Ismét Strassburgból, az Európai Parlament színfalai mögül jelentkezik Morvai Krisztina EP képviselő és Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, az EP 2016. január 18-tól 21-ig tartó ülése után.

A témák egyebek mellett: Európa "fekete éjszakája", a kölni, nők elleni migráns terror; hogyan befolyásolja az európai nők mindennapjait a migráns férfiaktól vonatokon, uszodában, közterületeken elszenvedett szexuális zaklatás; Krisztina "lerasszistázása" az EP Női jogi bizottságában - a botrányos ülés részletei; az EU totális tehetetlensége, és a migráns helyzet kezelésére vonatkozó stratégia hiánya; a lezárt luxemburgi soros elnökségről és a kezdődő holland soros elnökségről szóló vita értékelése; Lengyelország - sikertelen - pellengérre állítása az Európai Parlamentben, az EU-Ukrajna társulási szerződés és a kárpátaljai magyarok nemzeti önrendelkezése, a székely önrendelkezési mozgalom vezető személyiségei, Beke István és Szőcs Zoltán elleni "terrorizmus miatti" büntetőeljárás ; csak a koszovói szerbeknek vagy a délvidéki magyaroknak is jár-e a nemzeti önrendelkezés?; felhívás az elszakított területeken élő magyarokhoz, nemzeti jogvédő dokumentumfilm készítése kapcsán; az EP érdemi vita és vizsgálat nélkül, botrányosan primitív féloldalas "indokolással" zárta le a magyar devizahitelesek petíciójának ügyét.

^{Bozóki Antal a képen tőlem jobbra látható az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén 2013 őszén végrehajtott délvidéki lobbiakció során készített stúdióbeszélgetés alkalmával készített képen}

Dr. Bozóki Antal kiváló újvidéki magyar ügyvéd és egyszemélyes nemzetpolitikai intézmény (iránymutató jogi honlapja itt érhető el maratoni, több mint 9 éves küzdelemmel hatalmas jogi sikert ért el a szerb állammal szemben egy jóvátételi ügyben. Közleménye szerint sikerült közel hárommillió forintnak megfelelő jóvátételt kiharcolni egy délvidéki magyarnak, akit három évesen zártak szüleivel és több ezer délvidéki magyarral, némettel együtt a II. világháború vége felé a járeki haláltáborba. 

Délvidék ismételt szerb megszállását követően a magyartalanításra ítélt Sajkás-vidéki falvak felnőtt lakosait a partizánok gyalogszerrel hajtották Járekra, a gyerekeket viszont  "kíméletből" –  hogy micsoda ördögi kímélet volt ez, azt ma már tudjuk --  szekerekre és vonatra rakták. Közel ezer magyar gyermek is meghalt ebben a táborban, amelybe főleg a kollektív bűnösnek tekintett németeket zárták, de voltak magyarok is nem kevesen.

2015, december 27 – 10:22

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal január 6-án (15. adás), ez volt az idei első szereplésem a műsorban, a következő alkalmam az újévben, január 25-én lesz.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között: Áder János újévi köszöntője a szeretetről és hazába visszavárt magyarokról, Kövér évértékelője a nemzetállamokat tönkre tenni akaró háttérhatalmakról és az Európai Parlamentben kétharmados többséget alkotó gyávákról, hasznos idiótákról és a velük küzdő Orbán Viktorról, a farizeus EU által támadott valódi rendszerváltást végrehajtó, médiában törvényes rendet helyreállítani törekvő új lengyel kormányról, a budapesti városvezetés és a Mahir között kitört oszlopháborúról, Jobbik Ifjúsági Tagozata által kezdeményezett Nemzeti Ki mit tudról.

Ebben az adásban igyekeztem a szeretet és igazság jegyében ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket, különösen a háttérhatalmakról szóló fejtegetésem váltott ki hatalmas felhördülést... A vélemény szabad, még jó, hogy nekem is, ki tudja meddig...

A 15. adás (43 perc) felvétele itt tekinthető meg.

2016. január 15-én interjút adtam az Álmos Király TV-nek a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által a sikeresen védett önkéntes határvadászokról és az önkéntes katonai szolgálat fontosságáról. Köszönet a lehetőségért Kubinyi Tamás műsorvezető-szerkesztőnek és Kubinyi Biankának, akik dicséretre méltó missziót végeznek nemzetünk hiteles tájékoztatása érdekében.

A bátor hazafiak elleni, megszüntetett nyomozásról szóló NJSZ hír itt található.

A Hír Tv is hírt adott a sikerről.

Ezúton köszönöm minden nemzeti jogvédő kollégám nevében a hír nyomán küldött és írt nagyszámú elismerést. Az öröm mellett sokan bosszankodtak a notórius feljelentő okán, aki miatt indult ez a végül jól végződő  eljárás. Ajánlom figyelmébe a tettrekész hazafiaknak a fenti közleményünk utolsó mondatát: "indokolt a bevándorlási áradatért felelősséggel bíró személyek és – nem egy esetben magukat jogvédőnek nevező, kollaboráns szerepű, liberális - szervezetek elszámoltatása". E körben is akad tennivaló kedves hazafiak, ugye? Elég, ha a migránsinvázióban dicstelen szerepet játszott Migration Aid-re, a Társaság a Szabadságjogokért és a Magyar Helsinki Bizottság liberális "jogvédő" fedőszervezetekre gondolunk... Mit is tettek ők? Milyen módszerekkel ? Mire bíztatták a "szegény menekülteket"? Kinek az érdekében? Végül egy idézet: " A tett halála az okoskodás." (Goethe)

Íme az interjú:

Honfitársi köszöntéssel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu 

Örömmel közöljük, hogy a Szegedi Járási és Nyomozó Ügyészség nemrég kézbesített jogerős határozatával megszüntette a nyomozást három olyan hazafi elleni büntetőeljárásban, akik a migránsinvázió ellen önkéntes határvadász zászlóalj elnevezéssel cseréltek eszmét közösségi oldalakon.

Tényi István feljelentését követően tavaly augusztusban emiatt őket közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése bűncselekménnyel gyanúsították meg, hajnali házkutatásokat tartottak náluk, lefoglalták számítógépeiket, majd a rendőrségre hurcolva kihallgatták őket.

Az egyik volt gyanúsított, Vass István Mátyás tavaly júliusban tett közzé felhívást Hunyadi Önkéntes Határvadász Egység címmel a Facebookon, hogy társakat találjon a kiterjesztett jogos védelem gyakorlására a bevándorlási áradat feltartóztatása érdekében, és ennek keretében „megállásra késztessék a határon épülő kerítést megrongálni készülő törvénytelen bevándorlókat”, mivel a „hatóságok láthatóan képtelenek a migráns helyzetet elvárhatóan kezelni” és ezért a polgárok „készek saját maguk, önállóan is fellépni saját védelmében, alkotmányos jogaikat gyakorolva.” Felhívására többen jelentkeztek, közülük két vidéki férfit azonosítottak be a hatóságok, így lett három gyanúsított.

2015. november 25-én a Hazatérés templom református gyülekezete ifj. Hegedűs Lóránt lelkész vezetésével istentisztelettel egybekötött megemlékezést tartott a hithős, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóról a budapesti bevonulás 96. évfordulóján. Az eseményen Novák Előd, Reiner Péter és Zetényi-Csukás Ferenc mellett jómagam is tanúságot tettem: tízpercben felidéztem a Kormányzó munkásságnak kiemelkedő nemzetpolitikai eredményeit, a sikeres revíziót és a két háború közötti társadalomépítés máig iránymutató főbb pilléreit. Felvillantottam a Kormányzó emlékéhez fűződő személyes kötődésem egyes mozzanatait: a bíróként a visszatért Marosvásárhelyen szolgált hétfalusi  csángó nagyapám által elítélt fosztogatónak adott kormányzói kegyelmet,  a szegedi egyetemistaként folytatott küzdelmemet azért, hogy az egyetem megnevezése ismét tartalmazza a Kormányzó nevét és eredményes fellépésemet azért, hogy az országházi Rákóczi emléktáblára kerüljön vissza a Kormányzónak a kommunizmus idején lekapart neve. A felemelő rendezvényről készült 18 perces videófelvétel felidézi a hangulatot és tartalmazza teljes beszédemet. 

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal december 9-én (11. adás), ez volt az idei utolsó szereplésem a műsorban, a következő alkalmam az újévben, január 6-án lesz.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között: állami vezetők hozzátartozói is indulhatnak már a közbeszerzéseken, a testre szabott jogalkotás (lex Laborcz), Orbán Viktor látogatása Iránban, ennek kapcsán keleti gyökereink, Orbán Viktor az év embere lett a Politico magazin szerint, az illegális bevándorlás, a Fidesz fiatal titánjainak szárnyalása (Csepregi ügy), 8700 milliárd forint uniós pénz felhasználása, Medgyessyt kitüntette a Nemzeti Együttműködés Rendszere, Kína és a gyorsvasút jöhet, Tibet nem, székely hazafi koncepciós terrorgyanú alatt, kirúgták a Calais-nál tomboló migráns inváziót videón bemutató kamionost. 

Ebben az adásban nem voltam olyan visszafogott mint múltkor, mindjárt az elején átvettem a kezdeményezést és végig erőteljesen tudtam ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket... De hát a vélemény szabad, még jó, hogy nekem is...

A 11. adás (43 perc) felvétele itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Bogdán László, Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként vagyok a műsorban, esetenként gyakrabban, váltótársam Usztics Mátyás színész, rendező.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  Jó szórakozást és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Áldott Karácsonyt, és sok erőt és kitartást, boldogságot és egészséget kívánok az eljövendő esztendőre ebben az egyre embertelenebb világban, ahol csak a szeretetet és jóság erejére támaszkodó keresztény patrióták menthetik meg hazánkat és Európát. Jó, hogy Veletek együtt én is közéjük tartozhatok, sok feladat vár még ránk! 
Mielőbbi szabadulást a raboskodóknak, lelki megtisztulást a bűnösöknek és megújulást a megfáradtaknak.
Folytassuk együtt 2016-ban is Istennel a hazánkért és Európáért!
Az erőviszonyok nagyjából az alábbi filmrészlet (Mennyei királyság c, remek film) szerintiek, de ez sem szegi kedvünket, mivel a Megváltó velünk van és "ha Isten velünk kicsoda ellenünk"!

(Megnyugtatásuk jelzem a vakmerő támadók közül többen túlélték, többek között a főhős is és ebben a küzdelemben minden velünk egy sorban álló hazafi főhős...)

Szeretetteli hazafias köszöntéssel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás az Európai Parlament decemberi strasbourgi plenáris ülését összegezte beszélgetésükben. Az érintett témák egyek mellett: a migrációval összefüggő újabb magyarellenes támadássorozat; a tervezett "közös európai határvédelem", mint a szuverenitásunkra leselkedő súlyos veszély; a kézdivásárhelyi HVIM vezető, Beke István elleni (koncepciós) büntetőeljárás és az eset kivizsgálásának kezdeményezése az Európai Bizottságnál.

A "Kiállok Beke István mellett" -nevű Facebook oldal itt elérhető.

Hatalmas szívességet tett a román elhárítás az erdélyi magyar-székely önrendelkezési mozgalomnak Beke István, a kézdivásárhelyi HVIM vezető elleni képtelen terrorizmus gyanú miatti büntetőeljárással és előzetes letartóztatásba helyezéssel. Azóta is minden nap tüntetnek szabadon bocsátásáért Kézdivásárhelyen. 

A román hatóságok súlyosan megsértik Beke István védelemhez fűződő jogát és a tisztességes eljárás követelményeit.

István derék és tisztességes székely ember: személyesen is ismerem, még országgyűlési képviselőként találkoztam vele Kézdivásárhelyen 2013-ban. 

^{Beke István a képen tőlem jobbra látható}

Ezzel a koncepciós  eljárással őt és a székelyeket, erdélyi magyarokat un  bloc terroristának akarják beállítani, de kudarcra vannak ítélve. 

Remek családja van Istvánnak: felesége Csilla és két gyermeke, kiváló védője, és a nemzeti jogvédők is minden segítséget megadnak neki, továbbá Erdélyben és világszerte egyre többen állnak ki mellette. Az északír mondás ezúttal is igaz: "minél nagyobb az elnyomás, annál nagyobb az ellenállás". Csatlakozzatok a Beke István melletti facebook csoporthoz és tegyetek érte! 

Az Európai Parlament december 15-17-i plenáris ülésén az éves emberi jogi jelentés vitájában dr. Morvai Krisztina EP képviselő felszólalásában a világ elé tárta a Beke István elleni gyalázatos koncepciós eljárást és azonnali intézkedést kért az eljárás leállítására és átadta az illetékes biztosnak az eddig történt jogsértéseket bemutató jogi összefoglalót. Felszólalásában kitért arra is, hogy "gyökerében kell elvágni az önkényes letartóztatások, azaz a kellő súlyú bizonyíték és tisztességes eljárás nélküli, többnyire politikai megfélemlítés céljából történő bebörtönzéseket. Ahogy ilyesmi felüti a fejét az Európai Unióban, a jelenséget gyökerében kell elvágni, egyébként hogyan mernénk kritizálni ugyanezért a harmadik világbeli diktatúrákat." 

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 8 percben Liebmann Katalinnal 2015. december 9-én a rendőrök képmásának sajtóban való bemutatásának jogi kérdéseiről, és a nemrég a nemzeti jogvédőket rendőrök javára kártérítésre kötelező jogerős ítéletről. Az ügy háttere itt olvasható!

A nemzeti jogvédők nem adják fel a jog szerinti sajtónyilvánosságért folytatott küzdelmüket: felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be és alkotmányjogi panaszt, továbbá szükség esetén az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak.

„Az illegális bevándorlás hatása a hagyományos európai nemzeti közösségekre: nemzetek jogos védelmi helyzetben - a nemzeti jogvédők gyakorlati tapasztalatai fényében”  címmel tartottam előadást a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő által rendezett ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” - című konferencián Budapesten 2015. december 5-én.

Bemutattam, hogy a bevándorlási válsághelyzetben milyen nyilatkozatokat tett, milyen ügyeket vállalt  a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, kitértem  a liberális jogvédők kártékony és nemzetellenes szerepére, ismertettem az Európai Parlamentben ezzel kapcsolatos vitákat, döntéseket,  kifejtettem miért vannak jogos védelmi helyzetben az európai hagyományos nemzeti közösségek és szóltam a székely hazafiak elleni, terrorizmus ellenes harc mezébe bújtatott  román leszámolási kísérletről . A konferenciáról szóló részletes tudósítás itt olvasható.

Az előadásom az alábbi, Almási Lajos által készített felvételen látható, a videó után pedig ebben a hírben olvasható a további felszólalók listája és előadásaik megtekintési helye.

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 7 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 25-én egy svájci "üzletember" cége által átvert, megkárosított magyar csirketenyésztők 13 éve tartó jogi küzdelméről az igazságukért.

A Kúria nemrég  úgy döntött, hogy a magyar csirketenyésztőket félmilliárd forinttal megkárosító svájci cég, a Delimpex AG nem tartozik felelősséggel azon magyar bejegyzésű cég tartozásaiért, amelyet egy csirkevágóhíd üzemeltetésére hozott létre Jászberényben, de utóbb azt felszámolásba vitte. A svájci cég egyszemélyes tagként úgy üzemeltette leányvállalatát 2000-2002 között, hogy közel ötven hazai csirketenyésztő által nevelt csirkék elsőosztályú mellfiléjét Svájc két legnagyobb áruházláncában forgalmazta hatalmas profittal, de a magyar tenyésztőknek nem fizette meg a szállított szárnyasok félmilliárd forint körüli árát. Ráadásul a pervesztes károsultak terhére több milliós perköltséget szabtak ki. De még nincs vége, a károsultak nem adják fel!

2015. december 6., Hír Tv tudósítása nyomán 

Magyarország tabudöntő szerepet játszott a migráció kezelésében – ezzel magyarázták a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2015. december 5-én Budapesten a ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” címmel tartott egész napos nemzetközi konferenciáján az országot érő uniós kritikákat. (A konferenciáról rövidesen részletes tudósítást adunk közre.)

A Hír TV híradós tudósítása itt látható.

A konferencián előadást tartott a témában dr. Novozánszky Ilona ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke, dr. Eva Mária Barki  ügyvéd - bécsi nemzetközi jogász,  dr. Zétényi Zsolt ügyvéd - a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke, dr. Jánossy Mária los angeles-i ügyvéd, dr. Rob Verreycken flamand jogász, az Európai Parlament politikai tanácsadója és a  PEGIDA Belgium társalapítója, dr. Szmodis Jenő az ELTE Jogi Kar Jogbölcselet Tanszék adjunktusa , dr. Gerencsér György ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat együttműködő partnere és  dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd – a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.

A rendezvényen levetítették többek között azt a dokumentumfilmet, amelyben először került széles körben bemutatásra, hogy Ásotthalom környékén miként zúdulnak be az illegális migránsok az akkor még ellenőrizetlen határon és miként birkózik az áradattal a Toroczkai László polgármester és a magára maradt település. (A polgármestert, aki először vetette fel a kerítést ötletét a Belügyminisztérium egyedüliként hagyta ki kitüntetéssel elismertek köréből, de ezt a Hegedűs Lóránt lelkész által vezetett Hazatérés Templom Gyülekezete nemrég "pótolta".) Az EP képviselő néhány idevágó felszólalása mellett megtekintette a közel száz résztvevő a nemzeti jogvédők által az akkor még megszállt Keleti pályaudvarnál készített felkavaró tudósítást.

A Fővárosi Törvényszék 2015. december 3-án elsőfokú ítéletével arra kötelezte Bajnai Gordont, hogy fizessen félmillió forint sérelemdíjat és az ATV-ben saját költségén közzéteendő közleményben adjon elégtételt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének, amiért róla valótlanul és jó hírnevét sértően azt állította tavaly az EP listavezetőkATV-n folyt záró tévévitájában, hogy ő köpködött a Kossuth téren.

A nemzeti jogvédő ellen a tavaly május 6-i földvédő tüntetésen történt Pásztor Istvánt ért indcidens miatt átfogó sajtótámadás és büntető, illetve fegyelmi eljárás is indult. Azóta Pásztorról egyre több terhelő adat derül ki kártékony nemzetpolitikai tevékenységével kapcsolatban, idén szeptemberben felmentették Gaudit az ügy kapcsán ellene emelt vádak alól. A nemzeti jogvédő ellentámadásba lendült és jó hírnevének megsértése miatt személyiségi pert indított a Hajdú-Bét ügy, majd az egyéves "szakértői" kormányfőségéről hírhedtté vált Bajnai Gordon ellen.

A tavalyi EP választáson ismét megbukott és az elszámoltatás elől a gazdasági életbe visszavonult Bajnai egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, gyáván megfutamodott és nem vállalta tettének következményeit, Az ítélet egy újabb lépés annak érdekében, hogy a közéletben tűrhetetlenül elszaporodott személyeskedő, lejárató jellegű hazugságokkal szemben végre megfelelő szankciókkal lehessen fellépni. A bíróság által kiszabott sérelemdíjat azonban nem tekinthető arányos büntetésnek és elrettentő erejűnek, így a nemzeti jogvédő megfontolja a fellebbezést.

A tárgyalás videós összefoglalója itt látható (készítette Dóra Andor)

Az ECHO Tv-n a Bírósági történetek c. műsorban beszélgettem 4 percben Liebmann Katalinnal 2015. november 25-én a jogos védelem és fegyvertartás szabályainak polgárbarát irányban történő további szükséges módosításáról, illetve arról a büntetőügyről, amelyben az illegális bevándorlók elleni önkéntes határvadász civil kezdeményezésben való részvétellel gyanúsított személyek ellen közbiztonsági tevékenység jogosulatlan szervezése miatt folyik már hónapok óta eljárás.

Új jogvédő műsorral jelentkezik a Nemzeti Jogvédő Szolgálat , amelynek  címe:  "Jogvédők a Nemzet szolgálatában". 

Az egyelőre havi rendszerességgel tervezett, a HUN TV stúdiójában készülő műsorban a nemzeti jogvédők beszámolnak közérdeklődésre számot tartó ügyeikről és megosztják véleményüket a fontosabb hazai és külhoni történésekről.

A mostani első adásban (2015. december 3.) Horkovics-Kováts János, a HUN TV működtetője beszélget dr. Zétényi Zsolt ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány elnökével és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéddel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjével. 

A műsor témái:

1. ”Menekültjog és a migráció időszerű kérdései az Európai Unióban” című NJSZ konferencia programja és dr. Zétényi Zsolt menekültügy- bevándorlási témában írt tanulmánya (Helyszín: Aranytíz Kultúrház – Bp., V. ker. Arany János u. 10.  TOLNAY KLÁRI TEREM, időpont : 2015. DECEMBER 5. (szombat) 10 - 15 óra

2. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat összefoglaló jelentése a 2006 őszi rendőrterrorról 

4. A Szabadság téri szovjet szörnyemlékmű jogi helyzete

5. Fokozódó elnyomás és jogsértések az erdélyi magyarok ellen

6.  Újabb justizmord: kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben eljáró rendőrségi jogtanácsosokról készült felvétel miatt

(Magyar Nemzet, 2015. december 2., Pilhál Tamás cikke alapján dr. Gaudi-NagyTamás)

Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a Polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki a nemzeti jogvédők egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült, nem öncélú és nem sértő felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét egy ezzel ellentétes határozatot hozott. 

Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára felkerült bírósági tudósításban.  A két jogtanácsos pár másodpercig látható a tízperces felvételen. 

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal november 25-én (9. adás).  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között helyzet Európában a párizsi terrorcselekmény után, az Európai Parlament "mindent megoldó" határozati javaslata az iszlám radikalizmus és terrorizmus "megelőzéséről", az illegális bevándorlók és terrorizmus kapcsolata, ENSZ BT határozat az Iszlám Állam ellen, RTL Klub kitiltása a Parlamentből, kieshet-e az Országgyűlésből az MSZP. Mivel udvarias ember vagyok, ezért a mostani műsorban 17 percig vártam türelmesen, hogy megszólalhassak, de utána azért rendesen belehúztam...

A 9. adás felvétele itt tekinthető meg.

(megjelent a Kárpátia c. havilap 2015. novemberi számában)

– Mi a véleménye a napokban lezajlott Szabadság téri akcióról?

– Sajnos nem lehettem személyesen jelen, mivel épp úton voltam Strasbourg felé, ám természetesen megelégedéssel nyugtáztam az 1956-os Pongrátz András által vezetett hazafiak október 25-i kurucos akcióját a Szabadság téri megszállási obeliszk és az azon csúfolkodó önkényuralmi jelkép eltávolítása érdekében. Szégyen, hogy a megalázottságunk ezen jelképe a szabadságról elnevezett szakrális terünkön mai napig a megszálló Vörös Hadsereg „dicsőségét” hirdeti, és a mostani kormányzat sem tesz semmit az eltávolítása érdekében. Jogi akadály nincs, ez elvi kérdés, szó sincs oroszellenességről, hiszen manapság az oroszok a hagyományos európai értékek védelmében, az atlantista háttérerők elleni küzdelemben és nemzetegyesítő törekvéseinkben a szövetségeseinkké váltak. Ennek többször hangot adtam az Európa Tanácsban is. Azt azonban nem kívánhatják, hogy megalázottságunk jelképét eltűrjük – ezt ők sem tennék. A magyar–orosz viszonyt tehát kifejezetten erősítheti e feszültségforrás kiiktatása és ezáltal a Szabadság tér történelmi arculatának helyreállítása, az ereklyés országzászló visszaállítását is ideértve.

– Tiltja-e államközi egyezmény a Szabadság téren található Vörös csillagos emlékműnek az áthelyezését vagy eltávolítását? Elég sokszor hivatkoznak arra, hogy a hadisírokkal kapcsolatos nemzetközi egyezmények terhelik a kérdést. Tisztázzuk azt is, hogy az emlékmű alatt vannak-e egyáltalán orosz katonai maradványok!

– Rögzítsük, hogy nincsenek már földi maradványok az emlékmű alatt! És ami még fontosabb ennél: se nemzetközi egyezmény, sem kétoldalú megállapodás nem tiltja az áthelyezést, s akkor itt emlékezzünk meg arról, hogy dr. Zétényi Zsolt, a Nemzetközi Jogvédő Alapítvány elnöke 2006-ban írt egy részletes politikai és jogi szakvéleményt az emlékmű helyzetéről, amelyben nagyon alaposan és részletesen levezette, hogy gyakorlatilag nincs hazai jogi akadály az emlékmű áthelyezése előtt.

– Azt hogy lehetne megoldani, hogy úgymond a kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon? Gondolok itt jelenlegi jó kapcsolatunkra az orosz féllel, hogy ez ne sérüljön.

– Azt tudni kell, hogy 2006-ban, de már előtte is, elindult egy mozgalom az emlékmű eltávolítása érdekében, ebben meghatározó szerepet játszott a Nemzeti Jogvédő Alapítvány. Elnökünk vezetésével létrejött a Szabadság tér Bizottság: a mintegy harminc civil szervezet képviselője és több ’56-os elítélt magánszemély (Balázs-Piri László, Wittner Mária) részvételével megalakult testület felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az ’56-os szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére. Volt tehát már akkor is konkrét cél, amely az áthelyezést célozta. Ebben kértük, hogy a kormány kezdeményezze az Oroszországi Föderáció kormányánál az emlékműnek fontos állami érdekből való áthelyezését. Ez egyúttal nemzeti érdek, és egyben a tér történelmi arculata visszaadásának előfeltétele is. A szovjet emlékmű nem elmozdíthatatlan. Ilyen rendelkezés nincsen a hatályos hadisíregyezményben, vita tárgya nem lehet az áthelyezés szükségessége, hanem csupán az új helyszín megfelelősége. Az áthelyezés megegyezés esetén akár azonnal, egyébként a szándék bejelentésétől számított két év elteltével egyoldalúan is végrehajtható a 109/1996. (VII. 16.) Kormányrendelettel becikkelyezett magyar–orosz hadisíregyezmény 3. cikkének 3. pontja szerint. Az egyezmény által megkövetelt kiemelt államérdek két okból is fennáll: egyrészt a Kossuth tér és környéke eredeti arculatának helyreállításával megkezdődött a hivatalnoknegyed rekonstrukciója, aminek keretén belül teljesen logikus, hogy a kiemelt jelentőségű Szabadság tér arculatát is helyre kell állítani. Továbbá közeledik 2016. október 23., az 1956-os szabadságharcunk 60. évfordulója. Erre az időpontra a szovjet emlékmű elbontásával, áthelyezésével kapcsolatos procedúrát le lehetne és kellene bonyolítani. Ezeket a szempontokat az orosz félnek is méltányolnia kell, és úgy hisszük, méltányolni is fogja. Segíthet ebben most az Európában kitüntetettnek számító jó magyar–orosz viszony, és mert nekik sem érdekük a két ország kapcsolatát megterhelő emlékműügy fenntartása. Sajnos a ma már bukott honvédelmi miniszter meg sem kísérelte a szörnyemlékmű eltávolítását, amint kiderült a néhány hónappal ezelőtt Tarlós István budapesti főpolgármesternek adott válaszából, amely kérdésfelvetés egyébként a nemzeti szervezetek petíciója alapján indult. Tehát a probléma ott kezdődik, hogy Magyarország meg sem próbálja kezdeményezni az eltávolítást.