Véglegesen felmentettek a Pásztor-féle "köpködős ügyben"

Győzött ma az igazság és a jog ezúttal, köszönöm mindenkinek különösen védőimnek, dr. Manger Marcellnek és dr. Kovacsics László ügyvédnek a remek szakmai munkát, dr. Morvai Krisztinának a töretlen és következetes kiállást mellettem, köszönöm a számos hazafi kitartó buzdítását és végül de nem utolsósorban a Kúria dr. Márki Zoltán bíró úr vezette tanácsának, hogy a törvényességet érvényesítette az ügyészség felülvizsgálati indítványát elutasító végzésével, az alsófokú bíróságokhoz hasonlóan példát mutatva a szakmai elhivatottságról.

„Inkább tíz mást is főbe kell lőni, mint egyetlen kártevőt futni hagyni." - ez a Visinszkij-féle, Szovjetunió 1930-as éveiben, majd nálunk az ötvenes években alkalmazott szemlélet jellemezte a törvénytelen eljárás során a rendőrséget és ügyészséget, amelyben mellettem még két ártatlan embert is meggyanúsítottak és megvádoltak(egyiküket hetekre előzetes letartóztatásba helyezték, a másikat két napra őrizetbe vették, bilincsben hajnali házkutatásra vitték...) súlyos, összességében 6.5 év börtönbüntetéssel fenyegetett bűncselekmények elkövetésével Pásztor Istvánt a földvédő tüntetésünkön 2014. május 6-án ért incidens kapcsán.

Nem csak az a gond, hogy a vélemény-nyilvánítási szabadságom Pásztor tekintetében történő gyakorlása, illetve nemzeti jogvédő munkásságom miatt nem vagyok kártevő, de az is, hogy minderre úgy került sor, hogy első pillanattól fogva látható volt, hogy esetemben nem beszélhetünk felbujtásról.

Utolsó szó jogán elmondott beszédemet dr. Polt Péter legfőbb ügyésztől vett idézettel zártam: a 2013-as Btk. tankönyvi idézetét a felbujtás hiányáról is elég lett volna elolvasnia minden rendőrnek és ügyésznek, akik eljártak ebben a gyalázatos eljárásban:

"Együttlevő személyekhez (tömeghez) vagy szétszórtan levő határozatlan személyekhez szóló - bűncselekmény elkövetésére irányuló felhívás - bűncselekményt nem valósít meg."

Ma ezt erősítette meg a Kúria döntése ritkán tapasztalt szakmai igényességgel és alapossággal.Ma a jog ünnepe volt a Kúrián, sokak vágya velem együtt, hogy ez ne kivételes alkalom, hanem a mindennapok megélt valósága legyen a bűnüldöző szervek, vádhatóságok és bíróságok gyakorlatában.

Nemsokára közzétesszük a perbeszédek és a Kúria tanácsának felvételeit tanulságul mindenki, de különösen az ügyészség számára, hogy soha többet ne kerülhessen sor az enyémhez hasonló politikai koncepciós eljárásra.

Várom a személyi konzekvenciák levonását...

Budapest, 2017. október 10.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, nemzeti jogvédő

Morvai Krisztina mai levele Brüsszelből:

Miközben én az elképesztően unalmas brüsszeli szakbizottsági ülésen ültem, az otthoni Kúria - állítólag fergeteges, büntetőjog tankönyvbe illő szakmai indokolással - helybenhagyta dr. Gaudi-Nagy Tamás elsőfokú, valamint másodfokú felmentő ítéletét a koholt „Pásztor-féle, köpködős” ügyben. Végtelenül fáj a szívem, hogy nem lehettem ott, és nem hallhattam Tamás saját védelmében elmondott beszédét, a védői perbeszédet, a nyilvánvalóan politikai megrendelésre legyártott ügyészi beszédet, és nem hallottam a remek bírói indokolást. Egyre jobban vágyok arra, hogy fideszes vagy Fidesz-közeli barátaim, ismerőseim elmagyarázzák végre: mi folyik itt a büntetőeljárások területén? Mit művel az ügyészség? Miért maradt el az igazságtétel a Gyurcsány-bűnbandával, Gergényiékkel, a 2006-os szemkilövőkkel szemben? És ezzel szemben miért ragaszkodik a Polt Péter vezette ügyészség Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő börtönbe juttatásához? Miért fektet hatalmas energiákat Budaházy és a Hunnia-csoporthoz tartozó hazafiak még súlyosabb fegyházbüntetésének elérésébe, miközben már sikerült kiszabatni rájuk 125 évet? Miért tartották annyira fontosnak a szemkilövető rendőrök nevében bocsánatot kérő és őket jogkövető magatartásra felszólító Szima Judit rendőri vezető börtönbe juttatását? Miért ezek a szívügyei a mai magyar, Polt Péter vezette ügyészségnek? Érti ezt valaki? Akkor kérem, magyarázza el nekem! Mindenesetre a tény és a jó hír: Gaudi-Nagy Tamást felmentették, szívből gratulálok neki és nagyon felnézek rá, amiért ilyen erővel és méltósággal csinálta végig ezt az elképesztő, szégyenletes, koholt büntetőeljárást. (Remélem, mindenki számára világos: az ügyészség ezzel az egy koholt eljárással nem elégedett meg, folyamatban van egy másik is: Tamás megnevezett egy olyan ügyésznőt, aki 2006-ban részt vett a tüntetők elleni megtorló eljárásokban, és ezzel összefüggésben szintén a vádlottak padjára ültette a „dicső” ügyészség. Ez az eljárás még folyamatban van.) Boldog vagyok büntetőjogászként, hogy gyönyörű hivatásunk méltóságát, jó hírét és dicső hagyományait megvédte a háromtagú kúriai bírói testület: Dr. Márki Zoltán, Dr. Somogyi Gábor és Dr. Székely Ákos. Nagyon várom, hogy Almási Lajos operatőrünk jóvoltából megismerhessem a perbeszédeket és az ítélet-indokolást, amelyet természetesen a nyilvánossággal is meg fogok osztani.

Az MTI beszámolója a mai döntésről:

Helybenhagyta a Kúria kedden azt a korábbi ítéletet, amellyel felmentették Gaudi-Nagy Tamás egykori jobbikos országgyűlési képviselőt a Pásztor István vajdasági politikus inzultálása kapcsán garázdaság miatt emelt vád alól. Gaudi-Nagy Tamást az ügyészség felbujtóként elkövetett garázdasággal és személyi szabadság megsértésével vádolta. A vád szerint 2014. május 6-án, az Országgyűlés alakuló ülésével egy időben tartott előre bejelentett demonstrációt a magyar föld megvédése érdekében a Parlament főbejáratától nem messze Gaudi-Nagy Tamás, aki a 2010-2014-es ciklusban volt jobbikos országgyűlési képviselő. Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke az alakuló ülés vendége volt, és amikor távozott a Parlament épületéből, Gaudi-Nagy az ott zajló demonstráción magához ragadta a szót, felhívta a figyelmet az arra haladó vajdasági politikusra, őt hazaárulónak titulálta, és arról beszélt, “a magyar nép kíméletlenül bánik el a hazaárulókkal”. A volt politikus biztatta híveit, hogy közvetlenül fejezzék ki határozott véleményüket az arra haladó határon túli politikusnak. A Pásztor István köré sereglők durván kiabáltak, fenyegették, becsmérelték a határon túli magyar politikust, megpróbálták feltartóztatni, lökdösték, ráncigálták és volt, aki többször leköpte. A vád szerint a helyzet lincshangulat felé közelített. Az ügyben három embert vádolt meg az ügyészség, a bíróságok azonban első-, majd másodfokon, jogerősen is csupán az egyik vádlottat ítélték közmunkára, a két másikat – köztük a személyi szabadság felbujtóként elkövetett megsértésével és garázdasággal vádolt Gaudi-Nagyot – felmentették. A volt jobbikos politikus esetében a felmentés bűncselekmény hiányában történt. Ezután az ügyészség a Kúriához fordult felülvizsgálati indítvánnyal és kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, új eljárás lefolytatását Gaudi-Nagy Tamás vonatkozásában. Kedden a Kúrián a védelem a felülvizsgálati indítvány elutasítását kérte és a többi között azzal érvelt: csupán véleménynyilvánítás történt, az pedig még nem bűncselekmény, ha valakinek az érzékenységét sérti egy megnyilatkozás. Az ügyészség által emlegetett lincshangulatot pedig maguk a rendőrtanúk, illetve a videofelvételek cáfolták. A védő kiemelte, hogy a felbujtásnak konkrét személyhez kell szólnia és konkrét bűncselekményre kell vonatkoznia, amit később az érintett legalább meg is kísérel elkövetni, ez esetben azonban ilyen nem történt. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a büntetőjog nem lehet a politika eszköze, az ügyészség ezúttal “túltolta a biciklit”. A Kúria szerint az ügyészség felülvizsgálati indítványa nem alapos, ezért azt elutasította és a korábbi, bűncselekmény hiányában meghozott felmentő rendelkezést hatályában fenntartotta. A felbujtás szándékos magatartás; az lehet felbujtó, aki tudatában van annak, hogy bűncselekményre bír rá mást, előre látja, mi lesz a következménye tettének. Gaudi-Nagy Tamás azonban bárkihez szólt is, nézeteit terjesztette. Ezt erőteljes formában tette ugyan, de erőszakot nem fogalmazott meg – magyarázta indoklásában a Kúria tanácselnöke. A Kúria arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az ügy nem annyira a szólásszabadságról szólt, mint inkább arról, hogy volt-e büntetőjogilag felróható szándékegység Gaudi-Nagy Tamás és a garázdaság elkövetői között. A bíróságok szerint nem, így pedig a volt politikus nem is lehetett felbujtója a történteknek. “A szó a tetthez képest mindig sokféle” – jegyezte meg a Kúria tanácselnöke, a fizikai, illetve verbális cselekmények megítélésének eltéréseit érzékeltetve.