2013. június 3-án, Gaudi-Nagy Tamás azonnali kérdést intézett Navracsics Tiborhoz közigazgatási és igazságügyi miniszter. Gaudi szerint a trianoni békediktátum igazságtalan volt és megtagadta az önrendelkezési jogot a magyar közösségtől. A kormánynak megkerülhetetlen kötelessége, hogy "védhatalomként" lépjen fel, és követelje az elcsatolt területen élő magyarok számára a legmagasabb szintű önrendelkezési jogot - hangoztatta.
  
Navracsics Tibor miniszter válaszában közölte, a területi és a kulturális autonómia a határon túl élő magyar közösségek számára olyan cél, amelyet a magyar kormány teljes egészében támogatni tud. Ahol lehetőség van erre, ott támogatják a magyar közösségek területi autonómiatörekvéseit, ugyanakkor Szerbia uniós csatlakozásának magyar igények teljesítéséhez kötött vétójának gondolatától elzárkózott.

Elkerülhetetlen a trianoni békediktátum felülvizsgálata, tarthatatlan a 93 évvel ezelőtt meghozott döntés változatlan maradjon - jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője az 56-osok terén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) által szervezett Trianon-felvonuláson.

A trianoni békediktátum 93. közelgő évfordulója alkalmából Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő és Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő a tragikus nemzetgyilkossági kísérletről szóló megemlékezés szükségessége mellett arról beszélgetnek, hogy miért fontos és elkerülhetetlen a határozott jogvédő küzdelem az elszakított magyar területeken élő honfitársainktól máig megtagadott önrendelkezés jogáért és alapvető emberi jogaiért.

Gaudi-Nagy Tamás közleménye a május 23-i parlamenti felszólalásával kapcsolatosan ellene irányuló támadásokra reagálva: vélemény-terrorizmus és műhisztéria

Mivel Magyarországon jelenleg vélemény-terrorizmus és műhisztéria zajlik ebben a szent tehénnek nyilvánított témában, ezért annak  továbbragozásával nem kívánok további muníciót adni a nemzetünket folyamatosan provokáló magyargyűlölőknek. Minden energiámat latba vetve, továbbra is a magyarság sorskérdéseivel kívánok foglalkozni, úgy mint a gyarmatosított állapotunk, az elszakított magyar területeken élő magyar közösségek önrendelkezési küzdelmei, a gazdasági nehézségek, a munkavállalók kiszolgáltatottsága, a multinacionális cégek jogtipró magatartása, a magyar föld végveszélybe kerülése, a társadalom elszegényedése, a devizahitelnek nevezett csalás károsultjainak megmentése, a drámai közbiztonsági helyzet és az elmaradt elszámoltatás.

Steiner Pálnak kéne megkövetnie Gaudi-Nagy Tamást a tegnapi vita során történtek miatt - mindezt Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője közölte sajtótájékoztatóján.

^{A tragédiák emlegetése kapcsán jókat röhögött Steiner Pál}

Feljelenti a Demokratikus Koalíció (DK) Gaudi-Nagy Tamást, a Jobbik-frakció tagját a parlamentben csütörtökön a holokausztról tett kijelentése miatt - közölte Molnár Csaba, a DK színeiben politizáló független képviselő pénteken az MTI-vel.

Rácz Sándor egész élete a magyar szabadság kivívásáról és a magyarság érdekképviseletéről szólt. Koporsóját az 1956-os forradalom jelképévé vált lyukas zászló borította. A temetést megelőzően a Szent István-bazilikában tartottak gyászmisét.

Az MSZP határozottan elítéli, undorodva visszautasítja a Jobbik újabb provokációját, és felszólítja a legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást Gaudi-Nagy Tamás ellen az Országgyűlésben csütörtökön a holokausztról tett kijelentése miatt.

2013. május 23-án, A diktatúrák által intézményesített gonoszság, valamint a történelem, jövő nemzedékek számára történő objektív bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/10960.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a nemzeti emlékezetről, a nemzeti megmaradásról és a nemzettudat egészséges irányba mozdításának szükségességére hívta fel a figyelmet.

,,Kétségkívül minden áldozat - ahogy elmondta Volner János képviselőtársam, Vona Gábor frakcióvezető úr is, és Mirkóczki Ádám is rámutatott -, hogy minden áldozat, minden kifolyt vér, amely olyanoké, akik ártatlanok, az fájó és mindenképpen a történelmi múltban egy megemlékezni való tény..." - fejtette ki felszólalásában Gaudi-Nagy Tamás, melyet sajnos az MTI nem tartott fontosnak idézni.

Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában két MSZP-s képviselő, Steiner Pál és Lendvai Ildikó módosító javaslata ellen is érvelt (a javaslat IDE kattintva megtekinthető). A kommunista szellemi utódpárt képviselői javaslatukban a Nemzeti Alaptantervben kötelezően előírnák az általános iskolákban 5-8. osztályos tanulmányait folytató diákok számára az iskolai történelem óra oktatása keretében a Terror Háza Múzeum mellett a Holokauszt Emlékközpont meglátogatását is. Gaudi-Nagy Tamás ezzel nem értett egyet, az érveit pedig a felszólalásában kifejtette.

Ezt megelőzően azonban történt egy nagyon sajnálatos, és egyben mélyen felháborító megnyilvánulás a szocialista Steiner Pál részéről. Miközben Gaudi-Nagy Tamás arról beszélt, hogy szükséges lenne bemutatni, milyen hungarocídium zajlott a Kárpát-medencében, nem csak Magyarországon, hanem a megszállt magyar területeken, így Felvidéken a kitelepítések során, Kárpátalján a málenkij robotra és haláltáborokba hurcolt magyarsággal, de Erdélyben és Délvidéken is, addig Steiner Pál az egyik képviselőtársával (aki a felvételen nem látszik) rendkívül jót röhögcsél a trianoni nemzeti tragédiánk kapcsán elkövetett szörnyűségek felemlítése alatt (6:08-tól).

A videón is jól látható módon Steiner Pál a magyarországi haláltáborok említése kapcsán egész egyszerűen röhögőgörcsben tör ki. Ez a magyar embereket rendkívüli módon sértő viselkedés - különösen egy országgyűlési képviselőtől - teljes mértékben elfogadhatatlan. A szocialista képviselő a felvétel tanúsága szerint meg sem próbált önkontrollt gyakorolni, sőt a módosító javaslatukkal szemben Gauditól elhangzó ellenérvek alatt is önfeledten kacarászott.

Alább a felszólalásról készült felvétel vágatlanul:

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) Kövér László házelnöktől kért intézkedést Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő csütörtökön a Parlamentben a holokausztról tett kijelentése miatt.

2013. május 23-án, A recski munkatáborban a kommunista diktatúra erőszakszervezetei által elkövetett rémtetteknek a felnövekvő generációk számára történő hiteles bemutatásáról szóló határozati javaslat (H/11032.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy ,,igenis különbséget kell tennünk a kompenzáció, mind szellemi-oktatási kompenzáció erőforrásai között, mind pedig a pénzügyi jóvátétel szempontjai között, amikor a különböző diktatúrák időszakát vizsgáljuk."

Helyszín: Bp. '56-osok tere, Regnum Marianum kereszt
Időpont: 2013. Június 2.
Gyülekező: 15:30
A rendezvény kezdete: 16:32

Felszólalnak:
Toroczkai László - HVIM vezető
Zagyva György Gyula - HVIM alelnök
Dr. Gaudi-Nagy Tamás - Jobbik ogy. képviselő
Dobay Gergely - HVIM Felvidék vezető

Közreműködnek:
Sziva Balázs (Romantikus Erőszak)
Szabó László (HVIM - Székesfehérvár)

2013. május 23-i ülésnapon, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11200.) vitájában a jobbikos Szabó Gábor arra figyelmeztette a kormányoldalt, hogy szerintük számos visszaélést eredményez majd a javaslat azon hiányossága, hogy a jelöltet állító, de egy bizonyos társadalmi támogatottságot a választáson el nem érő szervezetnek nem kell visszafizetnie a kapott állami támogatást.

Az ellenzéki politikus szerint így akár több százmillió forintot is felvehetnek valós támogatottsággal nem rendelkező pártok, amelyek költekezésüket fiktív számlákkal igazolják.

2013. május 23-án, a bírósági végrehajtással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11176.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás jónak, de kevésnek nevezte Vejkey Imre a bírósági végrehajtókra vonatkozó szabályok szigorítását szorgalmazó javaslatát.

Emlékeztetett, korábban többször tettek javaslatokat a jelenlegi, a jog útjáról sokszor letérő végrehajtói rendszer felszámolására és helyette egy kiszámítható, hatékony eljárási rend kialakítására. 

2013. május 22-én, az egyes rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11207.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy alapesetben kormányváltáskor szoktak egy ilyen törvény módosítani, de mivel a hatályos törvény elfogadásakor is jelezték, átfogó változásokra van szükség, így üdvözlik a kormány mostani módosításokra vonatkozó szándékát.

Gaudi a Jobbik-frakció nevében hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban foglalt változások jó irányba változtatnák meg a szabályokat, de a menekültügyi módosítások egy részével nem értenek egyet, mint ahogy keményebb és határozottabb változásokat sürgetnének a közbiztonság megteremtése érdekében.

Én arra kérem a képviselőtársaimat, akik a vitában most felszólalnak, hogy döntsük el, most kinek drukkolunk: Magyarországnak vagy az Európai Uniónak. Azért ezt szeretném, ha teljesen egyértelművé válna, mert én most egyre inkább kezdem úgy érezni - itt főleg az LMP-s képviselőtársamtól Schiffer Andrástól és az MSZP képviselőjétől is -, hogy mintha örülnének ennek az alkalomnak -kezdte a felszólalását Gaudi-Nagy Tamás.

Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás megfogalmazta a kritikáját a kormány felé, ugyanakkor hangsúlyozta,  itt most arról van szó, az Európai Unió miért akar ilyen diktátumokat rákényszeríteni az országra, és ezt miért hagyja a kormány. A teljes felszólalás alább:

2013. május 22-én, Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/11209.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felszólalását egy költői kérdéssel kezdte: Hogy lehet, hogy egy olyan törvényjavaslatot tárgyalunk, amellyel kapcsolatban az előterjesztő is azt mondta, miszerint az a diktátum, melyet az Európai Bizottság tett felénk nem méltányos, nem igazságos, nem szükséges?

A jogvédő képviselő hangot adott azon véleményének, miszerint Brüsszel ne adjon diktátumokat Magyarországnak. A felszólalás vágatlanul alább:

2013. május 21-én, A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10897.) vitájában Gaudi-Nagy Tamás (a videón (8:16-tól) Horváth János kormánypárti képviselő azon gondolataihoz csatlakozva, mely szerint Magyarországon minden olyan vagyontárgy, ami értéket képvisel és a nemzet jövőjét, fennmaradását szolgálja, az a nemzet vagyonának minősül.

Gaudi ezt a ,,Szentkoronás alapeszmét" kifejtve elmondta, hogy különös tekintettel a termőföldünkre, a vízkincsünkre, és minden olyan értéktárgyunkra, amelyet honfoglaló elődeink Kárpát-medencébe történő visszatérését követően vérrel és verejtékkel őriztek meg hosszú évszázadokon át, nemzeti vagyonnak kell tekintenünk.

A jogvédő képviselőt követően Répássy Róbert államtitkár kért szót, akit Z. Kárpát-Dániel (Jobbik) követett. A jobbikos képviselő elképesztőnek nevezte az államtitkár megszólalását, s felszólalásában védelmébe vette az államtitkár által kinevetett kormánypárti képviselőt, illetve jogvédő képviselőtársát, Gaudi-Nagy Tamást.

2013. május 22-én, az agrárgazdasági jelentés elkészítéséről szóló határozati javaslat (H/10900.) vitájában a fideszes Ángyán József felszólalásában egyebek mellett kiállt azon jobbikos módosító javaslat mellett, amely novemberről szeptemberre hozná előre a jelentés elkészítésének határidejét. A kormánypárti politikus szerint ugyanis csak így válhat lehetővé, hogy a dokumentumban foglaltakat figyelembe vegyék a jövő évi költségvetés elkészítése közben.

A jobbikos Varga Géza érthetetlennek nevezte, hogy a kormányoldal - Ángyán Józseffel ellentétben - miért nem támogatja a jelentés határidejének közelebb hozatalát. Gaudi-Nagy Tamás (a videón 38:28-tól) felszólalásában megdöbbentőnek nevezte azt a képet, melyet a vita addigi részében kapott.

A magyar vidékért, a magyar termőföldért és a magyar jövőért aggódó képviselőként Gaudi-Nagy Tamás a Horn-kormány által képviselt agrárstratégiáról való azonnali letérést szorgalmazta.

A családon belüli erőszakkal kapcsolatos törvénymódosítás vitájának az időpontjával (23:00 óra) kapcsolatban tett megjegyzése után Gaudi-Nagy Tamás megköszönte az államtitkárnak, hogy a vita elején összefoglalta a kormány álláspontját, reagált az általános vitában foglaltakra.

Gaudi üdvözölte, hogy a népi kezdeményezés eredeti szándéka végre elérhető közelségbe került, hiszen nem csak a fizikai erőszakos cselekményekre, hanem a lelki bántalmazásra és a ,,gazdasági jellegű elnyomatásra" is kiterjesztenék a büntetőjog hatályát.

A 2013. május 21-i, késő esti vitán során több kapcsolódó módosító javaslatot is tett Gaudi-Nagy Tamás és a Jobbik-frakció. A jogvédő képviselő az Isztambuli Egyezmény mielőbbi ratifikálását szorgalmazta.