Az a cél, hogy 5-6 perc alatt lezavarjanak egy bizottsági ülést, majd lelépjenek a képviselők – meséltek az N1TV stábjának jobbikos honatyák. Egymás helyett szavaznak, majd ebédelni sietnek, de az őket ért megjegyzésekre nagyon meg tudnak sértődni a bizottságban pénzért ülő kormánypárti politikusok.

2013. december 16-án, az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12824) Gaudi-Nagy Tamás nagy fordulatnak nevezte az új Ptk. megalkotását, hangot adva annak, hogy sajnos a sok tekintetben rendkívül jelentős törvény elfogadását követően a fogyasztók kiszolgáltatottsága, ahogy egyes tőkeerős csoportok befolyása rendkívüli mértékben nőtt.

2013. december 16-án, A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (T/3479) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény elfogadásáról szóló vitában úgy történt meg a népszavazási szabályok módosítása Magyarországon, hogy felvitték a 25 százalék plusz egy fő egybehangzó szavazat küszöbét 50 százalék plusz egy szavazatra.

Innentől kezdve Magyarországon csak a szervezett, nagy marketing gyárakkal működő pártok képesek népszavazást érdemben megvalósítani.

2013. december 16-án, Az egyes pénzügyi tárgyú törvények jogharmonizációs célú módosításának záróvitájában (T/13082) Gaudi-Nagy Tamás azt bírálta, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtottak be a törvénycsomaghoz, és mint fogalmaz: Elnézést kérek, de ez egy számítható, átlátható jogalkotás, hogy közel ötven zárószavazás előtti módosító javaslatot kell benyújtani egy törvénycsomaghoz?

2013. december 17-én, Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények (T/13217) módosításának záróvitájában Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik-frakció jogvédője azt mondta, elmaradt a radikális változás az igazságszolgáltatási rendszerben. Nem teremtették meg azt a kemény eszközrendszert, amelyek miatt a bíráknak számolniuk kellene a következményekkel, ha tudatosan megszegik az eljárásjogi szabályokat vagy nem tartják be a pártatlanság követelményét - jelentette ki.

Nyilvánosságra került az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság december 5-i ülésének jegyzőkönyve. Az Országgyűlés honlapján olvasható dokumentum tartalmazza azt, amely miatt Kövér László házelnöke kezdeményezte a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás tiszteletdíjának a maximális, egyharmados csökkentését.

A jegyzőkönyv szerint az első napirendi pontként az új büntetés-végrehajtási kódexhez benyújtott kapcsolódó módosító indítványokat tárgyalták. Gaudi-Nagy Tamás több kérdést is feltett a büntetés-végrehajtástól jelenlévő Schemhl Jánosnak dandártábornoknak az előzetes letartóztatásban lévő embereknek szóló csomagküldéssel kapcsolatban.

Azaz ha és amennyiben veszi magának a bátorságot valaki, hogy nem jelenik meg egy vizsgálóbizottság ülésén, példának okáért a – hála istennek – elfogadott, amerikai lehallgatásokat kivizsgáló bizottság ülésén, akkor komoly következményekkel kell számolnia.

2013. december 9-én A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/13096) kapcsán a parlament szavazott a határozati házszabályi rendelkezésektől való eltéréshez való hozzájárulásról. Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi javaslattal élt, melyben azt indítványozta, hogy "ismertessék legalább egy félmondat, egy hívószó erejéig azt, hogy miről szól a javaslat". Mint fogalmazott, nincs benne, hogy a megrögzött bűnözők represszív megbüntetése a cél. A levezető elnök a radikális képviselő kérését nem vette figyelembe. Az Országgyűlés ezután a jobbikos módosítókat leszavazta (például azt is, hogy kötelező legyen a munka a börtönökben).

"A törvényességi felügyeleti jogköre fennáll az ügyészségnek a kamarával kapcsolatban, és az ottani törvénytelenségeket ki kellett volna vizsgálni a Legfőbb Ügyészségnek" - hangsúlyozta lényegi meglátását Gaudi az agrárkamaráról szóló december 9-ei parlamenti záróvita néhány másodperces időkeretében. A radikális képviselő hozzátette: az agrárkamarát fel kell oszlatni, és demokratikusan újat választani.

A felszólalás alább tekinthető meg:

2013. december 9-én Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12908) záróvitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás a jogállam és a parlamentarizmus lebontásának anatómiáját vázolta fel. Gaudi elmondta, hogy alapvetően az ombudsman-törvény módosításának az irányát frakciója támogatta, mert legalább a "hatalommegosztás elvét morzsákban visszatükrözi". Ugyanakkor felidézte, hogy az Alaptörvény elvonta azt a jogot a képviselőktől, hogy alkotmánybírósági kontrollt kérjen, valamint felszólalása folytatásában ismertette azt az elutasított javaslatát, hogy legyen egy formalizált rendje az ombudsman felé intézett állampolgári bejelentések kezelésének.

2013. december 4-én, Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat (T/12415) vitájában Gaudi-Nagy Tamás a Jobbik-frakció által benyújtott módosító kapcsolatok mellett érvelt.

Gaudi-Nagy felszólalásában két csoportra osztotta a benyújtott módosítókat. Megkülönböztetve ezáltal a "jelenlegi Magyarország" keretei közötti problémákkal kapcsolatban benyújtott javaslatokat, illetve az elszakított területeken élő magyar közösséget érintő kapcsolódó-módosítókat.

Pár perces fennakadást okozva az Országgyűlés munkájának folytatásában tiltakoztak a Jobbik-frakció tagjai szerdán az Országgyűlés plenáris ülésén a "kommunista luxusnyugdíjak" folyósítása ellen.

2013. december 3-án A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvényjavaslat (T/13128) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás kifejtette, hogy a javaslat tökéletesen ellentmond az Orbán által egyre kevésbé hangoztatott "gazdasági szabadságharc" elvével.

"Be akarják engedni a külföldieket a magyar vagyon kezelésébe" - summázta a törvényjavaslat lényegét Gaudi-Nagy Tamás, aki rámutatott, hogy olyan intézményt hoznak létre a Polgári Törvénykönyvben, amelyre csak azoknak van szüksége, akik nagy tőkével üzletági szinten vagyonkezelői cégeket működtetnek. A spontán- és rablóprivatizációval "ebül szerzett" vagyon kezelésének átadása helyett a honatya - Gandhi példáján keresztül - az önrendelkezés útját javasolta.

2013. december 3-án Az egyes igazságügyi, jogállási és belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/13217) általános vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás elmondta, hogy ugyan az Országos Bírósági Hivatal irányvonala alapvetően jó, de súlyos gondokkal küszködik az egész magyar igazságszolgáltatási rendszer.

Gaudi kiemelte például a a bírák felelősségre vonhatóságának kérdését, amelynek szerinte hiányzik a részletes, alapos és határozott, következményeket érvényesítő szabályozása. A radikális képviselő ismertette, hogy számos polgári megkeresés érkezik hozzá, amelyben azt kifogásolják, hogy miközben minden szakmában van következménye a hibáknak, úgy sok bíró pedig, aki nem tartja be az eljárási szabályokat, vagy az elfogulatlanság követelményét, mindenféle következmény nélkül folytathatja munkáját.

Performansszal és molinóval tiltakoztak a Jobbik-frakció tagjai szerdán az Országgyűlés plenáris ülésén a "kommunista luxusnyugdíjak" folyósítása ellen.

2013. november 27-én A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat (T/13096) általános vitájában Dr. Gaudi-Nagy Tamás szakmai szemmel boncolgatta a börtönök, büntetések világának kérdéskörét.

A „konok javíthatatlan, megrögzött bűnözőket le kell választani a társadalomról, nekik nem luxusbörtön jár” – szögezte le Gaudi-Nagy Tamás, aki példának hozta fel az évi kétmilliárdba kerülő szombathelyi luxusbörtönt, ahol a „börtöntöltelékek jobban élnek, mint az a bv-őr, aki kockára teszi testi épségét, életét”. Gaudi hozzátette: „Ha a börtönök nem rendeltetésszerűen működnek, azaz nem védik meg a társadalmat azoktól a bűnözőktől, akik helyrehozhatatlanok, a visszatéríthető embereket pedig nem javítják meg, akkor nem jutunk sikerre, bármilyen büntetőtörvénykönyvet is alkotunk meg.”

Gaudi-Nagy Tamás A Nemzeti Fejlesztés 2030 (H/13094) című határozati javaslat (képviselői érdektelenség miatt) botrányba fulladt általános vitája során az addig nem különösebben aktív államtitkárnak fogadást ajánlott. A határozati javaslatnak ugyanis egy fontos jellemzője, hogy a nemzet jövőjét a Brüsszel által kialakított pénzügyi támogatási rendszerhez igazodva kell megtervezni, és ezzel szemben a radikális képviselő szerint – Orbán Viktor egyik beszédére is hivatkozva – az Európai Unió szétesés előtt áll. Mint Gaudi fogalmazott, biztos benne, hogy 17 éven belül meg fog szűnni az Európai Unió, és hajlandó erről fogadást is kötni. Az államtitkár meglepő módon elfogadta a kihívást, és néhány ciklus múlva kiderül, kié lehet egy üveg jó minőségű magyar bor. A kétperces felszólalás az alábbi videóban tekinthető meg.

2013. november 26-án, A Nemzeti Fejlesztés 2030 – az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (H/13094) című határozati javaslat botrányba fulladt általános vitája kapcsán Gaudi-Nagy Tamásnak a következő mondás jutott eszébe: „Egy herceg tirannizmusa egy oligarchiában nem annyira veszélyes a közjóra, mint az állampolgár apátiája a demokráciában.”

A kormány pénzügyi tárgyú törvénymódosító javaslatainak napközben megnyitott általános vitáját folytatta kedden késő este a parlament, a vitának hajnalban lett vége.

A Fidesz nevében Balázs József ismertette és támogatta a kabinet korábban részletesen is ismertetett elképzeléseit, amelyek között szerepel a hitelintézeti törvény átalakítása is.