Támogassa a személyi jövedelemadója (SZJA) 1 % ával idén már 20 éves Nemzeti Jogvédő Szolgálatot!- hatalmas jogi csatákat vívunk a nemzetért, de ehhez számítunk a szolidáris támogatásra !
Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.hu) a személyi jövedelemadója 1%-ával! Adószám: 19334684-1-05
Idén már 20 éves a 2004. április 2-án hazafias ügyvédekből alakult Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az első években a Nemzeti Jogvédő Alapítvány keretében, 1998-tól később már önálló civil szervezetként küzdünk a magyar nemzethez tartozók jogaiért, akik a nemzetünkért való kiállásukért jogtiprást, meghurcolást szenvednek el határon innen és túl.
Hatalmas jogi csatákat vívtunk a 2002-2010 közötti nemzetellenes kormányok hatalmi önkénye (a leghírhedtebb a 2006 őszi állami terror) üldözöttjeinek és az ellenállók védelme, az áldozatok jogi képviselete érdekében, jogi küzdelmünket ma is folytatjuk az igazságtételért. A nemzeti jogvédelem 2004 és 2011 közötti, színes és mozgalmas történetét a Jogvédők a nemzet szolgálatában című dokumentumkötet részletesen bemutatja.
2010 után folytattuk küzdelmünket a korábbi balliberális kormányok meghurcoltjainak jóvátételéért, koncepciós eljárások alóli mentesítésért és az állami terror felelőseinek felelősségre vonásért, majd jogvédő erőinket egyre inkább a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen, a velük szembeszálló normalitáspárti és értékvédő hazafiak védelmében vetettük be. Az élet igazolta, hogy szükség van a patrióta szellemiségű-lelkiségű gyakorlati jogvédelemre.
Kezdettől fogva kiemelt feladatunk az elcsatolt sorban és jogfosztottságban élő magyarok jogvédelme, önrendelkezési harcainak jogi támogatása, számos jogi monitorozás, jelentés és dokumentumfilm és jogi ügy segítségével álltunk ki értük.
Tavaly magyar és angol nyelven is közzétettük a kárpátaljai magyarság jogfosztásáról szóló jelentésünket, amely egy monitorozó út, hosszas kutató munka, valamint azóta történt események alapján adott képet arról, hogy milyen nehézségeket él át nap mint nap a kárpátaljai magyarság, milyen intézkedések, körülmények gátolják, veszélyeztetik őket és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik. Kimondtuk: Kárpátalján egyfajta nyelvi genocídium, lakosságcsere és etnikai tisztogatás zajlik, amelyek jelenségek közel állnak a nemzetközi jog által kiemelten tiltott népirtáshoz vagy annak kísérletéhez. Elemeztük a háború kárpátaljai magyarságot érintő hatásait, úgy, mint a kényszersorozás, belső menekültek Kárpátalján való letelepedése, egyre korlátozottabb nyelvhasználat, fokozódó magyarellenesség, kényszerű kivándorlás, amely visszafordíthatatlanul változtathatja meg az etnikai viszonyokat. A PestiSrácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített, Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilmet már több mint félmillióan látták néhány hét alatt, az angol felirattal ellátott változat egy nap alatt megközelítette a tízezres nézettséget. A dokumentumfilmet, valamint a jelentést a magyar és ukrán kormányok mellett az ENSZ-nek, az Európa Tanácsnak, az EBESZ-nek, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek is megküldtük.
A nemzeti jogvédelem sokkal többet el tudott eddig is érni jogi eljárásokkal, jelentésekkel, szakmai rendezvényekkel, lobbizással és a nyilvánosság előtti megszólalásokkal, mint ami elvileg következne a méretünkből és szervezeti hátterünkből. Szakmailag képesek vagyunk felvenni a jogi küzdelmet a javarészt külföldön kiképzett álcivil liberális jogvédőkkel és ezt eredményeink bizonyítják.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédeinek 14 évnyi szívós és kitartó nemzeti jogvédő munkája is ott volt a Hunnia ügyben született kegyelmi döntések mögött, amely az alapját jelentette annak, hogy az évek során egyre szélesedő nemzeti összefogás is kialakult Budaházyék elleni gyurcsányi koncepciós terrorper politikai eszközökkel történő, igazságtételi jellegű lezárása érdekében.
Örömteli, hogy ezt, a gyurcsányi önkény és jogtiprások lenyomatát magán viselő, az igazságszolgáltatás tekintélyét súlyosan megtépázó, balliberális politikai leszámolás célzatával indított ügyet kegyelmi úton meg tudta és akarta oldani a nemzeti kormányzat, felismerve annak jogi képtelenségeit és ezért a milliónyi magyar által joggal elvárt, nemzeti érdekű politikai megoldás szükségességét.
Manapság a legtöbb kihívást a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok külföldi és hazai jogi pergőtüze elleni nemzeti jogvédő küzdelem adja. Ennek keretében képviselünk a gendermozgalom erőszakos térfoglalása ellen küzdő normalitáspárti aktivistákat (pl. a Háttér Társaság által 2019-ben tartott, iskolai genderpropagandát szorgalmazó nyilvános rendezvényre be nem engedett, békésen véleményt nyilvánító Budaházy Györgyöt és két társát védjük a Háttár Társaság feljelentése alapján csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntette miatti, rendőrség által kétszer is már megszüntetett büntetőeljárásban) és a szexuális deviánsok támadásának jogsértettjeit, indítunk kollektív személyiségi pereket a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYÛLÖLET!” akció keretében és védjük azon hazafiakat, akik a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok ellen lépnek fel.
Legutóbb sikerült elérni másodfokon Barcsa-Turner Gábor, HVIM elnök felmentését, akit azzal vádoltak alaptalanul, hogy közösség tagja elleni erőszak bűntettét követte el azzal, hogy egy 1956-os szabadságharcra zárt körben megemlékező rendezvényre a világhálón közzétett meghívón - vörös és EU zászló mellett - LMBTQP zászló elégetése is szerepelt többek között programként, amely végül nem is történt meg.
Jogvédő munkánk egyes további részletei ebben a PS interjúban olvasható, de honlapunkon (njsz.hu) ügycsoportonként megtalálható minden jogi küzdelmünk krónikája.
Míg az álcivil liberális jogvédő szervezetek évi több százmillió forintos, jórészt külföldről kapott támogatásból működnek számos állandó munkatárssal és nagy stábokkal, addig nekünk nemzeti jogvédőknek nincsenek állandó jelentős forrásaink, éves költségvetésünk túlnyomó része a személyi jövedelemadó 1 %-ából jön össze, ezért is életbevágó, hogy aki megteheti, céljainkkal egyetért és tevékenységünket fontosnak tartja rendelkezzen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára az SZJA 1 %-a körében, adószámunk: 19334684-1-05, részletek a honlapunkon (njsz.hu), de egyedi támogatásokat is örömmel fogadunk. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámlaszáma: (HU45) 11600006-00000000-29912821
Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk minden jóérzésű magyar támogatására, amit előre is hálásan köszönünk. Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!
Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!
Hálás köszönettel és honfitársi köszöntéssel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Búcsú az életének 89. évében elhunyt dr. Völgyesi Miklóstól, a 2006 őszi igazságtétel rendíthetetlen harcosától- temetése május 10-én lesz
Kép forrása: Magyar Hírlap/Papajcsik Péter
2024. április 12-én kaptuk a tragikus hírt, hogy szeretett kollégánk, a volt Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke és a 2006 őszi állami terror kivizsgálására létrejött Civil Jogász Bizottság társelnöke dr. Völgyesi Miklós életének 89. évében elhunyt.
Emlékét kegyelettel megőrizzük, tiszta szívű, bátor és igaz jogászember volt, és marad mindannyiunk számára, akik ismertük, szerettük. Halála súlyos veszteség a hozzátartozói, szerettei, de az egész nemzetünk számára is.
Személyében a 2006 őszi igazságtétel rendíthetetlen harcosát veszítettük el, aki sokunkkal együtt nem volt hajlandó belenyugodni abba, hogy a magyar nép ellen rendszerszinten szervezett tömeges rendőri erőszak véres kezű bűnösei és azt követő megtorlások felelősei büntetlenül megússzák.
Erről így nyilatkozott: „Én továbbra is kitartok korábbi állításom mellett: a 2006.év őszi. de különösen az október 23-i, brutális, jogsértő, súlyos sérüléseket is okozó, ezért törvénytelen rendőri fellépésekért a főkapitányok és a parancsnoki feladatokat ellátó főtisztek, valamint az alájuk rendelt parancsnokok és beosztott közrendőrök elleni felelősségre vonás elmaradása az akkor és ott megfélemlített, megvert, megalázott polgárok számára elfogadhatatlan...” De a hatalmi piramis csúcsán az események irányát meghatározó Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelősségre vonását is indokoltnak és elkerülhetetlennek látta, mint fogalmazott: „nem következett be az a fajta katarzis, amelyet csak az igazságszolgáltatás adhatott volna meg, és ami rádöbbentette volna a társadalom legszélesebb rétegeit arra, hogy egy olyan gazemberrel áll szemben, aki köztörvényes bűncselekményeket követett el, és mindig megúszta.” De súlyos kritikával illette azokat a bírókat és ügyészeket, akik a tömeges megtorló büntetőeljárásokban hivatásuk szabályait súlyosan áthágva dicstelen szerepet játszottak.
Az 1990 előtti időszakban is tisztességgel és becsülettel kifejtett sokévtizedes bírói munkája során szerzett tudását és tapasztalatát latba vetve eltökélten küzdött haláláig azért, hogy a 2006 szeptemberi és októberi állami terrorcselekmény-sorozat elkövetői megbűnhődjenek. A Civil Jogász Bizottság jelentésének 7. fejezetében részletesen és megalapozottan leplezte le a Gyurcsány-kormány karhatalmi erőinek drasztikus törvénysértéseit. A Civil Jogász Bizottság társelnökeként jelentős részt vállalt a 2006 bűneinek szőnyeg alá söprését megakadályozó felvilágosító, tudatosító munkában és nyilvános vitákban mindig az eltökélt szakmaiság talaján állva.
Azon keserű személyes tapasztalata is sarkallhatta az igazságtétel kérlelhetetlen szorgalmazásában, hogy az 1956-os szabadságharc vérbe fojtói, a gyilkos sortüzek vezénylőinek ügyében még bíróként is szembesülnie kellett a felelősségre vonás nehézségeivel.
A hosszú évekre jogi útvesztőkbe került, három halálos áldozattal járt, 1956. október 26-i tatai sortűz miatt büntetőügyben a sokadik eljárásban a dr. Völgyesi Miklós által vezetett büntetőtanács 2001 őszén igazolva látta, hogy a sortűz soha el nem évülő, emberiség elleni bűntettet követtek a felelősök és súlyosbította a kiszabott büntetéseket, mivel megvalósultak a genfi egyezmény feltételei. De ezen hazai bírósági döntés miatt az Emberi Jogok Európai Bírósága hazánkat elmarasztaló ítéletet hozott, amelyről dr. Völgyesi Miklós azt nyilatkozta: „a strasbourgi ítélet sérti az ’56-os magyar felkelés és szabadságharc emlékét, s megkérdőjelezi a megölt, kivégzett emberek hősiességét.” De a sortűz felelőse végül nem úszta meg: a dr. Völgyesi Miklós tanácsa által kiszabott büntetést ismét megkapta.
A Civil Jogász Bizottság társelnökeként végzett misszióját követően a 2010-es kormányváltást követően Orbán Viktor miniszerelnök által a 2006 őszi hatalmi erőszak kivizsgálásával megbízott néhai dr. Balsai István 2011-es jelentésének (Balsai jelentés) elkészítésében meghatározó szerepet játszott. Ez a jelentés az ő szakmai álláspontját megjelenítve nemcsak 15 különböző bűncselekmény elkövetését állapította meg a tüntetők és megemlékezők elleni erőszakos karhatalmi támadások kapcsán, de ezek között kiemelten utalt arra, hogy a bizonyítékok értékelése alapján „a motivációra és a felsorolt események láncolatára tekintettel felvetődhet a Btk. 261 .§-a (1) bekezdés b) pontjában megfogalmazott terrorcselekmény elkövetésének lehetősége is.”
2011-ben saját maga is feljelentést tett Gyurcsány Ferenc és az akkor rendőri vezetők ellen terrorcselekmény bűntette miatt, amely feljelentést az ügyészség befogadta, de tájékoztatása szerint mai napig nem bírált el. „Aki följelentett egy miniszterelnököt” című, vele készült interjúkötetében erről így nyilatkozott: „az akkori miniszterelnök az irányítása alatt álló egyetlen fegyveres erő, a rendőrség felhasználásával határozta el a tüntető lakosság megfélemlítését, ami a magyar törvények szerint terrorcselekménynek minősül.”
Szakértőként jelentős szerepet játszott a kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján született törvénytelen elítélések semmisségét kimondó, a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló 2011. évi XVI. törvény megalkotásában.
Vallotta, hogy a 2006. szeptember 19-21. és október 23-24. közötti időszak a rendszerszintű rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai kimerítették az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a Gyurcsányék hatalmát védő rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.
Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van lehetőség. Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.
Mindig hadra fogható volt az igazságtételi küzdelemben, ha ki kellett állni a meggyalázottak mellett és az elkövetők felelősségre vonásáért, jelentős szerepet játszott a 2006 őszi állami terror 15. évfordulója évében, 2021-ben tartott emlékeztető rendezvényekben is.
De kiállt a magyar szuverenitásért is, részt vett az ezt segítő civil összefogásban (CÖF) és hangot adott markáns véleményének olyan közérdeklődésre számot tartó olyan jogi ügyekben is, ahol a bírók részéről a jog visszaélésszerű alkalmazását észlelte, mint a SZEVIÉP ügy és a Hunnia ügy.
Temetése 2024. május 10-én 13.45 órától lesz a Budapesten a Farkasréti Temetőben (1124 Bp. Németvölgyi út 99.).
Fontos, hogy utolsó földi útján minél többen búcsúzzunk el tőle, akik ismerték, tisztelték, szerették, kollégái és bajtársai voltak, hálával és köszönettel emlékeznek munkásságára velünk együtt, de azok is leróhatják kegyeletüket, akik a magyar szabadságért és igazságért vívott igazságtételi küzdelem hősét látják benne és akik jelenlétükkel szeretnék kifejezni az igazságtétel iránti elkötelezettségüket.
Emléke egyúttal kötelez arra minden jóérzésű magyart, hogy ne felejtsük és ne felejtessük el soha a nemzetellenes önkényt és folytassuk tovább küzdelmünket a 2006-os állami terror felelőseinek terrorcselekmény miatt való felelősségre vonásáért.
Kedves Miklós ! Isten adjon Neked örök nyugalmat ! Babits Mihály soraival búcsúzunk Tőled:
„Erős igazsággal az erőszak ellen: igy élj, s nem kell félned, veled már az Isten.”
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Budapest, 2024. május 7.
A Civil Jogász Bizottság volt tagjai: dr. Horváth Attila, dr. Juhász Imre, dr. Kabódi Csaba, dr. Morvai Krisztina, dr. Szöőr Anna, dr. Gaudi-Nagy Tamás
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány (elnök: dr. Zétényi Zsolt), a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (ügyvezető: dr. Gaudi-Nagy Tamás) és Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesülete (elnök: Gőbl György) vezetőségei, tagjai és támogatói
A normalitás győzelme: másodfokon felmentették genderlobbista Háttér Társaság által feljelentett, normalitást védő vármegyés vezetőt, Barcsa-Turner Gábort
(forrás: Pesti Srácok és Magyar Jelen tudósításai alapján)
A Székesfehérvári Törvényszéken 2024. március 7-én tartott másodfokú nyilvános ülést követően 2024. március 21-én kihirdetett ítéletével megváltoztatta a Barcsa-Turner Gábor HVIM elnök bűnösséget közösség elleni uszítás bűntette miatt megállapító ítéletet és bűncselekmény hiányában felmentette a vármegyés vezetőt az ellene emelt vád alól. A vádlott és védője, dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője tudomásul vették az ítéletet, de a Fejér Vármegyei Főügyészség képviselője bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be, így a felmentő ítélet nem jogerős, az eljárás harmadfokon a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik. Az ügy előzményei itt olvashatók nemzeti jogvédő szemmel.
Az ügy abszurditását és genderlobbisták szerinti fontosságát is mutatja, hogy a Háttér Társaság a feljelentését követően minden eszközzel törekedett a vármegyés vezető elítéltetésére: a rendőrség többször megszüntette az eljárást, sőt, egyszer maga az ügyészség is az elmúlt 4,5 évben, mégis eljuthatott az ügy elsőfokú ítélethirdetésig, Barcsa-Turner Gábor bűnössé nyilvánításáig, de most másodfokon mégis felmentés lett az ítélet.
Nagyon korrekt, tisztességes és iránymutató jelentőségű ítélet született, manapság ez ritka, mint a fehér holló az ilyen érzékeny, alapvető jogokkal érintett ügyekben. Az ilyen bírók, mint dr. Tőke Zoltán bíró úr és tanácsa példát mutatnak szakmai tisztességből és normalitásból. Igazi ünnep volt egy ilyen ítéletet megélni, mivel ennek az ügynek az is tétje, hogy a társadalmat felforgató genderlobbi törekvéseivel szemben a normalitás, az alkotmányos rend, a gyermekek, a családok és a hagyományos értékek védelmében történő véleményalkotást és közösségi ellenállást ne tudják a genderlobbisták korlátozni, akik maguknak a legszélesebb jogokat követelik, de a társadalomvédő normalitáspártiakat megfosztanák a vélemény-nyilvánítás jogától is.
Mindenképpen javasoljuk megtekinteni a Pesti Srácok részletes videós összefoglalóját és tudósítását (tudósító: Füssy Angéla) a március 21-i másodfokú ítélethirdetésről, amelyben az ítéleti indokolása is látható, illetve a vádlott és védője értékelik a történteket.
A Magyar Jelen videós tudósítása itt látható, amelyben az ítéleti indokolása is megtekinthető, a vádlott és védője értékelik a történteket.
Az ítélet indokolása a vonatkozó nemzetközi egyezményi, alaptörvényi és büntetőtörvényi hátteret részletesen vezette le és alapvetően visszaigazolta a védelem által hivatkozott érvelést megállapítva, hogy sem a közösség tagja elleni erőszak bűntettének alapesete, sem pedig közösségi elleni uszítás bűntettét nem valósította meg a 2019-ben közzétett, rendhagyó 1956-os megemlékezésre vonatkozó plakát.
A Btk. 332. § c) pontja szerinti közösség elleni izgatás bűntette megvalósulása vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni, és csak bizonyos mérték fölött, azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog korlátozása. A vélemény-nyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható. Az uszításnak el kell érnie azt a szintet, amelytől szükséges és arányos mértékben korlátozható a vélemény-nyilvánítás szabadsága. A vád tárgyává tett plakát esetében ez nyilvánvalóan nincs így. Helyes értelmezésben a közösség elleni uszítás megvalósulásához szükséges gyűlöletre uszítás nem pusztán az ellenérzések kedvezőtlen vagy sértő nézetek meghökkentő, esetleg hangulatkeltő közzététele (mint ami a vád tárgyává tett plakáton történt), hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartás, amely alkalmas arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely gyűlölet kiváltására alkalmas, és ez a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet. Erről a vádbeli plakát kapcsán nem volt szó, annak tartalmára és közzétételi módjára is figyelemmel.
Kiemelt nemzeti jogvédő feladat az ilyen társadalmilag hasznos, nemzeti érdek- és értékvédő normalitáspárti tevékenység miatt eljárás alá vont honfitársainkat , - mint jelen esetben Barcsa-Turner Gábor - büntetővédelemmel és más jogvédelmi eszközzel támogatni, mivel ezzel az egész nemzeti közösségünk érdekeit is védjük.
Mivel mi nemzeti jogvédők, a magyar nemzeti érdekeket védjük a jog eszközével és mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek (nem úgy mint az ilyen forrásokkal kitömött Háttér Társaság és az álcivil liberális jogvédő szervezetek), de külföldi államok sem, ezért mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk.
Kérjük, támogassa a magyarok emberi jogaiért küzdő Nemzeti Jogvédő Szolgálatot (www.njsz.hu) személyi jövedelemadója 1%-ával (adószám: 19334684-1-05) vagy pénzügyi támogatással, hogy minél hatékonyabban segíthessünk. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat bankszámlaszáma: (HU45) 11600006-00000000-29912821
Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!
Honfitársi üdvözlettel :
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Március 21-én másodfokú ítélethirdetés a genderlobbista Háttér Társaság által feljelentett, normalitást védő vármegyés vezető büntetőperében
Másodfokon is tartogatott abszurditást az LMBTQP-zászló meg nem történt elégetésének ügye. Egy rendhagyó 1956-os megemlékezésre invitáló 2019-es plakátra rákerült ironikus programpont miatt első fokon közösség elleni uszítás miatt egy év próbára bocsátást szabtak ki Barcsa-Turner Gáborra (HVIM), ám az ügyészség fellebbezéssel élt és mindenképpen szeretné, hogy közösség tagja elleni erőszak bűntette miatt ítéljék el és szabjanak ki szigorú büntetést másodfokon a vármegyés vezetőre.
A Székesfehérvári Törvényszéken 2024. március 7-én tartott másodfokú nyilvános ülésen összecsapott a vád és a védelem, utóbbit dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője látja el. Másodfokú határozathozatal 2024. március 21-én 9 órakor lesz.
Videós összefoglaló a március 7-i másodfokú nyilvános ülésről, amelyben a vádlott, a védő és a vád képviselőjének felszólalása is megtekinthető, továbbá a vádlott és védője értékelik az eljárást, latolgatják az esélyeket:
A nyilvános ülésen orwelli módon azzal érvel a vármegyei főügyészség ügyésze, hogy a “vádlott” egyértelműen egy értékrendszer alapján cselekszik, kirekesztő a deviánsokkal szemben, és ő határozza meg, hogy mi a normalitás, ami szerinte nem is létező fogalom. Az ügyész szerint a próbára bocsátás nem elég elrettentő, ezért büntetést kell kiszabni Barcsa-Turner Gáborra a bíróságon leszögezte, hogy valóban nem tud olyan ítéletet elképzelni, ami alapján az értékrendje megváltozna a kérdésben.
A feljelentő szervezet, a Háttér Társaság lobbiját is “konteónak” minősítette az ügyész, de tényszerűen ennek konkrét tényeivel (bírók, ügyészek, rendőrök érzékenyítése, szakmailag tarthatatlan lmbtq-párti ügyészségi iránymutatások kilobbizása stb.) szembesítve lett, hiszen erről maga a felforgató szervezet számol be büszkén.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, az ügyben védőként eljáró hazafias ügyvéd hosszan sorolta a tárgyaláson a felmentés mellett szóló jogi indokokat és az Alaptörvény által rögzített családvédő és gyermekvédő értékeket, amiket véd és képvisel Barcsa-Turner, akit és cselekményét ezért semmiféleképpen sem lehet közösségellenesnek titulálni és ezért bűncselekménynek sem minősíteni. Védőbeszédében ő is súlyos kritikával illette az ügyész által elmondottakat.
A védelmi fellebbezés indokolása arra hivatkozott a bűncselekményi minősítés vitatása körében, hogy a vád tárgyává tett plakát az Alaptörvény IX. Cikkének (1) bekezdése körébe tartozó védett véleménynyilvánítás, amely lényegében egy társadalmi tesztként is felfogható, és amely abban az értelemben elérte hatását, hogy egyes túlérzékeny társadalmi csoportokért tevékenykedő genderlobbi szervezet, jelesül egészen pontosan a Háttér Társaság, ebben az ügyben büntetőfeljelentést tett, érdekes módon magára véve az LMBTQP mozaikszó megjelölést. Nyilvánvaló az is, hogy ez a mozaikszó megjelölés már önmagában az elsőfokú ítéletben foglaltakkal ellentétben kizárttá teszi azt, hogy egyáltalán olyan társadalmi csoportról legyen szó, amely bármilyen tekintetben is alaptörvényi, illetve jogszabályi védelmi körbe tartozna. Józan ésszel belátható, hogy a P rövidítéssel jellemezhető pedofil személyek köre Magyarországon súlyosan büntetendő tevékenységnek minősülő magatartásokat kifejtőket jelenti, akiket a jogszabály üldözni és megbüntetni rendel cselekményük elkövetése esetén tehát nem tartoznak védendő csoport körébe.
A védelmi fellebbezés azt is kifejtette, hogy a Btk. 332. § c) pontja szerinti közösség elleni izgatás bűntette megvalósulása vizsgálatakor a nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztjét és a támadott értékek egyediségének követelményét mindenképpen figyelembe kell venni, és csak bizonyos mérték fölött, azaz a nyilvánvaló és közvetlen veszély esetén igazolható alkotmányosan a szabad vélemény-nyilvánításhoz való jog korlátozása. A vélemény-nyilvánítás szabadsága csak nagyon szűk körben korlátozható. Az uszításnak el kell érnie azt a szintet, amelytől szükséges és arányos mértékben korlátozható a vélemény-nyilvánítás szabadsága. A vád tárgyává tett plakát esetében ez nyilvánvalóan nincs így. Helyes értelmezésben a közösség elleni uszítás megvalósulásához szükséges gyűlöletre uszítás nem pusztán az ellenérzések kedvezőtlen vagy sértő nézetek meghökkentő, esetleg hangulatkeltő közzététele (mint ami a vád tárgyává tett plakáton történt), hanem olyan feszültséget gerjesztő magatartás, amely alkalmas arra, hogy emberek nagyobb tömegében a szenvedélyeket oly mértékben tüzelje fel, amely gyűlölet kiváltására alkalmas, és ez a társadalmi rend és béke megzavarásához vezet. Erről a vádbeli plakát kapcsán nincs szó.
Szintén kifejtette mind Gaudi-Nagy, mind Barcsa-Turner az ügy abszurditását: a rendőrség többször megszüntette az eljárást, sőt, egyszer maga az ügyészség is az elmúlt 4,5 évben, mégis eljuthatott az ügy elsőfokú ítélethirdetésig, Barcsa-Turner Gábor bűnössé nyilvánításáig, most pedig a másodfok dönthet.
A védelmi érvek hatására az ítélethozatalt elnapolta a másodfokon eljáró tanács.
A másodfokú ítélet kihirdetésének időpontja: 2024. március 21-e, 09:00. Helyszín: Székesfehérvári Törvényszék fszt 8.
Aki tud, jöjjön el Székesfehérvárra – kéri az LMBTQP-lobbi által eljárás alá vont “vádlott”.
Az Akta – Az Amnesty-ügy és ami mögötte van, avagy a jogvédő civilt játszó liberális politikai aktivisták esete a törvényekkel
Füssy Angéla leleplező tényfeltáró filmje a Pesti Srácokon az álcivil liberális jogvédő Amnesty International hazai leányvállalatáról, a nemzeti érdekek ellenében liberális jogrendért folytatott, elsősorban fiatalokat a woke világba behálózni akaró migránspárti és genderpárti dicstelen aknamunkájukról.
A filmben megszólal Deák Dániel mellett dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője, aki többek között arról beszélt, hogy komoly feladatleosztás van a liberális jogvédő szervezetek között, és meglátása szerint az Amnestyé ebben éppen a hálózatépítés és a mozgósítás.
Mint mondta, ezek álcivil szervezetek, amelyek jól behatárolhatóan külföldi forrásokból működnek és nagy a befolyásuk, mivel az ügyészségnél is el tudták érni három másik liberális jogvédővel együtt 2019-ben, hogy a nyomozó hatóságok liberális érdekű szempontok szerint eljárva alkalmazzák a gyűlölet-bűncselekmények szabályait. Dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint ezért is nagyon fontos odafigyelni arra, hogy ne kerülhessék ki a szuverenitási törvényt, és ne tudjanak hálózatépítő szerepükkel külföldi befolyást gyakorolni a magyarországi választásokra. Felidézte az Amnesty International Magyarország lmbtq mozgalmat és migrációt pártoló akcióit, utóbbi keretében a 2015-ös röszkei erőszakos migránsrohamot vezénylő, terrorizmusért elítélt Ahmed H. kegyelmi ügyét, amit a vállán vitt a szervezet.
Ukrajna EU csatlakozásra alkalmatlan, a kárpátaljai magyarok népirtás áldozatai - dr. Gaudi-Nagy Tamás, NJSZ ügyvezető az ukrán EU csatlakozást kizáró körülményekről és a végveszélyben levő kárpátaljai magyarságról
A Kecskeméti Televízió "Töretlenül magyarok" c. műsorának 2024. január 5-i adásában Molnár H. Boglárka kérdéseire válaszolva dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott Ukrajna EU csatlakozását kizáró körülményekről és a végveszélyben levő kárpátaljai magyarságról.
Az interjú 22:47-ig tart, utána Kertész Dávid, a PestiSrácok újságírója elemzi a kárpátaljai magyarok helyzetét.
Az interjúban részletesen bemutatta és elemezte azokat az okokat és körülményeket, amelyek miatt teljesen irreális és felelőtlen törekvés Ukrajna EU csatlakoztatása és ezért helyeselhető a magyar kormány ezt ellenző aktivitása.
Felidézte az NJSZ kárpátaljai magyarság jogfosztottságáról tavaly januárban közzétett magyar és angol nyelvű emberi jogi jelentésében foglalt súlyos, népirtást alátámasztó megállapításokat és többek között területi autonómiát szorgalmazó ajánlásokat, amelyek sajnos máig időszerűek. Rámutatott, hogy a jogfosztó jogszabályok módosítása csak akkor ér valamit, ha a magyarellenes nyelvi és fizikai genocídium gyakorlata is megszűnik.
Az NJSZ jelentés angol változatát, illetve a “Magyarok prés alatt Kárpátalján” című, Pesti Srácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített dokumentumfilm angol változatát számos nemzetközi szervezet részére megküldtük, többek között az ENSZ szakosított szervei, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ számos vezetője, szervezete és képviselője is megkapta.
Karácsonyi-újévi nemzeti jogvédő jókívánságok, évértékelés és tervek az új esztendőre- nemzeti jogvédő missziónkat jövőre is folytatjuk!
Áldott, békés, lelket, hitet erősítő, kegyelemteljes Karácsonyt és egészségben megélt, boldog és sikerekben gazdag új esztendőt kívánok a Nemzeti Jogvédő Szolgálat minden tagja, partnere és támogatója nevében. Az új esztendőben is lesz dolgunk bőven Hazánk és Nemzetünk védelmében.
Prohászka Ottokár püspök karácsonyi gondolatai ma egyre időszerűbbek:
“Aki őt látta, az el nem felejtheti; aki elfelejti, az még nem látta; annak a szívébe a karácsonyi fény még nem hatolt bele ; annak a lelkét a Krisztus ragyogó képének víziója még nem érintette meg. Ti úgye bújjátok a könyveket, forgatjátok a kódexeket, új bizonyítékokat kerestek, s nem veszitek észre, hogy a karácsonyi fényt nem Jeruzsálemből hozták az írástudók katedráiról, s a Krisztus-képet nem faragták Athénben, sem Efezusban. Ne keressétek ott; a karácsonyi fény az égből jött; az egy nagy tény ; s a Krisztus-kép a Szentlélektől fogantatott s megtestesült; az egy nagy kegyelem. S ennek a fénynek s ennek a kegyelemnek befogadására hívő, bízó, alázatos lélek kell, mely az élet adventjén keresztül vágyódik, mely a remény antifonáit énekli s mely a próféták virrasztó szemével nézi a Krisztust s mosolyogva suttogja : Tudtam, hogy eljön ; íme, ő az!”
A Nemzet asztalára letett karácsonyi ajándékunk, hogy számos jószándékú magyar ember összefogásával 15 éves kitartó jogi és igazságtételi közéleti nemzeti jogvédő küzdelem után sikerült idén a gyurcsányi rezsim által kreált Budaházy-Hunnia büntetőeljárás meghurcoltjai utolsó három fős csoportjának – a korábbi két hullámban zajlott, Budaházy Györgyöt és 12 hazafit megszabadító kegyelmi mentesítéseket követően – a vesszőfutását végleg lezárni idén november 17-én meghozott és végrehajtott államfői kegyelmi döntésekkel, így nekik is kinyíltak a zárkaajtók, végre egyesülhettek újra a szétszakított, szenvedő magyar családok, és visszakaphatták édesapáikat a tőlük megfosztott feleségek és gyermekek. Végre a meghurcoltak mindegyike rengeteg meghurcolás és szenvedés után ismét szabad emberként és a társadalom hasznos tagjaként élhet, és lehet újra együtt családjaikkal.
Hála és köszönet ezúton is a döntéshozóknak és mindenkinek, aki ehhez a gordiuszi csomó átvágáshoz segítséget adott! Sokakkal együtt folytatott 15 éve tartó igazságküzdelmünk idén végre elérte a teljes sikert! Óriási társadalmi összefogás jött létre az elítéltek mellett, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mellett a Budaházy Bizottság az Igazságszolgáltatásért nevű civil társaság több mint kétszáz taggal, köztük neves közéleti személyekkel, jogászokkal, újságírókkal, művészekkel emelte fel a szavát az ügy kegyelmi megoldása érdekében.
Örömteli, hogy dr. Novák Katalin elnök, illetve az igazságügyi kormányzat végül megoldotta és lezárta ezt a rettenetesen nehéz, kényes, koholt bizonyítékokkal, kényszervallatásokkal és más visszásságokkal telített koncepciós ügyet, amit Gyurcsányék időzített bombaként helyeztek a 2010 utáni rendszer alá.
Az ügy ezen megoldása még jobban felerősítette az igényt, hogy a 2010 előtti önkényuralmi időszak állami terrorjának felelősei ne kerüljék el a felelősségre vonást. A 2006 őszi véres állami terrorakció-sorozat után az akkori politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség. A 6 halottal és 1200 sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás miatt 2017-ben emeltek vádat. A 14 halottat és 26 sérültet eredményező észak-írországi 1972-es brit katonai vérengzés miatt 2019-ben emeltek vádat. Nem várhatunk eddig ! A 2006 őszi terror halottainak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők ne adják fel: nem felejtjük és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, ennek jegyében támogatjuk, hogy méltó emlékmű kerüljön felállításra jövőre Budapesten, továbbá küzdünk azért, hogy az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba.
De az arra vonatkozó társadalmi igény is egyre nagyobb, hogy az igazságügyi rendszerünk egyes, súlyos, Hunnia ügyhöz vezető rendszerhibáit és meg nem engedhető liberális ideológiai befolyásolást is mielőbb ki kell küszöbölni, számos tapasztalatunk és javaslatunk van ezen a téren.
Ezen a téren jelentős küzdelmek várnak ránk az eljövendő esztendőben, de közben tovább folytatjuk jogi csatáinkat a globalista nemzetközi erők és hazai csatlósaik ellen, a velük szembeszálló normalitáspárti és értékvédő hazafiak védelmében, de olykor mi is támadás célpontjaivá válunk.
Kemény és küzdelmes esztendő volt, amely ismét igazolta, hogy szükség van a patrióta szellemiségű-lelkiségű gyakorlati jogvédelemre még akkor is, amikor – miután sikerült tavaly megakadályozni a nemzetáruló balliberálisok hatalomra jutását – nemzeti érdekű kormányzás irányítja hazánkat.
Ráadásul az elcsatolt magyarság érdekében tavaly, a fokozott ukrán elnyomás alatt szenvedő kárpátaljai honfitársaink érdekében teljesített jogi monitorozó missziónk alapján készített emberi jogi jelentésünket idén magyar és angol nyelven is közzétettük, hogy milyen nehézségeket él át nap mint nap a népirtás közeli helyzetben élő kárpátaljai magyarság, hogyan igyekszik őrizni magyarságát, milyen jogfosztó intézkedések gátolják, veszélyeztetik ebben és miként sérülnek egyéni és közösségi jogaik, mit kellene változtasson Ukrajna. Nyilvánvalóvá tettük, hogy a mostani elnyomás helyett a megoldás a jogfosztó törvények és gyakorlat megszüntetése, az ENSZ fellépése és a Kárpátalján élő magyarok területi autonómiájának biztosítása lenne.
A jelentés angol változatát, illetve a “Magyarok prés alatt Kárpátalján” című, Pesti Srácokkal és a Nemzeti Filmkészítők Egyesületével közösen készített dokumentumfilm angol változatát a hazai és ukrán kormányzat mellett számos nemzetközi szervezet részére megküldtük, többek között az ENSZ szakosított szervei, az Európa Tanács, az Európai Unió és az EBESZ számos vezetője, szervezete és képviselője is megkapta.
A jelentésünk 16 pontos ajánlása ma is időszerű még sajnos, amelyben az autonómia biztosítása és az összes jogfosztó törvény, intézkedés eltörlése mellett kiemelten szerepel többek között a magyar állampolgársággal szembeni diszkriminatív, jogfosztó gyakorlat felszámolása és a magyar intézmények elleni támadások megszüntetése, a magyar nyelv használatának korlátozásmentes biztosítása és a kényszermozgósítások leállítása, illetve Ukrajna EU és NATO csatlakozásának blokkolása, amíg a kárpátaljai magyarok helyzetét nem rendezik.
Fontos és dicséretes, hogy a hazai kormányzat a fenti ajánlásaink szellemében jár el, amikor a hatalmas ellenszélben kiáll a kárpátaljai magyarság mellett, ugyanakkor az EU és NATO háttérviszonyait bizonyító erővel leleplező tény, hogy e két szervezet számos kizáró körülmény, súlyos emberi jogi és jogállami jogsértések ellenére erőlteti az ukrán csatlakozást, illetve önti beléjük a súlyos százmilliárdokat, miközben a hazánknak jogszerűen járó forrásokat önkényesen visszatartják.
A nemzeti jogvédelem sokkal többet el tudott eddig is elérni jogi eljárásokkal, jelentésekkel, szakmai rendezvényekkel, lobbizással és a nyilvánosság előtti megszólalásokkal, mint ami elvileg következne a méretünkből és szervezeti hátterünkből. Eredményeink bizonyítják, hogy szakmailag képesek vagyunk felvenni a jogi küzdelmet a javarészt külföldön kiképzett álcivil liberális jogvédőkkel.
Az egyre agresszívabban nyomuló Pride-rendezvények kapcsán alapvető jogait gyakorlók jogvédelme minden évben visszatérő feladatunk: jövőre is tervezzük jogsegélyügyelet biztosítását, az értékeinkért kiálló normalitáspárti aktivisták számára. Terveink között szerepel kollektív személyiségi perek indítása nagyszámú patrióta felperesi pertársasággal a magyar nemzet méltóságát sértő balliberális közéleti és sajtógyalázkodások elkövetői ellen a „TÉGY A MAGYARGYŰLÖLET ELLEN!” akció keretében. Korábban ugyanis sikerült a hírhedt magyargyalázó Tóta W. Árpád hvg.hu-n megjelent, eleinket és minden magyart súlyosan becsmérlő egyik cikke miatt a liberális portált elmarasztaló kúriai ítéletet kiharcolni, amely iránymutató döntés lett.
Viszont amíg az álcivil liberális jogvédő szervezetek évi több százmillió forintos, jórészt külföldről kapott támogatásból működnek számos állandó munkatárssal és nagy stábokkal (nem véletlen, hogy a helyes célzatú és tartalmú szuverenitásvédelmi törvény ellen ágálnak), addig nekünk, nemzeti jogvédőknek nincsenek állandó jelentős forrásaink, éves költségvetésünk túlnyomó része a személyi jövedelemadó 1%-ából jön össze, ezért is életbevágó, hogy aki megteheti, céljainkkal egyetért és tevékenységünket fontosnak tartja, rendelkezzen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat javára az SZJA 1%-a körében – adószámunk: 19334684-1-05, részletek a honlapunkon (njsz.hu) –, de egyedi támogatásokat is örömmel fogadunk.
Mögöttünk nem állnak magyarellenes, Soros-féle külföldi pénzemberek és gyarmatosító szervezetek, de külföldi államok sem, mivel mi magyar nemzeti érdekeket védünk a jog eszközével. Mi csak a magyar szolidaritásra építhetünk, ezért számítunk minden jóérzésű magyar támogatására, amit előre is hálásan köszönünk. Köszönet az eddigi támogatásokért is !
Továbbra is kiemelt feladatunk az elcsatolt sorban és jogfosztottságban élő magyarok jogvédelme, önrendelkezési harcainak jogi támogatása, és ami manapság a legtöbb kihívást adja: a sorosista, patriofób-liberális álcivil hálózatok külföldi és hazai jogi pergőtüze elleni, általuk támadott honvédők érdekében kifejtett nemzeti jogvédő küzdelem.
Szeretettel ajánljuk megújított honlapunkat (njsz.hu) a nemzeti jogvédő hírek, események és akciók iránt érdeklődő minden jóérzésű honfitársunk figyelmébe. Kérem juttassák el minél több emberhez és legyenek részesei a nemzeti jogvédő közösségünknek ! De már ott vagyunk a Telegramon is, kövessék ott is a nemzeti jogvédőket. Honlapunkon olvasható, hogy miként lehet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat pólójához hozzájutni. Támogatóink szíves figyelmébe ajánljuk ugyanis, hogy a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nemzeti színű paragrafusjelét tartalmazó szimbólumával ékesített és jelmondatunkat (“Nem engedünk a magyarok jogaiból!”) megjelenítő igényes kivitelű, nemzeti jogvédő identitást kifejező fekete pólót támogatásonként egy példányban tudunk háromféle méretben (L, Xl, XXL) felajánlani mindazoknak, akik legalább 5000,- Ft összeggel támogatják a Nemzeti Jogvédő Szolgálatot.
Jövőre is résen kell lennünk: a nemzetellenes baloldal magát liberálisnak, zöldnek vagy szociáldemokratának hazudva folyamatosan támad. Külföldi tanácsadók, ügynökök és pénzek segítségével kívánják kiszolgáltatni országunkat a globális háttérerőknek, hogy újra gyarmattá tegyék hazánkat. Az EU ezen törekvések egyre leplezetlenebb megvalósításán dolgozik, ráadásul sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg az állami terrorért felelős balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei. Ezért is szükséges a nemzeti-szuverenista erők az áttörése a jövő évi EP választáson.
A mai nemzetárulók hazánk önrendelkezésének felszámolásán és a nemzetépítés-nemzetegyesítés ellen ügyködnek nemzetközi megbízóik akaratának megfelelően.
Jövőre is fel kell venni velük a harcot magyar nemzetünkért a nemzeti önrendelkezésünk megvédése érdekében!
Mi soha nem adjuk fel és nem engedünk a magyarok jogaiból!
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (njsz.hu) ügyvezetője
November 17-én délután végre kiszabadult a börtönből a gyurcsányi koncepciós Hunnia-per szintén elnöki kegyelemben részesített három utolsó elítélt hazafija !
November 17-én délután végre kiszabadult a börtönből a gyurcsányi koncepciós Hunnia-per szintén elnöki kegyelemben részesített három utolsó elítélt hazafija - véget ért a meghurcoltak vesszőfutása!
Örömmel adok tájékoztatást arról, hogy ma délután végre kiszabadult a börtönből a gyurcsányi koncepciós Hunnia-per szintén elnöki kegyelemben részesített három utolsó elítélt hazafija, dr. Szücsi Frigyes, Tián Csaba és Piller Gergely. Nekik is végetért a 15 éves meghurcoltatás, ismét szabadok!
Hála és köszönet a döntéshozóknak és mindenkinek, aki ehhez a gordiuszi csomó átvágáshoz segítséget adott!
Sokakkal együtt folytatott 15 éve tartó igazságküzdelmünk végre elérte a teljes sikert!
Dr. Novák Katalin köztársasági elnök hivatalos közleménye ITT.
Skrabski Fruzsina újságíró, filmrendező videója a mai szabadulásukról ITT.
A Magyar Nemzet c. napilap online cikke a kegyelemről dr. Gaudi-Nagy Tamás NJSZ ügyvezető nyilatkozatával:
"– Az első szó ismét a háláé és a köszöneté! Bátor, tisztességes, irgalmas és keresztényi Novák Katalin köztársasági elnök ezen mostani döntése is, ami logikusan illeszkedik a Budaházy–Hunnia-ügyben hozott korábbi kegyelmi határozatokhoz, amelyekkel tavaly decemberben és idén áprilisban Budaházy György és 12 társa már kegyelmet kapott – fogalmazott lapunknak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője annak kapcsán, hogy az államfő csütörtök este kegyelmi döntést hozott a Hunnia-perként ismertté vált büntetőügy utolsó három elítéltjének esetében. A jogász szerint ezzel Novák Katalin, illetve az igazságügyi kormányzat megoldotta és lezárta azt a rettenetesen nehéz, kényes, koholt bizonyítékokkal, kényszervallatásokkal és más visszásságokkal telített, 15 éves koncepciós ügyet, amit Gyurcsányék időzített bombaként helyeztek a 2010 utáni rendszer alá.
– Az ügy ezen megoldása még jobban felerősíti az igényt, hogy a 2010 előtti önkényuralmi időszak állami terrorjának felelősei nem kerülhetik el a felelősségre vonást és azt, hogy az igazságügyi rendszer egyes, súlyos, ilyen ügyekhez vezető rendszerhibáit mielőbb ki kell küszöbölni– hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette, most sikerült végre felszámolni a Gyurcsány-rendszer eme káros örökségét, az érintettek mindegyike rengeteg meghurcolás és szenvedés után végre ismét szabad emberként és a társadalom hasznos tagjaként élhet, és lehet újra együtt családjaikkal.
– Az pedig, hogy Csintalan Sándor mint sértett volt a kegyelem legfőbb szorgalmazója, mutatja a legjobban, mennyire abszurd irányba ment el ez az ügy. Már ő is felismerte a tisztességtelen eljárás során született jogerős ítélet okozta helyzet képtelenségét és azt, hogy ez a három hazafi is már eleget szenvedett az eljárás alatt.
A megszabadulásért elismerés jár Csintalan Sándornak is, hogy személyes sérelmein felül tudott emelkedni. Ő is jelezte: maga sem hiszi, hogy ez a három személy lett volna az ellene elkövetett bűncselekmény tettese, és azt is mondta, hogy ezek a családapák az elmúlt 15 évben már amúgy is elszenvedtek annyi szabadságkorlátozást, ami a kegyelemben részesítésüket alátámasztja – mondta az NJSZ vezetője.
Gaudi-Nagy Tamás felidézte, hatalmas és óriási társadalmi összefogás jött létre az elítéltek mellett, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat mellett a Budaházy Bizottság az Igazságszolgáltatásért nevű civil társaság több mint kétszáz taggal, köztük neves közéleti személyekkel, jogászokkal, újságírókkal, művészekkel emelte fel a szavát az ügy kegyelmi megoldása érdekében.
A szabadsagot.com oldalon megjelent videó Csintalan Sándornak dr. Novák Katalin államfőnél tett tegnapi látogatásáról és a meghurcoltak feleségeivel való találkozásáról.
A vadhajtasok.hu összefoglaló tájékoztatása a kegyelmi döntésről és a szabadulásról.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat korábbi közleményei az idén áprilisi és tavaly decemberi kegyelemi döntésekről:
A Magyar Nemzet cikke a kegyelemben részesült három hazafi szabadulásáról.
Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
A Budaházy Bizottság az Igazságtételért NJSZ által is támogatott közleménye a gyurcsányi koncepciós Budaházy-Hunnia perben elítélt utolsó három, ismét rácsok mögé hurcolt hazafinak mielőbb adandó kegyelemről
Budaházy Bizottság az Igazságtételért közleménye a gyurcsányi koncepciós Budaházy-Hunnia perben elítélt utolsó három, ismét rácsok mögé hurcolt hazafinak mielőbb adandó kegyelemről, amelyhez a Nemzeti Jogvédő Szolgálat is csatlakozik.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat úgyis, mint a gyurcsányi koncepciós Budaházy-Hunnia eljárásban meghurcolt hazafiakért kezdettől fogva cselekvő patrióta jogvédő szervezet teljes mértékben egyetért és ahhoz csatlakozik - törekvéseivel egyező tartalma okán - a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil kezdeményezés tegnapi közleményével, amelyben a Hunnia ügy csapdájában rekedt és a jogerős ítéletet követően még aznap börtönbe zárt utolsó három elítéltjeinek mielőbb adandó államfői végrehajtási kegyelem mellett szálltak síkra.
"Szabadságot a börtönbe hurcolt hazafiaknak!
Ma. 2023 november 2-án a Kúria lényegét tekintve helyben hagyta a Fővárosi Ítélőtábla idén márciusban hozott ítéletét a Hunnia (Budaházy)-per eddig jogerősen el nem ítélt három vádlottja ügyében, ezért amennyiben minden így marad, dr. Szücsi Frigyesnek és Tián Csabának több mint három-három, Piller Gergelynek fél évet kell még – fegyház helyett ugyan enyhébb fokozatú börtönben, de – rács mögött tölteni a gyurcsányi koncepció alapján indult és több mint 14 éve húzódó, törvénysértésekkel, súlyos és feloldatlan ellentmondásokkal, kételyekkel terhelt eljárás nyomán.
A gyurcsányi önkényuralmi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítése ügyében széles körű társadalmi egyetértés alakult ki, amely ahhoz vezetett, hogy Budaházy György és 12 társa már államfői kegyelemben részesült a köztársasági elnök bátor, igazságos és irgalmas kegyelmi döntéseivel. Sajnos ezek döntések nem minden vádlottra terjedtek ki. Közöttük kiemelkedő életutat bejáró, köztiszteletben álló személyek is maradtak, úgy mint a kétgyermekes nemzetközi hírű muzeológus-régész, dr. Szücsi Frigyes, a négy-gyermekes Tián Csaba és Piller Gergely.
Példátlan botrány és nyílt sebként izzó erkölcsi bűn, hogy míg a 2006-os – közvetve halálos áldozatokat is követelő – karhatalmista terrort elrendelő Gyurcsány Ferenc háborítatlanul éli életét a zabrált Apró-villában, ahol a hatalom újbóli megragadására és Magyarország idegen érdekeknek történő alávetésére sző gyalázatos terveket, addig tisztességes hazafiakat, példás családapákat börtönbe hurcolnak a nemzetrontó Gyurcsány rendszer ellen – önkényesen terrorcselekménynek minősített – állítólagosan elkövetett, ellenállási akciók miatt, kényszervallatással szóra bírt emberek vallomásai és koholt bizonyítékok alapján. Dr. Szücsi Frigyest két, Tián Csabát négy kiskorú gyermek és aggódó feleségeik hiába várják haza!
Dr. Szücsi Frigyes a rácsok mögé hurcolása előtti órákban videóüzenetet is rögzített, amelyben megrázó erővel hívta fel a figyelmet az ügy súlyos törvénytelenségeire és visszásságaira, a döntéshozókat a mielőbbi kegyelmi szabadításra kérte.
Nemrég kezdeményezésünkre közel 150 nemzeti értelmiségi állt ki dr. Novák Katalin elnök asszonynak írt nyílt levélben a Hunnia eljárásban ragadt három vádlott kegyelmi mentesítése érdekében. Ezt követően 1956-os szabadságharcosok, majd a 2006 őszi állami terror jogsértettjei is nyílt levelekben kérték a döntéshozóktól a Hunnia ügyben meghurcoltak mielőbbi teljes kegyelemben részesítését.
Ugyanakkor mivel a mai jogerős ítélettel a 15 éve húzódó koncepciós per balul elsült igazságszolgáltatási szakasza lezárult, immár minden akadály elhárult a kegyelmi megoldás elől, amelyre irányuló kérelmeiket a meghurcoltak korábban már benyújtották, kérve a büntetéseik végrehajtásának elhalasztását és félbeszakítását. Most már csak dr. Novák Katalin köztársasági elnök belátó irgalmán múlik, hogy mikor egyesülhetnek újra a szétszakított, szenvedő magyar családok, és mikor kaphatják vissza édesapáikat a most tőlük megfosztott feleségek és gyermekek.
Tisztelettel kérjük dr. Novák Katalin köztársasági elnököt a kegyelmi döntés mielőbbi meghozatalára!
Budaházy Bizottság az Igazságtételért - Budapest, 2023. november 2."
A Kúria 2023. november 21-i jogerős ítéletéről, a meghurcoltak börtönbe kényszerítéséről és azt azt követő eseményekről szóló fontosabb tudósítások:
https://magyarjelen.hu/szegyen-ismet-bortonbe-vittek-a-hunnia-per-vadlottjait-video/
https://mandiner.hu/belfold/2023/11/megszuletett-a-dontes-a-budahazy-per-utolso-vadlottjairol
Elfogadhatatlan, hogy a büntetlenül maradt baloldali állami terroristák elleni küzdelemmel gyurcsányi koncepció és koholt bizonyítékok alapján vádolt hazafiak közül ebben a 15 éve tartó eljárásban még hárman nem kapták meg a kegyelmi mentesítést, miközben a 2006 őszi állami terrorért felelős Gyurcsány és társai szabadlábon folytatják nemzetünk elleni aknamunkájukat. Nem engedünk a magyarok jogaiból ! Szabadságot a gyurcsányi koncepciós Budaházy-Hunnia perben elítélt utolsó három, ismét rácsok mögé hurcolt hazafinak!
Szabadságot Budaházy György minden vádlott-társának, így dr. Szücsi Frigyesnek, Tián Csabának és Piller Gergelynek is !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
"1956 és 2006 állami terrorista vérbe fojtói ellen harcolók kegyelemre és elismerésre méltó hősök" - emlékezés és amnesztiafórum 1956-ról és 2006-ról a Polgári Mulatóban (2023. október 23.) - videófelvétel
A Polgári Mulatóban 2023. október 23-án - a végén Hunnia amnesztia-fórummá alakult - évfordulós beszélgetés keretében 1956 és 2006 véres őszére emlékeztünk, amikor mindkét alkalommal a baloldal rárontott a nemzetre és vérbe fojtotta a magyar szabadságért vívott küzdelmeket és kegyetlen megtorlásokkal sújtott le az ellenállókra.
Az emlékező beszélgetés résztvevői voltak:
– dr. Bándi Kund ny. ügyvéd, ’56-os szemtanú, az Összmagyar Egyesület elnöke
– dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője,
– Murányi Levente, 1956-os szabadságharcos
A beszélgetést Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője moderálta.
Az esemény során a résztvevők megidézték a két kataklizma időszakát, felelevenítették személyes emlékeiket ’56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, a történelmi párhuzamok mellett szóba került a nemzeti szuverenitás egyre hangsúlyosabb védelme, a megtorlások máig tartó következménye, a hősök példája, az igazságtétel és a baloldali önkény által indított koncepciós eljárások kegyelmi lezárásának szükségessége.
A beszélgetés a vége felé ezért kegyelmi mentesítést célzó fórummá alakult, mivel a gyurcsányi koncepciós Hunnia eljárás csapdájában rekedt három vádlott hazafit (dr. Szücsi Frigyes és két társa) súlyos fegyházévek fenyegetik. A film bemutatja e körben Budaházy György (55.32-tól), dr. Szücsi Frigyes (59:00-től) és dr. Gaudi-Nagy Tamás (1:02:20-tól) hozzászólásait.
Az NJSZ kegyelmet szorgalmazó 1956-2006 idei évfordulójára kiadott korábbi közleménye itt olvasható.
Nemrég közel 150 nemzeti értelmiségi állt ki dr. Novák Katalin elnök asszonynak írt nyílt levélben a 15 éve tartó, tisztességtelen, visszásságokkal terhelt Hunnia eljárásban ragadt három vádlott kegyelmi mentesítése érdekében.
Ezt követően 1956-os szabadságharcosok, majd 2006 őszi állami terror jogsértettjei is nyílt levelekben kérték a döntéshozóktól a Hunnia ügyben meghurcoltak mielőbbi teljes kegyelemben részesítését.
A mandiner.hu mai cikke egy részletes áttekintést adott a Hunnia eljárásban ragadt három vádlott helyzetéről és összefoglalta a kegyelem melletti érveket.
Kérjük a Hunnia (Budaházy)-per utolsó három meghurcoltjával együttérző honfitársainkat, hogy az ügy – vélhetően utolsó – november 2-i bírósági tárgyalására jöjjenek el, amelyhez előzetes regisztráció szükséges.
Elfogadhatatlan, hogy a büntetlenül maradt baloldali állami terroristák elleni küzdelemmel gyurcsányi koncepció és koholt bizonyítékok alapján vádolt hazafiak közül ebben a 15 éve tartó eljárásban még hárman nem kapták meg a kegyelmi mentesítést, miközben a 2006 őszi állami terrorért felelős Gyurcsány és társai szabadlábon folytatják nemzetünk elleni aknamunkájukat.
Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Szabadságot Budaházy György minden vádlott-társának, így dr. Szücsi Frigyesnek, Tián Csabának és Piller Gergelynek is !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Szabadságot a Hunnia ügyben Budaházy minden vádlott-társának is ! - 150 nemzeti értelmiségi nyílt levele az államfőnek dr. Szücsi Frigyes és két társa kegyelmi mentesítéséért
Közel 150 nemzeti elkötelezettségű közszereplő, művész és tudós állt ki dr. Novák Katalin elnök asszonynak írt nyílt levélben a 15 éve tartó, tisztességtelen, visszásságokkal terhelt gyurcsányi koncepciós Hunnia eljárásban rekedt három vádlott hazafi kegyelmi mentesítése érdekében.
Budaházy György és 12 társa megkapták tisztességes, bátor, méltányos és irgalmas döntéssel a kegyelmet, míg a kétgyermekes dr. Szücsi Frigyes nemzetközi hírű régész-muzeológusra, a négy-gyermekes cégvezető, lokálpatrióta Tián Csabára és Piller Gergelyre a Kúria november 2-án 9 órakor kihirdetendő harmadfokú ítélete alapján sokéves fegyház vár a nemzetellenes Gyurcsány rendszer elleni ellenállás miatt, ha nem kapják meg a kegyelmet.
Ezt kérik a nyílt levél aláírói most az államfőtől.
Szabadságot Budaházy minden vádlott-társának is !
Az NJSZ kegyelmet szorgalmazó 1956-2006 idei évfordulójára kiadott korábbi közleménye itt olvasható.
Ebben kifejtettük többek között, hogy a három vádlottat - a többi vádlotthoz hasonlóan - leginkább a vád kényszervallatással „szóra bírt” koronatanújának ellentmondásos vallomásai alapján, az ártatlanságuk mellett szóló bizonyítékok ellenére ítélte el a bíróság a három vádlott esetében jelentős részben Csintalan Sándor 2007-es állítólagos megveréséért.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezen három vádlott esetében is – a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil kezdeményezés neves tagjaival együtt – szükségesnek látja a mielőbbi kegyelemet, lehetőleg eljárásit, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van. Ráadásul Csintalan Sándor, mint sértett nemrég tett nyilatkozatában most már maga is kéri a kegyelmet, mivel ő már megbocsátott, nem kívánja a megbüntetésüket és meg van arról győződve, hogy nem a vádlottak támadtak rá.
Elfogadhatatlan, hogy a büntetlenül maradt baloldali állami terroristák elleni küzdelemmel gyurcsányi koncepció és koholt bizonyítékok alapján vádolt hazafiak közül ebben a 15 éve tartó eljárásban még hárman nem kapták meg a kegyelmi mentesítést, miközben a 2006 őszi állami terrorért felelős Gyurcsány és társai szabadlábon folytatják nemzetünk elleni aknamunkájukat.
A Demokrata újságírója, Ágoston Balázs nemrég készített interjúja dr. Szücsi Frigyessel itt olvasható, Skrabski Fruzsina dr. Szücsi Frigyesről és családjáról készített kisfilmje itt nézhető.
Kérjük a Hunnia (Budaházy)-per iránt érdeklődő és az ügy utolsó három még eljárás alatt álló meghurcoltjával együttérző honfitársainkat, hogy az ügy – vélhetően utolsó –november 2-i bírósági tárgyalására jöjjenek el, amelyhez előzetes regisztráció szükséges.
Nem engedünk a magyarok jogaiból ! Szabadságot Budaházy minden vádlott-társának, így a gyurcsányi koncepciós eljárás csapdájában rekedt dr. Szücsi Frigyesnek, Tián Csabának és Piller Gergelynek is !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
1956 és 2006 vérbe fojtói megbüntetendő állami terroristák, az ellenük harcolók hősök - Soha nem felejtünk, nem felejtetünk és nem mondunk le a felelősök felelősségre vonásáról, kegyelmet kérünk a gyurcsányi koncepciós Hunnia per utolsó három vádlottjának
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. október 22., www.njsz.hu)
17 éve a 2006. szeptemberi gyurcsányi embervadászatok után ekkortájt tombolt a baloldali állami terror 2006. október 23-i minden korábbinál véresebb hulláma.
Sokan még jól emlékszünk a csalással választást nyert, hazug és nemzetellenes MSZP–SZDSZ-kormány elleni 2006 őszi népfelkelés izzó hangulatára és nemzetegyesítő erejére. Cselekvő ezrek jöttek össze a tereken csillogó szemekkel, jövőbe vetett hittel és reménnyel, változást követelve. Aztán jött a véres és szisztematikus megtorlás, megfélemlítés: embervadászatok, szemkilövések, könnygázsortüzek, lovasroham, csonttörések, sanyargató bilincselések, kínzások, verések, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai és a megtiportak démonizálása.
Főhajtás és tisztelet minden áldozatnak, köszönet a bátraknak és megvetés a máig büntetlen felelősöknek !
1956 és 2006 véres őszére egy évfordulós beszélgetés keretében emlékezünk meg 2023. október 23-án 18.30-tól a Polgári Mulatóban.
1956 és 2006 egy tőről fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság és nemzeti önrendelkezés iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 67, sem pedig 17 éve. A szabadságharcok végül mindig győznek. 1956-os szabadságharc és 2006 őszi népfelkelés vérbe fojtói pedig megbüntetendő állami terroristák.
A 2006 szeptemberi baloldali állami terror idei évfordulója kapcsán kiadott közleményünkhöz hasonlóan a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat ebből az alkalomból is fontosnak látja, hogy a 2006 október 23-i állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe. És egyúttal arra is emlékeztetünk, hogy a baloldali önkény által indított koncepciós eljárások utolsóját jelentő Hunnia ügy kegyelmi lezárása elkerülhetetlen, amelyben három hazafi még eljárás alatt áll és súlyos fegyházévek veszélye fenyegeti őket.
De először idézzük fel mi is történt 2006 őszén !
A 2006 tavaszi országgyűlési választási csalás és a magyar nép átverését beismerő hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a hazug és nemzetrontó balliberális kormány távozását. Forrongott az ország, ma már nyilvánvaló, hogy népfelkelés zajlott, amely elsöpréssel fenyegette az akkori rezsimet.
Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések, pl. Civil Bizottság Jelentése, Balsai jelentés, Országgyűlés jelentése, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése) igazolják azt, hogy Gyurcsányék a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikusan törvénytelen karhatalmi erőszakot, állami terrort alkalmaztak és rátámadtak 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.
Az MTV székház ostromának másnapján 2006. szeptember 19-én elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadott a hatalom. Aznap délelőtt Gyurcsány ugyanis az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást.
A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és szeptember 19-én este, 20-án hajnalban kiteljesedtek a budapesti embervadászatok, amelyek szeptemberi hulláma egészen szeptember 21-ig tartottak. A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban. Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat. Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.
A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a FIDESZ 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek. De sajnos ez történt. Budapest utcáin október 23-án tombolt az állami terror: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok. Ezt ismét megtorlási célzatú, sokszor évekig koncepciós eljárások követték.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat.
A Büntető Törvénykönyv szerint a lakosság egyes csoportjai elleni testi sértés és más erőszakcselekmények elkövetése akkor is és most is el nem évülő terrorcselekménynek minősül. Ráadásul akkor, döbbenetes módon állami szervek irányításával és a rendőrség végrehajtásával tömegesen követték el e bűncselekményt magyar polgárok ellen, akik a gyurcsányi hazugságbeszéd miatt tiltakoztak, a baloldali kormány távozását követelték vagy az 1956-os szabadságharc 50. évfordulójáról emlékeztek, vagy akik „rossz helyen, rossz időben” voltak és így váltak áldozattá.
A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a tavaly decemberben elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük az idén márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.
Sok a párhuzam a két népfelkelés között: 56′-ban a Rádióban akarták a nép szabadság iránti követeléseit beolvastatni, 2006-ban az MTV-ben, ezt mindkét helyen megtagadták és erőszakot alkalmaztak a tüntetőkkel szemben, mindkét összecsapás a tüntetők győzelmével végződött, mindkét alkalommal nemzeti önrendelkezésért szálltak harcba a külföldi gyarmatosítók hazai baloldali kiszolgálói ellen. ’56-ban azonban magasabbra lobbant az ellenállás lángja és a bátrak fegyverre keltek, s pár napig győztek, 2006-ban a gyurcsányi terrorgépezettel szemben nem bontakozott ki a politikai ellenállás talaján országos fegyveres ellenállás, csupán néhány utcai harc (pl. Blaha Lujza téri csata, Deák téri harckocsis roham, Ferenciek téri barikád) erejéig mutatta meg a nép az ellenállás erejét.
Nemzeti jogvédőként kitartó küzdelmet folytatunk 2006 ősze óta az igazságtételért. Közel 100 ügyvéd közreműködésével felvettük az akkor sokaknak reménytelennek tűnő harcot a jog és a szolidaritás eszközével: rendkívül eredményesen, legalábbis ami a koncepciós eljárások alá vontak mentesítését és a jogsértettek jóvátételét illeti. Ám az akkori politikai és karhatalmi vezetők érdemi felelősségre vonását még nem tudtuk elérni, az még hátravan.
Ehhez képest ma ezek a figurák és csatlósaik tagadják 2006 őszének bűneit és tényeit. Két okból hazudják el a tényeket Gyurcsányék: egyrészt a bűnös körömszakadtáig való tagadása jól ismert bűnelkövetői taktika. Másrészt nyilvánvaló, hogy ezt a gyalázatos, Kádár-kori diktatúra módszereinél messze durvább és véresebb állami erőszaksorozatot helyénvalónak tartják, és – remélhetően soha többé be nem következő – hatalomra jutásuk esetén ilyen gyalázatos eszközökkel élnének ismét az ellenük tiltakozók ellen. A 2006 őszi karhatalmi terrort tagadók morálisan és politikailag vállalhatatlan zónába léptek: aki nem az áldozatok, hanem a nép ellen kegyetlenkedők oldalára áll, az még ennél sokkal nagyobb aljasságokra is képes.
2006 vérrel ivódott be a magyar történelembe, és igazságtétel után kiált. A 2006 őszi rendőrterror tényeinek és bűneinek tagadói tehát nemcsak embertelenek, hazugok és gátlástalanok, sőt bűnpártolók, hanem a jövő potenciális bűnelkövetői is.
A nemzet szabadságáért küzdők elleni terror egy tőről fakad, az embertelen módszerek és a kegyetlen megtorlás is hasonlóságot mutatnak, csak éppen a 2006-os és azt követő önkény ellenállóival szemben nem alkalmazhattak már halálbüntetést.
Az 1956 utáni megtorlás bűnösei megúszták, eddig a 2006 őszi rendőrterror és leszámolások felelősei is, de azon vagyunk, hogy már ne sokáig.
A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.
Ezért is fontos, hogy a Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Civil Összefogás Fórum az állami terror 15. évfordulója alkalmából közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része 2021-ben a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt, de most már a világhálón is elérhető. Ez a hiánypótló, döbbenetes, bizonyíték erejű, szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos, dr. Gaudi-Nagy Tamás jogi szakértő volt.).
A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, a sorozat további öt része pedig 2006. október 23-án elkövetett állami terrorcselekményekről, amely filmek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk.
A 7. rész bemutatja többek között Nagy László szemkilövésének megrázó történetét.
Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.
Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy György és 16 társa ellen 14 évig zajlott (három vádlott ellen még zajlik) egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében büntetlenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.
Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, ráadásul tavaly éppen a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett “árnyékkormány” megalakítását. Szerintünk továbbra is egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.
Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Széles körű társadalmi egyetértés alakult ki a téren és ez eredményezte, hogy Budaházy György és 12 társai ügyében a visszásságokkal terhelt büntetőeljárás államfői kegyelemmel lezárásra került.
A köztársasági elnök bátor, igazságos és irgalmas kegyelmi döntései a Hunnia ügyben azonban sajnos nem minden vádlottra terjedtek ki, és közöttük kiemelkedő életutat bejáró, köztiszteletben álló személyek is maradtak, úgy mint a kétgyermekes nemzetközi hírű muzeológus-régész, dr. Szücsi Frigyes, a négy-gyermekes Tián Csaba és Piller Gergely). Nekik 2023. november 2. napján kellene sokadszorra, méltánytalanul a bíróság, ezúttal a Kúria elé állniuk a Hunnia eljárásban, őket várhatóan sokéves fegyházbüntetésre fogják jogerősen ítélni, aminek végrehajtását azonnal meg kellene kezdeniük. Eddig őket leginkább a vád kényszervallatással „szóra bírt” koronatanújának ellentmondásos vallomásai alapján, az ártatlanságuk mellett szóló bizonyítékok ellenére ítélte el a bíróság jelentős részben Csintalan Sándor 2007-es állítólagos megveréséért.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ezen három vádlott esetében is - a Budaházy Bizottság az Igazságtételért civil kezdeményezés több tucat neves tagjával együtt - szükségesnek látja a mielőbbi kegyelemet, lehetőleg eljárásit, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van. Ráadásul Csintalan Sándor, mint sértett nemrég tett nyilatkozatában most már maga is kéri a kegyelmet, mivel ő már megbocsátott, nem kívánja a megbüntetésüket és meg van arról győződve, hogy nem a vádlottak támadtak rá.
Elfogadhatatlan, hogy a büntetlenül maradt baloldali állami terroristák elleni küzdelemmel gyurcsányi koncepció és koholt bizonyítékok alapján vádolt hazafiak közül ebben a 15 éve tartó eljárásban még hárman nem kapták meg a kegyelmi mentesítést, pedig 1956 börtönbe zárt szabadságharcosai már ennyi év után amnesztiával szabadulhattak. Így például a sokat szenvedett hős, Schrötter Tibor, akit Rákosi elleni sikertelen merénylet miatt jogerősen 5 év börtönre ítéltek (ebből fél évet ült, majd sokéves kényszermunkát végzett egy bányában), majd 1956-ban Széna téri szabadságharcos tevékenysége miatt ismét öt évre ítélték, ahonnét 1960-ban amnesztiával szabadult.
Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is, főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:
1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül
2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)
3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)
A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.
A véres állami terrorakció-sorozat után az akkori politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség. A 6 halottal és 1200 sebesülttel járó 1990-es bukaresti bányászjárás miatt 2017-ben emeltek vádat. A 14 halottat és 26 sérültet eredményező észak-írországi 1972-es brit katonai vérengzés miatt 2019-ben emeltek vádat. Nem várhatunk eddig !
Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.
A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők ne adják fel: nem felejtjük és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba és a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak, a Hunnia ügy három még mindig eljárás alatt álló vádlottja is végre megkapja a kegyelmet.
Ugyanakkor résen kell lennünk: a nemzetellenes baloldal magát liberálisnak, zöldnek vagy szociáldemokratának hazudva ismét támad. Külföldi tanácsadók, ügynökök és pénzek segítségével kívánják kiszolgáltatni országunkat a globális háttérerőknek, hogy újra gyarmattá tegyék hazánkat. Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg az állami terrorért felelős balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.
A mai nemzetárulók hazánk önrendelkezésének felszámolásán és a nemzetépítés-nemzetegyesítés ellen ügyködnek nemzetközi megbízóik óhajának megfelelően. Ma is fel kell venni a harcot nemzetünkért a nemzeti önrendelkezésünk megvédése érdekében!
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Emlékezés 1956 és 2006 véres őszére – évfordulós beszélgetés a Polgári Mulatóban (2023. október 23. 18.30)
Emlékezés egy évfordulós beszélgetés keretében 1956 és 2006 véres őszére, amikor a baloldal rárontott a nemzetre és vérbe fojtotta a magyar szabadságért vívott küzdelmeket. Nem felejtünk !
A résztvevők:
- dr. Bándi Kund ny. ügyvéd, '56-os szemtanú,
- dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője,
- Murányi Levente, 1956-os szabadságharcos
A beszélgetést vezeti Huth Gergely a PestiSrácok főszerkesztője
Helyszín: Polgári Mulató (1052 Budapest, Kossuth L. u. 17.)
A beszélgetés résztvevői megidézik a két kataklizma időszakát, felelevenítik személyes emlékeiket ’56-ról és 2006 őszi rendőrterror véres napjairól, a történelmi párhuzamok mellett szóba kerülnek a jövőre szóló intő tanulságok és nemzeti szuverenitás napjainkban egyre hangsúlyosabb védelmének kérdései is, a megtorlások máig tartó következményei, a hősök példája, az igazságtétel és a baloldali önkény által indított koncepciós eljárások kegyelmi lezárása (a Hunnia ügyben 3 hazafi még eljárás és fegyházévek veszélye alatt !).
Soha többé baloldali hatalmat és elnyomást ! Nemzeti önrendelkezést !
Várunk mindenkit szeretettel !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Egy bátor civil nemzeti jogvédő segítséggel vívott küzdelme az orvosozó csalókkal - a Pesti Srácok (Füssy Angéla) jogi filmje
Forrás: pestisracok.hu
Egészen abszurd jogi helyzet állt elő a fővárosban, az orvosozós csalók néven ismertté vált üggyel összefüggésben. A fehér köpenybe bújt termékbemutatós "vállalkozókat", akik idős emberekkel hitették el, halálos betegek és adtak el nekik mágneses gyűrűket, masszírozó kütyüket, mára egy ország ismeri. Az országos hálózatot kiépítő pénzcsinálók az elmúlt nyolc évben sorra buktak meg, Szombathelytől, Veszprémen át Zalaegerszegig. Szombathelyen heteken belül másodfokon is ítélet születik várhatóan több mint 50 vádlott ellen, akik közül többeket első fokon komoly letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az orvosozók az egész országban kiépítették a hálózatot és több városban indult, van folyamatban büntetőeljárás csalás vádjával. Legutóbb ez év márciusában a Budapesti IX. Kerületi Ügyészség nyújtott be vádiratot. Kilenc vádlottra – köztük a két főszervezőre – végrehajtandó börtönbüntetést kértek, heten már be is ismerték bűnösségüket. Az ebben az ügyben érintett cég érrendszeri betegségeket “gyógyított” matracokkal és paplanokkal, és több mint 130 embert csaptak be. 2022 novemberében a Zala Vármegyei Főügyészség emelt vádat 13 ember ellen, 35 rendbeli csalás miatt. A “terápiás matracot”, nyak- vagy lábmasszírozó készüléket kínáló társaság Érden működtetett “rendelőt”. A 13 vádlott közül csupán a másodrendűnek, egy máriakálnoki férfinak volt csak egyáltalán egészségügyi végzettsége. A leglátványosabb talán a Vas vármegyei orvosozók lebukása. A Szombathelyi Törvényszéken 52 vádlott ellen van folyamatban a büntetőper, csaknem 350 sértett-tel. Tavaly októberben 39 vádlottat bűnszervezetben elkövetett, a bűncselekmény felismerésére vagy elhárítására idős koránál fogva korlátozottan képes személy sérelmére elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt el is ítélt. Tizennégy végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt vádlottal szemben a bíróság összesen mintegy 42 évet szabott ki a bíróság. Itt hamarosan másodfokon folytatódik az ügy.
De hiába a lebukások, a súlyos büntetőperek, sőt, a rendőrség figyelmeztetései és a törvénymódosítás is. A mai napig működnek cégek, amelyek ugyanúgy hívják az egészségügyi állapotfelmérésekre az időseket, és adják el nekik hol ezt, hol azt a valódi egészségügyi hatást nem kifejtő kütyüket.
A fővárosban eközben ugyan azzal a módszerrel, ugyan azokkal az eszközökkel mind a mai napig jól megy a bolt, igaz, itt is ütköztek olykor akadályokba. A legkomolyabb akadályt Szűcs Attila jelentette, aki amolyan civil kurázsival vette fel a harcot a Lónyai utcai házukban call centert és közérzet javító központot működtető kemény fiúkkal. Tucatjával hívták ide időpontra az időseket, akik aztán jobbára ugyan azt a leletet kapták és sokan utolsó pénzüket is a csodakütyükre költötték, amiről elhitték, hogy az életüket mentheti meg. Szűcs Attila eleinte csak az öregeket tájékoztatta, aki bebocsátásra vártak, aztán újságírókat is kihívott, olykor pedig dokumentálta, mi történik a házban. Végül feljelentették zaklatásért és amiért állítólag elüldözte a házból a csalárd gyakorlatot folytató céget, a nekik helyiségeket bérbe adó ingatlanfejlesztő is beperelte, károkozásért mondván, ő üldözte el a bérlőjét, és ezért neki több havi bérleti díja kiesett. Mit gondolnak, ki húzta a rövidebbet eddig ? Attila jogi küzdelmét most már dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője is segíti a büntetőügyben védőként, a kártérítési perben jogi képviselőként, aki a Pesti Srácok Füssy Angéla és munkatársai által készített riportfilmben nyilatkozik is az ügyről. Attilát azonban korábban első fokon zaklatás miatt elítélték, de fellebbezéssel élt, a fellebbezés 25 oldalas írásbeli indokolása a napokban került benyújtásra, amelyről október 17-én dönt másodfokon a Fővárosi Törvényszék. Attilát korábban jogerősen kártérítés címén kamatokkal és perköltségekkel együtt 12 millió forint megfizetésére kötelezték, de májusban a nemzeti jogvédő révén felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a keresetet elutasító törvényes döntést kérve, a perben a Kúria mondja ki a végső szót.
17 éve kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok, ekkortájt tombolt az állami terror 2006 szeptemberi hulláma- soha nem felejtünk, nem felejtetünk és nem mondunk le a felelősök felelősségre vonásáról !
(Nemzeti Jogvédő Szolgálat közleménye, 2023. szeptember 19., www.njsz.hu)
17 éve ezen a napon kezdődtek a gyurcsányi embervadászatok, ekkortájt tombolt az állami terror 2006 szeptemberi hulláma. Ebből az alkalomból a 2006 őszi áldozatok túlnyomó részét képviselő és az állami terrorért felelősök felelősségre vonását mai napig követelő Nemzeti Jogvédő Szolgálat fontosnak látja, hogy a 2006 őszi állami terror eseményeinek lényegét ismét összefoglalja és ismét emlékeztessen ezekre a soha el nem évülő bűntettekre, amelyért felelnie kell az elkövetőknek. Emellett a felelősök, a velük szövetkezők és a rémtetteket tagadók soha nem kerülhetnek a hatalom közelébe !
A választási csalás és a magyar nép átverését beismerő hírhedt balatonöszödi Gyurcsány-beszéd 2006. szeptember 17-ei nyilvánosságra kerülését követően országszerte követelték a hazug és nemzetrontó balliberális kormány távozását. Forrongott az ország, ma már nyilvánvaló, hogy népfelkelés zajlott, amely elsöpréssel fenyegette az akkori rezsimet. Csak idő kérdése volt, hogy mikor csap le a tiltakozókra az akkor már évek óta Gergényi Péter által irányított pártállami jellegűvé alakított rendőrség a fővárosban. A 2002-ben kormányra került MSZP–SZDSZ idején ekkorra már a rendőrség számos békés kormányellenes tüntetést erőszakosan és jogellenesen oszlatott fel, a résztvevőket önkényesen fogva tartották, majd koncepciós eljárás alá vonták, emiatt már sok jogvédő csatát vívtunk meg. A 2006 őszi rendőrállami módszerekhez hasonló eszközöket már évekkel előtte előszeretettel vetette be az balliberális akkori hatalom a másként gondolkodó jobboldali ellenzékiekkel szemben, de ezt 2006 őszén állami terror szintjére vitték, amit folytatott a balliberális kormányzat 2006 után is a bukásáig.
Ma már cáfolhatatlan bizonyítékok (kép- és filmfelvételek, ezernyi szemtanú, jogerős ítéletek tucatjai és vizsgálati jelentések, pl. Civil Bizottság Jelentése, Balsai jelentés, Országgyűlés jelentése, Nemzeti Jogvédő Szolgálat jelentése) igazolják azt, hogy Gyurcsányék a balliberális kormány hatalomban tartása érdekében szisztematikusan törvénytelen karhatalmi erőszakot alkalmaztak és rátámadtak 2006 őszén az ellene tiltakozó magyar népre nyers erőszakkal. A cél a megfélemlítés, megtorlás, a hatalom megőrzése és az alapvető szabadságjogok gyakorlásától, ellenállástól való elrettentés volt.
Már az MTV székháza elleni 2006. szeptember 18-i ostrom estéjén és az azt követő hajnalon már érkeztek hozzánk bejelentések a rendőri erőszak áldozatává vált jogsértettek érdekében. Szemtanúk, barátok és kétségbeesett szülők kértek jogi védelmet a bajba kerülteknek.
Másnap este 2006. szeptember 19-én pedig elszabadult a pokol, amikor a Kossuth térről az MSZP székház elé vonuló, Gyurcsány lemondását és a kormány távozását követelő tömegre a Köztársaság téren lovasrohammal és rendőrkutyás rohamrendőrökkel támadtak. Aznap délelőtt Gyurcsány ugyanis az Országházba rendelte a rendőrség vezetőit, akiket letolt a számukra vereséggel végződött tévéostrom miatt, és kemény fellépést követelt. A rendőrség teljesítette az elvárást. A rendőrök felső szintű utasításra egyre kegyetlenebbé váltak, és szeptember 19-én este, 20-án hajnalban kiteljesedtek a budapesti embervadászatok, amelyek szeptemberi hulláma egészen szeptember 21-ig tartottak.
A 2006 szeptemberi embervadászatok során válogatás nélkül agyba-főbe vertek tüntetőket, hazafelé tartókat, járókelőket. Az elfogottakat több esetben először a Magyar Rádió ávós kínzókamrává és gyűjtőtáborrá alakult udvarára hurcolták, onnét rendőrségi fogdákba. Sokuknak volt része megaláztatásokban, kínzásokban és embertelen bánásmódban, hajnalig tartó kényszervallatásban.
A főváros fogdái megteltek megfélemlített, többségében sérült, a védelemhez való jogtól megfosztott, megalázott fiatalokkal, akikről szeretteik napokig nem tudtak semmit.
Rendőrségi felirat nélküli furgonok járták a várost, és abból kiugró, azonosító nélküli rendőrök támadtak buliból hazafelé tartó fiatalokra, véresre verték, begyűjtötték, majd képtelen gyanúsítások alá vonták őket és önkényesen őrizetbe vették őket.
Kétszáz fiatal első fokon előzetes letartóztatásba is került, akik sokszor hetekig tartó fogva tartás során szörnyű megpróbáltatásokon estek át, mert a bv-intézetekben is tombolt az erőszak: magyarságukban megaláztak és megvertek sokakat.
Futószalagon zajlottak a jogi megtorlások, statáriális ítéletek esküszegő bírók és ügyészek közreműködésével, akik nem kerültek elszámoltatásra a politikai és rendőri vezetőkhöz hasonlóan.
Érdemes meghallgatni a Kossuth Rádió “Jó reggelt Magyarország” c. műsorának 2022. szeptember 26-i adását, amelyben dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője nyilatkozott a budapesti embervadászatokról, amikor fékeveszetten tombolt a gyurcsányi terror szeptemberi hulláma.
A véres embervadászatok 2006. szeptember 19-21. közötti napjai után a rendőri brutalitás 2006. október 23-án fokozódott: Budapesten akkor járatódott csúcsra a gyurcsányi terrorgépezet. Sokan nem gondolták volna, hogy szeptemberi kegyetlen támadássorozat és embervadászatok után az akkori legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz 1956-os szabadságharc 50. évfordulójára szervezett megemlékezése és a Kossuth téri tüntetők is célkeresztbe kerülnek: gumilövedék- és könnygázgránát sortüzek, lovasroham, vízágyús támadások, tömeges verések, kegyetlenkedések, csonttörések, szemkilövések, önkényes elfogások és másnap hajnalig tartó embervadászatok.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat adatai szerint a 2006 szeptember 19-21-ei, majd október 23-24-ei karhatalmi erőszakkal több ezer ember alapvető politikai szabadságjogait sértették meg, közel ezren szenvedtek testi-lelki sérüléseket, több mint 200 civil sérült meg súlyosan, és 14-en vesztették el látásukat. A legsúlyosabb sérültek egyike, a maradandó szemsérülését követően munkahelyét elvesztő és lélekben összeomló Csorba Attila évekkel később önkézzel vetett véget életének, így a rendőrterrornak közvetve halálos áldozata is volt. De a terror halálos áldozatának tekintjük a tavaly decemberben elhunyt Nagy Lászlót is, aki a 2006. október 23-i bestiális szemkilövés miatt egyik szeme világát vesztette el és élete súlyos válságba került, amiből nem volt kiút. A rendőrterror áldozatának tekintjük az idén márciusban elhunyt Apáthy Gabikát is, akit 2006. október 23-án lőttek nyakon az Astoria közelében és aki ezen sérülés terheit hordozta haláláig.
Az EU érdemben sem akkor, sem azóta emiatt semmilyen kifogást nem fogalmazott meg a balliberális kormánnyal szemben és farizeus módon máig azokra tekint szalonképes “demokratikus” partnerként, akik az állami terrorért felelősek vagy azoknak az akkori emberi jogi bűnökről cinkosan hallgató szövetségesei.
A 2006-os rendőri erőszakot elszenvedett és jóvátételt igénylő áldozatok döntő része csak a 2010-es kormányváltás kapott kártérítést, de szenvedéseiket, meghurcolásukat sokan nem ismerik és azóta felnőtt egy generáció, akik nem élték át az akkori eseményeket.
A Nemzeti Filmkészítők Egyesülete, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a CÖF az állami terror 15. évfordulója alkalmából ezért is közösen tárt fel olyan felvételeket, amelyek eddig semmilyen felületen nem kerültek a nagy nyilvánosság elé. Ezek alapján készült el a “2006 – A terror napjai” című filmsorozat, amelynek néhány része tavaly a 2006 őszi állami terrort bemutató, a “Vérbe fojtott szabadság” c. országos vándorkiállításon is látható volt. Ezt a hiánypótló és döbbenetes, bizonyíték erejű szembesítő hatású dokumentumfilm-sorozatot jelentős részben Budaházy György készítette három szerzőtársával együtt (Almási Lajos, Kelecsényi Nándor és Szilágyi Ákos), dr. Gaudi-Nagy Tamás a jogi szakértő volt.
A 2006-os rendőrterror szeptemberi hullámáról a sorozat első öt része szól, amelyek megtekintését ezen évforduló kapcsán mindenkinek ajánljuk. A 2. rész például bemutatja Dukán Dániel akkori egyetemista véres meghurcoltatásának történetét, ebben mint cseppben a tenger ott van minden elemében a terror :
Gyurcsány Ferenc hatalomgyakorlását és politikáját a politikai kalandorságnak és a gátlástalanságnak a globalista nemzetközi körök feltétlen kiszolgálásával ötvözött rendkívül veszélyes elegye jellemezte és jellemzi máig. Ennek a nemzetrontó gyurcsányizmusnak az egyik gyászos “védjegye” a 2006 őszén csúcsra futott politikai befolyásolása a rendőrségnek, ügyészségnek és bíróságnak, ez vezetett a jogállam kisiklásához, tömeges karhatalmi erőszakhoz, koncepciós elítélésekhez és máig zajló meghurcolásokhoz.
Rendkívül visszás, hogy a ma már a jobboldali politikusok, szakértők és sajtó által is helyes módon terrorcselekménynek nevezett 2006 őszi gyurcsányi hatalmi erőszak és megtorlási időszak 16. évfordulóján a témát feldolgozó, említett dokumentum-filmsorozat rendezője, producere, Budaházy György és 16 társa ellen 13 évig zajlott (három vádlott ellen még zajlik) egy önkényes, visszásságokkal terhelt, gyurcsányi koncepció által elindított és koholt bizonyítékokkal is kísért büntetőeljárás állítólagos terrorcselekmények miatt. Ugyanakkor a 2006 őszi valódi terror felelősei lényegében bűntelenek maradtak, Gyurcsány szabadlábon, sőt az ellenzék vezére.
Ezt a feloldhatatlan ellentmondást egyre többen érzik, ráadásul éppen a 2006-os állami terror 16. évfordulójára időzítette Gyurcsány Ferenc pártja cinikus módon az úgynevezett “árnyékkormány” megalakítását. Szerintünk továbbra is egy fegyházbeli árnyékszék alakítása lenne indokolt feladat az életfogytig tartó szabadságvesztésre való elítélésre érdemes bukott miniszterelnök számára.
Mindez sokakban ismét előhozta azt az igényt, hogy a 2006 őszi igazságtétel mérlegén javítani kellene. Legalább a gyurcsányi időszak meghurcoltjainak kegyelmi mentesítésével. Széles körű társadalmi egyetértés alakult ki a téren és ez eredményezte, hogy Budaházy György és 12 társai ügyében a visszásságokkal terhelt büntetőeljárás államfői kegyelemmel lezárásra került. A még vád alatt álló három vádlott esetében is szükségesnek látjuk a kegyelemet, ráadásul eljárásit, mivel annak számos nemzeti, jogi, politikai és humanitárius indoka van.
Végül ajánlunk megtekintésre három 2006 őszi tényfeltáró dokumentumfilmet is, főleg azoknak, akik nem tudják, vagy már elfelejtették mi történt 2006 őszén, esetleg kételkednek a 2006 őszi rendőrterror megtörténtében, vagy akik a magát felelősnek nem érző akkori miniszterelnöknek csak a mai fiatalok felé trendinek maszkírozott arcát ismerik és/vagy hajlamosak elhinni hazugságait:
1.“Res iudicata – 2006 ősze: ítélt dolog” (készítette: Almási Lajos, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gőbl György és dr. Morvai Krisztina) – a terror története egy filmben 8 megrázó eseten keresztül
2.“Civil jelentés – 2006 őszi jogsértések” a Civil Jogász Bizottság jelentésének dokumentumfilmes feldolgozása (készítette: Gulyás János Kossuth-díjas rendező-operatőr)
3.„Áldozatok 2006” (készítette: Skrabski Fruzsina filmrendező és munkatársai a terror 15. évfordulójára, többek között a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és egyes jogsértett partnerei közreműködésével)
A rendőrterror valódi arcának megismerését segíti és ezért erősen ajánlott a „Jelentés a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006. őszi rendőrterrorral és megtorlásokkal összefüggő jogvédő küzdelmeiről a 10. évfordulón” c. dokumentumkötet (többek között 56 jogsértett áldozat esetét mutatja be), amelyet a 14. évforduló alkalmából digitális formában is közzétettük.
A véres terrorakció-sorozat után az akkori politikai-rendőri vezetők és a balliberálisok csatlósok folyamatosan, cinikus módon tagadták és tagadják a bizonyítékok ellenére mindazokat a jogsértéseket és bűncselekményeket a szörnyű következményekkel együtt, amelyeket az akkori hatalom által vezérelt rendvédelmi szervek követtek el magyar polgárokkal szemben. Mivel a terrorcselekmény el nem évülő bűncselekmény, ezért a felelősségre vonásra még mindig van jogi lehetőség.
Nemcsak a jóvátételben való részesülés az áldozatokat megillető kiemelt emberi jog, hanem az elkövetők felelősségre vonása is. És ez persze egyúttal azt is szolgálja, hogy elrettentő hatással bírjon, és így megelőzhető legyen hasonló gyalázat a jövőben hazánkban.
A halottak emléke, de az élő áldozatok megélt szenvedése is kötelez minket arra, hogy a jogsértettek és a nemzeti jogvédők ne adják fel: nem felejtjük és nem felejtetjük el soha a gyurcsányi terrort, küzdünk azért, hogy az 2006 őszi állami terrorért felelős politikai és rendőri vezetők ne úszhassák meg, pártjaik, csatlósaik ne kerülhessenek soha vissza a hatalomba, a gyurcsányi önkény időszakában koncepciós eljárás alá vont hazafiak (a Hunnia ügy három még mindig eljárás alatt álló vádlottja, köztük a neves régész, dr. Szücsi Frigyes, aki egyébként szeptember 21-én a Hazatérés Templomában tart előadást „A kaganátustól az Árpád korig” címmel) is végre megkapják a kegyelmet.
Isten óvja és vezesse Magyarországot!
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Füssy Angélát, a Pesti Srácok tényfeltáró és magyarságot védő újságíróját kitiltották Ukrajnából – az Akta c. műsor erről és a kárpátaljai magyarok elnyomásáról szóló adása elítélő nemzeti jogvédő véleménnyel
Forrás: pestisracok.hu
Füssy Angélát, a Pesti Srácok tényfeltáró és magyarságot védő újságíróját nemrég 3 évre minden törvényes alap nélkül kitiltották Ukrajnából, így nem tudta tovább folytatni a kárpátaljai magyarok ukránok általi elnyomását leleplező munkáját.
Erről és a Kárpátalján egyre intenzívebben zajló ukránosítást mutatják be Füssy Angéla és munkatársai az Akta c. műsor különkiadásában, amelyben megszólal többek között (Popovics Pál, Pákh Imre, Varga Ádám mellett) dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője.
A nemzeti jogvédő elítélte ezt az eddig példa nélküli (magyar újságírót eddig még tudtunkkal nem tiltottak ki Ukrajnából, bár számos közszereplőt, politikust és jogvédőt igen, köztük dr. Gaudi-Nagy Tamást és dr. Morvai Krisztinát is 2017-ben), és az újságírók védelmére, illetve sajtószabadságra vonatkozóan Ukrajna által vállalt előírásokat súlyosan sértő intézkedést, amely alátámasztja, hogy az ukrán állam a jogállami követelményeknek nem felel meg.
A mostani kitiltás a nemzeti jogvédő szerint egyértelműen kapcsolatban hozható azzal, hogy a Füssy Angéla a rendezője és meghatározó szereplője volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tavaly ősszel lefolytatott, kárpátaljai magyarok sújtó jogfosztásokat kivizsgáló jogi monitorozó útjáról készített, a sorozatos magyarellenes jogsértések bemutató jogi dokumentumfilmnek, továbbá számos tényfeltáró riportban mutatta be a rendszerszintű magyarellenes intézkedéseket Kárpátalján.
Azóta egyébként kiderült, hogy nemcsak Füssy Angéla, hanem egy kecskeméti kolléganője, aki vele együtt vett rész a Gaudi-Nagy Tamás által vezetett kárpátaljai magyarság jogainak érvényesülését monitorozó munkában és a Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm elkészítésében, szintén tavasszal, indokolás nélkül kitiltották három évre. Ő is csak egy belső listán szerepel, a határrendészet rendszerében a kitiltottak között nem.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat a kárpátaljai magyarok elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentése és a PestiSrácok.hu közreműködésével készült Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm is rámutatott, hogy Kárpátalján súlyosan sérülnek a magyar közösség jogai és népirtáshoz közeli helyzet áll fent, ezért számos hatékony intézkedést javasoltak a kárpátaljai magyarság megóvása érdekében, továbbá azt, hogy amíg nem szüntetik meg a jogsértéseket és nem biztosítják a magyarság egyéni és közösségi jogait, addig blokkolni kell UKrajna EU tagságát.
"Magyarország azt tudja tenni és teszi is nagyon helyesen, hogy Ukrajna uniós tagságát, az azt megelőző érdemi tárgyalásokat is feltételekhez kötjük. Feltételül szabjuk, hogy nemzeti kisebbségi törvényt, a nyelvtörvényt és az oktatási törvény magyarságot veszélyeztető jogsértő rendelkezéseit helyezzék hatályon kívül és garantálják a helyi magyarság identitásának, nyelvhasználatának megőrzését -mondta az interjúban dr. Gaudi-Nagy Tamás.
A nemzeti jogvédő arra is emlékeztetett, hogy mindeközben Magyarország óriási erőfeszítéseket tesz és anyagi áldozatokat hoz Ukrajna humanitárius megsegítésére.
A Magyarok a prés alatt Kárpátalján című dokumentumfilm, amit azóta több mint félmillióan láttak, megtekinthető ITT.
Angol nyelvű felirattal ITT.
Az NJSZ kárpátaljai magyarság elleni jogsértésekről szóló emberi jogi jelentése itt található magyar és angol nyelven is.
A kárpátaljai magyartalanításról ITT tekinthető meg a PS korábbi helyszíni riportja.
Méltó megemlékezés és koszorúzás a Kormányzó újratemetésének 30. évfordulóján Kenderesen - a teljes rehabilitáció elkerülhetetlen
Szeptember 3-án részt vettünk a Kormányzó újratemetésének 30. évfordulós rendezvényén Kenderesen és és másodéves joghallgató Nándor fiammal a Nemzeti Jogvédő Szolgálat nevében megkoszorúztuk a Kormányzó sírját. Felemelő, igényes méltó esemény volt, számos derék emberrel találkoztunk. Vitéz nagybányai Horthy Miklós elkerülhetetlen rehabilitációjának folyamata egy újabb szintet lépett, de még sok a feladat ezen a téren. Több korrekt, a Kormányzó munkásságát és jelentőségét méltató beszéd hangzott el kormánypárti képviselőktől, a megyei közgyűlési elnöktől, a polgármestertől, egyházi személyektől.
Dr. Fazekas Szabolcs volt miniszter, jelenlegi országgyűlési képviselő a Kormányzót helyesen úgy említette, mint aki a a XX. században azokban a nehéz években lényegében újra alapította az országot és kulcsszerepet játszott a nemzeti megmaradásunkban. A rehabilitációs küzdelem jegyében nemsokára beszámolunk arról, hogy az MTA retrográd, hazug és történelmietlen állásfoglalása alapján a bíróságok jogellenes döntésekkel miként akadályozták meg, hogy egy tisztességes vidéki civil hagyományőrző kör egyesületi nevébe felvegye a Kormányzó nevét. Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Honfitársi üdvözlettel:
dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője
Utóirat:
A közleményünk kiadása után David Pressman, az USA fura nagykövete - megismételve a már ezerszer megbukott történelmi vádakat - aggodalmát fejezte ki Horthy Miklós kormányzó "brutális örökségének helyreállítási és népszerűsítési erőfeszítések" miatt, külön is "elitélve" az aznap Kenderesen egy másik rendezvényen Lázár János miniszternek a Kormányzó jelentőségét, történelmi szerepét helyesen méltató kijelentéseit (pl. a Kormányzó megmentette az országot attól a sorstól, amelyet „a nyugati nagyhatalmak” Magyarországnak szántak.)
Ez a nyilvánvalóan megengedhetetlen gyarmattartói attitűdről tanúskodó nyomásgyakorlási kísérlet is mutatja, hogy nemcsak a Hazánkat szétdaraboló békediktátum torz és káros status quo-ját akarják máig ránk kényszeríteni, de a történelmünk nagyjai előtti tiszteletadáshoz való jogunkat is korlátoznák. Egyik törekvésnek sem engedhetünk. Ráadásul annak fényében, hogy az USA és szövetségeseinek többsége fenntartás nélkül támogatja a népirtásokért feleős Bandera kultuszt aktívan ápoló Ukrajnát abban, hogy területeit úgymond visszaszerezze, miközben 103 éve ettől a jogunktől megfosztottak, teljesen egyértelmű ezen, az egyébként a feladata ellátásra teljesen alkalmatlan percemberke megnyilvánulásának az álságos, hiteltelen és kettős mércésen elfogult jellege.
Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Nemzeti jogvédő siker: jogerősen is felmentették a vadhajtásos Bede Zsoltot- ismét felsült a DK
Forrás: vadhajtasok.hu
Mint ismert, portálunk főmunkatársa, Bede Zsolt 2019. október 23-án került összetűzésbe a Demokratikus Koalíció hungarofób tagjaival.
Történt ugyanis, hogy a miniszterelnök Liszt Ferenc téri, nemzeti ünnepünk alkalmával tartott eseménye előtt gyomorforgatóan gyalázkodó plakátokkal provokáltak a DK-s politikusok. Barkóczi árnyékminiszter vezetésével a szemkilövető pártbeli aktivisták, önkormányzati képviselők tartottak flashmobot a Zeneakadémiánál, amire
Bede Zsolt a helyszínen reagált.
Bede a nemzeti ünnepet is gyalázó akció miatti markáns elítélő véleményét közölve szóváltásba keveredett a DK-sokkal és egyenként begyűjtötte tőlük a plakátjaikat.
Az egyik DK-s önkormányzati képviselőnőhöz véletlenül hozzáért, amikor tóle is elvett egy gyalázkodó plakátot. Erre a gyurcsányista aktivista társaival együtt testi sértéssel járó támadásnak próbálta beállítani az esetet. Mentőt hívtak a helyszínre és a Fiumei úti Baleseti Intézet traumatológiájára szállíttatták, "látleletet vetettek fel".
Dobrev Klára másnap rendkívüli sajtótájékoztatót tartott az ügyben a kormány megrendelésére végrehajtott politikai támadást emlegetve, majd Czeglédy Csaba, Gyurcsányék ügyvédje nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság és testi sértés miatt jelentette fel Bede Zsoltot, de az erőlködés végül elbukott.
Előszőr a garázdaság miatti feljelentést sikerült visszaverni, majd a testi sértés miatti magánvádas büntetőeljárást, amelyben tudósítónkat dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője védte.
Ezúton is köszönjük neki és csapatának a szakszerű, áldozatos és eredményes védői munkát.
A balliberális médiában, több mainstream oldalon Bedét főcímlapon gyalázták, azt hazudva, hogy egy nőt bántalmazott.
A szemkilövető brigantik pártja rácsapott a lehetőségre: a 2006-os ellenállókkal szemben alkalmazott módszereikkel éltek: először koncepciós feljelentéssel, majd koncepciós magánváddal kísérelték me
Vadhajtások munkatársát Bedét elítéltetni és így levenni őt a sakktábláról, mivel láthatóan nagyon zavarja őket a hazugságaikat, nemzetellenes működésüket rendszeresen leleplező Vadhajtások nevű portál. Ezzel akartak visszavágni, de csúnyán felsültek.
Mivel Czeglédyt közben az ellene zajló több milliárdos adócsalási büntetőügy miatt az ügyvédi tevékenységtől eltiltották, ezért a felesége vette át a DK-s képviseletét követelve Bede Zsolttól, hogy kövesse meg az "áldozatot".
Bede közölte az eljárásban a békéltetést célzó meghallgatáson, hogy nem kér bocsánatot, mert nem követett el bűcselekményt és a szemkilövető párttal, illetve annak embereivel nincs alku.
A 3 éven át tartó büntetőperben meghallgatásra kerültek a felek és többségében dk-s tanúk, illetve megtekintette a bíróság az esetről készített felvételt, amely több mint 35 milliós megtekintésnél tart.
Tavaly decemberben elsőfokon felmentették tudósítónkat, de a gyurcsányisták nem nyugodtak le, Bede elítéltetése érdekében fellebbeztek az ítélet ellen.
A napokban megérkezett a másodfokú határozat:
Bede Zsoltot jogerősen is felmentették, ezzel lett teljes a Gyurcsány-párt elleni győzelem.
A győzelmet vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó emlékének ajánljuk, akiknek 30 évvel ezelőtti újratemetésére holnap emlékezik a nemzet.
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság végzésével helybenhagyta a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2022. december 14. napján kihirdetett elsőfokú ítéletét, amely Bede Zsoltot a DK-s önkormányzati képviselő elleni ügyben felmentette testi sértés vádja alól. A végzésben a bíróság a magánvádlót kötelezte 10.000,- Ft bűnügyi költség viselésére. A felmentés így jogerős.
A Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság ítéletében kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítékok logikus mérlegelése alapján megalapozott és helyes tényállást állapított meg. A tényállás hiánytalan, nem ellentétes a lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalmával, nem tartalmaz tényből további tényre helytelen következtetést, így az elsőfokú bíróság ítélete felülbírálatra alkalmas. Álláspontja szerint emellett az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének megfelelő színvonalon tett eleget. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság bizonyítékok értékelésével kapcsolatos megállapításaival.
Az elsőfokú bíróság emellett a Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint eleget tett annak a feladatának, hogy vizsgálta a vádlott tudattartalmát, a cselekmény elkövetésének körülményeit, cselekményének szándékos vagy gondatlan voltát. Megállapította a másodfokú bíróság, hogy testi sértésnél az elkövető szándékának a bántalmazáson felül a testi sértés okozására is ki kell terjednie, ennek hiányában legfeljebb tettleges becsületsértés megállapításának van helye. Az elkövetőnek az eredményhez való érzelmi viszonya határozza meg, hogy a szándéka egyenes vagy eshetőleges.
A Fővárosi Törvényszék szerint az elsőfokú bíróság a papírkitépés cselekedetével okozott testi sértés okozását helyesen minősítette gondatlan cselekedetnek és megállapította, hogy cél a papírlap kitépése volt a magánvádló kezéből. Emellett a másodfokú bíróság elfogadta a védekezés keretében kifejtett és az elsőfokú bíróság által is elfogadott azon jogi álláspontot is, miszerint tettleges becsületsértést sem valósított meg Bede Zsolt magatartása, hiszen a tettleges becsületsértés feltétele, hogy fizikai sérülés ne történjen a passzív alany testének érintése során, illetve, hogy az elkövető tudata átfogja a passzív alanyhoz való hozzáérést.
A bíróság szerint a jelen ügyben megállapítható volt az irányadó tényállás szerint, hogy testi sérülés létrejött, ebből következően tettleges becsületsértés körében a bíróság nem vizsgálódhatott csak és kizárólag testi sértés bűncselekménye körében volt erre lehetősége. Megállapította továbbá a másodfokú bíróság is - az elsőfokú bírósággal megegyezően -, hogy bár a testi sértés megvalósult, Bede Zsolt szándéka a magánvádló testének konkrét fizikai, sértő érintésére, illetve az eredmény létrejöttére nem terjedt ki.
A tanulság: ha a magyarság ellenségeivel szemben cselekedsz és meg akarnak hurcolni, állj ki az igazadért, ne hagyd magad, de persze nem árt, ebben nemzeti jogvédő ügyvédi segítséget veszel igénybe!
A kudarcot vallott gyurnyácsistán ezek után pedig Bede Zsolt Ludas Matyiként bevasalja dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd segítségével a védekezés tetemes időt igénylő díját a vonatkozó szabályok szerint.
NJSZ: Elrettentő ítélettel kell lesújtani a keresztrongálókra !
A napokban történt sajnálatos és gyalázatos keresztrongálásokról a Magyar Nemzet c. napilapnak nyilatkoztam. Az alább található két cikkben Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjeként adtam jogi értékelést és szálltam síkra az elkövetők mielőbbi és szigorú felelősségre vonásáért. https://magyarnemzet.hu/belfold/2023/08/hat-keresztet-tortek-le-a-margit-hidon-a-rendorseg-harom-ferfit-keres
A fentieken felül a Margit-hídi Szent Korona szobrok keresztjeinek letörése a nemzeti jelkép megsértése vétségét is megvalósította, mivel a Büntető Törvénykönyvbe még 2012-ben általam és két képviselőtársam által benyújtott módosító javaslat elfogadása nyomán a Szent Koronát megjelenítő alkotások sérelmére elkövetett gyalázkodó cselekmények is ilyen megítélést nyernek.
Btk. 334. §: "Aki nagy nyilvánosság előtt Magyarország himnuszát, zászlaját, címerét vagy a Szent Koronát sértő vagy lealacsonyító kifejezést használ, illetve azokat más módon meggyalázza, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."
Nem engedünk a magyarok jogaiból !
Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője
Telegram: t.me/nemzetijogvedok
Gaudi-Nagy Tamás: Érvényt kell szerezni a gyermekvédelmi törvénynek a mindennapi életben
Forrás: hirtv.hu
Gaudi-Nagy Tamással, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvivőjével beszélgettünk a Sziget Fesztivál homoszexuális reklámjáról, ami után a jogvédő szervezet megtette a bejelentését.
Gaudi-Nagy Tamás kiemelte, hogy a Sziget Fesztivál tartalmai korhatár besorolás nélkül megtekinthető bárki számára, ezzel megsérti a gyermekvédelmi törvényt. Ezen felül kitért még az LMBTQ propaganda káros hatására: külföldön egy felmérés szerint az LMBTQ-lobbi hatására növekedik a fiatalok körében a nemváltó műtétek száma is.
A teljes beszélgetés Gaudi-Nagy Tamással ITT.
Forrás: magyarnemzet.hu
Közérdekű bejelentést tett a a YouTube szolgáltatója, a Google Ireland ellen a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) – tudta meg a Magyar Nemzet. A bejelentés előzményét a Sziget Fesztivál homoszexuálisakat népszerűsítő reklámvideója adja, amelyen azonos nemű fiatalok csókolóznak.
Az NJSZ tájékoztatása szerint a reklámtevékenység sérti Magyarország Alaptörvényét, valamint a gyermekvédelmi törvény által beiktatott Grtv. 8. § (1a) bekezdése szerinti tilalmát, amely kimondja, miszerint „tilos az olyan reklámot tizennyolc éven aluliak számára elérhetővé tenni, amely a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti, jeleníti meg.”
A fesztivál promóvideója továbbá fizetett YouTube-hirdetésként is megjelenik, sőt a kiskorú fogyasztók számára is reklámként elérhető. A reklámvideót ugyanakkor a 18 éven felüli felhasználók is láthatják, amely vitathatatlanul a Sziget Fesztivált népszerűsítő gazdasági reklám. A bejelentett reklámok tehát sértik a YouTube fizetett hirdetésekre vonatkozó szabályzatát is – mutattak rá.
A jogvédő szolgálat ezért arra kérte a fogyasztóvédelmi hatóságot, hogy lépjen fel a fenti törvénysértések ellen, indítson hatósági eljárást és a 18 év alattiaknak történő homoszexualitás megjelenítését vizsgálja ki.
Jelen közérdekű bejelentésünkben kérjük a Tisztelt Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Hatóságát, hogy intézkedjenek a Google/YouTube LMBTQP-propagandát terjesztő reklámjainak azonnali leállítása iránt az önkéntes jogkövetésre felszólítással, és egyúttal indítsanak hatósági eljárást, amiért a fent nevezett jogsértéseket óriási számban követik el nap mint nap a magyar gyermekkorú fogyasztók sérelmére. Kérjük tiltsák meg a továbbiakban ezen reklámok közzétételét magyarországi IP-címekről internetet használó vagy magyar nyelvi beállítást használó YouTube-fogyasztók esetén
– hangsúlyozta az NJSZ, amely szerint ez az eset is egy újabb bizonyíték az LMBTQ-propaganda egyre gátlástalanabb terjesztésére. Álláspontjuk szerint továbbá a promóvideó teljesen egyértelműen sérti a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 8. § (1a) bekezdése szerinti reklámtilalmat, amely miatt bírság kiszabását tartják indokolnak.
Az augusztus 10-én tett bejelentésre válaszul Budapest Főváros Kormányhivatalának Fogyasztóvédelmi Főosztálya közölte: a hatóság hivatalból már vizsgálatot indított, az eljárás megindítására pedig a bizonyítékok rendelkezésre állása esetén kerül majd sor.
