A Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat közös tanúságtételre hívja mindazon elégedetleneket, akik valódi számonkérést és felelősségre vonást követelnek. Hét évvel a 2006 őszén a rendőrségi, ügyészségi és bírósági közreműködéssel végrehajtott megtorlás után a szemkilövők és a szemkilövetők háborítatlanul köztünk élnek, a hajuk szála nem görbült annak ellenére sem, hogy a terhelő bizonyítékok az ügyészség aktáiban fellelhetők.

Az Erdélyi Magyar Néppárt nemrégiben egy rendkívül hatásos angol nyelvű infografikát állított összes az erdélyi autonómiáról, amely jelentős segítséget adhat az erdélyi magyar és székely autinómia-törekvések érdekében kifejtendő lobbitevékenységhez, amelyet az Európa Tanácsban és az Európai Unióban folytatok és amelyet javaslok mindenkinek terjesztésre.

Két hiányérzetem azért van: előnyös lett volna néhány kép a gyönyörű Erdélyről, a tájról és az épített örökségről, továbbá egyetlen szó sem esik a székelyek önrendelkezési törekvéseiről, márpedig tudjuk, hogy Erdélyben jelenleg a 700 ezres lélekszámú székelység világosan megfogalmazta és letette az asztalra a területi autonómia iránti igényét az Autonómia Statutúmban, amelyet eddig a román törvényhozás már többször elutasított és amely igényt a Székely Nemzeti Tanács, a székelyek önszerveződő közössége jelenít meg és képvisel.

Néhány nappal ezelőtt öngyilkos lett a 2006-os rendőrterror egyik kilőtt szemű áldozata - derült ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tegnapi filmbemutatóján. "Volt egy rossz szeme, meg egy jó. A jót kilőtték, a rosszal meg nem látott. Kapott egy nem enyhe depressziót, és amikor felhívtam az édesanyját, megdöbbenéssel kellett értesülnöm arról, hogy Attila tragikus körülmények között meghalt" - számolt be a szomorú hírről Zétényi Zsolt, az áldozat volt ügyvédje.

Gaudi-Nagy Tamás pedig a Parlamentben szembesítette a tragédiával Navracsics Tibort, miután Orbán Viktornak szeretett volna föltenni egy kérdést "Elégedett-e Ön a 2006-os őszi rendőrterror igazságtételével - különösen a felelősségre vonással?" címmel. A miniszterelnök helyett a miniszterelnök-helyettes válaszolt. A kemény hangvételű és lényegre törő kérdést, a választ, valamint Gaudi reakcióját az alábbi videóban lehet megtekinteni:

2013. október 16-án Gaudi-Nagy Tamás Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló határozati javaslat (T/12728) vitájában életszagú esetekben mutatta be a bírói rendszer hibáit.
 
Gaudi-Nagy Tamás felszólalásait azzal kezdte, hogy látja a szándékot az OBH elnökének beszámolójában arra nézve, hogy történjen végre változás. Hangsúlyozta, hogy két nagy rendszerhiba van: az egyik, hogy nem érvényesül az ésszerű határidőn belül való befejezése az ügyeknek, a másik pedig a bírói ügyekben való szakszerűtlenség.

2013. október 15-én Gaudi-Nagy Tamás A nemzeti utas-adat információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12164) vitájában párhuzamba állította a törvénymódosító javaslatot és a lehallgatási botrányt.

 
Gaudi-Nagy Tamás a problémakört európai kontextusba helyezte, mert mint mondta, „nem ismert a Házban, hogy az Európai Parlamentben véres viták folynak az utasbiztonsági, utasnyilvántartási rendszerekről”. Ismertette, hogy a vita tulajdonképpen arról szól, hogy „egy állam milyen feltételekkel kezelhetnek, milyen szempontok alapján továbbíthatják olyan személyek adatait, akik csupán utaznak.”

A 2006 őszi jogsértéseket dokumentáló filmet mutatott be a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Budapest, 2013. október 20., vasárnap (MTI) - "Res Judicata - 2006 ősze: ítélt dolog" címmel a 2006 őszi jogsértéseket, bírói ítéleteken és jogi határozatokon, személyes példákon keresztül dokumentáló filmet mutatott be vasárnap Budapesten a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) és a Nemzeti Jogvédő Alapítvány (NJA).

Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, az NJSZ aktivistája a vetítés előtt azt mondta: azért vált szükségessé a tények és adatok bemutatása, mert a magukat balliberálisnak nevezők egyre inkább tagadják a 2006-ban történt jogsértéseket, illetve bagatellizálják az önkényeskedéseket, a rendőri brutalitást.

2006. október 23-án éjjel Bankó Attilát, a Kárpátia együttes dobosát és barátját a budapesti Rákóczi út egyik vendéglátóhelyén a betörő rebiszesek megtámadták és megverték, miután Attilán a Kárpátia együttes polóját fedezték fel. A népszerű nemzeti rock zenekar röviddel előtte adott koncertet a Corvin közben. Attila és barátja végül a nemzeti jogvédők segítségével kártérítést kapott, a rendőröket azonban kimosták, megúszták a felelősségre vonást, mondván, hogy nem lehetett beazonosítani őket...

Budaházy Györggyel folytattam egy érdekes kétórás élő rádióbeszélgetést a  magyarság, a politika, a jogvédelem és az EU aktuális témáiról. Ennek keretében ismertettem a "demokrata" Heller legújabb hazug, magyarellenes rágalmait, amely egy meghatározó német politikai magazinban (Die Zeit- Fasizmus felé menetel Európa c. lapszáma) jelent meg nemrégiben. Heller többek között náci ikonnak nevezi Wass Albertet, elemzi a Jobbik "rasszizmusát". Aki úgy érzi, hogy kissé megfásult a közélettől, az kérem nézze meg ezt a 7 perces beszélgetésrészt, biztos vagyok benne, hogy új lendületet kap a cselekvő hazafisága. Köszönjük Heller Ágnes!

2013. október 14-én az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendelettervezetről szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás Szanyi kapitányt szakmailag és ideológiailag lerendező kétperces felszólalása után Szanyi Tibor kért szót, majd beszédét így kezdte: „Az az igazság elnök úr, köszönöm szépen a lehetőség ’szal igazából én nem nagyon szívesen állok szóba mindenféle ilyen félnáci ideológiák bajnokaival, tehát most én valójában csak azért kértem ezt a megszólalási lehetőséget...” Az MSZP képviselője láthatóan ezután sem tudhatta, hogy egészen pontosan mit akart mondani. Szanyi tenyérbemászó felszólalása alatt hallható, ahogy Gaudi-Nagy helyrerakja a viselkedésében és beszédjében az ittasság és az agresszív bolsevizmus jeleit egyszerre mutató "Lenin-fiút".

A felszólalására Balczó Zoltán (Jobbik) reagált, aki utalt arra, hogy Szanyi nem értette, hogy eddig ő miről beszélt a témában, majd hozzátette, hogy „egy olyan párt nevében szólalok fel, amelyről (…) a bíróság kimondta, hogy gyakorlatilag nem nevezhető neonáci pártnak, mert aki annak nevezte, azt a bíróság elmarasztalta”. A vita aztán a szokott mederben folytatódott, Szanyi Tibor pedig a jobbikos rendreutasítást követően már nem próbálkozott újra kétpercnyi hírnévre szert tenni.

A Szent Korona Rádióban Budaházy György eheti vendége Gaudi-Nagy Tamás volt, akivel átbeszélték a délvidéki magyarság érdekében az elmúlt héten a strasbourgi Európa Tanácsban folytatott akciósorozatukat, de szóba került természetesen a temerini hetek ügye is. Beszélgettek a Biszku ellen emelt vád kapcsán az elszámoltatásról, a magyar bíróságok belső problémáiról, és a Snowden ügyről. Továbbá érdekes hírelemzések hangzottak el a műsorban, amelyekhez hozzászólt Gaudi-Nagy Tamás is. Gaudi ismerteti Heller Ágnes legújabb hazug és magyarellenes rágalmait, amely Németország egyik igen elismert politikai magazinjában a Die Zeit-ban nemrég jelent meg.

Kattintson a lejátszáshoz

2013. október 17-én, az Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2012. évi beszámolója elfogadásáról szóló vitában (H/12728) Gaudi-Nagy Tamás bírálta mind a kormánypárti, mint a szocialista felszólalókat, mert szerinte kizárólag pártjuk politikai érdekeinek szempontjából viszonyultak a beszámolókhoz.

Rubovszky György (KDNP) azt mondta: a bírák nyugállományba helyezéséről, és a korhatár csökkentéséről még Baka András elnöksége alatt született döntés, így ennek felelőssége nem terhelhető a jelenlegi elnökre.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás a „Sikeres magyar akciók a délvidéki magyarságért” címmel tartott napirend utáni felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést és a határokon túli magyarság sorsáért aggódó honfitársait a nemrég Strasbourgban, az Európa Tanácsban zajlott akciósorozatról.

Gaudi-Nagy Tamás ismertette, hogy az Európa Tanács 47 tagállamot tömörít (a magyar delegációjában 14 országgyűlési képviselő vesz részt), és a szervezet feladata, hogy az emberi jogok védelme mentén óvja, védje, szervezze az európai polgárok életét. „Mindenképpen egy olyan fórum, ahol a nemzeteknek fel lehet határozottan lépni olyan ügyekben, amelyeket a saját szempontjukból fontosnak tartanak” – folytatta a radikális képviselő, majd hangsúlyozta, „számunkra ilyen fontos ügy a szétszabdalt magyar nemzet kérdése.”

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában rámutatott, hogy milyen óriási a tét most, azaz mi vár a magyar nemzet tagjaira, ha visszatér a baloldal.

„Tegyük egyértelművé, hogy az Uniónak semmilyen hatásköre nincs a rezsicsökkentéssel kapcsolatban. (…) Az energiapiacon alkalmazott rendszerhasználati díjak kérdése nem uniós hatáskör” – kezdte a vitában az újabb felszólalását Gaudi-Nagy Tamás. „Vegye el a szőrös mancsát az Európai Unió a magyar emberek megélhetésével kapcsolatos kérdésekről” – tette hozzá, majd a szocialisták felé fordulva megjegyezte, „hagyják abba az ügynökszerű kiszolgálását az EU-nak és az energiacégek ügynökeiként a magyar haza árulását”.

A napokban készült (ismét) egy nagy-interjú Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, a Délvidék egyetlen magyar nyelvű napilapjában, a Magyar Szóban, amely lap egyes vélemények szerint a VMSZ politikai propagandájának a kézivezérlésű sajtóorgánumává silányult.

Az interjúban a pártvezető kifejtette a véleményét arról a 700 fizetett pártaktivista tevékenységéről, akik házról-házra járva begyűjtötték a délvidéki magyar emberek személyes adatait. A Pásztor szerint is több tízezer embert érintő adatgyűjtés semmiképpen sem illegális, és erre garancia ,,a VMSZ sziklaszilárd erkölcsössége”. Így aztán nyugodt lehet mindenki, aki eddig attól tartott volna, hogy egy politikai párt épp politikai céljai elérésére használná fel a számára nélkülözhetetlen választópolgárok adatait.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában felvázolta, hogy milyen „frontvonalakat” kell látni.

Gaudi-Nagy Tamás a témában tett utolsó kétperces felszólalásában rámutatott, hogy „a vita kontextusa az, hogy támadják Magyarországot bizonyos önálló nemzetpolitikai lépései miatt”, majd hozzátette, nem az a lényeg, hogy a Jobbik egyetért-e mindennel, mert sok tekintetben nem, hanem látni kell a „nyilvánvaló frontvonalakat: van a nemzeti érdekeket védő és a nemzeti érdekek ellen dolgozó”.

2013. október 14-én Gaudi-Nagy Tamás A rezsicsökkentés védelméről az európai uniós bürokrácia nyomásgyakorlásával szemben címmel ellátott politikai nyilatkozattervezet (T/12173) vitájában arra adta meg a választ, hogy a rezsicsökkentés árát kiknek kellene megfizetniük. Mint kifejtette, az energiacégeknek kellene ezt megtennie, vagy ha ez nem tetszik nekik, akkor menjenek, és legalább teret nyernek az önkormányzatok, valamint a nemzeti vállalkozók.

Gaudi-Nagy Tamás ezúttal feltette a kérdést: „Ki fogja megfizetni a rezsicsökkentés árát?” Utalva a vonatkozó módosító javaslatra, leszögezte, hogy azoknak a külföldi tulajdonú energiacégeknek kell ezt kifizetni, akik évek óta „bezsebelik az extraprofitot”. Hangsúlyozta, ez eddig nem volt más, mint „jogalap nélküli meggazdagodás”, amit a Polgári Törvénykönyv (361. paragrafus, első bekezdés) meg is fogalmaz: „aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.” A jogvédő honatya hozzátette, hogy „ugyanezen a talajon kellene a devizahitellel kapcsolatos kérdést is rendezni”.