Angyalok húznak a világ fölött.
Hírét hozzák, hogy földre szállt a béke!
Megszületett az Igazság, a Jóság,
akit úgy vártunk: megszületett végre!

                                                    Wass Albert

Áldott és békés Karácsonyt

kívánok!

Gaudi-Nagy Tamás
országgyűlési képviselő

Budaházy György ügyében ma ült össze a bíróság, hogy eldöntse, óvadék ellenében megszüntetik-e az előzetes letartóztatását, vagy az idei karácsonyt is a rácsok mögött, családjától távol kell töltenie.

Újra három évre jár a gyes, a jövő évtől indoklás nélkül lehet elbocsátani a munkavállalókat a közigazgatásban, feltételhez kötik a sztrájkot a közszolgáltatást végző cégeknél, az energetikai cégek nem háríthatják át a különadót a fogyasztókra. Ezekről döntött idei utolsó ülésén az Országgyűlés a költségvetés megszavazásán kívül.

Az előzetes letartóztatás elrendelésének és végrehajtásának hazai intézménye nem tartható fent, sérti a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, ebben a szakma jelentős szereplői egyetértenek.  Mostanában Geréb Ágnes és Budaházy György előzetesben tartása váltotta ki a leghevesebb tiltakozást és visszhangokat. Két emblematikus, egymástól sokban különböző ember szenvedett el hasonló jellegű jogsértéseket. Számos jogvédő, civil szervezet és politikus mozdult meg mellettük, hogy a tarthatatlan helyzetre felhívják a figyelmet. Tüntetések, sajtócikkek, országgyűlési felszólalások, petíciók jelzik: a társadalom komoly erővel reagál és tiltakozik az igazságszolgáltatás és bűnüldözés önkénye ellen. Geréb Ágnes a héten szabadlábra került, a több mint másfél éve előzetesben tartott Budaházy György esetében holnap tart a bíróság óvadéki tárgyalást. Miután a bűnismétlésre való hivatkozás kikerült az előzetes különös okai közül, így most esély nyílik arra, hogy a hazafit óvadék ellenében kiengedjék és szerettei körében élhesse meg az idei Karácsonyt.

Elítélte a bíróság a vadászpuskás osztag vezetőjét, aki eltörte egy tüntető ujját 2006. október 23-án. Vágó László 1 év 8 hónap börtönbüntetést kapott, 3 évre felfüggesztve. A férfi osztaga az Astoriánál emelte ki a tömegből és bilincselte meg Fábián Gábor sértettet, akit brutálisan bántalmaztak az azonosítószám nélküli rendőrök. A vád szerint a parancsnok odalépett a tüntetőhöz és eltörte az ujját. Vágót a véres tömegoszlatás után alezredessé léptették elő. Később leszerelt, nyugdíjba vonult, és az egyik fővárosi bevásárlóközpontban dolgozott biztonsági őrként.

Szokatlan biztonsági jelenlét előzte meg a ma délután 14.00 órakor kezdődő Külügyi és határon túli magyarok- illetve az Európai Ügyek bizottságának együttes ülését, amelynek apropóját magas rangú izraeli diplomaták fogadása adta. A találkozón a bizottsági tagok mellett az Interparlamentáris Unió (IPU) magyar-izraeli baráti tagozatának képviselői is tiszteletüket tették.

A megjelenteket Horváth János, az IPU vezetője, az Országgyűlés korelnöke köszöntötte, méltatva a magyar és izraeli nép több ezer éves történelmét. Az izraeli delegáció nevében először Aliza Bin-Noun budapesti nagykövet szólalt fel, aki Magyarországot nemzetközi viszonylatban is Izrael egyik legjobb barátjaként aposztrofálta, méltatva a két ország gazdasági kapcsolatait és a magyarországi zsidóság részvételét a társadalmi életben. 

Dr. Papp Lajos beszéde a Parlamentben a "Történelmi tradíciók és az új alkotmány"-címmel megrendezett tudományos konferencián. (2010.12.10.)

Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik országgyűlési képviselője, a magyar Országgyűlés teljes szavazati jogkörrel bíró delegáltjaként  a Nyugat-Európai Unió (NYEU) európai biztonsági és védelmi közgyűlésének decemberi ülésszakán székely önrendelkezés érdekében szólalt föl.

Claude-France Arnould asszony részére intézett kérdést, aki Catherine Ashton EU külügyi biztos helyetteseként látogatott el Párizsba a Nyugat-Európai Unió közgyűlésére november 30-án. Gaudi-Nagy Tamás kérdésében rámutatott: elfogadhatatlan az, hogy míg az Európai Unió a világ minden táján az úgymond demokratikus jogok érvényesítése érdekében aktív külpolitikai és biztonságpolitikai tevékenységet folytat, többek között Kongóban, Csádban és Afganisztánban és ennek érdekében önálló külügyi biztosi posztot is létrehozott az Európai Unió önálló hivatalrendszerrel, addig az Európai Unión belül egyes nemzeti közösségek, így a székelyek a mai napig nem élvezhetnek dél-tiroli modellhez hasonló területi autonómiát. A román állam a mai napig is gátolja a székely önrendelkezési törekvéseket.

Az elmúlt 8 évről szóló emberi jogi jelentés országgyűlési elfogadása a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat munkásságának elismerését is jelenti

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány és Szolgálat az Emberi Jogok Világnapja alkalmából üdvözli, hogy az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága december 8-án elfogadta a 2002 és 2010 közötti időszak (kivéve 2006 ősz) politikai szabadságjogi jogsértésekről szóló emberi jogi részjelentést, amelyet szervezeteink ügyvezetője Gaudi-Nagy Tamás készített. Az ő javaslatára nemcsak a 2006 őszi, hanem az elmúlt 8 év politikai szabadságjogi jogsértései is kivizsgálásra kerültek egy e célból létrehozott parlamenti albizottság által, amelynek alelnöke lett.

2010. december 8-án tárgyalta és fogadta el az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő készítette részjelentést, amely a 2002 és 2010 közötti - az állam részéről elkövetett - politikai szabadságjogok elleni jogsértéseket gyűjtötte egybe, a 2006-os véres ősz kivételével.

Az ülés részjegyzőkönyve ide kattintva letölthető.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom üdvözli, hogy az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága 2010. december 8-i ülésén elfogadta a Jobbik frakció tagja, Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által készített részjelentést a Magyarországon 2002 május és 2010 áprilisa között állami szervek részéről elkövetett politikai szabadságjogi jogsértésekről. Ennek a döntésnek egyértelmű az üzenete: a magyarságot nem lehetett az ellenállás jogától megfosztani, bármilyen erővel is próbálták a  gyarmatosítás programját végrehajtani a szocialista-liberális kormányok az elmúlt 8 évben.

Kor és kórképe a jövő generációknak

2010. december 8-án, 3. napirendi pontként, 11.00 órakor tárgyalta az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő készítette részjelentést, amely a 2002 és 2010 közötti - az állam részéről elkövetett - politikai szabadságjogok elleni jogsértéseket gyűjtötte egybe, a 2006-os véres ősz kivételével, és az albizottság már korábban elfogadott. A jelentést egyhangúan fogadták el, amivel felejtést és hiányt pótoltak. (A napirendi pont részjegyzőkönyve itt olvasható.)

December 23-án dől el, hogy otthon töltheti-e Budaházy a szentestét. Az óvadék ellenében történő szabadon bocsátásáról dönt aznap a bíróság, vagyis szenteste előtt egy nappal. Reméljük nem csak szórakoznak!

Az emberi jogi bizottság üléséről kivonuló szocialistákat leszámítva a többi négy párt képviselői egyhangúlag elfogadták a 2002 és 2010 közötti jogsértésekről készült részjelentést szerdán. A részjelentést készítő Gaudi-Nagy Tamás jobbikos honatya a bizottsági ülésen történelmi jelentőségűnek minősítette a dokumentum elfogadását, amely az elmúlt nyolc év "emberi jogi válsághelyzetének kor- és kórképe".  A jobbikos politikus a részjelentés megállapításait ismertetve elmondta: a szocialista, illetve szabaddemokrata kormányok már 2006 ősze előtt is szisztematikus jogkorlátozásra törekedtek hatalmuk megtartása érdekében azokkal szemben, akik tiltakoztak a "nemzet- és emberellenes" politika ellen.