A délvidéki magyarság helyzetéről tartottak közmeghallgatást Strasbourgban
Állítsák meg az emberi jogi jogsértéseket Szerbiában! címmel szervezett közmeghallgatást az ott élő magyarok helyzetéről az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése őszi ülésszakának első napján Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője - közölte hétfőn a Strasbourgban tartózkodó politikus telefonon az MTI-vel.
Pillanatkép a közmeghallgatáson. Balról jobbra haladva: Rácz-Szabó László (Magyar Polgári Szövetség), László Bálint (Magyar Remény Mozgalom), dr. Bozóki Antal és Gaudi-Nagy Tamás
A meghallgatáson szót kapott a Magyar Remény Mozgalom vezetője, László Bálint, a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Rácz Szabó László és a délvidéki magyarok jogvédelmével foglalkozó Árgus Egyesület elnöke, Bozóki Antal.
Gaudi-Nagy elmondása szerint mindannyian arról számoltak be, hogy "sanyarú" a helyzet Szerbiában.
A strasbourgi közmeghallgatáson bemutatták az "Áldozatból bűnös?" című filmet is, amely a magyarellenes erőszakot hivatott bemutatni, ismertetve azt az ügyet, amely kapcsán hét vajdasági magyar fiatalt tartanak előzetes letartóztatásban, Gaudi szerint koncepciós, megfélemlítő jogi eljárásban, miután egy temerini kocsmai verekedésben több magyar is megsérült, a képviselő közleménye szerint harminc szerb kis híján agyonverte őket.
"Úgy tűnik, hogy ezzel az üggyel akarják a szerbek demonstrálni, hogy itt nem érdemes, hogy úgy mondjam, magyarnak lenni, vagy magyarkodni" - fogalmazott Gaudi-Nagy Tamás.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a délvidéki magyarok annak dacára "jogfosztottként" élnek, hogy nemzetközi egyezmények és a szerb alkotmány is garantálja az alapvető jogokat, mert ezek a gyakorlatban nem érvényesülnek. Ha a mostani rendszer megfelelő lenne, akkor nem fogyna az ottani magyarság - állapította meg a jobbikos képviselő, aki problémaként emelte ki az anyanyelv használatának korlátozását és az oktatási rendszer visszásságait.
Gaudi-Nagy arra is kitért, hogy a szerb-koszovói megállapodás értelmében az Észak-Koszovóban élő szerb kisebbség kiemelt területi autonómiát élvez majd.
"Szerbia ezt természetesnek tekinti az ott élő szerbek számára, de a saját területén élő 300 ezer magyar számára ezt egyáltalán nem tekinti természetesnek, és nem kívánja megadni" - vélekedett Gaudi-Nagy.
Gaudi-Nagy Tamás azt is elmondta, hogy a megoldás "receptje" teljesen egyértelmű, alkalmazni kell az ET normáit, amelyek egyértelműen leírják, hogy biztosítani kell a területi autonómiát a különleges kultúrával és identitással rendelkező közösségek számára. Gaudi szerint egyértelmű lehetőség és történelmi felelősség Magyarország számára, hogy az EU tagállamaként mindaddig ne járuljon hozzá Szerbia uniós csatlakozásához, amíg Belgrád "a magyar igényeket teljes körűen nem teljesíti".
forrás: MTI
