Másfélévnyi huzavona, a nyomozás rendőrségi lezárása, majd ügyészi újraindítása után a Székesfehérvári Járási Ügyészség nemrég közölt megszüntető határozatában megállapította, hogy Barcsa-Turner Gábor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) társelnöke nem követett el gyűlölet-bűncselekményt azzal, hogy 2019-ben egy ’56-os, zártkörű emlékező rendezvény plakátján programként szerepeltette az LMBTQP-mozgalom szivárványos zászlójának elégetését. A szivárványlobbista Háttér Társaság feljelentése alapján gyűlöletbűncselekmény miatt indult eljárás ezzel megszűnt.Ez a HVIM közös győzelme a hazafiak védelmét 17 éve ellátó Nemzeti Jogvédő Szolgálattal (NJSZ), amelynek vezetője dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd látta el Barcsa-Turner Gábor védelmét.

Az ügyészség először közösség tagja elleni erőszak előkészületével, majd később közösség tagja elleni erőszak bűntette befejezett alakzatának elkövetésével gyanúsította meg az először tanúként kihallgatott Barcsa-Turner Gábort, annak ellenére, hogy hiányzott a közösségellenesség, a felhívás konkrétsága, nem történt meg a zászlóégetés és egy zártkörű eseményről volt szó. A nyomozás egyre abszurdabb irányba kezdett fordulni ’50-es éveket idéző módon: a vármegyések után kezdtek el vizsgálódni, a HVIM vált célponttá. Fel akarták deríteni, hogy kik szerkesztik a hozzájuk köthető felületeket. 1,5 év alatt a gyanúsított vármegyés vezetőt viszont több hátrány is érte az életben, hiszen büntetőeljárás volt folyamatban ellene.Joggal alakulhatott ki eddig olyan benyomás, hogy az Alaptörvény és a kormány gyermek- és családvédő, LMBTQP törekvéseket visszaszorítani hivatott rendelkezései ellenére a bűnüldöző hatóságok a szivárványos mozgalom kottájából játszva lépnek fel a normalitáspárti hazafiak ellen. A képtelen eset nemrég kritikai éllel bemutatásra került a Pesti Tv „Az ügy” c. műsorában.

Ezek után, ugyanazon vezető ügyész, aki korábban lesöpörte a védelem érvelését, végül megszüntette az eljárást és megállapította, hogy nem történt bűncselekmény. Örömteli az ügyészség hirtelen megvilágosodása, azonban felvetődik a kérdés, hogy miért kellett ehhez másfél év, amikor a megszüntetésre vonatkozó körülmények az ügy kezdetekor is ismertek voltak?

Emlékezetes, hogy idén januárban a hazafias erők ellentámadásba mentek át: a HVIM és az NJSZ kezdeményezték a külföldről finanszírozott és támogatott Háttér Társaság törvényességi ellenőrzését és a feloszlatását Alaptörvény-ellenes tevékenysége miatt, kiemelve, hogy ezen szivárványlobbista szervezetet kellene vizsgálat alá vonni a hazafiak zaklatása helyett.

Sajnálatos módon az ügyészség elutasította a Háttér Társasággal szemben kezdeményezett törvényességi kérelmünket, dacára annak, hogy ez a Soros-szervezet nyíltan szembemegy az Alaptörvénnyel, a tradicionális családmodellt lerombolná és népszerűsíti a szexuális devianciákat, illetve igyekszik saját közösségellenes céljaik szolgálatába állítani a rendvédelmi szerveket: rendőröknek tartanak érzékenyítéseket és törekednek elérni, hogy részrehajlóan intézkedjenek, aminek jelei észlelhetőek. Ezen túlmenően bíróknak, ügyészeknek dolgoztak ki más liberális, álcivil szervezetekkel olyan, szakmailag kifogásolható, szexuális kisebbségeknek egyoldalúan kedvező eljárási protokollokat (például a gyűlölet-bűncselekmény esetén vizsgálandó előítélet-indikátorok), amelynek alkalmazását elfogadhatatlan módon 2019-ben a Legfőbb Ügyészség kötelezővé tette az alárendelt ügyészi szervek számára! Követeljük, hogy a Háttér Társaságot és a többi, külföldről támogatott, hasonlóan veszélyes és így nemzetbiztonsági kockázatot jelentő szervezetet minimum zárják ki a jogalkotás és jogalkalmazás minden szintjéről és szakítsa meg velük minden állami szerv a kapcsolatokat, de az ideális megoldás a jogi úton történő megszüntetésük lenne a nemzet megvédése érdekében.

Kelt.: 2021.10.28. Székesfehérvár-Budapest
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Nemzeti Jogvédő Szolgálat) és Barcsa-Turner Gábor (HVIM)

Indokolt és időszerű, hogy 15 évvel a rendőrterror után az Országgyűlés egy törvénnyel mérleget vonjon, erre vonatkozik a négy elemből álló javaslat.

1. Főhajtás, tisztelet kifejezése a jogsértett áldozatok előtt és lényegében az állam nevében törvénnyel való megkövetésük mindazért a borzalomért, amit 2006 őszén a Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége idején el kellett szenvedniük. Sőt az évforduló alkalmat teremt arra is, hogy azon áldozatok, akik vállalták a nyilvánosság előtt a 2006-os igazságtétel képviseletét állami elismerésben részesüljenek. Legalább ezer civil testi-lelki sérülését okozták a 2006 szeptemberi-októberi karhatalmi akciók és legalább 200 civil súlyos sérülésével jártak, köztük több mint esetben tíz maradandó szemsérüléssel.

2. Az Országgyűlés megvonhatná az áldozatok pénzügyi jóvátételének mérlegét, amely a 2010-es választások utáni új kormány időszakában történet meg. Több mint 320 millió forint nem vagyoni kártérítést fizettek ki közel háromszáz jogsértettnek testi sérülés, valamint személyes szabadság, emberi méltóság, illetve gyülekezési jog megsértése miatt. Felmerülhet az is, hogy ezt az összeget levonják azon pártok költségvetési támogatásából, amelynek soraiban a rendőrterrorért felelős személyek ülnek.

3. Fontos lenne kimondania az Országgyűlésnek, hogy az el nem évülő állami terrorcselekmény felelőseit mindenképpen szükséges eljárás alá vonni és megbüntetni, ez az áldozatok jóvátételhez való joga mellett a másik alapvető jog. Ezért az Országgyűlés – nem átvéve a bíróság ítélkező feladatát - kifejezhetné abbéli véleményét a népszuverenitás letéteményeseként a társadalom többségi akaratának képviseletében, hogy a bűn nem maradhat büntetlenül. A 2006. szeptember 19-21 és október 23-24 közötti időszak a rendszerszintű és szisztematikus rendőri erőszakcselekmény-sorozat mozzanatai mindenképpen kimerítik az életfogytig tartó szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett terrorcselekmény bűntettét, amelynek lényeges tartalmi eleme, hogy lakosság megfélemlítése érdekében súlyos személy elleni erőszakcselekményeket hajtsanak végre. Ezt maradéktalanul teljesítették is a rendvédelmi szervek 2006 őszén, amelyek tagjai törvényellenesen azonosító számok és jelvények nélkül, maszkban támadtak tüntetőkre, megemlékezőkre, kirívó kegyetlenséggel, a törvényes előírásokat súlyosan megszegve, törvénytelen eszközökkel és módszerekkel.

4. Közkegyelmi úton, törvénnyel zárhatná le az Országgyűlés a 2010 előtti politikai ellenállókkal szemben a gyurcsányi időszak koholt bizonyítékai alapján indult koncepciós pereket. Fel kell oldani azt az ellentmondást, hogy például míg a hazafias tevékenységéről régóta ismert és elismert Budaházy György és társai ellen 12 éve tart egy képtelen, többek között kényszervallatásokra és kamuvideókra épített gyanú, majd vád alapján zajló eljárás, addig Gyurcsány Ferencet és az akkori politikai vezetőket, illetve rendőri vezetőt terrorcselekmény miatt meg sem gyanúsították. Mindez sok hazafias ember igazságérzetét bántja, ezért azt mindenképpen megtehetné az Országgyűlés, hogy közkegyelmi jogait gyakorolva ezt az ügyet végképp lezárja. Budaházyék ügyében megismételt eljárás van folyamatban, várhatóan jövő tavasszal születik meg az új elsőfokú ítélet. 2016-ban elsőfokon 125 év fegyházat szabtak ki szabadulási kedvezményt kizárva a 17 vádlottra, köztük Budaházy Györgyre 13 évet, bár ezt a törvénytelen döntést hatályon kívül helyezték.

Nemrég Zagyva György Gyula és dr. Gaudi-Nagy Tamás az eljárásban vallomást tettek arról, hogy a vád egyik koronatanúja 2010-ben nekik, mint országgyűlési képviselőknek elmondta, hogy kényszervallatással vették rá arra, hogy Budaházyék ellen valljon és emiatt vissza akarta vonni vallomásait, amelyre végül nem került sor. Ez azonban közel sem jelent garanciát a felmentésre, de egy újabb bizonyíték arról, hogy milyen koholt bizonyítékokat raktak össze Budaházyék ellen 2009-ben, hogy felépítsék a nagy „terrorista pert”, ezzel mintegy hamisan igazolni kívánva a balliberális hatalom áldozati szerepét és az ellenük fellépők rémisztő jellegét.

Budaházy György a Nemzeti Filmkészítő Egyesület elnökségi tagjaként hónapok óta aktívan segíti a "Vérbe fojtott szabadság" című országjáró, szemfelnyitó vándorkiállítást, amelynek célja a 2006 őszi állami terror pusztító eseményeinek főleg fiatalok számára történő bemutatása. A koncepció kialakításában is részt vett, továbbá rendezője a kiállításon vetített „A terror napjai” című dokumentumfilmeknek.

Emelkedett és méltó megemlékezést kívánunk minden honfitársunknak az 1956-os szabadságharc 65. és a 2006 őszi rendőrterror és megtorlások 15. évfordulóján.

Isten óvja és vezesse Magyarországot !

Honfitársi üdvözlettel:
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd,
a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (www.njsz.hu) ügyvezetője

Ifj. Hegedűs Loránt, a Nemzet tiszteletesének felhívása alább olvasható

Legyünk ott minél többen és mutassuk meg, hogy kiállunk kárpátaljai magyar testvéreink és az összes többi jogfosztott nemzeti közösség mellett!

Porosenko ma az Európa Tanács Parlamenti Közygűlésén nem átallotta azt hazudni, hogy "egy szavuk sincs a nemzeti kisebbségek nyelvei ellen, sőt nagyon boldog vagyok, hogy saját nyelvüket tanulják." Neki "csupán" annyi a kérése, hogy "tanuljanak ukránul, amely megvédi a gyermekeik jogait és védi őket a diszkriminációtól." Ezt is kibírta a strasbourgi ülésterem boltozata, mint annyi más magyarellenes hazugságot, amelyet megtapasztaltam 2010-2014 között, amikor 16 ülésszakon át küzdöttem az elcsatolt magyar milliók jogaiért, önrendelkezéséért. Ma egyetlen nemzeti radikális képviselő sem szegezett kérdést az ukrán bábállam fejéhez, már nem vagyok ott...

"Magyar Testvéreim!

​Kárpátalja magyarságáért, nemzeti önrendelkezésünkért történő hitvalló kiállásra hívom honfitársaimat 2017. október 13-án, pénteken 18 órára az ukrán nagykövetség elé. (Cím: Budapest XII. kerület, Istenhegyi út 84/B.)

​Felkérésemre felszólal velem együtt az idén szeptember 1-ejétől az EU társult tag Ukrajnából jogállamiságot megcsúfoló módon hozzám hasonlóan öt évre kitiltott két nemzeti jogvédő: dr. Morvai Krisztina független európai parlamenti képviselő, valamint dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője. Fábián Zoltán (Hungarica) pedig lengyel barátaink üzenetét tolmácsolja majd !

​Tiltakozzunk együtt a jogtipró ukrán oktatási törvény és a kárpátaljai magyarok jogfosztottsága ellen, a puccsisták barbarizmusa ellen, akik túszul ejtették Ukrajnát és vele együtt magyar nemzettestvéreinket, megtiltva gyermekeinknek, hogy édes anyanyelvükön tanulva és gondolkodva válhassanak teljes emberré és magyarrá.

​Önrendelkezést Kárpátaljának! Szabadságot a jelenlegi Ukrajna területén élő magyar, ruszin, lengyel, bolgár, román és örmény nemzeti közösségeknek!

Budapest, 2017. október 9.

Ifj. Hegedűs Loránt

A Hazatérés Temploma lelkésze

kuruc.info

Mint már hírül adtuk, megemlékezés lesz szombaton az őszödi beszéd kiszivárgásának tízéves évfordulója alkamából. Azóta bővülni látszik a megszólalók névsora, a Budaházy György szimpatizánsai Facebook-oldalon ez olvasható: 2016. szeptember 17-én 16:00 órakor a Kossuth téren emlékezünk: Molnár Tamás, dr. Bene Gábor, dr. Gaudi-Nagy Tamás, Gonda László és még sokan mások. Ezen a rendezvényen a politikai elítéltekről is szó esik majd, és talán még Budaházy Gyuri is megszólal a téren...

Alább az ő gondolatait olvashatjátok:

2006. szeptember 17-e a kiindulópontja egész mai politikai közéleti állapotunknak. Itt gyökerezik a Fidesz 2/3-a, a Jobbik megerősödése, az SZDSZ eltűnése, de itt gyökerezik Toroczkai Laci barátommal a mi közéleti pályánk is. Ez a legújabb kori magyar történelem egy csomópontja. Mi, hazafiak ezt nem felejthetjük el, ezért kérek mindenkit, hogy menjen el a 10 éves megemlékezésre a Kossuth térre. Vigyen magával Árpád-sávos zászlót, mert a 2006-os forradalomnak az volt jelképe (ahogy '56-nak a lyukas nemzeti színű). És gondoljon ránk is, akik nem lehetünk ott, mert 2006 után 10 évvel még mindig nem történt meg a 2006-tól 2010-ig terjedő időszak igaz értékelése, még mindig az akkori ellenállók a mai elítéltek, és nem a szemkilövő hatalom tagjai.

Szép volt fiúk! Hatalmas ajándékot: a siker talaján felizzó, falakat, határokat ledöntő összetartozás érzés és a győzelem mámorító katartikus örömét adtátok nekünk a tegnapi parádés meccsen. Egy éves voltam mikor utoljára EB-n szerepelt a nemzeti tizenegy. Micsoda visszatérés! Arra a meccsre sajnos nem emlékezhetek, de ez a mostani örökre belém égett. Csakúgy mint fiaimba, különösen igazolt focista két kisebb fiamba, Nándiba és Andrisba. Lehet, hogy itt az újkori aranycsapat ? Köszönet és hála minden magyar nevében!

Zsigerileg azért állandóan érzi az ember persze, hogy jó magyarnak lenni, de vannak magasztos pillanatok amikor ez az életérzés elsöprő erejű gejzírként tör fel és elönt mindent. Ez a kedd este ilyen történelmi alkalom volt. Csodás megélni azt, hogy milliók szíve együtt dobban, lelke egy rugóra jár. Kívánom, hogy maradjon meg, sőt terjedjen ez az életérzés. Ezt még nem érti-érzi az, aki  a még most is talált fanyalogni valót, vagy éppen odáig süllyedt, hogy a sógoroknak szurkolt... De még őket is előbb-utóbb megérintheti a honszeretet éltető ereje... Ez az erő csodákra képes, ezt a történelem lapjairól is látjuk, sőt át is éltük például 2006- ban...

Erről beszél ma az egész nemzet, erről beszéltünk nemcsak otthon, barátaimmal, kollégáimmal, de még   a bírósági tárgyalóteremben a bíróval és ellenérdekű ügyfeleket képviselő ügyvéd kollégákkal is...

És erről lesz szó ma este 8-kor a Hír Tv-n a Szabadfogásban is! 

A fanyalgóknak, a mindenben az árnyoldalt keresőknek és a bravúros diadal miatti rémképektől szorongóknak pedig azt üzenem, hogy fel további győzelmekre, mert a magyarság teremtésre és sikerre ítéltetett! RIA! RIA! HUNGÁRIA! 

És persze: Óléé! 

Honfitársi üdvözlettel:

dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

A Hír TV  állandó vendégeként a "Szabadfogás" c. vitaműsor újabb adásában szerepeltem, ezúttal január 27-én (18. adás), ez volt az idei 2. szereplésem a műsorban, a következő részvételemmel zajló adás február 10-én (szerdán) lesz.  A műsor minden héten szerda 20 órától látható a Hír Tv-n, amelyben ötödmagammal vitatjuk meg közügyeinket, egyfajta civil parlamenti fórumként. 

A mostani műsor témái többek között: 

- taxisok kontra Uber konfliktus, ennek kapcsán az is, hogy az üzemanyag ugyanannyiba kerül nálunk mint Németországban, 

- fűnyíróelv-szerű tömeges intézménybezárás, például a Nemzeti Filmarchívum jogutód nélkül megszüntetése

- az iskolák lázadása, az oktatásügy helyzete, Lázár János szerint ne a pedagógusok mondják meg, hogy mi legyen és a pedagógusok felelősek a tanulmányi eredmények romlásáért

- jönnek a nemzeti italboltok ?

Ebben az adásban is igyekeztem a szeretet és igazság jegyében elsősorban jogi érvekkel ellenpontozni a sokszor képtelen véleményeket, különösen kénytelen voltam megvédeni a pedagógusokat, akik méltóságát súlyosan sértő kijelentések hangzottak el a modernitás jegyében...

A 18. adás felvétele (46 perc).

Szereplők rajtam kívül: Csintalan Sándor rádiós műsorvezető, volt képviselő, Kardos Gábor borász, filozófus, Konok Péter történész, Puzsér Róbert újságíró és Wahorn András zenész, képzőművész. A műsorvezető Dévényi István, a valasz.hu felelős szerkesztője. Főszabály szerint kéthetenként vagyok a műsorban.

Továbbra is várom a véleményeket, javaslatokat!  

Jó szórakozást, kérem terjesszék és ha tehetik kérem nézzék a következő adást is!

Honfitársi üdvözlettel: dr. Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő

Ma a dicsőséges 1956-os szabadságharc 58. évfordulója kapcsán szeretnék megosztani Veletek néhány fontos gondolatot.

1956 és 2006 egy tőröl fakadt: a magyar nemzet szabadságvágya a tettekben is megnyilvánult, bátrak és elszántak szembeszálltak az elnyomókkal. Mindkettőt leverték, de a nemzet szabadság iránti vágyát megtörni nem lehetett sem 58, sem pedig 8 éve.

Fontos, hogy ezen a napon megemlékezzünk a bátrakról, a hősökről: maréknyi elszánt magyar fiatal a világ akkori leghatalmasabb hadseregét tudta legyőzni. Követendő példakánt kell rájuk tekintenünk. A győzelem után jött a politika árulása: Kádár-Apró-Dögei, és Biszkuék a Vörös Hadsereg szuronyai élén visszahozták a diktatúrát, az alávetettséget és az önrendelkezéstől való megfosztottságot. Fontos, hogy az árulókat is számon tartsuk, mert sajnos a történelem azt igazolja, hogy mindig akadnak olyanok, akik saját nemzetüket idegen érdekeknek szolgáltatják ki.

2013.november 12-én, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásban azt indítványozta - tekintettel arra, mely szerint még sok mondanivalója van a Jobbik-frakciónak -, hogy a kereszténydemokrata képviselők, tekintettel arra, hogy a padsoraikban senki sem ül, de 54 perc idejük van a vitához érdemben hozzászólni, tegyenek egy nagylelkű felajánlást, és adjanak át a nemzeti ellenzék képviselőinek ebből az időből.

,,Fontos megjegyezni, hogy írásbeli határozatok nélkül ilyen döntéseket hatályban tartani vagy meghozni törvényes indokolás nélkül, ráadásul a hatályos törvény szellemével és betűivel ellentétesen nem megengedhető" - mondta Gaudi-Nagy Tamás, utalva arra, hogy Toroczkai Lászlót önkényesen, minden jogalapot nélkülözve tiltották ki a Parlamentből.

A cigány gyermekek diszkriminációjáról, a nemzeti közösségek jogairól, illetve az örményországi választási megfigyelésről fogalmazták meg álláspontjukat magyar képviselők az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének strasbourgi plenáris ülésén.

Gaudi-Nagy Tamás bírálta a cigány gyermekek diszkriminációjáról a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan által készített jelentést. A jobbikos képviselő szerint az iskolai szegregáció megszüntetését és a roma gyerekek számára erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés "azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat".

A cigány gyermekek elleni diszkriminációról szóló jelentés vitájában Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő az ET 2013 tavaszi parlamenti közgyűlésének 2. napján 2013. április 23-i  keddi felszólalásában egyedüliként fogalmazott meg kritikát a liberális török rapportőr, Nursuna Memecan jelentésével szemben. A nemzeti radikális képviselő rámutatott, hogy az állítólagos cigány gyermekekkel szembeni diszkrimináció, iskolai szegregáció megszüntetését és számukra erőteljes pénzügyi támogatást szorgalmazó jelentés azon a már megbukott liberális dogmán alapul, hogy pozitív diszkriminációval, anyagi forrásokkal és a többségi társadalom toleranciára nevelésével meg lehet szüntetni a cigánysággal kapcsolatos problémákat.

Az Európa Tanács Közgyűlésének 2013. január 24-i ülésén Stefan Füle, az EU cseh nemzetiségű bővítési biztosa ismertette az EU bővítéssel kapcsolatos stratégiáját, amlely most elsősorban a balkáni országokra fókuszál. Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő, a Jobbik frakció Európa Tanácsba delegált tagja a biztoshoz intézett kérdésében kifejtette, hogy a csatlakozással szemben támasztott elsőszámú feltétel a biztos korábi nyilatkozatai szerint a joguralom érvényesülésének elve. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Szerbia EU csatlakozási tárgyalásainak megkezdését az EU a Koszovóval fennálló viszony rendezéséhez köti, addig a Délvidéken élő közel 300 ezer magyar egyéni és közösségi jogai még mindig nincsenek teljes körűen biztosítva, gyakoriak az etnikai alapú jogsértések és a területi autonómiáról Szerbi hallani sem akar. Kérte a biztos, hogy a délvidéki magyarság rendezetlen helyzetének megoldását is tegye az EU a szerb csatlakozás előfeltételévé.

Stefan Füle válaszában elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek jogai valóban nagyon fontos elvek és a csatlakozásnál a figyelembe veendők, ismeri a "vajdasági" helyzetet, azonban a délvidéki magyar szervezetektől kapott értesülései szerint a helyzet nem nyugtalanító. " Bízzon bennem, ha bármilyen aggodalomra okot adó körülmény észlelek, akkor közbelépek" - mondat válaszában a biztos.

Kürti Zoltán, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat munkatársa portálunknak elmondta, sok rendőr nem viselt azonosító számot a homoszexuálisok felvonulását biztosító egyenruhások közül a Budapest Pride rendezvényen, azonban ez senkit nem érdekelt a rendőrség részéről. A Kossuth téren egy rendőri intézkedést rögzített videokamerával, amikor a Vidékfejlesztési Minisztérium irányából a tömeg felháborodott hangját hallotta. A rendőrök futólépésben elindultak abba az irányba.

- Én is így tettem, mikor hátulról valamelyik rendőr megtaszított. A Vidékfejlesztési Minisztérium előtt hangos szóváltás alakult ki a helyszínen lévő civilek és a rendőrök között. Kiderült, hogy az egyik azonosító számot nem viselő rendőr a gumibotjával csapkodta az embereket – idézte fel az eseményeket Kürti.

A Jobbik nagyon örül annak, hogy a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a Kúriához a Cozma-gyilkosság ügyében. Gaudi-Nagy Tamás ellenzéki országgyűlési politikus kedden újságírók előtt elmondta: szerinte "az ügyészség helyes úton jár", hiszen az ilyen motiváltságú, ilyen súlyosságú bűncselekmények esetén elrettentő büntetéseket kell hozni, mert ez nem csak az elkövető, hanem az egész társadalom számára megfelelő üzenettel bírna.

A Legfőbb Ügyészség hétfőn, indoklási kötelezettség jelentős mértékű elmulasztása miatt nyújtotta be a felülvizsgálati kérelmet, mivel véleményük szerint a jogerős ítéletben megállapított tényállás olyan ellentmondásokat tartalmaz, amelyek miatt a büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából jelentős kérdésekben nem állapítható meg, hogy a Győri Ítélőtábla milyen tényállásra alapította döntését. Az ügyészség közleménye szerint a másodfokú határozat hatályon kívül helyezését indítványozták, mely lehetővé teszi - megismételt eljárásban - a másodfokú ítélet valamennyi büntetőjogi rendelkezésének felülbírálatát.

Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács nyári közgyűlésén a hazafi nemzeti jogvédők elleni szélsőségességi vádak megszüntetése érdekében emelt szót. Gaudi-Nagy Tamás megemlítette az őt és Morvai Krisztinát ért rendőrségi könnygáztámadást, amelyért később a törvényszéki harcuk során kártérítésben részesültek. Gaudi-Nagy mint követendő példát, Mahatma Ghandit nevezte meg.

2012. június 20-án, a szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításáról szóló vitában (a törvényjavaslat IDE kattintva tekinthető meg) a nemzetközi és hazai marketing kapcsán sürgetett Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) radikális változást. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Európában szinte alig lehet magyar borokat kapni, pedig minőségében megállnák a helyüket bárhol a kontinensen. Bár a szekszárdi borászok akikkel egyeztetett, azt jelezték, hogy a javaslat végleges változatát benyújtás előtt már nem kaphatták meg és nem véleményezhették. A szőlőkivágás már szinte helyrehozhatatlan károkat okozott a magyar szőlőművelésben és borkészítésben, ezért Magyar Zoltánnal (Jobbik) módosító javaslatot (IDE kattintva elolvasható) terjesztett elő a három évnél régebben nem működő területek kivágását lehetővé tevő javaslat megváltoztatása érdekében.

Pintér Sándor belügyminiszter közlése szerint teljesül a 3500 fős rendőrségi létszámbővítés, amit az első két évre vállaltak. A tárcavezető erről éves miniszteri meghallgatásán beszélt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának hétfői ülésén, ahol közölte, 4250 ember kiképzése történik meg június 30-ig. Az ülésen Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) felvetésére többször felmerült a csendőrség felállításának a kérdése. Pintér Sándor a témával kapcsolatban személyes megbeszélésre invitálta a jobbikos képviselőt.