Nem kell bemenni, és kész! - foglalta össze álláspontját a hivatali ideje alatti állami ünnepségeken történt indokolatlan vegzálásokról és jogsértésekről Draskovics Tibor az országgyűlés albizottsága előtt. Az exminiszter azt is elárulta: büszkeséggel tölti el, hogy az ő  minisztersége idején "göngyölítették fel a Magyarok Nyilai-ügyet" - amelyben az ügyészségmind a mai napig nem tárt a nyilvánosság elé érdemi bizonyítákokat.

Nem kaptam politikai utasítást - mondta Tóth Gábor, Budapest volt rendőr-főkapitánya a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának keddi ülésén.

A jelenleg rendelkezési állományban lévő rendőr vezérőrnagy, aki 2007. nyarától töltötte be a fővárosi főkapitányi posztot, egyetlen kivételként a 2008. nyári szivárvány felvonulást említette, melyet először nem vett tudomásul a BRFK vezetése, ám Draskovics Tibor akkori igazságügyi és rendészeti miniszter sajtóban napvilágot látott felszólítására, hogy vizsgálják felül ezt a döntést, a tudomásulvétel mellett döntöttek.

Morvai Krisztina, a Jobbik Európa parlamenti képviselője a bírói-ügyészi kar "átvilágítását" szorgalmazta pénteken a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságában, mert álláspontja szerint addig "garázdálkodhatnak" és "folytathatják a koncepciós eljárásokat". A Civil Jogász Bizottság (CJB) társelnökeként meghallgatott Morvai azt hangsúlyozta: a hatalmi ágak szétválasztása nem eredményezheti azt, hogy semmi lehetőség nincs a "szisztematikus jogsértések" kivizsgálására. Völgyesi Miklós, a CJB másik társelnöke a bírói életpálya és az intézményrendszer "alapos reformját" sürgette, felvetetve, hogy szükség van-e egyáltalán az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsra.

A nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró szerint tarthatatlan, hogy a bírók "a törvény fölé helyezhetik" magukat, mert aztán a "bírói függetlenség köpönyege mögé bújhatnak".

MTI

Pénteken várhatóan Gyurcsány Ferenc nem jelenik meg a bizottság előtt.

Továbbra is az a terve a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságnak, hogy október 23-ára elkészíti jelentését - mondta Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. A bizottság tervei szerint szerdán bírósági és ügyészségi vezetőket, továbbá a Magyar Televízió elnökét hallgatják meg, pénteken a Civil Jogász Bizottság, valamint a történteket kormányzati felkérésre ugyancsak vizsgáló Gönczöl Katalin vezette bizottság tagjait hívták meg. Szintén péntekre várják Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt is, aki az MSZP korábbi nyilatkozatai alapján várhatóan nem jelenik meg a testület előtt.

Sajnáljuk, hogy a nyári pihenőidőben nem szúrtuk ki az alábbi affért az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság július 27.-i üléséről. A szereplők: a bizottság KDNP-s elnöke, Lukács Tamás és Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki kétség kívül vezeti az üléstermi kommunistázás kanadai táblázatát. Blogunknak is rendszeres szereplője már és reméljük, megtartja azt a jó szokását, hogy  hozzászólásaival kellő mennyiségű anyagot biztosít szerzőinknek!

Magyarországon még mindig vannak politikai foglyok – mondta az interneten közzétett írásai miatt államellenes bűncselekményekkel vádolt Budaházy György büntetőperének másodfokú tárgyalásán a Fővárosi Ítélőtáblán csütörtökön.

Budaházy György azt hangoztatta, hogy "az európai szervek állásfoglalása szerint" még akkor is politikai fogolynak számítana, ha igazak lennének az ellene felhozott vádak. A vádlott több mint egy éve előzetes letartóztatásban van egy másik ügy miatt, amelyben terrorcselekmények, országgyűlési képviselők ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával folyik büntetőeljárás.

Ha az Országgyűlés kivételes eljárásban, már október 4-én döntene arról a Jobbikos javaslatról, amely börtönbüntetéssel sújtaná azokat, akik távol maradnak a parlamenti vizsgálóbizottsági meghallgatástól, akkor Gyurcsány Ferenc bűncselekményt követne el, ha visszautasítana egy újabb meghívást - erről Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője nyilatkozott a Magyar Nemzetben.

Milyen forradalom az, ahol a forradalmárok börtönben vannak? – tette fel a kérdést a legtöbb szónok. Mindannyian azt hangsúlyozták, hogy a történtek nem szabad letörjenek, hanem erőt kell merítenünk, és ki kell állnunk a szabadságunkért. Addig azonban nem lehetünk szabadok, míg Budaházy György börtönben van.

A tüntetésről készült képgalériát ITT tekintheti meg.

2010. szeptember 13-án, 18 óra 15 perckor kezdetét vette az első tüntetés a „forradalom” óta. A megjelent közel 2000 ember lelkesen hallgatta a felszólalókat és a nemzeti zenekarok előadását.

A terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György és társai szabadon bocsátásáért tüntettek hétfő este a fővárosi Kossuth Lajos téren; a demonstrálók előtt több jobbikos képviselő is beszédet mondott.

Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője azt mondta, hogy a mostani kormány által hangoztatott forradalom, akkor lenne valódi, ha a "politikai foglyokat" szabadon engednék, a "politikusbűnözők" pedig börtönbe kerülnének.

Gaudi-Nagy Tamás ugyancsak jobbikos országgyűlési képviselő a tüntetésen bejelentette, hogy Budaházy Györgyöt jelölik az Európai Tanács által meghirdetett emberi jogok díjára az elmúlt években e területen végzett a tevékenységéért.

Gergényi memóriája igencsak gyengének bizonyult, Bene László annyira feledékeny, hogy elfelejtett megjelenni a meghallgatáson, Szilvásy bejelentette, hogy nincs szándékában megjelenni. Megtörténik végre az a sokat emlegetett elszámoltatás?

Bizonyítottság hiányában felmentettek két rendőrt, akik az áldozat elmondása szerint brutálisan bántalmazták őt - Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van az egésznek, ha a felelősök nyugodtan megtehetik, hogy nem mennek el a meghallgatásra? Mi értelme van mindennek, ha a felelősök nem kerülnek bíróság elé? Mi értelme van, hogy ha borítékolható a felmentő ítélet ha netalántán bíróság elé kerülnek?

Morvai Krisztina jogász, a Jobbik európai parlamenti képviselője szerint a terrorcselekménnyel vádolt Budaházy György fogva tartásának körülményei az ötvenes évek pártállami diktatúráját idézik.

A politikus pénteken, a Fővárosi Bíróság épülete előtt újságíróknak azt mondta: felháborító, hogy Budaházy György és vádlott-társainak ügyében ugyanazon büntetés-végrehajtási intézmények vezetői hoznak döntéseket, amelyekben 2006 őszén tömeges jogsértések történtek, s ahol emberek százait bántalmazták és alázták meg.

Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt - mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

Budapest, 2010. szeptember 10., péntek (OS) - A Nemzeti Jogvédő Szolgálat tájékoztatása a 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértések kártérítési lehetőségeiről

A 2006. szeptember 17. és a 2006. október 25. közötti jogsértett áldozatoknak!

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. októberétől folyamatosan végezte és jelenleg is végzi a jogsértettek kártérítési igényeinek érvényesítését. Ezek a nehéz és sok munkát igénylő jogi feladatok az elmúlt évek során a kártérítési igények nagyszámú eredményes lezárásával végződtek.

Bizonyítottság hiánya miatt felmentette a Fővárosi Bíróság pénteken azt a két rendőrt, akiket az ügyészség azzal vádolt meg, hogy 2006 szeptemberében az őrzésükre bízott, az előzőleg a Rákóczi úton bordatörést szenvedett és a rendőrségre szállított férfit bántalmazták. Az elsőfokú ítéletében a bíróság egyetértett azzal, amit a rendőrök védője előadott a perbeszédében, vagyis kimondta: a sértettet két vagy három rendőr bántalmazta, de azt kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak követték volna el a bűncselekményt. A bíró utalt az ellentmondásos tanúvallomásokra, amelyekből indoklása szerint nem lehet pontosan meghatározni mi történt, mert nagyon sok volt az eltérő momentum ezek között.

Mind időben, mind a bántalmazás formáját tekintve más-más hangzott el a tanúk részéről. Például másként emlékeztek a helyszínre, az előállítottak számára, a rendőrök számára, ruházatára és nemére.

Tulajdonképpen nem lepődhettünk meg azon, hogy Szilvásy György egykori titokminiszter nem ment el a szocialista–szabaddemokrata kormányzás jogsértéseit vizsgáló albizottság ülésére, mert kiszivárgott: ezt már korábban Szilvásy fivére megjósolta.

Nagy kár, hiszen mint hivatásos titokminiszter ott még miniszterkedhetett volna egy sort, őrizhette volna tovább a titkot. Ehelyett felkérte a szocialistákat, véleményezzék: akarjon-e odamenni vagy inkább ne. Természetesen titokban megsúgták neki, hogy kérdezzen bátran, az MSZP azt mondja majd, hogy ne, ne, az istenért, kerülje őket, mint üveges tót a hanyattesést. (Szlovák! Kiál­taná Slota.)

Az alábbi linkre kattintva meghallgathatja az interút:

Meghallgatom

Az egy főre jutó országgyűlési képviselők számát tekintve Kispest az élmezőny előkelő, ha nem első helyén található. Amilyen sokszínű ez a város(rész), olyanok parlamentereik is: szocialistától fideszesen át jobbikosig majdnem mindegyik országgyűlési párt „képviselteti magát" a kerületben.

Bene László volt országos rendőrfőkapitány nem ment el az emberi jogi bizottság 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottságának hétfői ülésére; Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) arra kérte "a magyar nemzet bátor tagjait", hogy állítsák elő őt.

Gulyás Gergely, az albizottság fideszes elnöke szerint Bene László jogsértést követett el és a parlamentáris demokrácia alapértékeit sértette meg azzal, hogy nem jelent meg a testület ülésén, habár arra időben megküldték neki a meghívót. Reményét fejezte ki, hogy csak adminisztratív tévesdésről van szó, és jelezte, újra meghívják a volt országos rendőrfőkapitányt.

Sokkot kapott és intézkedésképtelené vált a kijelölt helyszíni parancsnok.

Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál – mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn. Majoros Zoltán arról beszélt, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.