Budaházy Edda Istentiszteletre és menetre hívja az asszonyokat a Hunnia-perben elítéltek szabadságáért

Forrás: szentkoronaradio.com

Alább Budaházy Edda írását közöljük, melyben kitér a Hunnia-per legújabb fejleményeire és felhívást intéz az asszonyok felé. Istentiszteleten való részvétellel és egy rövid menettel tehetnek most a bebörtönzött hazafiak szabadulásáért.

Hát újra megtörtént, amit már jó régen kifőztek a magyargyűlölők boszorkány konyhájában: Budaházy Györgyöt 17 év fegyházra ítélték, társaival együtt 117 év börtönbüntetést szabott ki rájuk dr. Ignácz György bíró.

Gyurit és 3 társát kéz-láb bilincsben vitték el a kommandósok a tárgyalásról. A bíró hosszasan sorolta bűneiket, majd még hozzátette azt is, hány millió forintot tartoznak megfizetni az eljárás költségeként. Látszott rajta, hogy legszívesebben kötelet adott volna.

Az ítélet órákig tartó indoklása alatt elemében volt: eljött végre az ő ideje. Élvezettel ecsetelte, hogy a védelem érveit és bizonyítékait miért nem veszi figyelembe, a vádét pedig miért egytől egyig. Mert megteheti. Nem számít más, csak az, ami a vádat támasztja alá. Fáradhatatlanul sorolta az érveit, a végén szinte nevetett, kétségkívül boldog volt.

 A kezdeti megdöbbenés és csüggedést mára felváltotta a hit: ezt nem hagyhatjuk annyiban! Ebben az országban, ahol egyetlen kommunista gyilkost, egyetlen kegyetlen politikust nem ítéltek el, akkor sem, ha 14 éves gyerekeket vert össze, akkor sem, ha 18 éves fiatalokat akasztatott fel, egyetlen ember nem felelet az ország kirablásáért, tönkretételéért, az egyházak felszámolásáért, tömegek kínzásáért, jogfosztásáért, de a rendszerváltás elsikkasztásáért semmiért sem.

De nem bűnhődtek a Gyurcsány kormány tagjai, rendőrei sem a hónapokig tartó terrorért és jogtalanságokért, szemekért, karokért, ujjakért, semmiért! Ebben az országban, ahol gyermekmolesztáló pedofilok egy év felfüggesztett büntetést, de még kegyetlen gyilkosok is csak pár évet kapnak.

Éljen a magyar szabadság, harsogtuk március 15-én, majd másnap Budaházy György 17 év fegyházat kapott.

A semmiért.

Haj Rákóczi, haj Bercsényi, Wesselényi és mindenki, aki az évszázadok alatt a magyar nemzetért adta a szabadságát, életét. Hunyadi Lászlót éppen 565 évvel ezelőtt március 16-án fejezték le. Hát nem változik semmi?

Ha valamiért el fog bukni Európa, akkor azért, mert legjobbjait mindig kriminalizálja, üldözi és börtönbe csukja.

Ezúton szeretném megköszönni a családok nevében a drámai ítélet óta felénk áradó szeretetet, a sok együttérző megnyilvánulást, telefonhívást, üzenetet, a bátorító szavakat a kiállást, az anyagi támogatást mindenkinek, aki most és aki az ezt megelőző évtizedben is mellénk állt és bátorított, együtt sírt és együtt nevetett velünk. Azoknak is, akik minden tüntetésen ott voltak, de már nincsenek közöttünk.

Nem adjuk fel. A magunk eszközeivel küzdeni fogunk a bíróságon tovább, minden fórumon, miden pillanatban, minden lélegzetvétellel azért, hogy ez a gyalázatos igazságtalanság megszűnjön.

Mindenekelőtt az Úristen segítségét kérjük ügyünk előmozdítása érdekében, ezért szolidaritási Istentiszteletre hív a Hazatérés Temploma minden együttérzőt 2022. március 20-án vasárnap 10 órakor a bebörtönzött hazafiak szabadulásáért (1051. Budapest, Szabadság tér 2.)

Utána az érintett családok szervezésében rövid, békés asszonymenetet szervezünk a Hazatérés Templomától a Nagy Ignác utcai büntetésvégrehajtási intézethez, ahol a hazafiakat először fogva tartották. A női szív erejével hegyeket mozdíthatunk.

Várjuk az asszonyokat és lányokat, feleségeket és anyákat, hogy csatlakozzanak hozzánk egy szál virággal.

Aki tud, jöjjön szoknyába. Természetesen a férfiakat is szívesen látjuk.

Budaházy Edda

Budaházy György és társai aránytalanul szigorú büntetése súlyos támadás a magyarok igazságérzete ellen!

Forrás: vdtablog.hu

Állásfoglalás.

A Védett Társadalom Alapítvány kuratóriuma és jogvédelmi szárnya, a Budapest Bizottság felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét az ún. Hunnia-perben, melynek eredményeképpen Budaházy György elsőrendű vádlott terrorcselekmény és más bűntettek elkövetése miatt 17 év fegyházházbüntetést kapott. Rajta kívül további 14 vádlottat ítéltek – összesen több mint 100 év – szabadságvesztésre.

Az ítélet aránytalansága; az eljárást övező anomáliák; valamint a 2006 és 2010 közötti, rendőrterrorra és megfélemlítésre alapuló rendszer működtetőinek elmaradt büntetőjogi felelősségrevonása együttesen eredményezi azt, hogy Budaházy Györgyék példátlanul szigorú büntetése súlyos támadás a magyar emberek igazságérzete ellen.

Nehéz feldolgozni, hogy ugyanaz a bíróság, amelyik nem marasztalta el a 2006-os rendőrterror miatt Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt és Bene László országos rendőrfőkapitányt, Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitányt pedig mindössze 400 ezer forint megfizetésére kötelezte, elsőfokon összesen több mint 100 év szabadságvesztésre ítélt többgyermekes családapákat és -anyákat, mert 14-15 évvel ezelőtt fel mertek lépni egy elnyomó, a saját polgárai ellen erőszakot alkalmazó hatalom ellen.

Budaházy György 17 éves fegyházbüntetése (és az, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható) különösen aránytalannak tűnik akkor, ha tudjuk, hogy a kiváló veszprémi kézilabdázó, Marian Cozma gyilkosai 18 évet kaptak és feltételesen szabadulhattak 14 év után. Az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottja pedig 13 év fegyházbüntetés letöltését követően hagyhatta el a börtönt, ami meglehetősen kevésnek tűnik ahhoz képest, hogy saját kiskorú lányai szeme láttára verték halálra Szögi Lajos tanárembert 2006-ban.

A magyar bíróság kiegyensúlyozottságában és elfogulatlanságában joggal rendül meg a bizalom akkor is, ha azt tapasztaljuk, hogy egyes politikusok – pl. Czeglédy Csaba és Lackner Csaba – kivételezett helyzetben vannak, és az egyértelmű bizonyítékok is kevesek ahhoz, hogy akárcsak a töredékét kapják annak, amit Budaházy György és társai.

A Védett Társadalom Alapítvány kuratóriuma és jogvédelmi szárnya, a Budapest Bizottság vélelmezi, hogy nem véletlen a Hunnia-per elsőfokú ítéletének időzítése: az országgyűlési választások előtt kevesebb mint három héttel egy ennyire aránytalan döntés tökéletesen alkalmas a normalitáspárti tábor megosztására.

Ugyanakkor bízunk benne, hogy a Fővárosi Törvényszék ítéletének igazságtalanságát kiküszöbölendő, a törvényhozók a választást követően megfontolják a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javaslatát az ún. közkegyelmi törvény megalkotására, amely amnesztiát adna azoknak, akiket 2006 és 2010 közötti politikai ügy miatt marasztaltak el.

A magyar történelmet nézve ez nem lenne példátlan döntés, az 1960-as években amnesztiában részesítették az 1956-os forradalmárok jelentős részét, ahogy az 1848-49-es szabadságharc után néhány évvel is működött a közkegyelem intézménye.

2022-ben, avagy tizenhat esztendővel a 2006-os eseményeket követően ugyancsak indokolt lenne egy hasonló gesztus megtétele, amely egyrészt kielégítené a magyar emberek igazságérzetét, másrészt tisztességes, többgyermekes családapáknak és -anyáknak szolgáltatna igazságot.

Addig is indokoltnak látjuk a vádlottak esetleges egyéni kegyelmi kérelmeinek támogatását.

Kegyelmet Budaházynak!

Forrás: vadhajtasok.hu

szerző: Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet Lovas István díjazott vezető publicistája

Ez így nincs jól. Nagyon nincs jól. Budaházy György tizenhét év fegyházat kapott bűnszervezetben elkövetett „terrorcselekményekért”. Rá és társaira összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki egy bizonyos Ignácz György, a Fővárosi Törvényszék bírája szerdán.

Mit is követett el Budaházy György? Nézzük csak!

Netán gumilövedékes vadászpuskával szemeket lőtt vagy lövetett ki 2006. október 23-án? Ő vakította meg néhai Csorba Attilát, Nagy Lászlót vagy Kenéz Károlyt? Esetleg hátba lőtt egy vak fiatalembert a Blaha Sörözőnél? Ő törte el a már megbilincselt, védekezésre képtelen Fábián Gábor kezét? Lovasrohamot vezényelt ártatlan civilek ellen? Gumibotos, viperás rendőröket küldött a Fidesz ünnepi nagygyűléséről távozó nagymamák, asszonyok, gyermekek közé? Levetette a rendőrök azonosító jelvényét, hogy azok következmények nélkül, büntetlenül kegyetlenkedhessenek Budapest utcáin? Órákon keresztül térdepeltetett asszonyokat, diákokat a Magyar Rádió udvarán? Utasítást adott az elfogottak fogdai bántalmazására? Vagy egy MSZP-SZDSZ-kormánynak hívott bűnszervezet élén szisztematikusan eladósította, kifosztotta, külföldi érdekköröknek kiárusította Magyarországot, hazudott reggel, éjjel meg este? Trükkök százaival, a költségvetési adatok meghamisításával átverte Brüsszelt, szándékosan megtévesztette a magyar szavazókat, s így nyert csekély különbséggel választást?

Nem. Mindezeket az állami terrorcselekményeket és maffia-gazemberségeket nem Budaházy György követte el, hanem Gyurcsány Ferenc és bűnszervezete. Ám ezek az elkövetők nemhogy büntetést nem kaptak, hanem egyik részük kitüntetést vett át, másik részük kiemelt nyugdíjjal éldegél, mint Marci Hevesen. Maga a főbűnös, a 2006 őszi rendőrterror feltételezett kitervelője, a Hibbant Néró pedig senkitől sem zavartatva éppen arra készül, hogy április 3-án visszatérjen a kormányrúdhoz, és ott folytassa ámokfutását, ahol a 2006 őszi vérfürdőkor vagy az IMF-hitel fölvételekor abbahagyta.

Budaházy György nem követett el ilyen gaztetteket. Ő csupán egyike volt annak a több millió magyarnak, akiket a fenti bűnök fölháborítottak, vérig sértettek. Viszont másokkal ellentétben ő úgy döntött (már amennyiben egy szó is igaz a vádiratból meg az ítéletből), hogy ellenállást szervez. Tudniillik úgy vélte, békés utcai tüntetgetésekkel egy maffiakormányt nem lehet lemondásra bírni. Így hát állítólag létrehozott egy Magyarok Nyilai nevű szervezetet, amely – a vád és a nem jogerős ítélet szerint – 2007 és 2009 között Molotov-koktélos támadásokat hajtott végre szocialista és szabad demokrata politikusok házai ellen. E gyújtogatások annyira „komolyak” voltak, hogy egy ízben sikerült egy lábtörlőt fölgyújtaniuk. A többi esetben pedig kisebb anyagi károkat okoztak. Személyi sérülés egyszer történt: mikor néhány símaszkos tag összeverte Csintalan Sándor műsorvezetőt. (Itt személyes bosszúról lehetett szó, miután Csintalan a műsorában többször sértegette Budaházyékat.) A molotovos támadásokkal – az ügyészség és a bíróság szerint – az volt Budaházyék célja, hogy megváltoztassák a balliberális kormány politikáját. Például, hogy ne adják el a kórházakat, ne engedjék be a karvalytőkét az egészségügybe. Persze, semmilyen eredményt nem értek el, hiszen az egészségügyet Gyurcsányék taccsra tették, beeresztették a Hospinvestet és társait, amelyek irgalmatlan fosztogatást végeztek. Továbbá lett vizitdíj, kórházi napidíj. Csak a Fidesz által kezdeményezett 2008-as szociális népszavazás bírta megállítani Gyurcsányék ámokfutását – Budaházyék lábtörlő-gyújtogatása nem.

És itt, ezen a ponton adódik a kérdés: miféle terrorszervezet az, amely nem politikusok elrablásával, túszul ejtésével, hanem kisebb rongálásokkal próbál politikusokat jobb belátásra bírni? Az egyik válasz az, hogy pancser terrorszervezet. A másik pedig az, hogy az ilyen nem egy terrorszervezet, hanem végtelenül elkeseredett emberek csoportja, akik a polgári engedetlenség erőszakos formáihoz nyúltak. Ám akármelyik válasz az igaz: egyik esetben sem kéne olyan brutális büntetést a nyakukba sózni, mintha az Iszlám Állam tömeggyilkosairól lenne szó!

Ha a lábtörlőfelgyújtás terrorizmus, akkor a rendőrök bántalmazásával végződő CEU-tüntetések, a Soros-maffia által szervezett egyetemfoglalások, hídlezárások, a Fidesz-székház elleni támadás, Fekete-Győr András rendőrökre dobott füstbombája és a parlamenti pulpitus ellenzéki lezárása is az!

Nyilván nem szabad elbagatellizálni a molotovozást. Ám 117 év fegyházat kiszabni sokgyermekes családapákra, akik már így is hosszú éveket töltöttek előzetes letartóztatásban és házi őrizetben, továbbá tizenhárom éve büntetőeljárás alatt állnak (ami önmagában is büntetés) – súlyos igazságtalanság. Sőt: aljasság. Halkan jelzem: 1963-ban még a véreskezű Kádár is amnesztiát adott az ötvenhatos politikai foglyok többségének!

Úristen! Mi folyik itt? Az ötvenhatos sortüzekre parancsot adó Biszku Béla felfüggesztett börtönt kapott ugyanezen a Fővárosi Törvényszéken! Értik? Fegyvertelen civilek százait gyilkoltatta le komcsi belügyminiszterként, és felfüggesztettel megúszta. Budaházyék egyetlen ember életét sem vették el, mégis 117 évet kaptak. Önök szerint jól van ez így? Szerintem nincs. Ez nem igazságszolgáltatás, hanem taláros bűnözés!

Bizony, igaza volt Budai Gyulának, amikor pár éve azt mondta: a bírák többsége komcsi. És ennyit arról, hogy az ügyészség mennyire „fideszes”.

Miután a magyar jogszolgáltatás sokadjára teljes csődöt mondott, a köztársasági elnök emberségén, bölcsességén múlik, hogy véget vessen ennek az őrületnek. Hamarosan Áder János asztalára kerül Budaházyék kegyelmi kérvénye. Történelmi igazságtétel lenne, ha utolsó döntésével kegyelmet adna nekik.

 

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat nyilatkozata az orosz-ukrán fegyveres konfliktusról és annak a kárpátaljai magyarságra gyakorolt hatásairól

Hazafias jogászokból álló, a magyarság jogvédelmével 18 éve foglalkozó civil jogvédő szervezetünk, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat az alábbiakban foglalja össze álláspontját a 2022. február 24-én széles kiterjedést nyert, de korábban már évek óta fennálló orosz-ukrán fegyveres konfliktussal, a katonai cselekmények miatti menekülthelyzettel és mindezeknek a Kárpátalján élő őshonos magyar nemzeti közösségre gyakorolt hatásaival kapcsolatban.

1. Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus és a menekülők helyzetének jogi megítélése

A nemzetközi jog szerint fegyveres erőszak alkalmazása az ENSZ Biztonsági Tanács felhatalmazásával vagy arányos és szükséges módon önvédelem körében lehet jogszerű. Ennek fényében a február 24-én indított orosz katonai művelet Ukrajna ellen – amennyiben az önvédelem körébe egyértelműen nem tartozónak minősül – nemzetközi jogot sért, mivel a háborút államok közötti viták rendezési eszközeként csak a fenti két kivétellel lehet folytatni.

A polgári lakosságot ért célzott támadásokat pedig semmi nem igazolhatja, bár az ilyen sajnálatosan tragikus támadásokkal kapcsolatban számos ellentmondásos hír lát rendszeresen napvilágot, ezért az elhamarkodott ítélkezés nem szerencsés és nem vezet minden esetben a valós tényeknek megfelelő eredményre. A felelősség kérdésétől függetlenül minden kioltott élet veszteség az emberiség számára és együttérzés illet minden érintett üldöztetést, veszteséget szenvedőt.

Ugyanakkor attól sem lehet eltekinteni, hogy Oroszország évek óta számos – a nem kis részben a nyugati államok és Ukrajna miatt meghiúsult – diplomáciai erőfeszítést tett a tárgyalóasztal mellett. Annak érdekében, hogy meggyőzze az ukrán állami vezetőket és az őket – a demokratikus jogállami elvek érvényesülésének csekély szintje ellenére - pénzügyileg, katonailag, politikailag lényegében feltétlenül támogató nyugati államokat, illetve az USA, és a mögötte álló globalista körök világuralmi törekvéseinek szolgálatába állított katonai szövetséget a NATO-t, hogy orosz önvédelmi érdekek miatt elfogadhatatlan Ukrajna NATO csatlakozása, illetve az enélkül is évek óta folytatott felfegyverzése, továbbá a térségben amerikai csapatok állomásoztatása, nukleáris fegyverek telepítése.

Attól sem lehet eltekinteni, hogy a krími és donbasszi régiókban jelentős számban élő, önrendelkezés jogát a 2014-es népszavazásokkal gyakorló oroszok ellen - bár az ott élők saját állampolgárai - az ukrán állam 8. éve sokezernyi halálos áldozatot eredményező fegyveres támadásokat folytat és a létfenntartáshoz szükséges ellátásukat akadályozta. Emlékeztetünk arra, hogy 1998-ban a fegyveres erővel felgyorsított, önrendelkezés jogára hivatkozó koszovói albán függetlenségi küzdelem oldalára állt az USA és az EU tagállamok többsége Szerbiával szemben. Olyan mértékben, hogy hetekig tartó bombázással kényszerítették rá a szerb államot, hogy lényegében feladja Koszovót, amely elvezetett ezen terület 2008-ben kikiáltott és ma már az ENSZ tagállamok közel fele által elismert függetlenségéhez. Ezzel szemben a krími és donbasszi területek önrendelkezési döntéseit ugyanezen nyugati államok nem ismerik el és az ukrán állam területi integritása megsértésének tekintik, csakúgy, mint az itt élők védelme érdekében is fellépő oroszok katonai műveleteit.

Az előzményektől is függetlenül azonban lényeges kiemelni, hogy a fegyveres konfliktus mielőbbi befejeződése és a vitás kérdések diplomáciai eszközökkel való rendezésére irányuló érdemi tárgyalások mielőbbi megkezdése a térségben élő minden nép érdeke, így magyar érdek is, különös tekintettel a Kárpátalján egyre szorongatottabb helyzetben élő, 102 éve történt elcsatolása ellenére kitartó magyarokra is.

Ez különösen azért is magyar érdek, mert meg kell teremteni a szülőföldre való mielőbbi visszatérés feltételeit honfitársaink számára, akik többsége egyébként magyar állampolgársággal rendelkezik, dacára annak, hogy a magyar állampolgárság felvételében őket az ukrán állam évek óta akadályozni törekszik. Fennáll sajnos azonban a veszélye annak és kaptunk is már ilyen jelzést, hogy – csakúgy, mint ahogy a délszláv háborúk idején Délvidéken történt – az elmenekülő magyarok helyét Kárpátalján túli területekről érkező ukránok foglalják el, ez véglegesség esetén elfogadhatatlan és a nemzetközi jogba is ütközik.

Addig is azonban rögzíthető, hogy az Ukrajnát, mint velünk szomszédos országot érintő fegyveres konfliktus miatt otthonaik elhagyására kényszerülő polgári lakosság (túlnyomórészt nők és gyerekek) ma már sajnálatosan több milliós nagyságrendű menekülése az első biztonságos szomszédos államokba, így hazánkba is a nemzetközi és hazai menekültjogi szabályok szerint a menekültekre vonatkozó szabályok alkalmazását indokolja. Éppen ezért helyeselhető, hogy a Kormány és az állami szervek számos civil és egyházi karitatív szervezettel, illetve önzetlen segítséget nyújtó magyarok tízezreivel együtt karöltve megadják a menekültek részére a szükséges mindenoldalú segítséget.

Helyesnek tartjuk azt is, hogy a Kormány nem járul hozzá fegyverek szállításához a konfliktus-zónába hazánkon keresztül és elzárkózik minden olyan felelőtlen törekvéstől, amely hazánkat ebbe a fegyveres konfliktusba sodorná. Ugyanakkor a mostani események miatt különösen felértékelődik hazánk védelmi képességeinek utóbbi években történt, jelentős mértékű és folytatandó fejlesztésének nemzetvédelmi jelentősége. A nyugati államok által generált, Oroszországgal szembeni – több tekintetben is észszerűtlen, Európa számára önsorsrontó jellegű - szankciókkal és különösen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű energiahordozókkal kapcsolatos hazai döntések terén csak a magyar érdekű megközelítés lehet a helyes, ebben a körben is minden külföldi nyomásgyakorlásnak ellen kell állni.

Csak remélni tudjuk, hogy a magyarok humánus segítségét és vendégszeretetét megtapasztaló ukrán emberek majd hazájukba visszatérve az ottani vezetésre nyomást gyakorolnak annak érdekben, hogy a kárpátaljai magyarok és ruszinok az őket megillető egyéni és közösségi jogaikat megmaradásuk érdekében gyakorolhassák. E körben helyesnek látnánk célzott tájékoztatás megadását részükre, hogy megismerjék a korábban ezer éven át a Magyar Királysághoz tartozott, a trianoni diktátummal 1920-ban elszakított Kárpátalja és az ott élő népek valós történelmét.

Arra ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy a menedékjogra való jogosultság megállapítása és a hazai közbiztonság fenntartása érdekében a keleti határon Ukrajnából belépők ellenőrzése, regisztrálása megkerülhetetlen állami feladat, mint ahogy azok kiszűrése is, akik visszaélni kívánnak a helyzettel.

Sokat elárul az EU szerveit irányító körök mögöttes szándékairól, hogy – az a szolidaritás és felelősség általuk ezerszer hangoztatott elvei ellenére – eddigi ismereteink szerint pénzügyi segítséget nem adtak az érintett közép-európai tagállamoknak, így hazánknak sem a II. világháború óta a legnagyobb európai humanitárius válsághelyzet kezelése érdekében.

E körben kell rámutatni arra, hogy a mostani menekülthullámmal szemben a 2015. évtől kívülről gerjesztett bevándorlási válsághelyzet idején jogsértések sorozatán, a menedékjoggal való tudatos visszaélésen, szervezett bűnözés keretében virágzó embercsempészésen alapuló, hazánkat és egész Európát fenyegető jelenségről volt szó, amellyel szemben a nemzeti önvédelem minden lehetséges eszközét (határkerítés, jogi és élőerős határzár stb.) helyes volt bevetni és jelenleg is az. (Erről szól a 2015. 09.04-i NJSZ közlemény: „Bevándorlási válsághelyzet: a magyaroknak is vannak jogai! Az Európai Unió külső határainak védelmét megvalósító magyar védekezés sokszáz milliárdos költségeinek fedezéséhez sem járult hozzá az EU, ugyanakkor alaptalan jogállami bírálatot annál többet adott.

Ahogy akkor és korábban számos esetben a nemzeti jogvédelem eszközeivel léptünk fel a magyarok jogainak védelmezése érdekében, most is készek vagyunk szakszerű jogi segítséget kívánunk adni együttműködő ügyvédjeink útján azon kárpátaljai magyar honfitársainknak, akik a háború vagy az ukrán állam kényszersorozása elől hazánkba menekültek és ezért – szemben a déli határaink felől agresszíven behatolni törekvő, szinte kivétel nélkül katonakorú férfiakból álló afrikai-ázsiai gazdasági bevándorlókkal - jogi értelemben valódi menekültnek minősülnek.  Várjuk a jogvédelemre szorulók jelentkezését (njsz@nemzetijogvedo.hu, 30/549-4167) és olyan ügyvéd kollégákét is, akik hajlandóak ebben a munkában részt venni.

Tevékenységünkhöz számítunk magánszemélyek és vállalkozók erkölcsi és pénzügyi támogatására (NJSZ bankszámlaszám: 11600006-00000000-29912821), mivel széles hatókörű nemzeti jogvédő munkát csak ilyen forrásbevonással tudunk végezni.

A fegyveres konfliktus kitörése után szinte azonnal - másokkal együtt - pénzügyi támogatást adtunk élelmiszer- és ruha segélyszállítmány civil segítséggel történt gyors eljuttatásához Kárpátaljára a mezőkaszonyi magyar közösségnek.

A „Minden magyar felelős minden magyarért!” elv jegyében hasonló cselekvésre ösztönzünk minden jószándékú magyart polgárt és civil szervezetet, kiemelve, hogy ebben a nehéz helyzetben különösen nem szabad magára hagynunk a szülőföldjén maradó, életüket és személyes biztonságukat kockára tevő kárpátaljai testvéreinket, akiknek sok erőt és kitartást kívánunk ezúton is.

2. A fegyveres konfliktus és a kárpátaljai magyarok helyzete

A jelenlegi ukrán állam területének nagy részét más államok egykori, népek közötti történelmi konfliktusok sorozatával korábban érintett területeiből – közte a korábban a Magyar Királysághoz tartozott Kárpátaljából – alakították ki a XX. században a minden népet megillető önrendelkezési jog figyelmen kívül hagyásával. Ennek köszönhetően a mai formájában 1991-ben létrejött Ukrajna egy többnemzetiségű állam lett, népességének 30 %-a (11,5 millió ember) nem ukrán nemzetiségű. Ennek ellenére az ott élő nemzetiségek (különösen több mint 8 millió orosz, lengyelek, magyarok, románok, bolgárok, örmények stb.) számára nemhogy az önállóvá válást vagy más államhoz való tartozás jogának meghatározását is jelentő külső önrendelkezést nem biztosította, de a föderális megoldást sem választották, illetve a nemzeti közösségként való megmaradást szavatoló valódi önigazgatás lehetőségét biztosító területi autonómia sem érvényesült.

Sőt különösen a nyugat-barát kormányok idején, de leginkább 2014 óta egyre kiszolgáltatottabb, jogfosztottabb helyzetbe kerültek az Ukrajnában élő nemzetiségek, köztük a legalább 150 ezres lélekszámú magyarság Kárpátalján.

A 2014-es Euromajdan puccsot követően egy olyan korrupt, etno-nacionalista önkényuralmi rendszer épült ki Ukrajnában, amely leginkább az oroszokat ellenségnek tekinti és amely állami programmá tette az ukránosítást. Ennek, a nemzeti kisebbségeket egyre jobban elnyomó politikának elszenvedői az erre semmilyen okot nem adó kárpátaljai magyarok is. Ezzel együtt ezt a - demokratikusnak nem igazán tekinthető - államot azonban az USA és szövetségesei, illetve az EU feltétel nélkül támogatandó partnernek tekintik, szemben hazánkkal, amely évek óta állandó, alaptalan és álcázott jogállami bírálatuk kereszttüzében áll.

Különösen visszás, hogy napokkal az EU-val 2017-ben kötött társulási megállapodás aláírása után fogadott el Ukrajna egy olyan oktatási törvényt, amely az 5. osztály után lényegében kizárta az anyanyelven való tanulás lehetőségét a nemzeti kisebbségek számára. Az ezt követő, szintén ukránosító célokat szolgáló nyelvtörvény, majd a folyamatosan erősödő, gyarapodó magyarellenes támadások (pl. a legnagyobb magyar szervezet, a KMKSZ székháza elleni robbantásos támadás) sem váltottak ki érdemi tiltakozásokat vagy intézkedéseket az EU részéről, annak ellenére, hogy a társulási megállapodásban Ukrajna vállalta a nemzetközi jog és az európai gyakorlatok szerint nemzeti kisebbségi jogok garantálását.

Nemzeti jogvédőként mi is szereztünk rossz tapasztalatokat e téren. 2017 őszén a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarság jogi helyzetét kivizsgáló, jogvédő monitorozó körútját az ukrán állam kitiltásokkal (dr. Morvai Krisztina akkori független EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető beutazását tagadták meg egy 2014-ben politikai okból öt évre elrendelt, határon közölt kitiltás miatt) és nemzetbiztonsági megfélemlítéssel törekedett megakadályozni sikertelenül. Az ezt követően a budapesti ukrán követség előtt a jogtipró ukrán oktatási törvény és a kárpátaljai magyarok jogfosztottsága elleni tüntetésnek pedig a betiltását követelte az ukrán külügyminiszter, szintén eredménytelenül.

A magyar kormány helyesen lépett fel mindezen lépések ellen és blokkolta-blokkolja emiatt Ukrajna és a NATO közötti kapcsolatok bővítését a megszorító törvények visszavonásáig, azonban erre az ukrán állam nem volt hajlandó. Más kérdés, hogy Ukrajna már ekkoriban is együttműködött a nyugati katonai szövetséggel, fegyverszállítmányokat kapott az Egyesült Államoktól, nyugati kiképzők és katonai tanácsadók is működtek-működnek az országban.

A magyarságot ért jogfosztások ellenére az Alaptörvény D. cikkében rögzített kötelezettségének megfelelően a magyar állam hosszú évek óta stratégiai egészségügyi és oktatásügyi fejlesztéseket hajt végre – az ukrán állam helyett - a Kárpátalján élők életfeltételeinek javítása érdekében jelentős hazai forrásokból, amelyeket Ukrajna azzal „hálált meg”, hogy kitiltotta az ezzel foglalkozó magyar kormánybiztost.

Mindezek a körülmények rendkívül negatív hatással voltak a kárpátaljai magyarokra, de ennek dacára létszámuk nem csökkent számottevően. Ezt az állapotot súlyosbította a háború, amelyben – ahogy 2014-ben is - sorkatonaként kötelezi az ukrán kormány a magyar állampolgársággal is rendelkező magyar férfiakat is az oroszokkal szembeni háborúban való részvételre.

Ehelyütt kell megemlékezni arról, hogy Kárpátalja egy része 1938-ban az I. bécsi döntés révén, majd a nagyobb része – éppen 83 éve - 1939. március 15-18. közötti hadműveletek révén visszatért a Magyar Királysághoz. A többségében – az ukránok által önálló nemzetiségnek máig el nem ismert - ruszinok és magyarok által lakott csodás, hegyekben, erdőkben és vizekben gazdag területet az 1947-es párizsi békediktátum a Szovjetunióhoz csatolta, majd a terület a Szovjetunió szétesése után az egyik békediktátum szerződő feleként sem szereplő frissen megalakult Ukrajnához került.

Ukrajnának tiszteletben kell tartania és végre kell hajtania a területén élő őshonos nemzeti közösségek egyéni és közösségi jogait garantáló kötelező európai normákat, amelyeket nemcsak a jogtipró oktatási és nyelvtörvénnyel, hanem a nemzetiségek, köztük a kárpátaljai magyarok szisztematikus és beolvasztási célzatú elnyomásával is megszeg. Addig nem lehet tagja az EU-nak és a civilizált európai nemzetek közösségének, amíg nem biztosítja a területén élő minden nemzeti közösség, így a kárpátaljai magyarok önrendelkezését.

Indokolt megoldási lehetőségként emlékeztetni az 1991-es kárpátaljai népszavazásra, amely Kárpátalja, ezen belül Bereg-vidéken élő magyar közösség számára széleskörű területi autonómiát javasolt bevezetni. Ebből még annyi sem valósult meg, hogy a választásokon önálló választási körzet legyen.

De a nemzetközi jog lehetővé tenné azt is, hogy az Ukrajna legszegényebb régiójának számító Kárpátalján elnyomottan és másodrangú állampolgárként élő magyar és ruszin polgárok egyébként - ENSZ felügyelet melletti, természetesen ukránok részvételével is zajló népszavazáson- akár arról is dönthessenek, hogy milyen keretek között kívánnak élni.

Az orosz-ukrán fegyveres konfliktus kívánatos mielőbbi befejezése kapcsán csak olyan megoldás fogadható el magyar szempontból, amely megfelelő garanciákkal biztosítja az Ukrajna területén kisebbségben élő minden nemzeti közösség számára az önrendelkezést.

A mai nemzeti ünnepen az emelkedett emlékezés mellett különösen fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a nemzeti függetlenségünk és honfitársaink megvédése – éljenek bárhol - mindig komoly erőfeszítésekbe került, de a szabadság-szerető magyar nemzet számára nincs is más választás. Erőt kell merítenünk bátor elődeink iránymutató példájából.

Lényeges most a felelős országvezetés nemzeti függetlenséget védeni kívánó és békét megőrizni akaró erőfeszítéseinek össznemzeti támogatása – indokolt esetben a jobbító szándékú kritika jogát gyakorolva - politikai beállítottságtól függetlenül, mivel a kormányzat az eddigiekben már bizonyította, hogy eltökélt szándéka, terve, cselekvőképessége, társadalmi támogatottsága és eszközei vannak a nemzet megvédésére.

Ebben, a magyarság számára sorsdöntő, kihívásokkal teli időszakban erőt, s hitet erősítő, emelkedett ünneplést kívánunk nemzeti ünnepünkön a határon inneni és túli minden jóakaratú magyar testvérünknek, kérve különösen kárpátaljai honfitársaink sorsának jobbra fordulását, Isten áldását és segítségét közös nemzetvédő küzdelmeinkhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot! Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2022. március 15.

Honfitársi üdvözlettel:

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Gaudi a Pesti TV-n a kárpátaljai magyarok veszélyeztetett helyzetéről és a Budaházy-Hunnia perben várható ítéletről

2014 óta egyre kiszolgáltatottabb helyzetben vannak az őshonos  magyarok Kárpátalján – mondta a Pesti Tv Pesti Riporter című műsorában dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő  Szolgálat ügyvezetője. Jelezte: a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kész jogsegélyt adni a hazánkba menekülni kényszerülő kárpátaljai magyaroknak, akik  a déli határaink felől agresszíven betörő afrikai-ázsiai gazdasági bevándorlókkal szemben jogi értelemben valódi  menekültnek minősülnek.  Szólt arról is, hogy a háború kitörése után a nemzeti jogvédők élelmiszer- és ruha segélyszállítmány eljuttatását támogatták Kárpátaljára a mezőkaszonyi magyar közösségnek. Szerint a Maidan-i puccsot követően egy etno-nacionalista önkényuralmi rendszer épült ki Ukrajnában, amely leginkább az oroszokat– és ennek oltárán a magyarokat is– ellenségnek tekinti. Felidézte, a nyelvtörvények és a nemzetiségi oktatási lehetőségek beszűkülése is negatív hatással voltak a kárpátaljai magyarokra. Ezt az állapotot súlyosbította a háború, amelyben sorkatonaként kötelezi az ukrán kormány a magyar állampolgársággal is rendelkező férfiakat az oroszokkal.

A beszélgetés második részében dr. Gaudi-Nagy Tamás összefoglalta a 14. évében járó Hunnia koncepciós terrorista-per Budaházy György és 16 társai elleni, gyurcsányi időszakban kreált koholt  bizonyítékokra alapozott vádja alapján lezajlott megismételt eljárásának fejleményeit, amelynek során a vádban foglaltak megdőltek. Szerinte a március 16-án 8.30-kor kihirdetendő újabb első fokú ítélet a szakmai szabályai szerint csak a felmentés lehet. További részletek:

 

Gaudi-Nagy a Demokratában az EU jogállaminak álcázott, hazánk elleni támadásairól, a normalitáspárti nemmel voksolás fontosságáról a gyermekvédelmi népszavazáson, az április 3-i választás igazi tétjéről és a Budaházy-Hunnia terrorperről

Forrás: demokrata.hu

(Az interjú a Demokrata c. hetilap 2022. március 2-i számában jelent meg, készítette: Ágoston Balázs, fotó: T. Szántó György)

A Hunnia-ügy (újabb elsőfokú ítélet március 16-án), Budaházy perbeszéde, ez a koholt bizonyítékokra alapozott kirakatper a Gyurcsány–Bajnai-korszak boszorkánykonyhájának terméke. A hazafias közvélemény számára feloldhatatlan ellentmondás, hogy míg a rendszerszintű bűncselekmények elkövetői megúsztak mindent, addig Budaházyék ellen még a 2006-ban valóban terrorcselekményeket elkövető rendszer bukása után is folyik az eljárás. Az Országgyűlés közkegyelmi jogával élve lezárhatná végre ezt az ügyet – mondta a Demokratának dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

– Miként értékelhető, hogy az Európai Bíróság elutasította Lengyelországnak és Magyarországnak a szerződések alapján járó uniós források folyósítását politikai feltételekhez kötő, úgynevezett jogállamisági rendelet ellen indított keresetét?

– A botrányos döntéssel lehetővé vált, hogy Brüsszel önkényesen, a jogállamiság definiálatlan fogalmát politikai bunkósbotként használva jogosan járó pénzek visszatartásával zsarolja és ideológiai igazodásra kényszerítse az Európai Unió tagállamait, így hazánkat is. Ez az EU-ról szóló szerződések szellemével és betűjével is ellentétes, hiszen ezek deklaráltan tiszteletben tartják a tagállamok saját alkotmányos identitását, és állást foglalnak a szubszidiaritás, vagyis az érintettekhez lehető legközelebbi szinten történő döntéshozás mellett. Az Európai Bíróság élőben közvetített, egyfajta valóság­show-ként előadott ítélete ezt rúgta félre. Önleleplező a baloldalnak a Magyarország elleni jogsértő hadjárat fölötti harsány öröme, annak hangoztatása, hogy bezzeg ha áprilisban ők győznek, akkor majd ismét megnyílnak a pénzcsapok.

– Köztudottan a gyermekvédelmi törvény miatt fokozták a Magyarország elleni hadjárat intenzitását. Milyen hatása lehet ennek fényében az április 3-i népszavazásnak?

– Valóban, Brüsszel a jogállamiság fogalomkörébe akarja erőszakolni az LMBTQ-lobbi abszurd követeléseinek teljesítését. Ennek a beteges nyomulásnak nem szabad engedni. Örömteli, hogy az Alaptörvény tartalmazza a szükséges garanciákat. Egy egészséges világban nem is lenne szükség népszavazásra, hiszen az uniós szerződések a családjogot tételesen tagállami hatáskörként nevesítik és az alkotmányos identitást óvják, amelynek Magyarországon része a gyermek születéskori nemének megfelelő önazonosságának védelme. De a jogtipró brüsszeli önkény ellen fel kell lépni, ennek a legdemokratikusabb és legerősebb eszköze a referendum, amivel felmutatható a széles körű tömegtámogatottság.

– A nyugati világban zajló folyamatokat tekintve Magyarország és Közép-Európa ma a normalitás szigete.

– Hála Istennek, annak is kell maradnia, ezért óriási a tétje az április 3-i választásnak. Az forog kockán, hogy folytatódhat-e a korántsem hibátlan, de mégiscsak a szuverenitást, a normalitást, a családon és a munkán alapuló társadalmat védő politika, vagy a semmilyen koherens programmal nem rendelkező, idegen érdekeket szolgáló szivárványkoalíció újra gyarmattá teszi és a szerves nemzeti fejlődés útjáról letérítve káoszba dönti Magyarországot. Jó irányba állítani az ország szekere rúdját sok-sok év verejtékes munkája, tönkretenni mindent néhány nap vagy hét alatt is lehet. Ahogy 1918-ban, úgy ma is egyértelmű, hogy egy olyan társaság sóvárog a hatalom után, amely rombolni akar. Ahhoz, hogy valamiféle kormány és államigazgatás felálljon, egy irányba mutató döntések tízezreit kell meghozni. Komolyan gondolja bárki, hogy ez az egymással is marakodó, gyűlölködő és gyülevész megélhetési politikustársulat képes lenne erre? Még ők maguk sem hiszik el ezt, beszédes, hogy a honlapjukon semmiféle program nem szerepel, csak Márki-Zaynál olvasható összesen néhány demagóg szlogen, például hogy „vádalkuval börtönbe zárjuk a főbűnösöket”. Elképesztő, hogy a jogállamiságot naponta elsirató balliberális oldal azt a látszatot kelti, mintha esetleges választási győzelem esetén módjában állna a független bíróságra tartozó ítélkezési és a szintén nem kormányzati kompetenciába tartozó vádhatósági jogkört, sőt a büntetés-végrehajtást is egyszerre gyakorolni. Ez megmutatja, hogy miféle totalitárius hatalomtechnikában gondolkodnak. Megítélésem szerint ez már közel áll az alkotmányos rend megdöntésére irányuló nyílt szervezkedéshez, vagyis államcsínykísérlethez. A Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején Budaházy Györgyöt vádolták ezzel, de a Kúria végül megállapította, alaptalanul.

– Ebben az ügyben felmentették Budaházy Györgyöt, az úgynevezett Hunnia-ügy viszont még mindig nem ért véget. Hol tart most az eljárás, és mikor lehet vége?

– Ez a koholt bizonyítékokra alapozott kirakatper a Gyurcsány–Bajnai-korszak boszorkánykonyhájának terméke. A 2008-ban indult eljárásban magyar terroristát igyekeztek faragni Budaházy Györgyből és tizenhat társából. Budaházyt 2009 nyarán vették őrizetbe, két és fél évet töltött előzetes letartóztatásban. 2016-ban a tizenhat emberre összesen 125 év fegyházat osztott ki az elsőfokú bíróság, ebből Budaházy Györgyre 13-at, ráadásul bűnszervezeti minősítésben, ami kizárja a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is. 2018-ban a másodfokú bíróság az ítélet hatályon kívül helyezésének összes létező indokát bizonyítottnak látta, és új eljárásra utasította az első fokot. Az eljárást az első perctől súlyos jogi aggályok sokasága kísérte.

– Például?

– Törvénytelenül, szabálytalanul folytattak házkutatásokat. Valahogy meg kellene magyarázni, miként lehetséges az, hogy, amint azt az informatikai szakértő megállapította, Budaházy György lefoglalt számítógépén a szakértői vizsgálat idején több adat szerepelt, mint a lefoglalás pillanatában. A vád úgymond egyik koronatanúja, egy ötgyermekes családapa arról számolt be nekem és Zagyva Gyula akkori képviselőtársamnak 2010 őszén, hogy gyakorlatilag kényszervallatás során mondta azt, amit mondott, miután a gyermekei elvételével, nyolc év börtönnel fenyegették. Az elsőfokú ítélet megszületése is egészen elképesztő volt, nemcsak azért, mert az indoklása messze a törvényes határidőn túl született meg, amibe Kenéz Andrea bírónő bele is bukott, és lemondott mandátumáról, hanem azért is, mert az indokolást vélelmezhetően nem teljes egészében az ítélkező bíró írta. Jó, ha felidézzük, azt is, hogy Draskovics Tibor akkor épp a Bajnai-kormány igazságügyi minisztereként 2009-ben egy robbantásról készült kamuvideóval házalt a nyilvánosságban, azt állítván, hogy azon Budaházyék egyik akciója látható. Aztán belebukott, le is kellett mondania, miután kiderült, hogy egy 2007-es bonyhádi robbantás felvételéről van szó, amit a kémia iránt talán túlságosan érdeklődő diákok követtek el, és semmi köze a kreált terroristaperhez. Összességében az egész ügy ezer sebből vérzik, a vádak atomjaikra hullottak, a vád bizonyítékai harmatgyengék, ráadásul a terrorcselekmény sem helytálló minősítés, legfeljebb kis összegű rongálásokról lehet beszélni, de ezeket sem tudták a vádlottakra bizonyítani. A szakma szabályai alapján lehetetlen, hogy az új eljárás ne felmentéssel végződjön, de láttunk már ettől eltérő példát. A megismételt eljárásban a bíró, most úgy tűnik, még a választás előtt akarja meghozni az ítéletet. Hangsúlyozom, hogy egy politikai koncepciós per törvénytelen bizonyítékaiból építkezve történt meg a vádemelés. Mégis már 14 éve tart tizenhét, többségében sokgyermekes ember és az ő családjaik kálváriája.

– Érdekes, hogy a 2006-os nyílt utcai terrornak, noha elég sok szemtanúja volt, nem lett jogi következménye.

 

– A hazafias közvélemény számára feloldhatatlan ellentmondás, hogy míg a 2010 előtti rendszerszintű bűncselekmények elkövetői gyakorlatilag megúsztak mindent, addig Budaházyék ellen még mindig, a 2006-ban valóban terrorcselekményeket elkövető rendszer bukása után is folyik az eljárás, és a vád még mindig sokéves fegyházbüntetés kiszabását indítványozza. Ezért, ahogy egy tavaly ősszel elkészített 2006-os emléktörvény-koncepcióban is leírtuk, messzemenően indokolt, hogy az Országgyűlés közkegyelmi jogával élve lezárja végre ezt az ügyet. Ezt egyébként már a 2016-os ítélet után több tucat önkormányzat, köztük a kormánypárti vezetésű Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés is határozatban támogatta, és a meghurcoltakon kívül a nem jelentéktelen méretű elkötelezett nemzeti radikális tábor számára is megnyugvást jelentene. Lépni kellene, amíg nem késő.

 

Öt és fél évvel az elsőfokú justizmord után, március 16-án újabb elsőfokú ítélethirdetés lesz a Budaházy-Hunnia perben (2022. 03. 09.)

(videós tudósítás + dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ www.njsz.hu ügyvezető jogi tudósítása a március 8-i utolsó tárgyalásról)

2022. március 8-án befejeződtek a perbeszédek és elhangzottak a vádlottak utolsó szó jogán elmondott beszédei a Budaházy-Hunnia büntetőper 3,5 fél éve zajló megismételt eljárásában (az ügy már a 14. évében jár…) a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben érdeklődők és újságírók jelenlétében. A védők sorát számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti (dr. Bánka Arnold, dr. Czipri Zoltán, dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona), továbbá védők között van dr. Szikinger István ügyvéd is, Budaházy György I. r. vádlott védője. A vádat a korábbiakhoz hasonlóan most is dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi ügyész képviselte. Az eljáró törvényszéki egyesbíró dr. Ignácz György.

Mivel végül elmaradt a sokak által szorgalmazott közkegyelmi megoldás, ezért 2022. március 16-án 8.30 órakor ítélethirdetés lesz az ügyben a Fővárosi Törvényszék II. emelet 36-os tárgyalótermében. A hallgatóságként való jelenlét előzetes regisztrációhoz kötött, ennek részletei: A részvételi szándékot 2022. március 11-én 12.00 óráig kell jelezni az fthallgatosag@birosag.hu e-mail-címen a személyi igazolványban szereplő név megadásával.

Az ítélethozatal előtti utolsó tárgyalásról készített videós tudósításban Budaházy György, dr. Gaudi-Nagy Tamás és dr. Gyurta Tibor, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja nyilatkoznak az ügy várható kimeneteléről és értékelik a megismételt eljárás eredményeit:

A vádlottak nemrég írták: „ 2016. augusztus végén nagy port kavart a Fővárosi Törvényszék ellenünk hozott igazságtalan, drákói szigorúságú, 125 év összbüntetést kiszabó ítélete. Majd a botrányosan, időn túl, csak 2017 májusára elkészült írásos ítélet indokolást körüllengő okirathamisítás gyanúja keltett még sajtóvisszhangot. Mi a mai napig úgy gondoljuk, hogy itt be is kellett volna fejezni az eljárást a törvényes bírói ítélet hiánya miatt, de nem ez történt, hanem az ügy másodfokra került. 2018 áprilisban aztán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt a teljesen megalapozatlan elsőfokú döntést és a Törvényszéket új eljárásra kötelezte… A Központi Nyomozó Főügyészségnél megállt az idő: Prancz Balázs ügyész a botrányosan igaztalan és teljesen megalapozatlan vádbeszédében most is 10-20 év körüli büntetéseket kér ránk, hogy a börtönben öregedjünk meg….”

A Hunnia per perbeszédes szakaszának februári megkezdéséről szóló tudósítás itt található:

Alább olvasható az ítélethozatalt megelőző utolsó tárgyalási nap (március 8.) rövid krónikája:

Dr. Prancz Balázs ügyész viszontválaszra kapott lehetőséget, ebben meglepően röviden, néhány tekintetben cáfolni törekedett a védelem pozícióit: terrorcselekmény fogalmának szerinte helyes értelmezését adta (lakosság fogalma akkor is értelmezhető szerinte, ha nem a lakosság teljes körét érintette), a védelem szerinte ebben téved. A szakvélemények helyességét vitató védői pozíciókat támadta. Szerinte a XI. r. vádlottnak a nyomozati szakban védője hiába volt kizárva a kamarából, de szerinte joggal járhatott el, mert elég szerinte, hogy ügyvédi igazolvánnyal igazolta magát, a kamarai tagság vizsgálata nem volt szükséges, ezért ezen kihallgatási jegyzőkönyvek bizonyítékként felhasználhatóak és a vádat bizonyító erejűek.

Dr. Gyurta Tibor ügyvéd viszontválaszban reagált:

-             a lakosság részcsoportját érintő cselekmény esetén nem jöhet szóba a terrorcselekmény,

-             a XI. r. vádlott vallomásait tartalmazó azon kihallgatási jegyzőkönyvek, amely kihallgatásokon az ügyvédi kamarából kizárt védő járt el bizonyítékként nem vehető figyelembe,

-             a szagmintás vizsgálat helyes volt és szemben áll az aggályos genetikai szakvéleménnyel, aki amúgy sem kirendelés alapján járt el, az ügyészség ezzel kapcsolatos átirata nem minősült kirendelésnek,

-             Benkő György szerepe agent provocateur volt, bizonyítékként figyelembe nem vehetők a vele folytatott beszélgetések.

Feltette végül a kérdést, hogy a perbeszédes tárgyalási napokról mikor lesznek jegyzőkönyvek.

(Egyébként teljes jogos volt a felvetés, mivel Budaházy György I.r.vádlott több tárgyalási napot kitöltő terjedelemben szedte darabjaira tételesen vádpontonként az ügyész vádbeszédet, amely nyilatkozatokra az eljárás minden szereplője érdemben akkor reagálhatna, ha az ezen tárgyalási napok jegyzőkönyvei rendelkezésre állnak.)

Dr. Ignácz György bíró röviden erre akként válaszolt, hogy törvényes határidőben meglesznek a jegyzőkönyvek (30 napon belül), egyébként is: „itt voltak Önök” jelezte a védőknek, mintegy utalva arra, hogy nem tekinti garanciális szempontból lényegesnek az említett jegyzőkönyvek rendelkezésre állását a védelem számára észrevételezés céljából.

Ezt követően dr. Czipri Zoltán ügyvéd számos konkrét kérdést vetett fel, indítványozva az ügyészség általi megválaszolást jelezve, hogy várja a konkrét válaszokat és a válaszok elmaradását egyetértésnek tekinti:

-             betartotta-e az ügyészség a törvényességet a nyomozás felügyelet során ?

-             rendben van-e, hogy nem törvényes bizonyítékokat használtak fel ?

-             rendben van-e, hogy a vád koronatanúja előre megírt jegyzetekből nyilatkozott a tárgyaláson ?

-             szemle során helyes-e ha a tanút „segítik” a helyszínek „felismerésben” ?

-             helyes-e hogy, ha a nyomozó viszi oda tanút a szemle helyszínre ?

-             megengedhető-e családjuk sorsát fenyegetve gyanúsítottakra presszió gyakorlása ?

-             helyes-e személyekről készített fényképeket megjelölt formában felismerésre bemutatni ?

-             helyes-e az, hogy hatósági tanú nincs jelen házkutatásnál ?

-             helyes-e, hogy olyan házkutatási videófelvétel készült, amelyen már előre beszámozott tárgyak láthatók, miközben úgy nyilatkozik a rendőrség a felvételen, hogy akkor járnak ott először?

A bíró jelezte, hogy kérdés feltétel joga a védőt az ügyész viszonylatában nem illeti meg.

Az ügyész nem kívánt semmit reagálni a felvetett kérdésekre.

Érdemi felszólalások körében Budaházy György I. r. vádlott még az alábbiakat fejtette ki:

- úgy látja, hogy ha csak ennyi volt az ügyészség teljesítménye és előadása, amely ráadásul csak általánosságokat érintett, úgy tűnik nem fontos nekik az ügy vagy nem érzik nyerhetőnek,

- önmagáért beszél, hogy nem jött válasz dr. Czipri Zoltán védő kérdéseire, pedig a vád bizonyítása az ügyészség feladata lett volna,

- lakosság egészét kell érintse a megfélemlítési célzat, csak akkor tényállásszerű a terrorcselekmény, jelen ügyben erről nem volt szó,

- a DNS vizsgálat aggályos volt, erre részletesen rámutattak, az ügyészség erre sem adott semmilyen választ,

- az informatikai bizonyítékok kapcsán: a kirendelt szakértő szerint olyan adatok keletkeztek a gépén, amelyek a lefoglaláskor nem voltak még benne, erre magyarázatot kellett volna adni, ez is elmaradt az ügyészség részéről, ezek a bizonyítékok ezért nem használhatók fel terhelő bizonyítékként. (erre a visszásságra több más vádlott is rámutatott ezen a tárgyaláson)

Végül felszólalását még néhány tekintetben kiegészítette, illetve néhány kiegészítő vádlotti felszólalás hangzott el, majd következtek az utolsó szó jogán elmondott vádlotti nyilatkozatok, Budaházy György saját kérésére utolsóként élt ezzel a lehetőséggel:

II.r. vádlott:

-             rengeteg meghurcolás, életnehézség érte, már bőven megbűnhődött, de egyébként sem bűnös,

-             előzményektől nem lehet eltekinteni, a 2006-os rendőrterror gyalázata sokakban keltett félelmet és felháborodást

-             méltányos ítéletet kért,

III.r. vádlott a Himnusz utolsó versszakát mondta el annak utolsó sorát ekként: „megbűnhödte már e 17 a múltat és jövendőt”…

IV.r. vádlott

-             szürreális időutazás ez az egész, a kommunizmus idején tettek politikai jellegű ügyekben ilyen sokéves büntetési indítványokat, a politika rátenyerelt az ügyre, megállt az idő az ügyészségnél

-             űzze ki a bíróság a terrorcselekményi minősítést, mint politikai motívumot az ügyből

-             az igazságszolgáltatás a társadalom érdekeit kell szolgálja, nem mellőzhető a bizonyítékértékelés és a társadalom vélemény

-             milyen terrorizmus az, amely mellett tüntetéssorozat áll ki ?

-             számos közkegyelmi kezdeményezés volt, még törvényjavaslat szintjén is, nem mondott nemet a javaslatra az Országgyűlés illetékes bizottsága csupán tartózkodott a többség

-             a magyar polgárok 10 %-át képviselő önkormányzat támogatta a közkegyelmi kezdeményezést

-             ifjúkora legszebb éveit rabolta el ez az ügy

-             jogszerű ítéletet kér, kétséget kizáró bizonyosság a bűnösség tekintetében nem áll fent, ezért felmentést kér

V.r. vádlott

-             kétséget kizáró bizonyosság nem áll fent, nem merülhet fel az elítélés

-             zárt logikai lánc nem áll fent, nem alapozta meg a vádat

-             a terrorcselekmény és bűnszervezeti minőség mellőzését kéri

VI.r. vádlott

-             12 éve volt a vádemelés, sok minden történt azóta, de az eljárás miatt gyermeke nincs, párkapcsolatban él, büntetlen

-             nem tartja magát bűnösnek, nem terrorista, felmentését kéri

VIII.r vádlott

-történelmi eseményeket önkényes jogi keretek közé helyezték egy koncepciós perben, személyes sorsát fájdalmasan érintő folyamat ez

- felháborító, hogy az ügyészség a 2. fok hatályon kívül helyezést elrendelő döntésének indokolását teljesen figyelmen kívül hagyva nem változtatott az álláspontján,

- egy letűnt korszakban született meg a politikai akarat, amelyhez egy nyugdíjból visszahívott ügyész asszisztált, a terrorvád kifejezetten politikai célokat szolgált

- hatalmas lelki terhet jelentett egyeseknek, hogy asszisztáltak ehhez az ügyhöz, meg is lett a következménye

-szakmai döntést kér, bíróság ne vegyen részt a politikai koncepciós perben, döntsön a védelem javára

IX.r. vádlott

-             törvényes és igazság ítélet csak a teljes körű felmentés lehet

-             a III. vh. előszobájában vagyunk, 13 év telt el vád alatt, 6 gyermek és teljes család áll mellette

-             ügyészség súlyos büntetéseket kér, mire ez a bosszúvágy ? ki akartak minket a forgalomból, de minek ?

-             az ügyész említette korábban, hogy könyvet is ír majd erről az ügyről:  megírhatja majd erről a könyvét, de az igazat írja meg

-             Kenéz Andrea korábbi elsőfokú ítéletet hozó bíró okos, felkészült szakember volt, meglepő ítélet és indokolás született mégis, milyen kényszerek vezethették ebben ?

X. r. vádlott röviden arra utalt, hogy amit eddig mondtak az eljárásban nem számított, az a kérése, hogy ez most ne így legyen.

XI. r. vádlott

-miért vontam vissza a beismerő vallomásomat ? – kérdezte az ügyész korábban: azért mert nem igaz, a bírósági szakban tett vallomásom az igaz, mivel kényszer hatása alatt voltam korábban

- amiket átáltünk, azt az ellenségemnek sem kívánom

- embertelen teher volt ennyi tárgyalásra járni éveken át közben gyerekeket nevelni, betegeket járni tanítani

- súlyos börtönévekkel fenyegetni minket éveken át: ez az igazi megfélemlítés

XII.r. vádlott elmondta:

-aktív, hasznos tagjai vagyunk a társadalomnak, nem vagyunk bűnözők, öt kiskorú gyermek tartásáról gondoskodik

- nem tőlünk kell a társadalmat  megmenteni

XIII.r. vádlott a bíró derültségét is kiváltó rövid nyilatkozatában megköszönte a bírónak a jó munkát, hogy fogyaszthatóbbá tette ezt az „izgalmas” ügyet.

XV.r. vádlott személyes hangvételű megrendítő nyilatkozatában elmondta, hogy

-             felnőtt élete fele elmentem erre az ügyre, gyermeke nem született,

-             a vádbeszédben merült fel igazából a meseszövési hajlam: logikátlan, iratellenes

-             „háborús” fegyverek használatát az ügyészség milyen alapon állítja?

-             a kárpátaljai magyarság bajban van, háború dúl a szomszédban, ennek fényében még inkább borzalmasak ezek a vádak velük szemben

-             Tóth Ilonát is ebben a teremben ítélték el, A tanú c. filmet is itt forgatták

-             egyik sértett tanúra azt mondja az ügyészség, hogy azóta minden hajnal fél2-kor felriad, de nem kiderült cselekmény miatt, hanem párja elvesztése miatt

-             a 4529 napja vele szemben tartó eljárás stressze miatt magasvérnyomás betegsége lett, gyógyszert kell szednie, nem tud jól aludni, gyakran felriad

-             rémálmát meséli el, amelyben egy vádlott barátnőjét vesztette el

-             legjobb barátját az ügy miatt elvesztette, gimnazista osztálytársainak megbecsülését is

-             megpróbálták testvérét behúzni az ügybe, szülei elfordultak tőle

-             Budaházy Györgyről elmondta: megjelenése és hangvétele erőteljes, határozottabb az átlagnál, de mégis nagyon jószándékú, egyenes ember

-             szerény körülmények között él párjával, jövőtervezés kellene, ehhez felmentés kell

-             mindenki megdöbben azon, hogy még tart ez az ügy

-             emlékezteti a bírót korábbi mondására „az a dolgom, hogy igazam legyen”, kéri a felmentését

XVI. r. vádlott röviden kiemelte, hogy nem követte el a vád szerinti bűncselekményeket, felmentését kéri.

XVIII.r. vádlott (a volt XVII. r. vádlott nem szerepel már az eljárásban)

-             az ügyészség még most is bizonytalan egyes cselekmények kapcsán az elkövetés körülményeit illetően

-             robbanószert nem találtak a helyszíneken

-             XI.r. vádlott vallomás-visszavonásának oka egyértelmű, kényszer alatt volt

-             felmentést kér

Budaházy György I. r. vádlott

-             az eljárás során végig együttműködő volt, hogy kiderüljön mi történt, rengeteg munkát tett bele

-             hatalmas csalódás, hogy feleslegesnek érezte korábban az elsőfokon a vádlottak és a védelem részéről kifejtett munkát

-             elítélően felidézte a korábbi elsőfokú bíró ítélethirdetés utáni döbbenetes szólását: „Budaházy úr Ön mindenben bűnös, ez a lényeg”

-             az ügyészség vádbeszédében semmi nem jelent meg abból, hogy mi történt a megismételt eljárásban, pedig halomra dőlt minden bizonyíték végleg

-             a bíróság első fokon tévesen magáévá tette az ügyészség koncepcióját

-             abban az időben nemzeti radikális körökben tekintélyes embernek tekintettek, ebből indult ki az ügyészség és építette fel a konstruált bűnszervezeti kereteket és az állítólagos terrorcsoportot, amelynek vezetőjének nyilvánították önkényesen

-             a konkrét cselekményekből kell kiindulni, nem a prekoncepcióból

-             a helyszíneken talál műanyag flakonok, üvegek százfélék voltak, nincs semmi egységes jelleg

-             az állítólagos elkövetési öltözet nem volt egységes, ezt képekkel igazolja

-             utalt rá, hogy Szilvásy György akkori titokminiszter az egyik  tárgyaláson tanúként úgy nyilatkozott róla, hogy frekventált személy, nyilván állandóan meg volt figyelve, így miként tudott volna konspiratív módon megszervezni és működtetni terrorcselekményeket végrehajtó bűnszervezetet, ez a koncepció teljesen alaptalan

-             olyan időszakban zajlottak a terhükre rótt cselekmények, amikor az állami terror tombolt, ami az ügyészség miatt büntetlen maradt

-             utalt saját, 2006 őszi rendőrterrort bemutató dokumentum-filmkészítési munkájára, teljesen sokkol még mai is ami akkor történt

-             ebben az időszakban védtelen volt a társadalom, hatalmas volt a felháborodás, kiszolgáltatottság, de az akkori kormányellenes tiltakozást, ellenállást terrorizmus kategóriájába tenni nem lehet,

-             nem vagyunk bűnöző társaság, hasznos, de átlagos tagjai vagyunk a társadalomnak, több esetben nagycsaládos emberek vagyunk

-             az elsőfokon kapott 13 évet letöltötte, mert 13 éve zajlik az eljárás, de egyébként sem lehetett a vádakból semmit bizonyítani

-             igazságos és felmentő ítéletet kér magára és vádlottársaira.

Végül a bíró bejelentette, hogy az eljárást lezárja és az ítélethirdetésre március 16-án 8.30-kor kerül sor.

 

Perbeszédekkel folytatódott a Budaházy-Hunnia per a megismételt eljárásban, ítélet márciusban várható (2022. 02. 22.)

(dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ www.njsz.hu ügyvezető jogi tudósítása a tárgyalásról)

2022. február 22-én immár a perbeszédekkel folytatódott a Budaházy-Hunnia per megismételt eljárása a Fővárosi Törvényszéken az esküdtszéki díszteremben érdeklődők és újságírók jelenlétében. A védelem sorait számos nemzeti jogvédő ügyvéd erősíti, továbbá védők között van dr. Szikinger István ügyvéd is. A vádat a korábbiakhoz hasonlóan most is dr. Prancz Balázs központi nyomozó főügyészségi ügyész képviselte. Az ítélet heteken belül várható.

A tárgyalásról készített videós tudósításban Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás nyilatkoznak a per állásáról és annak várható kimeneteléről.

A február 22-ei tárgyalás előtt a vádlottak közleményben foglalták össze álláspontjukat.

Ebben többek között leírták, hogy „2016. augusztus végén nagy port kavart a Fővárosi Törvényszék ellenünk hozott igazságtalan, drákói szigorúságú, 125 év összbüntetést kiszabó ítélete. Majd a botrányosan, időn túl, csak 2017 májusára elkészült írásos ítélet indokolást körüllengő okirathamisítás gyanúja keltett még sajtóvisszhangot. Mi a mai napig úgy gondoljuk, hogy itt be is kellett volna fejezni az eljárást a törvényes bírói ítélet hiánya miatt, de nem ez történt, hanem az ügy másodfokra került. 2018 áprilisban aztán a Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte ezt a teljesen megalapozatlan elsőfokú döntést és a Törvényszéket új eljárásra kötelezte… A Központi Nyomozó Főügyészségnél megállt az idő: Prancz Balázs ügyész a botrányosan igaztalan és teljesen megalapozatlan vádbeszédében most is 10-20 év körüli büntetéseket kér ránk, hogy a börtönben öregedjünk meg…. A legtöbb ember ma azt hiszi, hogy ennek az ügynek már rég vége van...”

A 3,5 éve zajló megismételt eljárásban (az egész Budaházy-Hunnia ügy már a 14. évében jár…) az újra, teljes körűen lefolytatott bizonyítás után a Fővárosi Törvényszék perbeszédek megtartásának sajátos módját választotta. A pandémiás eljárási szabályok adta felhatalmazás alapján idén januárban arra kötelezte az ügyészséget, a vádlottakat és védőiket, hogy írásban nyújtsák be perbeszédeiket. A védőknek tehát úgy kellett írásba foglaltan elkészíteni perbeszédeiket, hogy nem ismerhették meg előtte az ügyészség vádbeszédét, ezáltal azt sem, hogy az ügyészség miként értékeli a megismételt bizonyítási eljárás során keletkezett bizonyítékokat és milyen indítványokat tett.

A mai tárgyaláson klasszikus perbeszédek nem hangzottak el, az írásbeli perbeszédek ismertetését senki nem kérte, így a bíróság arra adott lehetőséget, hogy válaszokat, illetve viszontválaszokat tegyenek a szemben álló felek.

A tárgyalás elején dr. Ignácz György bíró „megrótta” dr. Szikinger Istvánt, Budaházy György védőjét, hogy miért állította írásbeli védőbeszédében a védői jogok sérülését, miközben a perbeszédek írásbeli benyújtását elrendelő bírói döntést nem kifogásolta, holott a bíró szerint erre lett volna lehetősége.

Az ügyész a bíró figyelmeztetésére korrigálta az írásbeli vádbeszédét egy súlyos hiba miatt: a megismételt eljárás vádiratában annak ellenére szerepelt a Vörös Csepel kocsma elleni támadás vádpontja, hogy az erre vonatkozó kulcsbizonyítékot már az alapeljárásban kizárta a bíróság és felmentette e körben az érintett vádlottakat. Ezért az ügyész e körben kénytelen volt felmentési indítványt tenni, de egyébként fenntartotta a vádbeszédben foglaltakat és meglepő módon egyáltalán nem kívánt reagálni a vádat ízekre szedő alapos védőbeszédekre. Csupán annyit emelt ki, hogy a megismételt eljárásban lényegében semmi csoda vagy újdonság nem történt.

A viszontválaszok keretében elsőként dr. Szikinger István védő reagált néhány kritikai elemet kiemelve és alapvetően fenntartotta az írásban benyújtott védőbeszédében írtakat felmentést kérve.

Dr. Gyurta Tibor védő is kifogásolta, hogy a védőbeszédeket úgy kellett elkészíteni, hogy nem volt ismert az ügyész perbeszéd, ezért tett néhány kiegészítéseket. Összefoglaló nyilatkozata szerint az alap- és megismételt eljárásban a vádak fő pilléreit jelentő, vádlottakra terhelő vallomások (Benkő, Fábián, Soós) megdőltek, nincs bizonyító erejük, felmentésnek van helye.

Kiemelten utalt arra, hogy elképesztő módon egy szót sem ejtett a vádbeszéd arról, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula korábbi országgyűlési képviselők a hozzájuk 2010 őszén segítségért forduló, ügyészség által szorongatott Soós Tibor koronatanú tekintetében a megismételt eljárásban tett, ellentmondás-mentes és hiteles tanúvallomásaikkal azt bizonyították, hogy a vádlottakra tett ilyen terhelő vallomások kényszervallatás körülményei között születtek jogellenes fenyegetettség hatása alatt, ami miatt vissza is akarta vonni Soós a terrorvád alapjává tett vallomásait, de erre végül nem került sor.

Mindez egy újabb bizonyítéka annak, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva az akkori balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépő hazafiak veszélyes és kriminogén jellegét.

Dr. Czipri Zoltán védő viszontválaszában átfogó és megsemmisítő kritikát gyakorolt a vádak és a vád bizonyítékai tekintetében, kiemelve egyes bizonyítok beszerzésének jogellenességét és ezért vádat bizonyító jellegének kizártságát, szintén kérve védence felmentését.

A bíró ezt követően néhány tisztázó kérdést intézett egyes védőkhöz, abban a körben, amelyeket nem értett a védőbeszédekben.

Dr. Szikinger István védő kérdésre jelezte, hogy szerinte nem volt eljárási szabálysértés amikor írásbeli perbeszédes előkészítést rendelt el a bíró. Egyértelművé tette ugyanakkor, hogy kétszeres értékelés tilalmába ütközik, ezért a bűnszervezeti minősítést kizárja a terrorista csoportban történő elkövetés minősítése.

Budaházy György I. r. vádlott ezt követően több órás részletes, megsemmisítő alaposságú észrevételben támadta és szedte ízekre az ügyészi vádbeszédet. Kiemelte az elején az ügyész azon nyilatkozata, hogy semmi érdemi nem történt a megismételt eljárásban nem igaz, mert számos olyan eredményt hozott a bizonyítási eljárás, amely tovább gyengítette, illetve meg is semmisítette a vád bizonyítékait.

Hangsúlyosan utalt arra, hogy az új eljárásban törvényes ítélet kell szülessen: a vádlottaknak csak a törvényes ítélet a megfelelő, mert a törvényes ítélet pedig csak a felmentés lehet.

Részletesen cáfolta – felsorolva a bizonyítékokat - az ügyészi perbeszéd azon valótlan részét, amely szerint „a vádlottak állításán kívül tehát arra semmilyen adat, körülmény nem utal, hogy az ügyben eljáró hivatalos személyek részéről a vádlottak vagy Soós Tibor irányába a terhelő vallomás érdekében bármilyen nyomásgyakorlás, fenyegetés történt volna, vagy más jogsértést követtek volna el.”

Sérelmezte, hogy a fényképről felismerésre bemutatások során olyan tablókat alkalmaztak, amelyeken az ügyben érintett – úgymond felismerésre ajánlott - személyek fényképei részben megjelöltek voltak. Az ügyészség is elismerte, hogy voltak ilyen jelzések, de Budaházy szerint komolytalan állítás, hogy ezek a jelzések az ügyészség által megszorongatott terhelő tanúk számára semmilyen jelentőséggel nem bírtak volna. Ezzel szemben egyértelmű, hogy egy ilyen módszer a bizonyítási cselekmény önkényes és megengedhetetlen manipulációját jelenti.

Kifogásolta, hogy a terrorszervezet minősítést annak ellenére használja az ügyészség a vádbeszédében következetesen, hogy ilyen kategória nincs a Btk-ban.

A Btk. szerinti bűnszervezeti minősítés törvényi feltételei nem állnak fent szerinte. Ehhez az kellene ugyanis, hogy három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoportot alkosson, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ha el is fogadnánk, hogy ez a csoport jelleg fennállt volna – de egyébként nem – akkor is legfeljebb a rongálás alapeseteit, illetve szabálysértési alakzatát végrehajtó csoportról beszélhetnénk, ezért viszont a bűnszervezeti minősítés nem merülhet fel.

A per tárgyalása még február 24-én, majd a jövő héten folytatódik Budaházy Györgynek az egyes vádpontok tételes cáfolatát kifejtő további perbeszédével, a vádlottak utolsó szó jogán megtett nyilatkozataival, majd ezt követően a bíró jelzése szerint akár már március hónapban megszülethet az új elsőfokú ítélet.

Ebben az ügyben az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása az igazságtétel sokak által joggal és régóta várt része.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat korábban már többször sürgette az eljárás közkegyelmi lezárását: legutóbb tavaly október 23-án a 2006 őszi rendőrterror 15. évfordulója alkalmából tette közzé emléktörvény javaslatát. Ebben azt javasolták a nemzeti jogvédők, hogy közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani szerintük azt a sok hazafias ember igazságérzetét bántó ellentmondást, hogy amíg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 13 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.

Sajnálatos, hogy a javasolt lépést nem tették meg: most az fenyeget, hogy a választás előtt pár nappal esetlegesen egy sokakat felzaklató, nem törvényes, de a vádlottakat súlyos börtönévekkel sújtó ítélet születhet, amelynek a választásra nézve is beláthatatlan következményei lehetnek. Miután a kézenfekvő  politikai megoldás (amnesztia) nem született meg, ezért a vádlottak és védőik kénytelenek tovább folytatni a felmentésért és a majdani jóvátételért folytatott küzdelmüket, csakúgy mint a vádlottak ügyét kezdetekről felkaroló Nemzeti Jogvédő Szolgálat.

 

Az Ügy – Felmosták a padlót az RTL Klub gyártó cégével a bíróságon

Forrás: pestitv.pestisracok.hu

Több éven át tartó harc után két emblematikus polgári perben is a konzervatív értékek diadalmaskodtak – ami valljuk be, sajnos egyáltalán nem szokványos. Mindkét ügy emblematikus társadalmi kérdéseket feszeget, tesz a mérlegre. A bíróságok döntése így fontos iránymutatás, mérföldkő lehet a hazai joggyakorlatban. Téglássy Imrét még 8 évvel ezelőtt támadta meg és alázta meg egy homoszexuális férfi a Pride–on, ahol az életvédő több társával együtt csendben, vallásos tartalmú képekkel a kézben fejezte ki nemtetszését az LMBTQ felvonulás ellen és a konzervatív értékek, a biológiai nemiség és család szentsége mellett. Reményi János az RTL Klub milliárdos bevételű gyártó cégével, a Mi kis falunk című sorozat készítőivel szállt szembe. János a Pajkaszeget megtestesítő élő falu lakója és a sorozat nagy ellenzője, mert mint mondja, az megalázza a vidéki embereket és azokat az értékeket, amelyek számára kiemelten fontosak. Ezért amikor az engedélye nélkül felvették és a filmben szerepeltették véleménye szerint az egész falu előtt hiteltelenítették. Mindkét ügyben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, Gaudi–Nagy Tamás járt el.

Gaudi a Pesti Tv-ben a kétmillió forintra ítélt Pride-os szeméremsértő ügyéről

A Pesti Tv " Pesti riporter" c. műsorának 2022. február 14-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a  dr. Téglásy Imre magzat, élet- és családvédő ellen 2014-ben szeméremsértés bűncselekményét elkövető és ezen vétsége miatt 2 milliós sérelemdíj és egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett, amerikai-görög állampolgárságú Pride-os LMBTQ aktivista ügyében született ítéletéről és annak tanulságairól.

A hatalmas jelentőségű, remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatású ítélet és az ügy részletei itt találhatók.

Az ügyről a Magyar Nemzet c. napilap ekként számolt be.

 

A megtélt sérelemdíj alapjául szolgáló bűncselekményt bemutató felvétel az alábbi videóban 0:52:1:20 között látható

 

 

Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv-n a 2 millióra marasztalt szeméremsértő Pride-os ítéletéről

A HÍR TV Csörte c. műsorának 2022. február 14-i adásában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a  dr. Téglásy Imre magzat, élet- és családvédő ellen szeméremsértés bűncselekményét elkövető, vétsége miatt 2 milliós sérelemdíj és egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett, amerikai-görög állampolgárságú Pride-os LMBTQ aktivista ügyében született ítéletéről és annak tanulságairól.

A hatalmas jelentőségű, remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatású ítélet és az ügy részletei itt találhatók.

Az ügyről a Magyar Nemzet c. napilap ekként számolt be.

A megtélt sérelemdíj alapjául szolgáló bűncselekményt bemutató felvétel az alábbi videóban 0:52:1:20 között látható

 

Pert vesztett A mi kis falunk sorozatot gyártó cég

Forrás: magyarnemzet.hu

Elmarasztalta a Tatabányai Törvényszék A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft.-t, a bíróság az első fokú, nem jogerős ítéletében megállapította: a cég az egyik helyi lakosról engedély nélkül készített felvételt, amit – szintén az illető tudta nélkül – néhány másodperc erejéig be is emelt a műsorba. A bíróság szerint a Content Factory Kft. ezzel megsértette a helyi lakos képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.

Pert nyert első fokon, nem jogerősen a Tatabányai Törvényszéken egy pilis­szentléleki férfi az RTL Klubon látható, A mi kis falunk című tévésorozatot készítő Content Factory Kft. ellen. Reményi János azért fordult bírósághoz, mert a tudta és engedélye nélkül 2019-ben néhány másodperc erejéig olyan, falusi életképi hatást keltő vágóképet tettek be a sorozatba, amelyen ő látható. A Tatabányai Törvényszék ítéletében megállapította: a Content Factory Kft. azzal, hogy a férfiról annak engedélye nélkül mozgóképes képfelvételt készített, azt felhasználta és elhelyezte az általa gyártott A mi kis falunk című tévésorozat 4. évad 4. részének 39. percében három másodperc hosszan, másrészt közlésre átadta a Magyar RTL Televízió Zrt.-nek, megsértette Reményi János képmáshoz és hangfelvételhez való személyiségi jogát.

Jelentős büntetés

A Tatabányai Törvényszék kötelezte az alperest, hogy tizenöt napon belül a polgári törvénykönyv ide vonatkozó jogszabálya alapján adjon elégtételt oly módon, hogy levélben bocsánatot kér. A bíróság kötelezte továbbá a Content Factory Kft.-t, hogy tizenöt napon belül fizessen meg Reményi Jánosnak háromszázezer forint összegű sérelemdíjat, illetve ügyvédi munkadíj címén 1 634 800 forint perköltséget.

Gaudi-Nagy Tamás, a Reményi Jánost képviselő ügyvéd a Magyar Nemzetnek elmondta: a per a felvétel engedély nélküli, ezért jogellenes készítése és közlése miatt indult.

Azt ugyanakkor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az eljárás megindítása előtt felhívták a céget a jogsértés megszüntetésére és elégtétel adására, a Content Factory Kft. azonban – a jogsértés tényének megtörténtét is vitatva – a jogvita peren kívüli rendezésétől elzárkózott. Annyi történt csupán, hogy a Content Factory Kft. utólag kivágta a Reményi János által sérelmezett részt az érintett epizódból.

Felháborító tett

Az ügyvéd kifejtette: a sikertelen peren kívüli rendezési kísérlet után szerették volna egy eljárásban perelni a gyártó céget, a Content Factory Kft.-t és az RTL Klubot, de ezt a Tatabányai Törvényszék nem engedte, az ügyet ketté kellett bontani.

Jelenleg a gyártó céggel szembeni per zajlik, amelyben ötszázezer forint összegű sérelemdíjat és milliós nagyságrendű perköltséget kértünk. Az RTL Klub elleni pert felfüggesztették, amely csak akkor folytatódik, ha a gyártó céggel szembeni per jogerősen befejeződik

 – emelte ki Gaudi-Nagy Tamás. Az ügyvéd rámutatott arra: az ügy azért felháborító, mert a helyben lakó lokálpatrióta férfit – az engedélye nélkül készített három másodperces vágóképes felvétellel – úgy emelték be a sorozat egyik adásába, mintha statiszta lenne. Szavai szerint tették ezt annak dacára, hogy Pilisszentléleken, az Esztergomhoz tartozó háromszáz fős településrészen mindenki számára nyilvánvaló: János keresztény jobboldali emberként családjával és sok más helyi lakossal együtt határozott ellenzője a sorozatnak.

Eredménytelen védekezés

– Azzal, hogy engedélye nélkül, lényegé­ben egy paparazzifelvételt készítettek róla és azt beemelték a sorozatba, olyan látszatot keltettek, mintha ő statisztaként egyrészt aprópénzt fogadott volna el a szereplésért, másrészt pedig a helyi közösség előtt hiteltelenné kívánták tenni azzal, hogy bort iszik és vizet prédikál, tehát mégis támogatja a sorozatot, noha szóban kiáll ellene – fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

 

A perben a Content Factory Kft. – eredménytelenül – azzal védekezett, hogy a negyedik évadra vonatkozó forgatási rend a faluban mindenki számára ismert volt, ők a lakosokat, illetve a helyi önkormányzatot is tájékoztatták arról. Védekezésül hozták fel azt is, hogy mivel az évente több hónapig tartó – egyébként a településrészen élők életét sokszor megnehezítő – filmforgatás során egy nagy létszámú stáb dolgozik, amely mások számára is észrevehető, a jelenlétéből pedig szükségképpen arra kell következtetni, hogy ott filmet forgatnak. Aki pedig akár helyi lakosként arra sétál, az ráutaló magatartással engedélyt ad arra, hogy felvételt készítsenek róla. Az érvelést nem fogadta el a bíróság, rámutatva, hogy a felvétel nem ilyen körülmények között készült, ráadásul egy olyan, nem tervezett, nem meghirdetett forgatási helyszínen történt, amelyre nem terjedt ki a filmforgatási közterület-használati engedély sem. Az ügy első fokon lezárult, azt még nem tudni, hogy a Content Factory Kft. fellebbez-e a Tatabányai Törvényszék döntése ellen.

 

A kitörés hőseinek igaza és becsülete örök

 

Ma este a budai várból 2500 fő indult el a Kitörés 60 emléktúrán ezáltal is tisztelegve az 1945. február 11-ei kitörés magyar és német hősei előtt. A Bécsi kapunál 23 antifa szánalmas erőlködéssel nácizva provokált és a "felszabadító" Vörös Hadsereget dicsőítette vörös csillagos zászlóval. A gyalázatos tiltott önkényuralmi jelkép miatti feljelentés nem maradt el.  A túrázva emlékezők nem ültek fel a hazug provokációnak, odavágás nélkül, a hős elődökhöz méltó fegyelmezettséggel bizonyították a védők igazát és erejét. Büszke vagyok rá  hogy a helyszínen nemzeti jogvédő biztosítást adhattam ehhez a hiánypótló emléktúrához. Köszönet a szervezőknek, a résztvevőknek és korrekt biztosítást adó rendőröknek.

 

Hat évvel ezelőtti írásommal tisztelgek a Becsület napjának hősei előtt.

 

Honfitársi üdvözlettel:

 dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, 

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

 

Kétmillió forintos sérelemdíjra ítélték a pride-os molesztálót

Forrás: magyarnemzet.hu

A bíróság a követelt hárommillió helyett kétmillió forint sérelemdíjat ítélt oda Téglásy Imének, aki egy Szűz Máriát ábrázoló képpel tiltakozott a Pride ellen, mikor egy görög–amerikai állampolgárságú pride-os demonstráló molesztálni kezdte.

Alig több mint egy évvel a perindítás után elsőfokú ítélet született azon ­LMBTQ-mozgalmár ügyében, aki a 2014-es Budapest Pride-on szeméremsértést követett el Téglásy Imre ellentüntetővel szemben. A követelt hárommillió helyett – kamattal növelt – kétmillió forint sérelemdíjat és csaknem nyolcszázezer forint perköltséget ítélt meg a bíróság a sértettnek. Az ügy előzménye, hogy 2014 nyarán Téglásy Imre, aki egyúttal a magzatvédő Alfa Szövetség elnöke, bejelentett ellentüntetést szervezett – egy családvédő közösséggel – a Budapest Pride ellen.

A többgyermekes családapa a demonstráción egy Szűz Máriát ábrázoló képet tartott a kezében.

A békésen tiltakozó ellentüntetőket a rendőrök kordonokkal választották el a Pride felvonulóitól, akik közül egy görög–amerikai állampolgárságú, de Magyarországon élő Pride-demonstráló sétált be közéjük. Téglásy ezt követően rendezőként megkérte a férfit, hogy távozzon, amire a magát festőnek nevező felvonuló Téglásyt először ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, illetve a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután egy pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott a helyszínről, és „Isten veled, szerelmem!” kijelentéssel szólt vissza Téglásy Imrének.

– Az ítélet jól bemutatja, hogy az LMBTQ jegyében fellépő és maguknak toleranciát követelő emberek abszolút intoleránsak a normalitást védőkkel szemben, és ez jelen esetben eljutott a tettleges, bűncselekményt megvalósító magatartásig. Másrészt azt gondolják, hogy rájuk abszolút nem vonatkoznak a törvények. Harmadsorban pedig nem szeretik vállalni a tetteik következményeit

 – mondta lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. A pernyertes felperes ügyvédjeként azt is elmondta, a bűnelkövető semmilyen megbánást nem tanúsított. Mint részletezte, a védekezését végig arra alapozta, hogy nem is értett magyarul, nem tudta, hogy mi történik, kikkel van ott az eseményen. Az ügyvéd kifejtette: ezt a tények egyértelműen cáfolták, az elkövetőnek a felvételen látható mozdulatai pedig egyértel­műen szexuális célzatúak és megalázók voltak. – Az ügy érdekessége, hogy a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, Fazekas Tamás ügyvéd képviselte a vádlottat a büntetőeljárásban.

Mivel a perben másodfokon nem tartanak tárgyalást, az ügyvéd nagy esélyt lát arra, hogy az ítélet jogerőre emelkedjen.

Gaudi-Nagy Tamás reménykedik abban, hogy az ügynek a megfelelő emberi méltóságot, a társadalmat és a normalitást védő hatása is lesz.

– Fellélegeztem, és a jogi képviselőm is. Nyolc éven keresztül ezt az egész ügyet vinni – sok-sok tárgyalást, feszült pillanatot átélni –

 -nehéz volt, de győztünk.

Nem könnyű megélni azt, amikor valaki nem vállalja fel az általa elkövetett bűncselekményt, ráadásul minket szidalmaz, nácinak nevez, illetve olyan egyéb vádakkal illet bennünket, amelyeket nehéz volt indulat nélkül hallgatni. Mindennek tetejébe a perbe fogott provokátor – a felvételek és a szemtanúk bizonyítékai ellenére – minket vádolt agresszióval azért, mert tüntetni mertünk ellenük – nyilatkozta lapunknak az ítéletről Téglásy Imre. Hozzátette: a felvonuló minden egyes verbális és metakommunikációs megnyilvánulása a bántás, a kigúnyolás, a gyalázás felé mutatott mind az eseményen, mind a tárgyaláson. – Meggyőződésem, hogy ha a mi oldalunkról történt volna hasonló bűncselekmény, akkor már a helyszínen megbilincselték volna az elkövetőt.

Ez a közösség úgy gondolja, mindent megtehet.

Én egy héttagú család feje vagyok, engem ez a támadás nagyon megviselt – fűzte hozzá. Téglásy Imre ennek ellenére úgy vélekedik, a jelen helyzetben egy magyar, keresztény érzelmű ember legfontosabb szerepe, hogy védje a magyarságot, a keresztény értékeket, üzenve, hogy „az a kártékony magatartás, amely megnyilvánul az LMBTQ-mozgalmak részéről, számunkra nem fogadható el”.

Kétmilliót ítéltek Téglásy Imrének, aki egy „Pride”-ozó LMBTQ ember szeméremsértésének áldozata lett

A Fővárosi Törvényszék 2022. február 9-én hozott elsőfokú ítéletével kétmillió forint és kamatai összegű sérelemdíj, továbbá közel egymilliós perköltség megfizetésére kötelezett egy, hazánkban élő USA-görög állampolgárságú LMBTQ személyt, amiért a „másság”-ot népszerűsítő budapesti Pride-on 2014. július 5-én a normalitás védelme érdekében társaival, kezében Szűz Máriát ábrázoló képpel békésen tüntető dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke sérelmére - büntetőbíróság által jogerősen megállapítottan - szeméremsértés vétségét követte el. A közismert magzat- és életvédő pernyertes jogsértett jogi képviseletét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője látja el négy éve.

A felvételen dr. Téglásy Imre felperes és jogi képviselője értékelik a hatalmas jelentőségű ítéletet, amelynek remélhetően kellő társadalomvédő és az áprilisi gyermekvédelmi népszavazás tekintetében mozgósító hatása lesz. Az eset egy jellemző példa arra, hogy az LMBTQ  jegyében fellépő és maguk irányában elfogadást követelők milyen intoleránsak tudnak lenni a normalitást védőkkel szemben, mennyire hajlamosak nem tisztelni a hagyományos értékek mellett kiállók emberi méltóságát, azt gondolni, hogy ők a törvények felett állnak és tetteik következményeit pedig nem vállalni.

A bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés sérelemdíjjal való kompenzálása érdekében indított polgári perben a lefolytatott bizonyítás eredményeként mondta ki a bíróság, hogy az elkövető nagy nyilvánosság előtt elkövetett, súlyos jogsértésnek minősülő, szándékos bűncselekményével megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritásához fűződő jogát és ezáltal az emberi méltóságához való jogát, ezért köteles az okozott nemvagyoni hátrány jóvátételére.

Az ítélet indokolásában szerepel az többek között, hogy „személyiségi jogot sértő magatartás, így közéleti viták eszköze nem lehet az, amit alperes tanúsított, a bíróság pedig nem tartotta külön bizonyítandónak azt az tényt, hogy felperes magát ezen alperesi magatartás következtében megalázottnak és megbecstelenítettnek érezte.” A bíróság kimondta azt is – cáfolva az elkövető azon védekezését, hogy ő a jogsértett szerinte intoleráns magatartására reagált csak -, hogy „ semmiképpen sem nevezhető a felperes véleményével arányban álló ellenvélemények az alperes magatartása” és „felperesi magatartásban a bíróság semmilyen intoleranciát nem vélt felfedezni, hiszen ha az alperes és demonstráción részt vevő többi személy részéről nem intolerancia a saját értékrend ország-világ előtt demonstrálása, úgy a felperes és az ő közössége részéről sem minősíthető intoleranciának ugyanennek a megjelenítése.”

A sérelemdíj összegét a bíróság – a preventív és reparatív célokat szem előtt tartva – a keresetben kért összegnél ugyan alacsonyabb összegben határozta meg, de az ítélet összességében a jogsértett számára elfogadható.

Az ítélet még nem jogerős, de mivel ebben a pertípusban fellebbezés esetén a másodfok nem tart tárgyalást és iratokból dönt, így reális esély van arra, hogy ez a precedens- jelentőségű ítélet jogerőre is emelkedjen.

A tényállás szerint a békésen tiltakozó ellentüntetők közé– bár a rendőrök kordonokkal választották el őket - a Pride vonulói közül besétált kihívó módon egy személy, akit dr. Téglásy Imre rendezőként távozásra kért, mire a provokátor őt ölelgetni, majd szeméremsértő módon fogdosni, simogatni kezdte, végül megtaperolta mellét. A botrányosan viselkedőt a rendőrök, és a többi ellentüntető fékezte meg. Az elkövető ezután pózolós meneteléssel, náci karlendítéssel távozott, az „Isten veled szerelmem” kijelentést címezve a sértettnek.

A hat évig tartó büntetőeljárásban – amely dr. Téglásy Imre becsületsértés miatt tett feljelentése miatt indult (három évig az elkövetőt keresték) - az ügyészségtől hiába kérték a cselekmény minősítésére sokkal alkalmasabb, közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt vádemelést a Pesti Központi Kerületi Bíróság végül csak szeméremsértés vétsége miatt mondta ki bűnösnek az az elkövetőt, emiatt őt két év próbára bocsátotta, a sértett polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította. Másodfokon a próbára bocsátás intézkedés idejét egy évre csökkentették, de kimondták, hogy az elkövető megsértette dr. Téglásy Imre szexuális integritáshoz fűződő jogát és emberi méltóságát. A büntetőeljárásban a Magyar Helsinki Bizottság egyik kiemelt ügyvédje, dr. Fazekas Tamás védte az elkövetőt. Ezt követően indult 2020 őszén az újonnan bevezetett típusú, sértettek számára igénybe vehető gyorsított per, amelyben alig egy év után született a mostani ítélet. Az elkövető az eljárások alatt megbánást nem tanúsított és többször sértő módon, nácizva nyilvánult meg a hagyományos értékekkel és képviselőikkel szemben.

Az ügy korábbi szakaszairól szóló bírósági tudósítások:

https://www.bitchute.com/video/aeORjS...

https://www.bitchute.com/video/X1gSKt...

https://www.bitchute.com/video/fz7R5f...

Budapest, 2022. február 9.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

Többé már nem kiszolgáltatottjai a magyar emberek a szomszédságukban zajló megaépítkezéseknek - a szükségtelen zavarás miatt sérelemdíj jár

2021 októberében egy  precedensértékű, jogerős és azóta az alperesek által pénzügyi teljesítést nyert bírósági ítélet született a Fővárosi Ítélőtáblán. A másodfokú bíróság jelentős mértékű sérelemdíjat állapított meg három felperesnek, miután bizonyítottnak látta, hogy a Metrodom csoport cégei a Panoráma fantázianevű újpesti megalakópark építésével megsértették a felperesek pihenéshez, hétvégi és éjszakai nyugalomhoz, valamint az egészséges és zavartalan környezethez fűződő személyiségi jogait azzal, hogy közel 3 éven át szükségtelen mértékű zaj és por hatással terhelték a környezetet.

Büszke vagyok arra, hogy a kemény jogi küzdelemet, de végül a jogsértett polgárok győzelmét hozó perben bátyámat, Nagy Attilát és két másik jogsértettet képviselhettem. Ez egy ízig-vérig nemzeti jogvédő kihívás, amelynek még nincs vége, mivel több más jogsértett is  indított pereket, illetve erre készül. Az elért eredményt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is üdvözli és kiemelt jelentőségűnek tartja jogvédő szempontból is.  Az alábbiakban erről a perről  Nagy Attila által tartott sajtótájékoztató összefoglalója olvasható:

A holland-izraeli érdekeltségű, hazánkban 2012 óta működő Metrodom csoport magát Budapest legnagyobb ingatlanépítőjének nevezi. Még Újpest előző polgármestere, Wintermantel Zsolt is így nyilatkozott erről az építkezésről: “A Metrodom soha nem látott brutalitással rontott a környéken lakók nyugalmára.”

A perben a felpereseknek személyenként  egymillió-négyszázezer forint és kamatai összegű sérelemdíjat  ítéltek meg jogerősen, valamint a több milliós perköltséget is a pervesztes Metrodom cégeknek kellett viselniük. A kirendelt igazságügyi szakértő megállapította többek között, hogy az "alperesek az általuk épített lakópark tervezése és kivitelezése során nem vették figyelembe a felperesek érdekeit.", továbbá "az építkezés idején a zajkibocsátási határértékek rendszeres és jelentős mértékű túllépése történt meg."

A pernyertes elsőrendű felperes Nagy Attila, a Mi Hazánk budapesti elnöke és a párt II. kerületi országgyűlési képviselő-jelöltje volt, a felperesi jogi képviselő pedig dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, aki - Nagy Attila szerint - kiválóan és szakszerűen vitte végig a 3 évig zajló pert. Nagy Attila elmondta, hogy szerinte ezzel  megszűnt az a kiszolgáltatott helyzet, amelyben következmények nélkül kellett eltűrniük a pihenésükben, nyugalmukban megzavart polgároknak egy multinacionális óriásberuházás szükségtelenül zavaró hatásait, miközben a jogsértő multik milliárdos profitot vágnak zsebre a polgárok rovására. Azt javasolta a hasonló helyzetbe került, de jogsértéseket nem tűrő honfitársainknak szerte az országban, hogy ne hagyják magukat. Jelezte: a szükségtelen zavarás tényét és tartalmát megfelelően bizonyítani kell, ehhez a jogsértettek kitartó összefogása és célirányos pervitel mellett  többek között az építési folyamat idején gyűjtött megfelelő bizonyítékokra (pl. fényképek, mozgóképes felvételek) is szükség van.

Budapest, 2022. február 9.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Nemzeti jogvédő jókívánságok 2022-re, amely hatalmas küzdelem után a magyarság győzelmének éve lesz

Mottó: “Semmi sem állhat ellen hosszan az igazságnak: lehet támadni, de sohasem lehet legyőzni.” - Loyolai Szent Ignác

Bízom benne, hogy a Megváltó születésének áldott és kegyelemteljes minapi karácsonyi ünnepét sikerült honfitársainknak gúnyhatárokon innen és túl  meghitt, szeretetteljes békés és egészséges körülmények között megélni és egyúttal erőt meríteni a nemzetünk számára sorsdöntő, ma megkezdődött új esztendő nyilvánvalóan kőkemény honvédő küzdelmeihez.

A globalista-liberális erők és hazai csatlósaik, kiszolgálóik célkeresztjébe került mára minden, ami a magyar ember számára szent és a  megmaradás záloga: Isten, haza, család, hagyományaink, nemzeti értékeink, nemzeti összetartozásunk. Idén e körök meg akarják kaparintani a hatalmat, hogy ezzel visszaélve - természetesen az általuk mindig szentírásként hivatkozott jogállami követelményeket sutba vágva - eltöröljék, felszámolják a magyarság nemzeti létalapjait, sőt magát a nemzeti államunk normalitáspárti kereteit, hogy hazánkat és a magyarságot a globalista világhálózat engedelmes csatlósává tegyék és a nemzeti  ellenállókkal szemben pedig baloldali terrorista módszerekkel lépjenek fel ismét 1919-hez, 1945-48 közötthöz, 1956-hoz és 2006-hoz hasonlóan.

Minden hazafias érzelmű és nemzeti értékrendű magyar számára világos kell legyen: jelenünk és jövőnk megvédése érdekében minden eszközzel meg kell akadályoznunk a magyarság felszámolásának tervét és nem engedhetjük, hogy balliberálisok hatalomra jussanak.

Támadni fognak soha nem látott erővel és gátlástalansággal, ezért nekünk, felelős hazafiaknak nagyon helyén kell legyen az eszünk és a szívünk, hogy megcselekedhessük, amit megkövetel a haza.  Ebben a küzdelemben minden hazafira szükség van. És ebben a küzdelemben mi, nemzeti jogvédők - ahogy már 2004 óta tesszük -  most is ott leszünk: a jog eszközével szolgálva nemzetünket, mert mi nem engedünk a magyarok jogaiból.

 Kiváló eleink iránymutatásaiból most is bátran meríthetünk:

 „Nem az a jellemteljes hazafi, ki kormánytekintet vagy pártérdek alá sorozza a haza javát, de az, ki a két elsőt állhatatosan és gyáva félelem nélkül mindig emennek rendeli alá!” - gróf Széchenyi István

"Nem mindig lehet megtenni, amit kell, de mindig meg kell tenni, amit lehet." - Bethlen Gábor erdélyi fejedelem

. "Segítsünk tehát önmagunkon s ne higyjünk azoknak, kik rontani igen, de építeni sehogy sem tudnak."

- Prohászka Ottokár  püspök

Ezúton kívánok a magam és minden nemzeti jogvédő  nevében egészségben megélt, örömökben és sikerekben gazdag boldog új esztendőt  minden kedves barátunknak, harcostársunknak, támogatónknak, honlaplátogatónknak, a magyar szabadságért és igazságért a világ bármely pontján küzdő hazafiaknak, de azoknak is, akik nem értenek egyet velünk, sőt azoknak is, akik a nemzet ellen vannak, abban a reményben, hogy előbb-utóbb ők is rájönnek: a magyarságnak küldetése van, a Szeretet, az Igazság és Szabadság kiteljesítése, és ezért kell közösen megtennünk minden tőlünk telhetőt a 2022-es esztendőben is!

Bethlen Gábor erdélyi fejedelemmel vallom, hogy: "Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? "

Budapest, 2022. január 1-jén

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

A Háttér Társaság bosszú-lobbija ? – Ismét újraindították a Barcsa-Turner Gábor elleni "LMBTQP zászlóégetős" ügyet

 

Forrás: szentkoronaradio.com

Barcsa-Turner Gábort (HVIM elnöke) immáron több mint két éve vegzálják a hatóságok egy zártkörű rendezvényre meghirdetett LMBTQP zászló elégetésének a szándéka miatt. Az ügyet bő két hónappal ezelőtt megszüntető határozattal másodjára is lezárták, ugyanis megállapították, hogy nem történt bűncselekmény.

A további fejlemények azonban a Háttér Társaság bosszújára utalnak, amiért a HVIM ismételten fellépett a deviáns „családokat” népszerűsítő plakátkampány ellen – melyek nagy részét iskolák és vallási intézmények közelében helyezték el. Nem kizárható, hogy ez a szexuális deviáns lobbista Soros-szervezet kilobbizta az ügy folytatását. Az ügyön tisztán látszik az ideológiai nyomás, hiszen míg a büntetőeljárást megszüntető határozat szilárd érvrendszerrel részletesen és logikusan fejti ki, hogy önmagában egy „sértő kifejezés használata” még nem bűncselekmény, annak riadalom keltésére alkalmasnak kell lennie, melynek megítélése objektív, és aminek nem a közösség tagjainak érzékenysége szolgál alapul, addig az ügyet hetekkel a megszüntetése után most újraindító főügyészi határozat teljesen önkényes, és jogilag alaptalan indokokkal él. A határozat szerint a szivárványos zászló égetésére irányuló felhívás riadalomkeltésre alkalmas az LMBTQP közösségre nézve. Megállapításaival azonban teljesen szembe megy az Alaptörvény véleménynyilvánítási szabadságot és összességében a családokat és a normalitást védő rendelkezéseivel. Így immáron több mint két éve minden jogalap nélkül folytatnak zaklatásnak minősülő eljárást egy, az ország Alaptörvényében lefektetett normalitáspárti elveket betartó és betartatni kívánó hazafival szemben.

Az ügy újraindításának teljes abszurditását az is mutatja, hogy egyik fő érvként ezen döntés mellett azt hozták fel, hogy a plakát nyilvánosságra kerülésének körülményeit tisztázni akarják, hiába vallotta Barcsa-Turner Gábor azt, hogy a plakátot ő szerkesztette, és ő hirdette meg az eseményt. Egyértelmű, hogy a HVIM mögött álló infrastrukturális, szervezeti működést akarják felderíteni ennek apropóján. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a feltételezett honlapszerkesztők lakásánál a nyomozóhatóság megjelenjen, mint ahogy arra eddig is volt példa az ügyben…

Részlet az eljárás megszüntetését hatályon kívül helyező dokumentumból.

Továbbá követeljük, hogy a legfőbb ügyész azonnali hatállyal vonja vissza a négy legbefolyásosabb, Soros hálózathoz tartozó hazai liberális jogvédő szervezet (tagjai:  Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ, Amnesty International Magyarország)  által készített egyoldalú, elfogult és szakmailag aggályos, magyarság érdekeit sértő, gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos előélet-indikátor szempontrendszer  lényegének kötelező alkalmazását elrendelő leiratot, amely 2019-ben az ügyészségek és nyomozó hatóságok számára előírta a liberális jogvédők elfogult és szakmailag aggályos, nemzetellenes szempontjainak alkalmazását.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy míg a kormányzat és az Országgyűlés teljes mellszélességgel kiáll az LMBTQP-lobbi ellen, addig a külföldi ügynök jellegű szervezetek és a genderlobbi szélsőséges liberális képviselői befurakodnak a hazai bűnüldözésbe és átvenni igyekeznek a hazai nyomozó hatóságok szakértőinek, instruktorainak szerepét.

Korábbi követelésünket fenntartva követeljük, hogy a magyar jogalkotás és a végrehajtó szervek, bűnüldöző hatóságok szakítsanak meg minden együttműködést és kapcsolatot az amúgy is nemzetbiztonsági kockázatként jelenlévő, külföldről finanszírozott ügynökszervezetekkel (pl. Háttér Társaság); de az ideális és jogilag is megvalósítható végső megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a kormányzat által is oly sokszor hangoztatott nemzetvédelem érdekében.

A végső győzelemig folytatjuk küzdelmünket a normalitás megvédése érdekében.

Kelt.:

2021.12.17. Székesfehérvár-Budapest

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor elnök (HVIM)

 

Áldozatok 2006 - új dokumentumfilm a 2006 őszi terrorról

2021. október 21-én mutatták be Skrabski Fruzsina és Bodoky Tamás dokumentumfilmjét a 2006 őszi rendőrterrorról az Eiffel Műhelyházban. A film felidézi a véres hetek eseményeit és megrázó erővel mutatja be a gyurcsányi terror gépezetének áldozatává vált civilek pokoljárását.

Megtisztelő, hogy az egyik alkotó Skrabski Fruzsina felkérte a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy segítse a film megvalósítását: örömmel tettünk kérésének eleget, így került a filmbe két jogsértett egykori ügyfelünk Apáthy Istvánné és Macsotay Gergely esete. Ezen kívül szakértői véleményünket is megosztottuk az alkotókkal. Arra különösen büszkék vagyunk, hogy a film bemutatja véleményünket, amelyet szerint ez a hatalmi erőszak terrorcselekmény volt a nép ellen, amely el nem évülő bűntett (ráadásul bűnszervezetben elkövetett formában) és életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Külön öröm volt, hogy ezt Fruzsina a filmbemutatón elmondott beszédében hangsúlyosan emelte ki és értett vele egyet.

A film különlegessége, hogy az értékrendileg a nemzeti jogvédőktől távol álló liberális jogvédők is szerepelnek eseteikkel és ezáltal átível a világnézeti árkokon és eljuttatja a gyurcsányi terror borzalmait, módszereit olyanokhoz is, akik esetleg abban a téves vélelemben voltak, hogy mindez csak kitaláció vagy legendázó történet. Ez is mutatja, hogy a hatalom megtartása érdekében bevetett példátlanul  kegyetlen balliberális terror válogatás nélkül csapott le mindenkire aki a karhatalom útjába került.

Ugyanakkor megállapítható és ezt a filmmel kapcsolatban hozzánk eljutott jószándékú visszajelzések is tudatták, hogy messze nagyobb felületet kaptak a liberális jogvédők, mint amit  tényleges 2006 őszi jogvédő tevékenységük indokolt volna. A filmet nem mi rendeztük, tehát ráhatásunk az arányokra nem volt, de kimaradni hiba lett volna. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat közel 300 jogsértett büntető- és szabálysértési védelmét, majd kártérítési képviseletét látta el. Az igazságtétel ügyét több mint 15 éve napirenden tartjuk (itt minden megtalálható) és idén tudtuk az utolsó 53 Kossuth téri meghurcolt tüntetőt jóvátételhez juttatni. Idén október 23-án tettük közzé a 2006-os emléktörvény-javaslatunkat, amely az igazságtétel még nyitott kérdéseit zárná le.

A két liberális jogvédő szervezet (TASZ, Helsinki Bizottság) ehhez képest töredéknyi áldozat ügyében járt el, mégis a film olyan téves látszatot kelthet a valós jogvédő küzdelem történetét nem ismerők számára, mintha abban a liberális jogvédők játszották a főszerepet. A 2010-es kormányváltás után a 2006 őszi rendőrterror témáját ők levették a napirendről (nem úgy, mintha addig minden lehetőséget megragadva küzdöttek volna az igazságtételért) és egyértelmű politikai célzatból már csak a nemzeti kormány állítólagos jogállam-sértéseivel foglalkoznak.

A film másik sok kritikát joggal kiváltó része, hogy 2006 őszének történeti tényállási eseményeit a megszólaló rendőrök (hol voltak eddig ?) sok esetben önigazoló és tüntetőket alaptalanul befeketítő módon vezetik fel. A narráció szövegezésében szerencsére részben legalább sikerült az egyébként még a filmben láthatónál-hallhatónál is sokkal elfogultabb, mundérvédő és áldozathibáztató rendőri narratívát korrigálni. Az mindenesetre sokat mondó, hogy az egyik fő felelős, a jelképes büntetést kapott Gergényi máig védett embernek érzi magát, a terror felelőseinek elszámoltatását elszabotáló ügyészség  milyen szánalmas önfelmentő nyilatkozatot tett a filmben és a belügy részéről nem volt senki, aki véleményét közölte volna.

Mindettől függetlenül fontos, hogy elkészült ez a film és már számos helyre eljutott, köszönet az alkotóknak.

Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy a terrorért felelős politikai és rendőri vezetők elszámoltatása nélkül a 2006-os igazságtétel súlyosan hézagos és a jövőre szóló elrettentő hatás hiánya miatt a jövőre hatalomra törő balliberálisok gátlástalan jogállamtipró terveiket gátlástalanul szövögethetik. Fontos, hogy a jogsértettek jóvátétele lényegében megtörtént és sikerült elérni a koncepciós eljárások alá vontak felmentését. De hasonlóan megkerülhetetlen feladat, hogy  közkegyelmi úton, törvénnyel zárja le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen több mint 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd terrorvád alapján zajló eljárás (Hunnia ügy), addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították.

Végül ajánlunk megtekintésre két korábbi tényfeltáró dokumentumfilmet is,  főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:

1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) - a terror története 8 megrázó eseten keresztül

2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)

A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.

A jogsértettek és  a nemzeti jogvédők  nem adják fel: az egykori  politikai és rendőri vezetők nem  úszhatják meg és nem kerülhetnek soha vissza a hatalomba !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

 

1956 és 2006 közös vonásai. Soha többé baloldalt! - évfordulós beszélgetés a Polgári Mulatóban (2021.10.23.)

A beszélgetés résztvevői:

- dr. Bándi Kund, ügyvéd, 1956-os szemtanú

- Budaházy György hazafi, a Nemzeti Filmkészitők Egyesületének elnökségi tagja

- dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője

Műsorvezető: Velkovics Vilmos

A beszélgetésben a résztvevők felelevenítették személyes emlékeiket  - ki, mit megélt - '56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, elmondták véleményüket a két szabadságküzdelem közös vonásairól és kifejtették, hogy miért nem kérnek a nemzetellenes és  kártékony baloldalból.