Gaudi Nagy Tamás és Zagyva Gyula határozott nemzetpolitikát követelő mondatai

Alapvetően korrekt tudósítás a nemzeti összatartozás napjáról (június 4.) szóló törvényjavaslat országgyűlési általános vitájáról, amely kiemelten foglalkozik Vona Gábor,  Gaudi Nagy Tamás és Zagyva Gyula határozott nemzetpolitikát  követelő mondatait:

 

"Vona Gábor már a kettős állampolgárságról előző nap tárgyalt indítványmiatt is történelminek nevezte az új Országgyűlést és a javaslatot. – Adósságot törlesztenek a törvény megalkotásával – tette hozzá, és gratulált az előterjesztőknek, megdicsérve Kövér Lászlót, bár nem tartotta kizártnak, hogy később „összeakad a bajszuk”. (Nincs is bajsza, és már akasztaná! – így reagáltak erre a fideszes padsorokból.) Gaudi-Nagy Tamás is dicsérte a javaslatot, de úgy folytatta: „nem lehet itt megállni”.

Szerinte a javaslat szimbolikusan „visszacsatolta” elszakított nemzettársainkat, de egy állam nem mondhat le soha arról, hogy békés eszközökkel elérje: „egy állami keretben éljenek nemzettestvérei”. Példaként említette a finnországi svédek önrendelkezési jogát és területi autonómiáját. Úgy fogalmazott, hogy nagy lépésekkel kell haladni, s nem kell foglalkozni azzal, ha ettől „Ján Slota vagy Robert Fico hisztériás rohamot kap”. A jobbikos képviselő a célok között a felvidéki magyarság kapcsán a területi autonómiát, a Benes-dekrétumok eltörlését és a jogfosztott magyarság kárpótlását sorolta fel.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás szerint az előterjesztés szándékában és tartalmában megfelelően szolgálja a nemzeti összetartozás és egység megteremtését. Hozzátette, hogy a jogszabály elfogadása csak akkor jó és helyes, ha a jövőben a kormányzati munka minden elemében megjelenik a nemzeti összetartozás igénye.

Kijelentette: a törvény szimbolikusan visszacsatolja "elcsatolt sorban élő testvéreinket", amely folyamatot közjogilag majd az állampolgársági törvény pecsétel meg.

Gaudi-Nagy Tamás szerint a magyar állam kötelessége egy olyan határozott külpolitikát folytatni, amellyel elérik, hogy az elcsatolt területeken élők megkaphassák az önrendelkezési jog legmagasabb szintjeit; ezek között említette a területi autonómiát.

Politikai hibának nevezte, hogy 2005-ben, amikor Romániai uniós csatlakozásáról döntöttek, a magyar Országgyűlés nem szabta támogatási feltételül, hogy kiteljesítsék az ott élő magyarok önrendelkezési törekvéseit. Reményeinek adott hangot, hogy Szerbia uniós csatlakozásakor az Országgyűlés és a kormány mindent megtesz, hogy kötelező érvénnyel írja elő a területi és kulturális autonómia kiterjesztését az ott élő magyarokra. A felvidéki magyarság érdekében is területi autonómiáról, a benesi dekrétumok eltörléséről és teljes körű kárpótlásról beszélt.

Kitért a korábban megkötött alapszerződésekre is, amelyekről azt mondta, hogy "sajnálatos módon a területi határok úgymond sérthetetlenségét garantálták, amelyre úgy gondolom, hogy (...) nemzetközi jogi szempontból csak úgy lehet tekinteni, mint érvénytelen kikötések, mert egy állam, egy nemzet nem mondhat le soha arról, hogy békés eszközökkel elérje azt, hogy egy állami keretben éljenek nemzettestvérei". Hozzátette, ezt a nemzetközi jog nem zárja ki.

Kijelentette, hogy a Kárpát-medencében sokfelé élnek magyarok és véleménye szerint még most sem késő rádöbbenteni az európai nemzeteket, hogy "addig nem lesz nyugalom és béke a Kárpát-medencében, amíg a magyar kérdés rendezésre nem kerül". Javasolta, hogy a Kárpát-medencében építsenek ki egy jogvédő hálózatot azok számára, akiket a magyarsághoz tartozásukért hurcoltak meg.nem lesz nyugalom és béke a Kárpát-medencében, amíg a magyar kérdés rendezésre nem kerül". Javasolta, hogy a Kárpát-medencében építsenek ki egy jogvédő hálózatot azok számára, akiket a magyarsághoz tartozásukért hurcoltak meg.

Kövér László erre zárszavában úgy reagált: rengeteg elvégzetlen munka van még, és nem érdemes „soha semmilyen értelemben nem valószínűsíthető célokat” kitűzni a jelenlegi határok megváltoztatásáról. A szintén jobbikos Zagyva Györgynek pedig – aki arról beszélt, hogy a Hatvannégy Vármegye mozgalom június 4-én általában tüntetéseket szervezett – Kövér László azt ajánlotta a figyelmébe: a történelem nem a Jobbikkal kezdődött, és óvott a szlovák nagykövetség előtti tüntetéstől június 4-én, mondván: a javaslat éppen a Kárpát-medencei népek harmonikus együttműködéséről szól."

Nol.hu-gaudi.jobbik.hu