Napirenden a "lex-Biszku" Bővebben a mai Magyar Hírlapban
Répássy: a bizottságok nem az inkvizíció szervei
A parlament tegnapi ülésének kiemelten fontos napirendi pontja volt a „lex-Biszku” néven futó, a dokumentumfilmek nyilvánosságáról szóló javaslat vitája.
A fideszes L. Simon László, Menczer Erzsébet és a KDNP-s Karvalics Ottó által benyújtott előterjesztés szerint az Országgyűlés felkéri a kormányt, vizsgálja meg a személyiségi jogok hatályos szabályozását, és tegyen javaslatot arra nézve, hogy a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek, történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással. A javaslat összefügg azzal, hogy a Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet a benne megszólított Biszku Béla egykori belügyminiszter tiltakozása miatt nyilvánosan csak a kulturális és sajtóbizottság e kérdéssel foglalkozó ülése után mutathatták be.
Az LMP nevében Kukorelly Endre biztosította támogatásáról az indítványt, mondván, azzal megoldódik, hogy ki és meddig számít közszereplőnek. A jobbikos Novák Előd ezzel szemben azzal vádolta meg a javaslatot ugyancsak támogató kormányt, hogy igazából nem akarja elszámoltatni a kommunista rendszer felelőseit. Kijelentését azzal indokolta, hogy a kulturális bizottság kormánypárti tagjai nem kívánták a testület elé idézni Biszku Bélát. Répássy Róbert államtitkár ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a parlamenti bizottságok nem az inkvizíció szervei.
Menczer Erzsébet közölte, a módosító javaslatokat megfontolják, s a részletes vitában megtárgyalják. Mint mondta, a Fidesz elkötelezett abban, hogy a múltat feltárhassák, s számon kérhetőek legyenek a bűnösök. Ehhez először olyan kereteket kell teremteni, amelyek a jogállamiság alapján teszik ezt lehetővé.
Gaudi-Nagy Tamás élesen kritizált
Botrányosnak nevezte tegnapi sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik), hogy az Európa Tanácsnak az emberi jogok tagállamokon belüli érvényesülését tartalmazó, négyéves átfogó jelentésének hazánkról szóló részeiben „a cigányellenes gyűlöletbeszéddel kapcsolatos kérdések, a zsidó, valamint a leszbikus és biszexuális közösség terhére elkövetett különböző, állítólagos cselekmények” kaptak hangsúlyt, míg a „2006 őszével kapcsolatos rendőrterror eseményei, a tömeges alapvető szabadságjogsértések egyetlen egy betűvel sem kerültek megemlítésre”.
Magyar Hírlap
