Az Országgyűlés a mai napon dönt az új Alkotmányról. Az MSZP nem vesz részt az ülésen, napirend előtt Schiffer András, Vona Gábor és Lázár János szólalt fel. Rubi Gergely jobbikos képviselő a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület mellényében van jelen.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlésének (ETPK) mai ülésén a képviselõk a Grúziáról szóló jelentést vitatták meg. Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a magyar delegáció tagja, a jelentés kapcsán hangsúlyozta: “meg kellene vizsgálnunk a Tanács összes tagállamát, elsõsorban a korábbi szovjet blokkból származókat, melyekben a nemzeti közösségek hasonló gondokkal küszködnek.  Hadd emlékeztessek az ETPK idén januári ülésszakára, amikor Románia elnöke kijelentett itt elõttünk, hogy a román politikusok egyöntetûen azon a véleményen vannak, hogy nem tudnak egyetérteni az etnikai elven alapuló autonómia elméletével.” Gaudi-Nagy Tamás utalt arra a levélre is, amelyet nemrég a román külügyminiszter küldött Izsák Balázs SZNT-elnöknek, amelyben Teodor Baconschi leszögezi, hogy Romániának nincs semmilyen kötelessége arra nézve, hogy etnikai alapú autonómiát adjon az ország bármelyik régiójának.

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2010 tavaszi ülésszakán Strasbourgban április 13-án Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a magyar delegáció Jobbik frakcióhoz tartozó tagja több alkalommal ismét kiállt a székely önrendelkezési törekvések mellett. A Grúzia kötelezettségvállalásainak teljesítéséról szóló jelentés vitájában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európa Tanács követelményeit és a vállalt kötelezettségeket minden tagállamnak be kell tartania, különösen a nemzeti közösségekkel rendelkező egykori keleti blokkhoz tartozó államoknak, mint Románia. Arra utalt, hogy az idén januárban tartott közgyűlésen Traian Basescu román elnök elfogadhatatlan módon kijelentette, hogy a román politikai erők nem támogatják az etnikai alapú autonómiát. A közel kétmillió magyar, illetve a több, mint 600 ezres székelység közösségi jogai még korlátozottak, különösen a területi autonómia nem érvényesül. Mindez ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival is, ezért az Európa Tanács lépéseket kell tegyen ezek kikényszerítésére akár szankciók árán is.

A jelentős lélekszámú magyar nemzetrésszel rendelkező Szerbia az Európai Unióhoz kíván csatlakozni: tavaly benyújtotta tagfelvételi kérelmét, az Európai Bizottság pedig idén dönt arról, hogy az ország felkészült-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. A csatlakozás előszobájának tekinthető társulási egyezményt támogatta tavaly a magyar Országgyűlés, holott a több száz oldalas dokumentum egyetlen szóval nem említi meg a nemzeti közösségek, a délvidéki magyarság ügyét. A Jobbik volt az egyetlen parlamenti párt, amely tiltakozott és nem támogatta ezt a társulási egyezményt. Mivel Magyarország a tagfelvétel során vétójoggal rendelkezik, ezért most történelmi alkalom kínálkozik a sokat szenvedett délvidéki magyarság érdekeinek és jogainak érvényesítésére.

A gondjaik, igényeik felmérése és képviselete érdekében március 30-án Morvai Krisztina EP-képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő monitorozó körutat kezdtek meg Délvidéken, amelyet később folytatnak. Kötelességüknek tartják, hogy a döntésnél figyelembe vegyék a Délvidéken élő magyarság érdekeit, céljait, elvárásait, és képviseljék őket. Két napos útjuk tapasztalatairól Szabadkán 2011. március 31-én sajtótájékoztatót tartottak.

Két napos átütően sikeres jogvédő monitorozó útjáról tért tegnap este vissza kis szakértői csapat kíséretében Délvidékről Morvai Krisztina brüsszeli EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás az országgyülés tagja és strassburgi Európa Tanács delegáltja.

A teljes Kárpát-medencét az elszakított nemzetrészeket rendszeresen látogató képviselők legutóbbi útja annak felderítése és átvilágítása céljából lett megszervezve, hogy meggyőződjenek arról, valóban kész Szerbia az Európai Unióhoz történő csatlakozásra, mint ahogy a szerb miniszterelnök ezt a minap bemutatta és mint ahogy a jelenleg soros elnök, Magyarország illetékese ezt alátámasztotta optimizmusával.

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán rendezett, immár rendhagyónak mondható konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetés helyszínén Dr. Szabó Imre dékán köszöntötte a vendégeket, majd sor került a másfél órás szakmai vitára. A vitán a kormánypártot Bohács Zsolt képviselte, Bárándy Gergely (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az ellenzék képviseletében jelentek meg a fórumon.  Az LMP sajnálatos módon nem képviseltette magát, Schiffer képviselő egyéb elfoglaltsága miatt, első alkalommal nem tudott részt venni a rendezvényen. A kezdés előtt a Magyar Politológusok Egyesülete negyedik alkalommal osztotta ki az általa összeállított kérdőíveket, hogy azokat kiértékelve tudják segíteni a pártok munkáját.

A Magyar Remény Mozgalom vezetői fogadták dr. Morvai Krisztinát és dr. Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik európa parlamenti képviselőit.

László Bálint, az MRM elnöke elmondta, hogy a képviselők több délvidéki közéleti, egyházi és civil szereplővel is találkoznak. A vendégek kétnapos körúton vesznek részt Vajdaságban, céljuk, hogy tájékozódjanak az itt élő magyarság helyzetéről, Szerbia uniós csatlakozási folyamatairól. László hozzátette: jórészt megegyezik a két párt álláspontja, legalábbis ami az ország csatlakozási folyamatát illeti. „Továbbra is kitartunk amellett, hogy mielőtt Szerbia belépne az EU-ba, komoly feltételeknek kell eleget tennie” — fogalmazott az MRM elnöke.

Morvai Krisztina, a Jobbik EP képviselője és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a napokban délvidéken járt, ahol találkoztak a 61 évre elítélt öt temerini fiú hozzátartozóival is, akiknek segítséget ígértek.

A jobbikos képviselők a családtól elsősorban az eljárási folyamat jogszerűségéről érdeklődtek. Gaudi-Nagy Tamás a DunaTV-nek adott interjújában kijelentette: Szerbiának addig nem lehet zöld utat adni, amíg nem vet véget az ilyen jogtiprásoknak. Morvai Krisztina a tévének elmondta, hogy tapasztalataikról az Európai Tanácsnak és az Európai Unió Bővítési Biztosának is jelentést tesznek.

Kormánypárti és jobbikos politikusok szavazataival az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén nem támogatta a fideszes Lázár Jánosnak és a KDNP-s Harrach Péternek azt a módosító indítványát, amely elvetné a vármegye  kifejezést az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslatból.

A történelmi Zemplén vármegye Borsi várában a 335 évvel ezelőtt, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, Erdély és Magyarország későbbi fejedelme.

Borsi község önkormányzata, a II. Rákóczi Ferenc Emléktársaság, a Csemadok és a Magyar Koalíció Pártja borsi alapszervezete közös ünnepségén mintegy félezren vettek részt, határon innen és túlról, Zemplénből, Szatmárból, a Bodrogköz mindkét oldaláról és Kárpátaljáról is. Eddig még soha annyian nem voltak az ünnepségen, mint mint ez alkalommal. Az időjárás is kedvezett, mert az előrejelzésekkel ellentétben, a Nap hétágra sütött. A vendégek sorában láthattuk Szerencsés János főkonzult, Morvai Krisztina, Európa-parlamenti képviselőt, Gaudi Nagyar Tamás országgyűlési képviselőt, Zétényi Zsoltot, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökét, Jakab Elemér országgyűlési képviselőt, Magyar Ferencet, a prágai Szövetségi Gyűlés volt képviselőjét, Szamosvölgyi Pétert, Sátoraljaújhely és Aros Jánost, Sárospatak polgármesterét, Kopasz József nagytárkányi polgármestert, Galla Jánost, a Hegyvidéki Trianon Társaság ügyvivőjét, valamint a budapesti székhelyű Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttségét, Tamás Editet, a sárospataki Rákóczi Múzeum igazgatóját és másokat. A ruszinok is szép számban képviseltették magukat. Hagyományosan a kultúrház elől indult az ünnepi felvonulás, melynek élén korabeli öltezetben lovasok haladtak. A borsiak házuk erkélyéről gyönyörködtek a látványban. A kastély elé érkezve, ágyúlövés jelezte a fejedelem "születését", majd többszörös vivát rázta meg a levegőt. Nagy Csaba tárogatóművész játékával kezdődött a műsor Rákóczi mellszobra előtt, mely egykor Zólyom főterén állt.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik harmadik vezérszónoka a Hiszekeggyel zárta mai parlamenti felszólalását. A nemzeti hitvallás illett abba a gondolatfolyamba, amelyben a politikus az állampolgárok százezreinek igénye alapján a Szent-Korona-tanon alapuló alkotmányt tartott csak elfogadhatónak a magyarság számára.

Gaudi szerint illegitim alapokra épül az alkotmány, hiszen azt a hatályos alkotmány rendelkezéseiből levezetett jogkör alapján alkotják. Mint megfogalmazta: a normaszövegben kéne kimondani, hogy az új alkotmány megteremti az 1944. március 19-én megszakadt jogfolytonosságot, egyben sarkalatos törvényben kéne szembenézni az elmúlt 67 évben történtekkel. Hiányolta a szembenézést a történelmi múlttal. Az új alkotmánynak el kéne számolnia a kommunista múlttal is, és rendelkeznie kéne a kárpótlásról - fogalmazott a jobbikos.

hunhir.info

A Jobbik Magyarországért Mozgalom online fogadóórát indított a Facebookon, melynek első vendége Gaudi-Nagy Tamás volt. A képviselőhöz sok kérdés érkezett az alkotmányozásról. A videóválaszt az alábbiakban tekinthetik meg:

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán rendezett konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetésen a Fideszt Gulyás Gergely, az MSZP-t Bárándy Gergely, a Jobbikot Gaudi-Nagy Tamás, az LMP-t pedig Schiffer András képviselte. A képviselők mellett jelen volt még Mráz Ágoston Sámuel (a Nézőpont Intézet vezérigazgatója és az ELTE-ÁJK tanára) és Papp Imre (az ELTE-ÁJK tanára) is.