Free Tibet !
Tegnap nálam járt a tibeti Láma Thubten Wangchen és két katalán aktivistából álló delegaciója a Párbeszéd a Békéért Európai Túra keretében.
A 30 európai országot érintő Párbeszéd a Békéért Túra célja, hogy Tibet 60 éve történt
elfoglalására emlékeztessen és kérje Európát, hogy támogassa a XIV. Dalai Láma és Xi Ji-ping, kínai miniszterelnök kétoldalú tárgyalásainak megkezdését a tibeti helyzet megoldása, az autonómia biztosítasa érdekében. (részletek: tibet.hu)
A delegáció magyar útját Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság vezetője szervezte, aki szintén részt vett egy nálunk valódi menekültként élő tibetivel a találkozón. Őket már több alkalommal kártérítéshez juttattam a hazai rendőrség jogellenes intézkedései miatt, amelyekkel a Tibet melletti békés tiltakozásaikat próbálták megakadályozni.
A Lámának bemutattam a tibeti és magyar nép sorsának hasonlóságát, mivel jövőre lesz 100 éve, hogy hazánk kétharmadát 3 millió magyarral idegen hatalmak tartják megszállva.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében támogatásomról biztosítottam a tibeti önrendelkezési törekvéseket, amelyek a legjobban a székely autonómia mozgaloméhoz hasonlítanak. Félszavakból is hamar megértettük egymást. Iránymutató modell számukra is a dél-tiroli területi autonómia vagy a finn fennhatóság alatti, de csaknem függetlennek tekinthető, svédek lakta Åland-szigetek önkormányzása.
Sajnálatos, hogy a magyar közélet egyetlen szereplője sem fogadta őket, rajtunk nemzeti jogvédőkön kívül.
Megtisztelő volt, hogy a delegációnak átadhattam autonómiával is foglalkozó, nemzeti jogvédelmi tárgyú angol nyelvű könyveket és vendégül láthattam őket ebédre egy igazi magyar étteremben.
Ma már Szlovéniában lobbiznak, aztán Horvátországban, majd 3 nap múlva Bukarestbe indulnak. Javasoltam nekik, hogy feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot a Székely Nemzeti Tanács és az RMDSZ képviselőivel.
Sok sikert a tibeti és a Kárpát-medencei magyar önrendelkezési küzdelemnek !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - Európa jogi szakjogász
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Gróf Wass Albert pengeéles válasza az őt lenácizó frissen megválasztott új főpolgármesternek, a liberális percemberkének: "A patkányok honfoglalása"
Gróf WASS ALBERT:
PATKÁNYOK HONFOGLALÁSA
Tanulságos mese fiatal magyaroknak
Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűjtötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, a rétekről a szénát és az erdőből a tüzelőfát. És mindent úgy helyezett el a házban, vagy a ház körül, ahogy az a legcélszerűbb volt. Tél kezdetén beterelte állatait a legelőről, meleg istállókban adott szállást nekik, és gondoskodott róluk. Így élt az ember.
Még tudni kell azt is, hogy a ház kéményén tavasztól őszig gólyák álldogáltak, s az eresz alatt egy fecskepár fészkelt. Tudni kell, hogy tavasszal rügyező nyírfák illata vette körül a házat, s nyáron madárdal és sok virág.
A háznak nagy vaskos falai voltak, s az ember évente egyszer fehérre meszelte őket, kivéve ott, ahol vadrózsa kúszott reá. Ez a vadrózsa június derekán virágzott, s olyankor a szélesre tárt ablakon keresztül az illat beömlött a szobákba.
Így élt a ház és benne az ember, sokáig. Egy borús őszi napon, mikor az eső zsinóron lógott az égből, valahonnan két kis ázott szürke patkány érkezett. Messziről jöttek, fáztak és éhesek voltak. Meglátták a házat, besurrantak a nyitva hagyott ajtón és elrejtőztek a pincében. Ennivalót bőven találtak, jól laktak és hamarosan hízni kezdtek. Télen már fiaik voltak s tavaszra megint. A fiatal patkányok, akik ott nőttek fel, már otthonuknak érezték a házat, és úgy futkostak a pincében, mintha övék lett volna.
Az ember eleinte meg sem látta őket. Később észrevette ugyan, hogy valami eszi a veteményt, de nem törődött vele. Volt elég. Jutott belőle annak, aki éhes. Egyszer aztán meglátott egy fal mellett elszaladó patkányt. Milyen apró és milyen félénk - gondolta. Éljen hát ő is, ha akar.
És telt az idő, és a patkányok szaporodtak. Először feltúrták a pincét. Aztán ásni kezdték a falakat. Kanyargós, mély lyukakat fúrtak belé, keresztül-kasul, és itt-ott már a szobákba is eljutottak. Az ember csóválta a fejét, mikor szobájában az első patkánylyukat meglátta. És mert nem szerette a rendetlenséget: betömte, és bemeszelte a nyílást. Másnap reggelre újra ott volt. Az ember háromszor egymás után tömte be, és a patkányok háromszor egymás után fúrták ki megint. Akkor az ember legyintett, és azt gondolta:
- Ők is kell, hogy éljenek. S ha nekik csak így jó, hát legyen. És attól kezdve nem tömte be többé a lyukakat. A patkányok pedig rohamosan szaporodtak tovább, és szaporodtak a lyukak a ház falában is. Már nemcsak a pincében, hanem a kamarában, a padláson, sőt éjszakánként a szobákba is besurrantak, és megrágtak minden megrághatót. Egyszer aztán, amikor az ünneplő csizmáját kezdték rágni, az ember megharagudott, és odasújtott baltájával. Az egyik patkányt fejbe találta éppen, s a patkány kimúlt. Vérig sértve röffentek össze erre a patkányok. És azonnal kihirdették, hogy az ember ellenség, aki nem hagyja őket élni, szabadságukat korlátozza, jogaikat mellőzi, gyilkos, gonosz és önző.
- Nem leszünk a rabszolgái tovább! - visította a főpatkány egy zsírosbödön tetejéről. - Követeljük a szabadságunkat, és a jogainkat. - És a patkányok elhatározták, hogy harcot kezdenek az ember ellen. Az ember minderről nem tudott semmit. Haragját hamar elfeledte, vett más ünneplő csizmát magának, és nem törődött a patkányokkal tovább. Pedig akkor már rengeteg sokan voltak. Megették a pincében az összes veteményt, a kamarában az összes lisztet, és az összes sajtot, sőt már a szalonnát is rágni kezdték, pedig tudták, hogy az az ember legféltettebb kincse, amiből még a kutyájának sem ad.
Az ember, mikor ezt észrevette, fogta a megmaradt szalonnát, rúdra kötőzte, s a rudat a dróttal felakasztotta a gerendára. Ebből lett aztán csak igazán nagy felháborodás a patkányok kőzött. - Szemtelenség, gyalázat! - kiabálták, mikor rájöttek, hogy nem férkőzhetnek hozzá. - Elrabolja az élelmünket, kifoszt, kizsákmányol! Nem tűrjük tovább! - És fellázadtak. - Mienk a ház - hirdették ki maguk között -, mienk is volt örökké, csak megtűrtük benne az embert, amíg jól viselte magát! De most elég!
S egy éjszaka, amikor aludt, rárohantak az emberre, összeharapták, kikergették a házból, messzire elüldözték, s aztán büszkén kihirdették a kertnek, a fáknak, az állatoknak és a madaraknak még a virágoknak is -, hogy a ház ezentúl nem emberország többé, hanem patkányország, jog és törvény szerint. S azzal uralkodni kezdtek patkánymódra. Mindent felfaltak, ami ehető volt, és mindent megrágtak, ami nem volt ehető, de szemük elé került. Kiürült rendre a pince, a kamara és a gabonás. Elköltöztek a madarak, elpusztultak a virágok, a ház fala omlani kezdett és megfeketedett, fák és virágok illatát bűz váltotta föl. A vetemény ott pusztult a földben, mert nem szedte ki senki. A gyümölcs megérett, lehullt, és elrohadt. A gabona aratatlan maradt, kimosta az eső, és kicsépelte a szél. És eljött a tél, és a patkányok addigra mar megettek mindent, ami ehető volt, megrágtak mindent, ami rágható volt. A falak tele voltak lyukakkal, a tetőről lehullott a cserép, ablakok és ajtók alatt öles nyílások tátongtak. És akkor éhezni kezdtek, mert nem volt egy szem gabona több, és az ajtók hasadékain, meg a falak odvain besüvített a szél, a megrongált tetőn behullott a hó, és nem tudtak segíteni magukon.
Először veszekedni kezdtek, marták és ölték egymást, rágták és ették egymást, de végül is nem tehettek egyebet: fölkerekedtek és otthagyták a tönkretett birodalmat.
Az ember pedig tavaszra szépen visszajött megint, rendbe hozta a tetőt, kitakarította a házat, a falakat megigazította, kimeszelte, a földet felszántotta, vetett és ültetett, s mire megjött a nyár, újra virágillat és madárdal vette körút a házat. Őszire ismét megtelt a pince, a kamara és a gabonás, és mire jött a tél, olyan volt már minden, mintha semmi sem történt volna.
Azonban elrejtőzve maradt mégis néhány patkány a falakban, vagy a pince gödreiben. És amikor az ember észrevette, hogy újra szaporodni kezdenek, hosszasan elgondolkodott, hogy mit is tegyen velük.
Ti is gondolkodjatok, s asszerint cselekedjetek!
Mondjunk ma igent a nemzetépítésre és nemet a nemzetellenes ellenzéki moslékkoalícióra !
Hazafias kötelességünk megakadályozni a nemzetellenes, idegenszívű és a háttérhatalmak gyarmatosító érdekeit szolgáló ellenzéki moslékkoalíció kártékony tagjainak bármilyen kombinációban történő hatalomhoz jutását önkormányzatainkban.
Megszívlelendő bölcs és igaz gondolatok nagyjainktól a mai önkormányzati választásra útmutatóként.
"Az ember, amíg igazságos úton halad, addig bátran mehet minden veszedelemmel szemben. De mihelyt a ravaszsággal, az elfogultsággal, az egyéni becsvággyal akarja magát előbbre helyezni másoknál: előbb-utóbb elbukik."
"Aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot."
gróf Wass Albert
"Aki lop, az tolvaj, s az ok, amely őt lopásra bírta, akármilyen legyen is, a tolvaj nevet nem törli le róla."
gróf Széchenyi István
"A képesítettségnek és megbízhatóságnak (...) megingathatatlan árfolyama van az emberi szolgáltatások piacán."
Márton Áron
"Ha ellenségeinket megöljük, újak születnek a helyükbe. Azt a lehetőséget kell megölnünk, hogy ellenségeink legyenek.”
Szabó Dezső
Fordult a kocka az Ítélőtáblán, magyar gyalázásért a másodfok szerint mégsem kell felelni
Október 4-én a HVG Kiadó Zrt. alperes fellebbezésének eleget téve a Fővárosi Ítélőtábla dr. Kisbán Tamás bíró által vezetett tanácsa (további tagjai: dr. Kovaliczky Ágota és Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin) döntött az ügyben másodfokon: megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és elutasította a két felperes (dr. Dégi Zoltán és Rácz Szabó László) kollektív személyiségi peres keresetét és közel 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őket. A felpereseket a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd képviseli, aki fellebbezési ellenkérelmében hiába hivatkozott arra, hogy a sérelmezett fordulatok nyilvánvalóan gyalázkodóak, becsmérlők, azok magyar nemzet egészére vonatkoznak, alkalmazásuk pedig önkényes, semmiféle logikai szabálynak nem felel meg, amit a felperesek a magyar nemzet tagjaiként nem köteles tűrni.
Kövessy Róbert ítélethirdetésről készített videós tudósításában a felperesek, jogi képviselőjük és Budaházy Edda is nyilatkoznak.
Az ítélőtábla egy liberális német joggyakorlatra, az átsugárzási elvre hivatkozva azt mondta ki az indokolásában, hogy a sértő jelzők nem érintik a magyar nemzeti közösséget. Ezzel az Ítélőtábla önkényesen átlépett az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése által minden nemzet, így a magyar nemzet méltóságát védő, vélemény-nyilvánítás szabadságát jogszerűen korlátozó rendelkezéseken és idegen állam egyébként is aggályos joggyakorlatával próbálta legalizálni a magyarellenes gyűlöletkeltést.
A dr. Kisbán Tamás bíró által vezetett tanács szerint ugyanis a „büdös magyar migráns” és a „magyar bandita” kifejezések „nem sugároznak át a közösségre, nem az egész közösség ellen irányulnak, „csupán” a publicisztika eszközeivel támasztják alá a mondanivalót.
Önmagáért beszél, hogy ezt az „átsugárzási” teóriát a liberális jogi szakirodalom használja, és a német joggyakorlatból emelték át, de önkényesen és alaptalanul, mivel a hazai jogszabályok ezt nem ismerik. A teória szerint ugyanis: az alanyi jog sérelme csak akkor következhet be, ha az adott közösséghez tartozás olyan szorosan kötődik az egyén önazonosságához és integritásához, hogy a közösséget ért sérelem „átsugárzik” a közösség tagjaira is. Ahhoz, hogy ez bekövetkezzen, a sértő magatartásnak mindenképpen a személyiség lényegi vonására kell irányulnia és az érintett közösségnek kellően körülhatárolható közösségnek kell lennie. A sérelmezett cikknél az Ítélőtábla szerint ez az átsugárzás nem következett be.
Ez a következtetés azért is téves, mert az alperes jogi képviselője, dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd is elismerte a cikkíró általa használt kifejezések sértő jellegét és azt, hogy a magyarságra vonatkoznak, de azok szerinte a vélemény-nyilvánítási szabadság körébe tartoznak és e körben az Európai Emberi Jogi Egyezményre és az Emberi Jogok Európai Bíróság gyakorlatára hivatkozott.
A felperesi képviselet ugyanakkor rámutatott: már az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlata sem oltalmazza azokat a közléseket, amelyek célja önmagában a másik bántása, megalázása vagy a közügyekkel össze nem függő, öncélú támadása, megsértése (pl. Skalka kontra Lengyelország).
Kérdés: ugyanilyen ítélet született volna, ha a magyar helyett más nemzetet sértegetett volna példának okáért egy patrióta szerző ? Értelemszerűen könnyen belátható az alperes védekezésének kettős mércés jellege és alaptalansága annak fényében, hogy ha bármely más nép tekintetében a sérelmezettel egyező vagy azokhoz hasonló kitétel kerülne alkalmazásra. Például, ha a "büdös zsidó migráns" vagy "zsidó banditák" sértő fordulatot alkalmazná egy cikkíró a zsidóságnak a XIX. századi Magyar Királyság területére történő áramlásával kapcsolatos és a magyar-zsidó együttélés történetét érintő írásban. A HVG és Tóta W. nyilvánvalóan felháborodva és elborzadva lépne fel az említett vállalhatatlan szófordulatok zsidóság tekintetében történő alkalmazása ellen, míg a magyar nemzet méltóságának megsértését nem tekinti jogellenesnek, sőt ennek szellemében fejtik ki tevékenységüket.
A felperesek és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem adják fel: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, céljuk, hogy a magyar nemzetre is alkalmazzák a kollektív személyiségi védelmet.
A HVG kiadójának és minden balliberális sajtóterméknek, közszereplőnek, de legfőképp a hazai bíróságoknak tudomásul kellene vennie, hogy a közösségi személyiségi védelem kiterjed a magyar nemzethez tartozók méltóságának védelmére is, bár ezt a kettős mércés liberális megközelítés - amely a jogegyenlőségre ugyan előszeretettel hivatkozik - a gyakorlatban nem fogadja el. Ezt viszont a hazafias közösség és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nem fogadja el.
AGRESSZÍV ANTIFA TÁMADT A LMBTQ RAGÁLY ELLEN TILTAKOZÓ HAZAFIAKRA
A hírhedt Aurórában 2019. szeptember 26-án tanároknak akartak "továbbképzést" tartani az iskolai LGBT propaganda mikéntjéről, azonban az esemény megtartását hazafiak egy csoportja megakadályozta. A tiltakozó akció zárásaként Budaházy György rövid sajtótájékoztatót tartott, amely közben a hely egyik törzsvendége, korábbi erőszakos magatartását tovább eszkalálva, joghurtot fröcskölt a társaságra, illetve a hazafiakat személy elleni erőszakos bűncselekménnyel fenyegette. A helyszínen lévő dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő szerint a cselekmény a közösség tagja elleni erőszakot is megvalósítja, ezzel ez már a sokadik ilyen eset az LGBT-kötődésű emberek részéről az utóbbi években.
Az eseményekről nyilatkozott a helyszínen az LMBTQ erőszak sértettjévé vált dr. Téglási Imre, dr. Gaudi-Nagy Tamás és egy HVIM aktivista.
Precedensítélet: a magyargyalázásért felelni kell!
Idén májusban precedensértékű ítélettel állapította meg a Fővárosi Törvényszék, hogy Tóta W. Árpád publicista a HVG online kiadásában tavaly novemberben közölt, sokak felháborodását kiváltó botrányos cikke megsértette a magyar nemzet méltóságát.
A tárgyalásról Almási Lajos készített tudósítást, amelyben az egyik felperes és jogi képviselője is megszólal.
Október 4-én 9 órakor a HVG fellebbezése miatt a Fővárosi Ítélőtábla dönt az ügyben másodfokon. Ha az ítélet jogerőre emelkedik, akkor ezt követően minden ilyen jellegű magyargyalázásért súlyos árat kell fizessen a felelős sajtószerv, illetve közéleti szereplő.
A hazai nyomozó hatóságok kritikájával és hazánk EU általi megregulázásának vágyával foglalkozó cikk “büdös magyar migránsok” és “magyar banditák” fordulatokkal gyalázta a magyarságot. Mindezért az elsőfokú ítélet szerint köteles a kiadó a gyalázkodó kitételeket eltávolítani a "Magyar ember nem lop, csak kalandozik” cikkből, megkövetést tartalmazó közleményt kiadni, továbbá a két pernyertes felperes részére egyetemlegesen 400 ezer forint sérelemdíjat és 176.400 forint perköltséget megfizetni.
Dégi Zoltán I.r. és Rácz Szabó László II.r. felperesek a Nemzeti Jogvédő Szolgálathoz (NJSZ) fordultak azzal, hogy a cikk szerintük megsértette a magyar nemzet méltóságát és ezért élni kívánnak a kollektív személyiségi perlés új jogintézménye adta lehetőséggel. Képviseletüket a perben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, az NJSZ ügyvezetője látja el. A keresetet tavaly decemberben terjesztették elő, amelynek az elsőfokú ítélet teljesen egészében helyt adott.
Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. Ezt a jogot biztosítja tételesen a Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése, amely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.
Az alperes jogi képviselője, dr. Nehéz Posony Márton ügyvéd elismerte a cikkíró általa használt kifejezések sértő jellegét, de azok szerint a vélemény-nyilvánítási szabadság körébe tartoznak. Azzal védekezett, hogy napjaink torz politikai közbeszédének helytelenségére kívánta felhívni a figyelmet a szerző akként, hogy iróniával élve a honfoglaló magyarokra adaptálta a megbélyegző beszédmódot.
A bíróság 2019. május 7-én perfelvételi tárgyalást tartott, majd 2019. május 30-án elsőfokú ítéletet hirdetett. Megállapította, hogy szövegkörnyezettől függ a “büdös magyar migránsok” és a “magyar banditák” kifejezésekben használt szavak értelmezése. Amennyiben egy pejoratív – így a perbeli „büdös” – jelzővel együtt egy egész népre, közösségre használják az eredetileg jogi, vagy politikai tartalommal használt, bevándorlót jelentő „migráns” kifejezést, úgy az is pejoratív, sértő értelmet nyer. A bandita kifejezés abban az esetben sértő, ha nem valamely cselekménnyel összefüggésben, hanem egy egész közösségre használják általánosító, megbélyegző jelleggel. Semmilyen nemzettel, így a magyar nemzettel szemben sem elfogadható a sértő, megbélyegző kifejezések ilyen öncélú használata. A HVG cikke a kormányzattal szembeni kritikájának közlése körében a magyar nemzet méltóságát megsértette, amelynek egésze nem is végzi a kritika tárgyát képező tevékenységet. A cikk címe, témája nem a politikai közbeszéd stílusával foglalkozik, hanem a nyomozó hatóságokkal kapcsolatos kritikával. A sajtó felelőtlenségét eredményezné, ha azért lenne jogszerű bármilyen sértő nyilatkozat, mert az úgymond irónia.
Mégsem kell börtönbe vonulnia a székházostrom miatt egy 2006 őszi tüntetőnek
Ma van az MTV székház bevételének 13. évfordulója
Ma van az MTV székház bevételének 13. évfordulója
13. éve éppen ezen a napon foglalták el a tüntetők az MTV székházat, miután a gyurcsányista TV elnök megtagadta a rendszerváltást és a csalással hatalomra jutott, de lebukott szocialista-liberális kormány távozását követelő petíció ismertetését és a rendőrség erőszakot alkalmazott.
Másnap délelőtt Gyurcsány eligazítást tartott a rendőri vezetőknek és ezt követően 2006. szeptember 19-én megkezdték a rendőrterror keretében végrehajtott módszeres embervadászatokat a budapesti utcákon. Két napon át több száz embert bántalmaztak, kínoztak, vettek önkényesen őrizetbe és vontak koncepciós eljárások alá. Mindezt követte az október 23-i totális rendőrterror szemkilövésekkel, kardlapozással, brutális és tömeges rendőri akciók sorozatával.
Balogh Péter is egy volt a 13 éve tüntetők közül. Koncepciós perben elítélték, mostanáig úgy tűnt le kell ülnie az ostromban való részvétel miatt rá kimért 20 hónapos börtönt, de kiderült a büntetés végrehajthatósága elévült, a részletek a pestisracok.hu cikkében. Az idő neki mentőövet adott. A rendőrterror politikai és rendőri vezetői azonban ne reménykedjenek: felelősségre vonásukat nem kerülhetik el, a terrorcselekmény soha nem évül el.
https://pestisracok.hu/megsem-kell-bortonbe-vonulnia-a-szekhazostrom-miatt-egy-2006-oszi-tuntetonek/
Pórul járhat a Budaházy Eddára támadó brazil homoszexuális aktivista – Már nyomoz a rendőrség
Az elszámoltatás egy rendszerváltás morális alapja
Gyurcsány és Gergényi szabadlábon, az egykori vérbíró Bárándynál – egy statáriális eljárásban önkényesen elítélt 2006 őszi tüntető viszont most kapott börtönbehívót
Ez már azért több a soknál, de sajnos nem példátlan: 3 éve is előfordult ilyen döbbenetes eset:
Nem adjuk fel a küzdelmet a 2006 őszi igazságtételért, mindent megteszek a hazafiért, csakúgy mint korábban sok tucat meghurcoltért.
Közeleg a 13. évforduló: ideje volna már végre a teljes 2006 őszi igazságtételnek: az ellenállóknak, ideértve Budaházyékat amnesztia, a felelősöknek terrorcselekmény miatt fegyház.
A gyurcsányi rendőrterror megtiportjainak jóvátétele csaknem teljes körűen megtörtént, de a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt 15 fő ügye még rendezetlen: 14 fő Kossuth téri tüntető és Dukán Dániel még küzd a jogos kártérítésért.
A 13 Kossuth téri ügye igazságügyi miniszteri döntéstől függ (120 sorstársukkal az IM tavaly már egyezséget kötött), Fáber Károly kárigénye a Kúrián (http://gaudinagytamas.hu/2006-os_aki_nem_adja_fel), Dukán Dánielé az Alkotmánybíróságon (http://nja.hu/…/a-kuria-baka-tanacsa-megtagadta-a-jovatetel…).
NJSZ a Pride menetről: aránytalan rendőri biztosítás és LMBTQ-s agresszió normalitáspárti hazafiakkal szemben
kiadta: Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető,
kelt: Budapest, 2019. július 7.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogvédő biztosítást adott az idei Pride felvonulás ellen tiltakozó hazafiak számára, összefoglaltuk tapasztalatainkat:
1. A rendőri biztosítás mértéke aránytalan mértékű volt, több tízmilliós nagyságrendű költséget felemésztve, mindezt az elsöprő többségben normalitáspárti adófizetők finanszírozták és nem azok, akik ezt a provokatív menetet a fővárosunk szívében évről-évre megszervezik egyébként nyilvánvalóan jelentős forrásokból és ezzel lényegében saját deviáns üzenetük fogságába ejtve a főváros vonulással érintett részén élő közönséget. A Pride vonulást nagyszámú rendező és liberális jogvédő biztosította, akik részei annak a veszedelmes nemzetközi hálózatnak, amelynek célja a hagyományos európai nemzeti közösségek és értékek felszámolása, a nemzeti és nemi identitás szétzúzása.
2. A Pride szervezői előzetesen bírósági úton elérték, hogy ne csak a rendőrség által javasolt három ponton, de lényegében bármely kereszteződésben ellenőrzött beléptetés mellett lehessen csatlakozni a rendezvényhez, azonban rendőri területzárás és kordonok szegélyezték az útvonalat. Az erről szóló bírósági ítélet szerint a területzárás és a kordonok felállítása mások, a menetben részt nem vevő személyek jogainak és szabadságának védelme miatt is szükséges volt. Nem igaz tehát a liberális sajtó diadalmasnak szánt üzenete, hogy kordonmentes volt az idei Pride.
3. A nagyszámú rendőri erők a bejelentett normalitáspárti tüntetés (https://www.youtube.com/watch?v=QiW8BvYypHs) résztvevőit az Erzsébet téren fémkordonokkal zárták körbe, közvetlen közelükbe kutyás rendőri egységet telepítettek és olyan távolságra szorították a tiltakozókat, ahol a gyülekezési jogukkal élni kívánók a menettel kapcsolatos elítélő véleményüket nem fejezhették ki szabadon és mások számára megfelelően megismerhető, érzékelhető módon. A Mi Hazánk Mozgalom ellentüntetését annak „provokatív célja” miatt jogsértő módon megtiltották. Mindez a gyülekezési jog korlátozását valósította meg a normalitáspártiak terhére.
4. A normalitáspárti tüntetést követően a rendőrség aránytalan és megfélemlítést célzó módon követte a távozó hazafiak belvárosi mozgását, majd zaklató jellegű igazoltatásoknak vetette őket alá, ideértve a nyilvánvalóan beazonosítható módon jogvédő biztosítást végző nemzeti jogvédőt is.
5. Megfigyelt sajnálatos és jogsértő jelenség volt, hogy a rendőrség végrehajtotta és biztosította a Pride rendezők azon önkényes, kettős mércés beengedési gyakorlatát, amelynek keretében a vonulás menti zónába, illetve a Március 15. térre viselkedéstől függetlenül, arc és öltözet alapján, előítéletes és közvetett hátrányos megkülönböztetést megvalósító módon csak a nyilvánvalóan homoszexuális érdeklődésű, érintettségű személyeket engedtek be, ezt többen okkal és joggal sérelmezték.
6. A Pride menet több résztvevője szeméremsértő és garázda jellegű magatartást tanúsított, ezzel az egész menet szükségtelen mértékben és aránytalanul sértette a közrendet, illetve mások jogait és szabadságát, mindezzel igazolták azt, hogy a megtiltás törvényi indokai idén is megvalósultak. Mások jogainak és szabadságának sérelme megvalósul akkor is is, ha a gyűlés alkalmas mások magán- és családi életének védelméhez való jogának, otthonának, emberi méltóságának, a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére, vagy szabad mozgáshoz, tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogának korlátozására. A foglyul ejtett közönség doktrínája esetükben ismét megvalósult, jövőre már csak a teljes tiltás az egyedül elfogadható és jogszerű hatósági kezelés.
7. A Pride résztvevői több eseteben agresszívan és provokatívan léptek fel a normalitáspártiakkal szemben. Ennek keretében az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél egy agresszív Pride résztvevő több tanú szeme láttára patriofób és anti-heteroszexuális indíttatással, bántalmazást megvalósítva rátámadt Budaházy Eddára, a Hozz világra még egy magyart Mozgalom vezetőjére, aki egy értékvédő felirat mellett állt. Ezzel a közösség tagja elleni erőszak bűntette minősített esete megvalósult, amelyet a törvény egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni. A támadó egyik, szemmel láthatóan bódító hatású szer hatása alatt álló társa pedig a zaklatás vétségét megvalósítva a hazafiakat, közte Budaházy Eddát megöléssel fenyegette meg. A két eset miatt feljelentést tett a sértett. A támadót intézkedés alá vonták, azonban végül nem állították elő. A másik agresszív egyén a cselekményét követően a hídfőtől nem messze ismét belekötött hazafiak egy csoportjába, a támadásával szemben védekező fiatalembert a rendőrség elfogta, megbilincselte és előállította (részére jogsegélyt adtunk), de előállításra került az agresszív LMBTQ aktivista is. 1. Emlékezetes, hogy pár éve a Pride-on a család- és magzatvédő dr. Téglásy Imrére támadt szeméremsértést megvalósítva egy homoszexuális vonuló, akinek bűnösségét azóta a bíróság első fokon megállapította.
A Pride és ami mögötte van- nemzeti kerekasztal beszélgetés
(A Facebook diktatúra ezt a posztomat is törölte arra hivatkozva, hogy "nem felelt meg a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos alapelveknek"...)
Idén is megrendezésre került a nemzeti kerekasztal-beszélgetés a Pride témájában, ahol az LMBTQ-szervezetek káros hatásait boncolgatták a résztvevők.
Szó esik többek között a szexuális deviánsok (LMBTQI stb.) egyre agresszívabb nemzetközi és hazai nyomulásáról, szervezett hálózataikról, stratégiai céljaikról, az iskolai propagandájukról, a jogalkotás, jogalkalmazás és jogvédelem általuk eszközként való használatáról, az idei Pride hazafiak által sikeresen megzavart eseményeiről.
Az idei beszélgetésen részt vett (ülésrendben):
Barcsa-Turner Gábor – HVIM
Walter Pál Péter – Mi Hazánk Ifjai
Budaházy Edda – Hozz Világra Még Egy Magyart Mozgalom Budaházy György – hazafi
dr. Gaudi-Nagy Tamás – Nemzeti Jogvédő Szolgálat
A július 6-i provokatív budapesti szexuális deviáns vonulás rendőrségi tiltása indokolt lenne, mivel a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, továbbá a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással sem biztosítható.
Mivel a vonulás ismét eltűrésre kerül, ezért fontos, hogy minél több helyszínen a normalitás képviselői kifejezzék ellenvéleményüket.
Az egyik fő tiltakozási helyszín: Budapest, Erzsébet tér 16 óra
Álljunk ellen együtt a szexuális devianciák térnyeréséért és a migránsok tömeges befogadásáért fellépő háttérhatalmi célokat szolgáló erőknek ! A nemzeti jogvédők is ott lesznek...
Látogatásom a Pride "meleg menekültek" rendezvényén
Nem mindennapi nemzeti jogvédő bevetést jelentett a tegnapi látogatásom a liberális jogvédő Magyar Helsinki Bizottság "meleg menekültek"-ről szóló rendezvényén. Budaházy Györgyéket nem, engem beengedtek- mivel regisztráltam. A másság bajnokai megint kettős mércéztek: kínosan ügyeltek arra, hogy nehogy túl sok ellenvélemény hangozzék el, ezért ragaszkodtak az előzetes regisztráció nélkül megjelent békés hazafiak kirekesztéséhez. Mindez felveti a közvetett hátrányos megkülönböztetést a heteroszexuális és nemzeti irányultság miatt.
A vadhajtasok.hu lenti videós tudósítása bemutatja a történteket.
Bent kábító propaganda-előadás keretében mutatták be szexuális deviancia miatt "üldözött" menekültek érdekében folytatott liberális jogvédő munkát és magyar hatóságok migránsokkal kapcsolatos szerintük "szörnyű és embertelen" gyakorlatát, amely révén ma már nem végezhető e körben szakértői vizsgálat, önbevalláson alapul, és a szexuális orientáció titkolása sem várható el.
Mindezt persze nem hagytam szó nélkül és - , bár valódi vitára teret nem biztosítottak- szembesítettem a résztvevőket az európai lakosság és értékcserét célzó háttérhatalmi programmal, amelynek a Pride is része.
Árulkodó visszásság és sajnálatos tény, hogy ez EU és az Európa Tanács jogalkotása, az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága folyamatosan jogkiterjesztéssel támogatja a föderalista-liberális célzatú, hagyományos európai nemzeti közösség szétverését célzó törekvéseket, addig az európai hazafias önvédő ügyekben rendszerszinten jogot korlátoz és védekezési teret zár, illetve szűkít, illetve jogszabályi-jogi védelmet megtagad.
A hatalmas rejtett erőkkel rendelkező homoszexuális lobbi egyre több eredményt ér el a jogkiteljesítés, amelynek végén teljes egyenjogúságot szeretnének: házasság, örökbefogadás és minden más téren, innét kezdve pedig nincs megállás. A veszély óriási ! Iskoláinkat is el akarják árasztani agresszív propagandájukkal. Ez megengedhetetlen.
A homoszexualitása miatti állítólagos üldöztetés elől menekülő szerintük befogadást kell nyerjen Európába. De ez az elvárás a szupranacionális hálózatok által szőtt európai jogi háló szerint a családon belüli erőszak áldozataivá vált nők és gyermekek esetében is, illetve a humanitárius okból erre szubjektív okokból méltónak tekintett, teljesen meghatározhatatlan számú és jellemzőkkel rendelkező, Afrikából és Ázsiából érkező népesség vonatkozásában is
Ajánlom figyelmetekbe Budaházy Edda drámai felhívását az LMBTQ propaganda megfékezése érdekében:
https://www.vadhajtasok.hu/…/budahazy-edda-nyilt-levelben-…/
Igaza van: ellenállás nélkül a dekadens, megbénult és tönkretett Észak- és Nyugat-Európa sorsára juthatunk ! Ezért kell ellenállnunk a szexuális devianciáknak jogokat követelő és a migránsok tömeges befogadásáért fellépő háttérhatalmi célokat szolgáló erőknek !
A július 6-i provokatív szexuális deviáns vonulás rendőrségi tiltása indokolt lenne, mivel a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár, továbbá a közrend vagy mások jogainak és szabadságának védelme enyhébb korlátozással sem biztosítható.
Mivel a vonulás nem kizárhatóan ismét eltűrésre kerül, ezért fontos, hogy minél több helyszínen a normalitás képviselői kifejezzék ellenvéleményüket. Addig is a jövő héten újabb normalitáspárti akciók várhatók...
Az NJSZ az úzvölgyi román agresszióról és erdélyi magyarság-székelység közösségi jogairól
kiadta: Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető,
kelt: Budapest, 2019. június 12.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) megdöbbenéssel értesült az erdélyi úzvölgyi magyar katonatemetőben június 6-án történt román agresszióról, etnikai feszültségkeltést célzó politikailag motivált akcióról. A békés székely és magyar megemlékezőket, valamint a két világháború magyar hőseinek nyughelyeként szolgáló székelyföldi temetőt ért agresszív, és a román hatóságok által meg nem akadályozott román támadás, illetve a temető erőszakos elfoglalása, a magyar hősök nyughelyének meggyalázása többszörösen súlyosan jogsértő, kegyeletsértő és bűncselekmények sorát valósította meg.
Kérünk minden Erdélyben működő magyar jogvédő szervezetet, hogy az ügyben lépjenek fel bizonyítékokkal alátámasztott feljelentésekkel a román bűnüldöző hatóságoknál az elkövetők felelősségre vonása érdekében és a sértettek jogvédelmét lássák el, mivel a román támadók nemcsak a rendvédelmi erőkkel szemben alkalmaztak erőszakot, de kövekkel, zászlórudakkal és falécekkel támadtak a temetőt védő székelyekre és magyarokra és megrongálták a kerítést, a bejáratot, illetve egyes fejfákat.
A kegyeletsértő, erőszakos román támadás, illetve a román betonkeresztek magyar katonák sírjai fölé történt törvénytelen elhelyezése nemcsak egy temető ellen, hanem a jogfosztottságban élő erdélyi magyar és székely közösségek ellen is irányultak, súlyosan megsértette nemzeti és kegyeleti érzéseiket, a vonatkozó nemzetközi jogi és nemzeti közösségek jogait garantáló normákat. Ez az agresszió arra is utal, hogy 99 évvel a trianoni diktátum után még mindig zajlik az elnyomás és a beolvasztás román politikája Erdélyben: sokadszor söpörték le a székely autonómia javaslatot, a közösségi jelképek használóit üldözik, önrendelkezéspárti magyar mozgalmárokat politikai koncepciós perben ítélnek el és tartanak önkényesen fogva (Beke István és Szőcs Zoltán), az állami fenntartású önálló magyar felsőoktatás létrejöttét akadályozzák, a nyelvhasználati jogokat korlátozzák, és mindennapi gyakorlat az erdélyi magyarokat és székelyeket érő hátrányos megkülönböztetés, jogfosztás és jogkorlátozás.
A magyar-román hadisíregyezmény szerint a felek kölcsönösen biztosítják az egymás területén található hadisírok és háborús emlékművek megőrzését és a háborús elesettek örök nyugalomhoz való jogát, beleértve azt is, hogy nem engedik meg a hadisírok és a háborús emlékművek közvetlen közelében olyan építmények és létesítmények elhelyezését, amelyek nem összeegyeztethetők az adott hely méltóságával. (94/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bek). Ezt hazánk a román hadisírok kapcsán megfelelően biztosítja, ennek kell az Úzvölgyében is érvényt szerezni a magyar sírok tekintetében.
Elfogadhatatlannak tartjuk ezért, hogy a román védelmi minisztérium kezelésbe akarja a székely Csíkszentmártonhoz tartozó temetőt, amely utat nyithat a kegyeletsértés legalizálására. Ehelyett az eredeti állapot helyreállítására és a temető mostani székely gazdatelepülésének kezelésében való megtartására van szükség.
Az NJSZ tiltakozását fejezi ki a történtek miatt, egyúttal támogatásáról biztosít minden olyan törekvést, amely az úzvölgyi magyar katonatemető eredeti állapotának visszaállítására, a felelősök felelősségre vonására és az erdélyi magyar-székely közösség egyéni és közösségi jogainak kiteljesítésére, régóta megtagadott önrendelkezésének kivívására, illetve jogfosztások, jogkorlátozások, hátrányos megkülönböztetések, politikai foglyok bebörtönzésének megszüntetésére irányul.
Joggal várja el az erdélyi magyarság és székelység, illetve minden magyar Magyarország kormányának, illetve az erdélyi magyar-székely szervezetek egymással összehangolt, hatékony fellépését és határozott válaszlépéseit a fenti célok érdekében.
Továbbra is nyomoz az ügyészség Budaházy-Hunnia per kétes elsőfokú ítélete ügyében
Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye (www.njsz.hu)
Budapest, 2019. június 6. kiadta: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvezető
A napokban a Legfőbb Ügyészség arról tájékoztatta a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot, hogy a Budaházy-Hunnia ügyben született elsőfokú ítéletet övező gyanús körülmények miatt tett feljelentése alapján indul nyomozás ismételt megszüntetése elleni indítványát jelenleg a Központi Nyomozó Ügyészség vizsgálja. Kiderült a nyomozás során, hogy az egyik bíró a tanácselnök bíró hivatali jogviszonyának megszűnését követően felsőbb utasításra belenyúlt az ítéletbe.
Emlékezetes, hogy Budaházy György és 16 társa ellen terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt még a Gyurcsány-Bajnai rendszerben, tíz éve indítottak koncepciós eljárást. Annak ellenére, hogy a képtelen vádak megdőltek a Fővárosi Törvényszék 2016-ban hozott elsőfokú ítélettel összesen 125 év fegyházbüntetést szabott ki, Budaházyra 13 évet. Tavaly áprilisban a Fővárosi Ítélőtábla azonban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet többszörös súlyos eljárási szabálysértés miatt és új eljárást rendelt el, amely jelenleg is tart és szeptember 4-én folytatódik.
Az elsőfokú ítéletet azonban jelentős késedelemmel véglegesítették és adták ki írásban, a gyanú szerint akkor, amikor már az időközben lemondott tanácselnök bíró megbízatása megszűnt. Felmerült annak gyanúja is, hogy az ítéletet az ügyész előre ismerhette, illetve annak megalkotásában szerepet játszhatott.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) emiatt tett feljelentése kapcsán tavaly februárban nyomozást rendeltek el, amelyet tavaly márciusban teljesen megalapozatlan indoklással megszüntettek. Az NJSZ felülvizsgálati indítványa hatására az ügyészség a nyomozás folytatását rendelte el, amelyet bűncselekmény hiányára való utalással ismét megszüntettek. Ezen határozat hatályon kívül helyezése érdekében terjesztett elő az NJSZ indítványt, ez alapján vizsgálja jelenleg is az ügyet a Központi Nyomozó Ügyészség.
Az újraindult nyomozásban az ügyészség a feljelentés szerinti cselekmények közvetlen érintettjei közül néhány személyt ugyan kihallgatott, (dr. Nyilas Levente bíró, dr. Gimesi Ágnes bíró, büntető-kollégium vezető-helyettes, dr. Fazekas Sándor a Törvényszék akkori elnöke), de a legrelevánsabb személyt, dr. Kenéz Andrea bírót nem, valamint leíróját sem és dr. Prancz Balázs ügyben érintett ügyészt sem. De nem hallgatták ki a Fővárosi Törvényszék büntető kezelő irodájának vezetőjét, továbbá az ítélet iránt érdeklődő, feljelentésben megjelölt vádlottakat és védőket sem.
Mindez érthetetlen attól a szervtől, amelynek a tényállás tisztázása lenne a feladata.
Az NJSZ törvényességi indítványa rámutat arra, hogy a megszüntető határozat viszont megint nem adott megnyugtató választ a feljelentésben megfogalmazott bűncselekmény gyanús jelenségekre.
1. Azt a botrányos tényt, hogy az azóta hatályon kívül helyezett elsőfokú eljárás utolsó tárgyalási etapjának bírósági jegyzőkönyve az ügy ügyészének gépén született, ismételten azzal próbálják elütni, hogy azt az ügyész digitálisan megküldött vádbeszédének fájljából alakíthatták át. Csakhogy ezzel a magyarázattal több baj is van.
Egyrészt miképpen készülhet egy bírósági jegyzőkönyv egy ügyészi iratból? Másrészt ez esetben hol van az a személy, aki ezt az átalakítást megtette? Ilyen személy megnevezésre nem került!
Harmadrészt az ominózus jegyzőkönyv-fájl születésének időpontja nemhogy az ügyészi vádbeszéden, de még az ítélethirdetés időpontján is túl van egy hónappal, ami a határozatban szereplő magyarázatot kizárja. Ráadásul a fájl háttéradatai közt nem szerepel mégcsak egy olyan - az ügyésztől eltérő - másik felhasználó sem, aki mondjuk a fájlt utoljára mentette volna.
Figyelemre méltó, hogy a kétes elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyező másodfokú bíróság is jelezte, hogy a Törvényszék büntető kollégiumi vezetője sem tudta ezt az "anomáliát" megmagyarázni, mikor tájékoztatást kértek tőlük ez ügyben.
2. Szintén elfogadhatatlan érveléssel próbálja az ügyészség megmagyarázni, hogy az elsőfokú ítéletet sem a tanácsvezető bíró utolsó bírósági munkanapján, sem az azt követő hetekben nem tudták az ítélet után érdeklődő vádlottaknak és védőiknek sem átadni, de még csak megmutatni sem.
Dr. Gimesi Ágnes Zsuzsanna, a Fővárosi Törvényszék büntető kollégiumának helyettes vezetője vallomásában állította, hogy a dr. Kenéz Andrea volt tanácsvezető bíró által elkészített és aláírt ítélet eredeti példányát 2017. április 28-án, a bírónő utolsó munkanapján átvette és azt bemutatta a Törvényszék akkori elnökének, dr. Fazekas Sándor bírónak.
Csakhogy ez felveti, hogy ez esetben miért nem tudta ugyanazon napon bemutatni az ítéletet a kezelő irodán megjelenő és az ítéletet látni akaró X. rendű vádlottnak is?
Továbbá így mikor és milyen körülmények között olvasta az ítéletet át és írta alá Kenéz bírónővel együtt a tanács többi tagja?
Különösen érdekes kérdés ez utóbbi annak fényében, hogy a tanács másik bíró tagja, dr. Nyilas Levente Attila vallomása szerint április 28-a után ő még az ítéletben "formai javításokat" végzett és helyesírást javítgatott, amivel nyilván arra próbált magyarázatot adni, hogy mi történt az ítélettel május közepéig.
Csakhogy ez esetben május folyamán a véglegesített ítéletet újra kellett nyomtatni és aláírni, amit dr. Kenéz Andrea már nem tehetett meg, hisz már nem volt bíró.
Továbbá egy ilyen korrektúrázás után miképpen hemzseghetnek az ítélet szövegében az értelmetlen megfogalmazások, összecserélt bekezdések?
Továbbá dr. Gimesi Ágnes soha nem hivatkozott az ítélet kiadását kérőknek arra, hogy azon még „technikai korrekciókat” végez dr. Nyilas Levente Attila bíró, ezért nincs átadható állapotban, miközben ha ez lett volna a valóság, akkor értelemszerűen ezt mondta volna.
Álláspontunk szerint az esemény idején nem volt olyan jogszabályi felhatalmazás, amely a tanácselnök által aláírt és kiadmányozásra felterjesztett ítéletben való utólagos javítást a tanács másik tagja számára lehetővé tenne.
Egy ilyen gyakorlat élesen ellenkezik a törvényes bíróhoz és törvényes eljáráshoz való jog követelményével, mivel egy ilyen utólagos belenyúlás az ítéletbe a bírói ítélkezés tanácselnök által irányított folyamatába való olyan utólagos beavatkozást jelent, amely érdemi változást eredményezhet az ítélet tartalmában.
Ez még akkor sem megengedett, ha esetlegesen technikai jellegűnek, tartalmi elemeket nem érintőnek minősítik a kijavítást (amint ezt dr. Fazekas Sándor tanú nyilatkozta vallomásában), mivel utóbb már nem lehet megállapítani, hogy a tanácselnök bíró által kiadmányozni rendelt, aláírt ítéleten ténylegesen milyen változásokat vezetett át a dr. Nyilas Levente bíró.
A büntetőeljárási szabályok pontosan meghatározzák az ítélet kijavítás rendjét, szigorú garanciákkal övezve. Arra ezt elrendelő végzéssel van mód a javítás tartalmának feltüntetésével, akár hivatalból is, de ennek keretében ha a vádlottat érinti, akkor a védő is élhet fellebbezéssel, részére meg is kell küldeni a kijavítást elrendelő végzést. Jelen ügyben sem elrendelő végzés meghozatalára nem került sor, sem annak védőkkel való közlésére, és a kijavítás tartalma sem került rögzítésre.
Mindezek tisztázása végett egyértelmű, hogy elkerülhetetlen dr. Kenéz Andrea és a többi személy meghallgatása és a számos bizonyíték (vádlotti és védői nyilatkozatok, videó-felvétel) figyelembevétele is, azok összevetése és az ellentmondások feloldása, a tényállás teljes körű tisztázása.
A visszásságok sorát bővíti az is, hogy az ítélet szóbeli indokolásához képest az írásbeli változat több lényeges elem tekintetében tételes érdemi eltéréseket mutat a bűnösségre és büntetés mértékére kihatóan.
Mindezek egyértelműen erősítik azt a gyanút, hogy valójában semmiféle ítélet nem volt a Fővárosi Törvényszék birtokában 2017. április 28-án és azt az elkövetkező hetekben ütötték sebtében össze. Ez minden anomáliára magyarázatot ad.
3. A nemzeti jogvédők indítványa arra is ismét rámutatott, hogy nem vizsgálták azt a felettébb gyanús körülményt, hogy a kb. öt óra időtartamú ítélethirdetés során a jelen levő hallgatóság észlelése szerint az eljáró ügyész nem jegyzetelt semmit (sem papírra, sem a laptopjába), ennek ellenére előre megírt, az akkor hallott ítélet rendelkező részére tételesen reflektáló, mind a 17 vádlottra vonatkozó részletes fellebbezési nyilatkozatot tett úgy, hogy azt felolvasta laptopjából, tehát nem rögtönzött.
Mindez pedig csak úgy történhetett, hogy vagy előre megálmodta az ítélet rendelkező részét minden vádlottra vonatkozóan és ezért volt képes azt előre megírni, vagy – ami viszont bűncselekményt vet fel – előre ismerte az ítélet tartalmát. Utóbbi esetben ráadásul ezt önállóan nem lehet megvalósítani, tehát ez a körülmény felveti az eljáró bírói tanács tagjainak felelősségét is. Arról sem tudunk, hogy az ügyészt és az eljárt bírói tanács tagjait ebben a körben meghallgatták volna, azaz arra rákérdeztek volna, hogy ilyen ítélet kiszivárogtatásról tudnak-e esetlegesen abban közreműködtek-e.
Az ügyészség szerint annyira "szakszerű" volt az ítélethirdetés után azonnal bejelentett fellebbezés, hogy fel sem merülhet, hogy ez azért történhetett, mert tudta előre az ügyész. Miközben éppen ez a körülmény az, ami gyanús és ezt kellett volna kivizsgálni, de ez nem történt meg, az ügyészt láthatóan meg sem hallgatták és a hallgatóság soraiból sem senkit.
Jól érzékelhető mindezekből, hogy az ügyészség a feltételezhető hivatali bűncselekményeket nem derítette fel, ezért ezt a megszüntető határozatot a feljelentő Nemzeti Jogvédő Szolgálat elfogadni nem tudja és további lépések megtételét tervezi az ügyben.
A Budaházy-Hunnia ügy a hazafias közösség egyik kiemelt szívügye és szerintünk mielőbb végre megnyugtató rendezést kell most már nyerjen. A közkegyelem Budaházy György és 16 társa számára továbbra is indokolt. Az amnesztiát már több százezer polgár támogatta petíció aláírással és tucatnyi helyi, illetve megyei önkormányzat által elfogadott „felirati” határozat útján. Akárhogy is alakul a még várhatóan hosszú ideig húzódó eljárás: az amnesztia, a meghurcoltak jóvátétele, továbbá a Budaházyék kálváriájáért felelősök felelősségre vonása az igazságtétel már régóta és sokak által is joggal várt része.
A diktátum 99. évfordulója: elindítottuk a Trianon menetet
Ma, a trianoni diktátum 99. évfordulóján a Kossuth térről elindítottuk és egy szakaszon elkísértük a Trianon menetet. A hét elszánt magyar (Földes János, Gábris József, Juhász Sándor, Kerekes István, Lendvai József, Uhrin Gábor és Szőke Zoltán- köszönet nekik!) tiltakozó menete 49 napig tart és Versailles a végcél, ahol 99 évvel ezelőtt a nemzetgyilkossági kísérletet jelentő gyalázatos diktátumot aláírták. Fővédnök: a Magyarok Világszövetsége (részletek és támogatás: (http://civilosszefogas.hu/trianoni-zarandoklatra-meghivas/). Az MVSZ elnöke, Patrubány Miklós útra bocsátó beszéde után 16 órakor indult el a menet.
Fontos misszió ez, amely Európa szerte kívánja felhívni a figyelmet arra, hogy soha nem nyugszunk bele, a diktátumok felülvizsgálata elkerülhetetlen és a magyarságot megilleti az önrendelkezés joga.
Justice for Hungary !
A cél: a trianoni békediktátum ne érje meg a 100. évfordulóját.
A menet elindulása előtt Nyers Csaba hagyományőrző által szervezett IV. Trianoni Emlékmenet keretében felszólalások, megemlékezések hangoztak el. Magam is beszédben összegeztem a trianoni és párizsi békediktátumok szétzúzása érdekében teendő kormányzati és civil társadalmi lépéseket, követendő stratégiát és taktikát.
A felvétel rövidesen nyilvánosságra kerül.
A fő üzenetem az volt, hogy a magyar nemzet egy és oszthatatlan, összetartozunk és soha, semmilyen körülmények között nem mondunk le arról, hogy trianoni és párizsi diktátumok felülvizsgálatát követeljük és kikényszerítsük! A civilizált, keresztény, értékalapú Európa megmaradásának, békéjének és stabilitásának záloga a magyar önrendelkezési igények mielőbbi teljesítése.
Megtisztelő, hogy részt vehettem ezen a felemelő rendezvényen, amely minden magyarért és a magyar igazságért jött létre. Isten áldása kísérje a menetet és adja meg minél többeknek, hogy megértsék az üzenetét!
NEM NEM SOHA !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő
Nemzeti radikális képviseletre is szükség van az Európai Parlamentben !
(Az írásom eredeti változatát a közösségi oldalamról jogsértő módon eltávolította a Facebook...)
A tavalyi országgyűlési választáson az elárult és elárvult nemzeti radikálisok közül sokan nemzeti felelősségtől vezettetve – fenntartásokkal – a kormánypártokra szavaztak. Nemzeti radikális szavazatok nélkül nem lett volna meg a kétharmad, de még talán a többség sem. Akkor nemzeti végszükséghelyzet volt, a mostani európai parlamenti választáson európai végszükséghelyzet van és ez más megközelítést, más szavazási stratégiát igényel nemzeti radikális szempontból. És ami szintén jelentős különbség: most lehetőség van közvetlenül nemzeti radikális képviselőt választani.
Akik nemzeti radikálisként tavaly a Fideszre voksoltak, elsősorban az európai nemzetállamokat és őshonos európai népeket eltörölni kívánó Kalergi-Soros-tervre és az e terv érdekében ravaszul kigondolt nemzetellenes szivárványkoalícióra mondtak nemet. Nemet a szemkilövetők, levitézlett liberálisok, olimpiagyilkosok, Lenin-fiús temperamentumú anarchisták és a nemzeti radikalizmust eláruló Jobbik perverz szövetségére.
Ahogy tavaly előre jeleztem: ha a Jobbik nemzeti radikális irányú visszakormányzása kudarcot vall, akkor a kiszakadó nemzeti radikálisoknak önálló útra kell lépnie. Ez megtörtént azóta: a Mi Hazánk Mozgalom – még ugyan szélesítendő mozgalmi alapokkal – viszi tovább az elárult nemzeti radikalizmust, így az elárvult radikális hazafiak most általa képviseletet nyerhetnek: ezúttal az Európai Unió törvényhozási fellegvárában és politikai centrumában, az Európai Parlamentben.
Tavaly azt is írtam, hogy az európai parlamenti és önkormányzati választáson az elárult és elárvult nemzeti radikális százezrek bizalmának megtartásához határozott és megalkuvásmentes nemzeti érdekű kormányzás kell, és nekik tett gesztusokra van szükség. A kétharmados győzelem hatalmas erőt és felhatalmazást adott a felelős nemzetépítésre, de egyúttal a hibák kijavítására, a megtisztulásra is és arra, hogy minden lehetséges törvényalkotási, diplomáciai és kormányzati eszközzel a nemzet gyarapítása, egyesítése és védelmezése történjen. Nos van még bőven mit ezen a téren tenni, pozitív és negatív döntések is születtek. A Stop Soros-törvényeket elfogadták, az idegen lakosság betelepítést tiltó, nemzeti önazonosságot védő Alaptörvény módosítás megtörtént, gyermekáldást és családokat segítő intézkedések sora történt, a gazdaság növekszik, de messze még a Kánaán...
Azonban a nemzeti radikálisok számára csalódást keltő módon Budaházyék nem kaptak közkegyelmet (annak ellenére, hogy az amnesztiát több százezer polgár támogatta petíció aláírással és tucatnyi önkormányzat által elfogadott „felirati” határozat útján), a 2006 őszi rendőrterror felelőseinek elszámoltatását célzó Alaptörvény-módosítás nem született meg, a devizaadósok kiszabadítása az adósrabszolgaságból nem történt meg, és a nemzeti büszkeséget erősítő filmalkotások elmaradtak. Csakúgy, mint egy olyan bírósági reform is, amely biztosítja végre a jog uralmát a bírói önkénnyel szemben, és megszünteti a hazafiak terhére zajló elfogult ítélkezés gyakorlatát.
A mostani európai parlamenti választásnak hazánkban a tétje az, hogy a 21 képviselői helyből minél több, összmagyarságért elkötelezetten küzdő, feltétel nélkül bevándorlásellenes, antiliberális, hitelesen patrióta képviselőt küldjünk az Európai Parlamentben, amely az európai nemzetekért és értékekért vívott harc elsőszámú színtere.
A kormánypártok győzelme biztosra vehető, legfeljebb az arány a kérdéses. Kulcsfontosságú ugyanakkor, hogy legyen a Fidesztől jobbra eső politikai térben olyan magyar erő, amely az Európai Parlamentben a megalkuvásmentes hazafiság jegyében küzd a magyar önrendelkezésért, a trianoni diktátum felülvizsgálatáért, az európai nemzetek felszámolását célzó és bevándoroltatást célzó háttérhatalmi tervek megvalósítása ellen összefogva az európai hazafias erőkkel. Ilyen erő a Toroczkai László vezette Mi Hazánk Mozgalom.
Fontos tehát, hogy nemzeti radikális képviselet is legyen az EP-ben, mivel a Fidesztől jobbra eső politikai térben a magyar érdekek nem maradhatnak képviselet nélkül: ennek hiánya az egész nemzet számára is hátrányos lenne. Ez egyúttal persze komoly felelősség és kihívás is, amelynek meg kell felelni és keményen kell dolgozni. És itt szögezzük le: a Jobbik manapság a Momentum és az LMP szoros szövetségeseként hiteles bevándorlásellenes erőknek sem tekinthető, amellett, hogy elárulta a nemzeti radikalizmust.
Az Európai Parlamentben viszont a bevándorlás elleni európai patrióta összefogás egyik mozgatója lehetne a Mi Hazánk, mivel a Fidesz ugyan kiszorulni látszik az Európai Néppártból, de lehet, hogy mégis marad, és számos patrióta radikális párt fenntartásokat táplál vele szemben. Toroczkai Laci régóta markáns képviselője a hazafias radikális mozgalomnak, a déli határkerítés kezdeményezője, ezért elvárható tőle, hogy a bizalomnak megfeleljen, ezt a munkát elvégezze és megalkuvásmentesen képviselje a patrióta ellenállást a globalista erőkkel szemben. Nem beszélve a békediktátumok revíziójáról, amelyet a Fidesz még nem vállalt fel, míg a nemzeti önrendelkezés a Mi Hazánk programjának szerves része.
Van kint feladat bőven, hogy csak egy párat említsek: a bevándorlási terv kőkemény ellenzése, nemzetek felszámolásának, a multikulturalizmus és a multik térnyerésének blokkolása, kisebbségi sorban élő őshonos európai nemzeti közösségek jogainak garantálása, a jogfosztott elcsatolt magyar közösségek melletti kiállás, jogvédelme, a területén élő magyarokat elnyomó tagjelölt államok tagságának blokkolása (Ukrajna, Szerbia), értelmes és a közép-európai térség érdekeit szolgáló forráselosztás szorgalmazása, mezőgazdasági támogatások megtartása családi gazdaságok számára előnyös formában a bevándorlókra fordítás helyett, bérkiegyenlítés minimálbér-harmonizációval, fenntartható gazdasági modell támogatása, kis- és középvállalkozások melletti kiállás, polgárbarát fogyasztóvédelmi és foglalkoztatási szabályok támogatása, európai kulturális önazonosság védelme stb.
Fontos azt is látni, hogy a Mi Hazánk Mozgalmat nem kötik a nagy európai pártcsaládokban működő homályos, átláthatatlan alkuk és elvárások. Elvárható ezért, hogy csak a magyar emberek elvárásainak és érdekeinek védelmében végezzen nemzetszolgálatot az Európai Parlamentben bátran, keményen, tabuktól mentesen, a megalkuvásmentes hazafiság jegyében. A nemzet tiszta lelkiismerete lehetne a sokszor zavaros és háttérerők által vezérelt európai politikában.
Fontos az is, hogy a Mi Hazánk által elnyert minden mandátum egyúttal a balliberális blokk esélyeit is csökkenti a kijutásra, ezért kettős jótékony hatása is van. Ha viszont a bejutási küszöb alatt marad, akkor a rá adott szavazatok semmibe hullanak és a Soros tervet támogató kis pártok valamelyike juthat az EP-be ezáltal.
Éppen ezért a nemzeti radikálisok, de akár a megosztott szavazat elve alapján kormánypárti családok egyes tagjai is nyugodt szívvel szavazhatnak a Mi Hazánk Mozgalomra.
És ami szintén fontos: folytatást kell nyerjen dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő áldozatos, emberfeletti és eredményes hazafias munkássága, amit magyar önrendelkezésért kifejtett az elmúlt 10 évben az Európai Parlamentben. Rendkívül magasra tette a lécet, elérni szinte lehetetlen. De miután a Kárpát-medencei magyarság önrendelkezését programjába emelte, így a staféta átvételére és a bizonyítás lehetőségének kiérdemlésére a Mi Hazánk Mozgalom alkalmasnak mutatkozik, de ehhez megfelelő felhatalmazást kell kapjon most vasárnap.
A nemzeti radikálisok az elmúlt évek csalódásai, kényszerdöntései és passzivitásra kárhoztatása után megmutathatják erejüket, ha a most vasárnapi európai parlamenti választáson a nemzeti radikalizmust képviselő Mi Hazánk Mozgalom európai parlamenti listájára szavaznak.
Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő
A Mi Hazánk törökszentmiklósi vonulásának és Toroczkai Facebook-oldalának tiltása egy tőről, az önkényből fakad
(Az írásom eredeti változatát a közösségi oldalamról jogsértő módon eltávolította a Facebook...)
A vége felé közeledő európai parlamenti választási kampányban két, egy tőről fakadó önkényes tiltást nemzeti jogvédőként nem hagyhatok szolidaritás és szó nélkül.
Május 21-én Törökszentmiklóson a közbiztonság érdekében a Mi Hazánk Mozgalom által tartott tüntetés vonulásos részét a rendőrség és a bíróság is megtiltotta teljesen abszurd és önkényes indokokkal, a Magyar Gárdánál már alkalmazott "foglyul ejtett közönség" doktrína téves alkalmazásával. Személyes érintettségemet az adja, hogy a bejelentőt én képviseltem a tiltó határozatok elleni perekben, mert ezt nemzeti jogvédő feladatnak éreztem, ahogy annak idején a Magyar Gárda feloszlatási perében is.
A tüntetés előzményét jelentő brutális, közfelháborodást kiváltó bűncselekményt bemutató felvétel közlését és a tüntetés meghirdetését követően pedig a Facebook minden indokolás és törvényes jogalap nélkül megszüntette a hozzáférést a Mi Hazánk Mozgalom EP-listavezetője, Toroczkai László 207 ezer ember által követett közösségi oldalához. A hírek szerint pedig a Soros-hálózat tagjai uniószerte nyolcvan, összesen tíz-húsz millió követővel bíró Facebook-oldalt és -csoportot tiltattak le, mert azok a bevándorlást ellenző erőket támogattak. Én is megéltem azt, hogy a gyalázatos román koncepciós perben tavaly jogerősen elítélt két székely politikai fogoly melletti nemzeti jogvédő közleményemet „terrorizmus támogatása” miatt letiltották.
Mindkét eset olyan vélemény elfojtására irányul, amely valós társadalmi problémát érintett kritikus és radikális módon. Mindez súlyosan antidemokratikus, megengedhetetlen és elfogadhatatlan. És a választásba való tiltott beavatkozást jelent. A jogsértést elszenvedők pedig méltán számíthatnak a tisztességes, józanul gondolkodó emberek szolidaritására. És egyúttal emiatt ezek a tiltások visszafelé sülnek el: még nagyobb támogatást biztosítanak a tiltást szenvedőknek, akik húsbavágó témákban fogalmaznak meg a fősodrattól eltérő, de markáns véleményeket. Például azt, hogy nem tűrik a bűnözést, a bevándorlást, csapdába ejtett devizahitelesek kivéreztetését és a háttérhatalmak Európa tönkretételét célzó terveit.
Lássuk a vonulásos tüntetés önkényes tiltását: A Mi Hazánk Mozgalom egy brutális, erőszakos bűncselekmény helyszínétől indulva vonulásos tüntetést kívánt tartani Törökszentmiklóson, mivel a közbiztonság súlyos megrendüléséről szóló bizonyítékokról értesültek és arról, hogy közveszélyes cigány származású személyek tartják rettegésben Törökszentmiklóst, akikkel szemben a rendőrség nem lép fel. Egy ilyen helyzetben nem elvitatható joga egy politikai pártnak, mozgalomnak, hogy hangot adjon elégedetlenségének és megfelelő intézkedéseket követeljen a helyszínen tartott demonstrációval. Mindez nem jelenti a közbiztonsági tevékenység átvételét. Ennek ellenére a rendőrség megtiltotta a bejelentett vonulásos tüntetésüket azzal, hogy a vonulás a közbiztonságot vagy a közrendet közvetlenül, szükségtelen és aránytalan mértékben veszélyezteti, illetve mások jogainak és szabadságának szükségtelen mértékű és aránytalan sérelmével jár.
Az önkényes jogalkalmazás tilalma és a jogbiztonság alkotmányos követelménye megkövetelte volna azt, hogy a rendőrség a tiltás alapjául szolgáló indokait világosan, egyértelműen és a tiltó rendelkezést megalapozó módon jelölje meg. Jelen esetben ez nem történt meg, a rendőrség téves, alaptalan és önkényes feltételezéseit közölte, és nem a tiltás alapjául szolgáló jogsérelmek minősített eseteinek elkerülhetetlen bekövetkezését bizonyította és indokolta meg. Egészen elképesztő, hogy a bíróság még a rendőrséghez képest is megalapozatlanabbul jutott arra téves következtetésre, hogy közhatalmi szerep vállalását célzó tüntetésről van szó, miközben a deklarált cél az közbiztonsági szervek tevékenységének kritikája, illetve a hatékonyabb működés elérése volt.
A bírósági ítéletekkel ellentétben szó nem volt gyűlöletkeltésről és önkényes jogérvényesítésről. Tetten érhető egy olyan szenttehén-effektus a cigánysággal kapcsolatban (ezek szerint már a nevüket sem lehet kimondani), hogy a bíróság elnézte a rendőrségnek azt, hogy a tiltás körében: 1. nem jelölte meg a szervezők állítólagos gyűlöletkeltő fordulatait (az észrevétel már gyűlöletkeltés a bíróság szerint...), 2. nem jelölte meg a határozatban, mely társadalmi csoport, kisebbség az érintett, 3. önkényes jogérvényesítés szándékát állítja, miközben a tüntetés célja, hogy az állami szervek alkotmányos kötelezettségeinek teljesítését szorgalmazza, és nem utal semmi arra, hogy önbíráskodás vagy közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése Btk. tényállás megvalósítására készült bárki. A közbiztonság állami feladatának ellátását követelő tüntetés nem valósítja meg a közbiztonsági tevékenység jogellenes szervezése Btk.-tényállást. A rendőrségi határozatok és bírósági ítéletek előzetes tilalmi okként jelöltek meg olyan körülményeket, amelyeket nem bizonyítottak, amelyek nem következtek be, és amelyek bekövetkezése esetleges oszlatási ok lehet csupán.
Teljesen önkényes és abszurd ez az érvelés, amely alapján lényegében soha nem lehetne közbiztonsági témájú tüntetést tartani cigányok lakta településen vagy pl. egy halálos kutyás támadást követően a kutyatartás rendszabályozását követelő tüntetést olyan helyen, ahol kutyát tartók élnek stb., stb. Ez egy totális zsákutca, a gyülekezési jog kiüresítése. Ezzel olyan önkényes határt húznak a gyülekezési jog gyakorlása elé, ami megengedhetetlen. A bűnözés bírálata és a rend kikényszerítésére irányuló alkotmányos üzenetek ismertetése, illetve azok olyan általi meghallgatása, akik adott esetben hallótávolságban tartózkodnak, pedig semmilyen nem adhat alapot arra, hogy a gyülekezési jog erre hivatkozással korlátozható legyen.
Ezen megközelítés alapján soha nem lehetne a bűnözés ellen közterületi rendezvényt tartani, mert tartani lehetne attól, hogy esetleg hallótávolságon belül élők közül valaki - aki történetesen bűnöző életmódot folytat - számára a tüntetés kellemetlen, az őt hátrányosan érintő kijelentések eltűrésére "kényszerül", ezért az ő jogainak védelme érdekében a közbiztonság melletti tüntetés kizárt kellene legyen. Ez nyilvánvalóan megengedhetetlen megközelítés, amely élesen ellenkezik a gyülekezési jog garantálására vonatkozó alkotmányos előírásokkal és törvényi szabályokkal. Értelemszerű, hogy semmiképpen nem tekinthető aránytalan sérelemnek, ha valaki otthonában beszűrődő zajként egy számára esetleg kellemetlen üzeneteket hirdető tüntetés hangfoszlányait érzékeli, pedig legfeljebb erről lehet szó közterületi rendezvény esetén. Ráadásul azzal is adós maradtak a támadott határozatok és ítéletek, hogy fenti körülmény okán mások jogai és szabadsága szükségtelen és aránytalan mértékű korlátozással járna.
Totális kettős mérce, hogy a bűnözés elleni és rendteremtést követelő vonulásos tüntetéseket tiltják, de ugyanakkor a közszeméremsértő, sokakat, köztük a környéken lakókat „foglyul ejtő”és felháborító budapesti szexuális deviáns „parádé” hatalmas rendőri biztosítással évről évre mehet, vagy balliberális tüntetők kedvük szerint masírozhattak tavaly decemberben olyan útvonalakon, ahol nyilvánvalóan velük egyet nem értők is laktak nagy számban. Függetlenül attól, hogy a tüntetés végül statikus formában békésen megvalósult, mindezt nem fogjuk annyiban hagyni, és alkotmányjogi panaszt fogunk előterjeszteni Alaptörvényt sértő ítéletek megsemmisítése érdekében.
Toroczkai László népszerű közösségi oldalának minden indok nélküli, önkényes „beszántása” a totális diszkriminációt megvalósító Facebook Inc. részéről szintén kirívó jogsértés és egyértelműen annak a bizonyítéka, hogy a nemzetközi patriofób (hazájukat szeretőket gyűlölő) erőknek célkeresztjébe került a nemzeti önrendelkezésünk mellett kiálló, illetve Európa multikulturalizmussal és bevándorlással való tönkretételét ellenző Mi Hazánk Mozgalom. Nem véletlen, hogy a közelmúltbeli nemzetközi akció éppen ezt az oldalt lőtte ki több tucat más, veszélyesnek és bevándorlás-ellenesnek minősített oldallal egyetemben. Ezen lépés is jogkövetkezményekkel fog járni, a jogérvényesítésre elkerülhetetlenül sor kerül. Mindezek eggyel több okot jelentenek arra, hogy ez a megalkuvásmentes hazafiságot képviselő erő ott legyen az Európai Parlamentben és a tiltani kívánt hangját hallassa a magyarság, és Európa megvédése érdekében.
Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő
