Újabb justizmord: kártérítésre kötelezték a nemzeti jogvédőket 2006 őszi perben eljáró rendőrségi jogtanácsosokról készült felvétel miatt

(Magyar Nemzet, 2015. december 2., Pilhál Tamás cikke alapján dr. Gaudi-NagyTamás)

Semmibe veszi az Alkotmánybíróság határozatát, a Polgári perrendtartást és az európai joggyakorlatot a Fővárosi Ítélőtábla tegnapi döntése, amellyel sérelemdíjat ítélt meg két rendőri jogtanácsosnak, amiért arcukat nem kockázták ki a nemzeti jogvédők egy bírósági tárgyalásról készített tudósításban. Hiába mondta ki az Alkotmánybíróság tavaly, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült, nem öncélú és nem sértő felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, a Fővárosi Ítélőtábla tegnap ismét egy ezzel ellentétes határozatot hozott. 

Az ítélőtábla jogerős döntése kimondta, hogy dr. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője és Almási Lajos operatőr megsértette két rendőrségi jogtanácsos képmáshoz fűződő személyiségi jogát azzal, hogy a bírói tiltás ellenére kitakarás nélkül mutatták őket a jogvédő szervezet honlapjára felkerült bírósági tudósításban.  A két jogtanácsos pár másodpercig látható a tízperces felvételen. 

A per tárgya egyébként egy 2006 októberében a rendőrség által bántalmazott és önkényesen őrizetbe vett vidéki értelmiségi kártérítése. Ő annak idején  felrótta a Gergényi által jogellenesen "műveleti területté " nyilvánított Kossuth tér környékén posztoló rendőröknek, hogy nincs rajtuk azonosító jelvény, mire a rend éber őrei lerohanták, földre teperték, megbilincselték, kezét maradandó sérülést okozva megtekergették, majd öt órai időtartamra előállították. Rendzavarás miatt ellene szabálysértési eljárást indítottak, amelyben azonban felmentették a sértettet. A "fülkeforradalmi" váltás után kártérítési igényét a BM elutasította nevetséges összeget ajánlva, ezért indított a jogsértett kártérítési pert, amelyet végül jogerősen megnyert, közel három millió forint kártérítést ítéltek meg neki. 

A rendőri szerveket képviselő, közalkalmazotti státuszú jogtanácsosok ebben a perben is körömszakadtukig védték a nyilvánvalóan jogellenes "intézkedést" és azzal mentegették a rendőrterror végrehajtóit, hogy a károsult civil a "műveleti területen" nem tett eleget a rendzavarás megszüntetésére vonatkozó felszólításnak, és számolnia kellett azzal, hogy ha ilyen helyre téved, akkor így jár. Ezt az érvelést "elvtelennek és alamuszinak" nevezte Gaudi a tudósításban, amelyet szintén kifogásoltak a felperesek, de az Ítélőtábla helyesen azt állapította meg, hogy ez nem sértette becsületüket.

A Fővárosi Ítélőtábla Fermanné dr. Polák Zita bíró vezette tanácsa összesen kilencszázezer forintnyi sérelemdíjat ítélt meg a felpereseknek ezért a pár másodperc szereplésért. A felvétel Gaudi facebook oldala mellett a kuruc.info portálon is megjelent és ez külön súlyt adott a verdikt szerint a jogsértésnek.A bíróság szerint a rendőrségi jogtanácsos nem állami feladatot lát el egy rendőrség által közhatalmi intézkedéssel okozott kár miatti perben és ezért engedélye nélkül nem készíthető róla felvétel.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás katasztrofálisan tévesnek minősítette az ítélőtábla határozatát. 

Rámutatott: a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján a tárgyalást vezető bírónak nem kell az állami feladatkörben eljáró személyek hozzájárulását kérnie a felvételkészítéshez. A közhatalmi feladatkörben eljáró rendőri szervek által okozott perben való képviselet szerinte állami feladat ellátásának minősül, hiszen a jogtanácsosok nem magánügyben, hanem közpénzen fizetve járnak el ilyenkor. Vagyis törvénysértő volt, hogy a felvételkészítést a bíró megtiltotta az ominózus tavalyi tárgyaláson. Azt pedig továbbra is „elvtelen, alamuszi” viselkedésnek tartja, hogy az állami erőszak-monopóliumot birtokló szerv, a rendőrség jogi képviselői nyilvános tárgyaláson el akarnak bújni a kamera elől, ráadásul éppen a 2006-os őszi rendőrterror miatt indult kártérítési perben. 

A nemzeti jogvédő kiemelte: nemcsak a Polgári perrendtartással, hanem az Alkotmánybíróság és a Kúria idevágó határozataival, illetve a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatával is ellentétes Tábla  döntése.  A strasbourgi bírói testület a Von Hannover v. Germany (n. 2) ügyben  kifejtette, hogy számos szempontot kell azonban figyelembe venni , így például azt, hogy egy fénykép és a cikk nyilvánosságra hozatala mennyiben járul hozzá egy közérdekű vitához, az érintett személy mennyire számít közismertnek, és tekintettel kell lenni arra is, hogy mi a közlés tárgya. Jelen esetben egy közérdekű ügyet bemutató tudósításról van szó, amelyben villanásszerűen,  más által alig felismerhetően és nem öncélúan, sértő módon látszódtak a rendőrség jogtanácsosai.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás jelezte, a jogerős ítélet felülvizsgálatát kezdeményezik a Kúrián, illetve alkotmányjogi panasszal is élnek majd. 

Ismeretes, a Kúria 1/2012 sz. jogegységi határozata szerint a szolgálatot teljesítő rendőrök nem közszereplők, ezért a beleegyezésük nélkül nem közölhető róluk felismerhető kép- és hangfelvétel. 

Az Index panasza nyomán azonban az Alkotmánybíróság tavaly ezzel ellentétes határozatot hozott (7/2014). Eszerint ha a szolgálatot teljesítő rendőrről készített felvétel közérdekű és a bemutatás nem öncélú, akkor nem kell az illető hozzájárulását kérni. Ennek nyomán idén januárban a Kúria 1/2015 sz. döntésével visszavonta korábbi jogegységi döntését. 

Vagyis úgy tűnt, a világszerte bevett gyakorlatnak megfelelően végre eltűnhetnek a híradókból a kikockázott arcú egyenruhások. Ám a jelek szerint a Fővárosi Ítélőtábla nem értesült a megváltozott jogi helyzetről, és futószalagon ítél meg több százezer forintos sérelemdíjakat ki nem takart arcú rendőröknek. Legutóbb idén októberben az Indexet marasztalta el jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla Kizmanné Oszkó Marianne vezette tanácsa egy hasonló esetben.