Tovább küzdenek a Magyar Gárdáért

képGaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán fellebbezést nyújtott be a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy semmisítsék meg a Magyar Garda feloszlatását helyben hagyó, elsőfokú döntését – tudta meg az Alfahír.

Mint ismert, 2013. július 9-én a strasbourgi bíróság elsőfokú tanácsa azt az ítéletet hozta, hogy nem tartja az európai emberjogi egyezménybe ütközőnek, hogy Magyarországon a Magyar Gárda Egyesületet és a hozzá kapcsolódó mozgalmat feloszlatták. 2009. július 2-án a magyar bíróság arra hivatkozva oszlatta fel a gárdát, hogy annak fellépése „sérti mások biztonságát”, az elől a helyben lakók nem tudtak kitérni. A Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet fenntartotta, a Jobbik ezután vitte nemzetközi porondra az ügyet.

Gaudi-Nagy Tamás jobbikos országgyűlési képviselő szerdán saját kezűleg nyújtott be fellebbezést, amelyben azt kéri a strasbourgi nagy kamarától, semmisítse meg az első fokú döntést. Érvelése alapján a magyar állam megsértette az emberjogi konvenció 11. cikkét, vagyis szükségtelenül, aránytalanul és demokratikus államokkal összeegyeztethetetlen módon oszlatta fel a Magyar Gárda Hagyományőrző Egyesületet, illetve a vele nem egynemű mozgalmat. A jogvédő-politikus a sértettek nevében 100 ezer euró kártérítésre tart igényt.

Telefonos megkeresésünkre Gaudi kifejtette, az elsőfokú ítélet végtelenül elfogult és szakmaiatlan. „Szerintük a Magyar Gárda egyenruhája hasonlít a korábbi nyilaskeresztesekhez, ezáltal rossz érzéseket kelt az emberekben. Ez a hasonlóság nyilvánvalóan nem áll fenn. Önmagában a meghökkentő, felzaklató véleményközlés nem ad okot egy szervezet feloszlatásához” – nyilatkozta portálunknak a képviselő, majd hozzátette, a Magyar Gárda rendezvényein senkinek a haja szála nem görbült meg, a gárdisták még egy szemetet sem dobtak el, sőt, a cigány kisebbségi önkormányzat helyi vezetői többször megköszönték fellépésüket. „A Magyar Gárda nem lépte át azt a bizonyos vörös vonalat, szemben a bírósággal, amely a ’demokráciára’ hivatkozva átlépte azt” – fogalmazott Gaudi.

Kérdésünkre, hogy van-e hasonló ügyben precedens értékű ítélet, Gaudi-Nagy Tamás elmondta: egy macedón egyesületet arra hivatkozva tiltottak be, hogy veszélyezteti a demokráciát, erre a strasbourgi bíróság leszögezte, feltételezések alapján nem lehet egy szervezetet megszüntetni. „Mivel a Magyar Gárda rendezvényein sosem bántalmaztak senkit – ami alapján kezdeményezni lehetett volna a feloszlatást –, az egész ügyet politikai felhangú komolytalan eljárásnak tarjuk” – jelentette ki a jobbikos képviselő.

kép

"Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a patrióta véleményeket kirekesztő liberális 'demokrácia' védelmében szakmaiatlan döntésével átlépte a sokszor általa hivatkozott jogállamiság kereteit egy olyan egyesülettel és - vele egyébként nem azonos - mozgalommal szemben, amelyek nem hágták át a jogállamiság korlátait. Ezért nyújtottam be a fellebbezést bízva abban, hogy az első fokú verdiktet megváltoztatva kimondja: Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének egyesülési jogot és gyülekezési jogot garantáló 11. cikkét, és ezért kártérítéssel tartozik" - fogalmazott a képviselő.

Gaudi rámutatott, a Greenpeace nevű környezetvédő szervezet rendszeresen nonkonformista, meghökkentő akciókat hajt végre, például ipari létesítményekhez láncolják magukat, még sem kezdeményezte senki a betiltásukat.

alfahir.hu