügyészség ennek nem szab gátat, ezért például már elsőfokú befejezés előtti büntetőbírósági szakaszban kell védenünk Barcsa-Turner Gábort, a HVIM elnökét, aki az alaptalan vád szerint közösség tagja elleni erőszak bűntettét követte el azzal, hogy egy, az 1956-os szabadságharcra zárt körben megemlékező rendezvényre a világhálón közzétett meghívón – a vörös és EU-zászló mellett – LMBTQ-zászló elégetése is szerepelt többek között programként. Az égetés nem valósult meg, egyébként sem volt a külvilág számára észlelhető a rendezvény.

De hasonlóan abszurd, hogy a HVIM elnökét Budaházy Györggyel és egy harmadik jobboldali mozgalmárral együtt békés véleményközlés miatt gyanúsítottak meg csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével. Az LMBTQ-propaganda ellen már a kétezres években is többször felszólaló Budaházy és társai 2019 júliusában szerettek volna részt venni és elmondani véleményüket a „Pride Hónap” keretében, a Háttér Társaság irodájában, Szivárvány Szakkör néven meghirdetett, elvileg nyilvános, iskolai genderpropagandát szorgalmazó rendezvényen, ám oda nem engedték be őket. Kisebb vita után ők egy „Tiltsák ki az LMBTQ-propagandát az iskolákból!” molinót feszítettek ki a bejáratnál, végül békésen távoztak.

A Háttér Társaság feljelentést tett ellenük, a feljelentést a rendőrség először elutasította, de az a Háttér Társaság panaszára újraindult. Ezt egy újabb eljárás-megszüntetés, majd egy megismételt panasz hatására újabb nyomozás követte a Fővárosi Főügyészség utasítására. Az eljárás velük szemben még jelenleg is tart, rendőrségi szakaszban. Nemrég benyújtottunk egy alapos megszüntetési indítványt, amit még nem bíráltak el. Sajnos nem kizárt, hogy a rendőrség vádemelési javaslattal akarja továbbítani az iratokat az ügyészségnek, de bízom abban, hogy a szakmaiság végül felülkerekedik és megszüntetik ezt a képtelen eljárást, mivel a bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a gyanúsítottak semmilyen bűncselekményt nem követtel el, magatartásuk nem tekinthető sem erőszakosnak, sem kihívóan közösségellenesnek.

Az idén februárban végrehajtott bestiális antifa támadások miatt felemeltük hangunkat: aznapi közleményben határozott rendőri fellépést és az elkövetett súlyos bűncselekményeknek megfelelő meggyanúsítást javasoltunk (korábban ilyenkor általában csak garázdasági minősítést alkalmaztak), amelyet követően a rendőrség gyorsan és szakmailag megfelelő módon reagált, kézre kerítette, őrizetbe vette az elkövetőként beazonosítottakat a gyalázatos bűntetteknek megfelelő gyanúsítással. A tavaly februári Kitörés 60 túra résztvevőit ötágú vörös csillagos zászlóval provokáló antifa aktivista ellen büntetőfeljelentést tettünk önkényuralmi jelkép kegyeleti jogot sértő és köznyugalom megzavarására alkalmas használatának vétsége miatt, de itt még nem tudtuk elérni a vádemelést, mivel a rendőrség és ügyészség téves álláspontja szerint nem bűncselekmény a Kurd Népi Milícia vörös csillagos zászlójának provokatív lobogtatása a Bécsi kapu tetejéről az alatta elhaladó hagyományőrző túrázók felett, a Vörös Hadsereg éltetése és partizáninduló lejátszása mellett.

“VANNAK BÍRÓK, AKIK NEHEZEN TUDJÁK PALÁSTOLNI AZT, HOGY LIBERÁLIS ÉRZÉKENYÍTETTSÉGÜK MIATT ELLENSZENVVEL VISELTETNEK A VÉDENCEINK IRÁNT”

PestiSrácok.hu: Az utóbbi kapcsán elkerülhetetlen szót ejteni a kettős mércéről. Több esetben láthatjuk, hogy amíg a hatóságok, az igazságszolgáltatás a radikális jobboldaltól mintegy tartva, ellenük erőteljesebben fellép, addig szélsőbaloldali civil szervezetek törvénysértéseit mintha nem vennék annyira komolyan. Ti tapasztaltok-e ilyen kettős mércét, hogyan lehet ez ellen eredményesen és jogszerűen fellépni?

Gaudi-Nagy Tamás: Ez a helytelen és törvénytelen kettős mérce sajnos időről időre megfigyelhető jelenség, bár mostanában ennek mértéke mintha csökkenne. Ez ellen a leghatározottabban fellépünk az adott eljárásban eljáró ügyvédjeink útján, de nyilvános közleményekben, illetve a belügyi vezetés felé intézett szakmai összefoglalókban. Bírósági eljárásokban is tapasztalunk időközönként ilyen kettős mércés megközelítést: sajnos vannak olyan bírók, akik nem vagy nehezen tudják palástolni azt, hogy liberális érzékenyítettségük miatt ellenszenvvel viseltetnek a védenceink iránt és szimpátiával az ellenfeleink irányába, azaz pártosan, elfogultan járnak el, amit a jogszabályok egyébként tiltanak.

PestiSrácok.hu: Napjainkban is számtalan olyan esemény zajlik – ellenzéki és civil tüntetések –, amelyek kapcsán a kormányellenes hangadók súlyos jogsérelmeket, túlkapásokat, súlyosan aránytalan intézkedéseket emlegetnek. Neked mi erről a véleményed?

Gaudi-Nagy Tamás: Elképesztően hazug, cinikus, szakmailag súlyosan téves és az áldozatokat sértő az a balliberális oldalról mostanában az elmúlt hetek erőlködő kordonbontásai kapcsán felépíteni kívánt azon narratíva, amely szerint a kormány és a köztársasági elnök budai várbeli székhelyei előtti építési kordonokat dolog és rendőrök személye elleni erőszakkal szétverő, elbontó – mentelmi jog mögé gyáván bújni törekvő – ellenzéki liberális képviselők és általuk felheccelt aktivisták elleni rendkívül visszafogott, messze a szükségesség és arányosság keretei között maradó rendőri intézkedések úgymond világraszóló, jogállammal összeegyeztethetetlen, diktatórikus önkényre utaló botrányt jelentenének. Arról is nem is beszélve, hogy 2010 óta kormányellenes tüntetések a korábbi időszak korlátozó, sok esetben erőszakos feloszlató gyakorlatához képest teljes szabadsággal tarthatók meg, évek óta fel-alá vonulászhatnak a kormányellenes tiltakozók a fővárosban, előzetes bejelentés nélkül, rendőri biztosítás mellett, sok esetben visszaélésszerűen és önkényesen korlátozva a közlekedők mozgásszabadságát.

Ezúton is fel kell hívni arra a figyelmet, hogy számos jogerős ítélet, emberi jogi jelentés és országgyűlési vizsgálóbizottsági jelentés viszont azt bizonyítja, hogy a balliberális pártok kormányzásának 2002–2010 közötti nyolc évében rendszerszinten és visszatérő rendszerességgel sértették még a politikai szabadságjogaikat gyakorolni kívánó polgárok jogait, személyes szabadságát, emberi méltóságát és testi épségét, egészségét. Mindennapos gyakorlat volt az akkori kormányellenes tüntetések jogellenes megtiltása, bejelentett tüntetések önkényes, könnygázgránát-sortűzzel, vízágyúval, tonfákkal felszerelt csapaterős rendőri erőkkel végrehajtott erőszakos feloszlatása, a résztvevők elleni súlyos sérüléseket okozó megtorló támadások, önkényes elfogások és elítélésekhez vezető koncepciós eljárások.

A 2006 őszi állami terror eseményei pedig még a Kádár-rendszer brutalitását is meghaladták azzal, ahogyan Gyurcsányék a hatalmuk megtartása érdekében a kiderült választási csalás miatti tüntetőkkel, a szabadságharc 50. évfordulójára megemlékezőkkel szembeni szisztematikus és terrorisztikus erőszaksorozatot alkalmaztak a megfélemlítés és tiltakozások miatti bosszú érdekében. A hajnalokig tartó szeptemberi utcai embervadászatok során válogatás nélkül kaptak el és vertek meg azonosító jelvény nélküli, maszkos rendőrök a budapesti utcákon számos fiatalt, akiket aztán a gyakran még a hetekig tartó fogva tartásuk során megaláztak, megkínoztak, majd pedig voltak, akiket hamis rendőri jelentések és vallomások alapján elrettentést célzó statáriális eljárások eredményeként súlyos büntetésekre ítéltettek.

Október 23-án pedig kardlapos lovasrohamot vezényeltek békés megemlékezőkre, köztük babakocsis anyákra és botra támaszkodó idősekre. Fej- és nyakmagasságban kilőtt könnygázgránát-sortüzekkel és borzasztóan roncsoló hatású, ráadásul nem is rendszeresített gumilövedékekkel célzottan vadásztak százszámra az emberekre, mint a galambokra. Tucatszám támadtak meg, bántalmaztak békés járókelőket, tüntetőket vagy éppen éttermekben ülő vendégeket. Az áldozatok közül az elszenvedett testi és lelki sérülések hatására sajnos azóta többen meghaltak.

Amikor a 2006 ősze miatt végül megbukott baloldal arcai az akkori bűnöket mentegetik, jogállamot és annak úgymond “helyreállítását” emlegetik, és most rendőrállamot emlegetnek nyugati megbízóik igénye szerint, minden alap nélkül, akkor érdemes felidézni ezt az akkori brutális karhatalmi terrort. Amikor a baloldal a jogállam helyreállításáról beszél, akkor valójában kódoltan a hatalom akár ilyen módszerekkel való megszerzésének, majd ilyen eszközökkel való megtartásának programját hirdetik. Senkinek ne legyen kétsége, hogy ha lehetőségük lenne rá, minden ilyen eszközzel élnének ismét, ami ismét katasztrofális következményekkel járna hazánk számára. Ezért fontos emlékezni és emlékeztetni arra, hogy mire voltak képesek akkor a globalista nemzetközi erők érdekeit akkor és most is szolgáló balliberális politikai körök. Sok fiatal számára ez már szinte a lezárt múlt része, pedig valójában velünk élő veszély, és nem szabad engedni, hogy megtévesszenek bárkit is a fiataljaink közül.

AZ ELSZAKÍTOTT HATÁRON TÚLI NEMZETRÉSZEKEN IS FELLÉPTEK A MAGYARELLENESSÉG ELLEN

PestiStrácok.hu: Közeledve az NJSZ éves közgyűléséhez, amely mindig egy évet lezáró összegzés is, a nemzeti jogvédelem szempontjából mennyire látod eredményesnek az elmúlt egy évet?

Gaudi-Nagy Tamás: Kemény és küzdelmes esztendő volt, amely ismét igazolta, hogy szükség van a patrióta szellemiségű-lelkiségű gyakorlati jogvédelemre még akkor is, amikor – miután sikerült megakadályozni a nemzetáruló balliberálisok hatalomra jutását – nemzeti érdekű kormányzás irányítja hazánkat. Ráadásul az elcsatolt magyarság érdekében két fontos emberi jogi missziót is teljesítettünk tavaly, egyet Kárpátalja, egyet pedig Délvidék tekintetében.

Idén angol nyelven is közzétett, kárpátaljai jelentésünk egy tavaly ősszel teljesített monitorozó út, hosszas kutatómunka, valamint azóta történt események alapján igyekszik teljes képet adni arról, milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, hogyan igyekszik őrizni a rendívül szorongatott helyzetben magyarságát, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik ebben és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik.

A PestiSrácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már több mint félmillióan látták néhány hét alatt, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget. A dokumentumfilm, valamint a jelentés – amelyet a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküldtünk magyar és angol nyelven – rámutatnak a háború Kárpátalját, a kárpátaljai magyarságot érintő eseményeire, mint a kényszersorozás, a belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, a kárpátaljaiak kényszerű kivándorlása, amely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat a Kárpátok lábánál. Kimondtuk, hogy egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez.

De tavaly a délvidéki magyarok egyéni és közösségi jogainak érvényesülését vizsgáló jogi monitorozó utat is teljesítettünk, a kárpátaljai misszióhoz hasonlóan szintén a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával: vizsgálatokat folytattunk, megbeszéléseket és fórumokat tartottunk, dokumentáltunk Zentán, Óbecsén, Törökbecsén, Bácsföldváron, Temerinben, Topolyán, Tóthfaluban, Palicson, Szabadkán és Horgoson. Delegációnkban hazafias elkötelezettségű jogászok, újságírók-operatőrök (PestiSrácok.hu) és civil szervezeti képviselők vettek részt. Utunkról előzetesen tájékoztattuk a hazai külügyi és nemzetpolitikai vezetést. Tapasztalatainkról szintén jelentés és filmek készülnek.

AZ ÁLCIVIL LIBERÁLIS JOGVÉDŐ SZERVEZETEK ÉVI TÖBB SZÁZMILLIÓ FORINTOS, JÓRÉSZT KÜLFÖLDRŐL KAPOTT TÁMOGATÁSBÓL MŰKÖDNEK

PestiSrácok.hu: Azt látjuk, hogy az olyan liberális NGO-k, mint a TASZ vagy a Helsinki Bizottság komoly nemzetközi támogatással a hátuk mögött elképesztő erejű nyomásgyakorlásra képesek. Milyen ehhez képest a nemzeti, jobboldali jogvédelem helyzete, lehetőségei?

Gaudi-Nagy Tamás: A nemzeti jogvédelem sokkal többet el tudott eddig is érni jogi eljárásokkal, jelentésekkel, szakmai rendezvényekkel, lobbizással és a nyilvánosság előtti megszólalásokkal, mint ami elvileg következne a méretünkből és szervezeti hátterünkből. Szakmailag képesek vagyunk felvenni a jogi küzdelmet a javarészt külföldön kiképzett álcivil liberális jogvédőkkel, és ezt eredményeink bizonyítják. Az egyre agresszívabban nyomuló Pride-rendezvények kapcsán alapvető jogait gyakorlók jogvédelme minden évben visszatérő feladatunk: idén tervezzük jogsegélyügyelet biztosítását, az értékeinkért kiálló normalitáspárti aktivisták számára. Terveink között szerepel kollektív személyiségi perek indítása nagyszámú patrióta felperesi pertársasággal a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYŰLÖLET ELLEN!” akció keretében. Korábban ugyanis sikerült a hírhedt magyargyalázó Tóta W. Árpád hvg.hu-n megjelent, eleinket és minden magyart súlyosan becsmérlő egyik cikke miatt a liberális portált elmarasztaló kúriai ítélet kiharcolni, amely iránymutató döntés lett.

És persze sem mi, sem a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület nem mondtunk le a 2006 őszi állami terror elkövetőinek felelősségre vonásáról sem, rendelkezésünkre állnak a kulcsfontosságú bizonyítékok.

Az viszont tény, hogy míg az álcivil liberális jogvédő szervezetek évi több százmillió forintos, jórészt külföldről kapott támogatásból működnek számos állandó munkatárssal és nagy stábokkal, addig nekünk, nemzeti jogvédőknek nincsenek állandó jelentős forrásaink, éves költségvetésünk túlnyomó része a személyi jövedelemadó 1%-ából jön össze, ezért is életbevágó, hogy aki megteheti, céljainkkal egyetért és tevékenységünket fontosnak tartja, rendelkezzen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára az SZJA 1%-a körében – adószámunk: 19334684-1-05, részletek a honlapunkon (njsz.hu) –, de egyedi támogatásokat is örömmel fogadunk.

Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk minden jóérzésű magyar támogatására, amit előre is hálásan köszönünk. Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Támogasd a személyi jövedelemadód (SZJA) 1 % ával idén is a nemzeti jogvédőket, a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot!

Kedves Honfitársam !

Kérlek, támogasd a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.hu) személyi jövedelemadód 1%-ával! Adószám: 19334684-1-05

Idén is számítunk támogatásodra, hogy tovább folytathassuk jogi küzdelmünket nemzet védelmében a migráció, az EU diktátumai, a SOROS terv végrehajtása és a SOROS zsoldos álcivil, áljogvédők ellen, a normalitáspárti, anti LMBTQ-s magyarokért, a Budaházy-Hunnia ügyben 14 éve küzdő hazafiak teljes rehabilitációjáért, a 2006 őszi teljes elszámoltatásért, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink jogaiért, önrendelkezéséért, a magyarellenes önkény magyar áldozataiért, a multik károsultjaiért és minden igaz magyar ügyért.

Főbb műveleti területeink:
– a 2002-2010 közötti balliberális, nemzetellenes kormányok hatalmi önkénye (a leghírhedtebb a 2006 őszi rendőrterror) üldözöttjeinek védelme, áldozatainak jogi képviselete, jogi küzdelem az igazságtételért, a gyurcsányi rezsim által kreált Budaházy-Hunnia büntetőper vádlottjainak védelme (négyen még eljárás alatt állnak)

– az elcsatolt sorban és jogfosztottságban élő magyarok jogvédelme, önrendelkezési harcainak jogi támogatása,

– és ami manapság a legtöbb kihívást adja: a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok külföldi és hazai jogi pergőtüze elleni nemzeti jogvédő küzdelem. Ennek keretében többek között képviseljük a LGBTQ mozgalom erőszakos térfoglalása ellen küzdő normalitáspárti aktivistákat és az szexuális deviánsok támadásának jogsértettjeit (Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és mág mások), indítunk kollektív személyiségi pereket a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYÛLÖLET!” akció keretében és védjük azon hazafiakat, akik a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok ellen lépnek fel.

Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével.

Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk Rád is!

Kérlek juttasd el minél több helyre ezt a felhívást !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámla száma: (HU45) 11600006-00000000-29912821

Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!

Szeretettel ajánlom a kiváló nemzeti filmesek (Almási Lajos, Gömör Tamás, Kelecsényi Nándor) rövidfilmjét a Nemzeti Jogvédő Szolgálat támogatása érdekében 2020. február 15-én tartott jótékonysági estről és a nemzeti jogvédelemről.

Ajánlom megtekintésre az SZJA 1 % nemzeti jogvédelem javára történő rendelkezésre buzdító kisfilmünket:

http://njsz.hu/tamogasd-a-szemelyi-jovedelemadod-szja-1-aval-iden-is-a-nemzeti-jogvedoket-a-nemzeti-jogvedo-szolgalatot/

Ízelítő ügyeinkből:

http://njsz.hu/bator-tisztesseges-peldamutato-keresztenyi-es-tarsadalmi-akarattal-egyezo-meltanyos-dontes-a-budahazyeknak-adott-elnoki-kegyelem-amely-gyozelem-az-egesz-nemzet-szamara/

http://njsz.hu/dr-lattmann-tamast-jogerosen-bunosnek-nyilvanitotta-a-birosag-a-nemzeti-jogvedo-szolgalat-es-dr-gaudi-nagy-tamas-serelmere-elkovetett-ketrendbeli-ragalmazas-vetsege-miatt/

http://njsz.hu/nemzeti-jogvedo-kuzdelem-a-hatter-tarsasag-altal-befolyasolt-ugyeszseggel-vedoi-inditvanyra-az-europai-unio-birosagatol-kerhet-elozetes-donteshozatalt-a-birosag-barcsa-turner-gabor-hvim-tarselnok-ell/

http://njsz.hu/egy-lmbtq-rendezveny-elleni-tiltakozas-miatt-vehetik-ujra-elo-budahazy-gyorgyot/

http://njsz.hu/hatarozott-kettos-mercetol-mentes-es-torvenyes-rendori-fellepest-az-1945-os-budavari-kitoresre-megemlekezokre-tamado-voros-csillagos-egyre-agresszivabb-antifak-ellen/

http://njsz.hu/az-ensz-az-eu-az-ebesz-es-az-europa-tanacs-illetekes-szerveinek-magyar-kormanynak-es-ukrajna-elnokenek-is-elkuldtek-a-karpataljai-magyaruldozesrol-szolo-jelentest-es-filmet/

http://njsz.hu/jogerosen-legyozte-a-a-mi-kis-falunk-cimu-rtl-klubon-futo-magyar-es-keresztenygyalazo-filmsorozat-gyartoceget-az-egyik-epizodban-engedelye-nelkul-szerepeltetett-pilisszentleleki-patriota/

STOP SOROS ! STOP SOROS ZSOLDOS ÁLCIVILEK ÉS ÁLJOGVÉDŐK ! STOP GYARMATOSÍTÓ EU ! STOP MIGRÁCIÓ ! STOP SZEMKILÖVETŐK ! STOP SZEXUÁLIS DEVIÁNSOK ! STOP DROGOK! STOP KIZSÁKMÁNYOLÓ MULTIK !! STOP MAGYAROK JOGFOSZTÁSA KÁRPÁTALJÁN, ERDÉLYBEN, FELVIDÉKEN ÉS DÉLVIDÉKEN !

Hálás köszönettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője