Július 7-én Papp Károly rendőr dandártábornok, a Készenléti Rendőrség volt parancsnoka és dr. Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter meghallgatása volt napirendben, július 14-én dr. Nagy-Juhák István rendőr ezredes, dr. Mittó Gábor rendőr alezredes, Pálóczi Imre rendőr alezredes és Kacziba Antal nyugalmazott rendőr altábornagy, Gíber László nyugalmazott rendőr százados meghallgatása.

A jegyzőkönyvek, illetve azok kivonatai ide kattintva letölthetők. Megdöbbentő részletek tárultak fel ezen sötét és véres időszakról, érdemes átolvasni! 

Kiderült többek között, hogy Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszter otthonában papucsban néztve végig a TV székházostromot, onnét "irányította" az eseményeket, teljes alkalmatlanságról tett tanúbizonyságot utólag is. Idézet tőle: "nem tudom, mit kellett volna csinálnom, ha nem otthon nézem ezt az eseményt a tévében". Fogalma nem volt arról, hogy a rendőrség akkoriban nem rendszeresített műanyag szíjbilincset, sörétes vadászfegyvereket és gumilövedékeket használt. Elmondta, hogy "19-ről – ha jól emlékszem – 20-ra virradó éjszakán, ahogy már említettem, otthon tartózkodtam, ha jól emlékszem, 20-án este meglátogattam a rendőröket a kórházban.", az ekkor zajló embervadászatokról nem volt tudomása. Szembesítésre került azzal, hogy a Kossuth tér lezárást jogszerűnek nevezte, illetve a Civil Jogász Bizottság levelére válaszolva annak idején azt írta, hogy október 23-án az Alkotmány utca-Bajzsy Zsilinszky út sarkánál a tömeg Molotov koktélt hajigált, ezért kellett oszlatni: erről egyértelműen bebizonyosodott, hogy szemenszedett hazugság több hazafi (pl. Gőbl György) elleni koncepciós perben. Szembesítésre került azzal, hogy a szeptemberi futószalagszerű önkényes letartóztatások ellen tiltakozó jogvédőknek azt válaszolta, hogy: „Meggyőződésem, hogy a független és pártatlan magyar bíróságok a legjobb tudásuk szerint jártak el, az elmúlt héten történt események során őrizetbe vett személyek közül kizárólag azoknak az előzetes letartóztatását rendelték el, akiknél ezt a törvény alapján indokoltnak látták.” Ezen döntéseket utóbb a másodfokú bíróságok 90 százalékban megváltoztatták, majd utóbb a Fővárosi Bíróság belső jelentésében kimondta, hogy ezeket a döntéseket az irányadó eljárási és anyagi jogszabályok durva megsértésével hozták a bíróságok.

A Célpont stábja bejutott a 14 hónapja előzetes letartóztatásban ülő Budaházy Györgyhöz. Az ügyészség a Hunnia Mozgalom vezetőjét tekinti a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadító Hadsereg által vállalt bűncselekmények felbujtójának. 

Az előzetes videó ide kattintva érhető el.

Budaházy Györgyöt - egyebek mellett - a szocialista és szabad demokrata országgyűlési képviselők házai elleni Molotov-koktélos támadásokkal, egy újlipótvárosi jegyiroda felgyújtásával és Csintalan Sándor, az MSZP korábbi ügyvezető alelnöke, a Hír Televízió műsorvezetője megverésével hozzák összefüggésbe.

Szávay István országgyűlési képviselő, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetjének elnöke kérdést intézett Semjén Zsolt miniszterelnök-helyetteshez a Magyarok Világszövetsége állami támogatásával kapcsolatban. A képviselő arra volt kíváncsi: kívánja-e a Kormány a következő költségvetési évtől kezdve anyagilag támogatni a Magyarok Világszövetségének működését?Semjén Zsolt augusztus 5-én kelt levelében sajnálatos módon így válaszolt: ”Kormány, ahogyan a korábbiakban, úgy a jövőben sem kívánja a költségvetésben támogatni a Magyarok Világszövetségének működését.” Ez az egysoros, minden indoklást nélkülöző válasz egyrészt felháborító, másrészt világossá vált az is, hogy a legnagyobb összmagyar szervezet ügye mennyire érdektelen az új kormány számára. A miniszterelnök-helyettes állásfoglalása egyébként sajnos nem volt meglepő, hiszen már XXI. tusványosi nyári egyetemen is kifejtette, hogy a „Magyarok Világszövetsége nem valósult meg”, így egy új, a magyar államhoz kötődő intézményt kell létrehozni.

(Az eseményről szóló hivatalos beszámoló itt olvasható)

2010. június 3-án, a Nemzeti Érzelmű Motorosok Egyesület egy csoportja a Trianon 90 emléktúra 2010. június 1-7. Budapest – Brüsszel – Trianon keretén belül petíciót adott át több EU képviselőnek. Ilyen még Brüsszelben nem volt. A motoros egyesület elnöke, Jeszenszky Sándor elmondta, hogy a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulóján elmotoroznak Versailles-ba a Nagy-Trianon kastélyhoz, hogy a helyszínen emlékezhessenek. Egy nappal előtte pedig eljöttek Brüsszelbe.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás volt a házigazda, akik, mint egy rögtönzött sajtótájékoztatón igen profi módon vezényelték le az eseményt. (A motorosokat Gaudi-Nagy Tamás búcsúztatta az induláskor, illetve a visszaérkezéskor a fogadásunkon is ott volt a Kossuth téren.)

Feloldották a nyilatkozat-zárlatot Budaházy György ügyében, tájékoztatta a NapiászOnline-t Dr. Gaudi-Nagy Tamás, az előzetesben ülő György ügyvédje. Budaházy elsőként a NapiászOnline-nak nyilatkozott

Korábban már beszámoltunk Budaházy György börtönben töltött egy évéről, aki akkor még hivatalosan nem nyilatkozhatott a sajtónak. A korábbi felvételt - a mostanihoz hasonlóan - Dr. Gaudi-Nagy Tamás bocsátotta a NapiászOnline rendelkezésére.

A "Keresztény" Demokrata képviselőt egyáltalán nem érdekli mi történt július 4-én, ezért felszólították arra, hogy mondjon le.

A Hatvannégy Vármegye és a Jobbik szerint indoklás nélkül utasította el többször Lukács Tamás, az országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, hogy tárgyalják azokat a jogsértéseket, amelyeket a július 4-i előállítások után a Gyorskocsi utcai fogdában tapasztaltak.

Zagyva György Gyula, a Hatvannégy Vármegye tiszteletbeli elnöke, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint egy a keresztény értékrendet képviselő ember kötelessége, hogy tegyen a negatív diszkrimináció ellen.

Letölthetőek az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló albizottsága 2010. július 7-én, és július 14-én tartott üléseinek teljes jegyzőkönyvei:

2010.07.07-i ülés 

2010.07.14-i ülés

Az alábbiakban a kérdéseimre és válaszaimra szűkített verziót találják. Mittó Gábort és Gíber Lászlót kivéve 5 meghallgatottal kemény párbajokat vívtam:

2010.07.07-i ülés (kivonat)

2010.07.14-i ülés (kivonat)

Tegnap Nyakó István - Gyurcsány Ferenc magyar hangjaként - közölte az ország közvéleményével, hogy a bukott miniszterelnök nem kíván részt venni az Országgyűlés 2006 őszi törvénysértéseket kivizsgáló albizottságának szeptemberi meghallgatásán. Indoka szerint a bizottságban komédia folyik, továbbá annak egyik tagja elfogult: Gaudi-Nagy Tamás, aki – a forradalom győzelme, a rendszer bukása után továbbra is koncepciós eljárás alapján több mint egy éve előzetesben tartott - Budaházy György védője.

Az Országgyűlés Emberi Jogi Bizottságának 2010. július 27-i ülésén nemcsak az egyébként helyeselhető hódmezővásárhelyi "Lázár-lista" és a július 4-én rendőri támadás célponjtává vált gárdista rendezvény kérdésének napirendre tűzése volt a téma, de a nemzeti jogvédő képviselő egyúttal meghívta a bizottság tagjait a Budaházy film július 29-i újabb nyilvános vetítésére (Andretti Pizzéria, Újpest, Külső Váci út 13. www.andretti.hu). Az ülés ezen részérő szóló jegyzőkönyv kivonat itt érhető el.

A meghívás keretében többek között az alábbiak hangzottak el:

"Ez az ügy rendkívüli súlyú, Wittner Mária képviselőtársunk már az első ülésen kezdeményezte ennek a kérdésnek a napirendrevételét. Már most jelzem, hogy én a jövőben fogom kezdeményezni ennek az ügynek a napirendrevételét, hiszen politikai foglyokról van szó, a nemzetközi jog definíciói szerint is."

Az MSZP nem vesz részt az Országgyűlés emberi jogi bizottsága rendőri jogsértéseket vizsgáló albizottságának munkájában, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő pedig nem megy el a testület meghallgatására - közölte Nyakó István arra reagálva, hogy Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke a Magyar Hírlapnak úgy nyilatkozott: szeptember végén akarják meghallgatni a volt miniszterelnököt.

Nyakó István, az emberi jogi bizottság szocialista tagja az MTI-nek szerdán úgy nyilatkozott: az albizottság házszabályszerűen alakult meg, de politikailag illegitim.

Dr. Lukács Tamás az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság rendkívüli ülésén 2010.07.27-én, arrogánsan lesöpörte Dr. Gaudi-Nagy Tamás javaslatát, amelyben a 2010. július 4-én, az Erzsébet téren történt jogellenes tömegoszlatás napirendre vételét és kivizsgálását kérte:

Az ülés részletes beszámolója

Az alábbiakban olvasható az ülésről készült jegyzőkönyv azon része, amely a július 4-i gárdista fogadalomtétel rendőri zaklatása miatti napirendi vitát tartalmazza, ideértve az egyebek között a bizottság tagjainak és a nyilvánosságnak a július 29-i Budaházy filmre történt meghívását. A vita több mint tanulságos és annak fényében érthető napirendre emelést leszavazását követőa nemzeti jogvédő alábbi kijelentése, amely szó szerinti idézet a jegyzőkönyvből:

"Dr. Gaudi-Nagy Tamás: Gratulálok! Gyurcsány tevékenységét sikerül folytatni. Remek!"

Lázár János azt szeretné, bíróság mondja ki, hogy jogszerű-e a szociális támogatással visszaélők adatainak közzététele. A Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civi- és vallásügyi bizottságának ülése után elmondta: az adatvédelmi biztos jogszerűtlennek tartja a "felelősségi lista" nyilvánosságra hozását, határozata azonban nem kötelező erejű, a döntő szót a bíróságnak kell kimondania. A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, de nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből".

Alkalmas eszköznek tartja Lázár János hódmezővásárhelyi polgármester internetes listáját a szociális támogatásokkal való visszaélések ellen Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője. Elmondta, pártja szerint a kormánynak jogalkotási lépéseket kellene tennie a visszaélések elkerülésére.

Hódmezővásárhelyen nyilvános listát készítettek azokról, akik támogatást igényeltek, de annak átvételét elmulasztották, a felkínált közcélú munkát pedig visszautasították. Az ügy miatt az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága meghallgatta Lázár Jánost, a város polgármesteré, a Fidesz parlamenti frakcióvezetőjét. Gaudi-Nagy Tamás a bizottság jobbikos tagja az ülésen rámutatott, a potyautasokat és a segéllyel visszaélőket ki kell vetni a szociális rendszerből.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat júliusban listát közölt honlapján azok nevével, akik magukat rászorulónak vallva segélyt igényeltek, azt azonban nem vették át, vagy a felajánlott közcélú munkát visszautasították, s ezzel "ténylegesen rászorulókat szorítottak ki a támogatási rendszerből". A több mint háromszáz fős listán a kérelmezők neve, lakcíme és születési dátuma mellett indoklás is olvasható: "nem ment el az ingyenebédért", "nem vette át az élelmiszercsomagot", "nem vállalta a felajánlott közcélú munkát", "nem jelent meg a közcélú kiközvetítésen". Szerepelnek a névsorban azok is, akiknek a közcélú munkaviszonya rendkívüli felmondással szűnt meg.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő beszélt a legtöbbet az Országgyűlésben, szintén ő szólalt fel a legtöbbször az új parlamenti ciklus első ülésszakán - derül ki az Országgyűlés adataiból.

A legtöbbet felszólaló képviselők listáját az ellenzék, elsősorban a jobbikos képviselők vezetik. Gaudi-Nagy Tamás 102 alkalommal, 8 óra 57 percet beszélt.

A felszólalások számát tekintve 91-gyel követi őt Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, majd 58-cal Novák Előd és 57-tel Volner János jobbikos képviselő. A felszólalások összidejét figyelembe véve, Gaudi-Nagy Tamás mögött itt is második - hat órával és ötvenöt perccel - Schiffer András, a harmadik majdnem 4 óra 20 percnyi beszéddel Novák Előd, a Jobbik alelnöke. A legaktívabb szocialista Lamperth Mónika volt, aki 44-szer szólalt fel és 2 óra 39 percet beszélt.

Többek meglepetésüknek adtak hangot amiatt, hogy nemzeti radikális politikusként és nemzeti jogvédőként beléptem az Interparlamentáris Unió Magyar-Izraeli Tagozatába, többen már egyenesen Izrael barátként emlegetnek.

A belépésről a Népszava kért tőlem interjút, és az újság meglepő módon lehozta indokaimat csorbítás nélkül, íme a cikk:

A nagy érdeklődésre tekintettel a nyilvános, díjtalan vetítést megismételjük!

2010. július 29-én, csütörtökön

18:30-tól az Andretti Pizzériában

(www.andretti.hu, Bp. IV. ker. (Külső) Váci út 13.)

Utána fórum és találkozó Budaházy György hozzátartozóival, a Hunnia Csoport tagjaival és más hazafiakkal, továbbá nemzeti jogvédőkkel. A mostani vetítés házigazdája Gaudi-Nagy Tamás.

Nehéz helyzetben vannak Budaházy György gyerekei. A három csemete kommandósok között, bilincsbe verve látta az apját.

Budaházy György ügye évek óta erősen megosztja a közvéleményt. A terrorizmussal is vádolt György jelenleg egy éve tölti előzetes büntetését a váci börtönben. A NapiászOnline korábban közölte a vele készített exkluzív börtöninterjút. Most annak jártunk utána, mi történt a családdal Budaházy börtönbe kerülése óta.

A Jobbik törvényjavaslatot nyújtott be, amellyel megszüntetné azt a nyugdíjszisztémát, amelynek eredményeként kiemelt nyugdíjat kapnak az "előző rendszer haszonélvezői". Az ilyen módon beszedett összeget pedig az 1956-os áldozatok között osztanák szét.

Novák Előd jobbikos képviselő szombaton Budapesten tartott sajtótájékoztatóján mondta el, hogy a Biszku Béláról szóló dokumentumfilm betiltása kapcsán tudták meg a parlament folyosóján Wittner Máriától, hogy Biszku Bélának állítólag 640 ezer forintos nyugdíja van. " Komoly társadalmi felháborodás övezi, hogy az előző rendszer elnyomói, annak a kiszolgálói és haszonélvezői még 20 évvel a rendszerváltás után is ilyen kiemelt nyugdíjat élvezhetnek, és olyan boldogan élhetnek, ahogy Biszku Béla" - tette hozzá.

A pénteken - többek között - Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő által benyújtott törvényjavaslat szerint az általuk felsorolt tisztségeket betöltők (mint például az MSZMP KB vagy a KISZ KB egykori tagjai) nyugdíja egy általuk kidolgozott és meghatározott logika szerint csökkenne, a csökkentés alsó határának pedig a mindenkori öregségi nyugdíj felét tekintenék. Elmondta, hogy olyan törvényjavaslatokat nyújtanak be, amelyek adott esetben kissé felpuhítva megvalósulhatnak, akár a Fidesz kezdeményezésében is. Hozzátette: ha a Jobbik kormányon lenne, akkor valószínűleg keményebb javaslattal álltak volna elő. Mostani javaslatuk szerint ugyanis ha valaki egy évig volt az MSZMP KB tagja, akkor csak az arra időszakra szerzett jövedelmének nyugdíjra való átszámíthatóságát korlátoznák, nem pedig azt mondják, hogy kapja a mindenkori öregségi nyugdíj felét.

- beszámoló az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság 2010. július 20-i üléséről

Az elfuserált rendszerváltás idejétől kezdődően már két évtizede napirenden van egy új alaptörvény megalkotása a sztálini alapokon nyugvó 1949. évi XX. törvény helyett. A parlamenti szembenállás és a megfelelő társadalmi felhatalmazás hiánya miatt eddig azonban esély sem mutatkozott arra, hogy konszenzussal és széles körű társadalmi vita, majd kialakuló közmegegyezés alapján elkészülhessen a nemzeti hagyományokon nyugvó, nemzeti értékeket megjelenítő, nemzeti érdekeket védő generációkon átívelő – népszavazással megerősítendő - alaptörvény, amely a történeti alkotmányosságunk és a Szent Korona-tan legmagasztosabb elvein alapul.