Grespik és Gaudi-Nagy az M1-ben: visszatértek a gyurcsányi reflexek
A jogvédők szerint miután visszakerültek a BRFK-hoz a 2006-os kártérítési ügyek, visszatértek a gyurcsányi reflexek, az evidenciákat is vitatják.
A semmisségi törvény elakadt, és túl kevés embert érint, a közkegyelem lenne az igazi megoldás azok számára, akit politikai okból ítéltek el a Gyurcsány-korszak alatt – jelentette ki Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik parlamenti képviselője a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában.
Mint fogalmazott: egy kalap alá tartozik az összes történet. Az intézkedés érintené a már több int két éve poltikai okból fogva tartott Budaházy Györgyöt is.
Terrorcselekményről ír a Balsai-jelentés
A 2006. őszi állami erőszak kapcsán terrorcselekmény elkövetésének vizsgálatát szorgalmazza a Balsai István (Fidesz) volt miniszterelnöki megbízott által elkészített, de jelenleg még nem nyilvános jelentés – tudta meg a Magyar Nemzet. A napokban alkotmánybíróvá megválasztott Balsai István jelentése áprilisban készült el és került Orbán Viktor miniszterelnök asztalára, de egyelőre nem tudni, mi lesz a sorsa.
Úgy tudjuk, a dokumentumban szó szerint az áll: „Mindez nem egyedi és egyéni túlkapás, hanem több órán át tartó, folyamatosan alkalmazott eljárás volt a végrehajtó állomány részéről, ami parancsnokaik erre irányuló szándékát, beleegyezését valószínűsíti. Vizsgálódásom során az események és tények láncolatából adódóan vizsgálandónak tartom a terrorcselekmény elkövetésének lehetőségét is.”
A 2006 őszi rendőrterror igazságtétele még várat magára, semmisség helyett közkegyelem kell
Tudósítás a Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2011. július 13-án tartott sajtótájékoztatójáról
NJSZ közlemény, 2011. július 13. Nemzeti Jogvédő Szolgálat www.njsz.hu
A 2006-os őszi tüntetésekkel kapcsolatban elítélteket érintő semmisségi törvény megbukott, ezért közkegyelemre van szükség - mondta szerdai sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat (NJSZ) ügyvezetője, a Jobbik országgyűlési képviselője, aki egyúttal részleteket ismertetett a hivatalosan még közzé nem tett 150 oldalas Balsai-jelentésből, amely a rendőrterror kapcsán terrorcselekmény megállapíthatóságáról is szól.
A sajtótájékoztatóról készült összefoglaló:
A sajtótájékoztató vágatlanul ide kattintva tekinthető meg
A nemzeti jogvédő emlékeztetett: a 2006 őszén lezajlott kormányellenes tüntetéssorozatot komoly és véres megtorlás követte: szemkilövések, csonttörések, kínzások, önkényes fogva tartások, koncepciós eljárások tucatjai. Közel öt év eltelt azóta, ám mégis több százan vannak, akik nem kapták meg kártérítésüket, a felelősök még mindig büntetlenek és a koncepciós elítéltek számára pedig még mindig nem jött el az igazság pillanata. Az ötéves elévülési idő pedig vészesen közeleg. A nemzeti jogvédők az első perctől kezdve folytatják máig küzdelmüket a civilek védelme, jóvátétele és a felelősök felelősségre vonása érdekében. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2006 őszi ügyekben kifejtett tevékenységéről szóló összefoglaló itt olvasható.
Felszólalásom az új egyházügyi törvény vitájában
Az egyházakról szóló törvény jelenlegi módosítása mind tartalmában, mind pedig az elfogadás módját illetően a hívő embereket bántja. A mostanihoz hasonlóan a többi sarkalatos törvény esetében is ígéretként hangzott el a kormánypártok részéről, hogy egyeztetnek az érintettekkel. Így ezt a törvényt az egyházakkal is véleményeztetniük kellett volna.
A KDNP-s képviselők - fél éves munkájaként megszületett - javaslatát a ma benyújtott Lázár-féle javaslat lényegében lesöpörte az asztalról, szó sincs koherenciazavar kiküszöböléséről.
Biztosítani kellene azon egyházak Alkotmánybírósághoz fordulását az elismertségük megítélése kapcsán, amennyiben a nyilvántartásba vételi kérelmüket elutasítanák.
Elfogadhatatlan, hogy a mai harmadik alkotmányügyi bizottsági ülésen jóváhagyott zárószavazás előtti módosítási javaslat szerint a már nyilvántartásba vett egyházak törlésére akkor sem lenne lehetőség, ha az egyházakra vonatkozó törvényt megszegik, nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek vagy utólag kiderül, hogy nem feleltek meg a nyilvántartásba-vétel követelményeinek.
Politikai foglyok családtagjainak köszönetnyilvánítása a kártérítés felajánlása miatt
Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást 2009. március 15-én jogvédő munkájuk végzése közben brutálisan lefújták könnygázzal, amiért kártérítést kaptak a rendőrségtől. Ennek összegét ajánlották fel a már több mint két éve börtönben raboskodó Budaházy György és Szász Endre családjának, valamint a Hunnia csoport tagjai ellen folytatott koncepciós jellegű büntetőeljárás megszüntetése érdekében zajló kampányra.
Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a két harcos jogvédőnek áldozatos munkájukért, az értünk tiszta szívvel való kiállásukért, és természetesen köszönjük az anyagi támogatást is!A Szkíta Kézműves Boltban (XI. Móricz Zsigmond krt. 1., V. Kossuth Lajos u. 6.) megtalálhatók a kampány kellékei: információs anyag, matrica, kitűző és póló, melyek ingyen átvehetők.
Budaházy György nevében Budaházyné Trencsányi Bernadett
Szász Endre nevében Csog Margit
Székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen vettem részt Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon
Különleges élmény volt megtapasztalni, hogy milyen szeretettel és őszinte lelkesedéssel fogadtak erdélyi testvéreink a székely önrendelkezésről szóló kerekasztal-beszélgetésen Verőcén július 9-én, az V. Erdélyország az én hazám fesztiválon.
Kétségkívül a legnagyobb tapsot és elismerést az én hozzászólásaim kapták a Székely Nemzeti Tanács alelnökével együtt. Érezhető volt, hogy sokat jelent nekik az, hogy az Európa Tanácsban és minden lehetséges fórumon milyen következetesen állok ki a székely autonómia megvalósításáért, és ugyanezt teszik jobbikos képviselőtársaim, különösen Morvai Krisztina és Szegedi Csanád az Európai Parlamentben, Vona Gábor, Szávay István és Zagyva Gyula pedig itthon és a Kárpát-medencében.
A rendőrség kártérítést adott és megkövette Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást a 2009. március 15-i rendőri bántalmazás miatt - a kártérítést Budaházyéknak ajánlották fel
Ezúton tájékoztatjuk a nyilvánosságot arról, hogy peren kívüli egyezség alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányság elégtételt adó közleményben fejezte ki sajnálkozását amiatt, hogy Morvai Krisztinát és Gaudi-Nagy Tamást tüntetésről távozó több más személlyel együtt rendőri támadást ért 2009. március 15-én.
Az eseményről készült felvétel:
A jogvédők összesen félmillió forint kártérítést is kaptak, amelyet a már több mint kév éve előzetes letartóztatásban levő Budaházy György, Szász Endre és 15 társuk elleni koncepciós jellegű büntetőeljárás megszüntetése érdekében zajló kampány és az előzetesben sínylődő hazafiak családjai javára ajánlottak fel.
Összefoglaló Pintér Sándor belügyminiszter és Balog Zoltán államtitkár emberi jogi bizottsági meghallgatásáról különös tekintettel Gaudi-Nagy Tamás kérdéseire - 2011. július 5.
Az ülés jegyzőkönyve ide kattintva letölthető!
Kemény jobbikos kérdések Pintér Sándor és Balog Zoltán emberi jogi bizottsági meghallgatásán - a Fideszben sem mindenkinek tetszett a homokos felvonulás
2011. július 5-én ülést tartott az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil és vallásügyi bizottsága: meghallgatták Pintér Sándor belügyminisztert az elmúlt egy évben végzett munkájáról és Balog Zoltán társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárt az Európai Roma Stratégiából adódó feladatokkal kapcsolatban. A meghallgatáson mind a négy parlamenti párt képviseltette magát. A Jobbikot dr. Gaudi-Nagy Tamás és Zagyva Gyula országgyűlési képviselők képviselték.
Pintér azzal kezdte beszédét, hogy hangsúlyozta, nagyon nehéz helyzetben vette át a tárcát, az átalakítást pedig gátolta az árvíz és a vörösiszap-katasztrófa.
Feszólalásom a jogállami elveket sértő büntetőeljárási törvénymódosítás záróvitájában
A Fidesz-KDNP gőzhenger Lázár János vezérletével megszavazta a büntetőeljárási törvény módosítását, amely alkalmas arra, hogy hazafiakat önkényes eljárás alá vonjanak politkusbűnözés és terrorizmus elleni harc címén. Közben Hagyó, Szilvásy ismét szabadlábon, Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztéséről még mindig nem szavazhattunk, Gergényi haja szála sem görbült, az elszámoltatás gyengén muzsikál. 120 órára nő a bűnügyi őrizet időtartama, 48 óráig védő nélkül lehet "tartani" a terheltet és így tovább. Lényegében a Budaházy Györgyék elleni koncepciós jellegű eljárásban megismert ügyészi "fogások" törvényesítése történt meg egyes hírek szerint az ügyészség által kidolgozott javaslattal. A parlamenti vitában kifejtett érveinknek azért vannak részeredményei: tanút csak beleegyezése esetén lehet hazugságvizsgálat alá vetni, az ügy csak kiemelt ügyekben választhat tetszése szerint bíróságot, védő nélkül kihallgatást nem lehet foganatosítani. Azonban a lényeg az, hogy a jogállamiság helyreállítása helyett a kormány a Gyurcsány időszak jogkorlátozó gyakorlatát követi és hagyja, hogy hazafiak börtönben sínylődjenek.
A törvényjavaslattal kapcsolatos Jobbik álláspont itt olvasható
Felszólalásaim a Kossuth tér újrarendezésénak vitájában
Július 4-én késő este felszólaltam a Kossuth tér újrarendezéséről szóló országgyűlési határozat részletes vitájában. Egyrészt rámutattam, hogy csak olyan megoldás fogadható el, ahol a nemzeti gyűlések hagyományos helyszíneként működhet a Kossuth tér és nem folytatják a bukott Gyurcsány-Bajnai rendszer gyakorlatát, amikor a legképtelenebb jogcímeken próbálták korlátozni a gyülekezési jogot a Kossuth téren. Másrészt követeltem Károlyi Mihály szobrának eltávolítását, felidézve egy korábbi jogesetemet, amelyben olyan hazafiakat védtem, akik vörös festékkel öntötték le a hazaáruló szobrát és ennek kapcsán jeleztem: jelenleg a szobor a nemzet megalázottságát jelképezi a Szabadság téri szovjet emlékművel együtt és az a társadalomra veszélyes, hogy még a helyén van.
Kártérítés a Gyurcsány-korszak rendőri jogsértése miatt
A 2007. október 26-án a budapesti Ferenciek terén elkövetett rendőri jogsértés-sorozat következményeként személyenként 300 ezer forint tőkét és annak kamatait köteles a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) fizetni 7 felperesnek, a Fővárosi Bíróság június 22-ei ítélete alapján
A 2007. október 26-ai Ferenciek terén lezajlott demonstráció feloszlatásból fakadó személyiségi jogi kártérítési perben a Fővárosi Bíróság osztva a felperesek jogi képviselőjének, dr. Gaudi-Nagy Tamás álláspontját győzelmi ítéletével kimondta, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság jogellenesen állította elő és tartotta fogva Németh Csabát, Németh Ádámot, Sípos Attilát, Pál Mártont, Rád Csabát, Kollár Tibort, Poszpischek Tamást személyes szabadságukat korlátozva és ezzel emberi méltóságukat megsértve.
Gaudi-Nagy Tamás az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésén emelt szót a magyarellenes román közigazgatási átalakítás ellen és a független képviselők hátrányos helyzete miatt
Az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének nyári ülésszakán, június 22-én Strasbourgban Gaudi-Nagy Tamás országgyűlési képviselő felvetette a tervezett román közigazgatási átalakítás ügyét, amely az erdélyi magyarságot és különösen a Székelyföldön egy tömbben élő több mint 600 ezer székelyt rendkívül hátrányosan érintené.
8 olyan új régióba sorolnák át őket, amelyek egyikében sem lennének többségben, sőt egyes területeken még a nyelvhasználati jogok érvényesítéséhez szükséges 20%-ot sem érnék el. Nikolai Mladenov bolgár külügyminiszterhez intézett kérdésében azt tudakolta a Jobbik által az ET közgyűlésébe delegált képviselő, hogy vajon Bulgáriában vagy bármely más Európa Tanács-beli tagállamban elképzelhető lenne-e egy ilyen közigazgatási határátszabás, amely egyértelműen megbontja az érintett területek demográfiai arányait az ott élők megkérdezése nélkül, és veszélyezteti az őshonos 1,5 milliós magyar nemzeti közösség életét. Ráadásul egy ilyen lépés ellentétes az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése által 1993-ban elfogadott 1201-es ajánlás ezt tilalmazó 5. pontjával, amelynek betartását Románia vállalta, tehát rá nézve kötelező. A tervezett intézkedés ellen Szegedi Csanád, a Jobbik alelnöke és EP-képviselője, valamint a Székely Nemzeti Tanács is tiltakozott (itt és itt).
