A Jobbik azt szeretné, ha az Országgyűlés törvényben gondoskodna a rendszerváltás előtti időszakhoz kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról, az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtották – mondta a Kossuth Rádió reggeli műsorában Gaudi-Nagy Tamás.

A volt pártállami vagyonhoz „igazán közeli viszonyban” áll az MSZMP jogutódjaként működő Thürmer Gyula-féle párt, továbbá az MSZP, a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, a Magyar Úttörők Szövetsége, a Baloldali Ifjúsági Társulás – sorolta fel a képviselő, akinek szavai szerint mai áron számolva 120 milliárd forintnyi vagyon a tét.

Hallgassa meg!

A Jobbik határozati javaslatban kéri a kormányt, hogy a gyülekezési jogról szóló törvény módosításával biztosítson védelmet az egyházi rendezvényeknek – jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a nemzeti párt két országgyűlési képviselője, Hegedűs Lorántné és Gaudi-Nagy Tamás.

Határozati javaslatot készül benyújtani a Jobbik annak érdekében, hogy törvényi védelmet kapjanak az egyházi hitéleti alkalmak. Ennek értelmében például egy istentisztelet alatt 150 méteres körzetben nem engedélyezhető semmilyen – a gyülekezési törvény hatálya alá eső- rendezvény.

Sodi a sajtótájékoztatóról készített hosszabb összefoglalója alább:

Az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról nyújtott be törvényjavaslatot Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik országgyűlési képviselője.

A javaslat célja, hogy az 1989-es népszavazás által előírt és a mai napig nem teljesített vagyonelszámoltatási kötelezettséget teljesítsék azok a szervezetek, amelyek a pártállami és KISZ vagyonhoz jutottak – ismertette röviden a jobbikos törvényjavaslat lényegét csütörtöki – az MSZP székháza előtti - sajtótájékoztatóján Gaudi-Nagy Tamás.

A Jobbik azt szeretné, ha az Országgyűlés törvényben gondoskodna a rendszerváltás előtti időszakhoz kötődő egyes társadalmi szervezetek valós vagyonelszámoltatásáról. Erről Gaudi-Nagy Tamás beszélt csütörtöki sajtótájékoztatóján.

A Jobbik országgyűlési frakciójának tagja ismertette: az erről szóló törvényjavaslatot már be is nyújtotta az Országgyűlésnek. Ebben azt kezdeményezi, hogy minden szervezet, amelyhez 1989-90-ben került a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) akkori áron számolva 12 milliárd forintos vagyonából, részletes elszámolást készítsen ezeknek a vagyontárgyaknak a jelenlegi helyzetéről.

2013. december 16-án, A Magyarország Kormánya és a Koszovói Nemzetközi Biztonsági Erő (KFOR) között a Koszovó felett kijelölt légtérben egyes léginavigációs szolgálatok nyújtásáról és egyéb kapcsolódó tevékenységek ellátásáról szóló Végrehajtási Megállapodás kihirdetéséről (T/13404) szóló kivételes sürgős tárgyalási javaslat kapcsán Gaudi-Nagy Tamás nagyfokú elégedettségének adott hangot.

2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet több meghatározó jelentőségű ajánlási pontra.

A rendfenntartással kapcsolatos javaslatok kapcsán elmondta, hogy ki kell iktatni az önkényességet, és véget kell vetni annak, hogy egy játszótérré alakuljon az Országgyűlés. Mint elmondta, nem a molinókat feltartókat kell sarokba állítani, mert ha a pulpitusfoglaláshoz hasonló keménységgel léptek volna fel a képviselők már ’90 óta, akkor nem itt tartana az ország.

Mint ismeretes, az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitája során tárgyalt módosítások tartalmazzák azokat a pontokat, amelyek alapján fogja a törvényalkotási és ellenőrzési munkáját végezni az Országgyűlés 2014 és 2018 között. Ennek fényében dr. Gaudi-Nagy Tamás röviden összefoglalta az érdeklődő magyar állampolgároknak a parlamenti működés eddigi hátulütőit, valamint kitért néhány fontosabb új szabály részletére.

2013. december 17-én az Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló határozati javaslat (H/13253) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás a bizottsági jegyzőkönyvek anomáliájára való figyelemfelhívása után – kávé helyett – gróf Széchenyi Istvánt idézte: „Nincsenek veszedelmesebb dolgok, mint azok a hazugságok, amik nagyon hasonlítanak az igazságra”. Hozzátette, jelenleg nem lehet rendesen jogot alkotni az Országgyűlésben, ami a kormánypárti képviselők felelőssége. Felszólalása végén kérte, hogy fogadják el a Jobbik frakció módosításait.

2013. december 17-én, a 2013-as esztendő utolsó ülésnapján az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás felszólalásában kis kitérőt téve ismertette, hogy az aktív vitában résztvevő parlamenti képviselők között 77%-os többséget alkot a Jobbik frakció. A radikális képviselő felidézte Toroczkai László HVIM elnök elsöprő ásotthalmi sikerét is, majd a megrökönyödött baloldali képviselők padsorai felé fordulva hozzátette: „tessék szokni a gondolatot!” „Tulajdonképpen nem csinál mást a Fidesz, mint a de facto kiüresített parlamentarizmust szeretné átvinni de jure kiüresített parlamentarizmusba” – zárta kétperces felszólalását a jogvédő honatya, talán néhány pillanatra felrázva az ébrenlét és alvás határán küzdő három kormánypárti képviselőt.

2013. december 17-én az új házszabályról szóló törvényjavaslat (T/13254) részletes vitájában dr. Gaudi-Nagy Tamás dr. Bárándy Gergelynek (MSZP) tett fel kérdést a helyettesítés rendszeréről, azaz arról, hogy pártolja-e a „kétkarú szavazógépek” (bővebben itt) további működését. Mint ismeretes, a bizottsági üléseken a képviselők túlnyomó része nem végez érdemi munkát, sokuk egyáltalán nem jár be az ülésekre, mások szavaznak helyettük, miközben a pénzt azért felmarkolják.
 
Gaudi szembesítette Bárándyt azzal, hogy nyolc éven át az MSZP is fenntartotta ezt a rendszert, miközben vélhetően a fideszes képviselők szitkozódtak emiatt. A szocialista képviselő a válaszában – a szokásos, elvárt körök után – ismertette álláspontját, melyben kifejtette, hogy a képviselői jelenlétet és munkát szigorúbban kell értékelni.

A kérdés és válasz megtekinthető alább.

Ümit Hamit ujgur nemzetiségű büntetlen előéletű német állampolgár a 20 milliós ujgur testvér nép 24 országban működő Világkongresszusának (World Uyghur Congress; [WUC]) Európáért felelős alelnöke, nemzetközileg elismert kiemelt partnere. Az ujgurokról bővebben itt tájékozódhat.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal 2013. május 29. napján 2 év időtartamra önálló beutazási és tartózkodási tilalmat rendelt el Ümit Hamittal, mint kínai állampolgárral szemben. A  határozatot Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd által képviselt Ümit úr megtámadta a bíróságon és a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. július 19. napján kelt jogerős ítéletével sikeresen meg is semmisítette a BÁH idegenrendészeti határozatát. Az erről szóló sajtótájékoztató IDE kattintva tekinthető meg.

2013. december 17-én, A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat (T/12570) vitájában, Gaudi-Nagy Tamás ügyrendi felszólalásában a zárószavazás előtt a képviselők elé tett javaslattal kapcsolatban jelezte, hogy az nem a helyes, végleges megoldást tartalmazza.

A választás után felálló következő Országgyűlés új házszabályának részletes vitájával ért véget kedden a parlament idei évi utolsó ülése.

Az "új temerini fiúk" esete bizonyítja, hogy az elcsatolt országrészeken létező magyarellenesség eredményes diplomáciai munkával visszaszorítható. Gaudi-Nagy Tamás szerint Szerbia rákényszeríthető a magyar közösség sorsának rendezéséhez - de ehhez tenni kell. (Részlet a Barikád c. hetilapból)

A Fidesz házi televíziója örömittasan számol be Gaudi-Nagy Tamás megbüntetéséről, de arra már sajnos nem fordítottak energiát, hogy meghallgassák az Emberi jogi bizottság ülésén készült hangfelvételt. Na de BBC normákat ne keressünk ott, ahol ilyen nincs. A gépezet beindult, a döntést meghozták, azt pedig végre kell hajtani akkor is, ha történetesen igazságtalan.

Egy biztos. A nemzeti radikális változások után is megmutatjuk, hogyan lehet tisztességgel dolgozni, nem pedig a hatalomtól megrészegülve önkényeskedni, ahogy azt a fülkeforradalmi kétharmad egyre szemtelenebbül teszi.

Az a cél, hogy 5-6 perc alatt lezavarjanak egy bizottsági ülést, majd lelépjenek a képviselők – meséltek az N1TV stábjának jobbikos honatyák. Egymás helyett szavaznak, majd ebédelni sietnek, de az őket ért megjegyzésekre nagyon meg tudnak sértődni a bizottságban pénzért ülő kormánypárti politikusok.

2013. december 16-án, az Egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat vitájában (T/12824) Gaudi-Nagy Tamás nagy fordulatnak nevezte az új Ptk. megalkotását, hangot adva annak, hogy sajnos a sok tekintetben rendkívül jelentős törvény elfogadását követően a fogyasztók kiszolgáltatottsága, ahogy egyes tőkeerős csoportok befolyása rendkívüli mértékben nőtt.

2013. december 16-án, A népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat (T/3479) vitájában Gaudi-Nagy Tamás felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény elfogadásáról szóló vitában úgy történt meg a népszavazási szabályok módosítása Magyarországon, hogy felvitték a 25 százalék plusz egy fő egybehangzó szavazat küszöbét 50 százalék plusz egy szavazatra.

Innentől kezdve Magyarországon csak a szervezett, nagy marketing gyárakkal működő pártok képesek népszavazást érdemben megvalósítani.