Áttörés előtt a székely autonómia kérdése?

A múlt héten tartotta nyári ülésszakát Strasbourgban a negyvenhét államot tömörítő Európa Tanács, melynek legfontosabb feladatai közé az emberi jogok védelme tartozik.

A Tanácsban tizennégy magyar országgyűlési képviselő tevékenykedik, köztük a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, aki ma délután elmondta, hosszú előkészületek után végre napirendre került Székelyföld területi autonómiájának kérdése is. A tanácskozáson részt vett a Székely Nemzeti Tanács vezetője, Izsák Balázs is, aki bemutatta azt az autonómia statútumot is, melyet a román kormány már kétszer is elutasított.

A radikális honatya leszögezte, hogy képviselőtársai és más európai politikai vezetők rendkívül pozitívan értékelték a kezdeményezést, többek között Jordi Xuclá, a katalán kormányzópárt delegáltjával, illetve egy baszk politikai vezetővel is, akik szintén egy-egy európai kisebbséghez tartoznak, s egyértelműen azt az álláspontot fogalmazták meg, hogy a székelységnek ugyanolyan területi autonómiát kell élvezniük, mint a Dél-Tiroliaknak, a székely törekvések pedig megegyeznek a katalánokéval, akik Spanyolországban mintegy hétmillióan élnek.

Gaudi hangsúlyozta, a találkozó lényege az Uniós Polgári Kezdeményezés, melyet a Székely Nemzeti Tanács az Európai Bizottság elé terjeszt. A kezdeményezés lényege, hogy amennyiben hét országból egymillió aláírás összegyűlik, a Bizottság a közösségi kohéziós jogon belül alkosson speciális szabályozást az olyan területekre, melyeken őshonos kisebbségek élnek. Ilyen területek a kontinensen Székelyföld, Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld, Korzika, Skócia, Wales és a sor még hosszan folytatható – szögezte le a képviselő.

A találkozók tehát összességében sikeresnek értékelhető a székelyföldi autonómiáért való küzdelem folyamatában, főleg, mivel Gaudi Kalmár Ferenccel és Kovács Elvirával, a délvidéki VMSZ képviselőjével elindítottak egy kezdeményezést, melynek lényege, hogy a Tanács megvizsgálja, hogy a tavalyi év folyamán a nemzeti szuverenitásról szóló Európa Tanács határozatának betartatását vizsgálják meg minden olyan területen, ahol a területi autonómia még nem valósult meg. Az elcsatolt magyar területek közül egyébként több országban is felmerült az igény a területi autonómia iránt, ilyen a Délvidék északi része, Szlovákiában a Csallóköz, valamint Kárpátalján a beregi vidék – hangsúlyozta Gaudi-Nagy Tamás.

(Cs.G.- barikad.hu)