A Pesti Központi Kerületi Bíróságon ellenem 2006 ősze miatt zajló büntetőeljárásban tartott mai tárgyalás (beharangozó itt) kemény, idegőrlő és érzelmeket felkavaró volt. Az általam országgyűlési képviselőként három éve nyilvánosságra hozott gyalázatos ügyészi tett áldozatává vált házaspár vallomása igazolta a történteket.  A valóságbizonyítás így a javamra alakult, perbeszédek november 24-én, ítélet jövő január 5-én. A fő kérdés: a vádlottak padján miért az igazságtételért harcoló nemzeti jogvédő és miért nem a 2006 őszi rendőrterror felelősei ülnek? Meddig tűrjük ezt ? Nemsokára jön a videós összefoglaló.

Krisztina mai közleménye mindent elmond a helyzet abszurditásáról! Köszönöm neki és a támogatóknak a szolidáris kiállást!

Amikor 1986. március 15-én kimondtam életem legfontosabb mondatát - „A mai nappal magamat az igazság szolgálatába állítom” - nem gondoltam volna, hogy majd lesz egy „rendszerváltás” és azt követően olyan gyalázatos dolgokat fogok megtapasztalni „igazságszolgáltatás” címén, amihez hasonlót a kommunizmus ideje alatt jogászként nem láttam. Amikor Budaházy Györggyel és a többi hazafival és honleánnyal szemben kiszabták a 125 éves fegyházbüntetés ítéletet, már nem tudtam türtőztetni magam, és jogászként, a hallgatóság tagjaként a tárgyalóteremben fakadtam ki a tapasztaltak miatt. Ma - a dübörgő igazságtétel jegyében - Gaudi-Nagy Tamás jogvédő bajtársam ült a vádlottak padján. Mint ismeretes, Gaudi ellen két büntetőeljárás van folyamatban. Az egyikben első fokon felmentették, ennek lényege az volt, hogy a magyar föld megtartása érdekében tüntetést és demonstrációt szervezett, amelynek során az arra sétáló Pásztor István délvidéki politikus vonatkozásában rámutatott, hogy az illetőt - a tüntetésen felsorolt más hazaáruló közéleti személyiségekhez hasonlóan - a magyar nemzet elárulójának tartja és közölte azt is, hogy a jelenlévőknek joguk van elmondani véleményüket Pásztornak. Ezt követően egy láthatóan elmeháborodott hölgy - és szintén erősen zaklatott társa - Pásztor Istvánt leköpte és gyalázkodó szavakkal illette. Az elsőfokú bíróság helyesen megállapította, hogy Gaudi magatartása nem volt bűncselekménynek tekinthető, hiszen ő semmiféle jogellenes magatartásra nem bujtotta fel, nem hívta fel a jelenlévőket.

Nemrég az N1 Tv KO c. műsorában Puzsér Róberttel néhány igazán égető közéleti témát vitattunk meg. Hogy születhetett meg a Budaházyékat 125 év fegyházzal sújtó törvénytelen ítélet? Miért nincsenek százezrek az utcán a Budaházy Györgyre kirótt tizenhárom év fegyházbüntetés miatt? Mi történt 2006 őszén és utána? Hová tűnt a nemzeti ellenállás ? Érdekli a magyarokat a korrupció? Miről szól a kvóta népszavazás? El kell-e menni és hogy érdemes szavazni?

10 évvel a 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

A 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői  munkám kapcsán még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

2013. október 23-án a "Valódi számonkérést 2006-ért! " címmel tartott, a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által szervezett  tüntetésen egy 2006 őszén elkövetett gyalázatos ügyészi tettet hoztam nyilvánosságra. A tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig, míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." 

A  "jó hírnevére" kényes érintett ügyész feljelentett, majd a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a  Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Ismét eljött a napja, hogy szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszén törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján meghallgatja a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is és nem kizárhatóan ítéletet hoz.

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2016. szeptember 17-én a Kossuth téren a Magyar Nemzeti Bizottság által szervezett tüntetésen tartott beszédében megvonta a 2006 őszi népfelkelés és rendőrterror tíz éves mérlegét.

Végigtekintette, hogy milyen harcokat vívtak a tiltakozók, miként zajlott a megtorlás és nemzeti jogvédő küzdelem, illetve a teljes körű igazságtétel és a gyökeres rendszerváltás miért várat még magára. Ismertette a 125 év fegyházra ítélt Budaházy György és 16 társa amnesztiáját célzó, Jobbik részére parlamenti benyújtás céljából egy hete átadott közkegyelmi törvényjavaslatát, amelyet a több száz tüntető egyhangúlag megszavazott. Elmondta míg Budaházyékat törvénytelenül ítélték el, a bukott rendszer koholt bizonyítékai alapján, az igazi felelősök máig büntetlenek, pedig még nem évül el a terrorcselemény, aminek joggal tekinthető a 2006 őszi megtorlás-sorozat. 

Kifejezte tiszteletét minden meghurcolt áldozatnak, s köszönetét a bátraknak, köztük a küzdőknek, mozgalmároknak és a nemzeti jogvédő bajtársainak.

Beszélt arról is, hogy a megtorlásokban részt vevő ügyészek és bírók sértetlenek, elszámolatlanok maradtak, az új rendszer ügyészsége számos rendőrbűnt megtorolatlanul hagyott, engedett elévülni, és sikerrel tiltakozott az ellen, hogy a rendőrvezetők perében a jogsértettek érdekében jogi képviselőjeként fellépjen, sőt őt, mint a 2006 őszi meghurcoltak egyik kitartó nemzeti jogvédő harcosát helyezték vád alá egy ügyész 2006 őszi gyalázatos tettének képviselőkénti nyilvánosságra hozatala miatt. Kérte a szolidáris támogatást. A perben szeptember 20-án 8.30-tól kezdődő második tárgyaláson (Pesti Központi Kerületi Bíróság, Markó u. 25. III. 311) várható elsőfokú ítélet, míg a Pásztor miatti koncepciós büntetőügyében szeptember 23-án 8.30-tól másodfokú ítélet várható (Fővárosi Törvényszék, Markó u. 27. II.12.) 

Végül összegezte a 2006 őszi eszméken alapuló nemzeti minimumot, amelynek megalkuvásmentes képviseletét joggal várja el minden 2006 őszi „veterán” a nemzeti érdekeket szolgálni kívánó szervezettől és amelyért érdemes 2006 őszi lélekkel küzdeni.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye videóval, 2016. szeptember 16.

A Kúria 2016. szeptember 14-i megdöbbentő ítélete szerint a rendőrség jogtanácsosa nem közfeladatot lát el, amikor a rendőrség ellen 2006. őszi jogsértés áldozata által indított kártérítési perben eljár, ezért a nyilvános tárgyaláson hozzájárulása nélkül nem készíthető róla filmfelvétel, és képmása, nyilatkozatai sem mutathatók be a sajtóban. Sőt ezért másodpercenként 150 ezer forint sérelemdíjra jogosult. 

Almási Lajos tudósítása a Kúria elképesztő verdiktjéről, az ügy részletei ezt követően olvashatók:

A Kúria mostani döntése a 2016 januári jogerős ítéletet tartotta fent hatályában, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla két rendőrségi jogtanácsos javára fejenként 450 ezer forint összegű sérelemdíjat ítélt meg, mivel róluk az ezen perről készült tudósításban rövid bevágás volt látható. A felvételt készítő Almási Lajos a felvételt közösségi oldalán bemutató dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője kellett megfizessék. Az érintettek ezért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a véleménynyilvánítási szabadság és a tisztességes eljárás sérelme miatt. 

Az ügy előzménye, hogy közel tíz éve, még 2006. októberében a törvénytelen módon lezárt Kossuth tér közelében rendőrök támadtak egy egyetemi tanárra, aki hiányolta róluk az azonosító jelvényt. Legyűrték, karját kicsavarták maradandó sérülést okozva neki, több órára előállították, majd szabálysértési eljárást indítottak ellene, amelyből azonban büntetlenül került ki. 2014-ben a jóvátétel iránti perben tartott nyilvános tárgyaláson Almási Lajos felvételt kívánt készíteni. A per tárgya kiemelt társadalmi jelentőségű: 2006. őszi rendőrterror idején a közhatalmat gyakorló rendvédelmi szervek brutalitásáról és az azt követő jogos elégtétel megállapításáról szólt. A tárgyalás kezdetén az eljáró bíró (Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes) tévesen megnyilatkoztatta a rendőrség jogtanácsosait, hogy hozzájárulnak-e róluk történő felvétel készítéséhez. Ők nem járultak hozzá, a bíró ezért megtiltotta róluk a felvétel készítését. A tilalom ellenére a tárgyalásról tárgyszerűen tudósító felvételen a rendőrség jogi képviselői három másodpercre oldalnézetből felvillantak. 

A Kúria dr. Baka András vezette tanácsa ítélete szembe megy a Kúria saját és Alkotmánybíróság ezirányú, index.hu által indított eljárások során kialakított megengedő gyakorlatával, így a két rendőrségi jogtanácsos másodpercenként 150 ezer forint összegű, sztárgázsival felérő sérelemdíjat kapott. Megfigyelésünk, hogy a rendőrség jogi képviselőinek nyilvánosság előli elzárkózása napi gyakorlat, jelen esetben pedig az is motiváció lehetett, hogy a Gergényi-féle rendőri önkényt mentegető kijelentéseket tettek, ráadásul a jogsértett hátrányait bagatellizálni törekedtek. 

kuruc.info

Mint már hírül adtuk, megemlékezés lesz szombaton az őszödi beszéd kiszivárgásának tízéves évfordulója alkamából. Azóta bővülni látszik a megszólalók névsora, a Budaházy György szimpatizánsai Facebook-oldalon ez olvasható: 2016. szeptember 17-én 16:00 órakor a Kossuth téren emlékezünk: Molnár Tamás, dr. Bene Gábor, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gonda László és még sokan mások. Ezen a rendezvényen a politikai elítéltekről is szó esik majd, és talán még Budaházy Gyuri is megszólal a téren...

Alább az ő gondolatait olvashatjátok:

2006. szeptember 17-e a kiindulópontja egész mai politikai közéleti állapotunknak. Itt gyökerezik a Fidesz 2/3-a, a Jobbik megerősödése, az SZDSZ eltűnése, de itt gyökerezik Toroczkai Laci barátommal a mi közéleti pályánk is. Ez a legújabb kori magyar történelem egy csomópontja. Mi, hazafiak ezt nem felejthetjük el, ezért kérek mindenkit, hogy menjen el a 10 éves megemlékezésre a Kossuth térre. Vigyen magával Árpád-sávos zászlót, mert a 2006-os forradalomnak az volt jelképe (ahogy '56-nak a lyukas nemzeti színű). És gondoljon ránk is, akik nem lehetünk ott, mert 2006 után 10 évvel még mindig nem történt meg a 2006-tól 2010-ig terjedő időszak igaz értékelése, még mindig az akkori ellenállók a mai elítéltek, és nem a szemkilövő hatalom tagjai.

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 50.  adásában szerepeltem . A műsorban ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a kormányzat segítségével létrehozandó keresztényvédelmi hivatalról, az offshore cégek által közvetített letelepedési kötvényekről és a tervezett önálló közigazgatási különbíróságról is, amelyben a bírói kar felét korábban bíróként nem ítélkező, kormányzati szervekből érkező köztisztviselők adnák .

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg. 

Szereplők rajtam kívül: Bogdán László Cserdi polgármestere, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,   Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

A mostani adásban is a ruházatomat (ing) a Szkíta Kézműves Bolt (www.szkitabolt.hu) biztosította. Köszönet nekik! Viseljük büszkén hagyományos nemzeti öltözeteinket! 

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (szeptember 21.) !

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Kárpát-medencében működő nemzeti jogvédők sajtótájékoztatót tartottak 2016. szeptember 9-én Budapesten az elcsatolt magyar nemzetrészeken tapasztalható fokozódó magyarellenes jogfosztásokról és jogvédő küzdelmekről.

A sajtótájékoztatóra a dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) szervezésében 2016. szeptember 9-10-e között tartott szakmai találkozó és nemzeti jogvédő önképzés első napján került sor.  A felvételen erdélyi, felvidéki, délvidéki és csonka országi nemzeti jogvédők elemzik a jelenlegi súlyos helyzetet és vázolják fel a jogi harcok irányait.

A Kárpát-medencében élő magyar ügyvédek és jogvédők kétnapos tapasztalatcserét és közös nemzeti jogvédő önképzést tartottak szeptember 9-én és 10-én Budapesten. Az összejövetelre dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) együttes meghívására és szervezésében került sor.

A szakmai összejövetelen részt vett dr. Szili Katalin autonómiaügyi miniszterelnöki megbízott, Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet vezetője és dr. Pákozdi Csaba, a szomszédos államokban élő magyarokért felelős külügyminiszteri biztos munkatársa is. Különösen fontosnak tartjuk a kormányzati képviselők részvételét az összejövetelen és kifejezték készségüket az együttműködésre, a kölcsönös véleménycserére és tájékoztatásra.  Rámutattak, hogy a nemzeti jogvédő munka mennyire fontos szerepet játszik az elcsatolt magyar területeken élő magyarok önrendelkezésének kivívása szempontjából.

A Lánchíd Rádió 2016. szeptember 3-i Szabad gondolat c. műsorában Halász Szabó Miklós és Naggyörgy András újságírókkal elemeztem a Hunnia perben, Budaházy György és társai ügyében  született drákói és törvénytelen ítéletet, amely a 17 hazafit 125 évvel sújtotta. Miért törvénytelen az elítélés ? Miért szükséges a felmentés vagy a közkegyelem ? Hol marad az igazságtétel ? Többek között ezekről is szólt a beszélgetés. A beszélgetés a felvételen 0:39-24:20-ig hallható.

Kérem terjesszék, hogy minél többekhez eljusson ez a büntetőjogi, emberi jogi és közjogi elemzés Budaházy justizmordról.

Honfitársi üdvözlettel:  dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor őszi első  adásában szerepeltem augusztus 31-én a Budaházy justizmord másnapján. A műsorban ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A mostani műsorban Budaházy György és 16 társára törvénytelenül kiszabott 125 év szabadságveszés büntetés és Bayer Zsolt lovagkeresztje voltak a témák. 

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg. 

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Magyar Kornélia politológus,  Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. 

A mostani adásban is a ruházatomat a Szkíta Kézműves Bolt  (www.szkitabolt.hu) biztosította. Köszönet nekik! Viseljük büszkén hagyományos nemzeti öltözeteinket! 

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (szeptember 7.) !

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Tegnap, 2016. szeptember 3-án Budapesten, a Markó utcában a Budaházy Györgyre és 16 társára összesen 125 évet kiszabó törvénytelen ítéletet elleni hazafias tüntetésen magam is felszólaltam Hegedűs Lóránt, Patrubány Miklós, Sziva Balázs és - a tüntetés szervezője - Toroczkai László mellett. 

A félezer dühös és elszánt tüntető előtti beszédben jogi és politikai szempontból értékelem a justizmordot.

Rámutattam, hogy: "ennek az ítéletnek akkor sem szabadott volna megszületnie, ha történetesen törvényes és kétséget kizáró bizonyítékok álltak volna rendelkezésre. De ilyenek sem voltak. Ugyanis a Gyurcsány rendszer nem volt legitim..."  Felidéztem a büntetőeljárási törvény 78. § (4) bekezdését: "nem értékelhető bizonyítékként az olyan bizonyítási eszközből származó tény, amelyet a bíróság, az ügyész vagy a nyomozó hatóság bűncselekmény útján, más tiltott módon vagy a résztvevők eljárási jogainak lényeges korlátozásával szerzett meg. Az elítélés alapjául vett bizonyítékok pedig mind ilyenek."

Felvázoltam az előttünk álló jogi és politikai küzdelem feladatait:

"A jogi síkon el kell érni a másodfokú bíróságnál, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján."

"Politikai síkon pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára." A korábban már egyszer benyújtott, általam készített amnesztia törvényjavaslatot önálló javaslatként haladéktalanul újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és meg kell tenni minden szükséges lépést a támogató többség megszerzése érdekében." Miután már nem vagyok képviselő ez a feladat most Vona Gáborra és képviselőtársaira vár- hívtam fel a figyelmet.

A beszéd végén kimondtam: "Ez az ítélet ’56-os szabadságharc és a szabadságharcosok emlékének meggyalázása is. Az igazságtétel jegyében pedig szüntessék meg ezt a koncepciós eljárást és egyúttal történjen végre meg a valódi elszámoltatás!" - követeltem az igazságtételt.

"Szabadságot Budaházy Györgynek és a politikai fogoly hazafiaknak!" - zártam végül beszédemet.

 A tüntetés N1 TV által készített összefoglalója itt nézhető meg.

Dr. Morvai Krisztina  szakmai vitát kezdeményező, igen tanulságos  nyílt levélben válaszolt Éva Maria Barki bécsi ügyvéd kolléganő nagy vihart kavart minapi levelére, amelyben a Budaházy ítélet elleni tüntetés és tiltakozás veszélyeire és ártalmaira utalt. A két levél és a tüntetés többi felszólalójának beszéde itt tekinthető meg.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Budaházy Edda felvezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde előtt

Dr. Gaudi-Nagy Tamás beszéde a Budaházy justizmord elleni tüntetésen

Hazaszerető emberként és nemzeti jogvédőként is sokakkal együtt megrázott, s felháborított a Budaházy György és 16 társa elleni törvénytelen és drákói elsőfokú ítélet. Sokéves nemzeti jogvédő és politikai küzdelem ellenére nem a 2006 őszi rendőrterror felelőseire, hanem 17 hazafira szabtak ki összesen 125 év szabadságvesztést. Budaházyra a legsúlyosabbat, 13 év fegyházat, aki ráadásul már ült előzetesben két és fél évet. Átlagosan fejenként ez több mint 7 év: annyi amennyit egy szimpla emberölésért adnak szokásosan. Itt emberélet veszélyben sem volt, de egy bizonyított terrorcselekmény sincs. A szolidáris erőmutatás is segíthetett abban, hogy végül nem kerültek előzetesbe a másodfokú ítéletig. A maratoni ítélethirdetést követően nyilatkoztam az ítéletről, Almási Lajos filmjén ez látható.

Döbbenetes volt szembesülnöm a tárgyalóteremben azzal, hogy az elvileg független és a törvényeknek alávetett, s a törvényességet minden körülmények között érvényre juttatni hivatott bírói tanács terrorcselekmény miatti ilyen súlyos elítélést alapozott az ügyészség által előterjesztett bizonyítékokra dacára annak, hogy azok kapcsán – okkal - kétségeit és aggályait hangoztatta, a védelem érveit és bizonyítékait meg egyáltalán nem vette figyelembe. Magyarán törvénytelen ítéletet hozott. Pár napja még reményemet hangoztattam,hogy ez nem történhet meg Jogállamban ugyanis a kétséget kizáróan meg nem állapított tényt a terhelt terhére értékelni nem lehet, erről szólnak a büntetőeljárás garanciái, amelyeket most sutba vágtak. Ez után úgy tűnik, hogy már bárkivel bármi megtörténhet a bíróságokon, különösen politikailag kényes ügyben.

Megkerülhetetlen feladata lesz a másodfokú bíróságnak, hogy ezt a justizmordot mielőbb megváltoztassa és szétzúzott vádak miatt törvényes, felmentő ítéletet hozzon a védelem fellebbezései alapján.

Egyidejűleg pedig újra követelni kell az elszámoltatást és a politikai amnesztiát, azaz közkegyelmet a 2002-2010 közötti önkényuralmi időszak politikai ellenállói számára. 2012-ben még képviselőként a LMP-s képviselők akciója miatti közkegyelmi törvény módosítása útján kezdeményeztem ezt sajnos eredménytelenül. Ezt most önálló javaslatként mielőbb újra be kell terjeszteni az Országgyűlésben és figyelemfelhívó akciók kellenek.

A Gyurcsány-Bajnai rendszer mindent bevetett (pl. két terheltből fenyegetés és kényszer eszközével csikartak ki „beismerő vallomást”, bizonyíték manipulációk sorát követték el) annak érdekében, hogy hatalma megtartása érdekében terroristákat faragjon egy csapat hazafiból. A hét éve tartó eljárásban a 2010-es fülkeforradalom által megbuktatott önkényuralmi rendszer elleni hazafiakat a megbuktatott rendszer koholt bizonyítékai alapján az új rendszer ügyészsége helyezett vád alá és az új rendszer bírósága ítélte el. Mi zajlik itt? Hová jutottunk? Ez a justizmord a nemzet arcul csapása, nem maradhat így.

Budapest, 2016. augusztus 31. 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás 

nemzeti jogvédő

Augusztus 30-án 9 órakor hozza meg ítéletét a Fővárosi Törvényszék 7 év koncepciós eljárás sorozat után Budaházy György és 15 társa büntető ügyében (Hunnia per). Az 1940. augusztus 30-i igazságos Bécsi döntés évfordulója, amely visszajuttatta hazánknak É Erdélyt, jó alapot teremt arra, hogy a korábban már lényegében megsemmisült terrorvád miatt az ügyészség által 10-től 20 év időtartamú fegyházbüntetéssel sújtani kívánt Budaházy Györgyöt és 15 társát tisztességes és törvényes ítélettel végre felmentse a bíróság és megnyíljon az út a teljes körű erkölcsi, politikai és jogi rehabilitációjuk felé. Budaházy György ellen hazafias tevékenysége miatt az elmúlt közel 15 évben közel 20 koncepciós büntető és szabálysértési eljárás indult, amelyek során több esetben magam is védtem őt. A vádak egyre súlyosbodtak és ebben az eljárásban már közel 2 és fél évet töltött előzetes letartóztatásban és több vádlott társa is előzetesben volt.

Az elmúlt években nemzeti jogvédőként és országgyűlési képviselőként is 2010 és 2014 között itthon és nemzetközi szervezetek előtt mások mellett többször követeltem a Gyurcsány időkben indult, de az annak bukása után az új rendszerben is folytatott koncepciós büntetőeljárás megszüntetését és a vádlott hazafiak helyett Gyurcsány és társainak megbüntetését. A keddi ítélethirdetéskor az eljáró bírói tanács tanúságot tehet felmentő ítéletével a törvényesség és szakszerű ítélkezés iránti elkötelezettségéről. A védők és vádlottak is mindent megtettek a képtelen vádak szétzúzása érdekében, amely álláspontom szerint kétséget kizáróan sikerült is. Erről bővebben a védőbeszédeket összefoglaló cikkben és videóban található.

Az alábbi videóban Budaházy György tárgyalási meghívója látható:

Legyünk együtt testben vagy lélekben Budaházyékkal ezen a hazánk számára is történelmi jelentőségű napon, amelyen kiderülhet, hogy sikerülhet-e végre megszabadulni a Gyurcsány- Bajnai korszak önkényuralmi "örökségétől".

Honfitársi üdvözlettel

dr. Gaudi-Nagy Tamás

nemzeti jogvédő

A Hír Tv Szabadfogás c. műsorának augusztusi, nyári adásában (46.adás) rendhagyó módon a műsor egyik állandó szereplőjeként én válogattam a tavaly ősszel indult közéleti vitaműsor-folyam eddigi legjobb pillanataiból. A műsor bevezetőjében pedig összegző gondolataimat mondtam el.

A felidézett adásrészek az alábbi témákkal foglalkoznak:

- Orbán Viktor az MTA közgyűlésén a háttérhatalmak kártékony szerepéről nyilatkozott, ez követendő, helyes nyílt beszéd volt vagy fantazmagória, amely sértette a tudós társaság becsületét ? milyen háttérhatalmak működnek és befolyásolják a nemzetállamok életét és a nemzetközi politikát ?

- Matolcsy György meghatározó szerepet játszott az MNB alapítványainak kétes pénzkihelyezéseiben, legutóbb méregdrága kézi szövésű szőnyegek beszerzésére derült fény, mitől aggályos és jogellenes ez a gyakorlat, miközben az ügyészség azonban nem lép, de Budaházyra 20 évet kér az ügyészség ?

- mi jöhet a Brexit után? szétesik az EU? a populisták "demagógiája" győzött vagy a patrióta önvédelem diadala? miért jó, hogy az EU integrációs útvonal végre kétirányú lehet? ismert-e széles körben, hogy hazánk EU-ba lépéséről szóló népszavazás tisztességtelen volt, mert csak a csatlakozás előnyeiről és a kimaradás hátrányairól beszéltek? miért teremt alkalmat a Brexit arra, hogy a gyarmatosító EU csatlakozási feltételeket újratárgyaljuk, különösen a termőföld védelme érdekében?

- Volkswagen manipulációs botrány tanulságai, a kereskedelmi háború, a marketing hazugságok és a gyarmatosítotti lét következményei

A 46. adás felvétele.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is, amely élőben várhatóan szeptember első hetében várható!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A kép 2015. november 10-én a Nemzeti Jogvédő Szolgálat sajtótájékoztatóján készült. Dr. Zétényi Zsolt jobbról a második állva, mellett jobbra dr. Grespik László, a kép baloldalán dr. Novozánszky Ilona, Zsolttól balra jómagam

A 75. születésnapját ünneplő kiváló magyar jogásszal hosszú évek számtalan közös küzdelme kapcsol össze. Sokan tanultunk, tanulunk  sokat tőle. Jogi és politikai életműve meghatározó, megkerülhetetlen és példaértékű a jogásznemzedékek, de minden magyar számára is. A történeti jogvédelem terén számos kemény büntetőpert küzdött végig meghurcolt magyarokért. A Szent Korona eszmén alapuló történeti alkotmányosságunk helyreállításának szorgalmazója, e téren számos alapmű szerzője és a jelenlegi Alaptörvény egyes, történeti alkotmányunkra utaló részeinek ihletője. A Kárpát-medencében szétdaraboltan élő nemzetrészeink önrendelkezési jogáért való kiállás eszmei megalapozója. Az igazságtétel fáradhatatlan követelője. 1990-1994 közötti négy év országgyűlési képviselőség és nem kis csalódás után tért vissza (hasonló sorsot éltem át jómagam is) az ügyvédi hivatásához, amelyet máig gyakorol. 

A megmaradás igazi záloga, ha a területi autonómia megvalósul, a gazdasági önállóság növekszik, és a legfontosabb kérdésekben a döntés joga Székelyföldön és azon régiókban, ahol még a magyarok többségben vannak, Bukarestből a helyi magyar–székely közösség kezébe kerül – mondta a Bar!kádnak Gaudi-Nagy Tamás Európa-jogi szakjogász. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője március 13-19. között Erdélyben teljesített emberi jogi monitorozó körutat Morvai Krisztina független EP-képviselővel, ahol elkeserítő tapasztalatokkal gazdagodtak, de a helyi magyarság jogi öntudatra ébresztésével és a politikai szereplők lépéskényszerbe hozásával visszafordíthatónak tartják a folyamatokat.  (...)

Az interjú itt olvasható

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

Almási Lajos videójában dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője ismerteti az ügy részleteit. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat győzelemről kiadott közleménye itt olvasható.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága jogerősen elmarasztalta Magyarországot, amiért 2009 augusztusában, még a Bajnai-kormány idején a rendőrség törvénytelenül megtiltotta a bebörtönzött politikai foglyok (Budaházy György és társai) melletti hazafias tüntetés megtartását a fővárosban. A strasbourgi testület ítélete alapján háromezer euró (közel egymillió forint) összeget köteles megfizetni az állam a jogsértettnek. 

A határozat ez év áprilisában született, de a napokban emelkedett jogerőre. A gyülekezési jog területén iránymutató döntés kimondta, hogy „a tüntetések közlekedési okokra hivatkozással történő megtiltása kapcsán a hatóságoknak különös gonddal kell ügyelni arra, hogy a tüntetni kívánók gyülekezési szabadsága és mások mozgáshoz való joga közötti tisztességes egyensúlyt a demokratikus jogállam követelményei szerint biztosítsák.” Ez ebben az esetben nem így történt, „a tiltás a demokratikus állam közrendjének fenntartása érdekében nem volt szükséges.”

elszakított területeken élő magyar ügyvédeknek, jogvédőknek, tapasztalatcserére és közös önképzésre

(Budapest, 2016. szeptember 9-10.)

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő (www.morvaikrisztina.hu) Budapesten, 2016. szeptember 9-10. között kétnapos szakmai találkozási lehetőséget, tapasztalatcserét és közös önképzést szervez olyan erdélyi, délvidéki, felvidéki, kárpátaljai ügyvéd, illetve jogvédő kollégák részére, akik már részt vesznek, vagy szeretnének részt venni az elszakított területeink őshonos magyar közösségeinek egyéni és kollektív jogi küzdelmeiben, azaz a jog eszközeivel kívánják jobbá, igazságosabbá tenni a szülőföldjén, elcsatolt sorban élő magyar nép helyzetét.