Milyen lesz az új Alkotmány? - konferencia Szegeden

Ezen a héten Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a Szegedi Tudományegyetem jogtudományi karán rendezett, immár rendhagyónak mondható konferenciát „Milyen lesz az új alkotmány?” címmel. A beszélgetés helyszínén Dr. Szabó Imre dékán köszöntötte a vendégeket, majd sor került a másfél órás szakmai vitára. A vitán a kormánypártot Bohács Zsolt képviselte, Bárándy Gergely (MSZP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) az ellenzék képviseletében jelentek meg a fórumon.  Az LMP sajnálatos módon nem képviseltette magát, Schiffer képviselő egyéb elfoglaltsága miatt, első alkalommal nem tudott részt venni a rendezvényen. A kezdés előtt a Magyar Politológusok Egyesülete negyedik alkalommal osztotta ki az általa összeállított kérdőíveket, hogy azokat kiértékelve tudják segíteni a pártok munkáját.

Bohács Zsolt szavai szerint pártja bízik abban, hogy az alkotmányban részletesen nem szabályozott területekre kidolgozandó sarkalatos törvények megalkotásában már részt vesz az ellenzék valamennyi pártja - hangzott el a három párt képviselőinek részvételével rendezett szegedi kerekasztal-beszélgetésen szerdán. Bárándy szerint az alkotmányban kizárólag a Fidesz-KDNP "értékei" jelennek meg. Gaudi köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy részéről személyes kapcsolat is van az egyetemmel, hisz tanulmányai kezdetén az első két évet ezen a karon végezte. Majd szavai szerint a Jobbik választási programjában is kiemelte, hogy a magyar hagyományos alkotmányokra és értékekre támaszkodva kell az alkotmányosság új kereteit megteremteni. Szerinte a részvételének már vannak is eredményei hisz nekik köszönhető, hogy az állam elnevezése Magyarország lett, hogy alaptörvényként definiálja magát. hogy a Nemzeti Hitvallásban megjelenik történeti jogfolytonosságunk és a Szent Korona tisztelete, valamit hogy tagadja a kilencven előtti emberiesség elleni bűncselekmények elévülését, illetve megjelenik, követelményként az a jogfolytonosság tekintetében a történeti alkotmányunk vívmányain keresztül kell értelmezni ezt az új megjelenő alaptörvényt.

Bohács Zsolt hangsúlyozta, az 1949-es alkotmány az 1936-os szovjet alaptörvény mintájára készült el. A rendszerváltás idején három hónap alatt alkották meg az ideiglenes alkotmányt, amelynek módosítására több sikertelen kísérlet is volt az elmúlt két évtizedben. A 2010-es választások eredménye lehetővé tette, hogy - megfelelve a választók elvárásának - elkezdődjön az alkotmányozás folyamata.

A parlament alkotmány-előkészítő bizottságban megfogalmazták az új alaptörvény koncepcióját, majd egy házszabály-módosítás révén lehetővé vált, hogy a testület munkájában részt nem vevő pártok is benyújtsák saját javaslatát - emlékeztetett a képviselő.

Az alkotmányban sok terület részletes szabályozása nem szerepel, azokat külön sarkalatos törvények rögzítik majd. A képviselő bízik benne, ezek előkészítésében már részt vesz az MSZP és az LMP is.

Bárándy Gergely szerint a kormányoldal arra kívánja felhasználni az ellenzéket, hogy a jelenlétével legitimálja azt az alkotmányt, melyben kizárólag a Fidesz-KDNP értékei jelennek meg.

Tartalmi és társadalmi értelemben csak akkor lehet legitim az alaptörvény, ha abban részt vesz az ellenzék is, illetve akkor, ha a választók népszavazáson dönthetnek arról - fogalmazott a képviselő.

A szocialista képviselő úgy véli, a politikusok feladata az alkotmányozás elveinek meghatározása, a kodifikáció szakmai feladat. Ezt bizonyítja, hogy sok szakember a Fidesz-KDNP javaslatát "silány" munkának tartja. "Jó lett volna, ha jogászok, s nem PR-szakemberek fogalmaznak alkotmányt" - mondta a honatya.

Mintegy harminc sarkalatos törvény töltené meg tartalommal az új alkotmányt, olyan fontos részletek hiányoznak azonban belőle, mint a határon túli magyarok szavazati joga vagy a bírósági rendszer alapvető elemei. Ugyanakkor a kormányzás lényegét érintő kérdéseket, például az adórendszerre vonatkozó jogszabályokat is a kétharmados törvények körébe utal - közölte Bárándy Gergely.

Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, alaptörvényről kell beszélnünk egy olyan jogrendszerű államban mely nem írott alkotmánnyal, hanem sarkalatos törvények sorából kialakított a történelem során a saját képére alakított szabályokkal alakította életét védte meg szabadságát.
Belátta a kormánytöbbség is, hogy nem lehet szembe menni ezzel a történelmi követelménnyel. Ugyanakkor hozzá kell tenni hogy a sarkalatos törvényekre való utalás, a bírósági rendszer meghatározó elemei az alapvető jogok olyan kérdése mint például a szociális ellátáshoz való jutás rendszere sok-sok nyitott kérdést hagynak.
Nem szabad figyelmen kívűl hagynunk a népszavazás intézményének az átalakítását valamint az alkotmánybíróság jogkörének a visszaállítása érdekében meg nem tett lépéseket. Ezt az alaptörvényt az országgyűlés az 1949. évi XX-as törvény két bekezdése alapján fogadja el. Nem fakadhat a mostani alaptörvény a legitimációs forrásául nem jelölheti meg azt a 49-es alkotmányt amelyet mi is érvénytelennek tekintük.
A képviselő szerint a politikus feladata, hogy hasson a készülő alkotmányra és éppen ezért kötelessége minden pártnak részt venni az alkotmányozás folyamatában.