Jobbik: szavazati jogot a külhoni magyaroknak!

Az Országgyűlés csütörtökön megkezdte a határon túli magyarok számára állampolgárságot biztosító törvényjavaslat általános vitáját. Az egyik előterjesztőként felszólaló Semjén Zsolt szerint a kettős állampolgárságról szóló törvényt a nemzeti szolidaritásból következően kell meghozni. Az MSZP az Orbán Viktor leendő kormányfő által is jegyzet javaslat halasztását kérte, míg a Jobbik a külhoni magyarok választójogával egészítené ki az LMP által reménykeltőnek nevezett tervezetet.

A kettős állampolgárságról szóló törvénynek evidenciának kell lennie, azért kell meghozni, mert ez következik a nemzeti szolidaritásból - mondta Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke csütörtökön a Parlamentben, az állampolgárságról szóló törvény vitájának expozéjában csütörtökön.

A határon túl rekedt magyarokkal való szolidaritás a legelemibb erkölcsi kötelesség - hangoztatta a politikus hozzátéve: ezt a törvényt akkor is meg kellett volna hozni, ha nem lett volna Trianon. Úgy vélte, hogy a 2004. december 5-i népszavazást a határon túli magyarok "lelki trianonként" élték meg, ennek a sebnek a begyógyítása is elemi kötelesség.

A nemzetpolitika katasztrófa sújtotta terület, ahol nem kontinuitásra van szükség, hanem radikális szakításra az előző kormány tevékenységével - mondta Németh Zsolt. A politikus kijelentette: az elmúlt nyolc év legnagyobb vesztese a külhoni magyarság volt, körükben felgyorsult a népességfogyás és az asszimiláció, politikai szervezeteik pedig széttöredeztek. Németh Zsolt azt mondta: a kettős állampolgárságról is döntő 2004. decemberi népszavazás "az őszödi hazugságpolitika főpróbája volt". Hozzátette, az elmúlt években olyan "jágói, gonosz politikának voltunk szemtanúi", amely szembefordította a határon túli magyarokat az anyaországban élőkkel".

A magyar nemzet végre a bölcsesség, a megmaradás és a felemelkedés útjára léphet a határon túli magyarok állampolgárságának biztosításával - mondta Simicskó István (KDNP). A kereszténydemokrata képviselő vezérszónoki felszólalásában hangsúlyozta: a törvénymódosítás "senkit sem bánt, nem öncélú", hanem mindenkinek, így a magyar nemzetnek, a határon túli magyaroknak és a szomszédos országoknak is hasznos. "Mi azt szeretnék, ha szomszédaink is örömmel fogadnák ezt a döntést, mert nem ellenük szól, hanem miértünk szól elsősorban" - fűzte hozzá.

Az MSZP halasztást javasol

Az MSZP halasztást és "normális előkészítést" javasolt. Harangozó Gábor, a szocialisták parlamenti vezérszónoka hangsúlyozta: a határon túli magyarok érdekét szem előtt tartva nem szabad a kettős állampolgárságról szóló javaslat elfogadásával választási győzelemhez juttatni a környező országok nacionalista erőit. Az MSZP szerint a kérdésben azonnali konzultációra van szükség az érintettekkel és világossá kell tenni, hogy a cél nem a határok revíziója, vagy az állampolgári lojalitás gyengítése - fejtette ki Harangozó Gábor.

Jobbik: választójogot a határon túliaknak!

A határon túli magyarok honosításával történelmet ír az Országgyűlés - jelentette ki Gyüre Csaba. Hozzátette: a Jobbik ragaszkodik ahhoz, hogy a külhoni magyarok aktív és passzív választójogot is kapjanak. Szavai szerint már az Antall-kormánynak biztosítania kellett volna a magyar állampolgárságot a határon túli magyarok számára, ám az elmúlt húsz évben látszatintézkedések kivételével semmi sem történt az Országgyűlésben az állampolgárság kiterjesztésének érdekében. A törvényhozás felelőtlenül viselkedett, és most két évtizednyi elmaradását pótolja - tette hozzá.

A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás felszólalásban azt mondta: "kiírja magát a magyar történelemből", aki nemmel szavaz az állampolgársági törvény módosítását célzó előterjesztésre. A politikus arra is kitért, hogy a benesi dekrétumokat a mai napig hatályban tartó Szlovákia véleménye nem lehet mértékadó a határon túli magyarok könnyített honosításával kapcsolatban.

A felvidéki magyarok önrendelkezéséről szólva Gaudi-Nagy Tamás kijelentette: erős hadseregre van szükség ahhoz, hogy a magyar állam nyomatékot adjon követeléseinek, sőt, "az sem zárható ki, hogy ha a nemzetközi széljárás úgy hozza" békés úton, népszavazással határmódosítás történjen. Pártja vezérszónokához hasonlóan Gaudi-Nagy Tamás is azt kérte: ne szabják a nyelvhasználatot az állampolgárság megszerzésének feltételéül. Hozzátette: azok számára, így például a moldvai csángók részére is lehetővé kell tenni a magyar állampolgárság megszerzését, akik önhibájukon kívül esetleg nem beszélnek jól magyarul.

LMP: reményt jelentő kezdet

Az LMP szerint a választási törvény módosítása biztatást, reményt jelentő kezdetet jelent, amellyel a politika hatékonyan segíti az identitás megőrzését. Mile Lajos, az LMP vezérszónoka azt mondta: pártja támogathatónak tartja a javaslatot, de nem kívánnak olyan "olcsó" versengésben részt venni, amelyben hangos deklarációkban döntik el, ki a nagyobb, jobb magyar. Az LMP-nek több módosító indítványa is lesz, mert szerintük több ponton is "slendrián" a javaslat megfogalmazása.

A felszólalásokat követően Latorcai János az általános vitát lezárta. A parlament munkáját pénteken folytatja.

Fico lépni fog

Akkor is hevesen reagálna a pozsonyi kormány a kettős állampolgársággal kapcsolatos magyar törvénymódosítás tervére, ha nem tartana javában Szlovákiában a választási kampány - mondta Hamberger Judit, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa csütörtökön az MTI-nek.

A Szlovákia-szakértő szerint valószínűleg számolni kell szlovák válaszlépéssel, Robert Fico szlovák kormányfő nem a levegőbe beszélt. "Ki fognak találni valamit", amivel megtiltják a kettős állampolgárságot - mondta, hogy világossá tegyék: aki Szlovákiában akar élni, ne akarjon magyar állampolgár lenni.

Nem biztos, hogy Szlovákiában közvetlenül a kettős állampolgárságot tiltó törvényt hoznak, hanem elképzelhető, hogy nem vállalhat a közszférában állást, aki magyar állampolgárságért folyamodik, vagy esetleg az érintettek szociális ellátását korlátozzák - fejtette ki Hamberger Judit. Ennek pedig az lesz az eredménye - mutatott rá -, hogy a szlovákiai magyarok közül kevesen kérnek majd magyar állampolgárságot. A szakértő szerint a 600 ezres szlovákiai magyarság jóval kevesebb, mint 20 százaléka.

A nemzetbiztonsági kockázatot Szlovákia abban látja - mondta az elemző -, hogy ha valaki felveszi a magyar állampolgárságot, a magyar törvények is vonatkoznak majd rá, nemcsak a szlovákok. Ezzel sérülnek a szlovák felségjogok. Ha pedig a magyar állam "közjogilag terjeszkedik" - véli Pozsony -, abból már sok probléma adódhat.

Azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unió várhatóan hogyan reagál a Fico által kilátásba helyezett válaszlépésekre, Hamberger Judit felidézte, hogy a szlovák nyelvtörvény országok közötti és nemzetközi szerződést sért, mégis bevezették. Nincs látható európai kontroll, tiltás ellene. Mint mondta, ennek alapján nem lát arra esélyt, hogy az Európai Unió, vagy más európai intézmények elítéljenek ilyen lépéseket.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovák-magyar viszony meglehetősen sajátságos. A legfelső politika szintjén a viszony nagyon rossz. Alacsonyabb szinteken, a szakpolitika felelősei ugyanakkor jól együtt tudnak működni. Probléma azonban, hogy a legfelső szintű viszony elmérgesedése egyre inkább hatással van rájuk is, továbbá a lakosságra, rombolja a légkört.

A szakértő szerint a jelenlegi helyzetet csak "ketten egymással" lehet megoldani. Azzal kapcsolatban, hogy a június 12-i szlovák választások után hogyan alakul a viszony, azt mondta, a vita valószínűleg nem ér véget, mivel "az akciókat reakciók követik majd".

MTI - barikad.hu