Összefoglaló: Bizottsági meghallgatások: Mi értelme mindennek, ha a bíróság sorra felmenti a rendőröket?

Gergényi memóriája igencsak gyengének bizonyult, Bene László annyira feledékeny, hogy elfelejtett megjelenni a meghallgatáson, Szilvásy bejelentette, hogy nincs szándékában megjelenni. Megtörténik végre az a sokat emlegetett elszámoltatás?

Bizonyítottság hiányában felmentettek két rendőrt, akik az áldozat elmondása szerint brutálisan bántalmazták őt - Felmerül a kérdés, hogy mi értelme van az egésznek, ha a felelősök nyugodtan megtehetik, hogy nem mennek el a meghallgatásra? Mi értelme van mindennek, ha a felelősök nem kerülnek bíróság elé? Mi értelme van, hogy ha borítékolható a felmentő ítélet ha netalántán bíróság elé kerülnek?

A Fővárosi Bíróság 2010. szeptember 10-én tárgyalta a 2006. év őszi eseményei egyik polgári áldozatának ügyét, melyben az első tárgyalást a vádirat benyújtását követően 2 évvel tűzték ki. Az ügy sértettje egy békés, bejelentett rendezvény után élettársával tartott hazafelé a budapesti Rákóczi úton, amikor társaikkal együtt az utcára kivezényelt rendőri erők sorfalába ütköztek. Annak ellenére, hogy a sértett semmilyen tevőleges ellenállást, vagy provokatív magatartást nem tanúsított, a helyszínen intézkedő rohamosztagosok felszólítás nélkül a földre teperték, majd tonfával mért ütésekkel, rúgásokkal brutálisan bántalmazták, melynek következtében – a számos felületi zúzódás és sérülés mellett – bordatörést szenvedett.

A szinte eszméletét vesztett sérültet csak a helyszínre érkező mentősök tudták kiszabadítani a készenléti rendőrök kezei közül, majd sürgősségi ellátását követően visszaadták őt a hatóságoknak. Ezután a sértettet az ismeretlen tettesek járőrkocsiba tuszkolták (mely során további sérülést szenvedett), majd a VIII. Kerületi Rendőrkapitányságra szállították, ahol az udvaron több sorstársával együtt ismételten kegyetlen bántalmazásnak vetették alá.

A büntetőeljárás során foganatosított sértetti és tanúmeghallgatások alátámasztották, hogy az I. és II. rendű vádlottak ököllel több ízben megütötték, pofozták, rugdosták a már súlyosan sérült áldozatukat, annak mellkasára térdelve illetve meztelen lábfejét taposva órákon keresztül kínozták, emberi méltóságában megalázták. A vádlottak ellen az áldozat sorstársai tettek feljelentést, hogy tanúvallomásukkal hozzájáruljanak az igazság feltárásához, az elkövetők felelősségre-vonásához.

A felelősségre-vonás ismét elmaradt, mert bizonyítottság hiányában felmentették a két rendőrt, a perköltséget pedig a vádlónak, vagyis az áldozatnak kell megfizetnie.

A Bizottsági ülésen meghallgattak áldozatokat is, akik elszenvedték a rendőrterrort 2006 őszén.

F. Gábor meghallgatása:

Ignácz: A rendőri vezetés szándékosan nem védte meg a tévészékházat

A HírTV összeállítását ITT tekintheti meg.

Egyetért Ignácz István nyugalmazott rendőr tábornok a nevével fémjelzett jelentésben megfogalmazott véleménnyel, miszerint 2006. szeptember 18-án a rendőri vezetés szándékosan nem védte meg a tévészékházat, és ezzel kiszolgáltatta a rendőröket a tömeg dühének.

A volt Pest megyei rendőrfőkapitány a 2006 őszi jogsértéseket vizsgáló bizottság ülésén – más, korábbi illetékes rendőri vezetőkkel szemben – azt állítja: a rendőrség fel volt készülve a látszólag váratlan helyzetre, és megvoltak a kommunikációs eszközei annak kezelésére.

Gergényi onnan irányított

Ignácz István azt is elmondta, hogy a tévé ostromát megelőző napon a rendészeti miniszter személyesen tájékozódott a Kossuth téren, illetve Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány azon az estén is onnan irányította az eseményeket.

A volt Pest megyei főrendőr szerint a rendőri vezetésnek minden eszköze megvolt arra, hogy megvédjék a köztévé székházát, és ne sérüljön meg több mint kétszáz rendőr.

Szabó Ferenc, Köztársasági Őrezred volt parancsnokának meghallgatása

Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként nem akart visszavonulni 2006 őszén, óva intette a rendőrséget a demonstratív biztonsági intézkedésektől, ugyanakkor jogsértés esetén kellő erőt és határozottságot várt - derült ki egy rendőrségi vezetői értekezletről készült jegyzőkönyvből, melyet a Köztársasági Őrezred volt parancsnokának meghallgatásán ismertettek a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságában szerdán.

Milyen érdekes, a volt parancsnok mintha Gyurcsányt próbálná védeni. Az alábbi beszámolót elolvasva kiderül, hogy a rendőrség tulajdonképp nem akart semmi rosszat, sőt... Arról meg már nem ők tehetnek, hogy azok az adófizető állampolgárok kormányt akartak buktatni. (Jegyezzük meg: Orbán Viktornak nem egy és nem két erre irányuló, akár buzdításnak is felfogható megjegyzése volt akkoriban). Hogy miért kellett akkor meztelenül guggoltatni a rendőrségi folyosókon az ártatlan tüntetőket, miért kellett őket összeverni, arról már nem beszélt a volt parancsnok.

Alább a sajtóhoz "véletlenül" kikerült anyag részletei:

Szabó Ferenc rendőrvezérőrnagy az ülésen először megdöbbenéssel értesült az MTV-székház ostromának napján, 2006 szeptember 18-án napközben készült jegyzőkönyvről, ám annak áttekintése után már emlékezett rá, hogy a miniszterelnöktől aznap reggel hallottakat tolmácsolta volna az országos rendőri vezetőknek. Szabó Ferenc az MTI birtokába került jegyzőkönyv szerint akkor így summázta a kialakult helyzetet a rendőri vezetőknek: "Tehát a dolog lényege az, hogy ahogy itt beszéltünk róla, kellő toleranciával, annak minősítve, ami, de amikor kell, akkor kellő határozottsággal lépjen fel a rendőrség. Erről váltottunk néhány szót reggel elutazása előtt a miniszterelnökkel és tulajdonképpen ez valószínű egyeztetett álláspont volt az igazságügyminiszterrel, de azért a rendőrségnek ha kell, erőt is kell tudni mutatni. Ez nagyon lényeges."

Gyurcsány Ferenc 2006 szeptember 18-án Vladimir Putyin, az Oroszországi Föderáció elnökének meghívására Oroszországba utazott, de még aznap, a kora esti órákban visszaérkezett Magyarországra és Szabó Ferenc tájékoztatása szerint két órát tartózkodott a képviselői irodaházban, majd este 8-9 óra között hazament. Az őrezred volt parancsnoka azt mondta: Gyurcsány Ferenc az MTV-székház ostromának éjszakáján nem mozdult ki a lakásából, és nem is fogadott vendégeket, kizárólag a családjával volt.

A vezérőrnagy aznap, a délutáni órákban tartott rendőrségi vezetői értekezleten - a szó szerinti jegyzőkönyv tanúsága szerint - azt mondta: "a ma 17 órás frakcióülés, az MSZP frakcióülése arról szól, hogy megkeressék azokat a módszereket, hogy hogyan lehet ezt a kialakult helyzetet politikai eszközökkel kezelni. Mindenképpen az a törekvés, hogy nem rendészeti, hanem politikai eszközökkel kívánják ezeket kezelni. A miniszterelnök is abszolút ennek a híve, és ezért óva intett bennünket attól, hogy itt valami demonstratív biztonsági intézkedéseket vezessünk be akár a személyvédelem területén, akár a rezidenciák biztonsága területén".

"A miniszterelnök most azt az álláspontot képviseli, hogy ő nem akar visszavonulni, nem akar olyan látszatot kelteni, mintha most félne, hiszen meg van győződve, hogy jót akar, jó irányt akar, csak szerencsétlent felturbósította ez a kijátszás." (...) "Az a kérése, hogy attól a ponttól kezdve, amikor már jogszabályba ütköző, minősíthető jogsértés történik, akkor pedig elvárja, hogy a rendőrség annak megfelelően intézkedjen" - fogalmazott a jegyzőkönyv tanúsága szerint Szabó Ferenc, aki az értekezleten a miniszterelnökkel folytatott reggeli beszélgetés alapján azt mondta kollégáinak: "legyünk valamennyire toleránsak, de azért tartsuk szárazon a puskaport, tehát ha kell, akkor képesek és készek legyünk intézkedni".

Szabó Ferenc az albizottság ülésén eleinte még abban is kételkedett, hogy jelen volt-e az ORFK vezetői értekezletén, 2006 szeptember 18-án, majd pedig azt hangoztatta, hogy politikai megnyilatkozása nem volt. Ugyanakkor Révész Máriusz (Fidesz) leszögezte, hogy megállapítható: a politika beavatkozott a rendőrség munkájába. Az pedig alkotmányellenes, hogy egy párt a hatalmat közvetlenül gyakorolja, befolyásolja a rendőrséget. Gaudi-Nagy Tamás, a testület jobbikos alelnöke hasonlóan vélekedett, mi több: Szabó Ferenc 2006-os tevékenységét "politikai komisszári" szerepnek minősítette. A Köztársasági Őrezred volt parancsnoka erre megjegyezte, hogy a tényeknél maradva annyi állapítható meg, hogy akkoriban politikai eszközökkel kívánták kezelni a kialakult helyzetet, nem pedig úgy, hogy "rászabadítják a rendőröket".

A Kossuth tér 2006 október 23-a utáni, hónapokon át tartó rendőrségi lezárásával kapcsolatban Révész Máriusz azt feszegette, hogy vajon meg lehetett-e tenni ezt politikai támogatás nélkül, mire Szabó Ferenc azt emelte ki, hogy a tévészékház ostroma megrendítette a rendőri vezetést, amely attól tartott, hogy ezután mindenhol minden megtörténhet, és ebből adódhatott a túlbiztosítás, mire Révész Máriusz annyit mondott: "a rendőrség annyira megrendült, hogy a súlyos szakmai hibák felelőseit előléptették, kitüntették".

A 2006-os események egyik civil sértettje az albizottság ülésén arról számolt be, hogy a büntetés-végrehajtás folyosóján meztelenül guggoltatták, majd egy gumikesztyűs bv-alkalmazott ököllel ütni kezdte a felső testét, és amikor erre védekezésül felemelte a kezét, azt támadásnak minősítették, a földre vitték és négyen-öten percekig rugdosták. Csak akkor lettek kevésbé agresszívek a bv-sek, amikor az egyik előállított a félelemtől rosszul lett és hányni kezdett. A fiatalember elmondta, hogy fogva tartása során a legnormálisabbak a köztörvényes bűncselekmények miatt ott lévő zárkatársak voltak. Hozzátette, hogy miután hónapokon át öt évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekménnyel gyanúsították, már azon is elgondolkodott, hogy melyik országba lenne célszerű távoznia az alaptalan gyanúsítás elől. Szerinte a történteket a sértetteknél is jobban megszenvedték a szüleik. Az albizottság következő - várhatóan szeptember 17-ei - ülésén - Bene László volt országos rendőrfőkapitány meghallgatásával folytatja munkáját.

Szilvásy György volt titokminiszter, Gyurcsány bizalmasa nem jelenik meg a bizottság előtt.

Nemcsak a parlamentáris demokráciát, de az alkotmányt is megsértette az MSZP, illetve Szilvásy György azzal, hogy a volt titokminiszter az MSZP döntésére hivatkozva nem jelent meg a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén szerdán – jelentette ki Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke. Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök szerint a történtek felvetik az MSZP frakciójának feloszlatását is. Szilvásy mellesleg korábban azt nyilatkozta, ha meghívást kap, elmegy az ülésre.

Szilvásy György az MSZP-frakció döntése alapján határozott úgy, hogy nem tesz eleget az albizottság meghívásának. Gulyás Gergely szerint alkotmányt sért eljárásával az MSZP is, és amennyiben Gyurcsány Ferenc volt kormányfő sem jelenik meg az albizottság ülésén, az is az alaptörvénybe ütköző. Ugyanis az alkotmány kimondja, hogy „az országgyűlési bizottságok által kért adatokat mindenki köteles a rendelkezésükre bocsátani, illetőleg köteles előttük vallomást tenni”.

Korábban Nyakó István, az emberi jogi bizottság szocialista tagja jelentette be, hogy a volt kormányfő nem megy el az albizottság ülésére. Szerinte az albizottságában „kutyakomédia zajlik”, a testület politikailag illegitim, mivel a munkájában olyan emberek vesznek részt, akik elfogultan nézik a 2006-ban történteket. Nyakó nyilatkozatát sértőnek nevezte és visszautasította Varga László, az albizottság KDNP-s tagja.

Révész Máriusz (Fidesz) megjegyezte: akik nem jönnek el az albizottság ülésére, félnek attól, hogy kiderül az igazság. Gaudi-Nagy Tamás szerint ami történt, az a magyar nemzet nyílt és durva arculcsapása, és felvetheti az MSZP feloszlatását is. A jobbikos politikus megismételte korábbi felhívását, amelyben arra kéri a „magyar nemzet bátor tagjait, hogy állítsák az albizottság elé” a távol maradókat. „Ha úgy vélik, nem történt jogsértés, védjék meg álláspontjukat, de még ahhoz is gyávák. Iszkolnak a felelősség elől” – hangoztatta Gaudi-Nagy Tamás.

Gulyás Gergely elmondta, hogy az albizottság előtt korábban meg nem jelent Bene László volt országos főkapitány külföldi útjára hivatkozva mentette ki magát, és ígéretet tett, hogy megjelenik a testület előtt várhatóan szeptember 17-én.

Szerdán az albizottság meghallgatja Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitányt, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának jelenlegi elnökét, aki az MTV-székházostrom rendőri intézkedéseit vizsgáló rendőrségi vizsgálóbizottságot vezette. Ugyancsak a napirenden szerepel Szabó Ferenc, az ORFK Köztársasági Őrezred volt parancsnokának meghallgatása.

Magyar István és Majoros Zoltán nyugalmazott rendőrezredes meghallgatása

Az égő vízágyú kezelői csőre töltött fegyverrel készültek a halálra az MTV-székház ostrománál - mondta Magyar István alezredes a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság ülésén hétfőn.

A harcászati szakértő - aki részt vett az eseményeket évekkel ezelőtt vizsgáló Papp-, és az Ignácz-bizottságban is -, úgy vélte, jobb felkészültséggel és felszereltséggel meg lehetett volna védeni az MTV-székházat, és 2006 szeptemberében "a jó isten nagyon odafigyelt, hogy se a támadók, se a rendőrök közül ne haljon meg senki".

Az albizottsági ülésen Magyar István és Majoros Zoltán nyugalmazott rendőrezredes, a Rendőrségi Biztonsági Szolgálat egykori műveletirányítója egyaránt elmondta, hogy a Szabadság téren bevetett vízágyú négy fős személyzete közvetlen életveszélyben volt. Amikor a tévé épülete előtt a sárban rekedve mozgásképtelenné vált a jármű, egy tüntető megpróbálta feltépni a jármű tetején lévő lemezt, hogy égő Molotov-koktélt hajítson a benne ülőkre.

Sokkot kapott a parancsnok

Magyar István a 2006. szeptember 18-19-i rendőri fellépésről szólva a súlyos nehézségek, hibák közé sorolta, hogy nem voltak előzetes bűnügyi felderítési információk, ezért nem tudta a rendőri vezetés, mire készülnek a tüntetők. Az események forgatagában összeomlott a rendőrség kommunikációs rendszere, nem működött a rádióforgalmazás, továbbá nem volt a helyszínen parancsnok, illetve akit erre kijelöltek, az a tévészékház épületében sokkot kapott és intézkedésképtelenné vált.

Dilettantizmus

A harcászati szakember október 23-ával kapcsolatban többek között azt emelte ki, hogy dilettantizmus volt egy működőképes harckocsit a belvárosba vinni, hiszen az még a fegyverei nélkül is veszélyes eszköz. Majoros Zoltán az albizottságban elmondta, hogy a Budapestre vezényelt rendőröknek hiányos volt a felszerelése, és mire ezt 18-án délután észlelték, már elmentek a raktárosok. Ezért nem pótolták azt időben. Az ezredes szerint a Szabadság téren a támadók (hvg megfogalmazása - szerk.) jobban fel voltak szerelve, mint a rendőrök, az összecsapásban törtek a sisakok, pajzsok.

Éles lőszerrel a téren

Az ezredes rendkívül kritikus helyzetnek értékelte többek között azt, hogy miközben a Szabadság téren több ezres, felfegyverzett, agresszív tömeg gyűlt össze, az Egyesült Államok téren lévő követségét éles lőszerrel felszerelt rebiszesek védték, továbbá, hogy a székház mögött őrizetlenül hagyott, tárva-nyitva álló rendőrségi mikrobuszokban hevertek sorozatlövő fegyverek és éleslőszerek. Majoros Zoltán beszámolt arról, hogy rendőrségi rádiós rendszer annyira csődöt mondott, hogy már komolyan felmerült a kézjelekkel történő kommunikáció, irányítás lehetősége.

Magyar István alezredesCsődöt mondott a bűnügyi felderítés, a helyszíni parancsnok sokkot kapott, feladatának átvételére nem volt alkalmas rendőr - emelte ki a legfontosabb problémákat a tévészékház 2006-os ostroma után elkészült rendőri jelentésekben közreműködő Magyar István alezredes, egyetemi adjunktus. Az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság 2002 és 2010-közötti politikai szabadságjogokkal összefüggő visszaéléseket vizsgáló albizottsága hétfőn hallgatta meg a hivatásos katonát.

Magyar István a 2006-os események után íródott Papp- és Ignácz-féle jelentések készítésében vett részt. Ő vizsgálta az intézkedő parancsnokok munkáját, és amint fogalmazott: a „paranormális eseményeket”. Elmondta, hogy az intézkedések előkészítésének része lett volna a felderítés, hogy kiderüljön, melyik helyszínen kik vannak, mit csinálnak ott, és mi várható. Ezt azonban nem megfelelően végezték, tudomása szerint volt olyan civil ruhás rendőr, aki részt vett benne, de lelepleződött. Mint fogalmazott: a felderítés csődöt mondott. Korábban Gergényi Péter, akkor budapesti rendőrfőkapitány tagadta, hogy végeztek volna felderítést az egyes helyszíneken.

Magyar István szerint a műveleti terveket sem dolgozták ki megfelelően, hanem sablonok alapján jártak el a rendőrök. A parancsnokok szakmai jártassága és hozzáállása sem volt megfelelő. Nem volt irányító törzs, a rendőrfőkapitány egyedül irányított, helytelenül - mondta Magyar István. Az adjunktus kiemelte a tárgyalás hiányát a tévészékháznál a petíció átnyújtása előtt, illetve, hogy a rendőrök nem követték a Kossuth térről a székházhoz vonuló embereket.

A legfontosabb hibának nevezte, hogy miután a székháznál történteket látva a Gergényi Péter főkapitány által odarendelt parancsnok sokkot kapott, nem volt alkalmas rangidős tiszt, aki átvette volna a helyét. A helyzetet végül Majoros Zoltán, a Rebisz ezredese oldotta meg. Ennek részleteiről Majorost szintén hétfőn hallgatta meg az albizottság. A beszámolójából kiderült, hogy a székház védelmére kirendelt rendőrök széthagyták a fegyvereiket, csak a véletlenen múlt, hogy nem találták meg őket a tüntetők. Végül Majoros körülbelül 50 rendőrével ment be a tömegbe, beszélt a tüntetőket vezető Toroczkai Lászlóval és oldotta meg a helyzetet, aminek következtében hajnalban hazamentek az emberek a térről.

Magyar István kiemelte, hogy a hétfőn meghallgatott egykori rebiszes vezető, Majoros Zoltán a legjobban képzett rendőr volt a helyszínen, aki tudta, mit és hogyan kell tennie, és gyakorlatilag meg is oldotta a problémát, noha a normális munkához sok feltétel hiányzott.

Magyar István a meghallgatáson az alkalmatlan rendőri vezetők kapcsán úgy fogalmazott: a székház védelmére 2-300 felszerelt rendőrt lehetett volna vezényelni, de helyette az egyes vezetők kis csapataikat irányítgatták és „nyalogatták a sebeiket”. A kisebb egységek egyszerre kértek rádión segítséget, ettől a kommunikáció is összeomlott. Az ügyeletes tiszti szolgálatban ráadásul mindössze egyetlen kolléganő ült, aki azonban nem tudott intézkedni. Mint fogalmazott, az egyik legnagyobb megdöbbenés akkor érte, mikor rájöttek, hogy Gergényi Péter főkapitánynak még a kiemelt épületekről - mint a tévészékház és a parlament - sincs sem külső, sem belső térképe, a vezetők még a környező utcákat sem ismerték.

Első és másodfok

Az albizottság hétfőn ügyészségi vezetőket is meghallgatott. Arra a kérdésre: miként fordulhatott elő az, hogy a 2006 szeptemberében első fokon előzetes letartóztatásba helyezett másfélszáz ember nagy részét másodfokon szabadlábra helyezték, Szoboszlai Richárd fővárosi főügyészhelyettes azt emelte ki, hogy az elsőfokú döntések idején még zajlottak az utcai zavargások, ahová nem lehet visszaengedni azokat, akikről feltételezhető volt, hogy újabb jogsértéseket követnek el. Hetekkel később azonban már ez a helyzet nem állt fenn.

Egy rendőrt ítéltek el jogerősen

Az eljárás alá vont, ám később felmentett tüntetők, illetve a felderítetlenül maradt rendőri bántalmazások kapcsán Falvai Zsolt, a Budapesti Nyomozó Ügyészség vezetője megjegyezte, hogy ilyen tömegű kétséges rendőri jelentést még nem látott, mint 2006 őszén. Ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendőri jelentés mégiscsak közokirat, így annak tartalmát el kell fogadni, amíg azzal ellentétes bizonyítékok fel nem merülnek. Hozzátette, hogy egy rendőrt már jogerősen elítéltek, további kilencnek pedig folyamatban van a büntetőpere közokirat-hamisítás, illetve hamis tanúzás miatt.

Hiányoznak a térfigyelő kamerák felvételei

A rendőri jogsértések bizonyítási nehézségeire példaként Falvai megemlítette, hogy a kilőtt gumilövedék nem köthető ahhoz a puskához amelyből kilőtték, így nehezen azonosítható az a rendőr, aki jogsértő módon használta fegyverét. A térfigyelő kamerák felvételei közül pedig rendre hiányoztak azok, amelyek rendőri jogsértésekre deríthettek volna fényt. Falvai meglepőnek nevezte azt is, hogy a rendőrök nem csak az események utáni hónapokban zártak össze, de máig sem beszélnek a történtekről. Még azok sem beszélnek. akik időközben eltávoztak a testülettől, holott lassan elévülnek a 2006-os rendőri jogsértések.

Nem kaptak segítséget a bűnügyi felderítést végző szervektől

Szoboszlai Richárd arra is felhívta a képviselők figyelmét, hogy a rendőrség körében bűnügyi felderítést végző szervektől nem kaptak segítséget a jogsértő rendőrök felelősségre vonásához. Az ügyészség maga pedig nem végezhet felderítést, csak a más hatóságoktól kapott tények, bizonyítékok értékelésére, vizsgálatára van lehetősége.

Az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.

Bene László volt országos rendőrkapitány nem jelent meg a bizottság előtt

Nem ment el a volt országos rendőrfőkapitány a 2006 őszi eseményeket vizsgáló parlamenti bizottság ülésére. Gulyás Gergely, a testület fideszes elnöke szerint Bene László ezzel jogsértést követett el és a parlamentáris demokrácia alapértékeit sértette meg. A politikus azt mondta: bízik benne, hogy csak tévedésről van szó, ezért újra meghívják.

A jogász végzettségű Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselője cinikusnak és gátlástalannak nevezte Bene László távolmaradását. Azt mondta, ha büntetőeljárásról lenne szó, már kezdeményezné a volt rendőrfőkapitány előállítását.

Délután az albizottság a fővárosi ügyészségi vezetőket hallgatja meg.

Gergényi meghallgatása szeptember 3-án

Videó a meghallgatásról: (Gaudi és Morvai felelősségre vonja a volt főkapitányt, majd a végén Gergényi futva távozik)

A Duna TV összeállítása a meghallgatásról:

A HírTV beszámolóját a meghallgatásról ITT tekintheti meg.

Összeállítás Gergényi korábbi szerepléseiről, ahol a Naplónak a következőket mondja: "A műveletekre az elejétől a végéig én adtam az utasítást, hiszen Budapestért én vagyok a felelős."

Gergényi bevédte Gyurcsányt és Szilvásyt

Gergényi kijelentette, hogy 2006 szeptember 18-án nem beszélt egy politikussal sem, és határozottan cáfolta, hogy október 23-án beszélt Gyurcsánnyal vagy Szilvásyval. Felszólította a bizottságot, hogy ha nem hisznek neki, kérjék le a 2006 október 23-i híváslistákat. Ám Gergényi nagyon jól tudja, hogy a telefonszolgáltatók csak egy évre visszamenőleg adhatnak ki híváslistát, egy ombudszmani határozat nyomán. Még ha találhatnának bármit is a híváslistáján, 2006-os lekéréseket egy társaság sem fog teljesíteni, mert perelhetővé válhatnának e miatt.

Négy év után sem érez felelősséget Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány a 2006 őszén történt véres tömegoszlatásokkal kapcsolatban – mondta el az egykori terrorkapitány a pénteki parlamenti meghallgatáson.

A volt főrendőr a parlamenti bizottság meghallgatásán azt mondta: a tévészékház elleni ostrom békés tüntetésnek indult, de anarchiába torkollott, ilyenre 50 éve nem volt példa.

A polgári titkosszolgálatoktól semmilyen tájékoztatást nem kaptak a készülő rendbontásról – tette hozzá. Gergényi ezzel magyarázta, hogy a rendőrség nem volt felkészülve a helyzetre. Ennek ellenére szerinte a vezetők szakszerű döntéseket hoztak és mindent megtettek annak érdekében, hogy a székháznál ne kerüljön veszélybe a rendőrök élete.

Gergényi egyébként a meghallgatásra érkezve egy viperát kapott Gonda Lászlótól, a 2006-os őszi tüntetések egyik szervezőjétől. A zsidó terrorista visszautasította az ajándékot. Nem lát oda mindehova... A rendőrfőkapitány sem „lát oda mindenhova” – kommentálta a 2006-os rendőri túlkapásokat Gergényi Péter volt budapesti főkapitány, akinek volt pofája azt hazudni, hogy "2006 őszén a rendőrség igyekezett szakszerűen és törvényesen fellépni".

„Mély szakmai meggyőződésem, hogy abban a hihetetlen nehéz helyzetben mindent megtettünk a legjobb szakmai tudásunk és a törvények szellemében, hogy kezeljük a helyzetet” - hazudta a nyugalmazott rendőrtábornok, akinek a szavait a bizottság tagjai többször kétkedve fogadták.

Gergényi arra hivatkozott: a Magyar Televízió székháza ostromának nehéz óráiban előfordult, hogy egyes rendőri vezetők kevesebbet tudtak a valós helyzetről, mint akik a Hír TV-t nézték. Utólag könnyű kritizálni az akkori döntéseket, az egyes rendőri jogsértésekért pedig a helyszínen lévő parancsnoki, illetve végrehajtó állományt terheli a felelősség – tette hozzá. „Bár Budapest rendőrfőkapitánya magas beosztású, de nem lát oda mindenhova”- jegyezte meg a nyugalmazott tábornok arra a kérdésre, hogy miért nem akadályozta meg a rendőri jogsértéseket, a tüntetők bántalmazását. ... és semmire nem emlékszik

Alább az Index beszámolója.

Sietve távozott Országgyűlési bizottsági meghallgatásáról a volt budapesti rendőrfőkapitány, miután a bent töltött három óra alatt szinte minden kérdés alól azzal bújt ki, hogy nem emlékszik a konkrét eseményre, már akkor sem tudott róluk, vagy az adott ügy nem tartozott a hatáskörébe. A felháborodott nemzeti jogvédők a kijáratig kísérték és pocskondiázták.

Az Országgyűlés májusban létrehozott, az előző két kormányciklus idején, de főleg a 2006 őszén történt jogsértéseket vizsgáló albizottsága eddig talán legnagyobb érdeklődéssel várt ülésén Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitányt hallgatta meg.

A mellébeszélés mestere

A bizottsági ülésen történtekről sokkal könnyebb lenne úgy beszámolni, ha azokat a dolgokat sorolnánk fel, amelyekre Gergényi emlékezik, a volt rendőrfőkapitány emlékezete ugyanis meglehetősen töredékesnek, egyben szelektívnek bizonyult. Elmondása szerint nem emlékezik például a Fővárosi Bíróság által később jogellenesnek ítélt módon feloszlatott vagy eleve nem engedélyezett tüntetésekre, például 2004-ben a Gyurcsány Ferenc házához tervezettre.

A bizottsági ülés alaphangulatát egyből meghatározta, hogy a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás erre reagálva a mellébeszélés mesterének nevezte. A hivatali ideje, 2003 júniusa és 2007 márciusa között gyakran „vasprefektusnak” titulált nyugdíjas rendőrtábornok erre közölte, hogy senkitől sem várható el, hogy 7-8 évvel korábbi eseményekre emlékezzen.

Gaudi-Nagy később le is csapta a labdát, mondván, ő pontosan emlékszik a Gesztenyés-kerti tüntetés 2004-es eseményeire, a fideszes Wittner Mária pedig 56-os tárgyalásának részleteivel szórakoztatta a Gergényit, a bizottságot és a közönséget. A kérdések első fele a tévészékház elleni támadás során történt rendőri intézkedéseke irányult. A bizottság nagy elvárásokkal készült a meghallgatásra, mert a korábbi beszámolók alapján úgy tűnt, Gergényi kezében futottak össze a szálak.

Épp csak ott volt és koordinált

Mi sem állt azonban távolabb a valóságtól, vagy legalábbis attól, ahogy az események a vasprefektus fejében rögzültek. Gergényi ugyanis csupán a BRFK irányítása alatt álló erőkért volt felelős, azok azonban gyengén felszereltek és kiképzetlenek voltak. "Milyen vipera? Mutasson egyet!"Azonban erről sem ő, hanem, mint mondta, az elődei tehettek. A rebiszes kommandósok bevetését hiányoló kérdésre azzal válaszolt, hogy az az országos rendőrfőkapitány (jogkörét gyakorló Szabadfi Árpád rendőr tábornok) hatáskörébe tartozott, ahogy arról sem ő tehet, hogy szintén gyengén felszerelt és képzetlen vidéki rendőröket rendeltek Budapestre.

A helyszíni események irányítása ugyanakkor a biztosításparancsnok Lapid Lajos feladata volt, így Gergényi, miként a válaszaiból leszűrhető volt, kettejük között pusztán egyfajta koordinátori szerepre volt kárhoztatva.

Mindennek az oka az volt, hogy a rendőrség békés demonstrációra készült, az ellenkezőjére nem érkezett információ, és – miként a meghallgatáson kiderült – senkinek nem jutott eszébe, hogy az őszödi beszéd miatt felpaprikázott hangulatú tömeg esetleg a megszokottnál erőszakosabb kedvében lehet.

Gergényi annyira nem volt képben, hogy az irányítási ponton arról sem értesült, hogy a tévészékház épülete nincs körülvéve, hátul politikusok és sérült rendőrök távoztak, így az épületet védő rendőrök megerősítése, utánpótlása belülről is megoldható lett volna. A másnapi, a miniszterelnökkel történt találkozóról is csak homályos emlékei voltak, mire a vendégként jelen lévő Morvai Krisztina meg is jegyezte, hogy Gergényinek nyilván számos miniszterelnök ismerőse van, ha ennyire sekély nyomot hagytak benne a történtek.

Módfelett sajnálatos

A volt főkapitányt a rákövetkező napok rendőri túlkapásainak és az indokolatlan őrizetbe vételeknek a híre is váratlanul érte, holott arról jogerős bírósági ítéletek is születtek. A Magyar Rádió udvarán előállított és megvert, megalázott tüntetőkről sem tudott. Így lett a meghallgatás fénypontja, amikor az egyik áldozat is szót kapott, és néhány tőmondatban ismertette a meglehetősen brutális eljárást, melynek részese, illetve szemtanúja volt. Gergényi erre azt válaszolta, hogy „amennyiben mindez igaz”, azt módfelett sajnálatosnak tartja.

Hasonlóan izgalmas perceket hozott az utcákon intézkedő rendőrök beazonosíthatóságáról folytatott vita. Gergényi akkori magyarázata szerint a rendőrökről leesett az azonosító, amit Wittner Mária utólag is erősen kifogásolt. Talán ez volt az egyetlen eset, amikor a vasprefektus elismerte, hogy nyilatkozatával hibázhatott, ám ezt azzal magyarázta, hogy akkor már három napja nem aludt.

Egy zavart mosoly

A másik kibúvó az volt, hogy a rebiszes különleges erők egyenruhája nem BRFK-hatáskör. Gaudi-Nagy Gergényi orra elé tartotta az Index Túlkapások c. könyvét, benne egy símaszkos-vadászpuskás illető fotójával, hogy szerinte az illető rendőr-e.

Gergényi habozott, majd közölte, hogy nem tudja. Gaudi-Nagy a válaszában megnyugtatta, hogy az illető bizony rendőr, majd feltette a logikus kérdést: ha a budapesti rendőrfőkapitány számára ez nem könnyen eldönthető, vajon az utca emberének honnan kéne tudnia?

A volt főrendőrkapitány a kerületi kapitányságok fogdáin történt jogsértésekről sem értesült, holott azok a BRFK felügyelete tartoznak, az elmaradt belső vizsgálatok és felelősségre vonások ügyét pedig szintén azzal intézte el, hogy nem emlékezhet mindenre ennyi év távlatából. Mint utóbb kiderült, arról sem tudott, hogy az őrizetbe vett tüntetők ellen indított büntetőeljárások több mint 94 százalékát megszüntették.

Futólépés haza

Morvai Krisztinának arra a kérdésére, hogy ha ennyire nem volt hatással az eseményekre, nem kellett volna-e visszautasítania a Demszky Gábortól kapott Pro Urbe kitüntetését, Gergényi csak zavartan mosolygott. Mint kiderült, Gergényi arról sem tudott, hogy miként arról Bencze József, az időközben kinevezett országos rendőrfőkapitány Takács Albert ombudsmannak írt levelében beszámolt, eljárást indított Gergényi ellen elöljárói gondoskodás elmulasztásának vétsége miatt. Mivel az eljárásról tudnia kellett, vagy Bencze állított valótlant, vagy Gergényi nem mondott igazat. A meghallgatás végén több, a Kossuth téri tüntetésekről ismert aktivista is „szégyellje magát”, „úgysem mer a szemembe nézni”, „gazember” és hasonló kiáltásokkal kergette a teremből kifelé, majd a lépcsőn a kijárat felé a futólépésben távozó vasprefektust.

Lapid Lajos meghallgatása

Meghallgatta a 2006-os őszi ávós zavargásokat vizsgáló parlamenti albizottság Lapid Lajost, a BRFK korábbi közbiztonsági főkapitány-helyettesét. A korábbi főrendőr Morvai Krisztina EP-képviselő kérdésére azt mondta, hogy a tévészékház ostromakor "a rendőrség nagy verést kapott".

Szeptember 18-án, az MTV-ostromakor a rendőri biztosítás parancsnoka Lapid Lajos volt, akitől Gergényi Péter átvette az irányítást. Lapidot 2006 decemberében nyugdíjazták.

A 2006 őszén történtekről készült három, a rendőrség munkáját értékelő jelentés közül az úgynevezett nyilvános Ignácz-jelentést saját bevallása szerint Lapid Lajos el sem olvasta, mint fogalmazott, azért nem, mert azt neki nem is adták oda. A meghallgatáson a volt főrendőr elmondta: szakmai hibákat ő is lát, például, hogy nem volt elegendő felszerelés, illetve elegendő mennyiségű rendőr, sőt, a vízágyúk bevetésének körülményei sem voltak megfelelőek az ostrom idején. A rendőri vezetés nem számított ilyen jellegű támadásra - tette hozzá.

Az október 23-ai rendezvény kapcsán Lapid Lajos az albizottság kérdésére elmondta, hogy a könnygáz- és gumilövedékeket az ORFK-hoz tartozó Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) kezelte, a BRFK-nak nem voltak ilyen eszközei. A korábbi főrendőr elmondása szerint voltak rendőri túlkapások, noha ők a parancsnokokkal kiadatták az utasítást, hogy törvényes módon lépjenek fel a rendőrök. Arra a kérdésre, hogy ő maga rendelt-e el vizsgálatot a tapasztalt rendőri túlkapások kapcsán, Lapid Lajos azt mondta, hogy ez nem az ő kompetenciája volt. Mint fogalmazott: a bevetett rendőrök nagy része rebiszes volt, ez a szervezeti egység pedig az ORFK-hoz tartozik.

Szabadfi Árpád meghallgatása

(2010.09.01) Szabadfi Árpád országos főkapitány-helyettesként kétszer beszélt telefonon Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnökkel a tévészékház 2006-os ostroma alatt. Erről maga a rendőrtábornok számolt be a parlament 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén. Dilettantizmus vagy valami ennél sokkal súlyosabb probléma eredményezte a késlekedést? – tette fel a kérdést az ülésen Révész Máriusz.

Szabadfi Árpád elmondta, hogy az ostrom napján, 2006. szeptember 18-án késő este – „mikor megindultak a drámai események” – a kormányfő felhívta, tájékoztatást kért tőle, és utasítást ugyan nem adott a rendőrségnek, de általánosságban megfogalmazta azt az elvárást, hogy az MTV székházát minden törvényes eszközzel védjék meg. Ezután Szabadfi akkor beszélt a kormányfővel, amikor elmondta neki, hogy a tüntetők betörtek a Szabadság téri épületbe. A rendőrtábornok kérdésre válaszolva beszélt arról is: próbálta jelenteni Petrétei József akkori igazságügyi és rendészeti miniszternek, hogy felhívta a miniszterelnök, de úgy emlékszik, akkor este nem tudta őt elérni. A bizottság tagjai megjegyezték: ez összevág a Petrétei által korábban elmondottakkal, hogy otthon, papucsban nézte a tévét.

Szabadfi beszámolt arról, hogy aznap este felhívta Szilvásy György akkori nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő miniszter, de emlékei szerint „nem volt konkrét tárgyköre a beszélgetésnek”, az „tájékozódó jellegű volt” azzal kapcsolatban, hogy mi van a téren. Arra a kérdésre, nem furcsállotta-e, hogy egy olyan miniszter felhívja, aki nem is a felettese, a tábornok azt mondta: nem. Szabadfi bizottsági meghallgatásán elmondta: nem volt előzetes információjuk a készülő erőszakos eseményekről.

Máig nem heverte ki a traumát Szabadfi

Beszélt arról is, hogy szeptember 19-én Gergényi Péter akkori budapesti főkapitánnyal és a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjével tájékoztatta Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt a történtekről, a megbeszélésen emlékei szerint részt vett Petrétei József és Szilvásy György is. A miniszterelnök arra volt kíváncsi, a rendőrség képes-e Budapesten biztosítani a rendet, de Szabadfi arra nem emlékszik, hogy utasítást kapott volna a kormányfőtől. A Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének szeptember 17-i nyilvánosságra kerülését követő erőszakos eseményekről szólva úgy fogalmazott, hogy traumát jelentettek számára, amelyet máig nem hevert ki.

Az albizottság ülésén Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő felvetette: pusztán dilettantizmus vagy valami ennél sokkal súlyosabb probléma eredményezte, hogy késlekedtek a rendőri vezetők a tévészékház ostrománál a fontos döntések meghozatalával és nem siettek bajtársaik segítségére. Hozzáfűzte: sokan úgy vélik, hogy a Szabadság téren 2006 szeptemberében provokáció történt, és ennek során „rendőröket dobtak oda áldozatként”. A kormánypárti honatya szerint ez a legfontosabb kérdés, amelyre az albizottságnak választ kell találnia.

Szabadfi ismét nem tudott válaszolni

Révész Máriusz arról beszélt: „elszoruló szívvel” látta a Hír TV-ben, ahogy a feldühödött tüntetők egy lángoló vízágyús kocsiból rángatnak ki rendőröket, és azokban a percekben senki nem tudta volna megmondani, hogy meglincselik-e őket vagy elengedik. A fideszes politikus szerint „elfogadhatatlan abszurditás”, hogy mindeközben a rendőri vezetők másfél órát késlekedtek a riadó elrendelésével. Szabadfi a késlekedés okára vonatkozó ismételt kérdésekre nem tudott válaszolni, de meghallgatásán megjegyezte, hogy a történtekért minimum erkölcsi felelősséggel tartozik az országos főkapitány, illetve a helyettese. Szavai szerint ha a felelősségét megállapítják, akkor azt vállalni fogja.

Arra a kérdésre, miért nem vette át a parancsnokságot a budapesti főkapitánytól, Szabadfi – aki azokban a napokban a Rio de Janieróban tartózkodó Bene László országos főkapitányt helyettesítette – úgy válaszolt: nem csak a fővárosban zajló eseményekkel kellett foglalkoznia, és bár igaz az, hogy a Szabadság téri helyszín volt a „legdrámaibb”, az ország más nagyvárosaiban is nagy létszámú demonstrációkat tartottak, és akkor nem volt helyettese, aki ezt a feladatot átvehette volna tőle.

„Október 23-án az operatív műveletekben nem vettem részt”

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) idézte Gergényi 2006. október 2-i nyilatkozatát az eseményeket vizsgáló Ignácz István akkori Pest megyei rendőrfőkapitány vezette vizsgálóbizottság jelentéséből, amely szerint Szabadfi mellette volt a Szabadság téren történtek idején, és a budapesti főkapitány minden intézkedést vele egyeztetve, „a füle hallatára” adott ki. Szabadfi azonban az albizottság ülésén állította, hogy ez fizikailag lehetetlen, „nem álltam ott, nem is állhattam ott”, bár azt elismerte, hogy a budapesti főkapitány sok intézkedéséről tudott. Szabadfi azt is elmondta, hogy bár Gergényi kérte a lovas alegység bevetését, ő egyeztetett az egység parancsnokával, és ez alapján megtagadta a kérést.

Révész arra is kíváncsi volt, hogy „a rendőrségi túlkapások időszakában”, az „embervadászat” idején, azaz szeptember 19-én, 20-án és 21-én – amikor még Bene külföldön volt – Szabadfi legfőbb rendőri vezetőként tudott-e a rendőri visszaélésekről, próbálta-e a törvényes keretek közé visszaszorítani a rendőrséget. Szabadfi szerint nem adtak ki a visszaéléseket lehetővé tevő, arra biztató központi utasítást, és a „negatív jelenségeket” később kivizsgálták. Révész szerint azonban a vizsgálatok gyakorlatilag nem jártak eredménnyel, a rendőrség tagjai „összezártak, összezárnak”, és „bűnös módon nem tárják fel az igazságot, egymásnak falaznak”.

Szabadfi azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a rendőrök a 2006. őszi fővárosi bevetéseken nem viseltek azonosítót, kifejtette: olyan intézkedést nem adtak ki, hogy a rendőr azonosítása ne történhessen meg. Kérdésre válaszolva elmondta: 2006. október 23-án az operatív műveletek irányításában nem vett részt, a bűnügyi információk elemzésével, értékelésével foglalkozott.

(mno, HírTV, MTI, Index, FH, kuruc.info, hvg nyomán Szent korona Rádió)