"Nem, nem, soha!" - az EP-ben is: Morvai Krisztina a diktátum revízióját és önrendelkezést követelte

Örömmel éltem meg és büszke vagyok arra, hogy az Európai Parlamentben a trianoni diktátum 95. évfordulóján megtörtént Európa szembesítése hazánk szétdarabolása miatt. Javaslatomra június 8-án Strasbourgban dr. Morvai Krisztina nemzeti jogvédő bajtársnőm és EP képviselő határozott hangú felszólalásban emlékeztetett arra, hogy 95 éve "elvették területeink kétharmadát, három és fél millió magyart hajtottak idegen állam uralma alá". De "mi magyarok ebbe soha nem nyugszunk bele, soha nem fogadjuk el." Stratégai jelentőségű, hogy elhangozott a legszélesebb európai fórumon: "az európai biztonság megőrzése érdekében is követeljük a gyalázatos trianoni diktátum revízióját és önrendelkezési jogot az Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken és Kárpátalján élő magyaroknak!" Hol tartanánk már, ha ebben a hangvételben folyt volna az elmúlt 25 év magyar nemzetpolitikája! Kérek mindenkit, hogy terjessze minél szélesebb körben ezt a történelmi jelentőségű beszédet:

Az időkeret szűkössége miatt már nem hangozhatott el a román alelnök "lekeverése" miatt, hogy:  "a közel 100 éve alávetettségben élő magyarok élhessenek végre szabadságban, méltóságban és egyenjogúságban, dönthessenek erőforrásaikról, sorsukról és arról, hogy milyen állam keretei között, milyen berendezkedésben kívánnak élni. Az időmúlás a múlt bűneit nem orvosolja!"  Azt azonban a román alelnöknek is végig kellett hallgatnia Krisztinától, hogy "Nem nem soha! Vesszen Trianon!" Látszott, majd szétrobban a feszültségtől. Az igazságtól, amelyet Tamási Áron szerint meg lehet szokni.

Valóban: elfogadhatatlan botrány, hogy míg a párizsi békerendszer széthullott és számos európai nép élhetett az önrendelkezés jogával (önálló államot alkothattak, egyesülhettek az anyaországgal vagy területi autonómiát valósíthattak meg), addig az elcsatolt területeken több milliónyi, őshonos nemzeti közösségnek minősülő magyar él jogfosztottságban szülőföldjén, még a sikeres európai modellek szerinti területi autonómiát sem engedik nekik azon régiókban, ahol többséget alkotnak (pl. Székelyföld). Az EU tag Romániában és Szlovákiában is ez a tűrhetetlen helyzet, de az EU-ba igyekvő Szerbiában és a tavaly társult taggá tett Ukrajnában is. Szégyen, hogy ezt kormányaink és az Európai Unió eltűrik, miközben emiatt egyre nagyobb a feszültség Közép-Európában.  Fontos, hogy testvéreink a csonka határokon túl szintén határozottan követeljék az önrendelkezést, amelyhez a magyar kormányzatnak védhatalmi támogatást kell adnia, akár konfliktusok vállalása árán is. A külföldi küzdőtereken szerzett tapasztalataim alapján állíthatom: e két tényező nélkül nem megy.

A beszédet követő nagyszámú rendkívül kedvező hangvételű visszajelzés a világ minden táján élő honfitársunktól biztatást ad arra, hogy megkerülhetetlen lesz ez törekvés a magyar és európai politikában, amelyet végig kell vinnünk együtt jogfosztott honfitársainkkal felelősen, bátran és szívósan a hőn áhított célok megvalósításáért.

Krisztinával már több fórumon emeltünk szót a revízióért és az elcsatolt magyarok önrendelkezéséért: 2013. június 1-én az Európai Parlamentben elemeztük a diktátum revíziójának esélyeit.

 

2010. június 5-én Brüsszelben szerveztünk tiltakozó tüntetést a diktátum ellen az Európai Parlament előtt a Nemzeti Érzelmű Motorosokkal.

2013. június 2-án a HVIM fővárosi diktátum elleni tiltakozó menetének keretében mondtam hasonló szellemű beszédet:

2013. június 4-én konferenciát tartott a Nemzeti Jogvédő Szolgálat "Magyar önrendelkezés és jogvédelem a Kárpát-medencében" címmel, az itt elmondott beszédem itt látható:

 

2014. április 10-én Kárpátalja visszacsatolását követeltem az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén.

2010. decemberében a Nyugat-Európai Unió közgyűlésén emeltem szót a diktátum felülvizsgálatáért.

Továbbra is ebben a szellemben és ezen célokért, a nemzeti újraegyesítésért is folytatom nemzeti jogvédő munkámat! 

Kérek minden jóérzésű magyart, hogy vegyen részt velünk együtt ebben a közös küzdelemben!

 

Strasbourg, 2015. június 9.

Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő