Nyilatkozat a délvidéki magyarság területi autonómiájáért
2013, szeptember 2 – 09:07
Kiemelt jelentőségű nyilatkozatot tett közzé három délvidéki magyar szervezet annak érdekében, hogy egyértelművé tegyék a délvidéki magyarság megmaradása szempontjából sorsdöntő és megkerülhetetlen a területi autonómia megvalósítása Délvidék tömbmagyarság által lakott részét. A nyilatkozat szerint a magyar kormány köteles Szerbia EU csatlakozásának feltételéül szabni a délvidéki magyarság jogos követeléseienk teljesítését, így elsőként is az önrendelkezés ezen formájának biztosítását ahol ennek feltételei fennállnak. Ezt már több alkalommal követeltem magam is az Európa Tanácsban és az Országgyűlésben is. Az Európa Tanács soron következő ülésén ismertetni kívánom ezt a deklarációt és irásbeli kezdeményezést fogok elindítani az ügy támogatása érdekében.
Gaudi-Nagy Tamás
Közös állásfoglalást hozott nyilvánosságra három délvidéki magyar párt a területi autonómia ügyében. A kilenc pontot László Bálint, a Magyar Remény Mozgalom, Rácz Szabó László a Magyar Polgári Szövetség és Csonka Áron, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnöke írta alá.
1. A magyarság őslakosa Délvidéknek, éppen ezért teljes mértékben megilletik Szerbiában azok a kollektív jogok, mint bármelyik más népet. A délvidéki magyarok megmaradásáért tett erőfeszítések helyenként ugyan eredményeket mutatnak, de világos, hogy mindez nem elegendő. Délvidék elcsatolásakor ezen a vidéken mintegy félmillió magyar élt, mára viszont ez a szám a felére csökkent.
2. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) intézménye már 11 éve működik Szerbiában. A személyi elvű, illetve kulturális autonómia egy formáját megtestesítő MNT mellett is a délvidéki magyarság összlétszáma tíz év alatt több mint 40 ezer fővel csökkent. A nemzeti tanácsokról szóló törvény elsősorban a szórvány magyar közösségekben nyújthat segítséget a megmaradáshoz.
3. Szerbia jogrendszerébe hamarosan beépül a területi autonómia fogalma. Az ún. brüsszeli megállapodás, amely a belgrádi és pristinai kormány között született meg, előirányozza az észak-koszovói szerb többségű községek közösségének kialakítását. A közösség teljes mértékben felügyelni fogja a következő területeket: gazdasági fejlődés, oktatás, egészségügy, város- és falurendezés. Továbbá külön módon szabályozzák az igazságszolgáltatást és a rendőri szervek működését.
4. Egy új, történelmi lehetőség előtt áll a délvidéki magyarság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt rendezni lehetne a magyarok kérdését Szerbiában, amelyre az esetleges csatlakozás után már sokkal kevesebb vagy talán semmilyen lehetőség nem adódna.
5. A nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva kérjük a területi autonómia kialakítását a magyarok által többségében lakott régióban, Szerbia területi egységének megbontása nélkül. Az autonómia célja megtartani a Szerbiához csatolt magyaságot, megállitani a népességfogyást és ezzel együtt teljesjogú állampolgárrá válni Szerbiában.
6. A magyar külügy jóváhagyásával még 2008-ban kidolgozott Magyar Autonóm Régió kialakítására vonatkozó programot az egykori Magyar Koalíció választási szövetség pártjai elfogadták, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely pártnak jelenleg is képviselői vannak a szerbiai parlamentben. Sajnálatos azonban, hogy a program megvalósításáért a szóban forgó párt eddig nem tett lépéseket.
7. A brüsszeli megállapodás tükrében a szerbiai magyar közösség is megérdemli a hasonló szintű autonómiát, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón. A szerb kormány figyelmét felhívjuk a kettős mérce alkalmazásának beszüntetésére és a nyílt párbeszéd folytatására ebben a kérdésben.
8. Kérjük a mindenkori magyar kormány határozott támogatását – akár azzal is, hogy adott esetben vétót emel Szerbia EU csatlakozása kapcsán -- a szerbiai magyarok önrendelkezésének szavatolása, a területi autonómiájának kialakítása vonatkozásában. Ugyanakkor kérjük, kísérje figyelemmel a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatának a folyamatát is, mert félő, hogy az amúgy is hiányos jogkörű nemzeti tanácsok felhatalmazásait a leépítés veszélye fenyegeti.
9. Alulírott pártok szerint a magyar kormány és a délvidéki magyar pártok és szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a létező Magyar Autonóm Régió tervezetének részletesebb kidolgozását, továbbá meghallgatást kell kezdeményezni a szerb állam vezetőinél. Ezzel párhuzamosan, szükséges van a lakosság felvilágosítását és az autonómia fogalmának népszerűsítését szolgáló megmozdulások és aktivitások lebonyolítása is.
[Forrás: alfahir.hu]
2. A Magyar Nemzeti Tanács (MNT) intézménye már 11 éve működik Szerbiában. A személyi elvű, illetve kulturális autonómia egy formáját megtestesítő MNT mellett is a délvidéki magyarság összlétszáma tíz év alatt több mint 40 ezer fővel csökkent. A nemzeti tanácsokról szóló törvény elsősorban a szórvány magyar közösségekben nyújthat segítséget a megmaradáshoz.
3. Szerbia jogrendszerébe hamarosan beépül a területi autonómia fogalma. Az ún. brüsszeli megállapodás, amely a belgrádi és pristinai kormány között született meg, előirányozza az észak-koszovói szerb többségű községek közösségének kialakítását. A közösség teljes mértékben felügyelni fogja a következő területeket: gazdasági fejlődés, oktatás, egészségügy, város- és falurendezés. Továbbá külön módon szabályozzák az igazságszolgáltatást és a rendőri szervek működését.
4. Egy új, történelmi lehetőség előtt áll a délvidéki magyarság. Az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt rendezni lehetne a magyarok kérdését Szerbiában, amelyre az esetleges csatlakozás után már sokkal kevesebb vagy talán semmilyen lehetőség nem adódna.
5. A nemzetek önrendelkezési jogából kiindulva kérjük a területi autonómia kialakítását a magyarok által többségében lakott régióban, Szerbia területi egységének megbontása nélkül. Az autonómia célja megtartani a Szerbiához csatolt magyaságot, megállitani a népességfogyást és ezzel együtt teljesjogú állampolgárrá válni Szerbiában.
6. A magyar külügy jóváhagyásával még 2008-ban kidolgozott Magyar Autonóm Régió kialakítására vonatkozó programot az egykori Magyar Koalíció választási szövetség pártjai elfogadták, köztük a Vajdasági Magyar Szövetség is, amely pártnak jelenleg is képviselői vannak a szerbiai parlamentben. Sajnálatos azonban, hogy a program megvalósításáért a szóban forgó párt eddig nem tett lépéseket.
7. A brüsszeli megállapodás tükrében a szerbiai magyar közösség is megérdemli a hasonló szintű autonómiát, mint amilyet a szerb nemzeti közösség számára kívánnak biztosítani Koszovón. A szerb kormány figyelmét felhívjuk a kettős mérce alkalmazásának beszüntetésére és a nyílt párbeszéd folytatására ebben a kérdésben.
8. Kérjük a mindenkori magyar kormány határozott támogatását – akár azzal is, hogy adott esetben vétót emel Szerbia EU csatlakozása kapcsán -- a szerbiai magyarok önrendelkezésének szavatolása, a területi autonómiájának kialakítása vonatkozásában. Ugyanakkor kérjük, kísérje figyelemmel a nemzeti tanácsokról szóló törvény alkotmányos felülvizsgálatának a folyamatát is, mert félő, hogy az amúgy is hiányos jogkörű nemzeti tanácsok felhatalmazásait a leépítés veszélye fenyegeti.
9. Alulírott pártok szerint a magyar kormány és a délvidéki magyar pártok és szervezetek bevonásával meg kell kezdeni a létező Magyar Autonóm Régió tervezetének részletesebb kidolgozását, továbbá meghallgatást kell kezdeményezni a szerb állam vezetőinél. Ezzel párhuzamosan, szükséges van a lakosság felvilágosítását és az autonómia fogalmának népszerűsítését szolgáló megmozdulások és aktivitások lebonyolítása is.
[Forrás: alfahir.hu]
