Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (www.njsz.hu) 

Budapest, 2019. június 6. kiadta: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

A napokban a Legfőbb Ügyészség arról tájékoztatta a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy a Budaházy-Hunnia ügyben született elsőfokú ítéletet övező gyanús körülmények miatt tett feljelentése alapján indul nyomozás ismételt megszüntetése elleni indítványát jelenleg a Központi Nyomozó Ügyészség vizsgálja. Kiderült a nyomozás során, hogy az egyik bíró a tanácselnök bíró hivatali jogviszonyának megszűnését követően felsőbb utasításra belenyúlt az ítéletbe.

Emlékezetes, hogy Budaházy György és 16 társa ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt még a Gyurcsány-Bajnai rendszerben, tíz éve indítottak koncepciós eljárást. Annak ellenére, hogy a képtelen vádak megdőltek a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott elsőfokú ítélettel összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki, Budaházyra 13 évet. Tavaly áprilisban a Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet többszörös súlyos eljárási szabálysértés miatt és új eljárást rendelt el, amely jelenleg is tart és szeptember 4-én folytatódik.

Az elsőfokú ítéletet azonban jelentős késedelemmel véglegesítették és adták ki írásban, a gyanú szerint akkor, amikor már az időközben lemondott tanácselnök bíró megbízatása megszűnt. Felmerült annak gyanúja is, hogy az ítéletet az ügyész előre ismerhette, illetve annak megalkotásában szerepet játszhatott.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) emiatt tett feljelentése kapcsán tavaly februárban nyomozást rendeltek el, amelyet tavaly márciusban teljesen megalapozatlan indoklással megszüntettek. Az NJSZ felülvizsgálati indítványa hatására az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el, amelyet bűncselekmény hiányára való utalással ismét megszüntettek. Ezen határozat hatályon kívül helyezése érdekében terjesztett elő az NJSZ indítványt, ez alapján vizsgálja jelenleg is az ügyet a Központi Nyomozó Ügyészség.

Az újraindult nyomozásban az ügyészség a feljelentés szerinti cselekmények közvetlen érintettjei közül néhány személyt ugyan kihallgatott, (dr. Nyilas Levente bíró, dr. Gimesi Ágnes bíró, büntető-kollégium vezető-helyettes, dr. Fazekas Sándor a Törvényszék akkori elnöke), de a legrelevánsabb személyt, dr. Kenéz Andrea bírót nem, valamint leíróját sem és dr. Prancz Balázs ügyben érintett ügyészt sem. De nem hallgatták ki a Fővárosi Törvényszék büntető kezelő irodájának vezetőjét, továbbá az ítélet iránt érdeklődő, feljelentésben megjelölt vádlottakat és védőket sem.

Mindez érthetetlen attól a szervtől, amelynek a tényállás tisztázása lenne a feladata.

Az NJSZ törvényességi indítványa rámutat arra, hogy a megszüntető határozat viszont megint nem adott megnyugtató választ a feljelentésben megfogalmazott bűncselekmény gyanús jelenségekre.

1. Azt a botrányos tényt, hogy az azóta hatályon kívül helyezett elsőfokú eljárás utolsó tárgyalási etapjának bírósági jegyzőkönyve az ügy ügyészének gépén született, ismételten azzal próbálják elütni, hogy azt az ügyész digitálisan megküldött vádbeszédének fájljából alakíthatták át. Csakhogy ezzel a magyarázattal több baj is van. 

Egyrészt miképpen készülhet egy bírósági jegyzőkönyv egy ügyészi iratból? Másrészt ez esetben hol van az a személy, aki ezt az átalakítást megtette? Ilyen személy megnevezésre nem került! 

Harmadrészt az ominózus jegyzőkönyv-fájl születésének időpontja nemhogy az ügyészi vádbeszéden, de még az ítélethirdetés időpontján is túl van egy hónappal, ami a határozatban szereplő magyarázatot kizárja. Ráadásul a fájl háttéradatai közt nem szerepel mégcsak egy olyan - az ügyésztől eltérő - másik felhasználó sem, aki mondjuk a fájlt utoljára mentette volna. 

Figyelemre méltó, hogy a kétes elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú bíróság is jelezte, hogy a Törvényszék büntető kollégiumi vezetője sem tudta ezt az "anomáliát" megmagyarázni, mikor tájékoztatást kértek tőlük ez ügyben.

2. Szintén elfogadhatatlan érveléssel próbálja az ügyészség megmagyarázni, hogy az elsőfokú ítéletet sem a tanácsvezető bíró utolsó bírósági munkanapján, sem az azt követő hetekben nem tudták az ítélet után érdeklődő vádlottaknak és védőiknek sem átadni, de még csak megmutatni sem.

Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna, a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának helyettes vezetője vallomásában állította, hogy a dr. Kenéz Andrea volt tanácsvezető bíró által elkészített és aláírt ítélet eredeti példányát 2017. április 28-án, a bírónő utolsó munkanapján átvette és azt bemutatta a Törvényszék akkori elnökének, dr. Fazekas Sándor bírónak. 

Csakhogy ez felveti, hogy ez esetben miért nem tudta ugyanazon napon bemutatni az ítéletet a kezelő irodán megjelenő és az ítéletet látni akaró X. rendű vádlottnak is? 

Továbbá így mikor és milyen körülmények között olvasta az ítéletet át és írta alá Kenéz bírónővel együtt a tanács többi tagja?

Különösen érdekes kérdés ez utóbbi annak fényében, hogy a tanács másik bíró tagja, dr. Nyilas Levente Attila vallomása szerint április 28-a után ő még az ítéletben "formai javításokat" végzett és helyesírást javítgatott, amivel nyilván arra próbált magyarázatot adni, hogy mi történt az ítélettel május közepéig. 

Csakhogy ez esetben május folyamán a véglegesített ítéletet újra kellett nyomtatni és aláírni, amit dr. Kenéz Andrea már nem tehetett meg, hisz már nem volt bíró.

Továbbá egy ilyen korrektúrázás után miképpen hemzseghetnek az ítélet szövegében az értelmetlen megfogalmazások, összecserélt bekezdések?

Továbbá dr. Gimesi Ágnes soha nem hivatkozott az ítélet kiadását kérőknek arra, hogy azon még „technikai korrekciókat” végez dr. Nyilas Levente Attila bíró, ezért nincs átadható állapotban, miközben ha ez lett volna a valóság, akkor értelemszerűen ezt mondta volna.

Álláspontunk szerint az esemény idején nem volt olyan jogszabályi felhatalmazás, amely a tanácselnök által aláírt és kiadmányozásra felterjesztett ítéletben való utólagos javítást a tanács másik tagja számára lehetővé tenne.

Egy ilyen gyakorlat élesen ellenkezik a törvényes bíróhoz és törvényes eljáráshoz való jog követelményével, mivel egy ilyen utólagos belenyúlás az ítéletbe a bírói ítélkezés tanácselnök által irányított folyamatába való olyan utólagos beavatkozást jelent, amely érdemi változást eredményezhet az ítélet tartalmában.

Ez még akkor sem megengedett, ha esetlegesen technikai jellegűnek, tartalmi elemeket nem érintőnek minősítik a kijavítást (amint ezt dr. Fazekas Sándor tanú nyilatkozta vallomásában), mivel utóbb már nem lehet megállapítani, hogy a tanácselnök bíró által kiadmányozni rendelt, aláírt ítéleten ténylegesen milyen változásokat vezetett át a dr. Nyilas Levente bíró.

A büntetőeljárási szabályok pontosan meghatározzák az ítélet kijavítás rendjét, szigorú garanciákkal övezve. Arra ezt elrendelő végzéssel van mód a javítás tartalmának feltüntetésével, akár hivatalból is, de ennek keretében ha a vádlottat érinti, akkor a védő is élhet fellebbezéssel, részére meg is kell küldeni a kijavítást elrendelő végzést. Jelen ügyben sem elrendelő végzés meghozatalára nem került sor, sem annak védőkkel való közlésére, és a kijavítás tartalma sem került rögzítésre.

Mindezek tisztázása végett egyértelmű, hogy elkerülhetetlen dr. Kenéz Andrea és a többi személy meghallgatása és a számos bizonyíték (vádlotti és védői nyilatkozatok, videó-felvétel) figyelembevétele is, azok összevetése és az ellentmondások feloldása, a tényállás teljes körű tisztázása.

A visszásságok sorát bővíti az is, hogy az ítélet szóbeli indokolásához képest az írásbeli változat több lényeges elem tekintetében tételes érdemi eltéréseket mutat a bűnösségre és büntetés mértékére kihatóan.

Mindezek egyértelműen erősítik azt a gyanút, hogy valójában semmiféle ítélet nem volt a Fővárosi Törvényszék birtokában 2017. április 28-án és azt az elkövetkező hetekben ütötték sebtében össze. Ez minden anomáliára magyarázatot ad.

3. A nemzeti jogvédők indítványa arra is ismét rámutatott, hogy nem vizsgálták azt a felettébb gyanús körülményt, hogy a kb. öt óra időtartamú ítélethirdetés során a jelen levő hallgatóság észlelése szerint az eljáró ügyész nem jegyzetelt semmit (sem papírra, sem a laptopjába), ennek ellenére előre megírt, az akkor hallott ítélet rendelkező részére tételesen reflektáló, mind a 17 vádlottra vonatkozó részletes fellebbezési nyilatkozatot tett úgy, hogy azt felolvasta laptopjából, tehát nem rögtönzött.

Mindez pedig csak úgy történhetett, hogy vagy előre megálmodta az ítélet rendelkező részét minden vádlottra vonatkozóan és ezért volt képes azt előre megírni, vagy – ami viszont bűncselekményt vet fel – előre ismerte az ítélet tartalmát. Utóbbi esetben ráadásul ezt önállóan nem lehet megvalósítani, tehát ez a körülmény felveti az eljáró bírói tanács tagjainak felelősségét is. Arról sem tudunk, hogy az ügyészt és az eljárt bírói tanács tagjait ebben a körben meghallgatták volna, azaz arra rákérdeztek volna, hogy ilyen ítélet kiszivárogtatásról tudnak-e esetlegesen abban közreműködtek-e.

Az ügyészség szerint annyira "szakszerű" volt az ítélethirdetés után azonnal bejelentett fellebbezés, hogy fel sem merülhet, hogy ez azért történhetett, mert tudta előre az ügyész. Miközben éppen ez a körülmény az, ami gyanús és ezt kellett volna kivizsgálni, de ez nem történt meg, az ügyészt láthatóan meg sem hallgatták és a hallgatóság soraiból sem senkit.

Jól érzékelhető mindezekből, hogy az ügyészség a feltételezhető hivatali bűncselekményeket nem derítette fel, ezért ezt a megszüntető határozatot a feljelentő Nemzeti Jogvédő Szolgálat elfogadni nem tudja és további lépések megtételét tervezi az ügyben.

A Budaházy-Hunnia ügy a hazafias közösség egyik kiemelt szívügye és szerintünk mielőbb végre megnyugtató rendezést kell most már nyerjen. A közkegyelem Budaházy György és 16 társa számára továbbra is indokolt. Az amnesztiát már több százezer polgár támogatta petíció aláírással és tucatnyi helyi, illetve megyei önkormányzat által elfogadott „felirati” határozat útján. Akárhogy is alakul a még várhatóan hosszú ideig húzódó eljárás: az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása az igazságtétel már régóta és sokak által is joggal várt része.

Ma, a trianoni diktátum 99. évfordulóján a Kossuth térről elindítottuk és egy szakaszon elkísértük a Trianon menetet. A hét elszánt magyar (Földes János, Gábris József, Juhász Sándor, Kerekes István, Lendvai József, Uhrin Gábor és Szőke Zoltán- köszönet nekik!) tiltakozó menete 49 napig tart és Versailles a végcél, ahol 99 évvel ezelőtt a nemzetgyilkossági kísérletet jelentő gyalázatos diktátumot aláírták. Fővédnök: a Magyarok Világszövetsége (részletek és támogatás: (http://civilosszefogas.hu/trianoni-zarandoklatra-meghivas/). Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós útra bocsátó beszéde után 16 órakor indult el a menet. 

Fontos misszió ez, amely Európa szerte kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy soha nem nyugszunk bele, a diktátumok felülvizsgálata elkerülhetetlen és a magyarságot megilleti az önrendelkezés joga. 

Justice for Hungary ! 

A cél: a trianoni békediktátum ne érje meg a 100. évfordulóját.

A menet elindulása előtt Nyers Csaba hagyományőrző által szervezett IV. Trianoni Emlékmenet keretében felszólalások, megemlékezések hangoztak el. Magam is beszédben összegeztem a trianoni és párizsi békediktátumok szétzúzása érdekében teendő kormányzati és civil társadalmi lépéseket, követendő stratégiát és taktikát.

A felvétel rövidesen nyilvánosságra kerül.

A fő üzenetem az volt, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan, összetartozunk és soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy trianoni és párizsi diktátumok felülvizsgálatát követeljük és kikényszerítsük! A civilizált, keresztény, értékalapú Európa megmaradásának, békéjének és stabilitásának záloga a magyar önrendelkezési igények mielőbbi teljesítése.

Megtisztelő, hogy részt vehettem ezen a felemelő rendezvényen, amely minden magyarért és a magyar igazságért jött létre. Isten áldása kísérje a menetet és adja meg minél többeknek, hogy megértsék az üzenetét!

NEM NEM SOHA !

Honfitársi üdvözlettel: 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

(Az írásom eredeti változatát a közösségi oldalamról jogsértő módon eltávolította a Facebook...)

A tavalyi országgyűlési választáson az elárult és elárvult nemzeti radikálisok közül sokan nemzeti felelősségtől vezettetve – fenntartásokkal – a kormánypártokra szavaztak. Nemzeti radikális szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad, de még talán a többség sem. Akkor nemzeti végszükséghelyzet volt, a mostani európai parlamenti választáson európai végszükséghelyzet van és ez más megközelítést, más szavazási stratégiát igényel nemzeti radikális szempontból. És ami szintén jelentős különbség: most lehetőség van közvetlenül nemzeti radikális képviselőt választani.

Akik nemzeti radikálisként tavaly a Fideszre voksoltak, elsősorban az európai nemzetállamokat és őshonos európai népeket eltörölni kívánó Kalergi-Soros-tervre és az e terv érdekében ravaszul kigondolt nemzetellenes szivárványkoalícióra mondtak nemet. Nemet a szemkilövetők, levitézlett liberálisok, olimpiagyilkosok, Lenin-fiús temperamentumú anarchisták és a nemzeti radikalizmust eláruló Jobbik perverz szövetségére.

Ahogy tavaly előre jeleztem: ha a Jobbik nemzeti radikális irányú visszakormányzása kudarcot vall, akkor a kiszakadó nemzeti radikálisoknak önálló útra kell lépnie. Ez megtörtént azóta: a Mi Hazánk Mozgalom – még ugyan szélesítendő mozgalmi alapokkal – viszi tovább az elárult nemzeti radikalizmust, így az elárvult radikális hazafiak most általa képviseletet nyerhetnek: ezúttal az Európai Unió törvényhozási fellegvárában és politikai centrumában, az Európai Parlamentben.

Tavaly azt is írtam, hogy az európai parlamenti és önkormányzati választáson az elárult és elárvult nemzeti radikális százezrek bizalmának megtartásához határozott és megalkuvásmentes nemzeti érdekű kormányzás kell, és nekik tett gesztusokra van szükség. A kétharmados győzelem hatalmas erőt és felhatalmazást adott a felelős nemzetépítésre, de egyúttal a hibák kijavítására, a megtisztulásra is és arra, hogy minden lehetséges törvényalkotási, diplomáciai és kormányzati eszközzel a nemzet gyarapítása, egyesítése és védelmezése történjen. Nos van még bőven mit ezen a téren tenni, pozitív és negatív döntések is születtek. A Stop Soros-törvényeket elfogadták, az idegen lakosság betelepítést tiltó, nemzeti önazonosságot védő Alaptörvény módosítás megtörtént, gyermekáldást és családokat segítő intézkedések sora történt, a gazdaság növekszik, de messze még a Kánaán...

Azonban a nemzeti radikálisok számára csalódást keltő módon Budaházyék nem kaptak közkegyelmet (annak ellenére, hogy az amnesztiát több százezer polgár támogatta petíció aláírással és tucatnyi önkormányzat által elfogadott „felirati” határozat útján), a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek elszámoltatását célzó Alaptörvény-módosítás nem született meg, a devizaadósok kiszabadítása az adósrabszolgaságból nem történt meg, és a nemzeti büszkeséget erősítő filmalkotások elmaradtak. Csakúgy, mint egy olyan bírósági reform is, amely biztosítja végre a jog uralmát a bírói önkénnyel szemben, és megszünteti a hazafiak terhére zajló elfogult ítélkezés gyakorlatát.

A mostani európai parlamenti választásnak hazánkban a tétje az, hogy a 21 képviselői helyből minél több, összmagyarságért elkötelezetten küzdő, feltétel nélkül bevándorlásellenes, antiliberális, hitelesen patrióta képviselőt küldjünk az Európai Parlamentben, amely az európai nemzetekért és értékekért vívott harc elsőszámú színtere.

A kormánypártok győzelme biztosra vehető, legfeljebb az arány a kérdéses. Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy legyen a Fidesztől jobbra eső politikai térben olyan magyar erő, amely az Európai Parlamentben a megalkuvásmentes hazafiság jegyében küzd a magyar önrendelkezésért, a trianoni diktátum felülvizsgálatáért, az európai nemzetek felszámolását célzó és bevándoroltatást célzó háttérhatalmi tervek megvalósítása ellen összefogva az európai hazafias erőkkel. Ilyen erő a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom.

Fontos tehát, hogy nemzeti radikális képviselet is legyen az EP-ben, mivel a Fidesztől jobbra eső politikai térben a magyar érdekek nem maradhatnak képviselet nélkül: ennek hiánya az egész nemzet számára is hátrányos lenne. Ez egyúttal persze komoly felelősség és kihívás is, amelynek meg kell felelni és keményen kell dolgozni. És itt szögezzük le: a Jobbik manapság a Momentum és az LMP szoros szövetségeseként hiteles bevándorlásellenes erőknek sem tekinthető, amellett, hogy elárulta a nemzeti radikalizmust.

Az Európai Parlamentben viszont a bevándorlás elleni európai patrióta összefogás egyik mozgatója lehetne a Mi Hazánk, mivel a Fidesz ugyan kiszorulni látszik az Európai Néppártból, de lehet, hogy mégis marad, és számos patrióta radikális párt fenntartásokat táplál vele szemben. Toroczkai Laci régóta markáns képviselője a hazafias radikális mozgalomnak, a déli határkerítés kezdeményezője, ezért elvárható tőle, hogy a bizalomnak megfeleljen, ezt a munkát elvégezze és megalkuvásmentesen képviselje a patrióta ellenállást a globalista erőkkel szemben. Nem beszélve a békediktátumok revíziójáról, amelyet a Fidesz még nem vállalt fel, míg a nemzeti önrendelkezés a Mi Hazánk programjának szerves része.

Van kint feladat bőven, hogy csak egy párat említsek: a bevándorlási terv kőkemény ellenzése, nemzetek felszámolásának, a multikulturalizmus és a multik térnyerésének blokkolása, kisebbségi sorban élő őshonos európai nemzeti közösségek jogainak garantálása, a jogfosztott elcsatolt magyar közösségek melletti kiállás, jogvédelme, a területén élő magyarokat elnyomó tagjelölt államok tagságának blokkolása (Ukrajna, Szerbia), értelmes és a közép-európai térség érdekeit szolgáló forráselosztás szorgalmazása, mezőgazdasági támogatások megtartása családi gazdaságok számára előnyös formában a bevándorlókra fordítás helyett, bérkiegyenlítés minimálbér-harmonizációval, fenntartható gazdasági modell támogatása, kis- és középvállalkozások melletti kiállás, polgárbarát fogyasztóvédelmi és foglalkoztatási szabályok támogatása, európai kulturális önazonosság védelme stb.

Fontos azt is látni, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat nem kötik a nagy európai pártcsaládokban működő homályos, átláthatatlan alkuk és elvárások. Elvárható ezért, hogy csak a magyar emberek elvárásainak és érdekeinek védelmében végezzen nemzetszolgálatot az Európai Parlamentben bátran, keményen, tabuktól mentesen, a megalkuvásmentes hazafiság jegyében. A nemzet tiszta lelkiismerete lehetne a sokszor zavaros és háttérerők által vezérelt európai politikában.

Fontos az is, hogy a Mi Hazánk által elnyert minden mandátum egyúttal a balliberális blokk esélyeit is csökkenti a kijutásra, ezért kettős jótékony hatása is van. Ha viszont a bejutási küszöb alatt marad, akkor a rá adott szavazatok semmibe hullanak és a Soros tervet támogató kis pártok valamelyike juthat az EP-be ezáltal.

Éppen ezért a nemzeti radikálisok, de akár a megosztott szavazat elve alapján kormánypárti családok egyes tagjai is nyugodt szívvel szavazhatnak a Mi Hazánk Mozgalomra.

És ami szintén fontos: folytatást kell nyerjen dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő áldozatos, emberfeletti és eredményes hazafias munkássága, amit magyar önrendelkezésért kifejtett az elmúlt 10 évben az Európai Parlamentben. Rendkívül magasra tette a lécet, elérni szinte lehetetlen. De miután a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezését programjába emelte, így a staféta átvételére és a bizonyítás lehetőségének kiérdemlésére a Mi Hazánk Mozgalom alkalmasnak mutatkozik, de ehhez megfelelő felhatalmazást kell kapjon most vasárnap.

A nemzeti radikálisok az elmúlt évek csalódásai, kényszerdöntései és passzivitásra kárhoztatása után megmutathatják erejüket, ha a most vasárnapi európai parlamenti választáson a nemzeti radikalizmust képviselő Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti listájára szavaznak.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

(Az írásom eredeti változatát a közösségi oldalamról jogsértő módon eltávolította a Facebook...)

A vége felé közeledő európai parlamenti választási kampányban két, egy tőről fakadó önkényes tiltást nemzeti jogvédőként nem hagyhatok szolidaritás és szó nélkül.

Május 21-én Törökszentmiklóson a közbiztonság érdekében a Mi Hazánk Mozgalom által tartott tüntetés vonulásos részét a rendőrség és a bíróság is megtiltotta teljesen abszurd és önkényes indokokkal, a Magyar Gárdánál már alkalmazott "foglyul ejtett közönség" doktrína téves alkalmazásával. Személyes érintettségemet az adja, hogy a bejelentőt én képviseltem a tiltó határozatok elleni perekben, mert ezt nemzeti jogvédő feladatnak éreztem, ahogy annak idején a Magyar Gárda feloszlatási perében is.

A tüntetés előzményét jelentő brutális, közfelháborodást kiváltó bűncselekményt bemutató felvétel közlését és a tüntetés meghirdetését követően pedig a Facebook minden indokolás és törvényes jogalap nélkül megszüntette a hozzáférést a Mi Hazánk Mozgalom EP-listavezetője, Toroczkai László 207 ezer ember által követett közösségi oldalához. A hírek szerint pedig a Soros-hálózat tagjai uniószerte nyolcvan, összesen tíz-húsz millió követővel bíró Facebook-oldalt és -csoportot tiltattak le, mert azok a bevándorlást ellenző erőket támogattak. Én is megéltem azt, hogy a gyalázatos román koncepciós perben tavaly jogerősen elítélt két székely politikai fogoly melletti nemzeti jogvédő közleményemet „terrorizmus támogatása” miatt letiltották.

Mindkét eset olyan vélemény elfojtására irányul, amely valós társadalmi problémát érintett kritikus és radikális módon. Mindez súlyosan antidemokratikus, megengedhetetlen és elfogadhatatlan. És a választásba való tiltott beavatkozást jelent. A jogsértést elszenvedők pedig méltán számíthatnak a tisztességes, józanul gondolkodó emberek szolidaritására. És egyúttal emiatt ezek a tiltások visszafelé sülnek el: még nagyobb támogatást biztosítanak a tiltást szenvedőknek, akik húsbavágó témákban fogalmaznak meg a fősodrattól eltérő, de markáns véleményeket. Például azt, hogy nem tűrik a bűnözést, a bevándorlást, csapdába ejtett devizahitelesek kivéreztetését és a háttérhatalmak Európa tönkretételét célzó terveit.

Lássuk a vonulásos tüntetés önkényes tiltását: A Mi Hazánk Mozgalom egy brutális, erőszakos bűncselekmény helyszínétől indulva vonulásos tüntetést kívánt tartani Törökszentmiklóson, mivel a közbiztonság súlyos megrendüléséről szóló bizonyítékokról értesültek és arról, hogy közveszélyes cigány származású személyek tartják rettegésben Törökszentmiklóst, akikkel szemben a rendőrség nem lép fel. Egy ilyen helyzetben nem elvitatható joga egy politikai pártnak, mozgalomnak, hogy hangot adjon elégedetlenségének és megfelelő intézkedéseket követeljen a helyszínen tartott demonstrációval. Mindez nem jelenti a közbiztonsági tevékenység átvételét. Ennek ellenére a rendőrség megtiltotta a bejelentett vonulásos tüntetésüket azzal, hogy a vonulás a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.

Az önkényes jogalkalmazás tilalma és a jogbiztonság alkotmányos követelménye megkövetelte volna azt, hogy a rendőrség a tiltás alapjául szolgáló indokait világosan, egyértelműen és a tiltó rendelkezést megalapozó módon jelölje meg. Jelen esetben ez nem történt meg, a rendőrség téves, alaptalan és önkényes feltételezéseit közölte, és nem a tiltás alapjául szolgáló jogsérelmek minősített eseteinek elkerülhetetlen bekövetkezését bizonyította és indokolta meg. Egészen elképesztő, hogy a bíróság még a rendőrséghez képest is megalapozatlanabbul jutott arra téves következtetésre, hogy közhatalmi szerep vállalását célzó tüntetésről van szó, miközben a deklarált cél az közbiztonsági szervek tevékenységének kritikája, illetve a hatékonyabb működés elérése volt.

A bírósági ítéletekkel ellentétben szó nem volt gyűlöletkeltésről és önkényes jogérvényesítésről. Tetten érhető egy olyan szenttehén-effektus a cigánysággal kapcsolatban (ezek szerint már a nevüket sem lehet kimondani), hogy a bíróság elnézte a rendőrségnek azt, hogy a tiltás körében: 1. nem jelölte meg a szervezők állítólagos gyűlöletkeltő fordulatait (az észrevétel már gyűlöletkeltés a bíróság szerint...), 2. nem jelölte meg a határozatban, mely társadalmi csoport, kisebbség az érintett, 3. önkényes jogérvényesítés szándékát állítja, miközben a tüntetés célja, hogy az állami szervek alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését szorgalmazza, és nem utal semmi arra, hogy önbíráskodás vagy közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése Btk. tényállás megvalósítására készült bárki. A közbiztonság állami feladatának ellátását követelő tüntetés nem valósítja meg a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése Btk.-tényállást. A rendőrségi határozatok és bírósági ítéletek előzetes tilalmi okként jelöltek meg olyan körülményeket, amelyeket nem bizonyítottak, amelyek nem következtek be, és amelyek bekövetkezése esetleges oszlatási ok lehet csupán.

Teljesen önkényes és abszurd ez az érvelés, amely alapján lényegében soha nem lehetne közbiztonsági témájú tüntetést tartani cigányok lakta településen vagy pl. egy halálos kutyás támadást követően a kutyatartás rendszabályozását követelő tüntetést olyan helyen, ahol kutyát tartók élnek stb., stb. Ez egy totális zsákutca, a gyülekezési jog kiüresítése. Ezzel olyan önkényes határt húznak a gyülekezési jog gyakorlása elé, ami megengedhetetlen. A bűnözés bírálata és a rend kikényszerítésére irányuló alkotmányos üzenetek ismertetése, illetve azok olyan általi meghallgatása, akik adott esetben hallótávolságban tartózkodnak, pedig semmilyen nem adhat alapot arra, hogy a gyülekezési jog erre hivatkozással korlátozható legyen.

Ezen megközelítés alapján soha nem lehetne a bűnözés ellen közterületi rendezvényt tartani, mert tartani lehetne attól, hogy esetleg hallótávolságon belül élők közül valaki - aki történetesen bűnöző életmódot folytat - számára a tüntetés kellemetlen, az őt hátrányosan érintő kijelentések eltűrésére "kényszerül", ezért az ő jogainak védelme érdekében a közbiztonság melletti tüntetés kizárt kellene legyen. Ez nyilvánvalóan megengedhetetlen megközelítés, amely élesen ellenkezik a gyülekezési jog garantálására vonatkozó alkotmányos előírásokkal és törvényi szabályokkal. Értelemszerű, hogy semmiképpen nem tekinthető aránytalan sérelemnek, ha valaki otthonában beszűrődő zajként egy számára esetleg kellemetlen üzeneteket hirdető tüntetés hangfoszlányait érzékeli, pedig legfeljebb erről lehet szó közterületi rendezvény esetén. Ráadásul azzal is adós maradtak a támadott határozatok és ítéletek, hogy fenti körülmény okán mások jogai és szabadsága szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozással járna.

Totális kettős mérce, hogy a bűnözés elleni és rendteremtést követelő vonulásos tüntetéseket tiltják, de ugyanakkor a közszeméremsértő, sokakat, köztük a környéken lakókat „foglyul ejtő”és felháborító budapesti szexuális deviáns „parádé” hatalmas rendőri biztosítással évről évre mehet, vagy balliberális tüntetők kedvük szerint masírozhattak tavaly decemberben olyan útvonalakon, ahol nyilvánvalóan velük egyet nem értők is laktak nagy számban. Függetlenül attól, hogy a tüntetés végül statikus formában békésen megvalósult, mindezt nem fogjuk annyiban hagyni, és alkotmányjogi panaszt fogunk előterjeszteni Alaptörvényt sértő ítéletek megsemmisítése érdekében.

Toroczkai László népszerű közösségi oldalának minden indok nélküli, önkényes „beszántása” a totális diszkriminációt megvalósító Facebook Inc. részéről szintén kirívó jogsértés és egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a nemzetközi patriofób (hazájukat szeretőket gyűlölő) erőknek célkeresztjébe került a nemzeti önrendelkezésünk mellett kiálló, illetve Európa multikulturalizmussal és bevándorlással való tönkretételét ellenző Mi Hazánk Mozgalom. Nem véletlen, hogy a közelmúltbeli nemzetközi akció éppen ezt az oldalt lőtte ki több tucat más, veszélyesnek és bevándorlás-ellenesnek minősített oldallal egyetemben. Ezen lépés is jogkövetkezményekkel fog járni, a jogérvényesítésre elkerülhetetlenül sor kerül. Mindezek eggyel több okot jelentenek arra, hogy ez a megalkuvásmentes hazafiságot képviselő erő ott legyen az Európai Parlamentben és a tiltani kívánt hangját hallassa a magyarság, és Európa megvédése érdekében.

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

Május 18-án szombaton Brüsszelben jó volt magyarnak és európai patriótának lenni: több tucat elszánt európai hazafival együtt tartottunk határozott hangú, kemény üzenetű tüntetést az Európai Parlament előtt. Magyarok, németek, osztrákok, hollandok, flamandok, vallonok, horvátok, görögök és lengyelek együtt álltunk ki Európa megvédése mellett, a bevándorlás, az európai nemzetek felszámolása és az áruló európai vezetők ellen. Hitet tettünk amellett is, hogy a mostani európai parlamenti választáson a hazafias erőket kell támogatni.

Központi elem volt a magyarság meghatározó szerepe ebben az európai szabadságküzdelemben és az, hogy a hagyományos európai nemzeteknek össze kell fogniuk Európa megmentéséért. Mindez ez ígéretes bizonyítéka annak, hogy Európa népei egyre inkább belátják patrióta összefogással lehet csak megvédeni a kontinensünket elárasztó bevándorlás és liberális mérgezés ellen.

A vonulással egybekötött demonstráción vállvetve, bajtársiasságban meneteltünk nemzeti zászlóinkkal és molinóinkkal a Square de Meeus tértől a Luxembourg térig, miközben zengett a „Védjük meg Európát, védjük meg Magyarországot !, Szabadságot Magyarországnak ! Szabadságot Európának ! Bevándorlók menjetek haza !”

Jelképes, hogy éppen ezen a napon deviáns szexuális másság dicsőítése jegyében tartották a Brussels Pride fesztivált, meggyalázva az egykor szebb napokat látott belga fővárost. A középületeken, a városházán, a rendőrségen és mindenhol szivárványzászló… De ezen a napon uszított hazánk és a „nacionalisták” ellen Budapesten Frans Timmermans a szocialisták EU biztosi csúcsjelöltje. Másnap pedig Európa több városában nacionalizmus-ellenes tüntetéshullám vonult át.

Hatalmas volt a kontraszt: a mi hazafias tüntetésünkön ezzel szemben egymást követtük magyarok és más nemzetek hazafias felszólalói a soknemzetiségű részvételre tekintettel több nyelven. Több nyelven szóltunk, de az üzenet közös volt: nem hagyjuk az európai nemzetek szétverését és végsőkig ellenállunk az Európát fenyegető érték és lakosságcsere ördögi programjának.

Saját magyarul és angolul elmondott beszédemben (https://www.facebook.com/gaudinagytamas/videos/429760934242611) arra helyeztem a hangsúlyt, hogy a mostani európai parlamenti választáson a hazafias erőket kell támogatni, hogy leválthatók legyenek Európa elárulói. Kiemeltem, hogy Frans Timmermans, a szocialista-sorosista blokk bevándorláspárti jelöltje személye arra garancia, hogy Európa felszámolásának folyamata tovább zajlik. Ez a figura teljes összefogást tervez a szélsőbaltól a liberálisokon át a szocialistákig. De a néppárti listavezető Weber számára is a nacionalizmus a legnagyobb ellenség. Ha többséget szereznek az Európai Parlamentben Európának vége. Kevert fajú, nemzeti öntudat és hagyomány tisztelet nélküli manipulálható milliókat akarnak. A romboló devianciákat népszerűsítő multikulturalizmus torz modelljét erőltetik.

Párhuzamosan pedig az EU és ENSZ nemzetek-feletti jogi eszközökkel igyekszik megtörni a nemzetállamok ellenállását. Így könnyen bevehetővé az európai hagyományos nemzetek élettere. Ezért fontos, hogy a bevándoroltatási tervet megakadályozzuk egész Európában. És egyúttal el kell zavarnunk a hatalomból ezen ördögi terv menedzsereit és ügynökeit helyi és európai szinten. Helyettük hazafias erőket kell hatalomra juttatnunk.

Európa szabad, büszke és öntudatos nemzeteinek össze kell fognia, csak így menthetjük meg szeretett kontinensünket. Dr. Morvai Krisztina bátor magyar hazafias, most leköszönő EP képviselő évekkel korában meghirdette: Európa patriótái egyesüljetek ! Igen erre van most szükség ! Az önvédő államok szintjén, hazafias európai civil erők szintjén és hazafias európai jogvédő szinten.

De rámutattam: összefogás a patrióták között csak úgy lehetséges, ha egymás nemzeteit tiszteletben tartjuk és az egyenjogúság alapján állunk. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a jogfosztottságban élő magyarok milliói a Kárpát-medencében, akiket a háttérerők elszakítottak hazájuktól az első vh. után önrendelkezést kaphassanak és a trianoni diktátum máig ható mérgezését megszüntessük.

Részletes tudósítás itt olvasható a rendezvényről: http://patriota.info/a-tomeges-migracio-ellen-tuntettek-a…/…

Kiemelt köszönet Kremser Tamás ötletgazdának és főszervezőnek, és a szervezésben szintén jeleskedett Walter Péter Pálnak, aki remekül vezette le tüntetést, továbbá köszönet a vallon, de már hazánkban élő patriótának Adrien Jassogne barátunknak a szervezéshez adott nélkülözhetetlen segítségért. A tüntetést a 2017 november végén tartott brüsszeli demonstrációnk(https://gaudinagytamas.hu/juncker_soros_takarodjatok_-_gaud…) folytatásaként szerveztük meg velük és számos derék patriótával. Folytatás jövőre Budapesten egy minden korábbinál hatalmasabb összeurópai patrióta tüntetés keretében.

Mindezért is különösen fontos, hogy a hétvégi EP választáson részt vegyünk és azokat támogassuk, akiktől a leginkább elvárható a nemzeti önrendelkezésünk védelme és amelletti feltétlen kiállás, a magyar szabadság, igazság megalkuvásmentes képviselete és az együttműködés az európai hazafias erőkkel Európa elárulóival szemben !

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

"Küzdöttél, de már nem lehet,

Csend ölel át és szeretet. 

Csak az hal meg, kit felednek,

Örökké él, kit igazán szeretnek."

Kosztolányi Dezső

"Míg élünk, Istennek élünk, s ha meghalunk, Istennek halunk meg. Tehát akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk." (Rómaiak, 14,8)

Megrendüléssel tudatom, hogy szeretve tisztelt Édesapám, Nagy László aranydiplomás vegyészmérnök és szabadalmi ügyvivő életének 77. esztendejében május 2-án hajnali 3 órakor visszaadta lelkét a Teremtőjének méltósággal viselt súlyos betegséggel vívott küzdelmét követően. Végtelen hálát érzek mindazért, amit Tőle kaptam. Isten nyugosztalja és az örök dicsőség fényekedjék neki ! 

A temetésről később intézkedünk.

Kérem, hallgassák meg a 28 esztendeje elhunyt Édesanyámat a Mennyországba követő Édesapám emlékére e két számot:

https://www.youtube.com/watch?v=SI0dIS3zXzY 

https://www.youtube.com/watch?v=23JGLkFPHy4

Fájdalmas szívvel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Kívánom, hogy a feltámadás bizonysága adjon erőt, hitet, reményt és megújulást mindannyiunknak, s vigasztalást és gyógyulást a szenvedőknek, betegeknek !"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." János 3:16

Böjte Csaba testvér a Húsvét kapcsán figyelmeztet minket:

"Meg kellene tanulnunk Krisztustól, hogy a szeretetünk ne az első pofonig, az első kilábalásig tartson, szeretetünknek ne legyen határa, korlátja. Milyen szép, hogy Krisztus nagypénteken a kereszten is tud szeretni: 'Atyám, bocsáss meg nekik, nem tudják, mit cselekszenek!' [Lk 23,34]."

Pilinszky János "Harmadnapon" című költeménye a feltámadás megrendítő és mindenen áthatoló tényét, s igazságát üzeni nekünk elementáris erővel.

Áldott Ünnepet kívánok, honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvéd

Április 13-án a gyalázatos szlovák himnusztörvény ellen a Mi Hazánk Mozgalom által szervezett tüntetésen felkért felszólalóként (dr. Popély Gyula, Dobay Gergely és Toroczkai László mellett) összegeztem a nemzeti jogvédő szempontokat az újabb magyarellenes provokáció okán.

Kérem tekintse meg beszédemet (a felvételen 16:45- 32:20)- természetesen a többiekét is-, amelyet három fő gondolatra építettem:

1. A rab számára nem az a megoldás, ha esetleg nem kerül rá újabb bilincs, a trianoni bilincset kell széttörni!

Ma már nem elég, ha a Himnuszunk éneklését büntetni kívánó törvényt nem léptetik hatályba, hanem az önrendelkezést kell biztosítani a felvidéki, de minden elcsatolt sorban élő magyar közösségnek. A dikátumok rendszerét felül kell vizsgálni.

2. A visegrádi vagy bármilyen együttműködés nem jelentheti az elcsatolt magyar közösségek elnyomásának eltűrését, a globalista törekvésekkel szemben szövetség csak az egyenjogúságon és magyar közösségeink önrendelkezésének biztosításán működhet. Továbbá el kell törölni az összes felvidéki magyar érdekeket sértő törvényt, törvényi rendelkezést !

3. A magyarellenes törekvésekkel szembeni több szintű, összehangolt ellenállás a kulcsa a megmaradásnak.

Zárásul felidéztem és megköszöntem dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő áldozatos, eredményes és emberfeletti munkásságát, amit magyar önrendelkezésért kifejtett az elmúlt 10 évben az Európai Parlamentben. Miután a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezését EP programjába emelte, így a staféta átvételére a Mi Hazánk Mozgalom alkalmasnak mutatkozik, ezért fontos, hogy megfelelő felhatalmazást kapjon erre most májusban.

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A normalitás melletti kiállásul, gyermekeink és a magyar ifjúság védelmében a következő nyilatkozatot tesszük mint hazánkért felelősséget érző hazafiak és civil szervezetek:

Egyetértünk Dúró Dóra országgyűlési képviselő (Mi Hazánk) azon álláspontjával (http://www.parlament.hu/irom41/05469/05469.pdf…), hogy a felforgató, magukat kisebbségi szócsőnek beállító, az egyes emberek nyomorúságát kihasználó és ezzel szimpátiát ébreszteni kívánó szervezeteket ki kell tiltani a közintézményekből, kiváltképpen az iskolákból. Iskolai, úgynevezett "szexuális felvilágosító" órát ne tarthassanak deviáns életformát hirdető egyének. Ezen foglalkozások témája legyen inkább a hagyományos férfi és női szerepek minél színvonalasabb megélése, a családi életi kihívásai, a gyermekvállalás kérdései, ne pedig pusztán a biológiai, fizikai szexualitás bemutatása, ahol az a fő üzenet, hogy bárki csinálhat bármit a testével, csak védekezzen a nemi úton terjedő betegséggel szemben.

Minden gyermeknek alapvető joga van az egészséges életkörnyezethez, az egészséges testi, szellemi és lelki fejlődéshez. A homoszexuális propaganda iskolákban való terjesztése káros, és a kiskorúakat veszélyezteti. Kép: Wikihow Véleményünk szerint az "LMBTQI közösség" nem egy "szexuális kisebbség", amit védelem és egyenlő bánásmód illet meg, mi több, amit példaként kellene a magyar fiatalság elé állítani, hanem olyan társadalomromboló csoportosulás, ami alapvetően beteg és deviáns emberek gyülekezete, akiknek gondjait inkább orvosi problémaként kellene kezelni, ahogy tették azt még nem is olyan régen világszerte. Bár a "Melegség és megismerés" program vezetői támadó közleményükben arra hivatkoznak, hogy a mentális betegségek diagnosztikai és statisztikai kézikönyvéből (DSM) a homoszexualitást 1973-ban vették ki, ám tudnunk kell, hogy ezt egy agresszív és szélsőbaloldali jellegű Homoszexuális Felszabadítási Front nevű mozgalom kényszerített ki jól szervezett és nagyon agresszív megfélemlítő akciókkal politikusok, pszichiáterek és keresztény szervezetek ellen. Végül sikerült megfélemlíteniük az amerikai pszichiáterek elitjét, akik „nem kértek többet” ezekből az akciókból, és 1973-ban az erőszakos politikai nyomás hatására az APA (Amerikai Pszichiátriai Társaság) megszavazta, hogy „a homoszexualitás nem betegség”.

Valószínűsíthető, hogy azok, akik iskoláinkba, az említett „felvilágosító és érzékenyítő” programot meghívják, olyan pedagógusok, akik az LMBTQI közösségbe beágyazódtak, ami felveti a tanári alkalmasság kérdését. Valljuk, hogy csak a hagyományos családmodell népszerűsítésének és védelmének van helye mind az iskolákban, mind a médiában és úgy általában véve a közéletben. Ehhez a homoszexuális propaganda törvényi tiltásának több államban létező modelljét ajánljuk a jogalkotók figyelmébe.

A mindenkori magyar kormány felelőssége a tanintézményekben folyó oktatás felügyelete, azok minőségének ellenőrzése. Ezért mi is követeljük, hogy a magyar iskolákból mindennemű káros, természetellenes hatást zárjanak ki, ugyanis nem csak a gyermekvállalás ösztönzése fontos a minél több magyar gyermek születése érdekében, hanem annak is ugyanolyan hangsúlyosnak kell lennie, hogy értelmes, egészséges, értékes, a múltjukat és hagyományaikat tisztelő, hazaszerető és alkotó felnőttekké váljanak a magyar gyermekek. Ezúton gratulálunk a Mi Hazánk Ifjai szervezet szegedi akciójához, aminek során megzavartak egy, a homoszexualitást propagáló rendezvényt. Mutassuk meg: a magyar ellenállás él, a magyar társadalom egészséges, és védekezik a rombolókkal szemben! Július 6-án pedig tiltakozzunk együtt a „Budapest Pride” felvonulás ellen!

Barcsa-Turner Gábor - Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom 
Budaházy Edda - Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom
Budaházy György – Magyar Revíziós Mozgalom 
Dr. Gaudi-Nagy Tamás - Nemzeti Jogvédő Szolgálat Tyirityán Zsolt - Betyársereg

Nemzeti ünnepünk 171. évfordulóján hitet, erőt, és kitartást kívánok minden honfitársamnak határon innen és túl a nemzetünk függetlenségéért, szabadságáért és önrendelkezéséért, külső és belső ellenségeinkkel szemben vívott újkori szabadságharcban és kívánok egyúttal emelkedett, méltóságteljes ünneplést a Nemzeti Dallal - a Kormorán együttes remek feldolgozásában ! Dicső elődeink küzdelmét nekünk és gyermekeiknek is folytatni kell, mert ellenségeink továbbra is nemzetünk és az összes európai őshonos nemzet felszámolásán dolgoznak az új világrend kialakítása érdekében. Ezt Kárpát-medencei és európai szinten meg kell akadályoznunk, ebben minden tettre kész hazafinak feladata és küldetése van !

Holnap, a magyar zászló és címer napján, március 16-án 12 órától az Operától indul a Nemzet Zászlója menet a Hősök teréig, amelynek során az 1848 méter hosszú nemzeti zászlót vihetjük együtt kifejezve és megerősítve összetartozásunkat ! Legyünk ott minél többen !
Részletek és regisztráció: https://1848.magyartrikolor.com/

A Fővárosi Törvényszék 2019. január 16-án - közel 9 évvel a vádbeli esemény után - jogerősen felmentette a hivatalos személy elleni erőszak vádja alól Kürti Zoltánt, aki a 2012-es homoszexuális menet ellen tüntetőkkel szemben elkövetett rendőri jogsértéseket dokumentálta, és aki maga is rendőri erőszak áldozata lett. Feljelentését követően nem a bántalmazó rendőröket vonták felelősségre, hanem őt igyekeztek elítéltetni. Zoltán védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője látta el. A koncepciós eljárás alá vont férfi ebben az időben az országgyűlési képviselői megbízatást is ellátó nemzeti jogvédő parlamenti munkatársa volt. A mostani ítélet a második elsőfokú felmentést követően született: az első felmentést indokolási hiba miatt hatályon kívül helyezték.

Almási Lajos operatőr rendőri jogsértéseket bemutató videójában a megrázó erejű felvételek bemutatása mellett, a meghurcolt polgár és védője elemzik az ügyet, vonják le a tanulságokat, és tekintenek a jövőbe, mérlegelve az elégtétel esélyeit.

2012. július 7-én az NJSZ megbízásából a rendőri tevékenységet ellenőrző Zoltánra mintegy tucatnyi tüntető és sajtós szeme láttára rendőrök rátámadtak, bántalmazták, fényképezőjét elvették, felvételeit letörölték, majd előállították. Aznap este elengedték, elnézést kértek tőle, ő viszont még a Gyorskocsi utcában ragaszkodott a támadói feljelentéséhez. A rendőri jelentésbe ezek után azt írták: az egyik rendőrt hátulról megütötte, agresszíven üvöltözött, az intézkedésnek ellenállt.

Ennek ellenkezőjéről számolt be többi rendőr mellett hét (!) civil tanú, fényképek és videofelvételek pedig kifejezetten cáfolták a vádlók állításait. A gyanúsításra a történtek után közel másfél évvel (!) került sor: az ügyészség akadályozta a védekezést, a tényállást feltáró bizonyítást a bíróságnak kellett pótolnia.

A Független Rendészeti Panasztestület (FRP) ugyan az eset kapcsán alapjogot súlyosan sértő intézkedést állapított meg, ám a történtek részletes kivizsgálását az ORFK vezetője érthetetlen módon elutasította. A rendőrségi kamerák felvételei „törlődtek”, egy részletük azonban mégis eljutott a védelemhez, kiváltva az ügyben példátlanul motiváltnak tűnő ügyész felháborodását.

A rendőrség és az ügyészség közötti megengedhetetlen, önkényes és megtorló jellegű eljárást eredményező összezárás tette lehetővé, hogy ennyi évig kellett küzdeni a megalapozatlan gyanúval, majd váddal szemben. A szívós munka mellett Zoltán igazságérzete, a törvényességhez maradéktalanul ragaszkodó bíráskodás, az elfogulatlan civil tanúk vallomása, illetve a hatóságok által korábban letörölt rendőrségi felvételt a védelemhez eljuttató ismeretlen jótevő is záloga volt sikernek. A rendőrség és ügyészség érdeke és kötelessége, hogy az ilyen visszaélésszerű jelenségeket kizárják és megtorolják. www.njsz.hu

AMERIKÁBÓL JÖTTEM, MESTERSÉGEM CÍMERE... Akár egy 60-as években népszerű magyar gyermekjáték mondókájával is folytatódhatna az a büntetőeljárás, melynek vádlottja egy ideiglenesen hazánkban állomásozó görög-amerikai állampolgár. Immár négy éve annak, hogy W.P. T. megtámadta annak a keresztény közösségnek az egyik vezetőjét, amely a hagyományos családi értékek mellett tüntetett a Budapest Pride ellen. Mióta a rendőrség megfékezte, majd igazoltatta a támadót, a sértett dr. Téglásy Imre jogi elégtételt követel: az elkövető felelősségre vonását kívánja az emberi méltóságát és becsületét sértő erőszakos, szeméremsértő cselekmény miatt, és mostani bejelentése szerint polgári jogi igényként 3 millió forint összegű sérelemdíjat.

A Turul Tv tárgyalási tudósítása összefoglalót ad a 2019. február 1-én a Pesti Központi Kerületi Bíróságon zajlott büntetőtárgyalásról. A jogi csata a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (eljár: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd) által képviselt, emberi méltóságában megsértett dr. Téglásy Imre, az Alfa Szövetség elnöke és a vele szemben nyilvános rendezvényen szeméremsértő és erőszakos módon fellépő, másságpárti amerikai-görög állampolgár között zajlik, akit ráadásul a Magyar Helsinki Bizottság véd (dr. Fazekas Tamás ügyvéd).

Az ügy először becsületsértésként indult (a korábbi tárgyalás összefoglalója: https://goo.gl/7uyY7q), de dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd 2-8 év közötti szabadságvesztéssel büntetni rendelt, felfegyverkezve, közösség tagja ellen elkövetett erőszakként értékeli a devianciát provokatív módon hirdető Pride-menet tagjai közül kivált támadó cselekményét. Most már sértetti indítványra szeméremsértés a vád, amelyet az ügyészség képvisel, de a nemzeti jogvédő indítványozta a vád módosítást és a gyűlölet-bűncselekményi minősítést. Az elkövető a mostani tárgyaláson elzárkózott sértett polgári jogi igénye és a büntetőügy érdeme tekintetében az egyezség elől, így felelősségre vonása elkerülhetetlen.

A régóta húzódó eljárás talán legfőbb kérdése, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság el tudja-e kerülni a kettős mérce csábítását és alapvető alkotmányos értékeket védő, elrettentő erejű ítéletével megvédi-e a "másság" erőszaktételével szemben a törvényesen tiltakozó keresztény érték- és érdekvédőt. A liberálisok egyik kedvenc fegyverét, a gyűlölet-bűncselekményt most egy értékvédő keresztény magyar érdekében kell alkalmazni, ezért is fontos, hogy az ügyészség ekként módosítsa a vádat. A bírói gyakorlat szerint is egyértelműen megállapítható a bűnösség a többség tagjainak sérelmére elkövetett ilyen bűncselekmény elkövetése esetén is.

Az egész ügy tanulsága lehet, hogy lejárt a másokat eddig büntetlenül támadó, megalázó deviánsok és Soros-bérencek ideje, s hogy az öntudatra ébredő magyarság megvédi magát, és akár a büntetőjog eszközeinek felhasználásával is szembeszáll a kettős mércés, jogait, értékeit nem tisztelő alakokkal és ezek közjót romboló csoportjaival.

Budapest, 2019. február 21.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében

dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető

Több mint 12 évvel a véres gyurcsányi rendőrterror után a 2006. október 23-án hajnalban a budapesti Kossuth térről 1009 rendőr által erőszakkal feloszlatott kormányellenes tüntetők egyik meghatározó alakja, Fáber Károly még mindig küzd a teljes igazságtételért. Akkor őt a rendőrök földre teperték, megbilincselték és 12 órán át fogva tartották, most az emiatti kártérítési igényét jogerősen elutasították, de nem adja fel és megy tovább a Kúriához. Gyurcsányékkal együtt semmi esetre sem tüntetne.

A Turul TV tudósításában Fáber Károly és jogi képviselője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője szólnak a 2006 őszi rendőrterrorról, a Kossuth tériek igazságtételi küzdelméről, a mostani tárgyalásról, 2006 őszi ellenállók igazságáról, Gyurcsányék "ellenállásáról" és a teljes körű igazságtétel szükségességéről.

A Fővárosi Ítélőtábla 2019. január 17-én jogerősen elutasította Fáber Károly személyes szabadság és emberi méltóság megsértése miatti kártérítési igényét a Kossuth tériek 2017 őszén indított hazai próbaperében. Tavaly az első fokú ítélet ugyan megállapította, hogy 2006. október 23-án hajnalban Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette Fáber Károly személyes szabadságát és emberi méltóságát és ezért a szervet bocsánatkérésre kötelezte, de tévesen úgy döntött, hogy a követelt 730 ezer forint és kamatai összegű nem vagyoni kártérítés nem jár neki, mivel az elévült. A másodfokú bíróság most ezt a döntést hagyta helyben, ugyan más indokkal, de elévülést megállapítva szintén tévesen. A justizmord miatt felülvizsgálati kérelem előterjesztésére kerül sor. Hasonlóan téves döntés született tavaly novemberben a szintén 2006 őszén meghurcolt Dukán Dániel jóvátételi ügyében a Kúrián.

Fáber Károly a tüntetés jogellenes feloszlatása okán azonban vélemény-nyilvánítási szabadság és gyülekezési jog megsértése miatt 120 Kossuth téri tüntetőhöz hasonlóan tavaly egyezség alapján 270 ezer forintnak megfelelő nem vagyoni kártérítés kapott. Mivel vele szemben erőszakot és szabadságkorlátozást alkalmaztak, így emiatt is jár neki a jóvátétel. Ezen jogsértettek ügyeit 2016 decemberi haláláig néhai dr. Grespik László ügyvéd vitte, aki a tüntetés feloszlatást hazai bírósági úton jogellenesnek nyilváníttatta és az Emberi Jogok Európai Bírósága elé terjesztette 2009-ben 173 jogsértett ügyét. Közülük azóta többen meghaltak és elérhetetlenné váltak: 120 egykori Kossuth téri tüntető azonban végül az egyezség révén kártérítéshez jutott. 13 jogsértett azóta megkerült, így ügyükben még esedékes a jóvátétel.

Továbbra is szükségesnek látjuk a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Alaptörvény módosítási javaslatának elfogadását, amellyel elévülésre tekintet nélkül felelősségre vonhatók lennének a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások politikus, rendőr, ügyész és bíró felelősei. Ezt indokolt összekötni a Budaházy-Hunnia koncepciós eljárás üldözöttjeinek közkegyelmével. Mi, nemzeti jogvédők, a jogsértettekkel együtt soha nem adjuk fel az igazságtételért folytatott küzdelmet, nem nyugszunk Gyurcsány és társai rendőrterror miatti börtönbe juttatásáig és a meghurcoltak teljes rehabilitációjáig!

Budapest, 2019. február 6.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

www.facebook/gaudinagytamas

A Fővárosi Törvényszék 2019. január 23-én kihirdetett ítéletével 8 jogsértettnek (7 gárdista és egy újságíró) jelentős összegű (összesen kamatostul 8,6 millió forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg a 2009. július 4-én, a Bajtársiasság Napján a rendőrség által végrehajtott brutális és jogellenes tüntetés feloszlatási akció során elszenvedett jogsérelmek miatt. Ez az utolsó jogsértetti csoport, akik jóvátételéről most a bíróság döntött.

A nem jogerős döntés alapján hat lefújt, megbilincselt, bántalmazott és előállított gárdistának a fogva tartási időtől is függően hétszázezertől egymillió-egyszázezer forintig terjedő összegű, egy súlyosan bántalmazott gárdistának hatszázezer és a sajtómunkája közben lefújt újságíró részére pedig félmillió forint összegű nem vagyoni kártérítés és kamatai jár a perköltségek mellett

A Turul TV videós tudósításában nyilatkozik Szabó Dezső 77. rendű felperes és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, illetve látható a bíróság ítélethirdetése és a rendőrség egykori brutális és jogellenes akciójának néhány részlete.

Ebben a 2014-ben indult perben 86 gárdista és hazafi követelt jóvátételt: tízen két éve jogerős részítélet alapján részesültek megkövetésben és elégtételben (https://goo.gl/KcA5yU ), tavaly pedig összesen 68 felperes kötött egyezséget a bizonyítási eljárás eredményei alapján tisztességes jóvátételről a rendőri szervekkel. A mostani 8 felperes esetében a rendőrség az egyezségtől érthetetlen módon elzárkózott.

A mostani ítélet megállapította azt is, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság megsértette a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt gárdisták emberi méltóságát, személyes szabadságát, testi épségét és egészségét, vélemény-nyilvánítási szabadságát, gyülekezési jogát és vélemény-nyilvánítási szabadságát. Megállapítást nyert az is, hogy Dóra Andor újságíró testi épséghez és egészséghez fűződő jogát azzal, hogy feliratos láthatósági mellényben végzett sajtótudósítói munkája közben közvetlen közelről fújtak rá ingerlő gázt.

A rendőrségnek magánlevélben kell mindezekért elnézést kérnie és jóvátételt kell fizetnie.

A felpereseket 2009. július 4-én, a budapesti Erzsébet téri gárdistatüntetésen bántalmazta (volt akit nyaka köré tekert gyorskötözővel vonszoltak), fújta le ingerlőgázzal, állította elő és tartotta fogva hat és tíz óra közötti időtartamban önkényesen a Bajnai-kormány rendőrsége. Ezen a napon 216, a Magyar Gárda feloszlatása ellen és a politikai foglyok (Budaházy György és társai) szabadon bocsátásáért tüntetőt hurcoltak el az Erzsébet térről. Az oszlatásban tizenheten megsérültek. Az esetet az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította.

A törvényszék eljáró bírája, Jakabosné dr. Németh Mónika helyesen alkalmazta a megfelelő jóvátétel elvét és vette ez alapján figyelembe az ezen és hasonló ügyekben született korábbi jogerős ítéleteket, amelyek átlagosan ilyen nagyságrendű nem vagyoni kártérítésről rendelkeztek. A bíróság indokolásában kiemelte, hogy nem lehetett vitás, hogy nemcsak az oszlatás elrendelése volt jogellenes, hanem az azt végrehajtó rendőri "intézkedések" (ingerlőgáz, elfogások, bántalmazások, fogva tartások) is, mivel azok szükségtelenek és aránytalanok, illetve rendkívül brutálisak voltak. A nem vagyoni kártérítések mértékét a fogva tartások hossza is meghatározta.

A bíróság ebben az eljárásban szakmailag korrekten és törvényi előírásokat betartva járt el.

A jogsértettek a mostani elsőfokú ítélet elfogadják és bíznak benne, hogy a rendőrség is ezt teszi, így a kárrendezés mielőbb végre megtörténhet.

Külön perekben korábban legalább 30 jogsértett már jogerősen kártérítést kapott.

Sajnálatos, hogy a felelősök megbüntetésére és a kártérítések velük való megfizettetésére nem került sor.

Sajnálatos, hogy az akkor tiltakozó gárdisták és hazafiak vállán felemelkedett politikai párt kihátrált mögülük és ma azokkal is szövetkezik, akik felelősek a hazafias erők üldöztetéséért.

Ma a rendőrség már egészen más gyakorlatot folytat, ilyen jellegű politikai célzatú tömeges brutalitás nincs. Az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek az ügy kapcsán egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született.

Köszönet a gárdisták és hazafiak érdekében eljárt minden jogász kollégának.

Köszönet a gárdistáknak és hazafiaknak a kiállásáért, a kitartásért, bizalomért !

A nemzeti jogvédők és az igazság mellett, ezúttal a jog is a meghurcoltak oldalán állt.

Budapest, 2019. január 25.

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Holnap, 2019. január 23-án 9 órától a Fővárosi Törvényszék (Markó u 27. fszt.11) nyilvános tárgyalásán ítéletet hirdet a 2009. július 4-én, a Bajnai-kormány idején, az Erzsébet téri gárdista tüntetés erőszakos és jogellenes rendőri feloszlatása során okozott jogsértések miatt 86 jogsértett által indított, legnagyobb ilyen személyiségi perben a még rendezetlen sorsú 8 felperes ügyében. A több mint négy éve zajló eljárásban jogsértetteket dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője képviseli.

Azon a drámai napon - amelyet azóta a hazafiak Bajtársiasság Napjának neveznek - a Magyar Gárda feloszlatása ellen, illetve Budaházy György és politikai fogoly-társai szabadon bocsátásáért tüntetők ellen maró könnygázzal, tonfával és brutális erőszakkal lépett fel a rendőrség. 216 főt állítottak elő az Erzsébet térről, az oszlatásban tizenheten megsérültek. Ez volt a 2006 őszi rendőrterror után a hazai rendészettörténet legmélyebb pontja a 2002-2010 közötti időszakban. (Érdemes megtekinteni a Turul TV egyik korábbi tárgyalásról készült videós tudósítását, amelynek elején látható a rendőrség akkori brutális akciójának néhány részlete (https://www.youtube.com/watch?v=pZg21sOkgOY) ).

Az esetet utóbb az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, a Független Rendészeti Panasztestület és az Országgyűlés is jogsértőnek nyilvánította, a tüntetés feloszlatásának jogellenességét a Kúria megállapította. Sajnálatos módon egy akkori rendőri vezetőt sem vontak felelősségre.

A meghurcolt hazafiak és gárdisták ellen tucatnyi megtorló célzatú szabálysértési eljárás indult, de utána ők ellentámadásba lendültek és több - többségében nemzeti jogvédők által képviselt - sikeres pert indítottak az akcióban érintett rendőri szervek ellen emberi méltóságuk, személyes szabadságuk, testi épségük és egészségük, vélemény-nyilvánítási szabadságuk és gyülekezési joguk megsértése miatt, sokan kaptak elégtételt és kártérítést.

Ebben az utolsó, de legnagyobb perben tíz felperes esetében 2017-ben már számukra kedvező jogerős részítélet született (http://nja.hu/…/ujabb-tiz-gardistanak-iteltek-karteritest-a…), majd tavaly év elején a bizonyítási eljárás eredményei alapján 42 jogsértett tisztességes jóvátételről egyezséget kötött a rendőri szervekkel.

Számos bírósági tárgyalás és hosszas egyezségi tárgyalások után tavaly szeptemberben a súlyosabb jogsérelmeket elszenvedett 26 további felperes (köztük egy kartöréses áldozat) esetében is egyezségkötés történt. A többségében több órás fogva tartást, bilincselést, rendkívül maró hatású ingerlőgáz spray fújást és bántalmazást elszenvedett gárdistákat több mint 9 év után végre megkövették és személyenként eltérő, de átlagosan kamatokkal együtt hétszázezer forint összegű nem vagyoni kártérítést kaptak, a kartörést szenvedett gárdista kamatokkal együtt 1,7 millió forintot.

Nyolc felperes vonatkozásában nem jött létre egyezség, dacára annak, hogy ezen a jogsértettek meghurcolásának körülményei nem különböznek azokétól, ahol megegyezés született és a felperesek készek voltak követelésük ésszerű csökkentésére.

Az ő ügyükben holnap várhatóan a rendőri szerveket marasztaló ítéletet hoz a Fővárosi Törvényszék, és ha a döntést az érintettek elfogadják ezzel végre lezárulhat a 2010 előtti balliberális önkény időszakának emberi jogi szempontból igen gyászos és gyalázatos fejezete.

Ez "természetesen" az Európai Unió és az Európai Parlament illetékesei, továbbá az álcivil- áljogvédő sorosista szervezetek számára nem csapta ki a biztosítékot. Egyetlen vizsgálatot sem indítottak és tőlük egyetlen elmarasztaló megállapítás sem született ezen nyilvánvaló és jogállami elveket durván sértő, politikai leszámolási és megfélemlítő célzatú brutális rendőri akció miatt.

Budapest, 2019. január 22.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd

a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Az ECHO Tv 2018. december 20-i Napi aktuális c. műsorában nemzeti jogvédőként és volt országgyűlési képviselőként elemeztem az elmúlt napok ellenzéki akcióit nemzetpolitikai és jogi nézőpontból.

A 2006 őszi tüntetések elleni rendőrterror és az idei Kossuth téri és MTVA előtti ellenzéki tüntetések között az önkény az egyetlen átkötő elem - jelentettem ki. Felidéztem: akkoriban a balliberálisok állami oldalról tudták gyakorolni az önkényt, hiszen mögöttük volt a karhatalom, most pedig a hatalom megszerzése érdekében szintén önkényt alkalmaznak, csak már nincs mögöttük az állam, de az eszközeik ugyanazok. Most viszont a sokszor joggal való visszaéléssel tiltakozókkal szemben nem alkalmaznak rendőri erőszakot.

Nagy különbség az is a két esemény között, hogy 2010 előtti tiltakozások nemzeti, hazafias célú akciók voltak, hiszen akkoriban olyan mértékben szolgáltatták ki hazánkat az EU-nak, hogy annak is fennállt a veszélye, hogy gyarmati létbe szorulunk. Ma az alapvető irány a nemzeti önrendelkezés megőrzése - ugyan nem hibátlanul-, ezzel szemben azonban az ellenzékiek nyíltan zászlójukra tűzték az uniós ügyészséghez való csatlakozás nemzeti szuverenitást sértő programját - hangsúlyoztam.

Ez már rég nem arról szól, hogy a balliberálisokat a munkavállalók érdekei foglalkoztatnák, hiszen 2010 előtt olyan bérviszonyok mellett kellett dolgoznia a munkásoknak, amelyhez képest most a bérkiáramlás szintje ad egy bizonyos egzisztenciális biztonságot, de messze van a még a Mennyország, rengeteg még a tennivaló - tettem hozzá.

A Munka Törvénykönyve módosítást társadalmi vitára kellett volna bocsátani ? A munkavállalókat munkáltatói önkénnyel szemben védő biztosítékokra szükség lenne ?

Lehet az ország destabilizációjára és a választási eredmények önkényes megváltoztatására az alapjogokat felhasználni ? Mit céloztak az MTVA székházába behatolt országgyűlési képviselők ? Meddig terjed a képviselő joga ? Történt-e visszaélés ? Ismertetni kellett volna-e a követeléseiket ?

Mi lehet az cél, ami magyarázhatja az egykor nemzethű Jobbik hazánk nemzeti önrendelkezésének felszámolását célzó, bevándorláspárti és nemzeti összetartozást tagadó balliberálisokkal való összeborulását ?

A válaszok kiderülnek az interjúból...

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) felelős nemzeti elkötelezettségű jogvédő szervezetként szükségesnek látja, hogy rámutasson néhány fontos, elsődlegesen jogi összefüggésre az MTVA elleni ellenzéki képviselői akciók és az elmúlt napokban lezajlott tüntetések, illetve azok rendőri kezelésével kapcsolatban:

1. Az NJSZ mindig határozottan állást foglal a magyarság érdekében cselekvő személyeket és szervezeteket ért jogtiprások ellen, és lehetőségeihez mérten jogvédelmet nyújt az e körben jogsérelmet szenvedetteknek. Az NJSZ kiáll a törvényes rend, jogállami intézményeink, és nemzeti értékeink mellett, az ezeket érő támadásokat - legyenek azok belülről vagy külföldről történő támadások – elítéli, azok, illetve az önkény ellen lehetséges eszközeivel fellép.

Ezt tette különösen 2002-2010 között, amikor az államhatalmat gyakorlók rendszeresen és súlyosan megsértették az alapvető szabadságjogaikkal élő magyarok jogait, ennek 2006 őszén tapasztalhattuk meg legvéresebb, rendőrterror formájában jelentkező megnyilvánulását.

2. Az ellenzéki pártok által a napokban gerjesztett, több esetben egyes mozzanataiban erőszakos tüntetések és az egyes ellenzéki képviselők által a MTVA székháza elleni akcióit nem tekintjük nemzeti jogvédő eszközökkel támogatandóknak, mivel azok pártérdekeket szolgálnak, illetve az idei országgyűlési választások során kialakult hatalmi erőviszonyok népakaratot önkényesen felülírni kívánó akciók részei. Az alapvető szabadságjogok gyakorlása mindenkit megillet, de azok visszaélésszerű alkalmazása és az egész ország destabilizálására való felhasználása elítélendő.

Különösen visszautasítandó éppen azon ellenzéki politikusok rendőri erőszakra való alaptalan hivatkozása, akiket meghatározó politikai és jogi felelősség terhel a 2010 előtti tömeges rendőri brutalitások miatt. Esetükben megállapítható, hogy ismét erőszakkal, illetve azzal fenyegetve lépnek fel, de ezúttal az állami szerveket nem tudják céljaik szolgálatába állítani. Ismét rámutatunk ebben a körben az elszámoltatásuk szükségességére.

3. A tüntetések biztosítása, kezelése során a rendőrség mértéktartóan, szükségesen és arányosan járt el és annak ellenére, hogy egyes tüntetések során tömegesen került sor a tüntetők részéről a közbiztonság és a rendőri erők elleni bűncselekményt megvalósító cselekményekre. Az irányadó nemzetközi gyakorlat szerint az erőszakos magatartást tanúsítókat elsődlegesen ki kell emelni, és ha az erőszak eszkalálódik, az egész tüntetés elveszti békés jellegét csak akkor oszlatható a tüntetés. Erre lett volna lehetőség egyes esetekben, de ezzel sem élt a rendőrség. Szemben a 2010 előtti időszak rendőri gyakorlatával nem került sor aránytalan és megtorló jellegű támadásokra a rendőrség részéről. Éppen a nemzeti jogvédők munkája és a nemzeti ellenállás tüntetései révén honosodott meg a spontán, előzetes bejelentés nélküli tüntetés lehetősége. De most azoknak, akik ezzel élnek és visszaélnek nem kellett szembesülniük a hatalom fenntartása érdekében bevetett rendőri erőszakkal, önkénnyel és megtorlásokkal.

4. Azon ellenzéki képviselők, akik a közszolgálati televízió és rádió épületébe behatoltak visszaéltek képviselői jogaikkal, mivel túllépve az Országgyűlésről szóló 2012. XXXVI. törvény szerinti jogkörükkel nem információ kérési célzattal léptek be a közmédia épületébe, hanem azért, hogy elérjék saját politikai nyilatkozatuk ismertetését, ezzel a szerkesztési szabadságot súlyosan sértő és veszélyeztető cselekményt követtek el. Ráadásul cselekményeik a közszolgálati szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét valósították meg. Nyomozó hatósági feladat annak kivizsgálása, hogy esetükben felmerül-e a hivatali visszaélés, illetve közérdekű üzem működésének megzavarása bűntette. A szolgálatot teljesítő biztonsági erőkről hozzájárulások nélküli felvétel készítés és közzététele, továbbá velük szembeni erőszakos, sértő, becsmérlő magatartás további bűncselekményeket vethet fel.

4. Ugyanakkor a köztelevíziónak és közrádiónak az ellenzéki pártok által megfogalmazott követeléseket közszolgálati feladataikból adódóan ismertetniük kellett volna, mivel a nyilvánosság sokoldalú és kiegyensúlyozott tájékoztatásához ez hozzátartozott volna.

5. Az ellenzéki tiltakozásokat formailag kiváltó Munka Törvénykönyve módosítás az önkéntes túlmunkáról jogilag nem gyengíti a munkavállalói jogokat, mivel évi százötven óra - kollektív szerződés esetén száz óra - bérpótlék-köteles túlmunka elrendelhetőségét a munkavállaló hozzájárulásához köti. Ugyanakkor indokolt lett volna kormányzati előterjesztéssel élni, a szükséges társadalmi vitát lefolytatni, és munkavállalókat e téren esetlegesen veszélyeztető munkáltatói visszaélésekkel szemben garanciális rendelkezéseket beépíteni és egyúttal indokolt a munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése, illetve a napi rendes munkaidőben végzett munkáért járó bérek fenntartható mértékű további növekedése.

Ezúton kívánunk áldott Karácsonyt és boldog új esztendőt minden magyarnak határon innen és túl !

http://www.njsz.hu/

https://hirtv.hu/ahirtvhirei/oszlathatott-volna-a-rendorseg-2473340

Videó a nemzeti múltunk méltó megfilmesítésért, egy magyar szívű Hunyadi filmért és a Kádár-Aczél kultúrklikk máig ható magyarellenes törekvései ellen december 1-én tartott tüntetés beszédeiről

Saját beszédem 23:40-35:04 között látható.

A videón szereplő feltüntetés ellenére a tüntetést a 2006 őszi Kossuth téri Bene Gábor és Gonda László szervezte, akik felszólalásai szintén szerepelnek a felvételen Rácz Szabó Lászlóéval egyetemben.

A dr. Bene Gábor és Gonda László által szervezett december 1-ejei tüntetésen készült két fényképen szereplő üzenetek mindent elmondanak...

Gonda László a tüntetésen ismertette a Hunyadi film forgatókönyvével és más, a Nemzeti Filmalappal, és egyes cégekkel kapcsolatos visszaélések miatti feljelentés tervezetét, a feljelentést azóta megtette.

A tüntetésről dr. Deák Sárosi László filmesztéta beszámolóját ajánlom mindenki figyelmébe:

https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/…/az-utolso-b…/65903/

A tervezett Hunyadi film méltatlan forgatókönyvéről szóló elemzését is érdemes elolvasni:

https://filmekrolegyenesen.blogstar.hu/…/az-utolso-b…/65895/

Szerettem volna felszólalásomat közzétenni, de ez eddig nem vezetett eredményre, így mondandóm lényegét az alábbiakban osztom meg.

A beszédem elején megemlékeztem a 100 évvel korábbi számunkra gyászos napról és megerősítettem: Erdély 100 év alatt sem lett románná, a magyar és székely igazság és önrendelkezés elkerülhetetlen ! 

E körben felidéztem aznap közzétett írásomat: https://www.facebook.com/gaudinagytamas/posts/2141461422573468

Kijelentettem, hogy kultúrharc zajlik hazánkban, ahol a nemzeti hagyományokat, a nemzeti büszkeséget és a hazaszeretetet az öngyűlölet multikulturális, liberális mérgével támadják. Idéztem Orbán Viktor miniszterelnököt, aki maga is erről beszélt nemrég a Magyar Diaszpóra Tanács előtt (https://goo.gl/FQJPB3) kijelentve, hogy azt szeretné, hogy ha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely "megerősíti a hazaszeretet kultúráját, és visszaszorítja az öngyűlöletnek a kultúráját."

Egy tisztességes, hazafias szemléletű Hunyadi film kiváló alkalom lenne nemzeti önbecsülésünk megerősítésére, azonban az eddig megismert tények, főleg a hatalmas költségvetésű film készítésére kijelölt személyek és a megismert forgatókönyv erre semmi garanciát nem adnak, sőt Hunyadi János történelmi szerepét eljelentéktelenítő, történelem-hamisító, ellenkező irányú bemutatást vetítik előre. Hunyadi Jánost mellékszereplővé és nevetségessé tennék, aki csak egy órányi cselekmény után jelenne meg a filmben. Kimaradna a filmből Kapisztrán János és az általa, illetve a Hunyadi által vezetett magyarok hősiességének valós bemutatása. Meg kell védeni Hunyadit a méltatlanoktól és a méltatlanságtól.

A haza és az igazság szeretete jegyében most is fel kell lépni a Kádár-Aczél időkből visszamaradt kultúrklikk magyarellenes törekvései ellen, akiknek nincs helye a magyar kulturális élet irányításában. Az elmúlt években a politikai és gazdasági téren jelentős mértékben visszaszerzett nemzeti önrendelkezést a kultúra, oktatás és tudomány területén is érvényesíteni kell. A nemzeti értelmiség nem asszisztálhat az öngyűlölet-pártiak, hazafiasság-ellenesek térnyeréséhez, ugyanúgy bátran fel kell lépjenek, mint azt a szemkilövésekkel szemben tették a nemzeti jogvédők.

Mintha visszaforogna az idő: a napokban lett Széchenyi Akadémia tag a munkásságával a szexuális devianciákat elkötelezetten népszerűsítő Alföldi Róbert és a magát hazánkban saját bevallása szerint a déli határkerítés miatt szörnyen érző Szász János, akit a Hunyadi film rendezésére jelöltek ki. A forgatókönyv pályázattal kapcsolatos eddigi információk pedig még bűncselekmények gyanúját is felvetik, ezért segítséget adunk Gonda Lászlónk a feljelentéséhez.

Kértem végül a miniszterelnököt és Kásler Miklós minisztert, hogy lépjenek fel a történelemhamisítással és nemzeti önbecsülésünk sérelmének veszélyével fenyegető helyzet megszüntetése érdekében és gondoskodjanak arról, hogy méltó kezekbe kerüljön a film megvalósítása.