ET-tevékenység

az Európa Tanácsban végzett munka

A magyar demokrácia helyzetéről vitázik Európa

A magyar demokrácia helyzetéről vitázott az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Az ügy az ET szokásaitól meglehetősen eltérő módon, különleges eljárással került a parlamenti közgyűlés napirendjére egy hétfőn született soron kívüli döntés eredményeként. A vita véget ért, nem is szavaztak a monitoring eljárásról, és kétséges hogy az ET vizsgálatot indítana.

Médiatörvény: megvédték a magyar kormányt az Európa Tanácsban

A svéd vezérszónok szerint a magyar kormány aláásta a fékek és egyensúlyok rendszerét, ezért monitoring eljárás alá kellene vonni. A felszólalók többsége azonban inkább védte a kormányt.

Fél hátkor kezdődött el az Európa Tanács Közgyűlésén a vita a magyar demokráciáról, amelyet huszonnégy képviselő kezdeményezte, így a szocialistákon kívül  Európai Néppárthoz tartozók is.

Björn von Sydow svéd képviselő, a vezérszónok szerint Magyarország soha nem állt demokrácia ellenőrzési folyamat alatt. Mint mondta, a Fidesz az összes választó 33 százalékával került kétharmados többségbe, és azóta a fékek és egyensúlyok rendszerét aláásták, a demokrácia erodálódik. A magyar kormány úgy tűnik, eltávolodik a demokratikus értékektől, erre példa a médiatörvény, az alkotmánybíróság hatáskörének csökkentése, sok köztisztviselő kirúgása - tette hozzá.

Monitoring eljárás indulhat Magyarország ellen

Magyarországgal szembeni monitoring eljárást, azaz ellenőrzést kezdeményezhet az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése - közölte a testület egyik legfontosabb bizottságának, a politikai bizottságnak az elnöke, Björn von Sydow svéd szocialista képviselő. A politikus volt az első felszólaló az ET Parlamenti Közgyűlésének a magyar demokráciáról rendezett szerda esti vitájában. Arról beszélt, hogy a magyar alkotmánybíróság és a választási szervek vezetőinek kinevezésére vonatkozó szabályok úgy változtak meg, hogy veszélybe került a testületek függetlensége. Az új médiatörvény szerinte "kényszerzubbonyt" húzott a magyar médiára.

A szerb elnöknek nem tehették fel kellemetlen kérdéseiket a magyar képviselők az Európa Tanács közgyűlésén

Január 26-án, az Európa Tanács (ET) januári közgyűlésén Strasbourgban Boris Tadic szerb elnök meghallgatására került sor, amelynek során az ET képviselői is kérdezhettek. A magyar képviselők közül Kalmár Ferenc (KDNP) és Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) szerettek volna kényes kérdéseket feltenni.

A KDNP képviselője a temerini fiúk kegyelmi ügyéről, Gaudi-Nagy a délvidéki magyarok számára biztosítandó területi autonómiáról, a magyarság elleni erőszakos cselekmények és a magyarok elleni emberi jogi jogsértések megfékezéséről, a felelősök felelősségre vonásáról, a Délvidékre került háborús menekültek elköltöztetéséről, a magyarság ellen a II. világháború és a '90-es évek során elkövetett agressziók kivizsgálásáról és az áldozatok jóvátételéről, végül pedig egyes magyar politikusokkal például Zagyva Gyula jobbikos képviselővel szembeni beutazási tilalmak megszüntetéséről kérdezett volna.

Letölthető az Országgyűlés Külügyi Hivatalának jelentése az Európa Tanács 2010. októberi közgyűlésének eseményeiről

A jelentés tartalmazza a magyar Országgyűlés 7 állandó és 7 helyettesítő képviselőjénak részvételével működő Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés munkájának őszi ülésszakának részleteit.

A jelentés ide kattintva letölthető

 

A Magyar Országgyűlés állandó delegációjának tagja Gaudi-Nagy Tamás is, aki ezen az ülésszakon az ukrajnai demokratikus intézmények témában felszólalt és hangot adott annak az igényének, hogy a kárpátaljai magyarság számára biztosítsák a nemzeti önrendelkezési jogát, ennek keretében többek között a szabad nyelvhasználatot is.

Az írásbeli hozzászólás szövege itt található.

Gaudi-Nagy Tamás hozzászólása az ukrajnai "demokráciáról" szóló vitában az Európa Tanács közgyűlésén

Kedvező változás tapasztalható Ukrajna kisebbségi politikájában, hangoztatta több felszólaló az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének strasbourgi ülésszakán az ukrajnai demokratikus intézmények működését értékelő vitában. Gaudi-Nagy Tamás az önrendelkezési jog biztosítását sürgette a kárpátaljai magyarságnak.


Elkészült a jelentés az ET 2010. Júniusi Ülésszakáról

Az alábbiakban a jelentést olvashatják. Az oldal alján található linkről letölthető a dokumentum.

Felháborító botrány: az ET emberi jogi jelentésébe nem került be a 2006-os rendőr terror, Gaudi-Nagy felszólalással bírált

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Gaudi-Nagy kiállt a hátrányos helyzetben levő független képviselők jogaiért az Európa Tanács közgyűlésén

Elfogadhatatlan, hogy a rendszer jelenlegi szabályai szerint az Európa Tanács közgyűlésének egyetlen politikai csoportjához sem tartozó képviselő kifejezetten hátrányos megkülönbözetésben részesül és csak sorrendben 39. helyen szólalhat fel először független képviselőként a politikai csoportok képviselői után.

Gaudi-Nagy Tamás beszámolója az Európa Tanácsban végzett munkájáról



Ez a cikk a barikad.hu és a kuruc.info hírportálokon jelent meg.

Strasbourg előtt a Gárda feloszlatása

Gaudi-Nagy Tamás elmondta: sikerült elérnie, hogy napirendre kerüljön Trianon ügye.

Személyesen fordult Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságához Gaudi-Nagy Tamás a Magyar Gárda feloszlatása miatt. A jobbikos képviselő elmondta azt is: az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Napirenden a "lex-Biszku" Bővebben a mai Magyar Hírlapban

Répássy: a bizottságok nem az inkvizíció szervei
A parlament tegnapi ülésének kiemelten fontos napirendi pontja volt a „lex-Biszku” néven futó, a do­kumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslat vitája.

Gaudi-Nagy Tamás: Európában is napirendre kerültek a magyar nemzetiségi ügyek

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének múlt heti ülésnapjain sikerült elérnie, hogy Európában is napirendre kerüljön Trianon ügye, a Kárpát-medence magyar nemzetiségi kérdései, illetve a magyarországi emberi jogi helyzet.

Az Európai Tanács is napiendre tűzte a magyar nemzetiségi kérdéseket

Gaudi Nagy Tamás botrányosnak nevezte, hogy a dokumentum a 2006 őszével kapcsolatos "rendőrterror eseményeit" egy szóval sem említi.

Gaudi elítélte Szerbia kisebbségi politikáját az ET-ben (frissítve a felszólalás magyar fordításával)

Az Európa Tanács június 21-25 közötti parlamenti közgyűlésén  Gaudi-Nagy Tamás határozottan elítélte Szerbia nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kétarcú politikáját a koszovói helyzettel kapcsolatos jelentés vitájában.


ET-ROMAHATÁROZATA: Gaudi-Nagy egyedüliként nem szavazta meg, mivel az szerinte egyoldalú és a bűnözés elleni küzdelem, illetve az együttélés szabályainak betartása nem kap benne hangsúlyt

Ha csupán romastratégiákat fogadunk el, de az elszegényedésre és leszakadásra ítélt területeket nem zárkóztatjuk föl, soha nem fog jelentősen javulni a helyzet - hangsúlyozta az MTI-nek adott nyilatkozatában Harangozó Gábor szocialista országgyűlési képviselő, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a romák európai helyzetéről hozott állásfoglalással kapcsolatban.

A szlovákiai magyar jelentéstevő távollétében tárgyalt meg előterjesztéseket az ET

Gaudi-Nagy Tamás határozott fellépést sürgetett a példátlan szlovák lépés ellen

 

Nem volt hajlandó kifizetni a szlovák állam Berényi József eddigi parlamenti képviselő strasbourgi útját, így - bár ő a jelentéstevője három napirenden levő előterjesztésnek is - nélküle tárgyalta jelentéseit az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése és az ET Jogi és Emberi Jogi Bizottsága 2010. június 22-én.

A horvátoknak nincs baja a kettős állampolgársággal

A kettős állampolgárság a kelet-közép-európai térségben szokásos, bevett intézmény az identitás és érzelmi kötődés kifejezésére, így Zágrábnak nem okozott problémát a magyar állampolgársági törvénymódosítás - válaszolt Ivo Josipovic horvát elnök az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének ülésén két magyar országgyűlési képviselő, Harangozó Gábor (MSZP) és Gaudi Nagy Tamás (Jobbik) ezzel kapcsolatos kérdésére.
A strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény, amely az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia tiszteletben tartásán őrködik a 47 tagállamban, hétfőtől tartja parlamenti közgyűlési ülésszakát, és a nyitó napon Josipovic volt a fórum vendége. Beszédének elhangzása után a horvát államfő kérdésekre válaszolt.