10 éves a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
Tíz éve alakult meg elkötelezett magyar ügyvédekből a Nemzeti Jogvédő Alapítvány és az azt működtető Nemzeti Jogvédő Szolgálat. Az elmúlt évtizedben több száz magyarsága, politikai véleménye és nemzeti érdeke mellett bátran kiálló embernek és szervezetnek biztosított szakszerű és eredményes képviseletet polgári, büntető és szabálysértési ügyekben. Nemzeti Jogvédő Szolgálat továbbra is rendületlen kitartással nyújt jogi segítséget nem csak a Csonka-országban élőknek, hanem a Kárpát-medencében élő elszakított, jogfosztott magyarok számára is.
Ebből az alkalomból a Bujdosó Székely Vendéglőben ünnepi díszvacsora előtti sajtótájékoztatót tartott a szervezet.
Dr. Zétényi Zsolt, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat elnöke tájékoztatást adott arról, hogy a Szolgálat 10 éven keresztül bebizonyította, hogy a magyarságnak szüksége van nemzeti érdekeket hangsúlyozottan képviselő jogvédelemre. Kiemelte, hogy a nemzeti jogvédők sokszor a legreménytelenebbnek látszó, leghálátlanabbnak tűnő ügyeket is elvállalták és sikerre vitték, kiemelve a Dr. Képíró Sándor néhai csendőrtiszt elleni koncepciós pert, illetve Kristóf László néhai csendőrtiszt rehabilitációs ügyét.
Dr. Grespik László, az NJA- és NJSZ-alapító és vezetőségi tag, aki a szervezet működési szisztémáját – olyan önálló, patrióta ügyvédek munkakapcsolat-hálózata, szakmai összefogása a hatalom sértettjeinek képviseletére, védelmére, akik az államtól függetlenül járnak el, finanszírozásukat önerőből, ügyfeleik és szimpatizánsaik önkéntes támogatásából nyerik – először megfogalmazta, emlékeztetett, hogy a Zétényi Zsolt által indított sortűzperekben való a 90-es évekbeli, és a Zacsek Gyula-Pongrácz Gergely-ügybeni jogászi részvétel az NJA 2004-es megalakulása előzményének tekintendő. Az emberi jogoknak nincs politikai hovatartozásuk, de a jogvédőknek lehet – ez a szervezet nemzeti jogvédő. Elmondta a 2006-os Kossuth téri jogtalan rendőrségi oszlatás 173 felperesének képviselőjeként, hogy a jogerős pernyerés nyomán még mindig várat magára a kártérítés megfizetése, melyet kikényszeríteni bíróság útján fognak és a Buktáné és társai-Magyarország ügybeni sikeres eljárása alapján hangsúlyozta, a békés spontán tüntetés strasbourgi elismerése térdre kényszerítette a tüntetők javára nem csak a jogalkalmazókat, hanem a jogalkotókat is.
Dr. Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet ügyvezetője elmondta, hogy a legnagyobb erőpróbát a 2006-os rendőrterror időszaka jelentette számukra, amikor tömeges rendőri jogsértések és megtorlások idején százával nyújtottak sikeres büntető és szabálysértési védelmet. 2006. őszén a meghurcolt civileknek, áldozatoknak harcoltak ki a joggyakorlatot is formálva jelentős összegű kártérítéseket, és küzdöttek a felelősök elítéltetéséért. A 2006-os ügyek lezáratlanságának bizonyítéka az is, hogy éppen a 10. „születésnapon” került sor egy 2006. őszén rendőrök által bántalmazott áldozat kártérítési perének tárgyalására, ám ítélet még nincs ! Rámutatott arra, hogy a nemzeti jogvédelem mára fogalommá vált és szinonimája lett a hazájukért, nemzetükért kiálló emberek eredményes jogvédelmének és a jog eszközével folytatott küzdelmének.
Dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselő, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat tagja értékelte, hogy a 2010-es évet megelőző tömeges szabadságjogi jogsértések időszakában az egyetlen hiteles és eredményes szervezet volt a Nemzeti Jogvédő Szolgálat, amely sikerrel vette fel a jogi harcot az elnyomással szemben. A nemzeti jogvédelem által elért sikerek meghatározóan befolyásolták a bírói gyakorlatot a gyülekezési jog, az egyesülési jog és a személyhez fűződő jogok védelme terén.
A tájékoztatón felszólalók egyet értettek abban, hogy a jövőben a nemzeti jogvédelem súlypontja az önrendelkezési küzdelmet vívó elcsatolt sorban lévő magyar közösségekre, a multi cégek által szorongatott fogyasztók és vállalkozók jogvédelmére, a földjüket és vagyonukat védők védelmére helyeződik át.
Jelezték, hogy a 10 éves tevékenységükről dokumentumfilmet készítenek, amelyet rövidesen bemutatnak a nyilvánosság számára is.
