A Fővárosi Bíróság ma tartotta a 7. tárgyalást a 2006. október 23-án a Nádor utcában reggel kialakult spontán tüntetés erőszakos rendőri feloszlatása miatt közel 5 éve indult perben. Megdöbbentő, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a mai napig is körömszakadtáig védi ezt a jogellenes rendőri intézkedést, és hiteltelen rendőri vallomásokra alapozva azt képviseli, hogy a tüntetés elvesztette békés jellegét és ezért kellett oszlatni.

A pert egy tüntetésen részt vett magánszemély indította, akit tucatnyi békés társával (többek között Papp Lajos és Novák Előd) együtt a véres 2006. október 23-i napon fél tíz körül a rendőrség erőszakkal szorított ki, akadályozott meg abban, hogy a Kossuth téren részt vegyenek az állami ünnepségen.

Kormánypárti képviselők megfelelő számú jelenlétének hiánya miatt ma nem tudta megkezdeni munkáját az Országgyűlés emberi jogi bizottságának végrehajtást ellenőrző albizottsága, amelynek napirendjén a 2006 őszi rendőri erőszak igazságtétele szerepelt volna, különös tekintettel a rendőri bűncselekmények közelgő elévülésére. A 9 főből csak négy képviselő jelent meg, így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és az LMP képviselői jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselőjével együtt távol maradtak. A hétfőre újra összehívott ülésre már az utolsó pillanatban került sor az elévülés előtt. A 2006 szeptemberi embervadászatok 19-én és 20-án voltak.

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága hétfői ülésén, Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének javaslatára, kezdeményezésére szerdára hirdette meg a végrehajtást ellenőrző albizottság ülését, hogy kivizsgálja a nemzeti jogvédő felvetéseit és azt, hogy a 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jelentése ajánlásainak mi lett a sorsa.

Az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság Ellenőrző albizottságát immár harmadszor is hiába hívta alakuló ülésre Szabó Tímea elnök. A 9 főből csak négy képviselő jelent meg szeptember 14-én , így határozatképtelenek voltak. A Jobbik, KDNP és  az LMP képviselői jelen voltak, a Fidesz 5 tagja közül csak 1 képviseltette magát, a többiek az MSZP képviselőjével együtt távol maradtak. A hétfőre újra összehívott ülés már az utolsó pillanat az elévülés előtt.

Az Országgyűlés 2011. szeptember 13-i ülésnapján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik frakció tagja, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője napirend előtt szólalt fel „A 2006 őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jóérzésű ember közös ügye" címmel.

Frissítve a bizottsági jegyzőkönyvvel!

Az Országgyűlés Emberi jogi bizottsága, 2011. szeptember 12-i ülésén Gaudi-Nagy Tamás jobbikos képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetőjének javaslatára a Jobbik és LMP teljes körű, a kormánypárti képviselők többségének támogatásával napirendjére vette a 2006 őszi rendőri brutalitás elakadt igazságtételének kérdését.

Az mszp-s képviselő eltávozott: továbbra sem kívánnak szembesülni a szocialisták az általuk irányított rendőrség vérengzéseinek következményeivel. Az embervadászatokért felelős rendőrparancsnokok bűncselekményei rövidesen elévülnek, ha nem gyanúsítják meg őket napokon belül.

Ebben olvasható Gaudi-Nagy Tamás  képviselői felszólalásainak ismertetése. A letöltéshez kattintson a képre!

A Jobbik országos aláírásgyűjtést indított a bankok önkényének kiszolgáltatott, devizahitellel rendelkező családok megmentése érdekében. Annak megállapítására kérjük az ország lakosságát, hogy a bankszektor a hibás a kialakult helyzetért, ezért a jövőben sem az embereknek, sem pedig az államnak nem szabad több terhet vállalniuk a helyzet megoldásában, a következményeket kizárólag a bankoknak kell viselniük.

Meglátásunk szerint Magyarországon két olyan válsághelyzet van, amely társadalmi robbanással fenyeget: az egyik a magyar-cigány együttélés, a másik az egyre nehezebb helyzetbe kerülő devizahitelesek ügye. Az aláírások összegyűjtését társadalmi felmérésnek tekintjük, mellyel rá akarjuk kényszeríteni a kormányt a devizahitelesek problémájának megoldására és egyben a bankok magyarországi uralmának megtörésére. Nem a magyar emberek vannak a bankokért, hanem fordítva! Meg kell állapítanunk: a bankok átverték és szándékosan a devizahitelek felvételére ösztönözték a magyar embereket. Fontos körülményeket, felmerülő kockázatokat hallgattak el és egyoldalúan, számukra kedvezően módosították (emelték) a hitelek a törlesztőrészleteit.

Most fizette ki a rendőrség azt a közel nyolcszázezer forintot, amelyet Budaházy György a gyurcsányi pártrendőrség jogsértése miatt kártérítésként kapott.

A Fővárosi Ítélőtábla idén nyáron hozott jogerős ítéletével kötelezte a Készenléti Rendőrséget és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK) a már több, mint két éve előzetes letartóztatásban tartott Budaházy György javára.

Budaházyt 2008. április 11-én, a Clark Ádám téri demonstráció során jogellenesen fogták el, bilincselték meg és állították elő, majd tartották fogva több órán át. Három társa pedig hatszáz-hatszáz, illetve négyszázötvenezer forint összegű kártérítést kapott a hasonló jogsérelmek miatt. A BRFK és a Készenléti Rendőrség magánlevélben köteles elnézést kérni Budaházyéktól. A felperesek jogi képviseletét Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és országgyűlési képviselő látta el. Az ügyben indult koncepciós jellegű és felmentéssel végződött szabálysértési eljárásban is ő védte Budaházyt.

Felemelő érzés volt részt vennem a Magyar Gárda 4. születésnapja alkalmából tartott seregszemlén a Turul-szobornál és a Rongyos Gárdára emlékező Farkasréti temetőben tartott rendezvényen. Fontos és elgondolkodtató beszédek hangzottak el,  Vona Gábor egységre és összetartásra buzdító szavai jókor jöttek. Nem szólaltam fel, de ami sokkal fontosabb képviselőtársaim és magunkfajta hazafiak mellett, gárdisták tucatjaival szorítottam kezet, beszélgettem és erősítettem bennük a hitet, illetve ők bennem, hogy ügyük igaz és a gárdista szellemiség elpusztíthatatlan.

Ajánlom az új blogot, amelyen megtalálható szinte minden lényeges információ a Budaházy Györggyel és a Hunnia csoporttal szemben folyó koncepciós jellegű eljárásról:

www.hunniablog.blogspot.com

A budahazy.org honlapot is természetesen továbbra javaslom figyelemmel kísérni, aki érdeklődik a már több mint két éve előzetesben sínylődő Budaházy György sorsa iránt. A legfontosabb, hogy a maga eszközeivel tegyen meg mindenki minden lehetségest ezen képtelen eljárás megszüntetése érdekében, az "Ismerd meg Budaházyt '" kampányban való részvétel erre kíváló alkalmat ad! Nézzék meg a filmeket és cselekedjenek!

Szabadságot Budaházynak, szabadságot a politikai foglyoknak!

www.budahazy.org

Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője levélben fordult a miniszterelnökhöz a 2006-os események miatt. A politikus szerint akadozik az elszámoltatás és temérdek felelős a mai napig szabadlábon van.

A Barikád hetilap interjúja:

-Akadozni látszik a semmisségi törvény gyakorlati végrehajtása. Mi miatt? 

-Az Országgyűlés törvényben idén márciusban nyilvánította semmisnek a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Ennek alapján kérhető az elítélés semmissé nyilvánítása, de – éppen elfogadott módosító javaslatom alapján – nem az elítélést kimondó bírótól, illetve a bíróság hivatalból is köteles a semmisséget kimondani. A törvény azonban túl sok támadási felületet adott.

Augusztus 6-án immár sokadik alkalommal ismét örömmel tettem eleget a Magyar Sziget szervezőinek felkérésére:  előadást tartottam nagyszámú érdeklődő előtt az országgyűlési munkáról, a nemzeti sorskérdésekről és a nemzeti jogvédelemről.

Az előadás végkövetkeztése az volt, hogy a nemzeti önrendelkezést visza kell szerezni, azt egyáltalán nem szereztük vissza a mostani kormány állításával ellentétben: ennek érdekében kell kitörni az államadósság csapdából, legyűrni a multik hazai uralmát, a nemzetközi szervezetek befolyását és helyzetbe juttatni a megmaradás bástyáit: a kistelepüléseket, helyi gazdálkodókat, magyar vállalkozásokat, megvédeni a mindennapi bűnözésnek kiszolgáltatottakat,  devizahiteleseket, a magyar termőföldet, vízkincset és valódi elszámoltatás kell, a politikai foglyok szabadonbocsátása és koncepciós eljárások megszüntetése mellett.

2011. április 13. Strasbourg, Európa Tanács Parlamenti Közgyűlés

Kapcsolódó cikk:

• Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanácsban ismét kiállt a székely önrendelkezésért

A Nemzeti Jogvédő Szolgálat különleges jelentőségűnek tartja a Fővárosi Bíróság 2011. július 18-19.-én kihirdetett felmentő ítéletét a háborús bűntett megalapozatlan vádjával dr. Képíró Sándor ellen folyó büntetőügyben.

Az ítélet ellen a vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt kimondandó felmentésért fellebbezett.

Amint ismeretes, dr. Képíró Sándor akkori csendőr főhadnagy 1942. január 21-23. között tartott, részben súlyos, elítélendő bűncselekményekbe torkolló újvidéki partizánellenes razzia idején – melyért bűnösök és ártatlanok sorát végezték már ki - jelentős kockázatot vállalva ellentmondott a kiterjesztett fegyverhasználatra felhívó eligazításnak, s megmentette egy szerb-zsidó család életét.

A Heti Világgazdaság c. hetilap 2011. május 28-i lapszámában a Nemzeti Jogvédő Alapítványról méltatlan és becsmérlő jellegű cikket közölt. Ennek nyomán a hetilaphoz fordult Gaudi-Nagy Tamás NJA ügyvezető kérve az alábbi nyilatkozatának megjelentetését, amelynek a HVG 2011. július 23-i lapszámában eleget tett. Ezzel az ügyet a Nemzeti Jogvédő Alapítvány lezártnak tekinti.

2011. július 18. Magyar Nemzet c. napilap 2. oldal

Az, hogy a Balsai-jelentés az állami erőszak kapcsán terrorcselekmény elkövetésének a lehetőségét is fölveti, teljesen új megvilágításba helyezi az akkori politikai vezetés büntetőjogi felelősségét – olvasható Gaudi-Nagy Tamás szombati közleményében. A jobbikos politikus „az elmúlt nyolc év alapvető szabadságjogokat korlátozó alkotmányellenes jogszabályainak hatályon kívül helyezését” szorgalmazta. Sürgette továbbá, hogy távozzanak posztjukról a „pártállamban vezető beosztást betöltő, pártutasítást végrehajtó, illetve a megtorló, a jogállamiságot megcsúfoló eljárásokban részt vevő bírák, ügyészek”.