"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3:16

Kívánom, hogy Jézus Krisztus feltámadását bizonysága adjon erőt, hitet, reményt, megújulásra és cselekvő kereszténységre ösztönzést mindannyiunk számára. És adjon vigasztalást, gyógyulást a szenvedőknek, betegeknek és mielőbbi megszabadulást a Hazánkért való kiállás miatt vezeklőknek.

 Böjte Csaba ferences testvér a Húsvét kapcsán ekként figyelmeztet minket:

"Meg kellene tanulnunk Krisztustól, hogy a szeretetünk ne az első pofonig, az első kilábalásig tartson, szeretetünknek ne legyen határa, korlátja. Milyen szép, hogy Krisztus nagypénteken a kereszten is tud szeretni:

<<Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!' [Lk 23,34].>>"

Pilinszky János katolikus költő "Harmadnapon" című költeménye a feltámadás megrendítő és mindenen áthatoló tényét, s igazságát üzeni nekünk elementáris erővel.

Áldott, örömteli és kegyelemteljes Húsvéti Ünnepet kívánok minden honfitársamnak határokon innen és túl!

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője

Forrás: szabadsagot.com

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője április 5-én a Váci Fegyház és Börtönben járt a 2010 előtti nemzetellenes rendszer elleni nemzetmentő indíttatású cselekmények miatt jogerősen hat év fegyházra ítélt Budaházy Györgynél.

A nemzeti jogvédő a videós beszámolójában szól az ott tapasztaltakról (azóta Budaházy korábban zimankós zárkájában már van fűtés és melegvíz) és a Hunnia ügy meghurcoltjainak  a húsvéti ünnep előtti kegyelmi esélyeiről.

Hátborzongató belegondolni abba, hogy az 1956-os szabadságharc leverése után politikai okból elítélt szabadságharcosok közül sokakat fogva tartó, 1850-es években épült Váci Fegyház falai között raboskodik a magyar nemzetre törő Gyurcsány-rendszer és a hazánk gyarmatosítása elleni szabadságharcos akciók miatt elítélt háromgyermekes Budaházy György  és a híreink szerint most már ott tartják a hatgyermekes Nagy Zoltán is. Most nagyon reméljük, hogy ennek a 14. éve tartó lidércálomnak rövidesen vége lesz !

Április 3-án elküldésre, majd közzétételre került a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság nyílt levele dr. Novák Katalin köztársasági elnök asszony és dr. Varga Judit igazságügyi miniszter asszony részére Budaházyék kegyelemben részesítése érdekében. Hét vádlottja ennek az ügynek tavaly decemberben már kegyelmet kapott.

Kérjük terjesszék ezt a  videót és nyílt levelet, köszönjük !

Kérjük, írják alá a petíciót a SZABADSAGOT.COM oldalon és buzdítsanak erre minél több jóakaratú magyar embert  !

Bízunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében !

Szabadságot, köztársasági elnöki kegyelmet Budaházynak és társainak!

Áldott és kegyelemteljes Húsvétot !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Nemrég kaptuk a tragikus hírt, hogy a 2006. október 23-án a magyar zászlót kezében tartó férjével, Apáthy Istvánnal az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára történt megemlékezést követően hazafelé menet során az Astoriától nem messze  közelről gumilövedékkel nyakon lőtt Apáthy Istvánné Gabika 2023. március 28-án hajnalban életének 68. évében elhunyt, megtért Teremtőjéhez. Személyében egy újabb ismert 2006 őszi terroráldozatot vesztettünk el, a tavaly decemberben 50 évesen elhunyt, célzott gumilövedék lövés miatt egyik szeme világát  elvesztő Nagy László és a 2013-ben a  2006-os szemkilövés miatt látását szinte teljesen elvesztő, önkezével életetét kioltó Csorba Attila után.

Gabika szíve mondta fel a szolgálatot, amely a rendőrterror során elszenvedett sérülés miatt lett funkciózavaros, két hónappal a bestiális nyakon lövése után infarktust kapott, de hatalmas életerejável és derűjével még hosszú éveken át hordozta a gyurcsány terror pribékjeinek gyilkos szándékkal okozott sérülése terheit. Élete akkor millimétereken múlt dr. Csókay András orvosi véleménye szerint . Senkit nem vontak felelősségre megsebzői közül, pedig mi nemzeti jogvédők minden megtettünk ennek érdekében. Az ügyészség futni hagyta a fegyverkezelőket és alegység-parancsnokokat, és persze a politikai és rendőri csúcsvezetőket is.

Pert kellett indítanunk, majd éveken át jogi csatát vívnunk  a gyurcsányi "jogállam" rendőrsége ellen Gabika szörnyű és őt haláláig elkísérő utóhatásokkal járt sérülése miatti életminőségromlás jóvátétele érdekében. A nemzetellenes Gyurcsány rendszer azonban a 2010-es rendszerváltásig védte a védhetetlent, ezért végül Gabika csak az új nemzeti kormány időszakában kaphatta meg az Országgyűlés döntése alapján a kártérítést. De testi  és lelki sebeit, egészségének megrendülését ez sem ellensúlyozhatta, egy életre megsebzetté vált, amely halálát is okozta.

Gabika meghatározó harcosa volt a 2006 őszi igazságtételnek és egyik alapítója, a 2006-os áldozatokat tömörítő Közhatalom Jogsértettjei Egyesületnek.

Szerepelt több dokumentumfilmben, így többek között Skrabksi Fruzsina  filmrendező Áldozatok 2006 című, a terror 15. évfordulójára készített filmjében, a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete  és CÖF  2006: A terror napjai című dokumentumfilm-sorozatának 8. részében. (rendező: Budaházy György)

  Mindig hadra fogható volt az igazságtételi küzdelemben, ha ki kellett állni a meggyalázottak mellett és az elkövetők felelősségre vonásáért. Meghatározó szerepet játszott a 2006 őszi állami terror 15. évfordulója évében, 2021-ben  tartott emlékeztető megmozdulásokban, akciókban, kiállításokban.

Hamvasztás előtti búcsúztatása április 6-án 10 órától lesz a Budapesti Krematóriumban (1222 Bp., Bányalég u. 33.).

Gabika emlékét kegyelettel megőrizzük, egy  tiszta szívű, igaz, derűs és szeretteli ember volt, és marad mindannyiunk számára, akik ismertük, szerettük. Halála súlyos veszteség a hozzátartozói, szerettei. de az egész nemzetünk számára is.

Füssy Angéla újságíró Gabikáról szóló megrendítő nekrológja a Pesti Srácokon itt olvasható.

Emléke egyúttal kötelez arra minden jóérzésű magyart, de különösen minket nemzeti jogvédőket és jogsértetteket, hogy folytassuk tovább küzdelmünket a 2006-os állami terror felelőseinek terrorcselekmény miatti felelősségre  vonásáért, amely el nem évülő bűntett, ezért az elkövetők halálukig számolhatnak azzal, hogy egyszer eljön a földi ítéletük napja.

Isten adjon Gabikának örök nyugalmat !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében,

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, ügyvezető

(Budapest, a Húsvéti Nagyhét hétfőjén – 2023. április 3.)

Forrás: szabadsagot.com

Tegnap elküldésre  és ma közzétételre került a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság nyílt levele dr. Novák Katalin köztársasági elnök asszony és dr. Varga Judit igazságügyi miniszter asszony részére Budaházyék kegyelme érdekében.

Kérjük terjeszteni, köszönjük !

Bízunk az irgalmasság és igazságosság győzelmében !

Tegnap az elmúlt évtizedekben már több ezer nehéz sorsú gyermek életét krisztusi útra vezető, széles körben elismert, világra szóló keresztény gyermekvédő  intézmény-hálózatot működtető erdélyi Böjte Csaba ferences szerzetes is kiállt imájában a dévai gyermekekkel együtt azért, hogy Budaházyék mielőbb szabadulhassanak meg végre a hányattatásuktól, mivel ahogy fogalmazott: „igenis, a szenvedő, börtönben ülő emberekkel azonosította magát Jézus Krisztus és ezért értük valamilyen szinten imádkozni szerintem keresztény kötelességünk” . Hálásan köszönjük Böjte Csaba ferences szerzetes és a dévai gyermekek kiállását a bebörtönzött meghurcoltak mellett !

Szabadságot Budaházy Györgynek és társainak !

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

A nyílt levél teljes szövege alább olvasható a végén a  Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság tagjainak, tiszteletbeli és elhunyt tagjainak tekintélyes listájával:

Tisztelt Dr. Novák Katalin Köztársasági Elnök Asszony! Tisztelt Dr. Varga Judit Igazságügyi Miniszter Asszony!

A több mint ötven közéleti szereplőből és művészből álló, tavaly ősszel megalakult Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság nevében szeretnénk ismételten megköszönni, hogy az immár 14 éve folyamatban lévő ún. Hunnia ügy hét vádlottja a tavalyi év végén kegyelemben részesült. Tiszteletbeli elnökünk néhai Wittner Mária 1956-os szabadságharcos, aki számos alkalommal kiállt a Hunnia ügy meghurcoltjaiért. A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság élő és elhunyt tagjainak listája levelünk végén olvasható.

Annak érdekében, hogy az egész magyar társadalom tisztában lehessen azzal, mennyire fontos minden vádlott és családja számára a mielőbbi kegyelemben részesítés, kérésünket nyílt levél formájában fogalmaztuk meg és tesszük közzé.

E levelünkben tisztelettel arra kérjük Önöket, hogy az eljárásban érintett további tíz személynek és családjaiknak is tegyék lehetővé a közel másfél évtizedes szenvedések, megpróbáltatások befejezését, az eljárás, illetve a jogerősen kiszabott büntetések végrehajtásának mielőbbi megszüntetését, továbbá a bűnügyi költségek alóli és a büntetett előélet következményei alóli mentesítést.

2023. március 9-én a Fővárosi Ítélőtábla másodfokú határozatot hirdetett ebben a példátlanul elhúzódó büntetőeljárásban. Az elsőfokon kiszabott büntetések tartamát igen jelentős mértékben csökkentette, a nagyszámú és komoly nyomatékú enyhítő körülményre tekintettel a Büntető Törvénykönyv ún. „enyhítő szakaszát” is alkalmazta. A legenyhébb büntetés másfél év felfüggesztett börtön, a legsúlyosabb pedig (Budaházy Györgyé) hat év végrehajtandó fegyházban letöltendő szabadságvesztés, a vádlottak többsége öt év fegyházban letöltendő szabadságvesztés büntetést kapott. A már letartóztatásban, illetve házi őrizetben töltött idő beszámításával, a legsúlyosabb szankciókkal sújtott terhelteknek körülbelül 2,5 év és 4 év közötti időt kellene még fegyházban tölteniük. Ezen időtartamok közel azonosak azoknak a vádlottaknak a büntetéseivel, akiket Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony a tavalyi évben – ugyanebben az ügyben – már kegyelemben részesített.  Ez utóbbi tény reményt ad számunkra arra, hogy Ők (és családjaik) is mentesülhetnek a további „vesszőfutástól”, szenvedésektől.

Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony tavaly decemberi közleményében jelezte, hogy a további tíz vádlottra vonatkozóan a jogerős bírósági határozat után kíván dönteni a kegyelemről. Ez a feltétel is majdnem teljes körűen teljesült, hiszen hat terhelt ítélete jogerős, a másik négy személlyel kapcsolatban pedig „kvázi jogerős” döntésről beszélhetünk, mivel bár a vádlottak és védőik fellebbezései miatt harmadfokú eljárás van folyamatban, de ügyészi fellebbezés hiányában, a súlyosítási tilalomra tekintettel a már kiszabott büntetésük tartama nem növekedhet.

Úgy látjuk tehát, hogy a kedvező kegyelmi döntéseknek Tisztelt Köztársasági Elnök Asszony által tavaly év végén körülírt feltételei teljesültek mind a tíz elítélt, illetve vádlott tekintetében.

Tisztelt Köztársasági Elnök Asszonynak, mint a kegyelmi jogkör gyakorlójának és Tisztelt Igazságügyi Miniszter Asszonynak, mint az előterjesztésre és ellenjegyzésre jogosultnak most tíz család életéről kell dönteniük.

Az érintett gyermekek közül a legkisebbek még csecsemők, a legnagyobbak egyetemisták, de az utóbbiaknak is nagy szükségük lenne Édesapjuk közelségére, különös tekintettel arra, hogy életük nagy részében nélkülözniük kellett őt, s komoly lelki fájdalmak között, bizonytalanságok közepette nőttek fel.

A több mint 14 éve tartó eljárás életkilátásokat fenyegető hatásai miatt a gyermekvállalással kiváró egy elítélt, és két vádlott esetében pedig az általuk eltartott, a büntetőeljárás miatt megromlott egészségi állapotú, szépkorú felmenőikre is elviselhetetlen terheket jelent gyermekeik hányattatása.

A méltányos és irgalmas döntéshez szükségesnek látjuk, hogy Önök, mint döntéshozók megismerkedjenek ezeknek a családoknak az életével, a kegyelmet kérelmezők társadalmilag hasznos, értékteremtő életvitelével, hivatásával, gyermekeikkel. Ennek érdekében kérjük, hogy tekintsék meg azokat a dokumentumfilmeket, amelyeket Füssy Angéla és a Pesti Srácok stábja készített azokról az emberekről (felnőttekről és gyermekekről), akiknek sorsa most az Önök kezében van.

Amint arra a Fővárosi Ítélőtábla eljáró tanácsának elnöke a másodfokú határozat szóbeli indokolásában rámutatott: mindegyik elítélt, illetve vádlott a társadalom hasznos tagja és nem tekinthetők terroristának.

Közülük – lehetőségeink korlátozottsága miatt – öt személyt, öt édesapát tudunk bemutatni, családjaik körében, otthonukban. A filmek a kegyelmi ügy elősegítése érdekében létrehozott szabadsagot.com oldalon és Pesti Srácok hírportálon is megtalálhatók:

1. Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve
(https://pestisracok.hu/kegyelemre-varva-a-budahazy-csalad-es-a-terrorvad-14-eve)

2. Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)
(https://pestisracok.hu/hunnia-portrek-egy-terrorper-arnyekaban-szuletett-nagycsalad)

3. Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett
(https://pestisracok.hu/hunnia-portrek-gyurcsanyek-terroristanak-belyegeztek-elismert-oroksegvedo-tortenesz-lett)

4. Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás
(https://szabadsagot.com/2023/02/28/hunnia-portrek-negyedik-resz-katonabol-lett-gazdalkodo)

5. Hunnia-portrék, 5. rész: erdélyi gyógytornász és bioméhész, akit terrorváddal 12 évre küldenének fegyházba
(https://szabadsagot.com/2023/03/03/hunnia-portrek-5-resz-erdelyi-gyogytornasz-terrorvad)

A méltányos és irgalmas döntés meghozatala érdekében kérjük továbbá Tisztelt Köztársasági Elnök Asszonyt és Tisztelt Miniszter Asszonyt, hogy a kegyelemre váró családok képviselőit, főként az érintett feleségeket, édesanyákat fogadják rövid bemutatkozó látogatásra hivatalukban.

A „Budaházy- ügyben” elítéltek kegyelemben részesítése mellett szóló további nyomatékos ok az az elviselhetetlen, széles társadalmi körben érzékelt igazságtalanság, amely amiatt jött létre, hogy a 2002 és 2010 között, az állami szervek által elkövetett, tömeges, kirívó súlyú emberi jogi jogsértések, így a 2006 őszi rendőri brutalitásokban testet öltő állami terrorcselekmények elkövetői, felbújtói – néhány végrehajtói szinten kegyetlenkedő rendőrt leszámítva – nem kerültek felelősségre vonásra, máig is szabadon, sok esetben a politikai élet résztvevőiként élhetnek, míg a velük szembeni nemzeti ellenállás vezetői, résztvevői pedig közel másfél évtizedes meghurcoltatás, kemény büntetőeljárás terheit cipelve fegyházbüntetésüket töltik, illetve börtön-behívójukat várják. Ezen elviselhetetlenül igazságtalan helyzet megszüntetését kérjük Önöktől, meggyőződésünk szerint a társadalom tisztességes többsége nevében, amelyet igazol az a tény, hogy a szabadsagot.com nevű honlapunkon közzétett kegyelmi petíciót mai napig már több tízezren írták alá és számos közszereplő áll ki a kegyelmi megoldás mellett, amely kiállások az említett oldalon itt megtalálhatók: https://szabadsagot.com/hirek.

Végül felhívjuk szíves figyelmüket arra, hogy idén április 8-án, tehát éppen Nagyszombaton lesz 14. éve, hogy a Hunnia ügyben az első őrizetbe vételek megtörténtek, tehát a hazafiak meghurcolásának folyamata ekkor kezdődött meg 2009-ben, amikor még hazánk miniszterelnöke a 2006 őszi állami terrorért felelős Gyurcsány Ferenc volt. Ezért is állítjuk azt, hogy ez a  koncepciós eljárás egy kegyetlen, aljas és nemzetellenes gyurcsányi terv eredménye, továbbá úgy látjuk, hogy ezen évforduló mellett a kegyelem gyakorlására a Húsvét megváltási üzenete is időszerű alkalomként szolgálhat.

Mindezen indokainkra figyelemmel kérjük, hogy Budaházy Györgyöt és kilenc társát részesítsék mielőbb teljes körű kegyelemben, illetve a kegyelmi eljárás esetleges további elhúzódásának esetén tegyék lehetővé a jelenleg is fegyházban sínylődő hat hazafi büntetésének félbeszakítását, amellyel lehetővé válna, hogy társadalmilag hasznos munkálkodásukat folytathassák, és családjaik körében várhassák be a reményeink szerint mielőbb megszülető kedvező kegyelmi döntéseket.

Hittel, reménnyel, szeretettel a Budaházy Bizottság az Igazságtételért nevében:

Kondor Katalin, dr. Morvai Krisztina, dr. Gaudi-Nagy Tamás, ifj. Hegedűs Loránt

A Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság tagjai, tiszteletbeli és elhunyt tagjai:

(A ténylegesen csatlakozott tagok mellett a listán szerepelnek a tiszteletbeli tagnak tekintett azon neves személyek, akik korábban kiálltak Budaházy György és társaik szabadságáért, a kegyelmükért.)

A Magyar Katolikus Rádió Magyar Csillagok című műsorában (riporter: Kövesdy Zsuzsa) 2023. március 16-án  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője mutatta be a  Nemzeti Jogvédő Szolgálat emberi jogi jelentését a Kárpátalján élő magyarok egyéni és közösségi jogainak súlyos  rendszerszintű és népirtásnak minősíthető megsértéséről és a Magyarok prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet.

Kifejtette, hogy az egyre aggasztóbb jelenség már a népirtás definíciójának is megfelel, de etnikai tisztogatással és nyelvi genocídiummal is jellemezhető.

Ismertette az emberi jogi vizsgálatuk módszertanát, a jelentés- és filmkészítés körülményeit, továbbá azt is hogy a jelentés angol változatát, illetve a “Magyarok prés alatt Kárpátalján” című, Pesti Srácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített dokumentumfilm angol változatát számos nemzetközi szervezet részére megküldték, többek között az ENSZ szakosított szervei, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ számos vezetője, szervezete és képviselője is megkapta. Visszajelzések is érkeztek már, többek között az Európa Tanácstól a jelentés megküldését megköszönve.

Megemlítést nyert az is, hogy a mostani elnyomás helyett a megoldás a jogfosztó törvények és gyakorlat megszüntetése, az ENSZ fellépése és a Kárpátalján élő magyarok autonómiájának biztosítása lenne.

Gaudi-Nagy kitért részletesen a jelentés 16 pontos ajánlására is, amelyben az autonómia biztosítása és az összes jogfosztó  törvény, intézkedés eltörlése mellett kiemelten szerepel többek között a magyar állampolgársággal szembeni diszkriminatív, jogfosztó gyakorlat felszámolása és a magyar intézmények elleni támadások megszüntetése, a magyar nyelv használatának korlátozásmentes biztosítása és a kényszermozgósítások leállítása, illetve Ukrajna EU és NATO csatlakozásának blokkolása, amíg a kárpátaljai magyarok helyzetét nem rendezik.

Arra kért mindenkit a nemzeti jogvédő, hogy mivel a kárpátaljai magyarok helyzete továbbra is aggasztó, ezért, aki teheti küldje meg minél több nemzetközi szervezet részére a jelentés és dokumentumfilm angol változatait. Ehhez itt találhatók meg az angol nyelvű levélminták.

A Magyar Katolikus Rádió Reggeli riport című műsorában (riporter: Kövesdy Zsuzsa) 2023. március 15-én  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a Budaházy-Hunnia ügyként ismertté vált koncepciós terrorperben március 9-én kihirdetett másodfokú ítéletről, a meghurcoltak jelenlegi sanyarú helyzetéről és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségéről, amit széleskörű társadalmi támogatás mellett a márciusi ifjak 12 pontjának 11. pontja is időszerűvé tesz.

A Budaházy-Hunnia ügy és kegyelmi megoldásért zajló társadalmi törekvések  részletei a szabadsagot.com honlapon megtalálhatók  amelynek címlapján a kegyelmet szorgalmazó petíció is aláírható.

(NJSZ közlemény, 2023. március 18., www.njsz.hu)

Jogerősen bűnösnek nyilvánították a balliberális oldal egyik megmondó emberét, dr. Lattman Tamás jogászt, akinek a 2018-as választások előtt még miniszterelnök-jelölti ambíciói is voltak. A Fővárosi Törvényszék nemrég kézbesített, 2023. február 14-én kihirdetett jogerős ítéletében a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Gaudi-Nagy Tamás sérelmére elkövetett két rendbeli rágalmazás vétsége miatt bűnösnek találta és intézkedésként egy évre próbára bocsátotta dr. Lattmann Tamást, valamint a bűnügyi költségek (68.400,- Ft)  megfizetésére kötelezte. A próbára bocsátás annyit jelent, hogy egy éven belüli újabb szándékos bűncselekmény esetén már ezen bűncselekmény miatt büntetést szabnak ki Lattmannra.

Itt látható dr. Gaudi-Nagy Tamás videós értékelése a Lattmann Tamást rágalmazás miatt bűnössé nyilvánító jogerős ítéletről, amelyről nemrég a Magyar Nemzet c. napilap is hírt adott.

Tanulságos megtekinteni a perbeszédeket az NJSZ-Gaudi-Nagy v. Lattmann magánvádas büntetőeljárás másodfokú szakaszában.

A másodfokú ítélethirdetés felvétele az NJSZ-Gaudi-Nagy v. Lattmann magánvádas büntetőeljárásban.

Lattmann a rágalmazást azzal követte el a jogerős ítélet ítéleti tényállása szerint, hogy a 2006 őszi Gyurcsány-féle rendőrterror utolsó, 53 fős  károsulti csoportjának két évvel ezelőtti kárrendezése kapcsán egy, saját oldalán megjelentetett írásában valótlan és sértő módon „ügyvédmaffiának” nevezte a hazafias ügyvédekből álló Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (NJSZ) (njsz.hu) és dr. Gaudi-Nagy Tamást ügyvezetőt pedig „ügyvédmaffia” vezetőjének.

Lattmann feltűnően szoros szakmai kapcsolatban áll egy prágai székhelyű jogállamisággal foglalkozó NGO szervezettel, amelyről a Tűzfal Csoport kimutatta, hogy  Soros befolyása alatt állhat.

Nemrég  Szél Bernadett-tet,  az LMP korábbi társelnökét ítélték el első fokon dr. Tarnai Richárd Pest vármegye főispánja sérelmére elkövetett rágalmazásért.

A rágalmazással elkövetett személyiségi jogsértés miatt várhatóan polgári per indul rövidesen, hiszen Lattmann védője, dr. Sziklai János  jelezte a sértetteknek, hogy a bűnügyi költségeket önként kifizeti az elkövető, de az NJSZ és Gaudi-Nagy által a jóhírnevük megsértése miatt tőle követelt 2 milliós sérelemdíjat nem hajlandó. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, NJSZ ügyvezető nemrég ügyvédi felszólítással követelte Lattmann ügyvédjétől a jogerős büntetőbírósági ítélet alapján a rágalmazó szófordulat cikkből való törlését, elégtételi közlemény megjelentetését, a jogerős ítélet szerinti bűnügyi költség megfizetését és  bűncselekménnyel okozott személyiségi jogsértés miatti sérelemdíjak (1-1 millió forint sérettenként) megfizetését.

A Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd vezette NJSZ képviselte a 2006-os állami terror keretében a Kossuth téren október 23-án történt hajnali brutális tömegoszlatás áldozatainak kártérítési ügyét az Emberi Jogok Európai Bíróságán indított eljárásban, amelyben korábban néhai dr. Grespik László ügyvéd járt el.  A hosszas eljárás során sikerült végül a Kormánnyal kötött egyezséggel, illetve egy kormányhatározattal rendezni a jóvátételt személyenként 270 ezer forint mértékben.

A kártérítésekről 2021-ben dr. Varga Judit igazságügyi miniszter adott hírt, amire Lattmann saját honlapján reagált egy szakmailag téves, mutyit és blöfföt sejtető cikkben, azt írva egyebek mellett, hogy  "a 2010-2014 között jobbikos parlamenti képviselő Gaudi-Nagy Tamás vezette Nemzeti Jogvédő Szolgálat néven futó jobbikos-fideszes ügyvédmaffia minden lehetséges panaszt megkísérelt megállapodással, pénzügyi kártérítésekkel rövidre zárni."

Az NJSZ és Gaudi-Nagy Tamás mint sértettek – miután a jogsértés elhárítását és jóvátételét célzó felszólításuk eredménytelen maradt - magánvádas feljelentést tettek, és elsőfokon, majd jogerősen megnyerték a büntetőpert. Lattmannék eredménytelenül védekeztek azzal, hogy a közszereplőknek tűrniük kell az ilyen közléseket. A jogerős ítélet kimondja többek között, hogy Lattmann azért követte el a rágalmazást, mert "nem élveznek védelmet a gyalázkodó, bűncselekmény elkövetésére utaló, valótlan tartalmú tényállítások.", továbbá az "„ügyvédmaffia” tényre utaló kifejezés egyértelműen bűnszervezetre, komoly tárgyi súlyú bűncselekmények szervezett elkövetésére szakosodott bűnelkövetői csoportra, közösségre utal, ezáltal olyan jogellenes magatartásra vonatkozik, mely valóságos volta esetén büntetőeljárás megindításának alapjául szolgálhatna."

Nem a mostani rágalmazás Lattmann egyetlen botrányos ügye. A Magyar Nemzet c. napilap korábban beszámolt róla, hogy Lattmann – aki korábban sikertelenül a baloldal miniszterelnök-jelöltjének is ajánlkozott – egy, a 2019-es önkormányzati választás előtt készült esélylatolgatás ürügyén szállt bele Párkányi Eszterbe, az Alapjogokért Központ elemzőjébe. A jogász akkor úgy fogalmazott, hogy „az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett »elemzők« osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?” – célozgatott. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem ezt követően megszüntette Lattmann közalkalmazotti jogviszonyát, azzal indokolva, hogy az oktató megnyilvánulása egyetemi polgárhoz méltatlan és elfogadhatatlan volt.

A tanulság az, hogy a jobboldali, patrióta, konzervatív személyek és szervezetek jóhírnevét és becsületét is védik a jogszabályok, és amennyiben a magukat előszeretettel, de sokszor minden alap nélkül toleránsnak és demokratának beállító balliberálisok megsértik a jobboldali személyek és szervezetek jóhírnevét és becsületét, úgy polgári- és büntetőjogi személyiségvédelmi eszközökkel fel lehet lépni velük szemben, mivel ők sem állnak a törvények felett és kötelesek viselni jogsértéseik polgári- és büntetőjogi következményeit.

Ezzel az üggyel azt is be kívánjuk mutatni, hogy véget ért a liberális jogi fölény a jogvédelmi jogvitákban: a liberálisok nem mentesülhetnek  a patrióták ellen elkövetett jogsértő cselekményeik következményei alól, ráadásul az általuk csak rájuk alkalmazandónak tekintett és általuk előszeretettel használt jogi érvekkel győztük le őket, miközben hiába hivatkoztak egyébként tévesen a George Soros emberei által uralt, Strasbourgban székelő  Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.  Eljutottunk oda, hogy a bíróságok végre alkalmazzák velük szemben is a személyiségvédelmi eszközöket, bár egy ilyen aljas, politikai motiváltságú és kártékony célzatú, nagy nyilvánosság előtti lejáratási kísérlet megítélésünk szerint súlyosabb jogkövetkezményeket is maga után vonhatott volna. De még következik a második menet: a sérelemdíj és a többi polgári jogi szankció érvényesítése. Valódi visszatartó hatást a büntető- és polgári jogi eszközök együttes bevetésétől várhatunk.

Mindezzel egyúttal biztatást szeretnénk adni a nemzeti érdekű ügyekben balliberális oldalról támadást szenvedő hazafiaknak, hogy érdemes kiállni és fellépni a jogsértés megtorlás érdekében, mert a háttérhatalmi érdekeket szolgáló balliberálisok egyáltalán nem legyőzhetetlenek a jogi küzdőtéren sem.

Petőfiék március 15-én alig voltak egytucatnyian, amikor elindultak és mi lett belőle... Áprilisi törvények, majd szabadságharc. Akkor és ott tudták, hogy cselekedni kell, mert a szabadság nem magától jön, az önrendelkezést ki kell vívni a nemzeti megmaradás érdekében és azt meg is kell védeni. Nagy idők voltak, nagy emberekkel. Legyünk méltók hozzájuk!

A történelemformáló márciusi 12 pont 11. pontja a politikai státusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. Emlékezetes, hogy a császári udvar a politikai ellenzék működését ellehetlenítette, tagjait bebörtönözte. Az akkori kor legismertebb politikai foglya Táncsics Mihály (eredetileg Stancsics Mihály) volt, akit 1847-ben sajtóvétségért tartóztattak le. Táncsicsot 1848. március 15-én szabadították ki börtönéből a márciusi ifjak és a hozzájuk csatlakozó nép. A többek között Petőfi Sándort is sorai között tudó közcsendi bizottmány aznapi közleményében  a következőképpen írja le a politikai fogoly szabadítás történetét: " a közgyűlés alolírt választmányt bízta meg, hogy a rend fentartásául czélszerűen intézkedve, határozatait foganatosítsa, mellyeknek teljesítéséül alolírt választmány kiküldetéséhez képest kieszközlötte, hogy Stancsics Mihál hazánkfia, ki azért mert szabadon írt, mint statusfogoly Budán le vala tartóztatva bírói ítéletig nyomban szabadon bocsáttatott, s a nép kiséretében a családjának adatott vissza."

Korunk Táncsics Mihálya Budaházy György, akire a 2010 előtti nemzetellenes balliberális kormány elleni cselekedetek miatt kilenc honfitársával együtt a Hunnia perben március 9-én kihirdetett másodfokú bírósági ítélet összesen 45 és fél év végrehajtandó  fegyházbüntetést (egy másfél éves börtönbüntetést kivéve) szabott ki. Hat elítélés (közte Budaházy György 6 éves fegyházbüntetése) jogerős, őket már ismét rácsok mögé zárták. Tegnap a Háttér Társaság által kezdeményezett másik, Budaházy és két társa elleni büntetőeljárásban eljáró védőként, bent voltam nála a Gyorskocsi utcai BV Intézetben és éppen akkor kézbesítették ki neki a befogadási értesítését, amely szerint még 2025. június 25-ig kellene fegyházban lennie, a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét kizárták. Ez több mint 2 év és 3 hónap.

Öt bebörtönzött és az eljárás harmadfokú szakaszában még szabadlábon védekező további négy társának fejenként még ennél is többet kellene a fegyház rácsai mögött töltenie, szintén feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélkül.

A hatgyermekes (közte két örökbefogadott gyermek, egyikük súlyosan fogyatékos) informatikus, Nagy Zoltánnak még több mint 4 évet, akinek a felesége szívszorító nyilatkozatban (21:47-től) tudatta március 9-én dr. Répássy Róbert igazságügyi parlamenti államtitkárral azt, hogy  Zoltán ismételt rácsok mögé kerülése milyen elképesztő és lényegében megoldhatatlan nehézségeket jelent számukra, ráadásul, ha napokon belül nem tud dolgozni Zoltán, akkor elvesztheti munkahelyét, ami kilátástalan helyzetbe hozná az egész családot.

A PestiSrácok videós tudósítása elején az látható, hogy a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság és tucatnyi tüntető márciusi 9-i ítéletet követő Igazságügyi Minisztérium előtti gyors reagálású akciója keretében ismertetésre kerül Budaházy György feleségének a másodfokú ítélet fejleményeivel kiegészített indítványa, amelyben kérte  Budaházy György jogerős és végrehajtásában megkezdett hat év fegyház büntetése félbeszakítását és kegyelmi kérelmének támogatói javaslattal dr. Novák Katalin köztársasági elnök  részére mielőbb történő felterjesztését. Az ismertetést követően dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkár a kérelmet nyilvánosan átvette. A felvételen az IM előtti szolidaritási megmozduláson látható még dr. Morvai Krisztina, Budaházy Edda, Hegedűs Lóránt, dr. Petrányi Szöőr Anna, Skrabski Fruzsina és jómagam felszólalása is.

Az ismételt, sokadik bebörtönzése ellenére Budaházy György a sanyarú körülményekhez képest (egyébként korrekten állnak hozzá bent), reménykedő hangulatban van, nagyon köszöni a rengeteg érte és társaiért tett jószándékú erőfeszítést, kiállást, úgy érzi sok százezer honfitársunkkal együtt most már csak napok kérdése a kedvező, megszabadító  kegyelmi döntés számára és meghurcolt társai számára.

Tegnap, március idusán Budaházy György  megfogalmazta március 15-i üzenetét, amely a PestiSrácok hírportálon jelent meg először.

Levelét az alábbiakkal zárta:

"Tavaly a március 15-i nemzeti ünnepünket még éppen kint töltöttem, másnap az elsőfokú ítélet után ismét elhurcoltak. Idén sajnos éppen csak itt bent kell megéljem, de remélem, hogy utána végre szabad lehetek végérvényesen a meghurcolt társaimmal együtt. A márciusi 12 pont 11. pontja 175 év után ismét időszerű ügyünk kapcsán és bízom benne ezt a kegyelmi döntéshozók is érzik, s tudják: „A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.”

Szabadságot a politikai foglyoknak! Éljen a magyar szabadság, éljen a Haza!"

Ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. Fennáll a joga arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását félbeszakítsa, ezt is kérték a vádlottak.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést már  csak a köztársasági elnök által megadandó kegyelem adhat.

Ráadásul ezekben a nemzetünk számára vészterhes, veszélyekkel teli időszakban a bíróság által is elismerten a társadalom hasznos tagjainak számító és terroristának nem tekinthető meghurcolt hazafiakra is szükség van, mint minden, magyar szabadságért cselekvő hazafisággal tettre kész  magyarra !

Az ügy további háttere a szabadsagot.com oldalon és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat honlapján itt érhető el

Éljünk bárhol magyarként a világban: küldetésünk, hogy az igazságosság és szabadság mellett kiálljunk, ősi jogainkért, méltóságunkért és a magyarok önrendelkezéséért. A csonka országban, elszakított területeken és szórványban. Most egyszerre állunk nemzetközi erők, multik és hazai kiszolgálóik, a magyar területeket megszállva tartó idegen államok, s kiszolgálóik nyomása alatt.

Aki a nemzetért dolgozik tudja helyét és feladatát. És teszi dolgát, igaza biztos tudatában. Igazak az igazért. Ez az üdvös és kívánatos.

Kívánok minden nemzettársamnak méltóságot és szabadságot nemzeti ünnepünkön!

Ebben, a magyarság számára sorsdöntő, kihívásokkal teli időszakban erőt, s hitet erősítő, emelkedett ünneplést kívánok nemzeti jogvédő közösségünk nevében is a nemzeti ünnepünkön a határon inneni és túli minden jóakaratú magyar testvérünknek, kérve különösen a  létükben súlyosan fenyegetett, végveszélyben levő kárpátaljai honfitársaink sorsának jobbra fordulását, Isten áldását és segítségét közös nemzetvédő küzdelmeinkhez.

Isten óvja és vezesse Magyarországot! Nem engedünk a magyarok jogaiból!

Budapest, 2023. március 15.

Honfitársi üdvözlettel:

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Dr. Gaudi-Nagy Tamás a Hír Tv Napi aktuális című műsorának 2023. március 9-i adásában értékelte a Budaházy-Hunnia ügyben született másodfokú ítéletet és fejtette ki álláspontját a vádlottaknak megadandó kegyelem minden szempontból fennálló mielőbbi szükségességéről, a jog és a társadalmi erkölcsi felháborodás, igazságosság-igény közötti ellentmondás feloldását elhozni képes elnöki kegyelemről. Kihangsúlyozta, hogy Budaházyékra jogerősen kimért büntetések mértéke lényegében összeér azokéval, akik már terrorcselekmény miatt első fokon elítéltként kegyelmet kaptak. Elmondta, hogy Budaházyék drákói büntetéseit másodfokon ugyan enyhítették, de a gyurcsányi terrorbélyeg rajtuk ragadt. Budaházy és 5 vádlott-társa ismét a rácsok mögött, 4 további vádlott büntetesei nem jogerősek. Még fejenként 2-3 év körüli fegyház vár rájuk. Most már csak a kegyelem segíthet rajtuk, bizakodását fejezte ki a gyors kegyelmi döntés iránt. 

Kifejtette, hogy a másodfokú ítéletet hozó bírók megalapozták a kegyelmi döntést a kiszabott bünetések jelentős csökkentésével, továbbá az indokolással, amelyben az ügyészséget és a korábban eljárt Ignácz bírót is súlyos kritika alá vonták, a vádlottakat pedig társadalomra nem veszélyes, kifejezetten társadalomra hasznos személyként írták le, akiket nem is lehet szerintük hétköznapi szóhasználat értelmében terroristának nevezni.

A közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán rámutatott,  hogy a 12 pont 11. pontja a politikai statusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. 

Ismertette a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság és tucatnyi tüntető tegnapi ítéletet követő Igazságügyi Minisztérium előtti gyors reagálású akcióját, amelynek során dr. Répássy Róbert parlamenti államtitkári nyilvánosan átvette Budaházy György feleségének a másodfokú ítélet fejleményeivel kiegészített indítványát, amelyben kérte  Budaházy György jogerős és végrehajtásában megkezdett hat év fegyház büntetése félbeszakítását és kegyelmi kérelmének támogatói javaslattal dr. Novák Katalin köztársasági elnök  részére mielőbb történő felterjesztését tegnapi  indítványát. Ilyen indítványt a további 9 vádlott is előterjesztett az elmúlt hetekben.   

A Fővárosi Ítélőtábla dr. Török Zsolt bíró vezette tanácsa 2023. március 9-jén hirdette ki a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában a másodfokú határozatát a vádlottak, a hozzátartozók, nagyszámú érdeklődő - köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért több tagja (Budaházy Edda, dr. Csókay András, dr. Drábik János, Gonda László, Hegedűs Lóránt, dr. Lenhardt Balázs, Földi László, Kondor Katalin, Mikus Márton, dr. Morvai Krisztina, Skrabski Fruzsina, Szamosi Tímea, Szilágyi Ákos, dr. Szöőr Anna, Varga Domokos György, dr. Gaudi-Nagy Tamás) -, neves további közszereplők (Toroczkai László, Novák Előd) és számos újságíró jelenlétében.

A bíróság az elsőfokú ítéletet részben megváltoztatta egyes vádlottak egyes minősítései, illetve kiszabott büntetései tekintetében, amelyeket jelentősen enyhített. Budaházy György 6 év fegyházbüntetést kapott. Két vádlottra 5 év 6 hónap fegyházat, öt vádlottra 5 év fegyházat, egy vádlottra 2 év fegyházat, és egy vádlottra 1 év 6 hónap felfüggesztett börtönt szabtak ki. Összesen 45 év 6  hónap szabadságvesztés a tíz hazafira. Hat elítélés (közte Budaházy Györgyé) jogerős, őket már ismét rácsok mögé zárták, négy elítélétnél még harmadfokú eljárás jön. 

Ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. Fennáll a lehetősége arra is az igazságügyi vezetésnek, hogy a már megkezdett fegyházbüntetések végrehajtását félbeszakítsa, ezt is kérték a vádlottak.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést már  csak a köztársasági elnök által megadandó kegyelem adhat.

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett:  

További neves közszereplők kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András
2. Budaházy Edda
3. Vass István ’56-os szabadságharcos
4. Skrabksi Fruzsina
5. Varga Domokos György

6. Ágoston Balázs
7. Hegedűs Loránt
8. Dr. Schiffer András
9. Füssy Angéla
10. Moys Zoltán
11. Dr. Gaudi-Nagy Tamás
12. Földi László

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 5 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás

Hunnia-portrék, 5. rész: erdélyi gyógytornász és bioméhész, akit terrorváddal 12 évre küldenének fegyházba

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli ügy részlete megtalálhatók a nemrég elindult, kegyelmet szorgalmazó kampányoldal: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót ! Kérjük továbbra is írják alá és terjesszék a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! (a petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!)

A már több mint 14. éve meghurcolt Budaházy György és társainak ügye egész Magyarország ügye !

Szabadságot Budaházyéknak!

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője

Budaházyék drákói büntetéseit másodfokon ugyan ma enyhítették, de a gyurcsányi terrorbélyeg rajtuk ragadt. Budaházy és 5 vádlott-társa ismét a rácsok mögött, 4 további vádlott büntetesei nem jogerősek. Még fejenként 2-3 év körüli fegyház vár rájuk. Most már csak a kegyelem segíthet rajtuk, ezt is kértük  ma egy gyors reagálású tüntetés keretében az Igazságügyi Miniszteriumtól a  végrehajtás félbeszakításával együtt. A kérelmet a döntésre jogosult dr. Répássy Róbert államtitkár úr átvette. Bizakodunk a gyors kegyelmi döntésben ! A közelgő március 15-i nemzeti ünnep kapcsán fontos rámutatni  hogy a 12 pont 11. pontja a politikai statusfoglyok szabadon bocsátásáról szól. A Hír Tv  Napi aktuális c. műsorában ma este 20 óra 20 perc körül nyilatkozik dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető az ügyről. Holnap részletes NJSZ beszámoló.

A PS tudósítása.

A mandiner.hu tudósítása.

A Szent Korona Rádió tudósítása.

A Magyar Jelen tudósítása.

A Vadhajtások tudódítása.

A kiállás még a további felületeken is elérhető, kérem terjesszék és támogassák a kegyelmi petíciót a szabadsagot.com oldalon !

www.szabadsagot.com

Facebook, Twitter,  Instagram,  Tiktok

Március 9-én 9 órától hirdet határozatot a bíróság a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában: a vádlottak és védőik szerint csak a felmentés lehet a törvényes döntés, az igazi és végleges megoldás a kegyelem !

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)

Szabadságot Budaházyéknak!

Forrás: magyarjelen.hu

A Háttér Társaság feljelentése nyomán – egy 1956-os szabadságharcra emlékező rendezvény 2019-es plakátja miatt – közösség tagja elleni erőszakkal vádolja az ügyészség Barcsa-Turner Gábort, a HVIM társelnökét, akit dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője véd.

Az ügy második tárgyalására a Székesfehérvári Járásbíróságon került sor február 27-én, s bár a perbeszédekre figyelemmel mindenki ítéletet várt, a bírónő végül az eljárás felfüggesztését az EU jogába ütköző büntetőjogi szabály alkalmazása miatt kezdeményező védői indítványra elnapolta a tárgyalást május 3-ára.

A PestiSrácok videós tudósítása a tárgyalásról itt érhető el.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye- jogi tudósítása, 2023. március 1., www.njsz.hu)

A Fővárosi Ítélőtáblán 2023. március 1-jén folytatódott és egyúttal le is zárult a Budaházy-Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásának határozathozatal előtti szakasza az eddig még sorra nem került vádlottak utolsó szó jogán elmondott nyilatkozataival. A nagyszámú érdeklődő – köztük a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil társaság egyes tagjai (Budaházy Edda, Gonda László, Varga Domokos György és dr. Gaudi-Nagy Tamás) - és több újságíró jelenlétében zajló eljárási szakaszban eddig minden a papírforma szerint alakult, a perbeszédek és az utolsó szó jogán tett vádlotti nyilatkozatok elhangzottak, már csak a másodfokú határozat nyilvános kihirdetése van hátra, amelyre március 9-én kerül sor 9 órától. A védők között található több nemzeti jogvédős ügyvéd (dr. Gyurta Tibor és dr. Novozánszky Ilona, mindketten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagjai), míg Budaházy György I. r. vádlott védelmében eljáró dr. Szikinger István ügyvéd jár el.

Jelen írás alapvetően egy jogi-szakmai beszámoló, amely a mai, március 1-ejei ülésnapon történteket és a felmerült eljárási jogi és anyagi jogi kérdéseket igyekszik alaposan bemutatni a történeti hűség kedvéért, remélhetően közérthetően, kitérve a várható döntés tartalmára és a kegyelmi megoldás elkerülhetetlenségére.

Az alábbi felvételen Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás jelzik meglátásaikat a Hunnia-ügy március 9-i másodfokú döntése előtt és latolgatják az eljárás kimenetelének különböző lehetőségeit:

A megismételt másodfokú eljárásban februárban dr. Török Zsolt által vezetett háromtagú bírói tanács elutasította a védelem erős jogi megalapozottságú, nyilvános ülés elején előterjesztett indítványait az eljárás felfüggesztésére, amely azt célozta, hogy a terrorcselekmény 2010 előtti hazai szabályozásának EU jogba ütközése miatt az EU Bíróságán előzetes döntéshozatali eljárás, illetve az Alkotmánybíróságon nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítását célzó eljárás induljon. Az eljáró bírósági tanács ellen előterjesztett kizárási indítványokat a Fővárosi Ítélőtábla másik tanácsa elutasította. Ugyanakkor a bírói tanács enyhítette Budaházy György bűnügyi felügyeletét: otthonában való tartózkodásra kötelezés helyett a mozgástere Érd és Diósd településre kiterjesztésre került. II. r. vádlott Fejér vármegye egész területére vonatkozóan megkapta a szabad mozgás lehetőségét a lakhelye szerinti kistelepülés határain belüli mozgás szűk lehetősége helyett.

A védelem bizonyítási indítványait a bíróság elutasította, így bizonyítási cselekményekre nem kerülhetett sor.

A 2023. február 8-án megkezdődött másodfokú nyilvános ülési szakasz eddigi részében a vád, a védelem, továbbá Budaházy György I.r. vádlott és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit.

A február 8-án tartott első nyilvános ülésen történteket a PestiSrácok videós tudósítása foglalja össze, amelyben Budaházy György is értékeli az eddigieket.

A későbbi fejlemények elemzése, értékelése Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tanmás részéről a gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorperben.

A sokak által várt befejező bírósági határozatot nem ma hirdette ki a bíróság, mivel a perbeszédek a bíróság által tervezettnél több időt vettek igénybe. A másodfokú határozatot a bíróság március 9-én egy új nyilvános ülésnapon 9 órás kezdettel hirdeti ki.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) a patrióta jogvédő tevékenysége keretében a Budaházy György és társai ellen immár 14. éve tartó, gyurcsányi politikai koncepció mentén zajló büntetőeljárást évek óta figyelemmel kíséri. Szervezetünk már többször felhívta a figyelmet az ügyben rendszeresen tapasztalható súlyos ügyészségi és bírósági visszásságokra.

Figyelemre méltó, hogy minderre csaknem pontosan öt évvel azután kerül sor, hogy a Budaházy-Hunnia terrorperben az első másodfokú eljárás tárgyalási szakasza megkezdődött. Az arról szóló jogi-szakmai beszámoló itt olvasható.

2018. májusában a Fővárosi Ítélőtábla akkor végül négyféle súlyos eljárási hibát is megjelölve hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely összesen 125 év szabadságvesztés büntetést szabott ki Budaházy Györgyre és 16 vádlott-társára.

A megismételt elsőfokú eljárásban emlékezetes módon magyar emberek százezreinek, de még a jogászok köreiben is elementáris erejű felháborodást és megdöbbenést váltott ki a Fővárosi Törvényszék (eljáró bíró: dr. Ignácz György) 2022. március 16-án, megismételt eljárásban hozott elsőfokú ítélete, amely Budaházy Györgyre és 16 vádlott társára összesen 117 év szabadságvesztést szabott ki. Az első fokon elítéltek közül 11 vádlott sokéves súlyos, letöltendő fegyházbüntetéseket kapott, hatan 10 évet meghaladó mértékű letöltendő fegyházbüntetéseket. Budaházy György 17 év letöltendő fegyházbüntetést kapott és amely miatt a bűnszervezeti minősítés okán, ha így maradna az ítélet, még feltételes szabadságra se lenne bocsátható. Bár az eljárás elhúzódása a vádlottaknak egyáltalán nem volt felróható, mégis az ítélet 30 millió forint összegű bűnügyi költség megfizetésére kötelezte az elítélt vádlottakat. Kifejtettük korábban többször (http://njsz.hu/gaudi-nagy-a-hatalmas-felhaborodast-kivalto-drasztikus-budahazy-hunnia-iteletrol/ és http://njsz.hu/visszassagok-a-budahazy-hunnia-ugyben-biroi-lassitas-hatraltatja-a-letartoztatasok-elleni-jogorvoslatok-felterjeszteset-es-a-vadlottak-kegyelmi-ugyeinek-elorehaladasat-az-ugyeszseg-pedig-meg-sulyosa/), hogy törvénytelennek és alaptalannak tartjuk ezt az ítéletet, amely szerintünk a vonatkozó büntető anyagi- és eljárásjogi jogszabályokkal több tekintetben ellenkező eljárási és döntési folyamat téves és káros eredménye.

Szász Endre III.r. vádlott az utolsó szó jogán elmondott beszédében átfogó és részletes elemző kritikáját adta az ellen felhozott bizonyítékoknak és az eddig zajlott eljárásnak. Közel 2 órán át ismertette rendkívüli alapossággal az elsőfokú ítélet megalapozatlansági körülményeit és az elsőfokú eljárás, továbbá az ügyészségi nyomozás ötvenes éveket idéző visszásságait.

Kimutatta, hogy a vádlottak terhére rótt terrorcselekmények és az ennek érdekében a vád szerint vádlottak által létrehozott bűnszervezet működésének bizonyítása érdekében egyik legfőbb tárgyi bizonyítékként az ügyészség által hivatkozott Hunnia szerveren szereplő informatikai adatokat a nyomozó hatóság a lefoglalást követően a gyurcsányi koncepciónak megfelelő tartalommal manipulálta és ezért a vádlottak bűnössége bizonyítására nem alkalmas.

Levezette, hogy az informatikai eszközök lefoglalására az eljárási szabályok súlyosan és többszörösen sértő módon került sor, továbbá azt is, hogy ezen elkövetett eljárási hibák és az utólagos hatósági manipulációk miatt nem lehet már kétséget kizáróan megállapítani azt, hogy szerepeltek-e és milyen tartalommal szerepeltek egyáltalán a vádlottaknak tulajdonított üzenetek.

Rámutatott arra is, hogy a Hunnia levelezőszerveren szereplő informatikai adatok manipulációsmentességét ún. igazoló ellenőrző összegek és a szerveren szereplő informatikai adatokról történt másolatkészítéssel (klónozás) kapcsolatos adatok nem szerepelnek az igazságügyi informatikai szakvéleményben.

Kiemelte, hogy a nyomozati szakban eljárt informatikai szakértő a bűnügyi iratok szerint több súlyos hiányossággal és hibával járt el. Nem ellenőrizhető, hogy az informatikai adatokat tartalmazó bűnjelcsomagot ki, mikor, hol és milyen garanciák betartása mellett bontotta fel. Szerinte a Hunnia szerveren szereplő adatok tetszés szerinti módosítás lehetősége fennállt, illetve új adatok elhelyezése is lehetővé vált a visszakövethetőség hiánya miatt, ezért a Hunnia szerveren szereplő adatok nem tekinthetők hiteles bizonyítéknak.

Aggályt vet fel szerinte a szerver pontos lefoglalási helyszínének több esetben egymásnak ellentmondó meghatározása a nyomozati iratokban. Ráadásul van, ahol egy asztali számítógép és egy laptop szerepel a nyomozati iratokban, máshol pedig két asztali számítógép és egy laptop, ez is megalapozott kételyt ébreszt a hatóság eljárásának törvényessége kapcsán.

Szerinte elfogadhatatlan és védekezéshez fűződő jog sérelme, hogy mai napig nem tekinthette át a szerveren szereplő adatokat és ezért nem tudta ellenőrizni a terhelőnek tekintett e-mail üzenetek egyáltalán elküldésre kerültek-e, elolvasásra kerültek-e, illetve azokra a címzettek válaszoltak-e és ha igen, akkor mi volt a válasz.

A terhelőnek tekintett e-mail üzenetek többsége az ítéletben került elő először, azokra védekezést kifejteni nem lehetett.

Néhány, rébuszokban megfogalmazott e-mail üzenet felolvasásával bemutatta, hogy azok mennyire általánosak és egyáltalán nem bizonyítanak semmilyen konkrét, vád szerinti bűncselekményt.

Ezt követően Szász Endre áttért a vád koronatanújaként jellemezhető Soós Tibor vallomásainak elemzésére, ennek keretében levezette és konkrét példákkal bemutatta, hogy milyen súlyos ellentmondások, valóságellenességek és befolyásoltságok jellemzik Soós vallomásait, ezért azokat szintén nem lehet a vádlottak bűnösségét kétséget kizáró igazoló bizonyítéknak tekinteni.

Részletesen bemutatta a vád által a Szilvásy nyaraló környékére tett egyik állítólagos bűncselekményi mozzanat kapcsán, hogy a „koronatanú” vallomását egy maroklőfegyvernek Szász Endre általi állítólagos betárazása vonatkozásában semmi nem igazolja, az minden tekintetben ellentmond az eljárás egyéb bizonyítékainak. A „koronatanú” állítása szerinti tárazás közben néhány lőszer eldobásra került, azonban a helyszíni szemle során a helyszínen, amit Soós mutatott, nem találtak lőszert. De a „koronatanú” azt sem tudta pontosan megjelölni, hogy forgótáras revolverről vagy automata szekrénytáras pisztolyról volt-e egyáltalán szó, pedig a két fegyvertípus teljesen más tárazási technikát igényel.

Kifejtette, hogy a vádlottak elfogásához vezető un. Honfoglalás nevű titkosszolgálati eszközökkel lezajlott akció iratait titkosították és azokat a vádlottak mai napig nem ismerhették meg, pedig ezekből könnyen fény derülhetne a Gyurcsány-Bajnai balliberális kormányzati időszak politikai koncepciójára, amellyel magyar terroristákat akartak kreálni ehhez manipulált koholt bizonyítékokkal.

Szerinte kezdetekről fogva az eljárás egy kirakatper is egyben, amellyel valakik oda akarnak vágni a hazafias erőknek.

Szász Endre III. r. vádlottat követően dr. Sz. Frigyes IV. r. vádlott következett, aki súlyos kritikával illette dr. Ignácz György bíró elsőfokú ítéletét, amelyben a bíró megengedhetetlen stílusban sértegette a vádlottakat és védőket, és számos más tekintetben is számot adott a súlyos elfogultságáról.

Szerinte a megismételt elsőfokú eljárásban kétszer szigorúbb elbánást kapott: az első elsőfokú ítélet rá 8 bűncselekmény miatt 10 év fegyházbüntetést szabott ki, míg a mostani elsőfokú ítélet 4 bűncselekmény miatt 8 éves szabadságvesztést feltételes szabadságra bocsátás kizárásával.

Kijelentette, hogy „nem vagyok és nem voltam terrorista és bűnszervezet tagja.”

Soós Tibor vád „koronatanújának” vallomásai teljesen komolyanvehetetlenek és hiteltelenek.

Az elsőfokú ítéletből hiányoznak a pontos hivatkozások, így ellenőrizhetetlenek és sértik a bíróság indokolási kötelezettségét.

Szerinte a társadalmi elvárás ebben az ügyben az ügyészség állításával ellentétben éppen nem az, hogy az időmúlás ellenére súlyos büntetéseket kell kiszabni, hanem a fel kell a vádlottakat végre menteni.

Feltette a kérdést: „2 gyerekkel, 2 diplomával, felsőfokú nyelvvizsgával, doktori disszertációval, akadémiai tagsággal, tisztes állással és szerető családdal most miért lennék társadalomra veszélyes ?”

Visszásnak tartja, hogy Csintalan Sándor bántalmazása – amelyben nem vett részt – kapta a legenyhébb büntetőjogi értékelést, miközben itt történt egyedül testi sérülés, a többi esetben csak csekély anyagi kár vagy az sem.

Molnár Csaba V.r. vádlott szerint az elsőfokú ítélet legnagyobb csúsztatása vele kapcsolatban történt. A lefoglalt robbanóanyaggal teli labdán az ítélet szerint rajta volt az ujjlenyomata, miközben a bűnjeljegyzék szerint az ujjlenyomata a labdát szállító gépkocsi egy belső ablakán volt és nem a labdán, ami hatalmas különbség és ezért nem igazolja azt, hogy a labdához bármi köze volt. Ráadásul szerinte nem vált a bizonyítékok részéve ez az ujjlenyomat, ezzel szemben nem tudott védekezni. Azzal, hogy Ignácz bíró kizárta Soós Tibor elsőfokú eljárásban tett tanúvallomásait meghiúsította az Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntése szerinti azon feladat elvégzését, hogy vesse össze a vád koronatanújának vallomásait más bizonyítékokkal. Elsődlegesen felmentést, másodlagosan hatályon kívül helyezést kért, harmadlagosan pedig azt, hogy olyan büntetést mérjenek rá, amely megfelel az eddig elszenvedett szabadságkorlátozás időtartamának.

Tián Csaba VIII.r vádlott szerint egyértelmű, hogy egy gyurcsányi időkből származó politikai koncepciós terrorvádról van szó, amelyet az akkori hatalom azért talált ki, hogy saját magát áldozatnak mutassa be és társadalmi támogatást szerezzen hatalmának megőrzéséhez. Kiemelte, hogy a terhére rótt cselekményeket nem követte el és nem érzi magát társadalomra veszélyesnek, azt széles körben igazolni tudják a környezetében élők, családja és munkatársai.

Nagy Zoltán IX. r. vádlott kiemelte, hogy csatlakozik a védője, vádlott-társai és a védők által kifejtettekhez. Számára a sok szenvedés és nehézség mellett a legnagyobb hozadéka az volt ennek a meghurcolásnak, hogy számos kiváló ember állt ki mellettük és ez azt jelzi nekik van igazuk. Az is tény, hogy 2006-2010 közötti balliberális rendszer a jogállamiság kereteit messze túllépte különösen a hazafias érzelmű emberekkel szemben. Utalt arra, hogy az ügyész a vádbeszédében szerinte sértő és valótlan módon állította, hogy a társadalom többsége a megbüntetésüket akarja, ehhez képest ez éppen fordítva van. A társadalmi többséget képviselő köztársasági elnök kegyelme a hét vádlottnak pedig végképp azt jelzi, hogy arra van többségi igény, hogy végre teljes mentesülést nyerjenek.

„Mire védekeztek maguk?”, kérdezte Ignácz bíró – idézte fel. „Az ártatlanságunkra alapozva védekeztünk” – válaszolta erre. Következetesek egyedül a vádlottak voltak szerinte, végig állítva, hogy nem követték el a bűncselekményeket. Kiemelte, hogy a vele szembeni vádpontokat semmilyen bizonyíték nem támasztja alá.

Felidézte: „arra alapítani védekezést nem lehet, hogy koncepciós az eljárás” nyilatkozta két elsőfokú ítéletet hozó bíró (dr. Kenéz Andrea és dr. Ignácz György). Azonban IX. r. vádlott szerint a történelmi tapasztalatok mást igazolnak és jelen esetben azért van így, mert az eljárás számos eleme ezt igazolja is.

Furcsának nevezte, hogy az alapeljárás során „nem találták” a rendőrségi provokátor tanú, időközben elhunyt Benkő György-féle, vád szerint terhelő hangfelvételek lefoglalási iratait, majd mikor a megismételt eljárásban a védők ismét kérték, az ügyészség azt közölte, hogy időközben megsemmisítették. Homályban maradt, hogy milyen kapcsolatban állt Benkő a rendőrséggel. Csak az lehet, hogy az ezzel kapcsolatos valóság gyengítette volna a vádat, ezért nem tárta fel az ügyészség. Titoktartás terhelte még Benkő élettársát is. Számos bizonyíték rejtélyesen eltűnt, pl. Budaházy György lehallgatásainak felvételei, híváslistái, Magnum szauna megtámadását rögzítő biztonságikamera felvétel, de még Soós Tibor egész napos helyszíni kihallgatásának anyaga is stb.

Informatikusként megfogalmazott hosszas elemzése végén rámutatott, hogy az elvi lehetősége egyértelműen fennállt annak, hogy a Hunnia szerver adatait manipulálják, emiatt pedig az azon szereplő üzenetek nem hiteles bizonyítékok. Rámutatott, hogy Soós Tibor „vád-koronatanú” kirendelt védője – aki politikai töltetet emlegetett 2009-ben az ügy kapcsán - súlyosan aggályos szerepet játszott, amelynek eredménye volt, hogy „feltáró” vallomásokat tett Soós Tibor, amelyek nagyon jól jöttek az ügyészségnek. Érdekes módon nem tett meg szerinte mindent a kirendelt védő Soós szabadlábra helyezése érdekében.

Feloldatlan ellentmondás szerinte az, hogy Soós elismerte ugyan, hogy találkozott az általa 2010 őszén megkeresett országgyűlési képviselő (dr. Gaudi-Nagy Tamás) által ajánlott ügyvéddel, ugyanakkor tagadta, hogy nem kért segítséget ahhoz, hogy a kényszervallatással kicsikart vallomásait visszavonhassa.

Soós szerinte az első elsőfokú eljárásban teljesen életszerűtlen és nem élményszerű vallomásokat tett, amelyek arra utalnak, hogy ezeket nem saját akaratából és nem a valóság mentén tette, tehát azok nem elfogadható bizonyítékok.

Az ellene szóló minden bizonyítékról részletesen levezette, hogy azok nem hitelt érdemlőek és bűnösséget nem alapoznak meg. Feltette a kérdést: ha mégis elítélnék, mit javítana az rajta. Egy ilyen döntés csak családját (hat gyermekét és feleségét) sújtaná. Kérte, ha mégis büntetést szabnának ki, akkor ne foganatosítsák a kegyelmi kérelmekre tekintettel a szabadságvesztés büntetést, azt a kegyelmi döntésig halasszák el.

Fábián Róbert XI.r. vádlott fontosnak tartotta felvillantani azt a hátteret, amely ahhoz vezetett, hogy őt 2009-ben – kihasználva szorongatott és megfélemlített helyzetét – lényegében kényszervallatás útján arra vették rá, hogy letartóztatása idején terhelő vallomásokat tegyen a vádlottakra. Akkor egy nemrég született kislánya volt, új munkahelye és épülő háza, emiatt jobban rászálltak és rávették olyan nyilatkozatokra, amelyeket magától nem tett volna meg. Meg akart szabadulni a szorongatott helyzetéből, de utána már mihelyt olyan helyzetbe került visszavonta a vallomását, mert nem akart úgy azzal a tudattal élni, hogy miatta mások súlyos büntetést szenvedjenek. Szerinte minden vádlott, de Soós Tibor is áldozata mindannak, amit itt 14. éve zajlik. Tágabb értelemben lakóhelye, Tiszafüred város egész közössége kiáll mellette, elismert gyógytornászént, senki nem tartja őt társadalomra veszélyesnek. De széles körben kiállnak rengetegen az ő és vádlott-társai mellett.

A jogi küzdelem ezzel másodfokon döntő részben lezajlott, most már csak a másodfokú határozat kihirdetése várható, amelyre március 9-én 9 órakor kerül sor a Fővárosi Ítélőtáblán (Budapest, II. kerület Fekete Sas u. 3. I. emelet).

A bíróság másodfokú döntése elméletileg alapvetően ötféle lehet az egyes vádlottakra szabva:

1. Teljes körű vagy részbeni felmentés: első esetben teljes mentesülésre, utóbbi esetben ennek megfelelően az érintett vádlott büntetésének enyhítése kerülne sor. Ha viszont olyan vádlott felmentésére kerül sor, akit elsőfokon elítéltek, megnyílik az ügyészség számára a fellebbezés lehetősége, ebben az esetben harmadfokú eljárásra kerül sor. A részbeni felmentés esetén a felmentéssel nem érintett büntetést kiszabó ítéleti rendelkezés viszont jogerőre emelkedik és azonnal végrehajthatóvá válik, amely ha letöltendő szabadságvesztés, akkor ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik.
2. Hatályon kívül helyezés és újabb megismételt eljárás elrendelése, ebben az esetben egy sokéves eljárás kezdődik újra annak reális esélye nélkül, hogy a számos, nem orvosolható eljárási hiba és a jelentős időmúlás okán a történeti tényállást a valóságnak megfelelően meg lehessen állapítani. Ebben az esetben a kényszerintézkedéseket is várhatóan feloldanák vádlottak tekintetében.
3. Helyben hagyás: ebben az esetben az elsőfokú ítélet változatlan marad és jogerőre emelkedik, ebben az esetben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés büntetések végrehajtását azonnal foganatosítják, tehát ez érintett vádlottat azonnal letartóztatják, megbilincselik és bv. intézetbe viszik a jellemzően fegyházbüntetés letöltésének megkezdése érdekében, ezen túl 15 napon meg kell fizetnie az érintett vádlottnak a 30 millió forint összegű bűnügyi költségből rá jutó, személyenként jellemzően több milliós összeget.
4. Súlyosítás: az ügyészség súlyosító fellebbezésére tekintettel az a lehetőség is fennáll, hogy a kiszabott büntetést még szigorúbbra változtatják, és egyebekben ugyanazon szabadságkorlátozó kényszerintézkedési lépésekre kerül sor, mint a helybenhagyás esetén, ha a vádlott bűnösségét olyan bűncselekményben állapították meg, amelyről az elsőfokú bíróság nem rendelkezett, akkor vádlott számára is megnyílik a fellebbezés joga abban a körben, de a jogerős ítéleti rendelkezés végrehajtását megkezdik.
5. Enyhítés: alapvetően az az eset, hogy a bűnösséget fenntartják egy vagy több vádpont szerinti bűncselekmény tekintetében, de téves minősítés és/vagy büntetéskiszabás miatt a kiszabott szabadságvesztés mértékét enyhítik, ebben az esetben is a helybenhagyás kapcsán írtak szerinti kényszerintézkedési lépésekre kerül sor.

Fontos kiemelni, hogy ennek az ügynek hét vádlottja tavaly decemberben már megkapta az elnöki kegyelmet, Budaházy György és 9 vádlott-társának kegyelmi kérelmei még elbírálásra várnak. A 10 vádlottra így jelenleg 102 kiszabott szabadságvesztés jut, ami 10 év 3 hónapos átlag fejenként.

Budaházy György eddig már több mint 3,5 fél évet töltött letartóztatásban, további hasonló időszakot más kényszerintézkedések hatálya alatt. Mindez esetében – feltételes szabadságra bocsátással számolva – kiszabott 5 év 9 hónap fegyház vagy 6 év 7 hónap börtönbüntetésnek felel meg. Ha esetében maradna a 17 éves fegyházbüntetés, akkor – mivel a mindenkire tévesen alkalmazott bűnszervezeti minősítésre tekintettel kizárt feltételes szabadságra bocsátás miatt – csak 2036-ban szabadulhatna.

Dr. Novák Katalin köztársasági elnök a kegyelmi döntése kapcsán kiadott közleményében kiemelte, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy” is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások ésszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Üzenetértékű az is az elnöki közleményben, hogy sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni, továbbá „az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”

Dr. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ítélet „olyan mértékben sérti a jogbiztonságot, olyan mértékben sérti a jogállami alapelveket, hogy az biztos, hogy a bíróság ebben az ügyben már leszerepelt, …elfogadhatatlan, tűrhetetlen, hogy ilyen ügyekben nincs jogerős döntés 13-14 év után, ezután már jó döntést nem lehet hozni.”

Ahogy korábban írtuk: a terrorvád miatt elítélt vádlottak kegyelme bíztató előjel arra, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudja és akarja oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.

Budaházyék számára tehát a gyors, végleges és biztos mentesülést továbbra is csak a köztársasági elnök által megadandó, a másodfokú döntéstől függően eljárási vagy végrehajtási kegyelem adhat.

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli Hunnia ügy részlete megtalálhatók a nemrég elindult, kegyelmet szorgalmazó kampányoldalon: a szabadsagot.com, amelyen elérhető a Budaházyék kegyelmét sürgető petíciót !

Kérjük továbbra is írják alá és terjesszék a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! A petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!

Egyre többen állnak ki a teljes körű kegyelmi rendezés mellett, legutóbb dr. Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő, az itt látható felvételen.

További neves közszereplők kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András
2. Budaházy Edda
3. Vass István ’56-os szabadságharcos
4. Skrabksi Fruzsina
5. Varga Domokos György
6. Ágoston Balázs
7. Hegedűs Loránt

A Budaházy Bizottság tiszteletbeli tagjának tekinti a tavaly elhunyt néhai Wittner Mária, 1956-os szabadságharcost, akinek politikai végakaratát teljesítené a Budaházyéknak adandó kegyelem. Ő azt mondta erről az ügyről, hogy Budaházyékat „beárazták Gyurcsányék terroristának és így fogadta be a bíróság. Felcímkézték. Holott bizonyítani mit tudnak belőle? Semmit. Az 50. évforduló rendőreit felmentették. És akkor ők mik voltak ? Állami terrorizmust hajtottak végre. És akkor most már öntsünk tiszta vizet a pohárba. De az igazság szerint.”

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 4 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített négy megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Hunnia-portrék: katonából lett gazdálkodó, egy Bibliába rejtett ultrahangfelvétel és a megtartó elfogadás

A már több mint 14. éve meghurcolt Budaházy György és társainak ügye egész Magyarország ügye !

Szabadságot Budaházyéknak!

A NEMZETI JOGVÉDŐ SZOLGÁLAT (www.njsz.hu) nevében is honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője

Február 14-én a Kossuth Rádió "Jó reggelt Magyarország!" című műsorában dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 10 percben bemutatta a Nemzeti Jogvédő Szolgálat kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentését, kitérve egyes jogsértésekre.Kifejtette, hogy az egyre aggasztóbb jelenség már a népirtás definíciójának is megfelel, de etnikai tisztogatással és nyelvi genocídiummal is jellemezhető.

Ismertette az emberi jogi vizsgálat módszertanát, a jelentés és film készítés körülményeit, továbbá azt is hogy a jelentést, illetve a "Magyarok prés alatt Kárpátalján" című, Pesti Srácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített dokumentumfilmet magyar és angol változatban számos nemzetközi szervezet részére megküldték, többek között az ENSZ szakosított szervei, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ számos vezetője és szervezete is megkapta. Visszajelzések is érkeztek már az Európa Tanács felől a jelentés megküldését megköszönve.

Gaudi-Nagy kitért a jelentés 16 pontból álló ajánlásaira is, amelyek között szerepel többek között az autonómia biztosítása, az összes jogfosztó intézkedés eltörlése, a magyar állampolgársággal szembeni diszkriminatív, jogfosztó gyakorlat felszámolása és a magyar intézmények elleni támadások megszüntetése, a magyar nyelv használatának korlátozásmentes biztosítása és a kényszermozgósítások leállítása.

Kifejtette azt is, bízik benne, hogy a jelentés és film nagyban hozzásegíthet ahhoz, hogy a magyar kormányzat széles körben ismertté tegye a kárpátaljai magyarok elleni súlyos jogfosztásokat, népirtással fenyegető helyzetet és eredménnyel léphessen fel annak érdekében, hogy kárpátaljai magyarok és a Kárpátalján élő más elnyomott népek gyakorolhassák az önrendelkezés jogát is.

Forrás: pestisracok.hu

Közösség tagjai elleni erőszak vádjával áll bíróság előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke normalitáspárti vélemény-nyilvánítása miatt. A büntetőper tárgya, melyben a Székesfehérvári Járásbíróság február 27-i tárgyaláson védői indítványra az Európai Uniós Bíróságának előzetes döntéshoztalét kérheti, egy 2019. október 23-ra meghirdetett, ám aztán meg sem valósult “LMBTQP” szivárványos zászlóégetés. Az ügy tökéletesen megmutatja, milyen nyomásgyakorlást alkalmaznak és milyen befolyást érnek el az igazságszolgáltatás rendszerében a Soros-hálózathoz tartozó liberális civil szervezetek. A büntetőfeljelentést a Háttér Társaság illetve annak elnöke tette,  de azt többször is elutasították a hatóságok, majd a liberális jogvédők addig tolták erőszakosan az ügyet, míg végül ugyanaz az ügyészség, amelyik korábban nem látott megvalósult bűncselekményt, mégis vádat emelt Barcsa-Turner Gábor ellen és megbüntetését kéri család- és gyermekvédő véleményközlése miatt.

A mai eljárás előkészítő üléssel vette kezdetét, ami a felek meghallgatása után tárgyalással folytatódott.

Az ügyész a védelem indítványára röviden ismertette a vádat: felidézte, hogy 2019. október 23 előtt a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom társelnöke, Barcsa-Turner Gábor a közösségi médiában olyan plakátot jelentett meg, amely egy vidéki településen interaktív megemlékezést hirdetett, annak keretében vörös, uniós és LMBTQ-zászlók elégetésére hívott.

A vád álláspontja szerint a plakát, ami több internetes portálon is megjelent, alkalmas volt hogy az LMBTQ szexuális közösség tagjaiban riadalmat keltsen. Az ügyész félmillió forint pénzbüntetés kiszabására tett indítványt.

A HVIM elnöke és védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint fontos politikai kérdés került a tárgyalóterembe: a kérdés az, hogy egy liberális ideológia, szexuális orientációban eltérők csoportja közösség-e, mert amíg ez nem tisztázott, addig alapjaiban értelmezhetetlen az egész büntetőügy. Ha pedig ez egy politikai közösség, akkor zászlajuk elégetése, miért nem szabad véleménynyilvánítás mint más politikai közösségek zászlójának elégetése, amelyről az Alkotmánybíróság állásfoglalást is kiadott korábban. Barcsa-Turner Gábor a tárgyalóteremben azt mondta: a szabad véleménynyilvánítást biztosító alkotmányos jogát próbálják eltiporni ezzel az eljárással.

Amikor meghirdettem ezt a rendezvényt, nem gondoltam, hogy ennyire interaktív lesz és egy több éve tartó koncepciós eljárásba fog torkollni, melyben olyanok nyomására fognak vádolni, akik az 56-os forradalom és szabadságharc leverőinek ideológiai örökösei -fogalmazott a HVIM társelnöke.

Hozzátette, ez az ügy egyértelműen egy politikai jellegű ügy. Politikai állásfoglalást tesz egyik másik oldal.

Ez az eljárás nem is rólam szól, hanem az LMBTQ szexuális orientációról, hogy azt ki miként ítéli meg, ki áll a lobbijuk mellett és ki az aki a normalitás talaján áll, akár csak annyira, hogy a jogot tekinti és nem a politikai csatározás terepeként használja az igazságszolgáltatást -mondta Barcsa-Turner.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ominózus plakáton három zászló égetése szerepel: vörös, uniós és LMBTQ. 1956 az elnyomás elleni lázadás, felkelés volt. Az az ideológia most is itt van velünk. Ahogy a kommunizmus, úgy az LMBTQ is társadalmat romboló erő. Egy fiatal történész, Csarnai Márk egy tanulmányában rá is mutat erre – az LMBTQ egy ideológia, nem egy védendő kisebbség, nem olyan emberek közössége, akik elnyomva senyvednek a világban.

Ez színtisztán politikai kérdés, amiben az unió is eljárásokkal zsarolja Magyarországot, én pedig a véleményemet nyilvánítottam ki az elkészített plakáttal. Úgy érzem hogy ebben az eljárásban a véleménynyilvánításhoz való alkotmányos jogomat próbálják eltiporni -jelentette ki Barcsa-Turner Gábor.

Majd idézte a TASZ egy közleményét a szivárványégetésről. A liberális jogvédő szervezet maga fogalmazta meg egy Alkotmánybírósági állásfoglalást is beemelve, hogy egy politikai zászlójának elégetése politikai véleménynyilvánítás, annak vegytiszta, szavak nélküli szimbolikus kifejezése, fel sem idézi az erőszakot, ha nem társul hozzá további erőszakra való felhívás.

A zászlóégetés nyilvánvaló politikai ellenszenv kinyilvánítása, amit lehet sértőnek találni vagy azonosulni vele, egyet nem lehet, eljárni vele szemben és megtiltani. A véleménynyilvánítás szabadsága a kommunikációs alapjogok része, eszmék, nézetek szabad kifejtése, mely a fejlődni képes eleven társadalom létezésének alapfeltétele.

A HVIM elnöke végül kihangsúlyozta, a szólásszabadság alkotmányos védelme alatt áll.

Ő pedig még örül is ennek az ügynek, mert a Háttértársaság az ő minden áron bíróság elé citálásával bebizonyította, hogy milyen befolyásoló erővel bír.

Világosan lehet látni, hogy a nyomozóhatóság többször lezárja az eljárást, ki sem akar hallgatni, ügyészségi parancsra kihallgatnak, érveim hatására aztán ejtik az ügyet. Már kezdtük elhinni, hogy helyre állt a jogbiztonság, amikor  derült égből jött a villámcsapás, hogy mégis lesz büntetőper, és ugyan annak az ügyészségnek kellett ellentétes tartalmú iratokat beadnia, felsőbb utasításra, amelyik korábban már lezárta az ügyet. Ez a lobbierő felülírja a szakmát, a jogot, külső beavatkozás jelei abszolút tetten érhetők és mindenkinek színt kell vallania, hogy van e még Magyarországon jogbiztonság – önöknek erről kell dönteni én Szent Péter ítélőszéke elé tiszta lelkiismerettel állok -fogalmazott Barcsa-Turner Gábor.

Gaudi-Nagy Tamás védő szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet gyűlölet elleni munkacsoportja által készített úgynevezett előélet indikátor listájának hatása, amit  iránymutatásként küldtek ki a főügyészségeknek.

Gaudi tudni szerette volna, hogy a vádemeléskor használta-e ezt az iránymutató munkaanyagot az ügyészség, de a vád képviselője visszautasította a kérdést. Mint mondta, nem kell megosztaniuk, hogy milyen szakmai anyagokat használnak fel a munkájuk során.

Liberális álcivil szervezetek nem érhetnek el semmilyen befolyást a bűnüldözés szintjein -jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás.

Majd védői indítványban azt kérte, idézze a bíróság a feljelentő Háttér Társaság vezetőjét, hogy derüljön ki pontosan, milyen nyomást gyakoroltak a hatóságokra ebben az ügyben. Továbbá indítványozta valamilyen szakértő kirendelését annak a kérdéskörnek a tisztázására, hogy eltérő szexuális orientáltságúak csoportja egyáltalán közösségnek minősül-e, van-e védett jogi tárgy, amire a vád hivatkozik.

Bár megjegyezte, az igazságügyi szakértői névsorban nem talált LMBTQ-szakértőt, de talán szociológiailag körüljárható a kérdés. Szerinte a téma széles körben ismert és elismert szakértője Bagdy Emőke biztosan iránymutató módon tudná szakértelmével segíteni ennek a fontos kérdésnek feltárását. 

Definiálják szakértőkkel, ügyészségi leirattal, bármivel, csak bizonyítsák, miért kellene ezt elfogadnunk, hogy eltérő szexuális orientáltságú embereket miért kellene védett közösségként értelmeznünk -fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.

Végül hozzátette, a mellett az “apró” részlet mellett sem szabad elmenni, hogy a vád tárgyává tett ominózus plakáton az LMBTQP mozaikszóban a P betű a pedofíliára utal. Az egész eljárás arra utal, hogy a Háttér Társaság a feljelentéssel, majd az eljárás megszüntetések elleni panaszokkal magára vette a pedofil szóval kibővített mozaikszót, és ami sokkal súlyosabb, hogy a vádemeléssel az ügyészség is a pedofilok védelmében lép fel egy normalitáspárti, család- és gyermekvédő hazafival szemben.

Ha a bíróság elítéli a vádlottat, azzal maga is a pedofília mellé is áll azokkal szemben, akik a családok és keresztény értékek védelme mellett lépnek fel -szúrta oda a bírónak.

A bírónő mindkét indítványt helyben azonnal elutasította. Mint mondta, a Háttér Társaság mint feljelentő meghallgatása szükségtelen. Ez egy ténykérdés, kihallgatásuk irreleváns, a szakértő kirendelése pedig indokolatlan.

A bizonyítás befejeztével a perbeszédek következtek. Az ügyész a vádbeszédében többek közt azt hangsúlyozta, hogy nem kellenek ide szakértők, megállapítani, hogy az LMBTQ mozaikszó alá tartozók egy közösség, akik joggal érezték magukat megfélemlítve. Álláspontjuk szerint a vádlott cselekményében jelen van a kirívóan közösségellenes magatartás, amely jogi megítélésében évtizedes jogi gyakorlat van.

Nem is szükséges, hogy megvalósuljon a cselekmény, csak azt kell nézni, alkalmas volt-e hogy riadalmat keltsen. Nem is kell erőszaknak lennie -érvelt az ügyész, hogyan lehet erőszakot elkövetni egy meg sem valósult zászlóégetéssel.

Végül úgy összegzett, hogy az enyhítő körülményekre, miszerint jelentős az időmúlás, a vádlott három kiskorú gyermekeket nevel, és büntetlen előéletű, nem indokolt a törvény által lehetővé tett börtönbüntetés kiszabása, még felfüggesztett formában sem. Ezért kért csak pénzbüntetést a vádlottra.

Védőbeszédében Gaudi-Nagy Tamás a korábban elmondottak megismétlése mellett arra is kitért, nem igaz, hogy évtizedes jogi gyakorlat alapozná meg a büntetőeljárást. A gyűlölet elleni bűncselekményekről ugyanis egy 2008-as uniós  kerethatározat (az irányelv korábbi neve) rendelkezik, a tagállamoknak pedig időt adtak arra, hogy saját joggyakorlatukba ültessék, de semmiképp sem az uniós irányelvvel ellentétesen.

Ez az uniós irányelv a rasszizmus és idegengyűlölet ellen született. Ám a gyurcsányi időkben elfogadott hazai szabályozásban nem csak rasszizmus és idegengyűlölet célpontjai szerepelnek. Önkényesen – Háttér Társaság lobbija hatására – kiterjesztették egyes további “speciális” csoportokra (hagyományostól eltérő szexuális identitású és orientációjú személyek), amelyekre az uniós kerethatározat nem tér ki. A 2010 előtti balliberális kormányzat a nyugati gyarmatosítóknak annyira meg akart felelni, hogy messze túl akartak teljesíteni. Ez a lényegük, hogy gyökerében- elfojtsák a nemzetünk megvédésére, normalitás megvédésére törekvő erők fellépéseit -emelte ki Gaudi. Kijelentve:

Ez a jogszabály a gyurcsányi terror-korszak öröksége.

Arra tett indítványt végül, hogy mivel a büntetőeljárást megalapozó törvényi passzus nem harmonizál az uniós irányelvekkel, a bíróság vagy mentse fel most itt a vádlottat, vagy függessze fel az eljárást és forduljon az Európai Unió Bíróságához és kérjen állásfoglalást, hogy az alkalmazni rendelt törvényi tényállás megfelel-e az uniós jognak – amely bőrszínre, vallásra, nemzetiségre vonatkozóan határozza meg a védett jogi tárgyat, védett csoportot, közösséget.

Mintegy 15 perc gondolkodási idő után a bíró a tárgyalást elnapolta, amíg megfontolás tárgyává teszi a teszi a védői indítványt. Summa summarum, egy meg sem történt szivárványos zászlóégetés miatt kerülhet uniós vizsgálat alá a gyűlölet bűncselekmények elleni gyurcsányi érában született jogszabályunk.

A következő tárgyalás napját május 3-ra tűzték ki, ahol -ha nem függeszti fel a bíró az eljárást és nem kezdeményez előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon – a védőbeszéd folytatódik, majd Barcsa-Turner Gábor utolsó szó jogán elmondandó beszédére kerül sor.

Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szerint a vádban és az egész eljárásban felfedezhető a négy legnagyobb álcivil liberális szervezet (Amnesty International, Háttér Társaság, Magyar Helsinki Bizottság, TASZ) Gyűlölet Elleni Munkacsoportja által a gyűlölet-bűncselekmények elkövetői elleni fellépést szolgáló úgynevezett előítélet indikátor listájának hatása, mivel ezen szervezetek elérték azt, hogy  a Legfőbb Ügyészség döntő mértékben az ő javaslataikat küldte ki 2019-ben jogalkalmazói iránymutatásként a vármegyei főügyészségeknek.

Budaházy György és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője értékelik gyurcsányi koncepciós Hunnia terrorper megismételt másodfokú eljárásában eddig történteket és latolgatják az eljárás, illetve kegyelem esélyeit. A vád, a védelem, továbbá Budaházy György és a II.r. vádlott már megtartotta perbeszédeit, jelen állás szerint március 1-jén 9 órától a Fővárosi Ítélőtáblán a többi 8 vádlott utolsó szó jogán elmondott perbeszédei várhatók.

A sokak által várt befejező bírósági határozat kihirdetésére nagy valószínűséggel nem ekkor kerül sor, hanem a március 1-én a bíróság által megadott új nyilvános ülésnapon.

Ajánlom szíves megtekintésre a Hunnia-ügy 3 vádlottjáról és családjaikról (közte Budaházy Györggyel és családjával) készített három megrázó dokumentumfilmet (készítette: Füssy Angéla és dr. Morvai Krisztina). A filmek a pestisracok.hu és a szabadsagot.com oldalakon is megtalálhatók.

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Hunnia-portrék: Egy terrorper árnyékában született nagycsalád (Videó)

Hunnia-portrék: Gyurcsányék terroristának bélyegezték, elismert örökségvédő szakember lett

Neves közszereplők és nemzeti értelmiségiek kiállása Budaházyék kegyelme mellett:

1. Dr. Csókay András

2. Budaházy Edda

3. Vass István '56-os szabadságharcos

4. Skrabksi Fruzsina

5. Varga Domokos György

6. Ágoston Balázs

A gyurcsányi koncepció szerinti, hatósági-bírósági visszaélésekkel és koholt bizonyítékokkal teli ügy részletei: szabadsagot.com

Kérjük továbbra is támogassák a kegyelmi megoldást szorgalmazó petíciót! (a petíció a szabadsagot.com kezdőoldalán!)

Szabadságot Budaházyéknak!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

E-mail: njsz@nemzetijogvedo.hu

Február 10-én a Hír Tv Háború Ukrajnában c. műsorának első részében dr. Bogár Lászó közgazdásszal együtt ismertette dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője az NJSZ kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentését, kérte a segítséget a jelentés és a Magyarok prés alatt Kárpátalján c. dokumentumfilm külföldi terjesztéséhez, amelyeket angolul már eljuttattak az ENSZ, Európai Unió, Európa Tanács és EBESZ illetékes szerveihez, illetve Ukrajna elnökéhez is a kárpátaljai magyarok népirtásával fenyegető helyzet önrendelkezési alapú megoldása érdekében.

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. február 11., www.njsz.hu)

1945. február 11-én este 8 körül törtek ki a bolsevik támadók ellen védekező, Budai Várba szorult magyar és német csapatok. Február 12-én reggelre nagyjából 16 ezer katona jutott ki a város környéki hegyekbe. A Vörös Hadsereg kegyetlen embervadászatot rendezett soraikban. A közel 40 ezer harcosból kevesebb mint ezer jutott ki végül élve az ostromgyűrűből, a többiek hősi halált haltak vagy fogságba estek, ami a közeli halál esélyével volt egyenlő.

Megkerülhetetlen, hogy ezek a hősök végre helyükre kerüljenek a magyar történelmi emlékezetben és méltóképpen emlékezzen rájuk az ország, amelyért életüket adták!

Ennek jegyében zajlik idén is a Kitörés Emléktúra, amelynek résztvevői a Budai Várból indulnak a 60 km hosszú útra.

Egyre több jel mutat arra, hogy a nemzetközi baloldal vörös brigádjai aktív támadásba lendültek a hazánkban, amelynek során egyre agresszívabb és egyre összehangoltabb erőszakos akciókkal támadnak hagyományőrzőkre és különösen az 1945. február 11-ei budavári kitörés magyar és német hősei előtt tisztelgő Kitörés 60 emléktúra résztvevőire.

Idén már odáig jutottak ezek az a jórészt külföldiekből álló antifa rohamcsapatok, hogy a Kitörés60 túra szervezőinek tájékoztatása szerint a mai évfordulós rendezvényt megelőző napokan Budapesten hat különböző késes, viperás támadást hajtottak végre általuk szélsőjobboldalinak vélt személyekkel szemben. A fővárosi Gazdagréti téren egy áruháznál végrehajtott brutális támadásukat térfigyelő kamerák rögzítették: egy 8 fős viperával és más közbiztonságre veszélyes eszközökkel felfegyverzett antifa csoport hátulról támadt a tarsolyt viselő sértettre, földre vitték, lefogták, majd így ütlegelték fejét, testét viperával, rugdosták, paprikasprével lefújták, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Cselekményük kimeríthette az emberölés kísérletét is, de az biztos, hogy felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettének (Btk. 216. § (3) bek. b.) és e.) pontok) és aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettének halmazatban történt elkövetésére került sor (Btk. 164. § (6) bek. a.) és e.) pontok).

Ehhez képest a rendőrség garázdaság minősített esete miatt rendelt el nyomozást, ami nyilvánvalóan téves. Határozott álláspontunk szerint az antifasiszta támadók cselekménye minimálisan a Btk. 216. §-a szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntette és súlyos testi sértés büntette fentiek szerint minősített eseteinek minősül, ugyanis a sértett sérelmére a bűncselekményeket csoportosan és felfegyverkezve (emberi élet kioltására is alkalmas tárgyakkal) követték el. Az elkövetőek a sértettel szemben egyértelműen a lakosság egyes csoportjához való tartozása vagy vélt tartozása, ruházata, megjelenése alapján vélt politikai, szélsőjobboldali nézeteik miatt tanúsítottak kirívóan közösségellenes magatartást illetve kifejezetten emiatt bántalmazták az áldozatot.

Feltűnő kettős mércés jelenség, hogy a „szexuális másságúak” bántalmazása esetén a nyomozó hatóságok előszeretettel indítanak eljárást közösség tagja elleni erőszak gyanújával. Amikor a Budapest Pride-ról 2013-ban távozó férfipár egyik tagját nyakon ütötték, a bíróság jogerősen kétéves szabadságvesztést szabott ki az elkövetőre közösség tagja elleni erőszak miatt. (A sértettet a Soros György által kiemelten pénzelt Magyar Helsinki Bizottság képviselte.)

De ezen gyűlöletbűncselekmény minősített esetével gyanúsították meg – kétszeri eljárás megszüntetés után –alaptalanul Budaházy Györgyöt, Barcsa-Turner Gábor HVIM elnököt és egy társukat, akik más hazafiakkal együtt részt szerettek volna békésen venni a Háttér Társaság iskolai LMBTQ propagandát népszerűsítő nyilvánosnak meghirdetett 2019-es rendezvényén, majd miután nem engedték be őket erőszakmentesen vélemény-nyilvánítottak. Ugyanezt a minősítést alkalmazták és -hármszori megszüntetés után - vádat emeltek közösség tagja elleni erőszak miatt egy másik ügyben nemrég Barcsa-Turner Gábor ellen, aki szerintük egy október 23-i zártkörű emlékező rendezvényt vörös zászló égetéses programponttal hirdetett meg.

Jogos tehát az elvárás, hogy - a fenti két eljárás megszüntetése mellett - most, miután egy magyar hagyományőrzőt minden ok nélkül, pusztán a vélt politikai nézetei miatt ért gyűlöletbűncselekményes támadás az elkövetőkkel szemben lépjen fel a rendőrség, az ügyészség és a bíróság.

Ezen káros és veszélyes jelenséggel szemben a Nemzeti Jogvédő Szolgálat évek óta fellép, és feljelentésekkel próbálja elérni az elkövetők felelősségre vonását, és azt, hogy a rendőri szervek sokkal határozottabban, kettős mércétől mentesen és elrettentő hatást gyakorolva lépjenek fel az elsősorban külföldiekből álló szélsőbaloldali erőszaktevőkkel szemben.

Három éve a Nemzeti Jogvédő Szolgálat felfegyverkezve, csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt hiába tett büntetőfeljelentést azon antifasiszta jelszavakat skandáló, nácizó szélsőbaloldali-anarchista tüntetők ellen, akik 2020. február 8-án a Becsület napja elnevezésű rendezvény után ok nélkül megtámadtak, botokkal ütlegeltek és megrugdostak három felvidéki fiatalt (köztük egy lányt), mert ruházatuk alapján szélsőjobboldaliaknak hitték őket. És bár csak rendőri közbelépés akadályozta meg azt, hogy támadás súlyosabb következményekkel járjon az erőszakos antifák egész olcsón megúszták, mivel nem kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bántalmazással csoportosan elkövetett gyűlölet-bűncselekmény (közösség tagja elleni erőszak minősített esete), hanem csak csoportosan elkövetett garázdaság miatt vádoltak meg hármat közülük. Szerény mértékű közérdekű munka büntetést kaptak.

Nemrég pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság megszüntette a közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép (vörös csillag) használatának vétsége gyanúja miatt tett NJSZ feljelentés (https://njsz.hu/a-kitores-hoseinek-igaza-es-becsulete-orok/) alapján indult büntetőeljárást. Tavaly február 12. napján a Budai Várban megrendezésre került Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúrán a Bécsi kapu tetején egy szélsőbalos aktivista kezében egy vörös csillagos zászlóval hergelte a túra résztvevőit. A rendőrség szerint az elkövető a Kurd Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szervezet zászlaját használta, amelynek központi szimbóluma a kommunista önkényuralmat jelképező vörös csillag. Az elkövető és antifa társai ezzel egyidejűleg a „felszabadító” Vörös Hadsereget dicsőítették, a túrán résztvevőket pedig nácizva provokálták.

Tekintettel arra, hogy az ötágú vörös csillag Magyarországon önkényuralmi jelképnek minősül és nagy nyilvánosság ellőtt történő használatát a Btk. tiltja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2022. február 15. napján feljelentést tett ismeretlen tettesekkel szemben. Ebben kifejtettük, hogy „[n]em vitás, hogy a jelkép használatára egy olyan zászlóval került sor, amelyen a vörös csillag, tehát a tiltott önkényuralmi jelkép rendkívül domináns módon, nagy méretben, jól kivehetően megtalálható volt.” Rámutattunk továbbá, hogy „[t]eljesen nyilvánvaló tehát, hogy ezen jelkép elkövető általi használata azt célozta, hogy a Vörös Hadsereg, mint a szovjet kommunista önkényuralmi rendszer fegyveres szervezete áldozatainak, jelesül a Budai Várat és Budapestet védő áldozatok, de minden, a megszálló

Vörös Hadsereg által megölt, meggyalázott magyar ember emberi méltóságát és kegyeleti jogát sértse.”

Már e feljelentésben is kifejtésre került, hogy „[n]em jelenthet büntethetőséget kizáró okot, vagy társadalomra veszélyesség hiányát nem okozhatja, ha a köznyugalom célzatával alkalmazott önkényuralmi jelképet valamely működő vagy nem működő szervezet zászlajaként alkalmaznak”, hiszen ellenkező esetben azt lehetne megállapítani, hogy az Amerikai Náci Párt zászlaját – amely a Harmadik Birodalom lobogójához rendkívül hasonló – bátran lehet használni Magyarországon. Épp ezért a nyomozó hatóságnak két választása van: vagy minden olyan jelképet tartalmazó zászló, felirat köznyugalom megzavarására alkalmas használatát bűncselekményként kezelik, melyek a Btk. 335. §-ában szerepelnek, függetlenül attól, hogy az adott jelkép valamely jelenleg a világban bárhol működő szervezet zászlajában szerepel-e vagy sem, vagy pedig megállapítják, hogy sem a YPG, sem az Amerikai Náci Párt zászlajának használata nem tiltott.

Mindezek ellenére a nyomozó hatóság 2022. február 21. napján kelt határozatával mivel –álláspontja szerint a cselekmény nem bűncselekmény – megszüntette a büntetőeljárást. Ezen végzésében – teljesen abszurd módon – kijelentette a BRFK Bűnüldözési Osztálya, hogy „az ötágú vörös csillag nem tekinthető kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek, mivel továbbra is számos egyéb politikai és nem politikai szimbólumként is feltűnik”. A nyomozó hatóság álláspontja szerint a YPG zászlaja ezért nem alkalmas arra, hogy a köznyugalmat megzavarja, illetőleg az önkényuralmi rendszerek áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértse.

A határozattal szemben az NJSZ képviseletében dr. Gaudi-Nagy Tamás panasszal élt, melyben kifejtette, hogy a „felejelentést elutasító határozat azért téves, mert nem fogalmi eleme a tárgyi bűncselekményt elkövető magatartásnak az, hogy olyan módon kerüljön használatra az ötágú vörös csillag, amely kizárólag a kommunizmust reprezentáló jelképnek minősül (…) teljesen irreleváns, hogy az ötágú vörös csillagot Kurd Népvédelmi Egységek használják három betű kombinálásával sárga alapon háromszög alakú zászlón”. Mint leírta, „a lényeg az, hogy az ötágú vörös csillagot az 1945. február 12-i kitörés napjának emlékére szervezett „Kitörés 60” túra résztvevőinek szeme láttára, közszemlére kitéve alkalmazta a köznyugalom megzavarására alkalmas módon (…) a használat időzítése, módja és az azt kísérő hangosbeszélős üzenetek, illetve kommunista indulók lejátszása egyértelművé tette, hogy kommunista rendszert szimbolizáló ötágú vörös csillagnak a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történő használatára került sor, amelyet viszont a törvény büntet.”

A Budapesti I. és XII. Kerületi Ügyészség először elutasította a panaszt, ezt követően azonban, elfogadva a panaszban tett érvelést, határozatával az eljárást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, és elrendelte a nyomozást az ügyben, amelynek során a feljelentőt is meghallgatták, illetve az elkövetést észlelő tanúkat.

Mindezen fejlemények után a Budapesti Rendőr-főkapitányság – a korábbi határozatában írtakkal egyező indokokkal – ismételten megszüntette az eljárást, mellyel szemben az NJSZ panasszal élt – ennek elbírálása egyelőre még nem történt meg.

Mint látható, szervezetünk immáron egy éve küzd annak érdekében, hogy a kommunista provokatőröket az igazságszolgáltatás felelősségre vonja a 2022. évi Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra közszemlére tétellel elkövetett önkényuralmi jelkép használatával történő megzavarásáért.

A nyomozó hatóság fenti döntését sajnálatos módon nem tudjuk másként értelmezni, minthogy a más külföldi országokban legálisan működő szervezetek zászlóit minden további nélkül lehet szabadon használni, még akkor is, ha annak központi eleme egy önkényuralmi jelkép, és teljesen nyilvánvaló, hogy az azért szerepel ott, mert az adott szervezet ideológiai közösséget vállal az adott önkényuralmi jelképet alkalmazókkal. Ezen rendőrségi logika szerint tehát legálisnak tekinthető a Kurd Népvédelmi Egységek zászlajának alkalmazása éppúgy, mint az Amerikai Náci Párt lobogójának alkalmazása, amely a horogkeresztet ábrázolja vörös alapon.

Annak érdekében, hogy az idei évben az ehhez hasonló incidensek elkerülhetők legyenek, a HVIM egyik tagja bejelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitány részére egy, az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra időpontjával megegyező időpontban történő statikus gyűlés megszervezéséről a Bécsi Kapu tetején. Ennek során egy „Tisztelet a hősöknek” feliratú molinót is ki szerettek volna függeszteni. A bejelentő előadta azt is, hogy a gyűlés nem a klasszikus „Becsület napi” megemlékezés lett volna, hanem csak a „Kitörésben” résztvevők számára állított volna emléket.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban arra hivatkozva, hogy álláspontja szerint a gyűlés a korábbi évek „Kitörés napi” rendezvényeihez hasonló, s a résztvevők köre is azonos, a korábbi tapasztalatok alapján alkalmas lehet arra, hogy a külső szemlélőkben félelmet, riadalmat, ellenérzést keltsen, ezáltal a köznyugalom megzavarására alkalmas, a gyűlés megtartását megtiltotta. Az indokolás ezek mellett még utalt arra is, hogy a gyűlés a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök áldozataira emlékeztet.

A döntés megtámadásra került, mely alapján a Kúria elvi tartalmú döntésében – teljesen érthetetlen módon – egyetértett a BRFK azon állításával, mely szerint a gyűlés tiltott célra irányul, mivel az – állításuk szerint – összekapcsolható a „Becsület Napjával”, amely „nem csupán Budapest ostroma és ennek részeként a kitörési kísérlet során életüket vesztett, hazájukat védő katonák hősiességéről való megemlékezést, mint kegyeleti aktust jelenti – aminek jogszerűségét senki nem kérdőjelezte meg –, hanem >>az évek, évtizedek során ráépült, köré szerveződött ideológiai felhangokkal együtt egy olyan, a nemzetiszocialista diktatúra, illetve annak elfogadhatóvá tétele mellett kiálló megnyilvánulást is, amely ekként már ellentétes az Alaptörvény Nemzeti Hitvallásában foglaltakkal (…)<<”.

Szervezetünk tudomására jutott az is, hogy egy, mozgalmakhoz nem kötődő személy 2022. decemberében bejelentést tett egy 2023. február 11. napján 15 órától 20 óráig a Bécsi Kapu tetején megtartandó statikus gyűlés vonatkozásában. A gyűlés célja a zsidó honfitársaink előtti megemlékezés és tisztelgés lett volna, akik a budapesti ostrom során vesztették életüket. A Budapesti Rendőr-főkapitányság azonban ezt a tüntetést is megtiltotta, mivel titkosszolgálati adatokra utalva azt összefüggésbe hozta a „Becsület Napjával”. Erre a következtetésre egy minősített adatot tartalmazó okiratban adott tájékoztatás szolgált.

A fentiek eredményeként az idei Kitörés 60 Emlék- és Teljesítménytúra idejére az antifasiszták ismételten tüntethetnek a Bécsi Kapu térnél, ezért sajnos a túrán résztvevőknek a kommunista provokatőrök általi aljas támadására ismételten számítani lehet. Sőt tudomásunkra jutott, hogy felhívásokat tettek közzé a túra résztvevői elleni erőszakos cselekményekre, amely már önmagában bűncselekmény, mivel a közösség tagja elleni erőszak bűntettének az előkészülete is büntetendő. (Btk. 216. § (4) bek.)

Ezúton is síkra szállunk a határozott, kettős mércétől mentes és törvényes rendőri fellépés mellett az 1945-ös budavári kitörésre békésen megemlékező túrázók megvédése érdekében a rájuk támadó vörös csillagos, egyre agresszívabb antifák ellen !

Ahogy a kitörés hősei sem adták fel, mi sem fogjuk feladni a honvédő küzdelmet a bolsevik módszerekkel hazánkat és a keresztény Európát egyre agresszívabban és gátlástalanabbul támadó neomarxista-liberális, patriofób erőkkel szemben !

Éppen ezért tájékoztatjuk a túrán résztvevőket, hogy ha őket az antifák által atrocitás éri, vagy azt észlelik, hogy egyes személyek bűncselekményt követnek el, úgy forduljanak a Nemzet Jogvédő Szolgálathoz (njsz@nemzetijogvedo.hu) bizalommal, igyekszünk lehetőségeink keretei között jogi segítséget adni számukra.

A Pesti Srácok POLBEAT c. műsorának 2023. februrár 2-i felvételén dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője  és Kertész Dávid, a PS munkatársa  a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló jelentést és dokumentumfilmet bemutató nemzetközi sajtótájékoztató után beszélgettek Húth Gergellyel és Stefka Istvánnal a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről és a megoldási lehetőségekről.

A  kárpátaljai magyarok elleni jogsértéseket vizsgáló jogi monitorozó missziónk eredményeit összegző, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által készített  emberi jogi jelentés frissített magyar és angol változatát, illetve a PestiSrácok hírportál munkatársaival és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen elkészített, " Magyar a prés alatt Kárpátalján" című dokumentumfilm angol feliratos változatát itt találják.

Kérünk mindenkit, hogy juttassák el a jelentés és dokumentumfilm magyar és angol változatait minél több hazai, külhoni és külföldi helyre kárpátaljai magyar honfitársaink helyzetének jobbra fordítása érdekében !

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat  kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló  jelentése az EU Bizottság múlt héten kiadott, Ukrajnáról szóló mostani jelentésének emberi jogi mellékleteként is felfogható, ezért küldtük meg ezen a héten jelentésünket az EU minden csúcsvezetője és minden érintett szervének az angol feliratos dokumentumfilmmel együtt, de egyúttal az Európa Tanács, EBESZ és az ENSZ hatáskörrel rendelkező szervei és vezetői részére is és Magyarország Kormánya mellett Ukrajna elnökének is.

Ízelítő a levelekből:

1. Levél az ENSZ főtitkárához

2. Levél az ENSZ Genocídium Megelőzési Hivatalához

3. Levél az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés elnökéhez

4. Levél az Európa Tanács emberi jogi főbiztosához

5. Levél az Európai Unió Bizottságának elnökéhez

6. Levél az EBESZ Nemzeti Kisebbségügyi főbiztosához

7. Levél Ukrajna elnökéhez

A kilenc fejezetből álló Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.

Mindezen feltárt jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez és végső soron az őshonos kárpátaljai magyarság megsemmisüléséhez, szülőföldjéről való elűzéshez vezethetnek. A Jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a kárpátaljai magyarok tarthatatlan helyzetének megnyugtató, megfelelő garanciákkal övezett és a nemzeti kisebbségek sorsát korrekten rendező, bevált, jó európai modellekre és az önrendelkezéshez való jogra figyelemmel történő megváltoztatása érdekében.

Éppen a sajtótájékoztatónk napján február 2-án  jött ki az EU Bizottság Ukrajnáról szóló jelentése,  amiben  egyértelműen az ukrán állam EU  csatlakozásra való alkalmatlanságát állapítják meg. Másnap, pénteken az EU csúcsvezetése (Ursula von der Leyen és Charles Michel) Kijevben járt és ömlengve dícsérte Ukrajnát az EU csatlakozásra való szerintük fennálló, de valójában teljesen hiányzó érettsége miatt. Ugyanakkor a mostani bizottsági jelentés egyetlen érdemi kiegészítést, megállapítást sem tartalmaz az alapvető emberi jogokról a Bizottság tavaly júniusi értékeléséhez képest.

Egyelőre  a kárpátaljai magyarok létét fenyegető súlyos, egyre fokozódó és rendszerszintű jogsértések, üldözések még nem érték el az EU Bizottságának és az emberi jogok védelmében illetékes más nemzetközi szervezet ingerküszöbét, kivéve az Európa Tanácsot, ahol már foglalkoznak az üggyel.

"Minden magyar felelős minden magyarért !"

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Telegram: t.me/nemzetijogvedok

Elkészült a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése magyarul és angolul is a kárpátaljai magyarságot érő atrocitásokról és a PestiSrácokkal, Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm, amelyet már közel 400 ezren láttak, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget.

Ennek kapcsán az Ultrahangon Nagy Imre Jonatán beszélgetett dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével a kárpátaljai magyarok súlyosan veszélyeztett helyzetéről, a korlátozott nyelvhasználatról, a tömeges kényszersorozásokról, a magyarság jogait korlátozó törvényekről, s a népirtás kérdéséről és arról, hogy ezt a veszélyes folyamatot miként lehetne megállítani, de legalábbis minderre ráirányítani a világ és a hatóképes szervezetek figyelmét. A kilenc fejezetből álló NJSZ Jelentés szerint Ukrajna megbukott az emberi jogi vizsgán. A Jelentés tételesen, bizonyítékokkal alátámasztva, a vonatkozó jogi előírásokat megjelölve részletesen mutatja be az ukrán állami szervek részéről kifejtett számos súlyos, rendszerszintű, nyelvi, sőt fizikai genocídium, lakosságcsere, illetve etnikai tisztogatás hatásával járó, Kárpátalján élő őshonos magyarokat érő jogsértést, amelyek összhatása végzetes fenyegetést jelent számukra és nemzeti közösségként való fennmaradásukat alapvetően veszélyezteti.