dr. Gaudi-Nagy Tamás

Elhunyt nemzeti jogvédő barátunk és bajtársunk: dr. Grespik László

Szomorú szívvel és megrendülten tudatom, hogy 2016. december 19-én hajnalban dr. Grespik László barátunk, nemzeti jogvédő kollégánk, a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának tagja és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnökségi tagja 52 évesen visszaadta lelkét a Teremtőnek. Felfoghatatlan és feldolgozhatatlan tragédia ez nemcsak által mélyen szeretett családja, özvegye, Éva és két gyermeke, Etele és Anna számára, hanem nemzeti jogvédő közösségünk számára és az egész Nemzet számára is. Halálának híre letaglózott, családja kérésére tudattuk csak most a hírt.
Miért mennek el az igazak ? És ráadásul miért életük derekán? Mint most Laci.
Különleges, eredeti és tehetséges személyisége pótolthatatlan űrt hagy hátra.


Idén október 23-án ott volt velünk a 2006 őszi emléktáblánk avatásán a Hazatérés Templománál:



Beszámoló a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina EP képviselő felvidéki jogi monitorozó útjáról (2016. november 16-20.) – karácsonyi és újévi jókívánságokkal, előszóval

Előszó:

Karácsony előtt örömmel adom most közre a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő idei felvidéki jogi monitorozó útjáról készített összefoglalót.

A beszámoló szerzője egy tehetséges felvidéki magyar joghallgató, reménybeli nemzeti jogvédő Kartai Gergő, aki nálam kezdett gyakornoki időszak nyomán kísért el minket az útra és biztatásomra, segítségemmel krónikát készített a háromnapos útról. (Korábbi két felvidéki tudósítás itt és itt olvasható.) Tudósítását néhány szemponttal kiegészítettem, de döntő részben saját gondolatait tükrözi a summázat. Különös értéket az ad a műnek, hogy milyen őszintén, nyíltan és önkritikusan fogalmaz a felvidéki magyarság nem túl rózsás helyzetével kapcsolatban. Világossá teszi, hogy a változás kulcsa egyértelműen a felvidéki magyarság kezében van, elsősorban rajtuk múlik kikényszerítik-e az őshonos európai nemzeti közösségeket egyébként megillető, de tőlük jelentős részben megtagadott egyéni és közösségi jogokat. A szerző és a tudósításban említett biztató kezdeményezések, derék emberek a sanyarú valóságból való kilábalás esélyét kínálják. A mi feladatunk, pedig az, hogy segítsük a bátor, öntudatos felvidéki magyar kezdeményezéseket. Amint tapasztalhattuk: már nincs hová hátrálni. Az úton szerzett jogi tapasztalatok feldolgozása folyamatosan zajlik. Köszönet Gergőnek a kiváló összegzésért és egyúttal mindenkinek, aki segítette utunk eredményes megvalósítását. Kiemelt köszönet dr. Morvai Krisztina barátomnak és harcostársamnak, hogy alkotó részvétele mellett ösztönözte és lehetővé tette a misszió megvalósítását. Sok erőt és kitartást azoknak, akik tartják a zászlót és nem adják fel!

Azóta már több száz felvidéki önkormányzathoz jutott el a kétnyelvűséget követelő, az utunkon minket végig elkísérő kiváló somorjai civil aktivista Polgár Hajnalka vezetésével készített petíciójuk. Velük vagyunk! A szlovák EU elnökség ideje lassan lejár, és lejárt a gyávaság, a belenyugvás, önfeladás, elnyomás és alávetettségre alapuló rendszerek ideje is.

Nemrég újabb fegyvert adott az önrendelkezésért küzdő testvéreink kezébe az Európai Parlament 2016. december 12-én „Az alapvető jogok helyzete az Európai Unióban 2015-ben” címmel elfogadott, határozatának 104. pontja (előterjesztő Nagy József felvidéki magyar EP képviselő volt):

„kéri az Uniót az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1985 (2014). számú, az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről és jogairól szóló állásfoglalásának végrehajtását, a szubszidiaritás elvét maradéktalanul tiszteletben tartva; hangsúlyozza, hogy a tagállamokban üzemelő vészhelyzeti forródrótoknak és egyéb hivatalos segélyvonalaknak nem csak az ország hivatalos nyelvein, hanem a hívások átirányítása révén a kisebbségi nyelvein és a főbb uniós nyelveken is elérhetőeknek kell lenniük”

Az állásfoglalás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén 2014 áprilisban Kalmár Ferenc akkori képviselőtársam jelentésén alapuló, többünk közös munkájával elért határozat végrehajtására hívja fel a tagállamokat. Az a határozat pedig egyértelműen kiáll többek között a területi autonómia és nyelvi jogok teljes körű érvényesítése mellett. Ez a határozat teljesítette be a szintén általunk kiharcolt 1832/2011. sz. ET határozat területi autonómiát szorgalmazó törekvéseit. Kőkemény csatában, visszaverve a románok és szerbek támadásait vittük át akkor a most az EU tagállamok számára végrehajtásra utalt határozatot. Most már csak az a kérdés ki-mikor él végre ezekkel az eszközökkel!

Ezzel a beszámolóval és jó hírrel is kívánok áldott, kegyelemteljes Karácsonyt minden kedves honfitársamnak gúnyhatáron innen és túl abban a tudatban, hogy a magyarságnak küldetése van, a Szeretet, az Igazság és Szabadság kiteljesítése, és ezért kell közösen megtennünk minden tőlünk telhetőt! Egyúttal egészségben, örömökben és sikerekben gazdag, fájdalmakat enyhítő, gyógyulást hozó, a meghurcoltaknak szabadságot adó, boldog új esztendőt is kívánok!

 

Budapest, 2016. december 23.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat(www.njsz.hu)  ügyvezetője

www.gaudinagytamas.hu

 

 A Beszámoló:

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat küldöttsége idén november 16-20 között tavaszi erdélyi missziót követően Felvidékre is ellátogatott, hogy felmérje a felvidéki magyar lakta települések illetve a felvidéki magyarság jogi helyzetét, önrendelkezési jogának érvényesülését. Nagy megtiszteltetésemre engem is meghívtak a körútra, amely során élményekben gazdag három napot tölthettem a stábbal és szerezhettem értékes tapasztalatokat olyan míves emberektől, mint például dr. Morvai Krisztina EP képviselőasszony és dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Sokat merítettem ugyanakkor az útra velünk tartó dr. Menyhárt Gabriella erdélyi magyar jogvédőtől, aki számos, magyar közösség érdekit szolgáló pert nyert meg. Almási Lajos videokamerájával pedig gondosan kísérte végig utunkat.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat delegációja a dunaszerdahelyi Városháza előtt kedves vendéglátónkkal, Takács Tímeával.

Nyilvános meghallgatás és fórum Gömörben, az almáspusztai Baranta-völgyben dr. Morvai Krisztinával, dr. Menyhárt Gabriellával és Mede Ferenc vállalkozóval közösen.

A monitorozás három fő állomása: Dunaszerdahely, Komárom illetve gömöri Baranta-völgy volt. Ezen állomásokhoz való utazásaink során számos más helyen is megálltunk, többek között a lévai magyar iskolánál és több fontos emlékmű megkoszorúzása érdekében. Így volt ez Komáromban (Csonka-Magyarország) is, ahol a Szabadság téren álló I. világháborús emlékműnél koszorúztuk meg s emlékezhettünk meg Dél-Felvidék, s Komárom visszacsatolásának 78. évfordulójáról.

A stáb első állomása Dunaszerdahelyre vezetett, amely Pozsonytól 45km-re délkeletre, Csallóköz szívében fekszik. A 2011-es népszámlálás alapján a város 22.477 lakosából 16.752 magyar és 4373 szlovák volt. Megjegyezendő, hogy a 2001-es népszámlálási adatok alapján a magyar lakosság száma még 18.756 volt, tehát 10 év alatt jelentősen csökkent a magyarság lélekszáma.

Ezek a számok azért is fontosak, mivel a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvény (1) és (2) bekezdése alapján azon településen, ahol a „kisebbség” száma eléri a 15%-ot, ott a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni valamint joga van a helyi államigazgatási szervvel, a területi önkormányzati szervvel és a területi önkormányzati szerv által alapított jogi személlyel (a továbbiakban “közigazgatási szerv”) folytatott szóbeli és írásbeli érintkezés során, ideszámítva az írásbeli háttéranyagokat és bizonyítékokat, a kisebbség nyelvén kommunikálni, és a közigazgatási szerv a kisebbség nyelvén írt beadványra az államnyelv mellett kisebbségi nyelven is ad választ a közokiratok kiállításának kivételével.

Megemlékezés felvidéki magyar hősökről és meghurcoltakról (a beszámoló szerzője a képen Krisztinától jobbra).

Ősi csallóközi magyar települések nevei csak tótul a dunaszerdahelyi buszállomás hirdetőtábláján-ezt a megalázást már remélhetően nem sokáig engedik ezt az ott élő magyarok.

A városban elsőként az autóbusz- és a vasútállomást jelöltük ki célként. Sajnos azt kellett megtapasztalnunk, hogy bár a személyzet beszélte a magyar nyelvet, de ahogy a várakozóteremben, úgy az állomások környékén is a táblák, biztonsági jelzések (amelyeknek megszegése akár szankciókat is vonhat maga után), a felhívások, hirdetések, információs feliratok mind-mind csupán „államnyelven” voltak feltüntetve, magyarul nem. Sőt, az autóbusz állomáson az információs automata adatai a gépen angol, német és szlovák nyelven voltak csak olvashatók, magyar nyelven „természetesen” nem. De hiszen miért is lenne egy több mint 80%-os magyar lakta városban a szlovák, angol és a német nyelv mellett magyarul is feltüntetve bármi…

Az állomások után Dunaszerdahelyen a kitelepítettek emlékművénél volt alkalmunk a meghurcoltakról megemlékezni illetve az emlékművet megkoszorúzni. A koszorúzás után pedig együtt énekeltük el nemzeti himnuszunkat és a Szózatot.

Utolsó helyszín a városháza volt, ahol szintén nem az várt minket, amire esetleg számítottunk volna, azonban megjegyezendő, hogy egy önkormányzati tisztviselőnő igényes és szívélyes betekintést adott nekünk és megtekinthettük szinte mindent, és városról szóló mutatós kötetekkel lepett meg minket, köszönet érte neki. Szerettünk volna egy-két szót váltani a polgármester úrral, azonban betegsége és elfoglaltságára hivatkozva vele nem, azonban az alpolgármester úrral sikerült a folyosón összefutnunk, aki csupán egy kétperces kézfogásra ért rá. Ahogy sétáltunk az épületben, megdöbbenve olvastuk a jelenlegi képviselői ciklus képviselőinek névsorát a falon és arra lettünk figyelmesek, hogy a több mint 90%-ban magyar képviselők közül alig páran voltak, akik nem hagyták megbecsteleníteni nevük, és felvállalva nemzetiségük és identitásuk magyar névvel szerepeltek volna a táblán. Sajnos ezt azért is volt szomorú látni, mivel még ha annak idején, amikor erőteljesen szlovákosították a neveket és ezzel őket megbecstelenítve és csorbítva identitásuk nem is tudtak volna fellépni ellene, ma már egy tollhúzással – és némi sétával – bárki bármikor visszaváltoztathatja eredeti nevére a személyigazolványát. Ahogy az állomáson, úgy itt is szomorúan véltük felfedezni, hogy az önkormányzati hirdetőtáblák, kifüggesztett iratok többsége sajnos csak szlovák nyelven volt elérhető, de sajnos nem az volt a legmegdöbbentőbb, hanem az, amikor felértünk az épület legfelsőbb szintjére, ahol az üléstermet is megcsodálhattuk. Csodáltuk is, hiszen egy aranykezű magyar ácsnak Makovecz Imre tervei alapján megvalósított, gyönyörű munkája fogadott minket, ám ez a csodálat csak addig tartott, amíg el nem mesélték annak történetét, hogy vajon egy 80%-os magyarlakta városban, ahol a képviselőtestület több mint 90%-ban magyar, miért csak nemrégiben lehetett indítványozni azt, hogy az ülésteremben a szlovák és az uniós zászló mellett a magyar is helyet kaphasson.  A válasz egyszerű, de annál inkább megdöbbentő. Egy 6 éves magyar ajkú kisiskolás ihlette a testület tagjait, aki egy látogatócsoport tagjaként vette a „bátorságo” és meg merte kérdezni a képviselőktől, hogy a magyar zászlónk vajon mért nem díszeleghet ott a többi zászló mellett?! Természetesen ezzel még mindig előrébb járnak, mint sok más, magyar többségű városok, faluk önkormányzatai. Ebből kifolyólag tehát nyugodtan megállapíthatjuk, hogy a dunaszerdahelyi önkormányzat zászlóügyben hozott döntése példaértékű és követendő minden magyar többségű önkormányzatra nézve, ahol erre a feltételek és a lehetőségek is adottak!

A dunaszerdahelyi esti fórumunkon dr. Morvai Krisztina, dr. Gaudi- Nagy Tamás és dr. Szekeres Klaudia kiváló felvidéki ügyvéd adták elő tapasztalataikat, esetleges megoldási lehetőségeiket a vendégeknek. Dr. Gaudi- Nagy Tamás úgy fogalmazott, hogy szerinte a felvidéki magyarság politikai fogoly s nem szabad, ezért le kell rázni a lelki béklyóinkat és az önrendelkezés útjára kell lépni, amelyet ráadásul a nemzetközi jog normái is támogatnak. Dr. Morvai Krisztina szerint tömegesen, határozottan és tudatosan kell, hogy fellépjünk a jogok kikényszerítése érdekében és akkor ismét saját kezébe veheti sorsát a felvidéki magyarság. Mindketten ismertettek olyan európai példákat, ahol öntudatos őshonos közösségek sikerrel vívták ki közösségi jogaikat. Dr. Szekeres Klaudia pedig a magyar közösség érdekében folytatott jogi küzdelmekről beszélt, így például a népszavazáson régi nevének visszaszerzése mellett döntött Pered település ügyéről, a nemrég a népszavazás eddig bojkottált eredményének kikényszerítését célzó próbaperről. A hosszan tartó fórumon számos kérdés és értékes hozzászólás hangzott el a résztvevőktől, akik közül többen világossá tették, hogy úgy érzik a felvidéki magyar politikai „elit” magukra hagyta őket. A fórum végén jogi öntudat erősítését célzó művek, a Jogvédők a nemzet szolgálatában c. kötet és a Jelentés a 2006 őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggésben végzett jogvédő tevékenységről című, NJSZ által kiadott könyvek több példánya jutott el az érdeklődökhöz. A nemzeti jogvédők bemutatták azon küzdelmeiket, amelyek a csonka hazában a kormányellenes tüntetők ellen folytatott állami erőszakcselekmények miatt folytattak. Kiderült: szemkilövéstől, bebörtönzéstől és más 2006-2010 között a csonka hazában átélt meghurcolásoktól a Felvidék magyarsága nem kell tartson. Malina Hedvig – akinek édesapja is felszólalt a fórumon - sajnálatos ügyén kívül az elmúlt években nem volt számottevő koncepciós magyarellenes eljárás. A fórum végén a vendégekkel sikerült baráti légkörben egy órát beszélgetéssel, élmények és tapasztalatok cseréjével töltenünk.

A következő utunk Komáromra vezetett, ahol Fehér István, a Selye János Gimnázium földrajz tanára vezetett minket. Első ízben a magyar gimnáziumot tekintettük meg kívülről, ami szintúgy csalódás volt, hiszen a szlovák és az uniós zászló mellett megint csak nem díszeleghetett a magyar, mondván hogy ne haragítsuk magunkra szlovák „testvéreinket”. Itt úgy érzem meg kell jegyeznem valamit, ami az én szívemnek is már nagyon régóta fáj. Én hat éven keresztül voltam a gimnázium diákja, itt is érettségiztem és azzal kellett szembesülnöm, – annak ellenére, hogy a gimnáziumban többnyire jól képzett, kedves, barátságos tanárok tanítanak – hogy Fehér István tanár úr volt az egyetlen, aki sosem volt rest az óráiba egy kis magyar kultúrát, magyar identitás erősítőt zsúfolni még akkor sem, ha a diákoknak legfeljebb heti két órájuk volt vele. Ez sajnos a többi tanárról nem volt és nem is mondható el mind a mai napig, ami azért is nagyon fontos, mert sajnos nálunk Felvidéken az a tendencia már évek óta, hogy a magyar nemzetiségű lakosok úgy döntenek – mondván így könnyebb lesz gyermeküknek elhelyezkedni az országban – szlovák iskolákba adják be gyermeküket és hagyják őket elszlovákosodni, s ezáltal rohamosan csökken a magyarság lélekszáma.

Komáromban 2001-es népszámlálás alapján a 37.366 lakosból 22.452 (60%) vallotta magát magyarnak, 12.960 (35%) pedig szlováknak. A 2011-es népszámlálást tekintve a 34.349 lakosból már csak 18.506 (53,9%) volt magyar és 11.509 (33,5%) szlovák.

A gimnázium után a kitelepítettek emlékművét koszorúztuk meg, s majd a komáromi Járási Bíróság felé sétáltunk el, hol megdöbbenve tudtuk meg az információs ablaknál, hogy azért nincsenek kétnyelvűen az információs feliratok, értesítések kihelyezve, mert még eddig senki nem kérvényezte. Ezt megtapasztalva Dr. Morvai Krisztina petíciót adott be a feliratok kétnyelvűsítése érdekében a bíróság elnökéhez. Egy ítélethozatalra is volt szerencsénk beülni a stábbal, ahol épp a felek nem jelentek meg, így az ítélet kihirdetése után el tudtunk beszélgetni a bíróval, aki ha nehézkesen is, de megértett minket és tudott velünk magyarul társalogni. A bíró úrral beszéltünk a polgári peres változásokról, amelyek alapján a perbeli bizonyítékok a magyar nyelvre fordításának költségét idén július 1-től a felekre terhelik, amely nemzetközi egyezményeket megsértésével jár. Továbbá megtudtuk bírósági eljárások egyes menetrendjét, hogy például ha csak egy valaki is az eljárás során nem érti a magyar nyelvet, de például a felek és a bíró is tud magyarul, akkor tolmácsot kell hívatni, ám nem annak az egy szlováknak, aki része az eljárásnak, hanem a többi magyarnak, mivel az eljárást akkor is szlovákul fogják lefolytatni.

A Bíróság után a vasútállomást tekinthettük meg, amely utunk talán legmegrázóbb része volt. A gimnazista éveim alatt folyton szembesülnöm kellett azzal, hogy ha szerettem volna hazautazni, viszont – főleg a kezdetekben, mivel én 90%-ban magyar ajkú, 800 lakosú községben élek – amikor még nem tudtam konyhanyelven sem a szlovákot, nagy erőfeszítésekbe tellett elmagyarázni a jegyárusnak, hogy mit és hogyan szeretnék, ugyanis nem volt hajlandó – és mind a mai napig nem is az – kiszolgálni, ha magyarul beszéltem. És ez természetesen nem csak velem szemben, hanem bárkivel, aki épp magyarként arra jár, és nem tudja, vagy csak töri az „államnyelvet”. Ezt a magatartást nem hiszem, hogy bármely törvény, jogszabály, határozat vagy éppen egy nemzetközi egyezmény megengedné. Tovább haladva szerettünk volna az állomás büféjében vásárolni, - ahol egyébként minden csak szlovák nyelven volt feltüntetve - és mikor megláttuk, hogy a hölgy – aki egyébként a tulajdonos volt és az előző polgármesteri választásokon jelöltként is indult – kitessékelt minket mondván, hogy most épp egy szlovák polgárral beszél, és őt szolgálja ki, minket pedig nem hajlandó kiszolgálni. Ezek után dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás – a stábunk két tagjának korábbi kísérleteit követően – Érsekújvárra kívántak jegyet vásárolni a jegypénztárban magyarul, amelyre a pénztáros a pénztár rolójának lehúzásával reagált, megtagadta a kiszolgálást. Mindezek után elindultunk az állomás igazgatójának irodájába, ahol szerettünk volna panaszt tenni és elbeszélgetni az igazgatóval erről a jelenségről. Illedelmesen bekopogva kértük, hogy adjanak nekünk egy panaszkönyvet, amelyben leírhatjuk az impulzusaink és szerettünk volna az igazgatóval is elbeszélgetni. A személyzet úgyszintén nem tudott magyarul, panaszkönyvet nem voltak hajlandóak adni és még csak a folyosóra sem engedtek be minket. Egy tíz perces szócsata és elszánt fellépéseket követően két rendőrautót és egy gyorsreagálású egységet küldtek ki az állomásra. A nagy zűrzavarban, miután a képviselő hölgy megmutatta igazolványát, hogy valóban EP képviselő hajlandóak voltak panaszkönyvet kihozni, és az igazgató is megtisztelt minket jelenlétével, bár a magyart ő sem beszélte, ezért aztán vissza is ment az irodájába. A panaszkönyvbe a képviselőhölgy a fogyasztói diszkrimináció megállapítását, annak megszüntetését, az eset kivizsgálását valamint a felelősök megbüntetését kérte. Utólag kiderült, a „problémája” a jegyárusnak, az elárusító hölgynek, a személyzetnek és a rendőrségnek is az volt, hogy ők már 100 éve itt élnek, Szlovákiában, ahol az államnyelv a szlovák, és ha Szlovákiában vagy akkor szlovákul kell tudnod beszélni, – „Na Slovensko po slovensky” – aki pedig nem tud, az költözzön a Duna másik oldalára. Természetesen megkértek minket arra is, hogy mi itt ne magyarkodjunk, vegyük tudomásul, hogy nem otthon vagyunk. Természetesen már mondani sem kell, hogy a táblák, biztonsági jelzések, információs feliratok, értesítések csupán szlovák nyelven („államnyelven”) voltak kihelyezve. Mindezt persze nem hagytuk szó nélkül és egyértelmű határozottsággal tudomásukra hoztuk, ez itt magyarok lakta terület, így nem fogadható el ez a nyelvi diszkrimináció.

A vasútállomást elhagyva a városháza felé vettük az irányt, ahol szerencsénk volt találkozni a város polgármesterével illetve alpolgármesterével is. Hosszas beszélgetés után azt a következtetést vontam le, hogy az emberek talán még tudnák is, hogy mit kéne tenni, mit kéne tenni ahhoz, hogy változás történjen, hogy a magyarságnak ne kelljen alacsonyabb fajként élnie saját szülőföldjén jogfosztottan. Azonban a tevés az, ami mindig elmarad, a szavak embere, s nem a tettekéi lettünk. És ez igaz mindannyiunkra. A komáromi képviselőtestületben két képviselő csupán szlovák, az összes többi magyar nemzetiségű. Amikor arra került volna a sor, hogy a magyar zászlót kihelyezhessék a városházán, akkor a két szlovák képviselő úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne ebbe a kérdésbe beleavatkozni, hiszen nem rájuk tartozik ez a döntés, azonban mindannyiunk megdöbbenésére még így sem sikerült megszavaztatni, hogy kihelyezzék. Természetesen csak rajtunk múlott. Remélhetően kiküszöbölik rövidesen ezt a csorbát.

Knirs Imre alpogármester úr elmondta, hogy a város önkormányzata részéről voltak elképzelések, megmozdulások a vasútállomás kétnyelvűsítése iránt, azonban elutasították őket azzal az indoklással, hogy a szlovákiai közlekedési minisztérium egy félig katonai szervezet, ahol a rangidős tiszt engedélye illetve utasítása hiányában ilyen és hasonló intézkedések nem hozhatók meg. Ezek szerint még akkor sem, ha az éppen jogszabályi rendelkezéseket vagy nemzetközi egyezményeket sértenek.

Az esti fórumunk szintén nagy érdeklődést keltett a helyi magyar ajkú lakosságban. Szép számban megjelent vendégeink között ott volt Komárom alpolgármestere is, aki kifejtette, szerinte a felvidéki magyarság legnagyobb ellensége a közöny. Beavatott minket ambiciózus elképzeléseikbe az egyetem bővítéséről és városfejlesztés olyan irányú alakításáról, amely a helyi magyarság gyarapodását szolgálná. A somorjai civil aktivista Polgár Hajnalka – akik végig velünk volt az úton és aki sokat mesélt nekünk magyar érdekű civil mozgalmi törekvéseikről - is felszólalt, ismertette a felvidéki magyar érintettségű önkormányzatokhoz intézendő tömeges petíciókról az asszimiláció megakadályozására és a kétnyelvűség kikényszerítését szolgáló petíciós akcióról.

Utunk harmadik állomása felé haladva megálltunk Léván és a Juhász Gyula magyar anyanyelvű Alapiskolát látogattuk meg. A csupaszív és töretlen lelkesedésű Andruskó Csilla igazgató asszonnyal és az általa vezetett tantestület néhány tagjával volt szerencsénk találkozni és elbeszélgetni, akik őszinte szívvel osztották meg velük mindennapi elszánt küzdelmeiket, gondjaikat és terveiket, de egyúttal egyértelművé tettél számukra: soha nem adják fel. Az iskolát is megtekintettük és kedves vendéglátásban részesítettek minket. A lévai magyar gimnázium, a Czeglédi Péter Református Gimnázium vezetője, Kassai Gyula lelkész úr beavatott minket Felvidék legkisebb magyar gimnáziumának fennmaradásért folytatott építő küzdelmeiről. Sajnos nem túl kecsegtető a helyzet a fogyó magyarságú Léva és környékén. A magyar iskolák lényegesen hátrányosabb körülmények között próbálnak fennmaradni és létezni, épphogy funkcionális tevékenységüket el tudják végezni, míg a szlovák alapiskolák nem tudják hová költsék még el a pénzt. Ennek eredményeként technikailag, fejlettségileg a szlovák iskolákkal szemben alul maradt magyar alapiskolák nem tudják felvenni a versenyt, nem tudnak megfelelően érvényesülni. Tulajdonképpen hónapról-hónapra élnek, létezésük bizonytalan. A gyermekek száma folyamatosan csökken, s közben egyre több magyar gyermeket szlovák iskolákba iratnak be az „érvényesülés” miatt és az egyre gyarapodó számú cigány nebulók miatt.

A találkozón megjelent helyi gazda szintén mostoha körülményekről nyilatkozott. A mezőgazdaságot tudatosan leépítik, a földeket pedig külföldi cégek, vállalkozók kezére játsszák.  Egyszerűen nem tudnak a nagyvállalkozók, a nagy multik mellett versenyben maradni. Elnyomják őket, és ezáltal nem tudják megőrizni önfenntartási tevékenységeiket, amelyeket apáiktól, dédapáiktól tanultak, örököltek, s amelyek által generációkról- generációkra tartották el családjukat, tartották fent közösségük.

Számomra a legmeghatározóbb és legfelemelőbb helyszín az eddigiek közül a felvidéki monitorozás utolsó állomása: a Medvesalja, Barkóság vidékén, a gömöri térsében található Baranta- völgy volt. Ezen az utolsó állomásunkon úgy éreztem fellélegezhetek. Teljesen más mentalitással, környezettel lettünk elvarázsolva. Úgy éreztem – a komáromi és a dunaszerdahelyi állomásainkkal ellentétben – hogy az itt élő csodás emberek a szavak helyett a tettek mezejére léptek. Medvesalján megismerkedhettünk Mede Ferenc vállalkozóval, üzletemberrel, aki társaival együtt megpróbál ő maga lenni a változás, s ezzel másoknak energiát, lelkesedést, kitartást, bátorságot, és ami nagyon fontos, egy irányt ad, egy utat, amelyen elindulhatnak. Ambíciózus régiófejlesztésbe kezdett helyi vállalkozók, helyi kézművesek, termelők és szolgáltatók bevonásával, amelynek az a célja, hogy európai források bevonásával vonzó turisztikai célponttá tegye a régiót, amely munkahelyeket teremt, megélhetést biztosíthat és öntudat erősíthet, mindez pedig a helyben maradást és a magyarság megmaradását segítheti. Az esti fórumunkon a helyi lakosok mellett megemlítendő Sonkolyné Mede Csilla, Egyházasbást község polgármestere is, akik szavaiból és mondataiból érzékelni lehetett azt az elkeseredettséget, bánatot és gondok, nehézségek tömkelegét, melyekkel eddig senkihez nem tudtak bizalommal fordulni. Elkeseredettséget érzékelhettünk, hiszen a völgy földrajzi elhelyezkedéséből is adódóan tulajdonképpen egy, a külvilágtól elzárt, elvágott más világ az, ahol ők élnek. Ahonnan a segítségkérés sajnos oly kevés helyre hallatszik el, s ebből okkal érezve azt, hogy egyedül maradtak és senkire nem számíthatnak. Azonban megjegyezendő és egyben példaértékű, hogy eme keserűség és elkeseredettség mellett is egy élő és virágzó boldog közösséggé tudták egymást kovácsolni, amelyből a vállalkozóktól kezdve a helyi polgármestereken át egészen a községi lakosokig mindenki kivette az osztályrészét. A fórumon megosztotta velünk gondolatait a nemrég elhunyt kiváló, a szlovák állam által meghurcolt magyar asszony, Tamás Aladárné lánya is.

Végül, de nem utolsóként dr. Menyhárt Gabriella erdélyi ügyvédnő eredményes jogi küzdelmeiről tartott beszámolót, amely példaértékű és követendő! Követendő, hiszen nem lehet feladni! Nem lehet nem tenni! Menni kell és csinálni, s - ha néha-néha el is fáradunk - egymásnak erőt adni és egymást bátorítani kell az elért sikereinkkel! Hisz mi mindannyian egy vérből valók vagyunk!

  Úgy gondolom nagyon fontos, hogy mindig legyen egy személy – lásd Komáromban Fehér István, Somorján pedig Polgár Hajnalka, Medvesalján, Barkóságban Mede Ferenc – aki megpróbál egy közösséget formálni, s azt összetartani, igazgatni útjukat, megmutatni a helyes utat. A külhoni magyarságnak rá kell jönnie arra, hogy egységben az erő. Össze kell tartani nem csak az adott régióban, hanem a többi elcsatolt területen élő magyarsággal, hogy egymástól, egymás hibáiból tanuljanak, egymást közösen segítsék. Személy szerint a Baranta- völgyben egy biztató irányt, egy példaértékű kis közösséget véltem felfedezni, akiknek vannak elképzeléseik, akik kezükbe vették saját sorsuk. A nap végére úgy éreztem, mi nem is adni mentünk oda, hanem kapni. Kapni sok erőt, lelki felüdülést, és hitet. Hitet, hogy amit csinálunk, annak értelme és célja is van.

Összegzésként tulajdonképpen hét negatívumot tudnék megjelölni, amely rossz hatással van ránk, és amelyen mindenképp változtatni kellene, illetve hét pozitívumot, ami előmozdíthatná, előidézhetné a változást. Azt a változást, ami által újra visszanyerhetnénk megbecsülésünk, büszkeségünk, identitásunk és hitünk egy szebb jövőben.

A negatívumok közé tudnám sorolni a lustaságot, a kishitűséget és a félelmet, amely mint olyan megakadályoz abban, hogy önmagunk legyünk. Hiszen mi is a félelem? A félelem egy olyan hamis tény, amit mi valósnak hiszünk. Továbbá a tétlenség, a nemtörődömség, a megosztottság és a közöny. Ugyanis a szeretet ellentéte nem a gyűlölet. A szeretet ellentéte a közöny, amelynek elszaporodásával közösségek tucatjai merülnek feledésbe, és nem marad csupán a magány és a boldogtalanság.

A monitorozásunk három napja során felmerült pozitívumok közé tudnám sorolni a hitet, hiszen a béklyóktól csak úgy lehet megszabadulni, ha többé nem hiszünk bennük. Az összefogást, amely nélkül sosem lesz egység. A bátorságot, aminek segítségével megtesszük az első lépéseink. Az önzetlenség és az önfeláldozás, amellyel másokat is arra inspirálhatunk, hogy a szavak helyett a tettek beszéljenek elvárások nélkül. És végül az emberségesség és a szeretet, amely nem csak boldogságunk kulcsa, de általa kihozzuk egymásból a legjobbat.

Konklúzióként szeretném megköszönni, hogy szülőföldemre is ellátogatott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, különösen  dr. Morvai Krisztinának és dr. Gaudi- Nagy Tamásnak, akik nélkül ez az élményekben és tapasztalatokban gazdag utazás nem valósulhatott volna meg. Köszönöm azt a rengeteg tanácsot, erőt, bíztatást és hitet, amellyel bearanyozták a felvidéki magyarság mindennapjait. Köszönöm, hogy ebben a nagyszerű és tanulságos utazásban engem is meghívtak és részt vehettem. Köszönöm, hogy ilyen csodás barátokra tehettem szert, köztük a stáb többi tagjára is utalva természetesen. Úgy érzem ez az utazás nem volt hiábavaló, sőt, kifejezetten hasznos volt és folytatni kell, mert csak így lehet. Nem lehet nem tenni!

„Aki lemond szabadságáról, az ember voltáról, emberi jogairól, mi több: kötelességéről mond le.” /Jean-Jacques Rousseau/

Tisztelettel és baráti üdvözlettel:

Kartai Gergő

Felvidék, Tany, 2016.12.06.

Gaudi a Szabadfogásban a nyugdíjasok "ajándék" utalványáról, a diákok tudását szondázó PISA felmérés magyar szempontból kedvezőtlen eredményeiről, a sajtópiac központosításáról és az Ahmed-Budaházy ítéletekről

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 63.  adásában szerepeltem december 7-én. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a nyugdíjasoknak adott kormányutalványról, a nyugdíjasok méltóságáról, a diákok világszintű tudását, kompetenciáját tesztelő tavalyi PISA felmérés magyar szempontból hátrányos eredményeiről, miért romlik a magyar oktatás színvonala, Mészáros Lőrinc újabb "önerős" beruházással ezúttal az ECHO TV-t vásárolta meg, Schmidt Mária a Figyelőt, miért aggasztó ez a fajta médiapiac központosítás, végül pedig a magyar határ és határt védő rendőrök ellen támadást vezénylő Ahmed 10 évet kapott terrorcselekményért, megérdemelte-e és ezen ítélet fényében hogyan lepleződik le Budaházyék elítélésének (BGY 13 év) koncepciós jellege.

A műsor itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Konok Péter történész, Magyar Kornélia politológus, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (december 21.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Kerepes városa is kiáll Budaházyék közkegyelme mellett- a példa követendő!

Kerepes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 2016. november 29-én elfogadott 330/2016. (XI.29.) sz. határozatában kezdeményezte, hogy az Országgyűlés adjon törvényi úton közkegyelmet a 2006. október 26-tól 2010. április 25-ig terjedő időszakban a hatalom erőszakos gyakorlása, vagy megtartása elleni politikai ellenállás körében elkövetett cselekmények miatt indítható, indított és már lezárt büntetőeljárások érintettjeinek. Ebbe a körbe tartozik a koncepciós Hunnia perben 13 évre ítélt Budaházy György és 16 társa, akiket törvénytelen verdikttel összesen 125 év fegyházra ítéltek idén augusztus 30-án első fokon terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt. Nyolcan közülük ismét előzetes letartóztatásban várják a teljesen bizonytalan kimenetelű és időzítésű jogerős ítéletet.

A határozat felhívással fordul Magyarország minden önkormányzatának képviselő testületéhez és közgyűléséhez, hogy a most elfogadott döntéshez hasonlóan ők is határozatban kérjék fel dr. Áder Jánost, Magyarország államfőjét és dr. Kövér Lászlót, Magyarország Országgyűlésének elnökét, hogy kezdeményezzék egy ilyen amnesztiatörvény mielőbbi elfogadását. 

Bátor, tisztességes és példaértékű döntés ez, amely a helyi közösségi autonómián alapul, s történeti alkotmányosságunk legszebb hagyományainak útján jár. Köszönet érte a meghurcoltak nevében!

A Budaházy justizmord, ez az égbekiáltó abszurditás nemcsak a nemzeti jogvédőknek, mozgalmároknak és számtalan nemzeti érzelmű, kormánypárti honfitársunknak, hanem egy 10 ezer fős városnak sem fogadható el immáron. Bízom benne, hogy a döntés iránymutató jellegű lesz sok más önkormányzat számára is, s végre bölcs belátásra és amnesztia melletti mielőbbi döntésre ösztönzi az Országgyűlést.

A napokban magam is levélben fordultam a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében hazánk vezetőihez: megküldtem részükre a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. kötetünket és kértem, hogy karolják fel Budaházyék közkegyelmének ügyét, s legjobb tudásuk és lehetőségeik szerint tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy 2006 őszének igazságtétele és a 2006-2010 közötti politikai ellenállók közkegyelme mielőbb megtörténjen.

Ezt kértem többek között Orbán Viktor miniszterelnöktől, Áder János köztársasági elnöktől, Kövér László országgyűlési elnöktől, a FIDESZ, KDNP, Jobbik és LMP országgyűlési frakcióvezetőjétől is, a legfőbb ügyésztől és a belügyminisztertől. Örömteli, hogy időközben a javaslatomon alapuló közkegyelmi törvényjavaslat T/13006 számon az Országgyűlés részére benyújtásra került 2016. november 22-én két jobbikos képviselő, Sneider Tamás és Gyüre Csaba részéről, reméljük mielőbb tárgysorozatba és elfogadásra kerül.

A miniszterelnöktől kértem (a levél itt olvasható), hogy biztosítson számomra lehetőséget arra, hogy személyes találkozás keretében ismertethessem a 2006 őszi igazságtétel és közkegyelem melletti legfőbb érveket.

Gaudi a Szabadfogásban az idegenellenességről, Farkas Flóriánról, a Jobbik "betiltásáról" és a korrupció torzító hatásairól

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 61.  adásában szerepeltem november 23-án. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a magyar társadalom körében a migránsok és cigányok irányában tapasztalható elutasításról, ugyanakkor erősödő szimpátiáról az elszakított magyarok felé. Kitárgyaltuk Farkas Flórián cigányvezetői "munkásságát", a Györkös ügy kapcsán a Jobbik betiltását lebegtető kormányzati törekvést, a korrupció versenyt és életkedvet rontó hatásairól és az optimizmusról.

A műsor itt tekinthető meg

Szereplők rajtam kívül: Bogdán László polgármester, Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő,  Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

 

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (december 7.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Kedves Barátaim!

Sikeresen megjártuk a felvidéki monitorozó utunkat, amelyről szóló filmek és jelentések készülnek, két cikk már megjelent: felvidek.ma, hvim-felvidek.hu

Drukkoljatok holnap: a 2006 őszi ügyészes büntetőperem perbeszédei jönnek, ítélet január 5-én ! Ha valaki el tud jönni közületek, az nagyon jól esne!

Barátsággal Tamás

Végéhez közeledik a Gaudi ellen 2006 ősze miatt indított koncepciós eljárás : eljött a perbeszédek ideje

A 2006 őszi rendőrterror utáni igazságtételi gyorsmérleg: Gyurcsány szabadlábon, Gergényiék felmentve, Budaházyék 125 évre elítélve és Gaudi a 2006 őszi igazságtételért folyatott küzdelem miatt a büntetőbíróság előtt.

Még 2013-ban indult koncepciós büntetőeljárás ellenem a 2006 őszi rendőrterror igazságtételét célzó országgyűlési képviselői munkám során egy gyalázatos ügyészi cselekménnyel kapcsolatosan egy elszámoltatást követelő tüntetésen tett tényállításom kapcsán  egy "jó hirnevére" kényes, 2006 őszi megtorlásokban részt vevő ügyész feljelentésére. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás. 

A vádat a szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a Központi Nyomozó Főügyészség képviseli, amely buzgó "nyomozati munkával" közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és most a nemzeti jogvédő vagyoni viszonyainak feltárása érdekében környezettanulmány készíttetését indítványozta. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok ügyében lennének ilyen aktívak, akkor nem lenne ilyen sanyarú az elszámoltatás mérlege...

Az első tárgyaláson kifejtettem a koncepciós perrel kapcsolatos védekezésemet, amelyben részletesen elemeztem bizonyítékokkal alátámasztva az ügyészség 2006 őszi törvénysértéseit, amelyek miatt a megtorlás keretében számos ártatlan ember került annak idején börtönbe, illetve elítélésre. Kihallgatásra került az engem feljelentő ügyész, aki konokul tagadott és a törvénysértéseivel történt szembesítés ellenére sem tanúsított bűnbánatot, vagy kért elnézést az érintett házaspártól tettei miatt.

A Gyurcsány rezsim elleni tiltakozók és békés járókelők elleni rendőrségi embervadászatok 10. évfordulóján, 2016. szeptember 20-án  tartott múltkori tárgyaláson meghallgatta a bíróság a döbbenetes ügyészi cselekménnyel érintett házaspárt és Gőbl Györgyöt, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesület vezetőjét is, akik bizonyították a vád tárgyává tett állításomat.  A valóságbizonyítás így a javamra alakult. 

Az eljárás törvényesen nem is indulhatott volna meg. A vád tárgyává tett kijelentéseket még országgyűlési képviselőként hoztam nyilvánosságra, ezért nem vagyok büntethető, erről - és nem a lopás-korrupció-politikus bűnözés mentegetéséről - szól a mentelmi jog, amely a mandátum lejárta után is fennáll a képviselőként ebben a minőségben közölt tény vagy vélemény miatt

A mostani tárgyaláson az igazságbeszédem felvételének megtekintésére és a perbeszédekre kerül sor, az ítélethirdetés jövő január 5-én lesz. 

A tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311. 

Időpont: 2016. november 24. 10.30

Védőm: dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) 

Az egyik célom az eljárásban, hogy  bemutassam az ügyészség 2006 őszi megtorlásokban játszott gyalázatos szerepét, amely miatt tudomásom szerint közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg.  Erről is sok minden kiderül a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterrorral kapcsolatosan kiadott, október 21-én bemutatott jelentéséből, amely már kapható a nemzeti könyvesboltokban.

A napokban - miközben az elcsatolt magyarság jogfosztottsága miatti emberi jogi monitorozó úton éppen  Felvidéken jártunk - harcostársamat, dr. Morvai Krisztinát  szintén egy koncepciós jellegű etikai eljárásban első fokon alaptalanul és felháborító módon fegyelmi büntetéssel sújtották az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán egy koncepciós perben tanúsított bátor nemzeti jogvédő kiállása miatt. Szégyen, hogy ilyenre vetemedett az egyetem, ahelyett, hogy elismerését fejezte volna ki Krisztinának, amiért nem hagyta szó nélkül azt, hogy Budaházy Györgyöt és 16 társát 125 év fegyházzal sújtó ítéletet hozó tárgyaláson azt észlelte velem együtt, hogy az ügyészség nagy valószínűséggel előre megírt ítélettel rendelkezett. Határozott fellépését követően Budaházyék akkor szabadon távozhattak, azóta pedig már nyolcan közölük ismét előzetesben várják az általunk szorgalmazott közkegyelmet.

Az ilyen koncepciós eljárásokkal újra és újra igyekeznek nemzeti jogvédőket megállítani, azonban ez és az igazság legyőzése elleni kísérletek kudarcra vannak ítélve. Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is. Csak végig kell menni a küzdelem útján a győzelemig! 

Szeretettel várok minden szolidáris hazafit, akinek szívügye a 2006 őszi igazságtétel és a teljes elszámoltatás!

Budapest, 2016. november 22.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Felvidéki magyarok emberi jogait monitorozó útra indul a Nemzeti Jogvédő Szolgálat Morvai Krisztinával

2016. november 17-20 között emberi jogi monitorozó körútra megyünk Felvidékre dr. Morvai Krisztina független EP képviselővel (Krisztina úttal kapcsolatosan kiadott közleménye itt lvasható), nemzeti jogvédő bajtársunkkal és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat jogászaiból, szakértőiből és médiamunkatársaiból álló delegációjával.

Az út célja a felvidéki magyar közösség önrendelkezési küzdelmét, illetve egyéni és közösségi jogaik érvényesülését gátló körülmények felderítése, a magyarellenes szlovák hatósági intézkedések kivizsgálása és a jogokért való kiállás erősítése. Hasonlóan az idén márciusban teljesített sikeres erdélyi-partiumi jogvédő, monitorozó utunkhoz, itt is szeretnénk dokumentálni és bemutatni az egyéni és kollektív emberi jogok megsértését a magyarság vonatkozásában. A misszió során tapasztaltakról emberi jogi tájékoztatást és tényfeltáró dokumentumfilmeket készítünk. Három helyszínen nyilvános, tájékozódást szolgáló fórumot is tartunk: Dunaszerdahely- november 17. 18.00, Révkomárom – november 18. 18 óra, Gömörpéterfala (Baranta völgy)- részletek a plakáton. Több helyszínen szakmai megbeszéléseket tartunk helyi közösségi aktivistákkal, vezetőkkel, jogvédőkkel, jogsértettekkel és autonomistákkal.

Az Európai Unió  Tanácsának jelenlegi elnöke Szlovákia, egy olyan állam, ahol több százezer magyar jogfosztottságban él. A szlovák elnökség indulásakor idén júliusban az Európai Parlamentben Frans Timmermans az Európai Bizottság alelnöke gátlástalanul szembedicsérte  Szlovákiát a magyarok "rózsás" helyzete miatt. Erre felhívásunkra számos felvidéki magyar tiltakozó petíciókkal válaszolt.  Most mi megnézzük mi a valóság.

Ki a közvélyes: a jogaikért küzdő bankhitel-károsultak vagy a csaló bankok és bűnpártolóik ?

(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2016. november 12.)

Erre a kérdésre is választ kell egy kafkai büntetőeljárásban adnia a Ráckevei Járásbíróságnak, az ügyészség képtelen vádjai alapján 2017 február 7-én 9 órakor  hozandó ítéletében. 

Az ügy előzménye, hogy 2013 decemberében hat szigetszentmiklósi bankfióknál egy-egy téglaszínű papírba csomagolt fahasáb került elhelyezésre, amelyre azt írták fel: "Elég volt a kifosztásból", illetve "Fordíts!". A csomagok túloldalán Petőfi Sándor: Feltámadott a tenger c. verse volt olvasható, illetve az a felhívás, hogy ezt a költeményt másnap olvassák az érintett bankfiókban. A biztonságiak, a bankok, a rendőrség és az ügyészség túlreagálták az ügyet: úgy gondolták a közveszéllyel fenyegetés bűntette valósult meg és ezért vádat emeltek Póka László, a Nem adom a házamat Mozgalom vezetője és Fehér Nándor, a Nem adom a házamat Mozgalom aktivistája ellen. 2015. május 21-én került sor a koncepciós per első tárgyalására a Ráckevei Járásbíróságon . A büntetőper azóta folyik, a harmadik bíró tárgyalja az ügyet,  amelynek során a két vádlott védelmét dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el. A bizonyítási eljárás 2016. november 3-án lezárult: bizonyítást nyert a közrendvédelmi szervek sem vették igazából komolyan ezt a vélemény-nyilvánítási performance-t. Az akció nem jelentett konkrét és komolyan vehető fenyegetést a közbiztonságra, ezért nem valósult meg bűncselekmény. A vádlottak "bevállalták" a csomagok elhelyezését.

A mostani tárgyalás összefoglalóját mutatja be a mostani film (készítette Vincze Krisztián) , amelyen a két vádlott és jogi képviselőik értékelik a per állását.

Emlékezetes, hogy a devizakárosultak ügyében 2014-es a "forintosítás"-i törvények nem adtak megoldást, sőt terheik növekedtek, az árfolyam-különbözet tisztességtelen profitját a bankoknál hagyta a törvényhozás. Az adósságcsapdában ragadt adósok elleni végrehajtások folytatódnak. A Nem adom a Házamat Mozgalom aktivistái szövetséges szervezetekkel együtt évek óta folytatják töretlenül itthon és az Európai Unió fórumai előtt polgári engedetlenségi akcióikat a tisztességes megoldás érdekében. A végrehajtások azonnali leállítását, a felvételkori árfolyamon történő forintosítást, kártérítést a szenvedésekért, illetve a felelősük elszámoltatását követelik. Ellenük tucatnyi eljárás indult már, milliós nagyságrendű bírságokkal sújtották őket érdekében, fogházba is kerültek néhányan, még terrorveszéllyel való fenyegetés miatt is eljárás indult Póka László ellen, akit ott jogerősen felmentettek.

A hatalom egyelőre a megoldás helyett a megtorlás és elhallgatás eszközét választja, de a károsultak igazsága előtt-utóbb győzni fog, ez elkerülhetetlen.

 

Budapest, 2016. november 12.

Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) nevében:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője (www.gaudinagytamas.hu)

Gaudi a Szabadfogásban a Budaházy justizmordról, a megszűnt Népszabadságról, a Györkös ügyről, az abortuszokról és a helikopterekről

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 58.  adásában szerepeltem november 2-án. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a nyolcadmagával ismét előzetesbe került Budaházy György és 16 társát 125 évre ítélő justizmordot eltörlő közkegyelemről, Kósa Lajosnak a megszűnt Népszabadságot náci laphoz hasonlító és a kivándorlás valós okait tagadó nyilatkozatairól, a rendőrhalálhoz vezető Györkös ügyről, a csökkenő abortuszokról és a helikopterezésről.

Mivel az adás nem élő, így a Budaházyék részére szükséges közkegyelem kérdéséről kifejtett teljes véleményem erősen megvágásra került, amelyet a szerkesztőnél kifogás tárgyává tettem. A közkegyelemmel kapcsolatos véleményem itt olvasható.

A műsor itt tekinthető meg

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Magyar Kornélia politológus,  Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (november 16.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Érik a közkegyelem Budaházyéknak

 

Ma délelőtt a Kossuth téren tüntetésen hazafiak követelték nagyon helyesen a közkegyelmet a 125 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek és társainak. Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága ekkor tárgyalta a közkegyelem helyett csupán enyhítést szorgalmazó jobbikos javaslatot, amely nem kapott kormánypárti támogatást, így elbukott. Az ülésen már nem csak dr. Morvai Krisztina EP képviselő, nemzeti jogvédő és Hegedűs Lórántné nemzeti radikális országgyűlés képviselő, de már egyes kormánypárti képviselők is azt mondták, hogy a közkegyelem lenne az igazi megoldás. Ahogy azt a már szeptember közepén elkészített és Jobbik vezetése számára megküldött törvényjavaslatom tartalmazza, amit a múlt héten hoztam nyilvánosságra az amnesztia mellett szóló érvekkel együtt, miután Budaházy Györgyöt és hét vádlott-társát szégyenletes módon ismét előzetesbe helyezték .  

Mivel a mai tüntetés idején volt éppen a Hírt Tv Szabadfogás c. műsorának ma esti (20:05) felvétele, ezért nem tudtam jelen lenni a tüntetésen, viszont úgy tudtam segíteni a közkegyelem népszerűsítésében, hogy az adásban többször szóba hoztam az ügyet. Kérem tekintsék meg a ma esti adást és juttassák el minél többekhez a fenti írásommal és a mai tüntetésről készült tudósításokkal együtt.

Immár elkerülhetetlen, hogy az Országgyűlés mielőbb elfogadja a közkegyelmi törvényt a Budaházy justizmord meghurcoltjai és a hozzájuk hasonló módon a 2010 előtti politikai ellenállás miatt elítélteknek! Legalább ennyi történjen az igazságtétel elakadt menetében. Tűrhetetlen, hogy míg ezek a hazafiak előzetesben és súlyos ítélet terhe alatt sínylődnek a 2010 előtti önkény időszakának gaztetteiért felelős politikai és rendőri vezetők (Gyurcsány, Gergényi és társaik) büntetlenek. 

Most két ember, Orbán Viktor és Vona Gábor kezében van Budaházy György és 16 társának s persze szeretteinek sorsa. Rajtuk áll, hogy véget érjen mielőbb ez a szégyenletes rémálom és végre Budaházyék annyi év hányattatásai után szabadok legyenek. Szabadságot a politikai foglyoknak!

Követeljük együtt tőlük, illetve a Fidesz, KDNP és Jobbik képviselőitől a közkegyelmi törvény mielőbbi elfogadását!

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Budaházy és társai újra előzetesben- biztosan már csak az amnesztia segíthet rajtuk! (Budaházy videóüzenetével)

Aláírás: A kép 2009 nyarán készült, de most 7 év után sajnos megint aktuális.

Egy nappal a hírhedt sukorói "ügylet" kapcsán született másodfokú felmentések után, Budaházy Györgyöt és hat másik hazafit  ma ismét előzetes letartóztatásba helyezték, hármat pedig házi őrizetbe.  A "fekete autó" eljött értük a 2006 őszi rendőrterror 10. és az '56-os szabadságharc 60. évfordulóján. Hová jutottunk? 

Amikor tegnap beszéltem Budaházy Gyurival már utalt rá, hogy tart attól, hogy szigorítás következik, mert a lakhelyelhagyás alatt állóknál rendőrök vizsgálták a házi őrizetes lábperec alkalmazhatóságát. Aztán jött ma a hír az első előzetesről. Ekkor hívtam őt és gyors helyzetértékelést tartottunk. Bármi jön mondta kitartok, a többiek miatt aggódott, én meg biztosítottam arról, hogy sokan vagyunk vele és társaival, számíthat ránk, ahogy eddig. Alig hogy letettünk a telefont rá néhány percre a hatalmas erőkkel megjelent rendőri erők elvitték felesége, Berni mellől. A három gyermek akkor még nem volt otthon... 

Két és fél évet már bent volt Gyuri előzetesben, 2011 őszén szabadult. Nehéz megszólalni. De kell és cselekedni is kell értük, ez várható el minden tisztalelkű hazafitól. Ki-ki a maga eszközeivel. Hatékonyan és felrázóan. Tiltakozni kell e koncepciós eljárás ellen és a politikai foglyok szabadságáért megint. Fel kell rázni a társadalmat és a politikai döntéshozókat és szembesíteni azzal, hogy milyen burkolt "ellenforradalom" folyik itt. És döntésre kell bírni őket: biztos megoldás csak a közkegyelem lehet. 

Nem így terveztem, de most teszem közzé Budaházy György videóüzenetét, amelyben a "Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón" című könyvünk október 21-i bemutatójára  küldött időszerű évfordulós gondolatokkal és a közkegyelemre is kitérve.

Nemzeti jogvédő emléktábla a 2006 őszi rendőrterror áldozataink és ellenállóinak

2016. október 23-án délelőtt a Hazatérés Templomában lélekemelő istentiszteletet követően avatta fel ifj. Hegedűs Lóránt tiszteletes, Nagy László, a 2006 őszi rendőrterror egyik szemkilőtt áldozata, dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és Hazatérés Templom gyülekezete közös, 2006 őszi rendőrterror áldozatainak és ellenállóinak szentelt emléktábláját. 

Almási Lajos filmje megörökíti ezt különleges eseményt és bemutatja az istentiszteletet követően a templomban dr. Morvai Krisztina és dr. Gaudi-Nagy Tamás által elmondott évfordulós gondolatokat tartalmazó beszédeket.

 

Az emléktábla felirata:

1956-2006

Nem felejtjük a 2006. őszi rendőrterrort, a hatalom tömeges jogtiprásait.

Tisztelet az áldozatoknak és az ellenállóknak, megvetés az önkény kiszolgálóinak. 

Hiszünk Magyarország feltámadásában!

2016.október 23. Hazatérés Temploma Gyülekezete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat

Főhajtás 1956 és 2006 hőseinek, áldozatainak

Ma, 2016. október 23-án délelőtt a Hazatérés Templomában lélekemelő istentisztelet keretében avattuk fel a a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak és ellenállóinak emléktábláját ifj. Hegedűs Lóránt tiszteletessel, Morvai Krisztinával és Nagy Lászlóval, a 2006 őszi rendőrterror egyik szemkilőtt áldozatával. Nem felejtünk és nem adjuk fel az igazságtételi küzdelmet! Ezért összegeztük a most könyvben kiadott és október 21-én bemutatott jelentésünkben, a tíz éve tartó 2006 ősze kapcsán folytatot nemzeti jogvédő küzdelmünket és az igazságtételre váró feladatokat.
Különleges érzés volt 2006-os bajtársakkal és hazafiakkal együtt megélni ezt a pillanatot. Eközben a terror felelősei szabadlábon gyűlölködtek,szabadságjogokra hivatkozva önkényt emlegettek és hatalomátvételért acsarogtak... Mi folyik itt ?

Jogvédő bajtársakkal és hazafiakkal a ma avatott 2006 őszi emléktábla előtt

Késő délután pedig a 60 évvel ezelőtti 1956-os szabadságharcot követő megtorlás több száz áldozata előtt tisztelegtem a Kozma utcai temetőben. 301-es parcellánál és a kommunista terror  1945 utáni áldozatai előtt a 298-as parcellánál. 
A nemzet szabadságáért küzdők elleni terror egy tőről fakad. Az 1956 utáni megtorlás bűnösei megúszták, eddig a 2006 őszi rendőrterror és leszámolások felelősei is, de azon vagyunk, hogy már ne sokáig. Aki büntetlenségüket helyesli, eltűri vagy elősegíti maga is az önkény támogatója. 

Legkisebb fiam, András gyergyát gyújt az áldozatoknak

"Addig csináljuk, amíg Gyurcsányék börtönbe nem kerülnek!" - a Hír Tv tudósítása a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterrorral összefüggő jogvédő küzdelmeiről szóló kötet bemutatójáról

2016. október 21-én Budapesten nagyszámú jogsértett, jogvédő, újságíró és érdeklődő jelenlétében mutattuk be  a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. kötetünket. Tavaly döntöttük úgy, hogy a 10. évfordulóra gyűjteményes dokumentumkötetben összegezzük a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterror áldozataiért és az igazságtételért folytatott máig tartó küzdelmeit. Alább adjuk közre - megfelelő kiegészítésekkel (pl. dr. Grespik László ügyvédnek az általa vitt 2006 őszi kártérítési ügyekről adott lényeges tájékoztatása, Gőbl György, a Közhatalom Jogsértettjei Egyesületének felelősségre vonás kapcsán kifejtett fontos gondolatai és a kötet létrehozatalában Varga Domokos György elévülhetetlen szerepe kimaradtak, ezeket szövegesen röviden pótoljuk) - a Hír Tv tudósítását. A szöveges rész a videót követően a Hír Tv összefoglalója az említett kiegészítésekkel.

Az N1 TV és az alfahir.hu tudósítását, továbbá saját videós tudósításunkat rövidesen közreadjuk.

A kötet az njsz@nemzetijogvedo.hu címen rendelhető meg, ára 2006,- Ft + postaköltség (500,- Ft), személyesen hozzáférhető dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd irodájában (1095 Budapest, Gabona u. 10. II.1, tel.: 216-3088) és rövidesen a nemzeti könyvesboltokban.

Gaudi a 2006 őszi népfelkelésről, a rendőrterrorról és a szükséges igazságtételről a 10. évfordulón

 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője 2016. szeptember 18-án a Hazatérés Templomának Szabó Dezső színháztermében osztotta meg gondolatait a 2006 őszi népfelkelésről, a rendőrterrorról, a megtorlásokról saját  és nemzeti jogvédő társainak évtizedes küzdelméről az igazságtétel (tények feltárása, civil jogsértettek védelme, jóvátétele, következmények alóli mentesítése, a rendőrterrorért és megtorlásokért felelősök felelősségre vonása)  érdekében. A félórás beszéd során felvillantja saját élményeit  is a 2006 őszi népfelkelés forró napjairól, összecsapásokról. Utóbbiak egyikében maga is részt vett rendőrök által támadott nemzeti jogvédőként, majd jogos védelmi helyzetbe került hazafiként. 

A visszaemlékezésre abból az alkalomból került sor, hogy dr. Morvai Krisztinával együtt ünnepélyes körülmények között ezen a napon átvehette  ifj. Hegedűs Loránt tiszteletestől és a Hazatérés Temploma közösségétől  a haza érdekében végzett nemzeti jogvédő munkára tekintettel  „A Haza Őre” kitüntetést.

Minden jogsértettet, jogvédőt, újságírót és érdeklődőt várunk szeretettel a„Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. kötet sajtó-nyilvános bemutatójára. Az 56 jogsértett esetleírását, tanulságos kordokumentumokat, fotókat, és nemzeti jogvédők évfordulós gondolatait is tartalmazó kötet bemutatójának helye és ideje: Aranytíz Kultúrház Nagylovagterem (1055 Budapest, V.ker. Arany János u. 10.) 2016. október 21. /péntek/ 11 óra.

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a Hazatérés Templom Gyülekezetével együtt a 2006 őszi rendőrterror áldozatainak és ellenállóinak tiszteletére emléktáblát avat fel 2016. október 23-án a 10 órakor kezdődő istentisztelet keretében a Hazatérés Templomában. Ide is várunk minden hazafit szeretettel!

Gaudi a Szabadfogásban a Népszabadság megszűnéséről, a kvóta népszavazás miatti Alaptörvény módosításról és Gyurcsányék parlamenti bojkottjáról

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. közéleti vitaműsor 55.  adásában szerepeltem október 12-én. A műsorban heten vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként.

A műsorban szó volt a Népszabadság megszűnéséről, ennek kapcsán a sajtószabadságról és a volt pártállami lap kétes értékeiről, a kvóta népszavazást követő EU elleni védekezést és a történeti alkotmány vívmányait erősítő,  betelepítést gátló Alaptörvény módosításról, a 2006 őszi rendőrterrorért is felelős Gyurcsány és társainak ""jogállamvédő" parlamenti bojkottjáról és arról, hogy a sporttámogatások titkosítását követően kinek ajánlanánk fel TAO támogatást.

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi-politológiai, patrióta érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket.

A műsor itt tekinthető meg.

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász-filozófus, Konok Péter történész, Puzsér Róbert független újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője.

Kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a részvételemmel zajló következő adást is (október 26.)!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Miért szükséges a közkegyelem a 125 év fegyházra ítélt Budaházy Györgynek és 16 hazafi társának? - közösségi oldal a Budaházyék szabadságáért

Kérem terjesszétek és figyeljétek Budaházy justizmord ellen és a hazafiak közkegyeleméért létrehozott közösségi oldal híreit, ahol minden fontos részlet megtalálható erről a döbbenetes ügyről, amelynek során idén augusztus 30-án 17 hazafit első fokon 125 év fegyházra ítéltek törvénytelen módon a bukott Gyurcsány rendszer koholt bizonyítékai alapján!

Ki gondolta volna, hogy  a Gyurcsány–Szilvásy időszakban törvénytelen eszközökkel és módon folyt nyomozás vádképtelen „eredményeire” alapozva, az új rendszer ügyészsége emel koncepciós terrorvádat a 2010 előtti politikai ellenállással összefüggésben Budaházy György és 16 társa ellen. (Budaházy két és fél évet ült előzetesben, ebből több időt az új rendszer börtönében). 

Már régen rehabilitálni kellett volna őket, csakúgy, mint minden 2002–2010 között meghurcolt hazafit. A közkegyelem részükre elengedhetetlen, ennek érdekében a Jobbik vezetése részére parlamenti benyújtás céljából már szeptember derekán megküldtem saját közkegyelmi törvényjavaslatomat, amelyet a több száz Kossuth tüntető szeptember 17-én egyhangúlag támogatott

A nemrég benyújtott javaslatuk azonban csak enyhítést céloz, ez pedig kevés, bár még ez sem biztos, hogy kormányoldali támogatásra számíthat... Legalább valami történt és indokolásomból sokat merítettek, de éppen ezen indokok teszik a közkegyelem törvényi útját egyedül indokolttá...

Elfogadhatatlan, hogy amíg Budaházyékat törvénytelenül elítélték, a 2006 őszi rendőrterror felelősei máig büntetlenek. 

Budaházyék elítélése hatalmas közfelháborodást váltott ki, amely azóta is tartó igazságtételi tiltakozásokban is testet ölt. Széles körben elterjedt közvélekedés az ítéletet törvénytelennek, az 1956-os forradalom és szabadságharc szellemiségével és 2010. évi fordulattal összeegyeztethetetlennek, a társadalmi békét aláásónak tartja. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának méltó megünneplése kiemelt állami és társadalmi érdek, amelyet a Budaházy justizmord miatti közfelháborodás veszélyeztet, ezért szükséges, hogy az Országgyűlés a közkegyelem alkalmazásával mielőbb éljen ezen ítélet érintettjei és a hozzájuk hasonló módon politikai ellenállás miatt meghurcoltaknak!

Ennek érdekében való munkálkodást várunk el minden országgyűlési képviselőtől!

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzet jogvédő

www.gaudnagytamas.hu

Haza Őre kitüntetést kaptunk Morvai Krisztinával nemzeti jogvédő munkánkért

Szeptember 18-án nagy megtiszteltetés ért a Hazatérés Templomának dísztermében: Morvai Krisztinával  együtt a haza érdekében végzett nemzeti jogvédő munkánkra tekintettel átvehettük „A Haza Őre” kitüntetést ifj. Hegedűs Loránt tiszteletes úrtól, és a Hazatérés Temploma közösségétől. A videón a díjátadási ünnepség legfontosabb pillanatai láthatók.

Amellett, hogy missziónkért kaptunk támadásokat is (még büntetőeljárást is...), elismerésben is volt részünk és ez most egy újabb ilyen alkalom. Minden elismerés a nemzeti jogvédő közösségünk egészét és az ellenállókat illeti. Ezt akkor is elmondtam, amikor 2007-ben a Polgári Magyarországért Díjat kaptam.  Minden elismerés közül a legértékesebbnek a mostani, a Haza Őre kitüntetést érzem, amelyet a  Hazatérés Templomának 2006 őszén jogsértéseket átélt, hitben, magyarságban és szeretetben erős összetartó gyülekezetétől a 2006 őszi rendőrterror mostani, tizedik évfordulója alkalmából kaptunk.

E kerek évfordulóra adjuk ki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi rendőrterror áldozataiért és az igazságtételért folytatott küzdelmeit összegző jelentésünket is. Tartoztunk vele nemzetünknek. És azoknak is, akik még mindig gátlástalanul tagadják a 10 évvel ezelőtti véres hatalmi önkény brutális tényét. A jelentésben dokumentumokkal, képekkel kiegészítve áttekintést adunk máig tartó jogi küzdelmeink fontosabb mérföldköveiről, időrendben, illetve négy nagy téma köré csoportosítva: civilek védelme, jóvátétel, felelősségre vonások és tüntetés-feloszlatások jogellenessé nyilvánítása.

A bemutatóra várhatóan október 21-én kerül sor, később pontosan megjelölendő helyen és időpontban.

Honfitársi üdvözlettel: 

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu

Bajnai hazudott Gaudiról, ezért jogerősen elégtételre és negyedmilliós sérelemdíjra kötelezték

A Fővárosi Ítélőtábla 2016. október 6-i jogerős ítéletével arra kötelezte Bajnai Gordont, hogy fizessen negyedmillió forint és kamatai összegű sérelemdíjat és adjon az ATV-ben közlendő elégtételt dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvédnek, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének. Bajnai valótlanul és jó hírnevét sértően azt állította 2014 májusban az európai parlamenti listavezetők egyetlen, ATV-n tartott tévévitájában, hogy a nemzeti jogvédő köpködött a Kossuth téren, ezzel próbálta lejárató összefüggésbe hozni őt a Pásztor István, a VMSZ elnöke elleni atrocitással.

Bajnai jogi képviselője útján bár azzal védekezett eredménytelenül a perben, hogy a köpködés szót a szitkozódás szinonímájaként használta, ugyanakkor a vitában úgy fogalmazott, hogy a köpködés után már a lincselés következne, ha a nemzeti radikálisok jutnának kormányra.

A 2014-es  EP választáson ismét megbukott és az elszámoltatás elől a gazdasági életbe visszavonult Bajnai egyetlen tárgyaláson sem jelent meg, nem vállalta tettének következményeit. 

A Fővárosi Törvényszék 2015. december 4-i elsőfokú ítélete félmillió forint sérelemdíjat ítélt meg. Ezt most csökkentette a másodfokú bíróság arra hivatkozva, hogy a valótlan és sértő kijelentés nem igényel magasabb jóvátételt, dacára annak, hogy Bajnai  milliós nézettségű választási műsorban hazudott és  a Kúria nemrég két rendőrségi jogtanácsosnak nyilvános bírósági tárgyalásról készített tudósításban való 3 másodperces puszta megjelenésért fejenként közel félmilliós sérelemdíjat ítélt meg.

A nemzeti jogvédő ellen a 2014. május 6-i földvédő tüntetésen történt Pásztor Istvánt ért incidens miatt átfogó sajtótámadás és büntető, illetve fegyelmi eljárás is indult. Azóta egyre több terhelő adat derül ki Pásztor kártékony nemzetpolitikai tevékenységével kapcsolatban. Idén  szeptemberben pedig jogerősen felmentették Gaudit az ügy kapcsán ellene emelt vádak alól. 

A nemzeti jogvédő jó hírnevének megsértése miatt két éve indított személyiségi pert a Hajdú-Bét ügy, majd az egyéves "szakértői" kormányfőségéről hírhedtté vált Bajnai Gordon ellen.

Mivel a jogerős ítélet által kiszabott sérelemdíj nem tekinthető a lejárató célú hazugsággal arányos elrettentő erejű jóvátételnek, így a nemzeti jogvédő felülvizsgálati kérelemmel fordul a Kúriához. Az ilyen képletes összegű sérelemdíjak semmilyen visszatartó erőt nem jelentenek a közéleti gengszterizmus számára: a hazugsággal támadott tisztességes közéleti szereplők jó hírnevének védelmet nem nyújtanak. Nagyságrendekkel jelentősebb mértékek lennének indokoltak, ebben az USA joggyakorlata iránymutató, ott dollárban ítélnek meg ennyit az ilyen jellegű rágalmak esetén. 

Eddig a hír. Már várom az ATV adást, ahol Bajnai fizetett hirdetésben ismeri el a jogsértését és elnézést kér emiatt tőlem.  A mai világban már ez is eredmény, de legalább nem úszta meg a libás következmények nélkül. Ennél persze sokkal keményebb következmények is várnak még rá, ha végre lesz elszámoltatás...

 

Honfitársi üdvözlettel:

Dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

www.gaudinagytamas.hu