Krisztina meghívására és a magyar nemzeti kisebbségek európai érdekképviseleti irodája (HUNINEU) szervezésében, 2012. május 8-a és 12-e között Brüsszelbe látogattak Böjte Csaba erdélyi gyermekotthonainak ifjú focistái, hogy megmérkőzzenek az RSC Anderlecht korosztályos futballcsapatával (a HUNINEU négynyelvű kiadványa a programra vonatkozóan). Csaba testvér dévai központtal működő Szent Ferenc Alapítványa sanyarú körülmények között élő erdélyi gyermekeket karol fel, iskolákat és bentlakásos kollégiumokat működtet, ezek az intézmények eddig összesen több mint 2300 gyermek számára nyújtottak már segítséget (www.devaigyerekek.hu). Böjte Csaba számos hazai elismerés mellett, tavaly megkapta az Európai Parlament Európai Polgár Díját is.

Közös kép Morvai Krisztina EP képviselővel az Európai Parlament látogatói halljában

Az utóbbi idők legkeményebb, legerőteljesebb üzenetet hordozó jobbikos tüntetésen több ezer nemzeti radikális, hazáért aggódó hazafival együtt jómagam is részt vettem. A remek beszédek kemények, lényegre-törőek, leleplezőek és ellenállásra buzdítóak voltak. A régi idők kemény és harcos tüntetéseinek légkörét éreztem.

 Vörös és narancsszínű, de gyarmatosítást szolgáló, egylényegű pártok székházai között a menet

Már a közeljövőben felállhat a Kárpát-medencei Magyar Jogsegélyszolgálat hálózata a magyarok lakta határon túli területeken - mondta el az MTI-nek Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár Pozsonyban.

Répás Zsuzsanna a jogsegélyszolgálatról a Pozsonyi Magyar Intézetben - a kárpát-medencei fiatal politológusok konferenciájának keretén belül tartott - előadása során beszélt. Mint elmondta: a hálózat tevékenységének tárgyát jogi és diplomáciai segítségnyújtás képezi majd, és azt a célt irányozza, hogy: "Ha valakit bántódás ér magyarsága miatt, akkor legyen kihez fordulnia." A konkrét segítségnyújtás mellett a hálózat határon túli szakemberek számára szakmai képzéseket is szervez majd.

Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, az Európa Tanács magyar delegációjának tagja Zlatko Lagumdžija bosnyák külügyminisztert arról kérdezte az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, 2012. április 25-én, hogy elkerülhetőek-e az egy állam területén élő nemzeti közösségek közötti konfliktusok, különösen az olyan államokban, mint Románia, ahol tekintélyes számú nemzetiség, közte számos magyar él. A kérdés arra irányult, hogy az több nemzetiség közötti véres konfliktusok szenvedőjeként mit tanácsolna az ilyen államoknak. A külügyminiszter válaszában elmondta, hogy az államok többségében különböző nemzeti közösségek élnek és az erőszakos konfliktusok elkerülése érdekében komoly erőfeszítéseket kell tenni olyan minőségi együttélési modellek kialakítására, amelyben tiszteletben tartják az ilyen közösségek jogait.

A felszólalásról szóló cikk ITT tekinthető meg.

2012. április 25-én a 10 órakor megtartott tárgyaláson a Kúriának Dr. Mészáros Mátyás által vezetett tanácsa határozatot hirdetett Budaházy György és társai felpereseknek a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) mint alperes ellen személyiségi jog megsértése iránt a BRFK által kezdeményezett felülvizsgálati ügyében.

A felpereseket Dr. Balás István ügyvéd (Dr. Gaudi Nagy Tamás helyetteseként) képviselte.
A Kúria hatályában fenntartotta a BRFK-t kártérítésben marasztaló jogerős ítéletet, s indokolásában elvi éllel leszögezte a következőket:
A rendőrségről szóló törvényben a rendőrnek biztosított kényszerintézkedés-alkalmazási lehetőség csupán egy általános lehetőség. Azonban a rendőr személyi szabadságot sértő kényszerintézkedést (elfogás, megbilincselés, előállítás, fogva tartás) csak akkor alkalmazhat, ha ezt valamilyen ok konkrétan és különösen is indokolttá teszi. Ezért a rendőrnek esetenként külön kell mérlegelnie, hogy van-e ilyen ok.

Budapest/Strasbourg, 2012. április 24. - Az aktív állampolgári kezdeményezésekről folytattak vitát kedden Strasbourgban az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének tavaszi ülésszakán, amelyen Magyarországot az öt parlamenti párt képviselőiből álló delegáció képviseli.

A keddi ülésnapról Gaudi-Nagy Tamás, az ellenzéki Jobbik képviselője az MTI-nek elmondta: a tárgyalt jelentés fő üzenete az volt, hogy segíteni kell a bizalom helyreállítását a demokráciával szemben.    Ez a bizalom válságban van,  amire több magyar és külföldi jelenlévő is rámutatott. Gaudi-Nagy elmondta: a bizalom megcsappanásának legfőbb oka az, hogy egyre nagyobb a szakadék a pártpolitika mögé  bújt, tényleges döntéshozók és a polgárok között, akiknek az életét az IMF és EU által erőltetett folyamatos költségvetési megszorítások nehezítik. Ennek eredményeként egyre kevesebb pénz jut az emberekre és egyre nagyobb profitot  érnek el a globális multicégek.  A Jobbik képviselője szerint az európai emberek erőteljesebben tudnának hinni a demokrácia intézményében, ha nemcsak az egyéni jogok védelmére helyeződne hangsúly Európában, hanem az úgynevezett hagyományos nemzeti közösségek jogaira is. Felszólalásában felhívta a figyelmet az akarata ellenére az igazságtalan trianoni diktátummal Romániába kényszerített és önrendelkezési jogában máig korlátozott székelyek legitim érdek-képviseleti testülete, a Székely Nemzeti Tanács nemrég elindított európai uniós polgári kezdeményezésére és támogatásra kérte a 47 tagállam képviselőit (Az európai kezdeményezés Magyar és angol nyelvű honlapja itt található: www.nationalregions.eu Ezúton kérek minden jóérzésű magyar embert, hogy támogassa a kezdeményezést) . Ennek célja, hogy az Európai Unióban a hagyományos nemzeti közösségek számára különleges jogállást biztosítsanak és tegyék lehetővé számukra az önrendelkezési jog gyakorlását, ideértve a területi autonómiát is, amelyet Románia máig megtagad az erdélyi magyaroktól.

Április 25-én a Kúria két tárgyalást is tart a rendőrség kormányváltás után benyújtott felülvizsgálati kérelmei alapján  Budaházy Györgynek és hazafi-társainak a szocialista pártrendőrség által okozott jogsértések ügyeiben. A 2003-as EU csatlakozási népszavazási  kampány során a NEM-re buzdító kampányplakát miatt Budaházyékat (többek között Novák Előd jelenlegi jobbikos képviselőt is) meghurcolták, több ezer plakátot lefoglaltak: elítélték, majd végül jogerősen felmentették őket (részletek). 2008. április 11-én  a Clark Ádám téren tüntetni készülő Budaházyt és még több mint 50 embert körbezárt és  bilincsbe verve előállított a gyurcsányi rendőrség, de itt is felmentették a hazafiakat (részletek). Személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatt mindkét ügyben jelentős összegű kártérítéseket ítélt meg jogsértetteknek a Fővárosi Ítélőtábla, a jóvátételeket ki is kellett fizesse a rendőrség, de most szeretnék azt visszaszerezni és a meghurcolások jogszerűségét kimondatni.  Budaházyék képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látja el.

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás képviselők beszélgetése arról, hogy hogyan szervezkedjünk, mozgósítsunk a külföldi spekulánsok és magyar zöldbárók ellen

2012. május 1-jéig kell összegyűlnie 50 ezer aláírásnak ahhoz, hogy az Országgyűlés érdemben tárgyaljon a családon belüli erőszak önálló bűncselekményként történő beemeléséről a Büntető Törvénykönyvbe, így  mindössze 9 napja maradt a kezdeményezőknek (Halász Pálma és az Élet-Érték Alapítvány) a szint teljesítéséhez, hiszen a hétvége és az ünnepnap miatt már a megelőző hét végén át kell adniuk az íveket. Halász Pálma, a népi  kezdeményezés elindítója biztos abban, hogy jó véghajrával megugorják a szintet.

^{Halász Pálma, az aláírásgyűjtés kezdeményezője átveszi Vona Gábor pártelnöktől és frakcióvezetőtől és Gaudi-Nagy Tamástól a Jobbik frakció tagjainak támogató aláírásával ellátott aláírásgyűjtő íveket.}

A párt országgyűlési képviselői közölték: a Jobbik elutasítja az úgynevezett szén-dioxid-sajtolásos technikák magyarországi alkalmazását.

"Nagyon nagy veszélyben a magyar élettér, a magyar föld" - fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás, aki szerint a széndioxid föld alatti kőzetrétegekbe való visszasajtolásáról szóló javaslat "egy nagyon rafinált EU-s diktátum hatására történő nemzetpusztítási kísérlet".
  
Kijelentette: "minden eszközzel" meg kell akadályozni a technológia elterjesztését. A Jobbik felszólítja az embereket, hogy minden lehetséges eszközzel tiltakozzanak - fűzte hozzá.
  
Kepli Lajos azt mondta, sem gazdasági, sem környezetvédelmi szempontokból nem indokolt a technológia magyarországi elterjesztésére.

A Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma 2012. április 13-án tartotta az első tárgyalást abban a közigazgatási perben, amelyet a Nemzetközi CoD^(TM) Rák Információs és Prevenciós Központ Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány és pertársai indítottak a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ellen a rákellenes missziót folytató alapítványt több millió forint bírsággal sújtó és rákellenes felvilágosító tevékenységtől eltiltó törvénysértő határozatának megsemmisítése érdekében.

2012. április 11-én tárgyalta az Országgyűlés a bányászatról szóló törvény és egyes energetikai törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot (a javaslat szövege ITT érhető el) . a javaslatot teljes egészében elutasította a Jobbik, amelyet egy újabb, magyar emberek életét, jövőjét veszélyeztető EU diktátumnak tart.

Az EU Bizottság egy EU irányelv nem megfelelő átültetése miatt kötelezettségi eljárást indított hazánk ellen. A javaslat lehetőséget nyit a nemzetközi konszernek érdekeit szolgáló multimilliárdos energiamegaügyletneknek: minimális befektetéssel a maximális profit elérése a magyar emberek életének, vagyonának és környezeti életterének tönkretétele árán úgy, hogy nem adnak érdemi biztosítékot a a földalatti széndioxid tárolás és kutatás  nem várt tragikus következményeinek elhárítására. Ha a kormánypárti képviselők nem is tudták, a kolontári vörösiszap-katasztrófa után megtanulhatták volna, hogy a felelőtlen döntések, a nem megfelelő szabályozás és követelmények emberi életekbe kerülhetnek.

A Kúria felülvizsgálatai ítéletében 2012. április 11-én a kuruc.info hídblokád (2007. október 26.) alkalmával meghurcolt két tüntetőnek adott igazat: hatályában fenntartotta a nekik a rendőrségtől elszenvedett jogsérelmekért félmilliós kártérítést biztosító jogerős ítéleteket, kimondva, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság felel a számtalan hazafi elfogásával járó jogellenes rendőri akcióért. A Mészáros Mátyás bíró vezette tanács (most a korábbi főbíró Baka András is részt vett a döntésben) korábban több hazafiak hátrányára hozott jogsértő ítélettel vétette észre magát, de most meghajolt az igazság előtt és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által kiharcolt ítélkezési gyakorlat töretlen maradt így.

Azért ne ijedjenek meg nagyon a kedves olvasók: mindez csak Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár értelmezésében van így, aki Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szavait forgatta ki a lehető legszélsőségesebb és legfélrevezetőbb módon.

Az Országgyűlés tegnapi ülésén ugyanis szóváltásba keveredett a két politikus az Ipoly-hidakról szóló szlovák-magyar megállapodásokról szóló vitában. A Jobbik képviselője elmondta, hogy bár természetesen pártja támogatja az Ipoly-hidak megépítését, azonban "az elszakított területeken élő testvéreinkkel való kapcsolattartás nem pusztán műszaki ügy, ahogy azt a kormány beállítja, hanem egy alapvető nemzetstratégiai kérdés". A képviselő arra kérte a kormányt, hogy haladéktalanul követelje Szlovákiától a magyarok kollektív bűnösségét deklaráló Benes-dekrétumok hatályon kívül helyezését, a jogfosztó állampolgársági törvény módosítását, a kitelepített magyarok kárpótlását és a lehető legmagasabb szintű önrendelkezést a felvidéki magyarság számára.

A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén, az ún. kuruc.info hídblokádot követően  elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek - döntött tegnap, március 27-én másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla.

A demonstráció feloszlatás miatt meghurcolt hazafiak által indított személyiségi jogi kártérítési perben tavaly a Fővárosi Bíróság osztva a felperesek jogi képviselőjének, dr. Gaudi-Nagy Tamás  álláspontját elsőfokú ítéletével kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenesen állította elő és tartotta fogva Németh Csabát, Németh Ádámot, Sípos Attilát, Pál Mártont, Rád Csabát, Kollár Tibort, Poszpischek Tamást személyes szabadságukat korlátozva és ezzel emberi méltóságukat megsértve.

A Magyar Köztársaság Országgyűlésének Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslat 2012. március 27-i vitájában több felszólalással is éltem.

Kétperces felszólalásomban megleckéztettem a gyurcsányista Molnár Csabát. Ő ugyanis az nélkül hivatkozik előszeretettel az Alkotmánybíróság 27/1998 -as alkotmánybírósági határozatára, hogy azt végig olvasta volna, és Répássy államtitkár úr szavaival élve, csak "hablatyolva" idéz belőle. Az Ab határozat ugyanis elvi éllel leszögezi, hogy a párt politikai alapon szerveződött képviselőcsoportoknak frakciókéhoz hasonló jogkörökkel történő felruházására az Országgyűlésnek nincs alkotmányos kötelezettsége.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat 2012. március 27-i általános vitájában követeltem a politikailag lejáratott bírák eltávolítását ezzel is elősegítve az igazságügy hatékonyabbá tételét és a jogszabályi normák előírásai szerinti működés biztosítását.