2014. február 6-án, az Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról (T/13452) címet viselő törvényjavaslat előterjesztőjeként Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy nem másról mint múltbeli vagyon lenyúlásának tisztába tételéről van szó, jelen esetben konkrétan a pártállami vagyon visszaszerzéséről.

Az MSZMP és a KISZ vagyon értéke 1990-ben kb. 20 milliárd forintra tehető, ami mai áron nagyságrendileg nagyobb, túlzás nélkül kijelenthető, hogy 100 milliárdos tételről van szó.

Gaudi felszólalásában tájékoztatta az Országgyűlést, és ezáltal a nyilvánosságot arról, hogy 2014. január 21-én, elsőfokú ítéletben kimondta a bíróság: a Csillebérci Úttörőtábor, mint az egyik legértékesebb KISZ vagyonelem tulajdonjoga visszaszáll a magyar államra.

2014. február 6-án, a nemzeti jogvédő Gaudi-Nagy Tamás a Felvidékről kitelepített magyarok kárpótlását sürgette interpellációjában. Az ellenzéki politikus kifogásolta, hogy a Csehszlovákiából kitoloncoltak magyarok nem kaptak megfelelő kárpótlást, míg - mondta a holokauszt túlélőire utalva - más csoportok rendszeres és biztos támogatásban részesülnek.

Gaudi-Nagy Tamás korábban már írásbeli kérdés formájában is fordult a Kormányhoz (ITT megtekinthető a kérdés, a válasz pedig ITT).

2014.02.04-én a kiterjesztett légtérvédelmi szerződés módosításával kapcsolatos parlamenti vitán Hende Csaba honvédelmi miniszter sok semmitmondó válasz mellett végre beismerte, hogy a magyar harcihelikopteres képességet nem mentették meg - minden eddigi ígéretük ellenére-.

Bár jó ideje tudható volt, hogy kizárólag szállítóhelikopterek beszerzését kívánják megvalósítani a 2010-es kormányváltást követően azonban még a harci helikopterek is napirenden voltak.

2013. február 4-én A Biológiai Sokféleség Egyezményhez kapcsolódó, a genetikai erőforrásokhoz való hozzáférésről, valamint a hasznosításukból származó hasznok igazságos és méltányos megosztásáról szóló Nagojai Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13631) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás követendőnek nevezte az egyezményt, de megjegyezte, szeretné gyakorlatban is látni a megvalósítását. Mint fogalmazott, "ne csak a magasztos egyezmények mentén próbáljanak meg következetesnek lenni, hanem a gyakorlatban is lépjenek a termőföld megvédése területén!"

2013. február 4-én A víz alatti kulturális örökség védelméről szóló UNESCO egyezmény kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13630) általános vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejezte, hogy egyetért az egyezménnyel, és ki is emelt néhány konkrét megvalósításra váró tervet, amely elősegítené azt, hogy az egyezmény magyar nemzeti érdekeket szolgáljon.

A víz alatti kulturális értékek körébe tartozóknak tekint ez az egyezmény minden 100 évnél régebb óta ott fekvő kulturális értéket, így ennek kapcsán Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet a délvidéki Törökbecsére, ahol a Tisza vize folyamatosan mossa a vár folyóba nyúló falait. Az állítólagosan felívelő békés magyar-szerb kapcsolatok okán jelentse be az állam, hogy vállalja a törökbecsei vár víz alatti régészeti tárgyainak feltárását, kérte Gaudi, akárcsak annak a Turul szobornak a kiemelését, amelyet az 1918-ban bevonuló szerb csapatok a Tiszába dobtak.

2013. február 4-én A Magyar Ápolók Napjáról szóló határozati javaslat (H13535) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás elismeréssel beszélt az ápolói hivatásról, amelyet a radikális képviselő igen nagy becsben tart. Beszélt ugyanakkor arról is, hogy gyakorlati téren mennyire ismerik el ezt a szép hivatást.

2013. február 4-én A Fegyverkereskedelmi Szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslat (T/13568) általános vitájában Dr. Horváth János expozéja után dr. Gaudi-Nagy Tamás leszögezte, nem derül ki a javaslatból, hogy miért is kellene nekünk ezt elfogadni, majd érveket is felsorakoztatott ellene.

2014. február 4-én a Szlovénia légterének védelméről szóló megállapodás (T/13575) általános vitája rendkívül parázs volt. Gaudi-Nagy Tamás és Hende Csaba között komoly nézeteltérések alakultak ki hazánk honvédelmi szerepével kapcsolatban.

A Magyarország és Szlovénia közötti repülő és légvédelmi szakterületeken történő katonai együttműködés felújítása kapcsán Lenhardt Balázs független képviselő kezdte a vitát, aki föltette a költői kérdést: "Ennyire jól áll hazánk, hogy ennyi energiánk, kapacitásunk és haderőnk van a szomszédos államok megvédésére?" Majd hozzátette, a szűkös honvédelmi költségvetésből jó lenne, ha inkább a belső haderő kiképzésére tudnánk többet és megbízhatóan költeni.

2014. február 4-én kora délután, a Kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) című törvényjavaslat vitájában többször is hosszabb szünetet rendeltek el az Országgyűlés keddi plenáris ülésén, a tárgyalni tervezett javaslat vitája így a délelőtt folyamán érdemben el sem kezdődhetett.

Az első, mintegy másfél órás szünet elrendelésének oka az volt, hogy nem készült el időben a bizottsági ajánlás a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájához. Az ajánlás kiosztása után nem sokkal a Jobbik kérésére újabb, mintegy 1 órás szünet következett, hogy a képviselők át tudják tanulmányozni a terjedelmes dokumentumot.

Gaudi Nagy Tamás képviselő úr a honvédelmi miniszternek (Hende Csaba úrnak) címzett kérdésében, az MH részére beszerzendő helikopterek ügyében tett fel kérdéseket, nem kifejezett „steril” katonai terminológia használattal. „Hadügyérünk” nem is hagyta szó nélkül a pontatlan kifejezések elhangzását, és kioktatta képviselőtársát, hogy milyen nagy különbség van a harci helikopterek és a szállító helikopterek között, hozzátéve, hogy ”nincsen annál kínosabb helyzet, ha valakinek a saját tudatlansága miatt kell szégyenkeznie”, mintegy azt sugallva, hogy Gaudi Nagy Tamás szégyenkezzen és máskor jobban fontolja meg, hogy miket vagy miről kérdez, és azt is érzékeltetve, hogy milyen széleskörű katonai ismeretekre tett szert.

Miért nem áll érdekében a kormánynak a volt pártállami vagyon visszaszerzése? - tette fel a költői kérdést dr. Gaudi-Nagy Tamás hétfői sajtótájékoztatóján, amelyről ezúttal az MTI elfelejtett tudósítani, annak ellenére, hogy munkatársuk a teremben volt.

A radikális képviselő elmondta, hogy mai áron mérve többszáz milliárd értékű vagyon illetné meg az államot, amelyet azonban az MSZP, a Demisz és a Munkáspárt használ saját tulajdonaként (pl. a csillebérci úttörőtábor). Felidézte, hogy december 18-án nyújtott be egy törvényjavaslatot Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról címmel, ami kapcsán sajtótájékoztatót is tartott az MSZP székházánál. Mint akkor leszögezte, a javaslat célja, hogy az 1989-es népszavazás által előírt és a mai napig nem teljesített vagyonelszámoltatási kötelezettséget teljesítsék azok a szervezetek, amelyek a pártállami és KISZ vagyonhoz jutottak. Tegyük rendbe a múltat! - szólított fel Gaudi, aki szerint kapitális csalás történt, mert mind a KISZ, mind az MSZMP vagyonának megszerzése törvénytelen módon történt a MSZP és az akkor Gyurcsány Ferenc alelnök vezetése alatt működő Demisz részéről.

2014. február 3-án, A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról (T/13478) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Kormány képviselőjét kérdezte, hogy miért volt fontos most a Ház elé hozni ezt a javaslatot, ugyanis az indokolás ezt - szokás szerint - nem tartalmazza.

Arról van szó, hogy az elmúlt 24 év eredeti tőkefelhalmozás útján szerzett, durván fogalmazva elrabolt, elorzott, felhalmozott vagyont most kifinomult technikákkal fialtatják azok, akik a bizonyos újraelosztásnak a nyertesei voltak - foglalta össze a javaslat - álláspontja szerinti - eredeti célját a nemzeti radikális képviselő.

Ilyen típusú törvényjavaslat nem tarthat számot az én támogatásomra semmilyen körülmények között - zárta felszólalását Gaudi, mely alább megtekinthető:

2014. február 3-án, A Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről (T/13628) szóló törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy a neki címzett elektronikus üzenetek elolvasása és a szakértők által elmondottak őt meggyőzték.

A nemzeti jogvédő képviselő felszólalásában sérelmezte, hogy nagyon kevés idő állt rendelkezésre a törvényjavaslat és annak mindennemű következményének megismeréséhez, továbbá meg kellett volna kérdezni a lakosságot, ez sajnos nem történt meg.

2014. február 3-án, A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról című törvényjavaslat vitájában Gaudi-Nagy Tamás a földrablások rendkívül sajnálatos és azonnali megoldást követelő helyzete kapcsán emelt szót az Országgyűlésben. Az utolsó tartalékaikat áron alul, sokszor megtévesztve eladó magyar emberek esnek áldozatul az öltönyös, ügyvédi háttérrel rendelkező strómanoknak, akik járják az országot, és teszik az ajánlatokat az értékes magyar termőföldre.

Gaudi-Nagy Tamás napirend utáni felszólalásban egy rendkívül örömteli nemzetpolitikai eredményről - 13 hónap után kiszabadultak az "új temerini fiúk" - számolt be. Az elhangzott napirend utáni felszólalásra Martonyi János külügyminiszter írásban válaszolt, melyben hangsúlyozza: a magyar-szerb kapcsolatok felívelő szakaszban vannak, továbbá óva int attól, hogy a 2014-es választások közeledtével bárki is foglalkozzon az elszakított területek magyarságával. A cionista külügyér szerint aki így tesz, az "veszélybe sodorja az ott élők biztonságát". Martonyi válasza eljutott portálunkhoz is.

Az Országgyűlés 2013. december 4-ei ülésén Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédő országgyűlési képviselője "Van értelme a határozott fellépésnek: szabadlábon az új Temerini-fiúk" címmel napirend utáni felszólalásban tájékoztatta az Országgyűlést a hét délvidéki fiatal szabadulásáról.

Gaudi-Nagy Tamás strasbourgi beszélgetése az Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének 2014. januári (téli, január 27-január 31.) ülésszakán történtekről, különösen a jogellenes felszólalási tilalomról, a gyarmatosítás és földrablás elleni kurucos akciókról, a rasszizmus elleni "harc"-ról, a bevándorlást ünneplő jelentésről, a tüntetőkkel kapcsolatos kettős mércéről, az ukrán helyzetről, a palesztin jelentésről és Edward Snowden ET meghallgatásáról

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2014. január 30-i ülésén Walter Faymann osztrák kancellártól követelte, hogy segítsen leállítani a magyar termőföld osztrákok által elrablását, majd a Szent Korona tiszteletére hívott fel, feliratokat feltartva, amivel kiváltotta a biztonsági őrök támadását, amelyet azonban sikeresen visszavert. A távozó kancellár nem volt hajlandó átvenni Gaudi névjegykártyáját, és szóba állni a nemzeti jogvédő képviselővel. Az esemény leírása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás és Morvai Krisztina a földért harcra buzdító felhívása ITT olvasható.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő képviselő eleveníti föl az Európa Tanács 2014. évi téli ülésének történéseit. A felszólalás lehetőségétől önkényesen megfosztott képviselő választ ad arra, mivel magyarázták a jogszerűtlen, a képviselői jogkörének és az ET hitelességének is komoly gátat szabó döntést a nemzetközi szervezet részéről. A videóban szó esik az önmagát „Európa Lelkiismereteként” jellemző ET vezetőinek iskolai végzettségéről, hogy miként lett liberális elnöke a parlamenti közgyűlésnek, és hogy mit szeretett volna Gaudi kérdezni, és ennek megtagadása nyomán a tiltakozás mely megnyilvánulásaihoz fordult. Gaudi-Nagy Tamás a felvétel végén egy felhívást is intézett a hazafiakhoz.

Rövidesen látható lesz még egy felvétel a Werner Faymann osztrák szövetségi kancellárnál megvalósított tiltakozásról az osztrák földrablások ellen és a Szent Korona méltóságáért, illetve egy összefoglaló beszélgetés az Európa Tanács heti eseményeiről.

A 47 tagállamot tömörítő, szavakban a jogállamiságot és az alapvető szabadság és emberi jogokat hirdető Európa Tanácsban egy január 15-én kelt önkényes és minden jogalapot nélkülöző döntéssel megvonták a felszólalás jogát Gaudi-Nagy Tamástól az egész januári ülésszakra, aki egyedüli magyar nemzeti radikális képviselő a szervezetben.

Gaudi a magyar érdekek további következetes és határozott képviselete érdekében a mintegy 65 éves szervezet történetében példátlan eszközökhöz folyamodott, tudatosan vállalva annak kockázatát, hogy a következő ülésszakon ismét hasonló tilalommal sújtják. A videó nem csak a Gaudit rendre utasító elnök, hanem a nemzeti jogvédő által elmondottakat (saját felvétel) is tartalmazza. Előzményekről IDE kattintva lehet olvasni.