A vármegye marad - de a politikusbűnözés is
Kormánypárti és jobbikos politikusok szavazataival az alkotmányügyi bizottság keddi ülésén nem támogatta a fideszes Lázár Jánosnak és a KDNP-s Harrach Péternek azt a módosító indítványát, amely elvetné a vármegye kifejezést az új alkotmányra vonatkozó kormánypárti javaslatból.
A testület egyetértett viszont azzal, hogy ne korlátozzák az alaptörvényben a parlamenti képviselők számát az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordulás esetén. Az erről szóló módosító indítványt az alkotmányügyi bizottság kedd délután be is nyújtotta a parlamentnek.
Marad a vármegye, nem dicsőítik a köztársaságot
Az alkotmányügyi bizottság a keddi tanácskozáson - amelyen csak kormánypárti és jobbikos képviselők vettek részt - megvitatta a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatához benyújtott 99 módosító indítványt. Ennek során szinte az összes kormánypárti módosítási kezdeményezést támogatták, azonban a vármegye elnevezés elhagyására vonatkozó indítvány mellett elvetették azt a javaslatot is, amellyel a két frakcióvezető beleírná a Nemzeti hitvallásba, hogy "megbecsüléssel értékeljük történeti alkotmányunk formálódásában a polgári demokrácia rendszerét először kinyilatkoztató, Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvényt". (A jogszabály "köztársasági törvény" néven vonult be a magyar történelembe. A szovjet szuronyok árnyékában született döntés az ezeréves történeti alkotmánnyal, és a Szent Korona-tannal való nyílt szakítást jelentett, és az ország bolsevizálásának első közjogi lépéseként értékelhető.)
A testület támogatta ugyanakkor a független Ivády Gábornak azt a kezdeményezését, hogy az állami lobogó tartalmazza a címert. A politikusnak emellett a Nemzeti hitvallást módosító egyik indítványával is egyetértettek, amely szerint az állam nemcsak méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül szolgálja polgárait, ügyeiket, hanem igazságosan is.
Benne lesz az autonómia
A Jobbik javaslatai közül a bizottság elfogadta azt, amelyben Szávay István, Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva György Gyula rögzítené, hogy Magyarország támogatja a határain kívül élő magyaroknak az önrendelkezésük kivívására irányuló törekvéseit is.
Az alkotmányügyi bizottság többsége egyetértett azzal, hogy ne korlátozzák az új alkotmányban az országgyűlési képviselők számát az Alkotmánybírósághoz fordulás esetén. A Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslata jelenleg úgy szól, hogy az Ab a kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére vizsgálja felül a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját. Ezt jobbikos képviselők úgy módosították volna, hogy bármely állampolgár kezdeményezhesse a felülvizsgálatot. Az ellenzéki indítványt ilyen formában az alkotmányügyi bizottság a több mint három órán át tartó ülésén nem támogatta, azzal azonban a többség egyetértett, hogy ne korlátozzák az Ab-hez fordulás esetén az országgyűlési képviselők számát.
Az ülés után az alkotmányügyi bizottság be is adta az ezzel kapcsolatos módosító indítványát, amely úgy szól: az Ab a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok alaptörvénnyel való összhangját.
Ugyancsak megkapta a többséget a tanácskozáson az a jobbikos javaslat, amely kimondaná, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás nem lehet ellentétes az alaptörvény rendelkezéseivel, és támogatták a bizottság tagjai Gaudi-Nagy Tamás azon indítványát is, amely a szabadság és felelősség fejezetét kiegészítené azzal, hogy az, aki törvénytelen letartóztatás vagy fogvatartás áldozata volt, kártérítésre vagy kártalanításra jogosult.
Az állambiztonsági iratok és adathordozók nyilvánosságát érintő jobbikos indítványra a kormánypárti előterjesztők nevében a fideszes Gulyás Gergely azt mondta: szíve szerint támogatná, de szerinte ez a kérdés nem az alkotmányba való.
A Harrach Péter KDNP-frakcióvezető által önállóan jegyzett két javaslat közül a bizottság az öröklésről szólót támogatta, azt azonban elvetette, amely szerint a tanítás szabadsága nem lehet korlátlan.
Frakcióvezető-társa, a fideszes Lázár János egyetlen önálló indítványát - amely rögzítené, hogy az Ab a döntéseit a történeti alkotmány, az alaptörvény és a sarkaltos törvények alapján hozza - az előterjesztő és a bizottság többsége sem támogatta; az igen szavazatok aránya egyharmad volt. A gyermekek utáni szavazati jog lehetőségének elvetéséről szóló kezdeményezést egyhangúlag támogatta az alkotmányügyi bizottság.
A testület az ülése után - a parlamenti képviselők Alkotmánybírósághoz fordulása ügyén túl - egy másik módosító javaslatot is tett a parlamentnek. Eszerint a bizottság rögzítené az új alkotmányban, hogy az önkormányzati választáson a választójog lakóhelyhez vagy bejelentett tartózkodási helyhez kötött, a választópolgár a szavazás jogát csak a lakóhelyén vagy bejelentett tartózkodási helyén gyakorolhatja.
Az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága nem támogatta a politikusbűnözés és a népszavazás lehetőségének szűkítése ellen az Alaptörvény tervezetéhez benyújtott módosító indítványainkat - mondta el a barikad.hu-nak Bana Tibor.
A bizottság kormánypárti képviselői sem az országgyűlési képviselők választópolgárok általi visszahívhatóságának megteremtéséért, sem a politikusi álláshalmozás elleni tényleges fellépés érdekében, sem a mentelmi jog eltörléséért, sem a népszavazás lehetőségének szűkítése ellen fellépő javaslatunkat nem támogatták - sorolja a lesöpört jobbikos javaslatokat az országgyűlési képviselő.
Sajnálatos, hogy a Fidesz-KDNP-többség nem kíván érdemben fellépni az elharapódzott politikusbűnözés ellen, illetve teljesen hiteltelen módon nem kíván lehetőséget adni a választópolgároknak az őket érintő kérdésekbe való - népszavazás útján történő - beleszólásba - mutatott rá Bana Tibor.
MTI nyomán barikad.hu
