Bármilyen furcsának is tűnik, a Jobbik mai teljesítményével egyszerre bizonyította be a hazai és a nemzetközi közvéleménynek, hogy mi a politizálásban a konstruktív ellenzékiség abszolút prototípusa. Az először a parlamentbe került nemzeti erő egyforma erővel és határozottsággal tudta bizonyítani az őt sokszor lenéző kormánypártnak és a jobb híján csak nacionalistázó, fasisztázó liberális ellenzéknek, hogy nemcsak politikailag nagykorú és megkerülhetetlen erő, hanem a politizálást már olyan fokú tökélyre is fejlesztette, amelyre így, ilyen gyorsasággal még nem volt példa a csillagváltás utáni korszakban.

Rövid, de annál hevesebb csörte zajlott pénteken a Parlament egyik folyosóján Mesterházy Attila szocion pártvezér és Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő között. Gaudi nagyon találóan az MSZMP utódpártjának nevezte a szocion csürhét, és szemétládának vezérét, a zselés fejű magukfajta Mesterházyt.

További videók a folyamatosan frissülő jobbikaparlamentben.blogspot.com oldalon.

Az alaptörvény két nap múlva lép hatályba, de már ezelőtt kiegészítették. A kormánypártok Átmeneti Rendelkezések (ÁR) néven csatoltak kiegészítéseket az alaptörvényükhöz.

Az ÁR részben szimbolikus, részben nagyon is konkrét kérdéseket érint. Szimbolikus, hogy kimondják az MSZMP és az MSZP jogfolytonosságát, így az előző rendszer bűneiért viselt felelősséget az utódpártra is kiterjesztik.

Az MSZP első embere éppen távozott az ülésteremből (a Jobbik kivételével mindegyik ellenzéki párt bojkottálja a pénteki szavazásokat), amikor az érkező Gaudi-Nagy utánafordult és odakiáltotta: „Attila, azt azért mondd már meg, hogy mióta vagyunk mi fasiszta párt?” Mesterházy erre nem reagált, inkább csak visszakérdezett: „És mi mióta vagyunk kommunisták?” – fogalmazott, majd folytatja útját. A jobbikos politikus minderre több jelenlévő füle hallatára félhangosan azt mondta: „Amióta ti vagytok az MSZMP utódpártja, te szemétláda!”, majd több, nyomdafestéket nem tűrő megjegyzést is tett politikustársára.

December 28-án tartott plenáris ülésen vitatta meg a Ház az újra benyújtott egyházügyi törvényhez benyújtott módosító javaslatokat. Először a Gyurcsány-féle "Antidemokratikus Koalíció" világnézetileg semleges iskolát követelő módosító javaslata kapcsán mutattam rá arra, hogy ezek a szemkilövető, nemzetáruló és demokratikus jogokat lábbal tipró politikusoknak bíróság előtt lenne a helye,  másrészt pedig marxista gyökereik miatt fogalmuk sincs a vallásügyi és hitéleti kérdésekről, mivel világnézetileg semleges intézményt követlni butaság, mivel stabil értékalapokat adni kell a számtalan rossz hatás alatt  álló fiataloknak, erre jó eszköz a most bevezetendő hit- és erkölcstan.

A cikk elolvasása előtt kérem olvassák el felvezető megjegyzéseimet:

Örömmel tölt el, hogy a msn.mainap.hu utánament annak ami a bizottságokban folyik, mert valóban elképesztő, hogy milyen munkamódszerrel és munkamorállal "dolgoznak" a kormánypárti képviselők. A kimutatásban meglepett, hogy 35 hiányzással "előkelő" helyen szereplek, de a részletek feltárásával egyértelműen kiderül (helyreigazítást is kellett kérnem, amelynek a médium eleget tett korrekten): két szakterületi bizottságomnak (alkotmányügyi és emberi jogi) idén összesen 113 + 73 azaz 186 ülése volt, amelyek 80 % -án így összesen 149 ülésen jelen voltam és aktívan részt vettem.  25 "hiányzás" abból adódik, hogy a kormánypárti bizottsági elnökök számtalan kérésem ellenére (ezt Mátrai Márta fideszes képviselő is kérte, aki szintén ugyanazon bizottságokban tag, mint én) ennyi alkalommal azonos időpontra tűzték a két bizottság ülését, tehát ekkor az egyik bizottság ülésén a kettőből részt vettem, tehát igazoltan voltam távol.

Alkotmányellenesnek és az emberi jogok nyilatkozatával ellentétesnek tartják jogászok és egyházak az új egyházügyi törvényt. A beadott módosító javaslatok ellenére továbbra is a parlamenti kétharmad döntene az egyházi státuszról. Az eredeti javaslathoz képest ugyanakkor 100 év helyett elegendő lenne 15 vagy 20 éves múlt az egyház minősítéshez. A kormánypártok szerint bővülhet az elismert egyházak száma, de 35-nél valószínűleg így sem lesz több elismert egyház.

Budapest, 2011. december 15., csütörtök (OS) - A Nemzeti Jogvédő Alapítvány Kuratóriuma és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Elnöksége képviseletében a következő állásfoglalást tesszük közzé:

A Szlovák Köztársaság hatóságai az ottani alkotmányba ütköző állampolgársági rendelkezésekre hivatkozva számos Szlovákiában született, ott őshonos családból származó, magyar anyanyelvű személyt fosztott meg magyar állampolgárságától. Tette ezt azért, mert e személyek formális közjogi kapcsolatot létesítettek az etnikai önazonosságuknak megfelelő és kultúrájú Magyarországgal.

Szakmai alkalmasságukat az is bizonyítja, hogy a felvételek felhasználásához nem kérték meg jogtulajdonos SODI engedélyét, illetve a tudósítás összességében - az érzékelhető primér szándékukkal ellentétben - egy értelmes ember számára végső soron a szándékukkal ellentétben inkább azt igazolja, hogy jogvédői minőségemben voltam jelen és a szemkilövető Gyurcsány akciójának nem dőltem be.

December 23-án, egy nappal Karácsony előtt egy nehéz napra készültem, de, hogy ilyen lesz, azt nem sejtettem. Azt tudtam, hogy a kétharmados szavazógép közel 15 olyan törvényt kíván lenyomni az ország torkán, amelyekkel szemben minden józan érvet elutasítottak, többek között olyan választási törvényt, amelyet a Fidesz testére szabtak.

Felszólalásom a szabálysértésekről és a szabálysértési eljárásról szóló törvény záróvitájában.

Áldott békés Karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, igazságosabb és boldog új évet kívánok!

Szebb jövőt!
Gaudi-Nagy Tamás

Székelyföldért informális munkacsoport alakult csütörtökön Budapesten, a testület létrehozását a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóru­má­nak önkormányzatiságért és autonómiáért felelős bizottsága javasolta. Az alakuló ülésen részt vett Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke is.

Alkotmányellenes, hogy az őrizetbe vett két napig nem találkozhat az ügyvédjével. Az Alkotmánybíróság jövőbeni tétlenségéről viszont a kormánypártok már gondoskodtak.  

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint a büntetőeljárásról szóló törvénynek a közelmúltban elfogadott módosításai alkotmányt, valamint nemzetközi egyezményt sértenek. Ezek közé tartozik az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel. Emellett alkotmányellenes a 120 óráig elrendelhető őrizet és az őrizet első 48 órájában az ügyvéddel megtiltott kapcsolatfelvétel. Az AB felé az ügyben a Legfelsőbb Bíróság elnöke, két országgyűlési képviselő és az Ügyvédi Kamara elnöke fordult beadványával.

Az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoportja a napokban éles hangú közleményt adott ki, amelyben az "európai" szocialisták elítélik az  "MSZP betiltására irányuló törekvéseket"  és azt, hogy az Országgyűlés által tárgyalt törvényjavaslat az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről (T/5005 itt érhető el, az MSZP feloszlatásárára, vagyonuk államosítására, közéletből való kitiltásukra és a volt komcsi vezetők megbüntetésére vonatkozó  módosító javaslataink itt olvashatóak: javaslat, javaslat, javaslat, javaslat)