Alább olvasható a Jobbik Jogsegélyszolgálat közleménye.

Megdöbbentően durva jogsértéseket követett el - valószínűleg politikai utasításra - a rendőrség március 15-én. Az állam erőszakszervezete azzal kezdte a napot, hogy a Hősök terén 11 órakor a Himnusz éneklése alatt megtámadta a Magyar Nemzeti Gárda rendezvényét, és a helyszínről elhurcolt 13 embert. A különböző mondvacsinált indokokkal alátámasztott intézkedéssorozattal az ünneplőket megakadályozták abban, hogy megemlékezzenek 1848 hőseiről. A munkatársaink hiába voltak jelen, a rendőrök a nem létező ’tilos a Hiszekegyet szavalni’, illetve a szintén nem létező ’alakzatban állás’ szabálysértésére hivatkoztak. A színpadról lerángatták a Himnuszt éneklőket, akik csak az elvezetésük közben tudták az éneket befejezni. A megjelentek még erre a gyalázatos hazaárulásra sem támadtak a rendőrökre – minden ellenkező híresztelés ellenére –, akik ezek után számos embert a földre tepertek, a sérülteknek pedig csak egyetlenegy mentőt hívtak, az orvosi ellátásra várókat így tovább kínozva. A jogsegélyszolgálat tagjának többszöri kérésére sem voltak hajlandók a sérültek törvényben előírt ellátására, melyről a mentőszolgálatnál bejelentést tettünk.

Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Úr részére

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Alulírott, Dr. Morvai Krisztina ismeretlen rendőr elkövetők ellen

f e l j e l e n t é s t

teszek a Büntető Törvénykönyv 269/A paragrafusába ütköző Nemzeti jelkép megsértése bűncselekmény miatt az alábbi tényállás alapján.

Nemzeti ünnepünkön, 2011. március 15. napján nagyszámú magyar ember gyűlt össze Budapesten, a Hősök terén, ünnepélyes hangulatban, kokárdával is jelezve, hogy gyülekezésük részben vagy egészben az 1848. évi forradalomra történő emlékezéssel van összefüggésben.

A helyszínen készült videofelvétel tanúsága szerint egy középkorú, rendezett külsejű, kifogástalanul viselkedő asszony a helyszínen felállított színpadon a Magyar Himnuszt énekelte, amelyet az összegyűlt tömeg illő figyelemmel, áhítattal hallgatott, illetve magyar szokás szerint az énekessel együtt énekelt.

A HírTV híradója (nem sikerül különbséget tenni az Új Magyar Gárda és a Magyar Nemzeti Gárda között):

Adjon az Isten!

Tagságunk immár másodszorra hívta meg a tápióbicskeieket és a környéken lévő települések lakóit, hogy együtt tisztelegjünk a 163 évvel ezelőtti események előtt. Kifejezvén ezzel azt is, hogy hagyománnyá kívánjuk tenni az 1848. március 15 – ei megemlékezést. Köreinkben üdvözölhettük a polgármestert, és a képviselő testület néhány tagját is.

1848. március 15 - e máig a magyar nemzet legkedvesebb ünnepe. Olyan forradalom tört ki Pesten, amelynek célja a szabadság és a függetlenség kivívása volt, és az azt követően megalakult első, magyar független kormány együtt dolgozott a néppel. A szabadságát kivívott ország nem hódolt be a Habsburg ház kormányzati rendszer erőszaknak, hanem a fegyveres önvédelmet választotta, amely mögé felsorakozott a magyar társadalom, a magyar nemzet minden tagja. A márciusi ifjak rendíthetetlensége álljon példaként előttünk, mert még mindig nem értük el az akkor kitűzött célokat – kezdtük el ezekkel a mondatokkal a megemlékezés.

Gaudi Nagy Tamás a Jobbik Magyarországért mozgalom álláspontját ismertette a nyilvánosságra került alkotmánytervezettel kapcsolatban.

A politikus elmondta: a Jobbik a Szent Korona értékrendjét alapul véve határozottan és következetesen képviselte a történeti jogfolytonosság visszaállítását.

 A képviselő komoly eredményként értékelte azt, hogy az újonnan létrehozandó magyar állam legfőbb jogszabályát nem nevezik alkotmánynak. A Jobbik álláspontját elfogadva a kormánypártok alaptörvény néven terjesztették azt elő. Ez szerinte azt jelenti, hogy elfogadták azt a javaslatukat is, hogy egy most meghozandó egységes okiratú alkotmánnyal nem lehet felülírni a történeti alkotmány értékeit.

A kormányzó pártok és az ellenzék képviselői is úgy látják, hogy áprilisban lesz új alkotmánya az országnak. A prognózisok indoklásában azonban markáns különbségek mutatkoznak, ez derült ki egy, a témában tartott fórumon szerdán Győrben.

A Fővárosi Bíróság nagyterme a Hunnia-ügy második tárgyalási napjára ismét megtelt érdeklődőkkel és újságírókkal. A tárgyalást vezető Kenéz Andrea bírónő most is szigorú büntetést ígért a "bekiabálóknak és rendzavaróknak", így a mai nap is békésen ért véget. Az ügyben a vádlottak meghallgatása folytatódott, ezzel a nagy színházi jelenet újabb felvonásához érkeztünk.

A tárgyalás pontban 9 órakor vette kezdetét az eddig meghallgatott vádlottak bevonulásával. Budaházy Gyurit és Szaszkát a közönség, köztük Morvai Krisztina és Gaudi-Nagy Tamás természetesen tapssal fogadták. A bírónő ezután, ahogy azt már azt a tárgyalás első napján is megtette, figyelmeztette a jelenlévőket, hogy maradjanak "közönség" és semmilyen formában ne zavarják meg a meghallgatás menetét. Hasonlóan tett a média képviselőivel is, akiknek ismertette azt, hogy melyik vádlott engedte, hogy mutassák őt és felvételeket készítsenek róla és ki volt az, aki ehhez nem járult hozzá. A meghallgatások előtt a liberális rendszert kiszolgáló média munkatársait több védőügyvéd és maga Budaházy György is felszólította arra, hogy tényszerűen közöljék az ott történteket és a további tárgyalásokról a valóságnak megfelelően tájékoztassák az embereket. Budaházy egyenesen "vérlázítónak" nevezte ezt a helyzetet. Volt olyan vádlott, akit példának okáért, egyértelmű kérése ellenére, teljes arccal hozott le híradásaiban az Rtl Klub a Blikk és a Népszabadság is. M. Csaba védője egyenesen azt kérte, hogy ezen médiák munkatársai hagyják el a tárgyalótermet. Természetesen ezt a bírónő figyelembe se vette és elkezdődött a meghallgatás, ahol Budaházy György ügyvédjét, Szikinger Istvánt, most Király Gábor helyettesítette.

Nemzetközi fórumokhoz fordul az MSZP a semmisségi törvény miatt, aminek elfogadásával a kormánypártok azt állítják: 2006-ban Magyarországon diktatúra volt. Navracsics Gaudi Nagy Tamást méltatta a parlamentben, aki börtönben szeretné látni Gyurcsány Ferencet.

Az Országgyűlés megszavazta az úgynevezett semmisségi törvényt. A csomag a 2006-os őszi zavargások kapcsán elítéltek rehabilitációját teszi lehetővé, életbelépése után semmisnek nyilváníthatják azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 2006. szeptember 18. és október 24. között a tömegoszlatásokhoz kapcsolhatóan kizárólag rendőrségi tanúvallomásokra alapozva hoztak a bírók.

Megkezdődött kedden a Pesti Központi Kerületi Bíróságon az Új Magyar Gárda főkapitányának büntetőpere; az ügyben Kiss Róbertet folytatólagosan elkövetett hatósági rendelkezés elleni izgatással, valamint két társával együtt egyesülési joggal való visszaéléssel vádolják.

Az V. és XIII. kerületi ügyészség tárgyaláson ismertetett vádirata szerint Kiss Róbert a feloszlatott Magyar Gárda főkapitányaként a társadalmi szervezet megszüntetéséről szóló bírósági döntések ellenére másokat a feloszlatott Magyar Gárda újjáalakítására, további működtetésére buzdított. Az ügyészség szerint a Magyar Gárda további működésének érdekében Kiss Róbert 2009. július 4-ére a Belvárosba, az Erzsébet térre egy be nem jelentett tüntetést szervezett.

Semmisnek nyilvánította az Országgyűlés a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, valamint garázdaság miatt meghozott, kizárólag rendőri jelentésre, illetve rendőri tanúvallomásra alapozott ítéleteket. Semmisnek tekintendők a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése miatti megállapítások is, ha azok alapját csak rendőri jelentés vagy tanúvallomás képezte.

Azonnali kérdést tettem fel ma Orbán Viktor miniszterelnökhöz az alábbi címmel: mit kíván tenni a kormány a 2006 őszi rendőrterror letagadó helleri hazugságok ellensúlyozása érdekében?

A felszólalást Szolzsenyicin idézettel kezdtem: "Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy kommunista szemrebbenés nélkül ki nem mondana, ha azt a mozgalom érdeke, vagy az elvtársak személyes boldogulása úgy kívánja." Szolzsenyicin mondása nemcsak a kommunistákból átvedlett rablóprivatizáción milliárdossá hízott szocialistákra, de a liberális megmondóemberekre is tökéletesen áll. Emlékezetes, hogy Heller Ágnes a múlt héten Brüsszelben az Európai Parlamentben Morvai Krisztina kérdésére szemrebbenés nélkül belehazudva a világnak fikciónak nevezte a 2006-os rendőrterrort, tagadva, hogy lőttek és kínoztak volna embereket.

Heller Ágnes hihetetlen otromba módon szembement a valósággal – reagált az Echo Televízióban Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője arra, hogy a filozófusnő az Európai Parlamentben kijelentette: 2006 őszén a rendőrök nem kínoztak meg senki, mindez csupán fikció.

Gaudi-Nagy Tamás szerint Heller kijelentése azoknak az embereknek a szembe köpését jelenti, akiket ott térdepeltettek, aláztak meg, kínoztak meg a rádió udvarában és a különböző kapitányságokon.

Készítettünk két videót a Pázmányon megrendezett Alkotmányozó vitafórumon, ezeket nézhetitek meg itt. Salamon László még a vita vége előtt előtt elment, így őt nem tudtuk megkérdezni.

Az LMP a fenntarthatóságot, az MSZP szociális érzékenységet tenné az új Alkotmányba. A Jobbik nemkívánatosnak tartja a sztálini gyökerű és liberális alaptörvényt. De vajon mit gondol minderről a Fidesz? Milyen feltételekkel venne részt az LMP az alkotmányozásban? Miért szállt ki az MSZP és technikailag hogyan oldaná meg a Jobbik a történelmi alkotmány jogfolytonosságát

Schiffer András szerint Orbán Viktor centrális hatalmat épít. Gulyás Gergely cáfolja, hogy Orbán Viktor királyságra tör. De vajon mit gondolnak minderről, Istenről, a Himnuszról és az Alkotmányról az ateisták? Itthon már nincs, de külföldön még egész jól használja az MSZP a többségét - mondta Gulyás Gergely.

nemzetikonzultacio.blog.hu

Reggel 9 órakor elkezdődött a Budaházy-ügy büntetőperének első tárgyalása a Fővárosi Bíróságon (FB). A mai tárgyalási nap végén a bíróság továbbra is fenntartja Budaházy György és Szaszka előzetes letartóztatását.

Frissítve (2011.03.02. 22:00):
A vádirat felolvasása után kezdetét vette a vádlottak meghallgatása, amikoris a bírónő egyenként megkérdezi az összes vádlottat, hogy kíván-e vallomást tenni. A mai napon Budaházy Györgyöt hallgatta meg a bíróság, aki észrevételeket tett a vádirattal kapcsolatban (erről hamarosan videóval jelentkezünk), és S. József II. rendű vádlott meghallgatására, aki nem tett vallomást.

A jelek szerint egyelőre még nem tudhatjuk meg, miért kell másfél éve fogva tartani Budaházy Györgyöt. A mára kitűzött tárgyalást ugyanis bombariadó szakította félbe.

Ma 8.30-kor kezdődött meg a Fővárosi Bíróságon (FB) a parlamenti képviselők elleni terrorcselekményekkel és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértéssel vádolt Budaházy György és 16 társának büntetőpere. A vádlottak elővezetésekor a mintegy háromszáz érdeklődő felállva tapsolt.

Tapssal köszöntötték hívei a tárgyalóterembe lépő Budaházy Györgyöt és 16 vádlott-társát a terrorcselekmény és más bűncselekmények miatt szerdán megkezdődött elsőfokú büntetőperben a Fővárosi Bíróságon (FB). A büntetőper bombariadó miatt félbeszakadt.

A FB legnagyobb, esküdtszéki tárgyalótermét zsúfolásig megtöltötték az elsőrendű vádlott szimpatizánsai, hozzátartozók, érdeklődök.

"Szabadság!" - kiáltotta a símaszkos, felfegyverzett kommandósok kíséretében a terembe lépő megbilincselt elsőrendű vádlott, mire a közönség felállva elkezdett tapsolni, és ezt folytatta a 17 vádlott bevonulása közben, hosszú perceken át, felállva, ütemesen, mintegy demonstrálva Budaházy és társai mellett. Ezután az eljáró bírói tanács elnöke figyelmeztette a hallgatóságot a rend megtartására, illetve arra, hogy tartózkodjanak a tárgyalás megzavarásától.